Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-18 / 14. szám

1974. JANUÄR 18., PÉNTEK 3 Óvári Miklós Vácott (Folytatás az 1. oldalról) rész, varroda — meglátogatá­sával nyertek bepillantást a vendégek, miközben személy szerint is érdeklődtek egy-egy munkásnőtől életkörülményei iránt. A napi munka eredmé­nyének, a késztermékek meg­ismerésére átfogó, kis ruhabe­mutató keretében nyílt alka­lom. E bemutató — Várhegyi Lajosné áruforgalmi osztály- vezető magyarázataival — egyben tanúskodott az öltöz­ködési kultúra fejlődéséről is, amely az elmúlt időszakban bekövetkezett a hétköznapi viseletekben, sőt a munkaru­hákban. Igen megnyerték a vendégek tetszését a különféle jacquard anyagokból készült szabadidő-ruhák, a pamut­frottír strandruhák, nyári öl­tözékek, a formatartó, mos­ható sztrecsplüss anyagok, a könnyű, nyomott poliészter­blúzok és a poliamid-pamut összetételű kelmék. Mindezek természetesen öt­letes, célszerű és a mai divat- irányzatnak megfelelő modell­ként érvényesültek a bemuta­tón. Meg is jegyzete Cservenka Ferencné, hogy a váciak bizo­nyára szívesen vennék, ha új, nagy áruházukban ezekből is kaphatnának. Valójában nincs is ennek akadálya, hiszen az üzem rendelésre gyárt belő­lük. Akkor hát mégis, miért nincs? Ez is azoknak a kérdé­seknek egyike a gyártás és a kereskedelem kapcsolatában, amelyet érdemes lenne kibo­gozni. Az üzemlátogatást követően munkásgyűlésre várták Övári Miklóst a Lőwy Sándor gép­ipari szakközépiskolában. A dísztermet a város üzemeiből, intézményeiből zsúfolásig meg­töltötték az érdeklődők, közel ezren álltak, ültek az óriási helyiségben. Az elnökségben a Központi Bizottság titkára mellett foglalt helyet Cserven­ka Ferencné, Papp József, dr. Lukács Ferenc és Barát End­re, a megyei párt-végrehajtó­bizottság tagja, a váci járási pártbizottság első titkára is, továbbá a Bélésárugyár, a Fo­nógyár, a FORTE, a Híradás- technika, a Finomfonógyár, az Egyesült Izzó, a Kötöttárugyár, a Szőnyi Tibor kórház, a gép­ipari szakközépiskola, a zene­iskola egy-egy képviselője, köztük igen sok fiatal mun­kásnő, üzemi dolgozó. Költők szavai vezették be a munkásgyűlés hangulatát: Ke­res Emil Kossuth-díjas szín­művész, a budapesti Irodalmi Színpad igazgatója József At­tila Munkások című költemé­nyét adta elő, valamint rész­leteket Győré Imre Vers a szo­cializmusról című művéből. Papp József megnyitója után Óvári Miklós mondott nagy érdeklődéssel kísért beszédet, majd a gyűlésnek helytadó is­kola életével, munkájával is­merkedett. Puscsinza József igazgató és a nevelőtestület más tagjai ismertették intéz­ményük tevékenységét. Ezzel fejeződött be Óvári Miklós váci látogatása, és a város vezetői tartalmas nap emlékével búcsúztak el vendé­geiktől. L. Z. Magyar-szovjet együttműködés «Éli munkásgyülés közönségének egy része. (Gáröos Katalin felvételei) Aláírták a két baráti társaság munkatervét A Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége és a Szovjet—Magyar Baráti Társa­ság 1974—75. évi együttműkö­dési tervét csütörtökön ünne­pélyes külsőségek között írták alá a Barátság Házában. A kö­vetkező két évre szóló munka­tervet Nagy Mária, az MSZBT főtitkára és V. M. Sztriganov, az OSZSZSZK kulturális mi­niszterhelyettese, az SZMBT alelnöke látta el kézjegyével. Ezután Nagy Mária értékelte a két baráti társaság utóbbi kétéves munkájának eredmé­nyeit és köszönetét mondott az SZMBT részéről nyújtott sok­sok segítségért. Válaszában V. M. Sztriganov tolmácsolta a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége és az SZMBT el­nökségének üdvözletét, és a most aláírt együttműködési szerződést méltatta. Az együttműködési tervben a baráti társaságok továbbra is nagy súlyt helyeznek arra, hogy megismertessék a szovjet és a magyar közvéleménnyel az SZKP XXIV. és az MSZMP X. kongresszusi határozatainak megvalósításában elért ered­ményeket. A testvértársaságok 1975-ben különös figyelmet fordítanak a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem 30. évfordulójáról, továbbá a Magyarország felszabadulásá­nak 30. évfordulójáról való megemlékezéseknek. Mindkét társaság kölcsönösen megemlé­kezik a szovjet és a magyar nép kiemelkedő évfordulóiról, a baráti társaságok aktívan részt vállalnak a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság állami, kulturális és tudomá­nyos együttműködési egyezmé­nyének rendezvényeiben. Az együttműködési terv alá­írási ünnepségén részt vett Apró Antal, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja, az MSZBT elnöke és V. J. Pavlov, a Szov­jetunió budapesti nagykövete is. Az ünnepélyes aláírást kö­vetően Apró Antal fogadást adott a vendégek tiszteletére. A népesedéspolitika társadalmi támogatása Ülésezett a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága Tegnap délelőtt ülésezett a Hazafias Népfront Pest me­gyei Bizottsága Barna hajós­nak, a népfront megyei alel- nökének, a Fóti Gyermekvá­ros igazgatójának elnökleté­vel. A tanácskozáson megje­lent Barinkai Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának titkára is. Ankétok, tórumok, vitaestek Barna Lajos megnyitója után Antalfia Jenő, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának osztályvezetője tar­tott vitaindító előadást A népesedéspolitika társadalmi támogatása címmel. Beveze­tőjében áttekintést adott ha­zánk népesedési helyzetéről, majd vázolta a felszabadulás óta eltelt időszak népesedés- politikájának jellemzőit. A többi között elmondotta, hogy ma hazánkban olyan kevés a gyermektelen család, mint ta­lán még sohasem volt, a csa­ládok jelentős része azonban csupán egy gyermeket nevel. Pest megyében a helyzet az országosnál némileg jobb, ma­gasabb a születési arány is, a kívánt mértéket azonban itt sem éri el. Előadása további részében Antalfia Jenő elemezte a né­pesedés alakulását befolyáso­ló tényezőket, amelyeken be­lül — mint mondotta — az anyagi vonatkozásúak dön­tőek, de nem kizárólagosak. A népesedéspolitikai kor­mányhatározat végrehajtásá­val minden jószándékú em­ber egyetért, ugyanakkor meg­valósítása is teljes társadalmi összefogást igényel. Ezen be­lül rendkívül jelentős szere­pet vállalhatnak magukra a népfrontbizottságok is. Jelentős feladat hárul to­vábbra is a népfrontbizottsá­gokra a gyermekintézmények társadalmi összefogással tör­ténő gyarapításában. Pest megye ezen a téren az elmúlt években országosan is figye­lemre méltó eredményeket produkált. Az előadást követő vitában I parlamenti vita előtt a Haza­felszólalt Arany István, a Pest fias Népfront Országos Tana­megyei Tanács vb-titkára, Farkas Ferenc, a Csepel Au­tógyár munkása, dr. Szinna Ferenc, a Pest megyei Tanács Rendelőintézete igazgató fő­orvosa és dr. Monori Balázs­áé vezető óvónő, a népfront megyei bizottságának alelnö­ke. A népfront megyei bizott­sága a továbbiakban elfogad­ta á megyei bizottság és az elnökség idei munkatervét, majd tudomásul vette a csa­ládjogi törvény módosításá­val kapcsolatos megyei anké­tokról szóló tájékoztatót. Kétszáz hozzászólás Mint ismeretes, az 1950-ben kelt, úgynevezett családjogi törvényt az idén az ország- gyűlés módosítani fogja. A csa és az Igazságügyi Minisz­térium a módosítás szövegét nyilvános társadalmi vitára bocsátotta. Az elmúlt hóna­pokban Pest megyében a nép­front a Pest megyei Bíróság­gal és a Pest megyei Ügyvé­di Kamarával karöltve anké- tokat szervezett Budapesten, Cegléden, Dabason és Szent­endrén. Az ankétokon megkö­zelítően kétszáz észrevétel hangzott el. A felszólalók sok­oldalúan foglalkoztak a terve­zett módosításokkal, különö­sen sokan mondták el véle­ményüket a házassági intéz­mény védelméről, a családi kapcsolatok erősítéséről és a gyermektartási kötelezettség fokozott betartásáról. A tanácskozás dr. Barna Lajos zárszavával ért véget. n. g. A Minisztertanács ülése (Folytatás az 1. oldalról) Jelentősen megnőtt azoknak a kutatási feladatoknak a száma, amelyek társadalmunk mai fő kérdéseinek megoldásához se­gítséget nyújtanak. A kutatók eredményesen közreműködnek az állami, gazdasági és kultu­rális fejlődést segítő döntések előkészítésében. A kormány úgy határozott, hogv az irányítás javításával, tudományos viták szervezésé­vel, a kutatóbázis tervszerű fejlesztéséhez szükséges felté­telek biztosításával és fokozott anyagi támogatással tovább kell erősíteni a kedvező folya­matot. A szakszerű ellenőrzés az adatgyűjtés nyilvántartása érdekében a szociológiai fel­mérésekre is alkalmazni kell a statisztikai törvényt Az építésügyi és városfej­lesztési, valamint a belügy- és a pénzügyminiszterek előter­jesztése alapján a kormány megtárgyalta az épületek tűz­védelmének korszerűsítéséről szóló javaslatot. A korábban Van értelme a munkának hazánkban Elválaszthatatlan mindennapi életünktől mindaz, ami a nagyvilág­ban történik — mutatott rá Övári Miklós a váci munkásgyűlésen mon­dott beszéde elején. Ezért mindany- nyiunk számára, hazánk továbbfej­lődése szempontjából is rendkívül fontos és örvendetes1 az a három fo­lyamat, amely a nemrég lezárult esz­tendőben is sikeresen haladt előre. Ezek egyike, hogy a szocialista or­szágok, a békeerők harca eredmé­nyes volt a háborús törekvésekkel szemben, az enyhülési politika ki- teljesedéséért, a békés egymás mel­lett élésért. Eredményes volt az a po­litika, amelyet az SZKP XXIV. kongresszusa hirdetett meg, és ez a békeprogram nemcsak a Szovjet­unióé, hanem magukévá tették a szo­cialista országok, a világ békeszere­tő erői is. A másik eredményes fo­lyamat volt a szocialista országok politikai, gazdasági, kulturális fej­lődése, amely megmutatkozott az élet minden területén. Ezáltal a szo­cializmus évről évre erőteljesebben van jelen a világban. A harmadik kedvező folyamat, hogy tavaly to­vábbi fellendülésben volt a kapita­lista országok munkásmozgalmának harca, a nemzeti felszabadításért küzdők harca az imperializmus el­len, a függetlenség védelméért, ki­vívásáért, a társadalmi haladásért. E három tényező egymást támogat­va, egymást erősítve érvényesült. A közelmúlt fényeivel, esemé­nyeivel meggyőzően támasztotta alá mindezeket Óvári Miklós, majd azt elemezte, hogy valójában ezek az események, ezek a kedvező folyama­tok magához a nemzetközi méretű osztályharchoz teremtettek kedvező feltételeket. Természetesen ezek a jelenségek ellentmondásosan mutat­koznak meg, mivel mellettük az is megfigyelhető, hogy az imperializ­mus megakadályozásukra törekszik. Ezeknek az ellentörekvéseknek egyik jellemző vonása az időnként meg­újuló szovjetellenes kampány, mint amelyet most legutóbb Szolzsenyicin ürügyén tapasztalhatunk. Hasonló ellentámadások nyilvánulnak meg a nemzetközi békekezdeményezésekkel szemben is, időnként olyan végletes és durva módon, mint a chilei terror. A különféle imperialista kísérletek arra figyelmeztetnek bennünket, hogy további erőfeszítésekre, újabb és újabb módszerekre, kezdeménye­zésekre van szükség a békés egymás mellett élés, a béke megóvása, a szo­cializmus erőinek továbbfejlesztése érdekében. Mindenképpen biztató azonban, hogy a fő tendencia, ahol a társadalmi erők hatnak, mégiscsak a haladás oldalán mutatkozik meg. — Nagy történelmi erők hatnak a világban — mutatott rá Óvári Miklós —, s mi részesei vagyunk ennek a történelemformáló erő­nek. Miképpen? Azzal, hogy a szo­cializmust építjük, és így hozzájá­rulunk e fő történelemformáló erő­nek, a szocializmusnak nemzetközi erősödéséhez is, mivel része va­gyunk a szocialista országok egy­ségének. Belpolitikai kérdéseinkre ez­zel áttérve kijelentette, hogy ha­zánk belső fejlődésére ugyanaz mondható el, mint a nemzetközi életre, hogy jó esztendőt zártunk 1973-mal. Az élet minden területén előre jutottunk, mindenekelőtt aX. kongresszus határozatainak útján, az 1972 novemberi KB-határozat megvalósításában. Gazdasági és egyéb eredményeink azt bizonyít­ják. hogy a szervezett, a becsülettel végzett munkának megvan az ered­ménye. Ezek közös eredmények, az egész dolgozó nép eredményei. El­ismerésükkel az egész magyar nép munkáját ismerjük el. Napjaink feladatairól szólva arra hívta föl a figyelmet, hogy válto­zatlanul két fő kérdés az, amelytől minden más egyéb függ. Az egyik a gazdasági építőmunka feladatai­nak sikeres teljesítése, a másik az ideológiai munka jó megoldása, a tudat formálása. Ettől függ a többi között az is, hogy milyen szilárd a népi hatalom, milyen erős a mun­kásosztály vezető szerepe, hogyan alakul az életszínvonal, hogyan bon­takozik ki a szocialista életforma, hogyan fejlődik a kultúra, a tudo­mány és ezektől függ külpolitikánk sikere, békénk védelme is. — Ha a gazdasági építés felada­tait jól akarjuk megoldani, akkor annak nélkülözhetetlen feltétele a jó tudatformáló tevékenység — mondotta. Eredményes volt az elmúlt esztendő ezekben is, de ugyanakkor, amikor a közgondolkodásban előre­haladtunk, mégis mutatkoznak tár­sadalmunkban nem kívánatos je­lenségek, amelyek esetenként még a pártba is beszivároghatnak. Igen érdekesen fejtegette ezzel kapcso­latban a Központi Bizottság titká­ra, hogy miközben valóban erősödik az emberekben a szocialista tudat, a szocialista módon való élés igé­nye, közben miként mutatkoznak nem szocialista jelenségek is. Ezek nem akadályozhatják meg a fő fo­lyamatot. mégsem szabad elmenni mellettük. Okaikat keresve egyrészt abban találhatjuk meg, hogy mindannyian követünk el a munkában hibákat, és ezek bizonyos mértékben vissza­hatnak a társadalomra. E szubjek­tív tényező mellett objektív ténye­zőkre is gondolni kell az okok fel­derítésében, nevezetesen arra, hogy a szocialista társadalom még nem épült fel hazánkban, mégkevésbé alakult ki valamennyi ember tuda­tában. Mindezekből ad-'dik a fel­adat, hogy napról napra jobban dolgozva, tanulva, tapasztalatokat szerezve és tanítva lehet csak elő­rehaladnunk, és ezzel egy időben a szocializmus építésével a gazdasági talaj további megerősítése fogja előbb-utóbb elpusztítani a ma meg­figyelhető, nem kívánatos jelensé­gek gyökerét. — A feladatok megoldásában a legdöntőbb szerepe a pártnak van — jelentette ki. — Természetesen nem egyedül a kommunistákon mú­lik ezúttal sem, hogy miképpen ha­ladunk tovább, hanem mint eddig, úgy a jövőben is az egész néppel együtt kell haladnunk. Annak azon­ban mégiscsak nagy a jelentősége, hogy a kommunisták, mint a társa­dalom legaktívabb tagjai, hogyan tudják mozgósítani a többieket. Beszéde végén a következőket mondotta Óvári Miklós: — Van értelme a munkának eb­ben az országban. Bizonyítja ezt, ha visszatekintünk az elmúlt esztendő­re, vagy akár immár másfél évtized­re, amióta az MSZMP a politikáját folytatja. Az út nem volt mentes akadályoktól eddig sem és a jövőben sem lehet az. Aki azonban a szocia­lizmust megértette, aki a maga szá­mára normának tartja, annak min­dig számolnia kell azzal, hogy épí­tése személyes, kemény helytállást kíván mindenkitől. Régi igazság, hogy fáradság nélkül nem érhető el siker és csak az a miénk, amiért megharcolunk. Ez napjainkra is ér­vényes, amikor lelkesíthet bennün­ket az a tudat, hogy igaz, jó ügyet szolgálunk, népünk boldogabb jövő­jét. Mindehhez rendelkezünk a kül­ső és belső feltételekkel, hogy meg­valósíthassuk a munkásosztály nagy álmát, felépíthessük hazánkban a szocialista társadalmat. megállapított tűzvédelmi köve­telményeket még jórészt a ha­gyományos építési mód, épü­letek és épületszerkezetek alapján dolgozták ki. Az építé­si technológia nagyarányú fej­lődése szükségessé tette egyes tűzvédelmi előírások módosí­tását. Új követelmények alap­ján dolgozták ki a középma­gas és magas épületek tűzvé­delmi előírásait tartalmazó országos szabványt, továbbá a könnyűszerkezetes épületekre vonatkozó új tűzvédelmi sza­bályokat. A kormány az elő­terjesztést elfogadta és úgy ha­tározott, hogy fokozni kell a tűzoltóság felszereltségét, a tűzoltás technológiájának kor­szerűsítését. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek a gyulai húskombinát egyedi nagyberuházása építésére vo­natkozó javaslatát. Az előter­jesztés megállapítja, hogy Bé­kés megye az ország legje­lentősebb sertéstenyésztő köz­pontja, ahol a felvásárolt álla­tok mennyisége már 1972-ben meghaladta az ötéves tervidő­szak végére előirányzott szin­tet. A gyulai vágóhíd ennek a mennyiségnek csak kis részét képes feldolgozni. Az állatte­nyésztésnek a tervezettnél gyorsabb ütemű fejlődésével a korábbi beruházási cél meg­változott és emiatt szükséges a már jóváhagyott költségelő­irányzat módosítása. A kombi­nátnak Gyulán történő felépí­tését indokolja az is, hogy a gyulai és a csabai kolbász a magyar húsipar külföldön is keresett terméke. Az építkezés még ebben a félévben megkez­dődik. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Brigídok a szövetkezeti kereskedelemben Tavaly határvonalat lépett át a péceli fogyasztási szövet­kezet: bevételi forgalma meg­haladta a 200 millió forintot — jelentette be Duka Gyula elnök, a szocialista brigádve­zetők közelmúltban megtar­tott tanácskozásán. Öt évvel ezelőtt még a 100 millió eléré­se számított nagy esemény­nek. A jeles teljesítménytől el­választhatatlan a szocia­lista brigádmozgalom fej­lődése. A dolgozók egyharmadát fel­ölelő 14 kollektíva rendelkezik már a szocialista címmel, vagy annak valamelyik fokozatá­val; a péceli Zsiros-brigád és az isaszegi Duha-brigád már az arany fokozatig is eljutott A 23. sz. iparcikk szaküzlet szocialista kollektívája szintén kiemelkedő munkát végzett tavaly. Óvári Miklós beszéde a váci munkásgyűlésen

Next

/
Thumbnails
Contents