Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-07 / 286. szám

WSI HEGYEI hírlap 1973 DECEMBER 7., PÉNTEK Magyar—bolgár barátsági nagygyűlés (Folytatás az 1. oldalról) tatáspolitikai és tudománypo­litikai irányelvei a megvaló­sulás szakaszában vannak. — Minden okunk megvan arra, hogy az új év küszö­bén bizakodva nézzünk előre. Pártunk X. kongresszusa vi­lágos utat mutatott a szocia­lista társadalom építéséhez, most hagytuk jóvá a jövő évi népgazdasági terv megalapo­zott irányelveit. Van harci programunk, van erős pár­tunk, szilárd munkásosztá­lyunk, kipróbált szövetségi politikánk, vannak hű bará­taink és szövetségeseink ha­tárainkon túl. Vívmányainkra, eredményeinkre az élet min­den területén bizton építhet­jük szocialista jövőnket. Mindkét nép érdeke Kádár János beszéde továb­bi részében a bolgár—magyar kapcsolatokról szólt, amelyek szilárdak, pártjaink, orszá­gaink kapcsolatai a marxiz­mus—leninizmus eszméinek, a proletár-internacionalizmus el­veinek alapján állandóan erő­södnek és mind sokoldalúb­bá, gyümölcsözőbbé válnak. — Ennek szilárd alapja — jelentette ki —, hogy teljes közöttünk az egység és az egyetértés minden fontos el­vi, politikai kérdésben. Párt­jaink, népeink testvéri vi­szonyában meghatározó je­lentősége van annak, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjával, a Szovjetunió népei­vel összeforrva, a szocialista országok közösségében egy­mást segítve együtt haladunk előre. Történelmi múltunk közös vonásaira utalt, majd arról szólt, hogy a magyar—bolgár barátság, a Bolgár Népköztár­sasággal való szövetség és együttműködés az elmúlt év­tizedekben jól szolgálta mind­két nép érdekeit, internacio­nalista céljait. Kapcsolataink az 1969-ben megújított barát­sági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szer­ződés szellemében fejlődnek, s a társadalmi élet valamennyi fontos területét átfogják. Di­namikus a fejlődés a gazdasá­gi együttműködésben, bizta­tóak eredményeink a termelé­si együttműködésben is; egy­re növekvő számban kötünk aiz ipar különböző ágiadban fontos kooperációs és mindkét félnek előnyös szakosítási megállapodásokat. Hasznosak közös vállalkozásaink. Megfe­lelő gondossággal foglalko­zunk távlati együttműködé­sünkkel is. Kulturális együtt­működésünk hasonlóan mind­két nép értékeit gazdagítja. — Szilárd meggyőződésünk — hangoztatta —, hogy szö­vetségünk és együttműködé­sünk fejlesztése, erősítése né­peink érdekein túlmenően az egész szocialista közösség ér­dekeinek megfelel, erősíti a szocializmus, a nemzetközi biztonság és béke pozícióit. Elvi külpolitikát folytatunk Kádár János beszéde során ismertette külpolitikai törek­véseinket is. Egyebek között kijelentette, hogy külpoliti­kánk biztos alapokra, minde­nekelőtt szocialista vívmá­nyainkra, munkánk eredmé­nyeire, a Szovjetunióhoz, Bul­gáriához és a szocialista kö­zösség többi országához fű­ződő internacionalista szövet­ségünkre épül. — Alapvető kötelességünk­nek tartjuk — mondotta — a szolidaritást a haladó, a de­mokratikus és a békeszerető erőkkel, s támogatjuk harcu- Icat. A tőkésállamakkal a bé­kés egymás mellett élés poli­tikája alapján lehetségesnek és szükségesnek tartjuk az együttműködést, az egyenjo­gú és kölcsönösen előnyös kapcsolatok bővítését. Ettől az elvi irányvonaltól nem té­rünk el semmilyen körülmé­nyek között sem. Népünk tud­ja, és barátaink is tudják, hogy mi elvi külpolitikát foly­tatunk, az elvekkel nem ke­reskedünk, s ez így lesz a jö­vőben is. — A Szovjetunió, a szocia­lista országok, a haladó, a bé- k:szerető és reálpolitikai erők erőfeszítéseinek eredménye­ként az utóbbi években lé­nyeges változás következett be a nemzetközi helyzetben. Mindinkább tért hódít a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok békés eeymás mellett élése, a nemzetközi kapcsola­tok normalizálása, kibonta­kozik a tartós enyhülés irány­zata. Ebben kiemelkedő sze­repe van a Szovjetuniónak és szem élv szerint népünk nagy­ra becsült és tisztelt barátjá­nak, Leonyid lljics Brezsnyev elvtársnak, a Szovietunió Kommunista Pártja főtitká­rának. összehangolt békeof- fenzívánk hatalmas tömege­ket mozgat meg és sorakoztat fel az agresszív imoerialis'ta politika megfékezésére. a nemzetközi feszültség csök­kentésének a biztonság növe­lésének és a vitás kérdések tárgyalásos megoldásának tá­mogatására. Jól demonstrál­ta ezt a békeszerető erők moszkvai világkongresszusa és a várnai Szakszervezeti Vi­lágkongresszus is. — A háború és a béke kér­déseinek jövőbeni alakulása szempontjából történelmi je­lentőségű az a fordulat, amely a szovjet—amerikai kapcsola­tokban kibontakozik. Ez hoz­zájárul a nemzetközi kapcsola­tok általános normalizálásához és jó feltételeket teremt a ha­ladás és a béke erőinek har­cához. A külpolitika időszerű kér­déseiről szólva kijelentette, hogy az év kiemelkedő ese­ménye a vietnami háború be­fejezésére kidolgozott párizsi békemegállapodások megkö­tése volt, amelyet nemcsak a szocializmus és a haladás hí­vei, hanem a világon min­denütt a józan gondolkozású emberek is őszintén üdvözöl­tek. Népünk továbbra is szoli­dáris a vietnami nép igazságos harcával, s támogatja azt. A nemzetközi ellenőrző és fel­ügyelő bizottság magyar tago­zata a párizsi tűzszüneti meg­állapodás szellemében fejti ki tevékenységét és azt fogja tenni a jövőben is. A Közel- Keletről szólva megállapította, hogy Izrael agresszív politi­kája elszigetelődött. Az 1967- ben megtámadott s azóta is szakadatlan agressziónak kitett arab országok törvényes jo­gaikért, az elrabolt és megszállt területeik visszaszerzéséért küzdenek. Az izraeli kormány makacssága miatt azonban most is megszakadtak az arab —izraeli tárgyalások, mert az izraeliek nem hajlandók csa­pataikat visszavonni az októ­ber 22-i tűzszüneti vonalakra. Véleményünk szerint a Biz­tonsági Tanács 1967-es határo­zata, ameiy előírja a megszállt arab területek kiürítését, kellő alapot ad a kérdés igazságos és békés rendezéséhez. Összehangoltan — egységesen Áttérve az európai helyzet­re, a többi között a követke­zőket mondotta: — A biztonsági és együtt­működési értekezlet ügye az európai politika központi kér­dése lett. Genfben jelenleg az európai biztonsági értekezlet második tárgyalássorozata fo­lyik. Bécsben a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentéséről tárgyalnak. Már eddig is sok minden megváltozott Európá­ban. Megvalósult a Német De­mokratikus Köztársaság nem­zetközi jogi elismerése, és ma már nemcsak barátai, de el­lenségei is elismerik erőteljes belső fejlődését, szilárd nem­zetközi helyzetét. Ez olyan tör­ténelmi eredmény, amely ked­vező hatással van az európai légkörre, az államközi kapcso­latokra. Nagy nemzetközi je­lentőségű tény, hogy mindkét német államot az idén már fel­vették az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Ezzel közel ne­gyedszázados harcunk sikerrel zárult le. — Európa kérdései között szólni kell három szocialista ország, a Bolgár Népköztársa­ság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Nép- köztársaság, valamint a Német Szövetségi Köztársaság diplo­máciai kapcsolatainak rendezé­séről. E kapcsolatok rendezése késedelmet szenvedett, mert a Német Szövetségi Köztársaság kormánya sajátos módon, egy­oldalúan értelmezte a Nyugat- Berlinről szóló négyhatalmi megállapodást. A most folyó tárgyalások arra mutatnak, hogy kilátás van a diplomáciai kapcsolatok, köztük hazánk és a Német Szövetségi Köztársa­ság diplomáciai kapcsolatának közeli rendezésére. A Német Szövetségi Köztársaság és a há­rom szocialista ország viszo­nyának normalizálását, diplo­máciai kapcsolatainak rende­zését a magunk részéről üdvö­zöljük, mert megfelel az euró­pai béke és biztonság megszi­lárdítására irányuló törekvé­seinknek. — Bizonyos tények arra mu­tatnak, hogy a nemzetközi életben utat törő kedvező ten­denciákra reakciós, imperialis­ta ellennyomás nehezedik. Ez olyan eseményekben nyilvánul meg, mint a Szovjetunió, a szocialista országok ellen szüntelenül szított ellenséges propagandakampányok, kétes elemele csatasorba állítása, a halogató taktika alkalmazása az európai béke és biztonság kérdéseiben, s chilei nép tár­sadalmi felemelkedése ellen intézett fasiszta katonai puccs és véres ellenforradalom, va­lamint a haladás visszavetését, fékezését célzó egyéb imperia­lista kísérletek a világ külön­böző térségeiben. — A szélsőséges reakció erői, a háború, a hidegháború levitézlett lovagjai, a puccsis­ták erőlködnek még, de a tör­ténelmet visszaforgatni már nem tudják, az emberiség fej­lődését meghatározó pozitív erők felülkerekednek. Mi a célzatos kampányokat egyér­telműen és határozottan visz- szautasítjuk, mindenfajta reakciós, imperialista ellenlé­péssel, próbálkozással szem­ben éberséget tanúsítunk. Összehangolt politikával, egy­séges kiállással további hala­dást akarunk és fogunk is el­érni. Következetes fellépéssel — Sajnálatos, de tény: az imperializmusnak napjaink­ban kevesebb lehetősége és módja lenne szovjetellenes manőverezésre, a nemzetközi kibontakozás akadályozására, ha ebben Peking, a maoízmus nem játszana a kezére. A nemzetközi reakció tudatosan épít arra, hogy a pekingi ve­zetés jelenleg minden fontos nemzetközi kérdésben keresz­tezni igyekszik a Szovjetunió, a szocialista országok politiká­ját, a nemzetközi kommunis­ta mozgalom irányvonalának érvényesülését. A kommunista és munkáspártok meghiúsítot­ták a maoisták kísérleteit a kommunista mozgalom szerve­zeti szétszakítására. A felada­tunk most az, hogy nem szűnő, következetes harcot folytas­sunk ezzel, az egész forradal­mi mozgalommal szembenál­ló antimarxista, antileninista áramlattal, amely súlyosan ne­hezedik elsősorban magára a kínai népre, s alapjaiban ve­szélyezteti Kína szocialista vívmányait. A fennálló súlyos nézeteltérések ellenére, mi nem a bennünket elválasztó árok mélyítésére, hanem arra törekszünk a Kínai Népköz- társasággal, hogy legalább az állami, gazdasági területen normalizáljuk kapcsolatainkat, mert ez felelne meg népeink alapvető érdekeinek. — A Magyar Szocialista Munkáspárt következetesen támogatja a nemzetközi kom­munista mozgalom egységét, közös fellépését és harcát. Ma­gunkénak valljuk a kommu­nista és munkáspártok 1969-es moszkvai tanácskozásán közö­sen kialakított irányvonalat és annak megvalósításában aktí­van, céltudatosan részt ve­szünk. Mély meggyőződésünk, hogy a moszkvai tanácskozás alapján elért sikereknek nagy részük van a nemzetközi hely­zet kedvező alakulásában, a szocializmus, a haladás, a bé­ke pozícióinak erősödésében. Ügy véljük, mindinkább érle­lődik annak szükségessége, hogy a, kommunista és mun­káspártok képviselői újból ta­lálkozzanak, a megtett utat felmérjék és a munka továb­bi irányát kijelöljék. Okunk van a bizakodásra Kádár János beszéde végén kijelentette, hogy bel- és kül­politikai helyzetünket vizsgál­va, minden okunk megvan a bizakodásra. Mélyen meg lehe­tünk győződve arról, hogy szorgalmas és következetes munkával, a testvérnépekkel Todor Zsivkov való szoros összefogásban minden célunkat elérjük, ter­veinket megvalósítjuk, a szo­cializmus útján előrehaladunk. Befejezésül azt kérte a bol­gár küldöttségtől, hogy vigyék el hazájukba népünk alkotó munkájának hírét. Mondják el, hogy a szocializmus ügye iránt elkötelezett magyar nép biztosan halad előre útján, s mindig megbízható barátja lesz azoknak, akik szocializ­musért, a népek szabadságáért, a békéért küzdenek. Hazaté­résük után adják át a bol­gár népnek munkásosztályunk, népünk forró, testvéri üdvöz­letét és őszinte jókívánságait. Kívánjuk: vigyék teljes siker­re pártjuk programját, mi­előbb érjék el történelmi cél­jukat, a fejlett szocialista tár­sadalom felépítését! A béke és biztonság biztosítéka a szocialista országok összeforrottsága Magyar földön nem most ta mondta, a kultúra, a szel- hangzik fel először bolgár szó, lem! alkotás, az eszmei és mint ahogy a férfias magyar szó sem egyszer csendült fel a mi hazánkban. És bár nyel­veink különböznek egymás­tól, testvérként értjük egy­mást, mert szavaink az igaz­ság szavai, a közös fájdalmak és örömök, a közös eszmék, népeink szellemi felemelke­désére és anyagi jólétére irá­nyuló közös törekvésünk sza­vai — így kezdte beszédét Todor Zsivkov. — A mi országaink kicsi­nyek, területileg is, a lakosság számát illetően is. De, ahogy Geongi Dimitrov, a nagy bol­gár hazafi és internacionalis­társadalmi építés területén nincsenek nagy nemzetek és kis nemzetek. Az emberiség jól ismeri évszázados hősies történelméből Bulgáriát és Magyarországot; tiszteli azért, amivel hozzájárultak az eu­rópai civilizáció fejlődéséhez és meghajtja az elismerés zászlaját népeink nem egy képviselőjének géniusza előtt. A bolgár és a magyar nép ma a békéért és haladásért vívott harc első soraiban ha­lad, meggyöződéses és tuda­tos építője a társadalmi igaz­ságosság új világának, vala­mennyi ember boldogulásá­nak. Évszázados, sokoldalú barátság Todor Zsivkov beszéde to­vábbi részében kifejtette, , hogy a legnagyobb figyelem­mel kísérik és nagyra érté­kelik a magyar népnek a szo­cialista építés minden terüle­tén — az életszínvonal állandó emelésében, az ország nem­zetközi tekintélyének növelé­sében — elért kiemelkedő eredményeit. — A bolgár és a magyar nép barátsága évszázados múltra tekint vissza. A mi barátsá­gunk sokoldalúbb. De legmé­lyebb történelmi értelme, mai tartalma és kimeríthetetlen perspektívája marxista—leni­nista egységünkben, közös cselekvésünkben testesül meg. Barátságunknak gazdag gyü­mölcsei vannak, amelyek a köztünk levő őszinte pártközi, politikai, gazdasági, tudomá­nyos-műszaki, kulturális és szellemi kapcsolatok eredmé­nyei. Én is örömmel hangsúlyo­zom meggyőződésünket, hogy tárgyalásaink és megbeszélé­seink új ösztönzést adnak a BKP és az MSZMP, a Bolgár Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti sok­oldalú együttműködésnek, új, éltető erővel gazdagítják ba­rátságunkat és együttműködé­sünket, s hozzájárulnak a szo­cialista világközösség megerő­sítéséhez, nagy ügyünk, a bé­ke és a szocializmus diiadalá- hoz A béke felismeri szükségszerűség — Jelentős korban élünk; az igazságos, demokratikus bé­kéért, a népek biztonságáért és a nemzetközi együttműkö­dés elmélyítéséért vívott harc korában. A különböző konti­nenseken élő száz- és százmil­liók, akik az anyagi és szelle­mi javakat termelik, hálás kö­szönettel fogadják a szovjet békeprogramot. Az SZKP XXIV. kongresszusán elfoga­dott békeprogram egy feltar­tóztathatatlan tavasz kezdetét, a hidegháború jéghegyének olvadását adta hírül és magér­lelte az egész emberiség béké­be és biztonságba vetett re­ménységének első kalászát. — A béke nem az egek aján­déka, hanem felismert szük­ségszerűség, amelyért harcolni kell. Tanúi vagyunk a szocialis­ta közösség országai — min­denekelőtt a Szovjetunió — sokéves, következetes és egyez­tetett erőfeszítéseinek a nem­zetközi helyzet enyhüléséért, azért, hogy a feszült szemben­állás a kölcsönösen előnyös együttműködésbe menjen át. És amikor az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára, a mi elvtársunk és barátunk, Leonyid Berzsenyev elvtárs a békeerők világkongresszusán kijelentette, hogy a szovjet ál­lam egyik legfontosabb fel­adata a béke megszilárdítása, bolygónkon milliárdnyi egysze­rű ember már jól tudta, honnan jön a kor langyos tavaszi le­heleté: Moszkvából, a nagy Lenin hazájából, a béke és a szocializmus várából. És már senki számára sem lehet kétséges, hogy a konti­nensünkön fújdogáló friss szel sági, védelmi és eszmei erejé­nek köszönhető; hogy a béke és a biztonság legfőbb biztosí­téka: a szocialista országok, valamennyi békeszerető erő egysége és összeforrottsága, ál­landó ébersége és szilárd el­lenállása az imperializmus és a reakció mindenfajta agresz- sziójával szemben. Szemben a háború sötét erőivel — Amikor megállapítjuk, hogy a nemzetközi kapcsolatok enyhülésének és megújhodá­sának folyamata offenzívában van, nem szabad áltatnunk magunkat. A nemzetközi reak­ció, az agresszív imperialista körök, a háború sötét erői nem mondtak le kísérleteik­ről, hogy megnehezítsék és késleltessék, s ahol lehet, meg­állítsák ezt a folyamatot. A világbékét próba elé ál­lította a közel-keleti háborús konfliktus. A chilei események igazol­ják, hogy a fasizmus — nem­csak múlt. Tábornokok, admi­rálisok és reakciósok maroknyi csapata meggyilkolta a törvé­nyes elnököt, a hazafiak ez­reit, megsemmisítette a de­mokráciát, hogy egy kegyet­len diktatúrát erőszakoljon a chilei népre, amely már ép­pen egy új korszak hajnalát köszönthette. Erről a fórum­ról is kifejezésre juttatjuk testvéri szolidaritásunkat a hős chilei néppel, és teljes egészében csatlakozunk Sal­vador Allendének halála előtt mondott szavaihoz: „Hiszek Chilében és jövőjében.’’ Mi azokkal a népekkel va­gyunk, amelyek harcolnák nemzeti függetlenségükért, és maguk akarják meghatározni sorsukat. Todor Zsivkov kitért a to­vábbiakban -a Kínai Népköz- társaság mai vezetőinek sze­repére, mellyel dühödten szembeszállnak a nemzetkö­zi feszültség csökkenésé­vel, ördögi erőfeszítéseket tesznek, hogy megakadályoz­zák a haladás erőinek a re­akció ellen vívott harcát. Az utóbbi években a maoisták tovább fokozták a szovjetel- lenességet. Az idő igazolta azt az értékelést, hogy a maois­ták gyakorlatilag második frontot nyitnak a Szovjet­unió, a világ forradalmi moz­galmának élcsapata, a szocia­lista világközösség, a nemzet­közi kommunista mozgalom ellen. Internacionalista kö­telességünkhöz híven, együtt a baráti szocialista országok­kal, a kommunista és mun­káspártokkal, továbbra is har­colni fogunk a maoizmus ká­ros ideológiája és gyakorlata ellen, mint antimarxista és antileninista áramlat ellen, amely ellensége a forradalmi mozgalomnak. Történelmi optimizmussal — A mi békefilozófiánk, mint ismeretes, a történelmi opti­mizmus filozófiája. E történelmi optimizmusnak és az emberek jobb jövőbe vetett hitének meg­testesülése a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövet­sége köré tömörült szocia­lista államok közössége. Ez az optimizmus és hit a ce­mentje a mi eszmei, gazda­sági és védelmi egységünk­nek, közös tetteinknek a je­len nagy problémáinak meg­oldásában, saját országaink és egész bolygónk sorsáért ér­zett felelősségünknek. — Engedjék meg azért, hogy elsőnek a mi közös, szocia­lista családunk, a nemzetközi kommunista mozgalom egy­ségének további megerősö­dését éltessem. — Éljen és virágozzék, a je­len és jövendő nemzedékek javára, a megbonthatatlan bolgár—magyar barátság! A két beszédet sűrűn szakította meg a lelkes taps. A nagy­gyűlés részvevői hosszasan éltették a két nép testvéri barát­ságát. Németh Károly zárszavában megköszönte Todor Zsiv- kovnak az elismerő szavakat, amelyekkel pártunk, kormá­nyunk, népünk szocialista életformájáról szólt. A nagygyűlés az Internacionálé hangjaival fejeződött be. A nagygyűlést követően a bolgár vendégek, a magyar ál­lamférfiak, s a gyár vezetői az igazgatósági tanácsteremben rövid beszélgetést folytattak. Todor Zsivkov a látogatás alkal­mából a Kremikovci Vasipari Kombinát egy részlegét ábrá­id mindenekelőtt a szocialista zoló festményt ajándékozott az Egyesült Izzó dolgozóinak, s világközösség politikai, gazda- emléksorokat írt a gyár emlékkönyvébe. 4 i a

Next

/
Thumbnails
Contents