Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-08 / 287. szám

2 I*es» #f£ctei xMíriap 1973. DECEMBER 8., SZOMBAT FÓKUSZ Börtönrácsok Uruguayban Erősödik a reakció tüzelése a latin-amerikai földrészen. csak nemrég hallatta aggódó hangját a haladó világ LuLs Corvalan, a chilei Kommunista Párt főtitká­rinak ügyében, s követeli tovább­ra is szabadlábra helyezését, már­is újabb gaztett ellen kell tilta­kozni. A Chilével szomszédos Uruguay ban néhány héttel ezelőtt — bizonnyal nem függetlenül a chilei fasiszta junta példájától — betiltották a kommunista pártot, s más haladó szervezeteket, most pedig letartóztatták Uruguay Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának első titkárát, Kodney Arismendit. VAJON ELKÖVETETT-E valami bűnt, vagy akár csak vétséget Arismendi, ami miatt most szabadságától megfosz­tották? A kommunista világ­mozgalomnak ez a neves sze­mélyisége, mint a moszkvai Pravda pénteki cikkében meg­állapítja, „egész sor jelentős művet írt, elsősorban a latin­amerikai kommunista mozga­lom elméleti és gyakorlati kérdéseiről”. ENNYI VOLT MlNDÖSZ­SZE a „bűne”. A mind inkább jobbra csúszó, egyre reaikció- sabb, s emiatt mind elkese­redettebb terroreszközökhöz nyúló rezsimek, mint az uru­guayi kormányzat is: ezit, nyilván, már bűnnek tartja. A szomszédos Chilében a letar­tóztatásokat és kivégzéseket, tehát az élő személyek eilend terrort kiegészítették a tár­gyakra lesújtó megtorlással, könyvégetéssel. Meglehet, az uruguayi rezsim is rövidesen ezt teszi. AMIKOR EGY REZSIM bör­tönrácsokkal kísérli meg a nép javáért harcoló haladó személyeket a néptől elszige­telni, a terrorhullám mögött a reakció lába alatt már for­ró a talaj. Nyilvánvalóan Uru- guayban is emiatt került sor ilyen eseményekre. A TÖRTÉNELEM AZON­BAN annyiszor bebizonyí­totta már, hogy a haladás, a szocializmus eszméinek sem a kommunista pártok betiltá­sával, sem a kommunista ve­zetők bezárásával nem lehet gátat vetni. Uruguayban sem lehet. Rodney Arismendi sza­badon bocsátását követeli most a világon minden jó­zan gondolkodású, becsületes érzelmű, tiszta lelkiismeretű ember. A KAMBODZSAI HATÁR közelében levő Quang Dúc tartományban változatlanul heves harcok dúlnak. A dél­vietnami népi felszabadító erők a saigoni területromboló hadműveletek megtorlására el­lentámadásba lendültek. NYIKOLAJ PODGORNIJ, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke pén­teken a Kremlben fogadta Ro­bert Galley francia hadügy­minisztert, aki hivatalos láto­gatáson tartózkodik Moszkvá­ban. Zárt ajtók mögött Saigonban Több órán át tanácskozott a NEFB Dél- Vietnam Párizs környéki tárgyalások A két dél-vietnami fél Pá- rip környéki tárgyalásainak pénteki ülésén Nguyen Xuan Phuong, a saigo­ni küldöttség helyettes ve­zetője ismét elutasította a DIFK-nek azt a javasla­tát, hogy haladéktalanul tár­gyaljanak a tűzszünet tisz­teletben tartásáról, s dühös kirohanásokat hangoztatva, a DIFK-re igyekezett hárítani á felelősséget a Dál-Vietnam- ban kialakult súlyos hely­zetért. Dinh Ba Thi, a DIFK küldöttségének helyettes ve­zetője viszont az adatok egész sorával bizonyította, hogy Saigon egyre súlyosabban megsérti a párizsi megálla­podásokat. A CHILEI KATONAI JUN­TA úgy döntött, hogy vissza­ad külföldi tulajdonosának 12 részvénytársaságot. Zárt ajtók mögött több órán át tárgyalt pénteken Saigon­ban a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság négy kül­döttségvezetője. A dél-vietnami tűzszünet el­lenőrzésével megbízott nem­zetközi testület magyar, len­gyel, iráni és indonéz tagoza­tának vezetője az ülésen meg­állapodott abban, hogy utasí­tásokat ad a NEFB katonai bizottságának a tűzszünetet sértő cselekmények tárgyában benyújtott panaszok kivizsgá­lásának megindítására. A testület ez év júliusa, a kanadai tagozat kiválása óta nem folytatott vizsgálatokat és a panaszok időközben erősen felhalmozódtak. Ezért a négy küldöttségvezető pénteki ülé­sén összeállította annak az ok­tóbertől december 4-ig elköve­tett mintegy 100 tűzszünetet sértő cselekménynek a listáját, amelynek a vizsgálatnál el­sőbbséget fognak biztosítani. A lista elejére került az a panasz is, amelyet a DIFK emelt a nemzetközi testületnél a saigoni légierőnek a felsza­badított területek ellen októ­berben intézett brutális táma­dásai miatt. SVÁJCI források szerint Genfben megkezdődtek a de­cember 18-ra tervezett közel- keleti békekonferencia lebo­nyolításához szükséges tech­nikai előkészületek. CSÜTÖRTÖK ÉJJEL wa­shingtoni állomáshelyére ér­kezett Asraf Ghordal nagykö­vet, az Egyiptomi Arab Köz­társaság amerikai képvisele­tének vezetője. AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉS egyes számú politikai bizott­ságában a világűr békés fék használásáról folyó vitában felszólalt dr. Bányász Rezső, a magyar ENSZ-delegáció tag­ja. OLSZOWSKI BONNBAN TÁRGYALT Leagyel-NSZK közehdés Eredményesen zárultak pén­teken délután Olszowski len­gyel külügyminiszter bonni tárgyalásai. A lengyel—nyugatnémet megbeszéléseken — jelentette be az NSZK küldöttségének szóvivője — „közeledés mu­tatkozott sok fontos részlet­ben”. A két fél megállapodott ab­ban, hogy megkezdik Ed­ward Gierek, a LUMP KB el­ső titkára — 1974 első felére tervezett — látogatásának előkészítését. Mindkét kül­döttség egyetértett abban, hogy a tárgyalásokat az éppen három esztendeje, 1970. de­cember 7-én aláírt lengyel— nyugatnémet szerződés szelle­mében folytassák. Különösen fontosnak ítélték meg a kooperáció kialakítá­sát a két ország vállalatai között. Nyugat-Németorszá'g megerősítette azt a szándékát, hogy kedvező feltételekkel, nem kötött hitelt bocsát Len­gyelország rendelkezésére. A feltételek kidolgozását január 22-én kezdik meg a két or­szág szakemberei. A MOSZKVAI Puskin Kép­zőművészeti Múzeumban pén­teken megnyitották a hatal­mas érdeklődéssel várt egyip­tomi kiállítást, amelyen Tu- tenkámen fáraó sírkamrájá­nak műkincseit mutatják be. PIOTR JAROSZEWICZ mi­niszterelnök fogadta dr. Guy- ford H. Stevert, Nixon elnök tudományos tanácsadóját, aki hivatalos látogatáson Len­gyelországban tartózkodik. Gerald H. Ford az USA alelnake Gerald R. Ford republikánus politikus csütörtökön este — ma­gyar idő szerint pénteken hajnal­ban — a szenátus és a képviselő- ház együttes ünnepi ülésén, Nixon elnök jelenlétében letette az Egye­sült Államok 40. alelnökiként a hivatali esküt Warren Burger, a legfelsőbb bíróság elnöke kezébe. A 60 éves republikánus politikus 35 éven át volt Michigan állam 5. választókerületének képviselője és 1355 óta a képviselőház republiká­nus kisebbségének vezére. Amikor nyolc héttel ezelőtt a botrányos körülmények kő­Stoessel kinevezéséről Kissinger amerikai külügy­miniszter csütörtökön tartott sajtóértekezletén közölte, hogy Nixon elnök az Egyesült Álla­mok új moszkvai nagyköveté­vé Walter Stoesselt, az euró­pai ügyekért felelős külügyi államtitkárt nevezte ki. Stoessel 1920. január 24-én született a Kansas állambeli Manhattanban. Az Egyesült Államokban és Svájcban ta­nult nemzetközi jogot. Diplo­máciai karrierje 1942-ben or­szágának caracasi nagykövet­ségén kezdődött. A szovjet és kelet-európai ügyek szakértő­jének tartott Stoessel már két- ízben szolgált diplomataként az Egyesült Államok moszk­vai nagykövetségén: 1947—48- ban és 1963—65-ben. 1968—72 között hazája var­sói nagyköveteként dolgozott. A kiváló képességű diploma­ta gyakorlati ismereteit elmé­leti továbbképzéssel is kiegé­szítette: az 50-es években a Kolumbia egyetem orosz inté­zetében és a harvardi külpo­litikai központban folytatott tanulmányokat. Nyugati meg­figyelők pályafutása csúcsának tekintik új kinevezését, mivel az amerikai diplomácia leg­fontosabbnak tartott posztja a moszkvai nagykövetség. zött lemondani kényszerült Spiro Agnew helyére Nixon elnök Gerald Fordoit jelölte, amerikai politikai berkekben szinte pártállásra való tekin­tet nélkül „szürke középszerű” emberként jellemezték, leg­főbb ismertető jegyeként ki­emelve Nixon elnök iránti „feltétlen lojalitását”. Az eskütételre Nixon elnök kíséretében érkezett Fordert percekig tartó nagy ováció üdvözölte, s rövid, általános­ságokban mozgó beszédének úgyszólván minden mondatát lelkes taps fogadta. Ezekben a külsőségekben is kifejezésre jutott az a hangulati átalaku­lás, amely az amerikai veze­tési bizalmi válság elmélyülésé­vel párhuzamosan — és nem utolsósorban a közvélemény- formáló szervek szorgos „elő­készítő munkájának” eredmé­nyeként — egyre vonzóbbnak 1 találja Ford „elnöki kvalitá­sait”. | Az ország történetében ez volt az első eset, hogy nem népi vá­lasztás eredményeként, hanem — a néhai Kennedy elnőtt meggyil­kolása után elfogadott 25. számú alkotmánymódosítás értelmében — az elnök jelölése és a kong­resszus két házának többségi meg­erősítő szavazata alapján töltötték I be az alelnöki tisztséget. A csúcstalálkozó szellemében Olyan esemonyek, amelyek önmagukban nem kifeje­zetten világpolitikai horderejűek, néha sokat mondanak két ország kapcsolatainak állásáról. Ilyen hír érkezett a minap Moszkvából. Itt a „Zvezdnij Gorodok”-ban („Csillagvároska”), a Jurij Gagarinról elnevezett űrhajós-kiképző központ tanul­mányi-előkészítő komplexumában ünnepélyesen fogadták a Thomas Stafford vezetése alatt álló asztronauta-delegációt. Az amerikai űrhajósok szovjet kollégáikkal együtt közös kikép­zésen vesznek részt, hogy felkészüljenek az 1975-re tervezett Szojuz—Apollo űrutazásra. Az Újságoívasó egy ilyen hírhez eljutva, joggal vonja le azt a következtetést: ha az űrhajósok közös felkészülése menetrendszerűen folyik, akkor feltehetően folytatódik a két ország diplomáciai párbeszéde is, a két szovjet—amerikai csúcstalálkozó szellemében. Ez a következtetés teljesen jogo­sult. A legutóbbi közel-keleti válság — ezt ma már elmond­hatjuk — a csúcstalálkozó óta a legnagyobb potenciális fe­nyegetést jelentette a szovjet—amerikai viszony szempontjá­ból. Elegendő arra utalni,, hogy korábban a hasonló nemzet­közi válságok visszavetették a két ország viszonyát, s huza­mos időre volt szükség ahhoz, amíg ki lehetett kerülni „a hul­lámvölgyből". Ezúttal azonban bebizonyosodott, mennyire reá­lis az a megállapodás, amelyet idén nyáron Leonyid Brezs- nyev amerikai látogatása idején írtak alá arról, hogy súlyos következményekkel fenyegető válságok idején a két országnak haladéktalanul konzultálnia kell egymással. A konzultáció nyitotta diplomáciai lehetőségeket felhasználva, a Szovjetunió leleplezte és elszigetelte azokat az amerikai politikai köröket, amelyek az adott konfliktust, s az USA fegyveres erőinek tel­jesen megalapozatlan, s a NATO-szövetségesek előtt is meg­magyarázhatatlan riadóztatását hidegháborús, szovjetelle- nes pánikkeltésre használták volna fel. Így a válság után ki­alakuló diplomáciai mozgás a közel-keleti békés rendezésre lényegében azon a nyomvonalon halad, amelyet a Biztonsági Tanács elé első ízben beterjesztett szovjet—amerikai határo­zattervezet tartalmazott. Figyelemre méltóan fogalmazott ezzel kapcsolatban a szovjet—amerikai viszonyról szólva Henry Kissinger amerikai külügyminiszter, amikor megállapította: azok a kapcsolatok, amelyek Leonyid Brezsnyev és Richard Nixon között kialakul­tak, jelentős szerepet játszottak a válság rendezésében. E kap­csolatok — mondta — „ha nem is voltak elég erősek a válság kirobbanásának megakadályozásához, de elég erősek voltaik annak megoldásához.” Szovjet részről — mint a Novoje Vrernja című kül­politikai folyóirat a közelmúltban rámutatott — a közal-keleti válság kezelését olyan tényezőnek tekintik, amely ismételten rámutatott, hogy a két ország viszonyát még tartósabb ala­pokra kell helyezni. „A Szovjetunió kész erre” — írta a lap. A két ország Viszonyával kapcsolatos szovjet megnyilat­kozások mind azt tükrözik, hogy Moszkvában pontosan érzé­kelik az amerikai politika bonyolult nyomásviszonyait. Azt is, hogy az Egyesült Államokban a reálisan gondolkodó köreik, az enyhülés és a Szovjetunióval tovább építendő kapcsolatok hivei vannak többségben. De látják azt is, hogy az ezzel el­lentétes irányban dolgozó, enyhülésellenes erőknek jelentős pénzügyi eszközök állnak rendelkezésükre, s összehangolt fel­lépésükkel gyakran képesek rá, hogy a maguk akaratát vigyék keresztül a küloolitikában. A legutóbbi eseményekből ís megállapítható: a szov­jet külpolitika kezdeményező lépései, s ami ennek szerves része, a szovjet—amerikai kapcsolatok normalizálási és fejlő­dési folyamata előmozdítja az amerikai politika egészséges irányzatának megszilárdítását. E politika végső fokon szűkíti a nemzetközi feszültség híveinek játékterét magában az Egye­sült Államokban is. Vajda Péter Közlemény a bolgár párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatásáról Tegnap közleményt adtak ki a Bolgár Népköztársaság párt- és kormányküldöttségé­nek a Magyar Népköztársa­ságban tett látogatásáról. E szerint a tárgyalásokon a két párt és kormány képvise­lői véleménycserét folytattak a Magyar Szocialista Munkás­párt és a Bolgár Kommunista Párt, a Magyar Népköztársa­ság és a Bolgár Népköztársa ság barátságának erősítéséről és testvéri együttműködésé - nek további bővítéséről, vala­mint a nemzetközi helyzet és a kommunista és munkásmoz­galom legfontosabb problé­máiról. A tárgyalások a testvéri ba­rátság és a kölcsönös egyetér­tés szellemében folytak, s minden megvitatott kérdés­ben teljes nézetazonosság nyilvánult meg. I. A felek ismételten kifejez­ték készségüket, hogy tovább szélesítik a két párt, az álla­mi szervek és a társadalmi szervezetek kétoldalú, köz­vetlen együttműködését. Meg­elégedéssel állapították meg, hogy a két ország között szün­telenül fejlődik a gazdasági és a műszaki-tudomány os együttműködés, növekszik az árucsere-forgalom. Eredmé­nyesnek minősítették a ma­gyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság eddigi te­vékenységét. Tervszerűen ha­lad a közép- és hosszú távú népgazdasági tervek egyezte­tése. További erőfeszítéseket kell tenni a minisztériumok és főhatóságok bevonásával a távlati tervek összehangolásá­ra, az árucsere-forgalom bő­vítését elősegítő szakosítás és kooperáció szélesítésére, külö­nösen a kohászat, a gépipar, a számítástechnika, a vegy­ipar területén. A két fél harig- súlyozta, hogy a jövőben is megtesznek minden szükséges lépést a szocialista gazdasági integráció komplex program­jának következetes valóra vál­tására és a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa XXVII. ülésszaka határozatainak tel­jesítésére. A tárgyalásokon a felek megvitattuk a nemzeiKözi helyzet időszerű kérdéséit. Megállapítottan, nogy a nem­zetközi heiyzet fő jellemzője a különböző társadalmi rend­szerű országok politinai, gaz­dasági és kulturális kapcso­latainak erősödése, a békés egymás mellett élés elvének térhódítása. Ebben a főszere­pet a szocialista közösség or­szágai és különösképpen a Szovjetunió megnövekedett ereje, nemzetközi tekintélye és aktív békepolitikája játsz- sza. Ugyanakkor rámutattak arra, hogy a szélsőséges im­perialista és militarista kö­rök nem békéitek meg a nem­zetközi helyzet enyhülésével és a békés egymás mellett élés térhódításával, de nem képe­sek megállítani a nemzetközi feszültség csökkenésének vitz- szafordíthatatlan folyamatát A felek legfőbb internacio­nalista kötelességüknek tart­ják a világ haladó és békesze­rető erőinek fő támaszához, a Szovjetunióhoz fűződő meg­bonthatatlan testvéri barát­ságuk és együttműködésük to­vábbi erősítését. A felek a jö­vőben is közreműködnek a szocialista közösség országai egységének és összeforrottsá- gának állandó erősítésében, a Varsói Szerződés és a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Ta­nácsa tagországai politikai. gazdasági és kulturális együtt­működésének, védelmi képes­ségének állandó fokozásá­ban. Mindaddig, amíg létez­nek az imperialista országok agresszív katonai szövetsé­gei, szükség van a Varsói Szerződés erősítésére is. A felek hangoztatták, hogy a nemzetközi enyhülés folya­matában megkülönböztetett jelentősége van az európai földrésznek. Méltatták az eu­rópai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet Helsinkiben lezajlott első szakaszának eredményeit, üdvözölték az értekezlet Genfben folyó má­sodik szakaszának munkáját és reményüket fejezték ki, h. Tv mielőbb sor kerül az értekezlet harmadik szaka­szának sikeres megrendezé­sére. A felek hangsúlyozták a közép-európai fegyveres erők és a fegyverzet csökkentésé­ről jelenleg folyamatban lévő bécsi értekezlet munkájának nagy jelentőségét. A szocialista országok és a Német Szövetségi Köztársaság normális viszonyához a felek elengedhetetlennek ■ tartják, hogy a Német Szövetségi Köz­társaság kormánya semmiben se térjen el a négy nagyhata­lom Nyugat-Berlinre vonatko­zó megállapodásától; ez a fel­tétele annak, hogy a Magyar Népköztársaság, a Bolgár Nép- köztársaság és a Nemeit Szövet­ségi Köztársaság diplomáciai kapcsolatainak felvételére sor kerüljön. A felek nagy figyelmet szen­teltek az indokínai helyzet alakulásának, hangsúlyozták, hogy következetesen támogat­ják Ázsia, Afrika és Latin- Amerika népeinek harcát a szabadságért, a nemzeti füg­getlenségért, a gazdasági és szociális haladásért. III. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseit áttekintve a felek aláhúzták, hogy nemzetközi tevékenységüket a marxiz­mus—leninizmus, a szocialista internacionalizmus elvei, a kommunista és munkáspártok 1969. évi moszkvai értekezleté­nek és pártjaik X. kongresszu­sának határozatai alapján vég­zik. A két párt a jövőben is következetes erőfeszítéseket tesz a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységé­nek - és összeforrottságának erősítésére. Ehhez nagymér­tékben hozzájárulnak a test­vérpártok közötti konzultá­ciók. A felek határozottan el­ítélték a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom egysége ellen irányuló anti- marxista, nacionalista nézete­ket, a Kínai Kommunista Párt maoista vezetőinek nagy­hatalmi sovinizmusát, dühödt szovj eteli enességót és szakadár tevékenységét. Ez megkönnyíti a nemzetközi reakció akna­munkáját és nagy kárt okoz a szocialista közösség országai, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom és az impe­rialistaellenes erők összefogá­sának, közös harcának. ★ A bolgár párt- és kormány- küldöttség a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­ga, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsa és miniszterta­nácsa nevében magyar párt- és kormányküldöttséget hívott meg hivatalos baráti látogatásra a Bolgár Népköztársaságba. A meghívást a magyar fél kö­szönettel elfogadta. A látoga­tás időpontját később állapít­ják meg. A KÖZÉP-EURÖPAI had­erő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalások esedékes plenáris ülését péntekem megtartották az osztrák fővárosban. ENRICO BERLINGUER, az Olasz Kommunista Párt főtit­kára pénteken befejezte NDK- beli látogatását és hazauta­zott. PÉNTEKEN ülést tartott Gentben a európai biztonsági értekezletnek a biztonsággal, a gazdasági együttműködéssel és a kulturális téren való együttműködéssel foglalkozó három bizottsága. DECEMBER 15-ÉN tanács­kozás kezdődik Calcuttában India, valamint a Szovjetunió és a többi szocialista ország együttműködéséről. 4 I t I CSU RÖVIDEN...

Next

/
Thumbnails
Contents