Pest Megyi Hírlap, 1974. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-13 / 10. szám

Jó előkészítés - tartalmas részvétel A beszámoló pártgyűlések tapasztalatai a ceglédi járásban — Előtérben a pártcsoportok munkájának továbbfejlesztése A X. pártkongresszus hatá­rozata értelmében a pártalap- szervezetek évente beszámoló taggyűlésen értékelik mun­kájukat. A ceglédi járás 61 pártalapszervezetéből novem­berben 53-ban lezajlottak ezek a gyűlések, a nyolc pedagó- gus-alapszervezet pedig a tan­év végén — hiszen a pedagó­gusmunkáról akkorra alakul ki átfogó, hibát és eredményt gondosan elemezhető kép — tartja meg. Hat községi és két termelőszövetkezeti csúcs­vezetőség beszámolójára e hónapban kerül sor. A helyi adottságok figyelembevételével lelősök munkájára. A tagne­velés, a tagfelvétel és a párt- fegyelem, kérdésével az MSZMP KB 1972. november 21-i határozatának szellemé­ben foglalkoztak. Megvizs­gálták a pártmegbízatások teljesítését, a pártcsoportok munkáját, a tömegszerveze­tekkel való foglalkozást, kü­lönös tekintettel a KISZ te­vékenységére. Mindenhol szó­ba került a párt nőpolitikájá­ból és ifjúságpolitikai hatá­rozatából adódó feladatok eddigi teljesítése és további megvalósítása. Az agitáció, a propagandamunka, az oktatás, a továbbképzés és a pártna­pok ugyancsak mindenhol szereplő témák voltak. Hagymát tisztít a konzervtelep Bevezették a központi fűtést A téli hónapokban sem zár­ta be kapuit a Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi telepe: jelenleg harminc asszonyt fog­lalkoztatnak, akiknek keze nyomán naponta 15—20 mázsa tisztított hagyma indul a kö­rösi konzervgyárba, további feldolgozásra. A régi malomban lévő telep központi fűtésére jelentős ösz- szeget költöttek: a nagyterem kivételével, az elmúlt év ősze óta központi fűtés melegíti a helyiségeket. Január 20-ra a nagyterem­ben is felszerelik a radiátoro­kat. Farsangra készülődve Változó kirakatok PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVIII. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM 1974. JANUAR 13., VASÁRNAP Magasabb árbevétel A Közgép teljesítette feladatait Újabb megrendelések A ceglédi járási pártbi­zottság összefoglaló értékelé­se megállapítja, hogy a járás kommunistáinak körében gon­dos előkészítés előzte meg a beszámolókat. Megfelelő akti­vitás kísérte a taggyűléseket, mind a részvételt, mind a fel­szólalást illetően. Sok átgon­dolt, közérdekű hozzászólás hangzott el. A részvétel és az aktivitás kedvező irányú vál­tozása jelzi a pártfegyelem to­vábbi javulását, megszilárdu­lását. A színvonalas és megalapo­zott tanácskozások sikeréhez nagyban hozzájárult a megfe­lelő előkészítés. Ahol párt­csoportok működnek, azok értekezletei megelőzték a tag­gyűlést. Jó alapot nyújtott a beszámoló elkészítéséhez az az értékelés, amelyet saját mun­kájukról és a vezetőség tevé­kenységéről készítettek. A pártcsoportok szerepe meg­mutatkozott a mozgósításban is a beszámoló taggyűlésre. A vezetőségi üléseken figyelem­be vették a pártcsoportok megállapításait. Ezen a fóru­mon a pártvezetőségi tagok szinte kivétel nélkül elmond­ták véleményüket. Ilyenfor­mán a beszámolók — a köve­telménynek megfelelően — kollektív munka eredménye­ként készültek, s elemző mó­don közelítették meg a kér­déseket, nem mellőzték az előremutató elemeket, színe­sebbek, tartalmasabbak vol­tak, figyelembe vették a he­lyi sajátosságokat. A KB-határozat szellemében A beszámolók általában ki­tértek a szervezeti életre, a pártmunka tervszerűségére, a párttagság aktivitására, a ve­zetőségi tagok és a reszortfe­A gazdaságokban, intézmé­nyekben kiemelten foglalkoz­tak a pártirányítással és -el­lenőrzéssel, az üzem- és mun­kaszervezéssel, a szocialista munkaverseny kérdéseivel. A párthatározat szellemében foglalkoztak ezekkel a témák­kal, felmérve, mi valósult meg a tervekből. A feladatok megfogalmazá­sában fontos helyen szerepelt a negyedik ötéves tervből az idei évre jutó teendők sike­res teljesítése, a pártellenőrzés fokozása, a káderpolitikai munka színvonalának további emelése. Szinte valamennyi helyen megfogalmazták azt az igényt, hogy a pártcsoportok­kal többet kell foglalkozni a jövőben, emelni kell munká­juk színvonalát, hiszen a fel­adatok nagyrészt az ő körük­ben valósulnak meg. A beszámoló taggyűlések sikerükkel hozzájárultak a já­rás községeiben a párt vezető szerepének további erősíté­séhez. A ceglédi benzinkúttól a gépkocsitulajdonosok mosta­nában elégedettebben kanya­rodnak ki az útra tankolás után: előzékenyebb lett a kiszolgá­lás, még az olajtöltésre sem kell várakozni, s nincs sorban állás a levegőt adó kompresz- szomál sem. A kútkezelők szí­vesebben tisztítják meg az ab­lakokat, egyszóval az autósok Az utóbbi hetekben nem tétlenkedtek a boltok, üzletek kirakatrendezői. A karácsonyi ünnepekre fenyődíszes kiraka­tokban gyönyörködhettek a já­rókelők, ezekben a napokban már a farsangi vígságok han­gulatát idéző színes szerpetin szalagok libegnek az üveg mö­gött, a táncos mulatságok kö­zeledtét hirdetve. A maszkabá- lak leendő részvevői az idén kedvükre válogathatnak az ál­arcokból, inkognitójukat ötle­tes mesefigurákat utánzó maszkok őrizhetik. Megkerült a kerékpár A ceglédi rendőrkapitányság felkéri azt a személyt, akinek 1973-ban elveszett 24-es Hl— 029274 gyári számú női, piros színű kerékpárja, nikkelezett sárvédővel felszerelve, jelent­kezzék a rendőrkapitányság I. emelet 23. számú helyiségében, tulajdonjogát igazolva. által megálmodott helyzet ural­kodik. Igaz, a téli forgalom jóval enyhébb a nyárinál, mégsem ennek köszönhető a megválto­zott állapot. Okát — kissé szo­morúan — így magyarázzák a kút kezelői: — A 4-es számú főútvonal új szakasza, Cegléd kikerülé­sével, elterelte az átmenő for­galmat, s ez, bizony, észreve­hető az üzemanyagtöltő-állo- más forgalmán. Az új út meg­nyitása óta felére csökkent a forgalmunk. A reggeli és a ko­ra esti órákban akad csak több dolgunk, olyankor a Ceglédről induló, vagy az onnan vissza­érkező autósok állnak meg itt, akik a környező településekre járnak dolgozni. Némi forga­lomnövekedésre tavasszal, a motoros szezon kezdetétől szá­mítunk. A Ceglédi VSE birkózó­szakosztálya nagy ambícióval vágott neki az 1973, évi fel­adatoknak. Változott az edzés­módszer, a szakvezetés, s úgy látszik, a változások hasznára voltak az eredményességnek: a birkózók teljesítették tervü­ket, az ifjúságiak közül öten szerezték meg az aranyjel­vényt. A serdülőbajnokságon Kovács Béla magyar bajnok lett. Nagy fegyvertény volt a felnőtt CSB-n „csikócsapattal” kiharcolni az NB Il-be jutást, hiszen az együttes gerincét az öt aranyjelvényes fiatal jelen­tette. Cegléden szép hagyományai vannak a sportágnak. A birkó­zóélet lanyhulása jelentős lé­pésre késztette a megye veze­tőit: indítványozták, hogy lé­tesítsenek birkózó-sportiskolát a CVSE-ben. 1968-ban kezdte meg működését az iskola. Fá­bián Pál, a testnevelő tanárok segítségével, toborzó körútra indult a város általános isko­láiba. 1969. május elsején a Az elmúlt évtizedben meg­sokszorozódott a gépkocsiállo­mány. A növekvő forgalom azt követeli, hogy mind több jó minőségű, pormentes utat építsenek. Az ország egyik legnagyobb útépítőgép-gyártó vállalata a Közúti Gépellátó Vállalat. — Milyen szolgáltatásaik vannak, melyek az új gyárt­mányaik? — ezzel a kérdéssel kerestük fel Joó Ágostont, a Közgép 2. számú gyáregységé­nek igazgatóját, aki elmondta, hogy évek óta gyártják a jól bevált C—25-ös aszfaltkeverő gépsort, melyből több ország­ba szállítottak, és karbantar­tásukat is a gyár .végzi. A Magyarországon eladott Volvo és Hanomag útépítő gépek javításához jól felszerelt szer­vizvizsgálatot hoztak létre. A Volvo céggel kötött megálla­podásuk eredményeként évek óta készítenek a svéd földmunkagépekhez kanalakat. A megrendelők elégedettek a minőséggel, ennek köszönhető, hogy idén, a kibővített üzem­részben még nagyobb mennyi­ségben gyártanak Volvo-kana- lakat 1973-ban több modem útépí­tő gép prototípusát készítették el), baráti és tőkésországok vállalataival együttműködve. Az NSZK-beli Vögele cégnek 6,5 tonnás keverődobokat ké­szítettek. A gép a legszigorúbb műszaki ’ vizsgálatoknak is megfelelt, ezért idén is meg­rendeléseket kaptak rá. A Teltomat Vállalat részére az NDK-ba kilenc, különböző tí­pusú keverő- (szárító) dobot gyártottak, melyekből 1974-re további 94 darabot kértek. Joó Ágoston elmondta azt is, hogy a háromnegyed évi ter­melési eredmények nem vol­tak a legkedvezőbbek. A gyár vezetősége és társadalmi szer­vei megtárgyalták, mely ter­mékek gyártását kell előtérbe helyezni, milyen munkákra mozgósítsák az embereket. MEDOSZ-ban, ötvennégy rész­vevővel, városi úttörőbajnok­ságot rendeztek: az úttörő- szövetség segítségével vándor­kupát ajánlottak fel az össze­tettben legtöbb pontot szerző iskolának. Első ízben a Mé­száros Lőrinc iskola tanulói diadalmaskodtak. Akkor kéz-- dett 1973. két ifjúsági arany­jelvényese, Jurászik és Vasas, valamint a már felnőtt Sápi, Nagy Miklós és Szűcs István (ifjúsági korukban valameny- nyien magyar bajnokságot nyertek). 1969-ben felavatták a jelenlegi sportcsarnokot, ahol már korszerű edzéseket tudtak tartani, majd később reprezentatív műanyag sző­nyeget kaptak. Az első igazi élményt 1971. hozta a sportiskola életében: Karcagon, az országos úttörő- olimpián, Kovács Béla és Ha­lasi Sándor 35, illetve 38 kg- ban bajnokságot nyert. Sápi Ferenc és Nagy Miklós is ak­kor érte el legjobb eredmé­nyét. A sportiskola rendszeré­ben ősszel még egy jelentős összehívták a szocialista brigádvezetőket, előttük is feltárták a termelési prob­lémákat, és elmondták nekik, mit kell tenniük a negyedik negyedév­ben, hogy teljesítsék a kitűzött feladatokat. A munkások meg­értették a gyár gondjait, s új versenyfelajánlásokat tettek. A gépjavításban és szolgálta­tásban dolgozó brigádok is csatlakoztak hozzájuk. A jól összehangolt munka eredmé­nyeként az elmúlt évben mint­A törteli Aranykalász Tsz- ben 1971-ben nőbizottságot hoztak létre. A saját munka- és ügyrend szerint működő nőbizottság a termelőszövet­kezetben dolgozó nők életkö­rülményeinek javítását, kul­turális és szociális igényeinek minél teljesebb kielégítését, a nyugdíjas tagok pártfogását tűzte ki céljául. Mint a kilenctagú szervezet elnöke, Godó Istvánná elmon­dotta, a bizottság megalakulá­sa óta eredményesen tevé­kenykedik. Szükség van mun­kájára: jelenleg százhatvan nő, százhat tag és ötvennégy alkalmazott érdekeit képviseli. Az asszonyok legtöbbje az orsózóüzemben dolgo­zik. példamutató szorga- . v lommal. Munkakörülményeik állan­dóan javulnak, 1973 májusa óta a délutáni műszakváltás­kor az üzemi rendelőben or­vos fogadja a beteg asszonyo­kat. A Filimonov, a Dobó Katalin és a Zrínyi Ilona szo­cialista brigád még azt sze­retné elérni, hogy a három helyett két műszakos mun­karend legyen a cérnázóban. változás következett be: a ceglédberceli általános iskolá­ban „fiókrészleget” alakítottak, s már kezdetben húsz fiatal ismerkedett a sportággal. Egyik legjobbjuk, Kecskeméti István, 1972-ben az úttörő­olimpián bronzérmet szerzett. Még ebben az évben Csehszlo­vákiában szerepelt a megye ifjúsági válogatottja, s a csa­patban négy ceglédi kapott helyet. Az MTS Országos Tanácsa határozatot hozott, amely sze­rint a költségvetést csökken­tették, s helyette eredményes­ségi prémiummal jutalmazzák az érdemeseket. A magyar bajnokságokon elért pontok után eredményességi jutalmat kap a szakosztály, pontonként 1600 forintot. 1971-ben a Vas­utas 31 pontot, 1972-ben 27 pontot szerzett. A szakosztály létszáma is a fejlődést tükrözi: 1967-ben mindössze huszonkilencen sportoltak, majd a szám jelen­tősen nőtt, különösen a tobor­zás éveiben volt magas. 1968- ban 66, 1969-ben 65, 1970-ben 52, 1971-ben 82, 1972-ben 96, 1973-ban 75 versenyzőt foglal­koztattak rendszeresen az ed­zéseken és a versenyeken. U. L. egy tízmillió forinttal több volt az árbevétel a tervezett­nél. A gyári kollektíva össze­fogásának köszönhető, hogy svájci és szovjet ex­portkötelezettségüknek is eleget tehettek. A megbízók a gépek felülvizs­gálata után, újabb megrende­léseket adtak, így sikerült a gyár teljes 1974. évi kapacitá­sát jó előre lekötni. — Az előző években — foly­tatta a bizottság munkájáról adott beszámolóját Godóné — a községi szinten megren­dezett nők akadémiáját hall­gatták a tsz asszonyai, tavaly ősszel azonban úgy határoz­tunk, hogy a tsz keretein be­lül tartunk előadásokat a fe­leségek, családanyák, házi­asszonyok számára, hasznos és érdekes tudnivalókról. A nőbizottság az asszonyok elő­zetes igényei alapján igyeke­zett az egyes témák kifejté­sére minél hozzáértőbb elő­adókat szerezni. — A tsz tagságának csak­nem fele nyugdíjas. r nőbizottság tagjai min­den évben legalább egy­szer felkeresik az idős embereket, hogy az ő kívánalmaik, ja­vaslataik is eljussanak a ve­zetőséghez. A beérkező kéré­sekkel kapcsolatban legtöbb­ször a kérelmezők szempont­jából előnyös határozatok születnek, az idős tagok 80 százaléka háztáji földjét in­gyen művelik. A rászoruló, magányosan élő elaggottak ré­szére rendkívüli szociális se­gélyt biztosít a termelőszövet­kezet. Minden év tavaszán megrendezzük az öregek nap­ját, s akkor a tsz vezetősége tájékoztatja az idős tagokat a közös gazdaság eredmé­nyeiről, gondjairól, soron kö­vetkező terveiről. A beszámo­lót a nyugdíjasok tiszteleté­re adott vacsora, majd közös beszélgetés követi. Ugyanak­kor 300—300 forintos összeg­gel kedveskedik a termelőszö­vetkezet egykor földjein, üze­meiben dolgozó tagjainak. — A termelőszövetkezet minden évben megemlé­kezik a legfiatalabb tsz­családokról. 1973-ban 6000 forinttal já­rult hozzá a tagok gyermekei­nek karácsonyi megajándé­kozásához. A nőbizottság tag­jai által elkészített csomago­kat filmvetítéssel egybekötött ünnepségen vették át a 14 éven aluli gyerekek. A tsz asszonyai időnként a termelő- szövetkezeten kívül is vállal­nak társadalmi munkát. 1972- ben a nyilasi iskolában elvé­gezték a nyári nagytakarítást Ha idejük engedi, hasonló módon a későbbiekben is szí­vesen patronálják a tanyai in­tézményt. Gy. M. Hordóhitelesítők Egy év alatt 40—50 ezer hektoliter űrtartalmú hordót hi­telesítenek a ceglédi Malom utcai Hordójelző Állomás dolgo­zói. Képünkön: 977 literes hordóra égetik be az űrtartalom jelzését Apáti-Tőül Sándor felvétele T. T, Elkerüli az új út Kisebb a forgalom, udvariasabb kiszolgálás BIRKÓZÁS Hatéves a sportiskola K. D. A törteli Aranykalász Tsz-ben Eredményesen dolgozik a nőbizottság Határoznak, szerveznek, segítenek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents