Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-18 / 14. szám
\ 1974. JANUÁR 18., PÉNTEK trt.»» MEGYE» <Jíírlap Szeged környékéről 100 ezer tonnával több otaj — Százhalombattának A Szeged környéki olaj- és gázmezők fejlesztéséről tájékoztatta csütörtökön Szegeden a sajtó képviselőit Juratovics Aladár, a Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemének vezetője. Elmondotta, hogy egy évtized telt el a terület első kútjának a lemélyítése óta. A fejlesztésre előirányzott 6,5 milliárd forintból azóta ez év végéig öt- milliárdot használtak, illetve használnak fel. A nagyszabású munka során már csaknem félezer kutat mélyítettek, készen lesznek a tankállomások, s csaknem 500 kilométeres csőhálózaton keresztül áramlik feléjük olaj, hogy aztán a főgyűjtőn át, megtisztítva, víztelenítve a százhalombattai távvezetékbe kerüljön. Külön üzem épült az olajjal együtt felszínre kerülő kísérőgázok leválasztására, tisztítására, két másik üzem pedig az olajtól független, úgynevezett szabadgázok előkészítésére. Az utóbbiak egyikében most a próbatermelésnél tartanak. Együttes termelésük rövidesen eléri a napi tízmillió köbméter földgázt. Az idén egy úgynevezett csúcsüzem építését is megkezdik. Az lesz a feladata, hogy téli fogyasztási csúcsidőszakokban segítse az ország zavartalan gázellátását. A tervek szerint még az idén elkészül a mintegy 700 millió forintos költséggel, magyar—szovjet együttműködéssel épülő gázfeldolgozó üzem. Az eddigi és a további beruházások, az új olaj- és gáz- telepek bekapcsolása, új objektumok üzembe helyezése lehetővé teszi, hogy az idei olajtermelést a tavalyihoz képest 100 000 tonnával emeljék, s meghaladják az egymilliókétszázezer tonnát. Készül az agglomeráció rendezési terve 70 ezer lakás — Új utak — Javuló közlekedés A nagyarányú bevándorlás következtében gyorsan növekszik a főváros környéki 44 település — az agglomerációs övezet — népessége. A terület jelenlegi népsűrűsége négyzet- kilométerenként 300 — csaknem háromszorosa az ország más tájainak. A számítások szerint, elsősorban a budapesti munkalehetőség vonzó hatására, 1975-ben már várhatóan 373 ezer ember ellátásáról, jó lakóhelyi, utazási körülményeiről kell majd gondoskodni. A kormány 1971-ben hozott határozatában jóváhagyta Budapest főváros és környéke általános rendezési tervét, s ugyanakkor felhívta a Pest megyei Tanácsot az övezet általános, összevont rendezési programjának elkészítésére. A 44 község csoportonkénti ösz- szevont rendezési terve még ebben a félévben elkészül. Már összeállították a terület közlekedési tervét, a végrehajtó bizottság jóváhagyta a településgyűrű vízellátási és szennyvíz-elvezetési programját, s készülnek arra, hogy a Dunakanyar fejlesztési koncepcióját a kormány elé terjesszék. A főváros új üdülőövezetének, a ráckevei Duna- ágnak fejlesztési programját mint ismeretes — tavaly hagyta jóvá a Minisztertanács. A megyében elsődleges feladatként kezelik az agglomerációs övezet fejlesztését, s már ebben a tervidőszakban is arra törekednek, hogy beruházásokkal enyhítsék a feszültségeket. így a negyedik ötéves terv végére az övezet 33 községe renedelkezi.k majd vezetékes ivóvízhálózattal, 12- ben pedig megoldják a szennyvízelvezetést. A községi vízművek építése mellett nagy jelentőségű munka a Dunakanyar regionális A kézimunka a mindennapok művészete El ne felejtse beküldeni a TEMAFORG Textilhasznosító Vállalat országos kézimunka-pályázatára készített kézimunkáit! A pályamunkákat a név és a pontos lakcím feltüntetésével január 2—31-e között lehet beküldeni postán (vagy átadni személyesen, szombat és vasárnap kivételével naponta 9-től 16 óráig). Cím: NÉPMŰVELÉSI INTÉZET GONDNOKSÁGA 1251 Budapest I., Corvin tér 8., félemelet 6. A pályázatra beküldött legszebb kézimunkákból március 1-e és 10-e között KIÁLLÍTÁST rendezünk a Budapest VI., Nagymező u. 20. szám alatti kiállítóteremben. ÉRTÉKES PÁLYADfJAK! Mindhárom kategóriában az I. díj 2000 forintos, a II. díj 1200 forintos, a három Ili. díj egyenként 800 forintos Centrum vásárlási utalvány. A kiállításon bemutatott kézimunkák készítői ■ külön jutalmat kapnak. A kézimunkák beküldési határideje: 1974. január 31. SZÖVETKEZETI JAVÍTÓSZOLGÁLAT BÁRMILYEN TIPUSÜ SZEMÉLY- ÉS TEHERGÉPKOCSI kis- és nagyjavítását, szerviz (Ceglédi út 21.) HÁZTARTÁSI KISGÉP ÉS VILLANYMOTOR (Szolnoki u. 1.) MOTORKERÉKPÁR ÉS KERÉKPÁR (Ceglédi út 6.) HÍRADÁSTECHNIKÁI ESZKÖZ (Kecskeméti út 5.) garanciális és egyéb javítását vállalja a Nagykőrösi Gépjavító és Faipari Ktsz vízmű építésének megkezdése, amely a folyam jobb parti és a pilisi karsztvidék községeinek ivóvízellátásáról gondoskodik majd. A távlati cél az, hogy az övezet valamennyi községében épüljön vízmű. Pest megyéből naponta 180 ezer ember — túlnyomó többségük az agglomerációs övezetből — jár Budapestre dolgozni. Ezért a MÁV több vonalán újabb sínpárokat fektetnek le, s kényelmesebb szerelvényekkel, az utazósebesség növelésével javítanak a bejárók helyzetén. A HÉV vonalai közül korszerűsítik a gödöllői és a ráckevei pályát, új állomást kap Ráckeve. Jelentős összegeket költenek az utak javítására is. A főváros környéki települések égető problémája a lakáshelyzet. Ezért 1985-ig mintegy 70 ezer lakás építését tervezik. Az elképzeléseket több szintes lakótelepekkel kívánják megvalósítani. Erre a célra 18 települést vettek számításba, elsősorban azokat, ahol a szükséges közmű- és egyéb feltételek már biztosítottak, vagy nagyobb beruházás nélkül megvalósíthatók. Gyors ütemben fejlődik a gyűrű ke- rfjkedelmi hálózata is. Csak a mostani tervidőszakban 32 áruház, ÁBC-üzlet, étteremkombinát épül a megyében, többségük természetesen az övezetben. Hasonló mértékben gyarapodik majd az iskolák, óvodák száma is. Az együttműködés eredményei: Lyukkártyaüzem Pilisvörösvárotí Pilisvörösvárott, 1969-ben átalakított magánépületekben sikerült elhelyezni 28 úgynevezett BULL-rendszerű lyuk- kártyalyukasztó gépet. A 70 pilisvörösvári és környékbeli lány, asszony rossz körülmények között dolgozott. Még a kiszolgáló szociális létesítmények is hiányoztak. Ez ösztönözte 1970-ben a tanácsot és a Ferroglobus vállalatot annak az együttműködési szerződésnek megkötésére, mely szerint Pilisvörösvárott egy új, korszerű lyukkártyaüzemet létesítenek. A Ferroglobus vállalat 4 millió 209 ezer forintot adott a tanácsnak, majd a helyi költségvetési üzem elkezdte az építkezést, amely a közelmúltban be is fejeződött. Az épület — alapterülete 700 négyzetméter — külsőre senkinek nem nyeri meg a tetszését, belső kialakítása azonban annál inkább: a munkaterem, ahol az adatfeldolgozáshoz szükséges 28 gépet elhelyezik, harmonikus benyomást kelt. öltözők, zuhanyozók, étkező- helyiség — egyben oktató teA takarítóik is az utolsó simításokat végzik a 700 négyzetméter alapterületű, világos, központi fűtéses munkateremben. Második negyedévtől Díjnyertes modellek Csütörtökön a Belkereskedelmi Minisztériumban az Ifjúsági Divatbizottság idei első ülésén bejelentették, hogy a tervezőművészek részére tavaly hirdetett ifjúságiruházat- pályázat legsikeresebb, díjazott modelljeit a kereskedelem már megrendelte, s a divatos öltözékeket a fiatalok a második negyedévtől vásárolhatják meg a szaküzletekben. rém áll a dolgozók rendelkezésére. Mivel elektromos gépek „települnek” az üzembe, a biztonság érdekében néhány napig az Állami Energia Felügyelet vizsgálta az épületet, hogy az esetleges elektromos zavarokat elhárítsák. A kétműszakos üzem a héten költözik az új épületbe. Első munkájuk: lyukkártyára vitt programot készítenek elő a budapesti Központi Elektronikus Adatfeldolgozó Központ számára. A tervek szerint az üzem létszámát 120-ra emelik majd. A községi általános iskolákból kikerülő leányoknak — akik kedvet éreznek ehhez a foglalkozáshoz —, nem kell majd Budapestre autóbuszozniuk, hanem helyben is találhatnak munkalehetőséget. Az új épületet 25 esztendőre bérli a Ferroglobus, ám a szerződés értelmében a létesítmény a nagyközségi tanács tulajdona. A héten megkezdődik a munka egy olyan együttműködési szerződés alapján, amely szerint a Ferroglobus, a községi tanács és a dolgozók egyaránt jól jártak. Koppány György A falu a szocializmus útján \jr u y TápiDSzenlmártonban a vándorkiállítás A Fő utcán levő ideiglenes munkahely zsúfolt és egészségtelen. Szentmártonkátáról Tápió- szentmártonba került az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztályának kezdeményezésére megrendezett A falu a szocializmus útján című vándorkiállítás, amely tavaly december 20-án a Pest megyei Nagy. kátán kezdte meg országjáró „A nyakkendő maga a férfi” EGY KIS ÖLTÖZKÖDÉSTÖRTÉNET ELÉG EGY PILLANTÁST VETNI a férfiakra vagy üzletek kirakataira, hogy az ember megállapítsa: reneszánszát éli a nyakkendő. Üjra széles lett, kötése nagy cso- mójú, a színek és minták valóságos kavalkádjában pompázik. Mióta hordanak a férfiak nyakkendőt? Erről kérdeztük F. Dózsa Katalint, a Nemzeti Múzeum textilgyűjteményének muzeológusát. — Megoszlanak a vélemények — mondta. — Egyes divattörténészek korabeli rajzokra hivatkozva, azt állítják, hogv már a rómaiak is ismerték a nyakkendőt, a katonai őrség tagjai megkötött kendőt viseltek nyakukon. Ennek, persze, semmi köze a nyakkendő őséhez, a kendő csupán megkülönböztetést jelentett a római katonák között. A FRANCIÁK arra esküsznek, hogy a nyakkendőt a horvátok „találták” fel. Legalábbis ez olvasható Larousse nagy lexikonjában, aki a következőket írja: „a Napkirály. XIV. Lajos udvarában egy horvát ezred állomásozott, amelynek katonái annyira féltették magukat a megfázástól, hogy nyakuk köré fehér kendőt, vagy szalagot tekertek”. A párizsiaknak ez úgy megtetszett, hogy élükön a királlyal — a divatdiktátorral — elkezdték utánozni és szintén kendőt tekertek a nyakul köré. Ezért a nyakravaló francia nyelven: cravate. ami annyit jelent: horvát. Nem kétséges, hogy a nyakkendő francia eredetű, ám, az az íonzság. hogy a gallérból, majd a zsabóból alakult ki, s csak az 1600-as évek elején. A 30 éves háború hősei csipkével szegélyezett, nagy, fehér gallért viseltek, amelyet zsinórral kötöttek meg. A divat azonban egyre hosszabb és hullámosabb hajviseletet írt elő, s a szép gallérból lassan már alig látszott ki valami. A lovagok ekkor a zsinórt kezdték díszíteni, és ebből alakult ki aztán a csipkéből és selyemből készült szalagcsokor — a csokornyakkendő őse. Megkötése rendkívül bonyolult, nagy gondosságot igényelt. A háborúzó lovagoknak azonban ném mindig volt idejük díszesen megkötni szalagcsokrukat, s 1692-ben Steinkerkénél olyan hirtelen rohanta le őket az ellenség, hogy éppen csak megkötötték nyakravalóikat. Ez a kötésforma aztán „steinkerke” néven jött divatba. A nagy francia forradalomban, amikor kezdett kialakulni a mai típusú férfiöltöny, a fehér és színes batiszt- kendőket lazán kötötték a gallér alá a divatos ficsúrok. Ám ez a megkötés sem volt egyszerű, misem bizonyítja jobban: tanulmányok és esszék jelentek meg a nyakkendő megkötésének lehetőségeiről. A nyakkendőnek szinte mindenki behódolt. Balzac például ezt írta: „A nyakkendő maga a férfi!” A fehér nyakkendő mellett hamarosan megjelent a fekete; viselőik a kivégzett arisztokratákra emlékeztek. A vörös nyakkendő pedig •> köztársasági érzelműeknek volt titkos ismertetőjele. A mai hosszú nyc>kendő őse az 1820-as évek táján tűnt fel. A NYAKKENDŐ TÖRTÉNETÉBEN a múlt század vége hozott nagy változást, a csokor és a hosszú nyakkendő élesen elvált egymástól. Rendkívül divatos volt a kerekített szabású angol butterfly (pillangó), frakkhoz és szmokinghoz pedig a fehér és fekete, egyenesen szabott csokornyakkendő. A legelőkelőbb viselet azonban a plasztron volt, amelyet igen szélesre szabtak, és tűvel, vagy drágakővel díszítették. Az első világháborút követően a sztárnyakkendő a vidám színű pillangó lett, amely kiterjesztett szárnyakkal ült gazdája nyakán, mintha el akarna repülni. A második világháborút követően újból ijesztően gyorsan keskenyedni kezdett a kravátli, időnként már csak zsinór, vagy fekete bársonyszalag helyettesítette. De mindettől függetlenül úgy tűnt: uralma örök marad. Csakhogy jöttek az ingpulóverek, garbók, s a fiatalok fellázadtak a nyakkendő ellen. Néhány éves csend után. kellően időzítve, ismét hallatták hangjukat a nyakkendőgyárosok, s egyre-másra dobták piacra a széles és nagy csomójú kravátlikat. S hogy a nők se maradjanak ki a sorból, ők is elkezdték viselni. PILLANATNYILAG még a matróz a sztár, de a legújabb divathírek szerint már felébresztették „álmából” a pillangót: az ismert táncdaléneke- sek nyakán már ott ül kiterjesztett szárnyaival. Pethes Sándor körútját. Az ezeréves per győzteseinek élete alcímet viselő 56 nagyméretű képes táblából és szemléletes szövegpéldákból álló kiállítás tegnap délután nyílt meg a tápió- szentmártoni művelődési otthonban. Az ünnepi megnyitón részt vettek a község két termelőszövetkezetének, a Kossuth és a Rákóczi tsz-nek a tagjai, a tanács és az ÁFÉSZ dolgozói, mintegy százhúszan. A kiállítást Majoros András, a községi pártbizottság titkára nyitotta meg, majd a megjelentek megtekintették a gazdag anyagú bemutatót. Január 21-ig a kiállítás mia- dennap megtekinthető. Stúdiószervezés A gödöllői Agrártudományi Egyetem megállapodást kötött az aszódi javító-nevelő intézettel, és elvállalta annak pat- ronálását. Az egyetem diákszínpada egy alkalommal már adott műsort Aszódon, a közelmúltban pedig megkezdték az intézeti stúdió szervezését is. 2 fő, lói képzett ívhegesztőt- hosszú szakmai gyakorlattal felveszünk Német nyelvtudóssal rendelkezők előnyben. Jelentkezni lehet: o .Prosperitás" KSl munkaügyi osztályán, Budapest IX., Viola u. 45.
