Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-08 / 287. szám
1973. DECEMBER 8., SZOMBAT PEST MEG tJCMap EGY UTCANÉVTÁBLÁRA A fiú, Gyuri csak köszön, nem ül közénk, éppen most érkezett a Rádióból. Ott dolgozik, amióta elvégezte a történelem-angol szakot a bölcsészkaron. Felesége, az újdonsült fiatalasszony nyitja az ajtót. „Szia" — köszönti és rohan a konyhába, kapkod: fácánt akar sütni vacsorára, de fogalma sincs, hogyan kell, s a szakácskönyvet nem találja. Majd anyuka segít. Anyuka, Sebes Imréné Schillinger Ilona azonban most nem ér rá. Férjéről beszél az újságírónak. Bem József utcai ház ötödik emeleti modern iákásában éppúgy peregnek a napok, mint bármelybe más otthonban. Schillinger Ilona sem. régen érkezett haza, bár nyugdíjas, bejár a Rádióhoz, a dokumentációs osztályon dolgozik. Közvetlen, okos, élénk asszony. Tudom, de érzem is, hogy nem csupán felesége, hanem harcostársa is volt férjének, Sebes Imrének. Az Özvegy éppen úgy végigszenvedte az illegalitás, a megkínozta tás, a menekülés poklait, mint elvtársai. Franciaországban, Grenoble^-ban házasodtak össze. Férje oldalán állt a felszabadulás utáni más jellegű harcokban, mellette volt Pest és Fejér megyei megbízatása idején. Az ellenforradalmárok mindkettőjük életét veszélyeztették. A párt engedélyével együtt jöttek a fővárosba 1956. október 30-án, és kezdtek elölről mindent, mert holmijaikat, ami amúgy sem volt sok — a pártmunkások keveset kerestek — széthordták az ellen- forradalmárok. Sebes Imre haláláig a Belügyminisztériumban dolgozott pártbizottsági titkárként. Életrajzírói feljegyezték, hogy amikor súlyos betegen feküdt a kórházban, két nappal a halála előtt orvosi engedélyivel belátogatott munkahelyé, re, és megtartotta a pártbizottsági ülést. Ekkor találkozott utoljára elvtársaival, barátaival, munkahelyével. Fiai: György, akkor tizenöt, János alig tízéves volt. Jánosnak most csak a szobáját láthatom, a csupa plakát falat, amolyan mai, modern fiú szobáját. Gazdája két évre magára hagyta kis kuckóját: Nagykanizsán tölti katonaidejét. Néhány napja, hogy letette az esküt. 'Civilben autókarosszéria-lakatos. Édesapja, Sebes Imre szavaira gondolok. Amikor leérettségizett, azt mondotta szüleinek, testvéreinek: „... nem akarok irodába kerülni, hiszen azt a célt tűztem magam elé, hogy gyári munkás legyek és munkások között éljek." S most kisebbik fia is a munkások között edződik. Gyuri, az idősebb gyerek nemrégen édesanyja elé tette piros könyvecskéjét. Sebes Imréné csak ekkor tudta meg, hogy felvételét kérte a pártba. Tíz esztendeje egyedül neveli a fiúkat. Beszél n^kik férje hősiességéről, munkájá- rój, helytállásáról, de mindig félt attól, hogy szavainak kicsi az ereje, hiányzott a családból Sebes Imre élő példája, a tettek ereje. S lám, a gyerekek mégis apjuk nyomdokán indulnak útnak. A családnak, a szülők példamutatásának nagy szerepe van a gyermekek életében. Sebes Imre sorsát is az otthon határozta meg. Édesapja elemi iskolai tanító volt Szeghalmon. Szobájukban Rákóczi, Kossuth, Petőfi képe függött. Ebben a szellemben nőttek fel. Talán nincs is még egy olyan család, mint az övék: édesanyjuk nyolc gyermeknek adott életet. Valamennyi forradalmár lett. A Sebes családban — és ez történelmi tény — mindig két-három gyerek ült egyszerre börtönben. 1929 és 1945 között harmincöt esztendőt töltöttek Horthy fegyintézeteiben, internálótáboraiban, s csak azért nem többet, mert a felszabadulás megnyitotta a börtönajtókat. Imre mesélte egyszer feleségének: édesanyjuknak detektoros rádiót vettek születésnapjára. Körbeülték a készüléket. fülükre tették a hallgatót, és figyelték a gép felerősödő hangját: a rádióban híreket mondtak. Egyszer csak hallják: Sebes Istvánt, a „veszedelmes kommunistát" lefogták a fővárosban. Oda volt az ünnep, oda az öröm. A Sebes CSüldti élettörténete egy darab a magyar elnyomottak történelméből: Pál volt a legidősebb. A Tanácsköztársaság katonájaként harcolt. A bukás után csak börtönben, megaláztatásban volt része. 1927-ben Fürst Sándor vonta be a KMP munkájába. 1929-ben újabb letartóztatás ... Sándor a Galilei körben kezdte. Amikor vöröskatonának jelentkezett, fiatal kora miatt eltanácsolták. 1929-ben lett tagja a KMP-nek. Spanyolországba érkezésével megelőzte fivéreit. A felszabadulás óta magas tisztségeket töltött be. Most megérdemelt nyugdíját élvezi. László 1927-ben kapcsolódott a mozgalomba. 1931-ben a Szovjetunióban elvégezte a Lenin iskolát. Párizsban részt vett az illegalitásban. 1944- ben Dachau — a Gestapo végzett vele. Istbán 1926 óta dolgozott a pártért. 1936-ban tizenöt évi fegyházra ítélték. György a spanyol szabadságharcban Imre karjai között halt meg, a leridai súlyos harcokban esett el. Vera nem volt tagja az illegális pártnak. Csak magára vállalta testvérei taníttatását. Csak hordta az élelmet a börtönbe. Csak eljuttatta, ahova kellett, a röpiratokát. Amikor néhány éve kérdőívet kellett volna kitöltenie, hogy megkapja a Szocialista Hazáért Érdemérmet — szabadkozott: nem csinált semmit, ő nem volt a párt tagja ... Másoknak, élete tanúinak köszönhette, hogy mégis megkapta. Katót, a másik lányt a fasiszták két gyermekével deportálták, ott végzett velük a fasizmus. Imréről, a fiúk közül az ötödikről szerettem volna írni. Imréről, aki 1910-ben született és egész életét, kamasz korától haláláig, a nemzetközi kommunista mozgalomnak szentelte. Az ő sorsát azonban csak úgy lehet megérteni, ha szólunk a családról is. Sebes Imre a harisnyagyárban ismerkedett -először a munkásélettel, és hamar vezetőszerepet vitt a sztrájkharcokban, utcára is tették miatta. 1930 óta volt a párt tagja. A határozatot, az utasítást életében csak egyszer szegte meg, amikor 1936-ban meghalt az édesanyja. Nem lett volna szabad elmennie a temetésre, mégis ott bújkált a sírkövek között. Édesanyja sírjáig nem ment el. A temető tele volt detektívekkel. AZ édesanyát sok elvtárs kísérte utolsó útjára. A mozgalomban Anyának nevezték, mert nemcsak saját gyermekeivel törődött. Idegeneket is bújtatott, röpcédulákat, iratokat szállított, elvállalta egy küldöttség vezetését, amely tiltakozott a börtön igazgatóságán, a politikai foglyokkal szembeni durva bánásmód miatt. Forradalmár volt ő is. „Tudjátok, miért ítélték el a fiamat és a többit, akik vele tartottak? Megmondom én és ti higgyétek, egy ősz öregasz- szonynak, az édesanyának! Azért ítélték el őket, mert az igazságot hozzák nektek. Csak tegnap tudtam meg én is igazán. hogy ez az igazság, és senki meg nem cáfolhatja. Senki perbe nem szállhat vele ..Gorkij Anyája, Pela- aéja. mondta e szavakat, de így gondolkodott, érzett a Se- -testvérek édesanyja is. Valósaggal a párt történetét kellene leírni, a munkásmozgalom nagyjainak nevét: köztük Kilián Györgyét, Rajk Lászlóét, Münndch Ferencét, Kádár Jánosét, Hon ti Lajoséit, mert mindezzel, mindegyikükkel összeforrott Sebes Imre neve. Bécs, Moszkva, Budapest, Figueras, Extremadura (ahol Sebes Imre átesett a tűzkeresztségen és .comblövést kapott), Barcelona, ahol utolsóként harcolt, élete nagy állomá^ait jelzik. Port Bour- nál fosztották meg fegyverüktől a hősöket. Saint Cyp- riennben drótkerítéssel körülzárt táborban vesztegeltek. Következett a gursi intemáló- tábor. Camp de Mille... Grenoble. 1944 augusztusában szabadultak, s csaknem nyolcévi távoliét után, 1945 februárjában kerültek haza a Sebes-fiúk. Véget értek az illegalitás keserves esztendei és átadták helyüket egy békés, de erőt próbára tevő harcnak: a felszabadult hazában kellett új életet teremteni. Imre először a Központi Vezetőség szervezési osztályának helyettes vezetője lett, később a vidéki alosztály irányítását bízták rá. Tulajdonképpen 1945-től részese Pest megye fejlődésének. Amíg nem alakult meg a megyei pártbizottság, instruktorként tevékenykedett, 1946 őszétől Észak-Pest megye titkára lett, 1947 végén, amikor Észak- és Dél-Pest megye egyesült, a mainál jóval nagyobb Pest megye titkárává választották. Lovas szekéren, gyalog, rozoga gépkocsin járta a vidéket. Terjesztette a párt politikáját, se°ített a községek pártéletének megteremtésében, a munkás-paraszt szövetség megszilárdításában. Tiszteletet érdemel küzdése. Megyénk mai gazdagságában, dolgozóinak jólétében Sebes Imrének is része van. Abban, hogy ma jobban megy sorunk. 1940-ben Fejér megyébe küldte Sebes Imrét a párt. Szerényen, csendesen dolgozott. 1956-ban az ellenforradalmárok fekete listáján első helyen szerepelt, halálra keresték, a megyei pártbizottság titkáraként. Haláláig becsülettel helytállt. Osztályrésze a harc volt. Háborúban és békében. Nem gyűjtött semmit. Otthona egyszerű, a bútorok kissé kopottak, csak a sok ezer könyv díszíti. Vác felszabadulásának 29. évfordulóján regényes, küzdelmes, szép életének emlékére táblát lepleznek le. A váci Honvéd utcát mától Sebes Imre utcának nevezik. Amikor a gyerekek szilaj kedve felveri ezután Is az utca csendjét, fociznak, bújócskát játszanak, szemük talán olykor rátéved az emléktábla feliratára: „Sebes Imre, élt 1910—1964-ig". Lesznek, akik kutatni kezdik: ki volt. S mindig lesznek olyanok is, akik elmesélik, milyen forradalmár volt sok ezer társával együtt. Értelmes életét újra és újra felidézi az utókor, mert aki minden veszélyt vállalt az utódokért, az az emlékezetekben időtlenidőkig megmarad. Sági Agnes Ötvenöt évvel ezelőtt, 1918. december 7-én jelent meg az első legális magyar kommunista lap, a Vörös XJjság. Az „vfordulón, amely egyben a magyar sajtó napja, pénteken délelőtt koszorúzási ünnepséget tartottak a Visegrádi utca 15. számú háznál, ahol annak idején a Vörös Újságszerkesztősége működött. Az ünnepségen Máté György, a Népszabadság fő- munkatársa mondott ünnepi beszédet. Ezután a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Fodor László, az agítációs és propagandaosztály helyettes vezetője, . a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala nevében dr. Várkonyi Péter elnök, államtitkár, a Népszabadság szerkesztősége nevében Rényi Péter főszerkesztő-helyettes, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége nevében Barcs Sándor, a MUOSZ elnöke, a Nyomda-, Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szakszervezete nevében Kimmel Emil főtitkár, a művészeti szakszervezetek szövetsége nevében Kárpáti Sándor titkár helyezett el koszorút a ház falán lévő emléktábla alatt. A kormány Tájékoztatási Hivatala és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége a sajtó napja alkalmából pénteken baráti találkozót rendezett a MUOSZ-székházban. A fogadóson jelen volt Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, továbbá a lapok és a sajtószervek vezető munkatársai. Ott voltak a hazánkban akkreditált külföldi újságírók is. Eltemették Darvas Józsefet Pénteken a Mező Imre úti temetőben mély részvéttel kísérték utolsó útjára és sok száz főnyi gyászoló jelenlétében végső nyugovóra helyezték a munkásmozgalmi * panteonban a 61 éves korában elhunyt Darvas József kétszeres Kossuth-díjas írót. A párt és a magyar munkásmozgalom régi harcosa, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának tagja, a Hazafias Nép- frönt alelnöke, országgyűlési képviselő, a Magyar írók Szövetségének elnöke ravatalánál — ahol a vörös szemfedővel borított koporsó előtt bíbor párnán helyezték el Darvas József kitüntetéseit — díszőrséget álltak az elhunyt elvtársai, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai és Központi Bizottságának tagjai, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának, kormányának tagjai, a Hazafias Népfront képviselői, a politikai, a társadalmi, a kulturális élet vezető személyiségei, munkatársak, tanítványok, barátok és tisztelőig. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke búcsúzott Darvas Józseftől. Méltatta a magyar munkásmozgalom és a jelenkori magyar irodalom kimagasló alakját. — Sokszor hivatkozott arra — mondotta —, hogy amit nagy nemzedékének tagjai nem végezhettek el, azt az élőknek kell vállalniuk, ö maga vállalta is e kötelezettséget. A sors azonban másként határozott. Darvas József e nagy terveket már nem valósíthatja meg. Személyes tekintélyét, írói hitelét, vezetői tapasztalatát nem tudja pótolni senki. De a munkát másoknak folytatniuk. kell, és ebben Darvas József továbbra is segít élete példájával, munkásságának, életművének gazdag tanulságaival. Mi vállaljuk Darvas József örökségét. Igyekszünk azt valóra váltani. Ezzel a fogadalommal búcsúzunk tőle. Közvetlen munkatársai, az Írószövetség titkársága, választmánya és tagsága nevében Simon István Kossuth- díjas költő, az írószövetség titkára mondott búcsúszavakat. A szülőföld, „a legnagyobb falu”, Orosháza utolsó üzenetét Keller József gimnáziumi igazgató, a Hazafias Népfront orosházi bizottságának titkára tolmácsolta. Darvas József sírját — az Internacionálé hangjai közepette — koszorúk sokaságával borították. NAPIRENDEN: AZ IFJÚMUNKÁSOK A KISZ tömegbefoiyása a munkásfiatalok körében Pest megyéiben közel 31 ezer KISZ-korú munkásf iatal dolgozik- Nagyobbik részük önálló nagyvállalatoknál, illetve ezek gyáregységeiben, kisebb részük — mintegy tízezren — kisüzemekben, telephelyeken és a szövetkezeti iparban végzik munkájukat. Pest megyében 380 KISZ-alapszervezet, 91 csúcsvezető ség, és 15 nagyüzemi KISZ-bizottság működik, 11 ezer 660 tagot tömörítve a szövetség soraiba. Megyénkben tehát az ifjúmunkások szervezettsége 36—38 százalékos. Szakmai versenyek A tapasztalatok azt mutatják — ahogy a KISZ Pest megyei bizottságának tegnapi ülésén megállapították —, hogy a munkáshagyományokkal rendelkező nagyvállalatoknál és nagyüzemeknél sokkal nagyobb a KISZ tömegbefolyása. A kis műhelyekben, ipari szövetkezetekben —ahol máskülönben jelentős számú — 7—8 ezer fiatal dolgozik —, nem megfelelő az ifjúsági munka, a KISZ-szervezet jópár helyen formálisan, működik, befolyása a fiatalokra nem megfelelő. A KISZ tömegbefolyását illetően eltérések mutatkoznak a különböző iparágakban is. Lényegesen könnyebb az ifjúsági szövetség helyzete a sok fiatalt foglalkoztató üzemekben, mint az egy munkahelyen, de szétszórtan dolgozó ifjúmunkások között. Egyre több KlSZ-alapszer- vezet elemzi részletesen üzeme gazdasági munkáját. A különféle termelési mozgalmakban a KISZ-en kívüliek is sokszor kapnak feladatot. Így tudta sikeresen bevonni a szervezeten kívülieket a Dunakeszi MÁV Járműjavító, a budakalászi Lenfonó- és Szövőipari Vállalat, a Kohászati Gyárépítő Vállalat tá- piószelei gyáregysége és a KÖZGÉP ceglédi telepe. A különböző szakmai versenyek a munkájukat szerető fiatalok nagy tömegét vonzzák. Jól szervezett versenyekkel találkozhatunk a Pest-vidéki .Gépgyárban. a Nagykőrösi Konzervgyárban és a Csepel Autógyárban. Ezek a versenyek a vezetők és az idősebb szakmunkások elismerését is kiváltják. Nem véletlen, hoav meayénVben az elmúlt két esztendő alatt tíz százalékkal nőtt az ifjúsági brigádok száma. Nem kis része van a KISZ- szervezeteknek abban, hogy az üzemi fiatalok többsége részt vesz a brigádmozgalomban. Az üzemi bizottságok bátran hívják segítségül munkájukhoz a szocialista brigádtagokat, s egyben fórumot is nyújtanak nekik gondjaik feltárására. A politikai nevelőmunka jelentősen fejlődött a megye üzemeiben. Emelkedett a KISZ politikai fórumain részt vevő f jatalok száma, s az üzemi pártszervezetek a korábbinál lényegesen több politikailag képzett fiatalt iskoláznak be például a marxizmus —leninizmus esti egyetemre, vagy középiskolába, Jobb propagandát Fontos feladat, hogy meg- szuncesseK a saoionos politikai megmozduiasoKat, s újszerű, mozgósító hatasú akciókat keü kitalálni helyettük. Hiszen a KISZ-szervezeteik határozott politikai magatartása, tájékozottsága jótékonyan hat a szervezeten kívüliekre is, tekintélyt szerez az. ifjúsági szövetségnek. A nevelömunka népszerű formája a fiatalok szabad idejének tervszerű, tartalmasabb kihasználása. A KlSZ-bizott- ság ülése megállapította, hogy az elmúlt időszakban növekedett ugyan az üzemek mellett működő ifjúsági klubok száma, ám avultak programjai. Helyes, hogy az ifjúsági vezetők egyre jobban igénybe veszik a helyi művelődési házak által nyújtott lehetőségeket. Sok KISZ-szervezet alakít a munkásfiatalok érdeklődési körének megfelelő önképző csoportokat, zenekarokat, irodalmi színpadokat. Baj viszont, hogy kevés helyen törekszenek az agitációs és propagandaeszközök jobb kihasználására. Ritka a rendszeresen új anyagokat tartalmazó gyári faliújság, a megfelelő tájékoztatás szolgálatában álló hangos híradó, s röpgyűlést is a legritkább esetben hívnak össze a fiatalok. Ez főképpen azért nem jó, mert az általános agitációs formák csak a KISZ-tagok, vagy esetleg még ennél is szűkebb kör tájékoztatását, mozgósítását szolgálják. Követendő a Csepel Autógyár, az ikladi Ipari Műszergyár és a Nagykőrösi Konzervgyár példája, ahol a KISZ-szervezetek hasznosan veszik igénybe az üzemi lapok által nyújtott lehetőségeket. Az újak fogadása A legtöbb üzemi KISZ- szervezet részt vett a kollektív szerződések elkészítésében, és természetesen ezek módosításában is. Ezért nem véletlen, hogy szinte mindenütt szerepel az ifjúsági termelési mozgalmak leírása és szabályzata. Sok kollektív szerződés foglalkozik a fiatalok lakásépítésének 1 támogatásával, a továbbtanulók ösztönzésével. Ezek között említhetjük az Egyesült Izzó váci gyárát, a Dunakeszi Járműjavítót és a Mechanikai Labort, valamint a Pest-vidéki Gépgyárat, a Gödöllői Gépgyárat, az Ipari Szerelvény- és Gépgyárat, a Csepel Autót, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalatot, a százhalombattai DKV-t és a DHV-t. A legtöbb KISZ-szervezet munkájának lényeges része a munkába álló fiatalok megfelelő fogadása. Természetesen előfordul — s ezen is minél hamarabb változtatni szükséges —, hogy a munkába állóktól nem érdeklődnek mozgalmi múltjuk felől, ígv a munkahelyet változtató fiatal minden alkalommal „tiszta lappal” indul. A KISZ-bizottság ülésén megállapították, hogy ifjúsági szervezeteink a lehetőségek iobb kihasználásával képesek az üzemi ifjúság 80—90 százalékút mozgósítani. A párt i fiiVá ffool i tikai határozata, maid az ifjúsági törvény új alanokra helyezte az érdek- védelmet. s a KTSZ tömegbe- folvása így is lényegesen növekedett. Minden üzemben A jövő feladataiként elsősorban az agitációs és propagandamunkát kell fejleszteni, minden eszközével arra kell törekedni, hogy a KISZ- vezetők és az aktivisták megfelelő kül- és belpolitikai tájékozottsággal rendelkezzenek, s ismerjék gyárukat gazdasági és politikai szempontból egyaránt. Tovább kell növelni a szervezettséget az üzemi fiatalok között. El kell érni, hogy minden üzemben, ahol 20 fiatalnál több dolgozik, működjék KISZ-szervezet. F. B. V l i A sajtó ünnepén
