Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-18 / 14. szám

Épül az egészségház Helyiségek a KISZ- szervezetnek Az év első felében elkészül a pilisi egészségház. A terüle­ti KISZ-alapszervezet helyi­séggonddal küzd, de az új léte­sítmény átadása után e gond­ja megszűnik: a fiatalok birto­kukba vehetik a volt egészség­ház helyiségeit. Úttörőcsapatok vetélkedője „Ki tud többet Gyomráról?” címmel vetélkedőt tartottak a gyömrői úttörőházban, a község fennállásának 700. évforduló­ja alkalmából. A versenyen, melyen mind a négy úttörő- csapat képviseltette magát, az első két helyet a Sinkovits Re­zső úttörőcsapat tagjai szerez­ték meg. XVI. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM 1974. JANUÄR 18., PÉNTEK Párt-csúcsvezetöségeí v az Univsrzal Tsz­lasztottak ben MfSOR MOZIK Monor: Az Anderson-mag­nószalagok. Pilis: Katonaze­ne. Vecsés: Twiggy, a sztár. A maglódi Univerzál, vala­mint az Egyesült Ecser— Gyömrő Petőfi tsz 1974. ja­nuár 1-e óta közösen gazdál­kodik. A két tsz pártalapszer- vezetének első közös taggyű­lését a maglódi művelődési otthonban tartották. Tóth Im­re, a közös nagygazdaság el­nöke a tsz terveiről tájékoz­tatta a megjelent párttagsá­got. Elmondotta, hogy a 3200 hektár területen gazdálkodó közös gazdaságra nagy felada­tok hárulnak az idén. Üzemrészleg Nyáregyházán Nagyabb beruházások, újabb gyártmányok Négy brigád — a szocialista*címért Csilló István, a Danuvia Gyár Nyáregyházára kihelye­zett részlegének fiatal vezetője elmondotta, hogy a tavalyi ter­vüket már december 20-ra be­fejezték, és nem is akárho­gyan; a negyedik negyedévben, egy millió 874 ezer forint he­lyett, 1 millió 997 ezer forint értékű árut termeltek. A kihelyezett üzemrészleg 1971-ben kezdte meg működé­sét a nyáregyházi tsz-től bérelt területen, harminc dolgozóval. Az alumíniumgyárral kötött szerződés szerint, kukta-fede­lek sajtolását, csiszolását és esztergályozását végzik. A fe­delekből naponta mintegy 3000—3500 darabot készítenek el, a termelési érték negyed­évenként egymillió 800 ezer fo­rint. A lakatosrészlegben a hid- raulikusegység-tartályokat és zárófedeleket készítik, negyed­évenként 800 ezer — egymillió forint értékű árut állítva elő. Az üzemvezető örömmel mondta, hogy igen jelentős fej­lődésnek indult a műgyantaki- öntő műhely is, amelyben a központ részére csúszógyűrű­ket öntenek ki és kuplung-la­mellákat ragasztanak a ten­gelykapcsolók alkatrészeit. Idén, az első negyedévben, tekercselőrészleget kívánnak indítani, főleg nőket foglalkoz­tatva. A múlt évhez viszonyítva, az üzem gazdasági helyzete meg­szilárdult. A téesztől bérelt te­rületet a központ megvásárol­ja, a jogi formaságokat jelen­leg intézik. Az üzem jövője biztató, fej­lődése zavartalannak látszik, ezért lehetőség van nagyobb beruházásokra, újabb gyárt­mányok kivitelezésére, és újabb dolgozók felvételére. E lehetőség elsősorban a nyár­egyházi lakosok javát szolgál­ja, hiszen fárasztó utazástól kímél meg sok embert. Jelenleg az üzemnek huszon­két nő, huszonkilenc férfi dol­gozója van. Rendelkezésükre áll melegvizes fürdő és zuha­nyozó, a helyiséget továbbfej­lesztik majd, lakóépület átala­kításával. Az üzembeliek társadalmi munkát is végeznek, pártfogol­ják az óvodát és iskolát. Az eredmények elérését hatható­san segíti az üzemi pártszerve­zet és a szakszervezeti csoport. A férfiak átlagosan 3000— 3500 forintot, a nők 1800—2000 forintot keresnek, a dolgozók többsége helybeli és csévha- raszti lakos. Az üzemben négy brigád alakult. Célul tűzték ki a meg­tisztelő szocialista cím elnyeré­sét, április 4. tiszteletére vál­lalva a selejtmentes munkát és a termelés jobb megszervezé­sét. Vitéz Imre Arra törekednek, hogy a termelési érték elérje a 120 millió forintot. Beléptek a KITE elnevezésű, zá't rendszerű kukoricater­mesztési programba. Több mint 600 hektáron kerül föld­be tengeri. Az amerikai gép­ser, az úgynevezett John Deer-sor megvásárlására 10 millió forint devizahitelt kap a gazdaság. A gépek előrelát­hatólag február első felében érkeznek meg. A nagyobb táblákon lehetőség nyílik a kedvezőbb terméshozam el­érésére. A gépek árát a több­lettermésből szabad csak visz- szafizetni. Az állattenyésztésben to­vább akarják fejleszteni a szarvasmarh aállomány t. Több mint 500 ezer pe­csenyecsirkét, illetve 60 ezer pulykát adnak el, a juhászatot viszont Ecseren és Gyömrőii is felszámol­ják. A kiegészítő üzemekben át­szervezésekre van szükség, a további zavartalan működés érdekében. Hangsúlyozta Tóth Imre azt is, hogy a jö­vőben több gondot kell fordí­tani a szakmunkásképzésre. Két új párttagnak nyújtot­ták át ezen a taggyűlésen a párttagsági könyvet: Bálint Istvánnak és Pillér Vilmos­nak. A párt járási végrehajtó bi­zottsága határozata alapján, a gazdaságban csúcsvezető­séget választottak, mert a tsz területén négy alapszervezet működik a jövőben. Függetle­nített titkárnak Ignáth Imrét választották meg. Gér József Otthonában is felkeresik Három község lakosságának Érdekeit képviseli Fajka Lajos megyei tanács­tag a Danúvia-gyár Nyáregy­házára kihelyezett részlegében dolgozik: ott kerestem fel őt, s ott beszélgettünk arról, mit jelent három község lakossá­gát képviselni a megyei ta­nácsban? — Amerre csak járok, az emberek megszólítanak, ki- sebb-nagyobb gondjaikat mondják el, segítséget kérnek, de néha csak azt, fejtsem ki, mi a véleményem bizonyos dolgokról. Otthonomban is so­kan felkeresnek. Legtöbben az utakra panaszkodnak, a villanyhálózatra, és az iskola, az óvoda, a napközi otthon bő­vítését kérik. Szinte minden­nap hallom; későn kapják meg a kenyeret a lakók, s az is gyakori panasz, hogy az üzlet­ből kifogytak az iskolaszerek.- Gond, melyet meg kellene szüntetni, mindig akad. A leg­utolsó tanácsülésen a csévha- rasztiak a Fő utca sürgős meg­javítását, a nyáregyháziak a Dózsa György út építését kér­ték. A Szentimre-telepi és felsönyáregyházi KlSZ-szerve- zetek helyiséget szeretnének, ugyanis az iskolában tartják összejöveteleiket. Persze, egy­általán nem könnyű a kérése­ket teljesíteni. — Amikkel jómagam nem boldogulok, a helyi és járási szerveknek továbbítom. Semmi nem megy egyik napról a má­sikra, de igyekszünk mindent elkövetni, hogy a problémák megoldódjanak. v. i. Gépi segítséggel A VIZÉP Vállalat vecsési gyáregysége folyamatosan ki tudja elégíteni a megrendelők igényeit: a hatalmas szerelő- csarnokot naponta hagyják el a legkülönbözőbb méretű csövek. Ifj. Fekete József felvétele GAZDAG PROGRAM Tenniakarásban nincs hiány TANÁCSKOZTAK A JÁRÁS NÉPMŰVELŐI Megtartották a járás nép­művelői első értekezletüket az új esztendőben. Járvás Ferenc, a monori járás népművelési felügyelője részletesen értékel­te a beérkezett ez évi munka­terveket, egyebek között el­mondva, hogy azok elkészíté­sének módjában fejlődés ta­pasztalható az elmúlt időszak­hoz képest, s felhívta a mű­velődési házak igazgatóinak, valamint a klubkönyvtárak vezetőinek figyelmét a hiá­nyosságok pótlására. A megbeszélés következő részében Járvás Ferenc a já­rási munkatervet ismertette, mely a községi munkatervekre épül, annak mintegy össze­foglalója, egyben konkrét fel­adatokat tűz a járás intézmé­nyei elé. A program igen gazdag, sok­színű, s remélhetően a kivite­lezés magas színvonala iga­zolja majd, hogy reális is. A terv szerint például március 17-én járási ifjúsági találkozóra kerül sor Gyom­ron. Március 31-én rendezik meg Monoron a járási honis­mereti vetélkedőt, melynek NŐK A KÖZÉLETBEN már hagyományai vannak. Oj színfolt a Vecsési tavasz el­nevezésű kultúrprogram, áp­rilis 2—4 között. Április 14-én lesz Monoron az irodalmi színpadok találkozója, négy járás részvételével. Május 1-én a művészeti csoportok találkoz­nak Mendén, május 23—26-án országos ifjúsági klubtalálko­zó zajlik le Gyömrőn. A beat­zene kedvelői augusztus 20-án Üllőn, a szabadtéri színpadon hallgathatják kedvenceiket. Az év eseménynaptárát a szocia­lista brigádok vetélkedője zárja: a vetélkedőre november 7-én kerül sor, Monoron, a művelődési házban. Gyömrő fennállásának 700. évfordulója alkalmából egész éven át tar­tó, gazdag és színvonalas ren­dezvénysorozatot készítenek elő. Az idei feladatok közé tar­tozik a tárgyi, személyi felté­telek javítása, bár az elmúlt időszakban is fejlődést ta­pasztalhattak a járási szervek, hiszen tíz főfoglalkozású mű­velődési otthon igazgató tevé­kenykedik a járásban, s mind­össze négy tiszteletdíjas. Tovább kell fejleszteni a ta­nácsokkal és a gazdasági egy­ségekkel a kapcsolatot. Fi­gyelmet kell szentelni a köz­ségekből bejáró dolgozók mű­velődésére is. Fontos a TIT fokozott bevonása a művelődé­si tevékenységbe, s az ifjúsá­gi klubok tartalmasabbá téte­le. Kiemelten kell foglalkozni a művészeti szemléletmód fej­lesztésével: ennek értelmében IDÉNY VÉGI SPORTJEGYZET Jól szerepeltek a pilisiek A pilisi labdarúgók már i eddig is sok szép sikert vall­hatnak magukénak. Olyan já- j tékosok kerültek el a község­ből, mint Csernai, Toldi, Ho- lánszky és még sorolhatnánk tovább a neveket. Tízegyné­hány évvel ezelőtt még az NB Ill-ban is szerepeltek, nem is kevés sikerrel. Aztán a 60-as évek végén következett a 1 ullámzás, is­mét a területiben voltak kény­telenek szerepelni. Igaz, csak, egy évig. mert feljutottak me­gint az első osztályba. A ta­valyi őszi szereplésükről csak a dicséret hangján beszélhe­tünk. Íme, az állás a tabellán: 4. Pilis 15 7 4 4 37:26 18 A 3. helyen végzett újonc szigethalmi csapat csak j^bb gólkülönbségével előzte meg a pilisi gárdát. A második he­lyezett Aszódnak 20, az éllo­vas Perbálnak 23 pontja van. Remekül kezdték a pilisiek az őszi idényt. Másfélezer né­ző volt kíváncsi a Monor elle­ni szomszédvár-rangadóra. Félidőben még l:l-re állt a találkozó, szünet után azon­ban a hazaiak szinte megtál­tosodtak, s 6:l-re „lelépték” a monoriakat. Egyre több fiatal jutott szóhoz hétről-bítre. ami éreztette is jó hatását. Hazai pályán jól ment a csapatnak, idegenben már nem annyira. [ Természetesen közrejátszott ebben az is, hogy a pilisi csa­tárok is igen sok helyzetet hagynak kihasználatlanul. Az idegenbeli találkozókon szinte megbabonázottak a csatárok, góllövő cipőjüket jobbára ott­hon hagyják. A pilisi közönség hálás csa­pata jó szerepléséért. Az átla­gos nézőszám nyolcszáz—ezer, s ez megyei viszonylatban is az első helyet jelenti. Egyre több tehetséges fiatal bonto­gatja szárnyait az ificsapat­ban, amely az őszi idényben az első helyen végzett. Kelen Endre, a labdarúgók edzője és a szakosztályvezetés a jó szereplés ellenére sem elé­gedett teljes mértékben az őszi idényben látottakkal. — Több van a csapatban — hangoztatják. — Kuszenda, Kerepeczki, Petyán, Halgas, Pálinkás, Bretka és a többiek akár arra is képesek lennének, hogy bajnokságot nyerjenek. Egyelőre azonban csak az a cél, hogy a dobogó valamelyik fokára felállhasson a bajnok­ság végén a pilisi tizenegy. Ehhez minden feltétele és adottsága megvan. Csak a já­tékosokon múlik, sikerül-e a kitűzött célt elérniük. (g-) Behavazott bokrok a szur­dok két meredek oldalán, fönt egy darabka szürke ég. Las­san szuszog lefelé a busz, a domb alján megáll, pára lökő- dik ki a nyitott ajtón. Fagyott göröngyökön bakta­tok a tanácsházáig. Az irodában kályha duru­zsol. Csend, meleg. A lámpá­ról színes papírfüzér lóg, szil­veszteri emlék még. Színek a késő délutáni beszélgetéshez, melyet Margita Miklósné vb- titkárral folytatok. ★ — A felszabadulás előtt szol­gáltam. Űri házban. Nem ment az akkoriban ritkaság számba... Aztán, a felszaba­dulás után, a magam gazdája lettem. A szentmártonkátaí gépállomáson traktorra ültem. Nem volt könnyű, kézzel kö­téllel emeltük még az ekét. Fáradt voltam sokszor, de még mindig tisztán érzem, hogy ott, akkor fogalmazódott meg ben­nem először: itt jó, mert itt nem vagyok egyedül, törődünk egymással, velünk is törődnek. Igyekeztem. Kiemeltek, bér- számfejtő írnák lettem. Azok­ban az időkben a segíteni igyekvők élete mindig más és más állomáshoz érkezett. Ezt a szó valódi értelmében mon­dom, mert innen már sok olyan helység nevét sorolha­tom, amelyben életem darab­jai, munkám kis eredményei ottmaradtak... A váchartyáni gépállomásra kerültem Szent- mártonkátáról. Az öcsém 15 éves volt, magammái vittem mert otthon ő még mindig szolgált. Egyébként öcsém ott is maradt Váchartyánban, ott nősült meg, ma is ott él. És újabb állomások: a Váci Járá­si Tanács kereskedelmi előadói széke. Az íróasztalom nem lát­szott az iratoktól, jegyes rend­szer volt még, nem is igen ér­tettem eleinte a munkámat, gyakorlatom sem volt, dolgoz­tam nappal és éjszaka ... Ott lettem párttag, ott mentem férjhez 1951. decemberében. És januárban öthónapos pártisko­la következett, majd újabb megbízatás: Vácdukán lettem tanácstitkár. Éjnek idején és hajnalban jártam haza, a ten­nivalók hatalmas tömege volt a váltunkon ... Végeztünk. Új­ra más munka: a váci városi tanácsnak anyakönyvvezetőre volt szüksége. Szörnyű kisebb­ségi érzésem volt. Az első es­küvő alkalmával a torkomban dobogott a szívem, álltam, nem jött szó a nyelvemre, ar­ra gondoltam, a kis traktoros- lány itt most olyat tesz, ami másnak életre szóló esemény... Nekem is az volt, nem felej­tem el soha. Szakmai vizsgák, tanfolyamok, társadalmi mun­ka ... Felborult a házasságom. A válás megviselt, már tud­tam azt is, hogy sohasem le­het gyermekem, valahogy hir­telen magamra maradtam, szerettem volna elhagyni a vá­rost, kértem, hadd menjek el... — így kerültem Monorra, a járási tanácsra, majd 1967. ja­nuár elsején Bényére, tanács- titkárnak, s a tanácsok össze­vonásakor itt, Gombán lettem vb-titkár. — Anyakönyv, gyámügy, testületi anyagok, művelődési ügyek... Sok minden tartozik ehhez a munkakörhöz, szoro­san nem is lehet megszabni határait. Az ember részese, ak­tív részvevője a község válto­zó életének. Ez jó állapot. S jó egy olyan kollektívában tevé­kenykedni, mint amilyen a miénk. Túljutni a gondokon, közösen, mert hiszen másképp nem is lehet. Vannak nehe­zebb, vannak könnyebb idő­szakok ... Tizennyolc éve vég­zek tanácsi munkát. Második házasságom sikerült, nincs há­zunk, nincs kocsink, de boldo­gok vagyunk. — Amit teszek, igyekszem jól tenni. Az emberre anny•> elvégeznivaló vár! De ide, azt hiszem, megérkeztem ... (k. zs.) az idén tizenegy képzőművé­szeti kiállítást rendeznek, s a Nagy István-csoport pályázati kiírása is a művészeti szemlé­letmód fejlesztését szolgálja. Járvás Ferenc ismertetését követően, Rakovszky Zsuzsan­na, a járási művelődési ház igazgatója kiegészítette az el­mondottakat: a területen mű­ködő nyolc népművelési alap- képzettség nélküli dolgozónak a járási művelődési ház kon­zultációkat szervez, előadásso­rozatokkal bővíti ismereteiket, s módszertani nyomtatványo­kat, könyveket is szívesen köl­csönöz az érdeklődő, kevés gyakorlattal rendelkező nép­művelőknek. Az ismertetéseket hozzászó­lások követték, melyekből az derült ki: tenniakarásban nincs hiány. Gulyás László A Arukóstoló Tejtermékbemutatót, -kósto­lót és kávékóstolót tartott a napokban a monori állomás melletti ÁBC-áruházban a Ceglédi Tejipari Vállalat s a pilisi ÁFÉSZ. A vásárlók 35 féle sajtot ízlelhettek meg, s 470 duplát főztek a presszó- vénen !>7nVriqk, akik a kóstoló­ra betértek. Elindulni, megérkezni...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents