Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-06 / 285. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 285. SZÁM 1973. DECEMBER 6., CSÜTÖRTÖK HATAN KAPTAK MUNKÁJUKÉRT KITÜNTETÉST Decemberi hangverseny a zeneiskolában A ceglédi zeneiskola hang­versenytermében december 16-án vasárnap délután öt órakor kezdődik a felnőttek bérleti hangversenyének első előadása, a Liszt Ferenc ka­marazenekar felléptével. Zon­gorán közreműködik Katona Ágnes, vezényel: Sándor Fri­gyes. A következő bérleti hang­versenyt január végén fogják megtartani, akkor kerül sor Kincses Vera és Gáti József dalestjére, melyet Dénes Er­zsébet kísér zongorán. Öregbítik a kisiparosok jó hírnevét Előadás az árképzésről Évente két alkalommal tart taggyűlést a KIOSZ ceglédi körzeti csoportja. Ebben az évben a másodikra december első napjaiban került sor, a Kossuth Művelődési Központ emeleti nagytermében. A tag­gyűlésen Dubniczky Mihály körzeti titkár tartotta meg a vezetőség beszámolóját a szép számmal összegyűlt kisiparo­soknak. A város életének alakulá­sát, a lakosság ellátását nehéz lenne elképzelni a kisiparosok tevékenysége nélkül. Azt, hogy a KIOSZ sokat tesz az iparosok munkájának segíté­sére, arra, hogy eredményesen és minél zavartalanabból dol­gozhassanak, egyre észrevehe­tőbben lehet tapasztalni Ceg­léden és a járás több telepü­lésén. A ceglédi szervezet munkájával a féléves megyei ver­senyben megszerezte az első helyet, kiváló munkájáért hat kisipa­ros kapott oklevelet és elisme­rést. arra is, hogy az elméleti tan­tárgyakban gyengébb előme­netelt tanúsító fiatalokat kor­repetálással, a jól tanulókat anyagi ösztönzéssel segítsék. A KIOSZ ceglédi körzeti csoportja sokat tesz azért, hogy az iparosok jó hírnevét. járá.sszerte öregbítse. Szakmai továbbképzéseket, politikai oktatást, üzemi tapasztalatcse­re-látogatást tartanak a szá­mukra, a szolgáltatásfejlesztő bizottság és a kontár ellenőrző bizottság pedig szigorú és kö­rültekintő munkát folytat, ne rontsa semmiféle szakszerűt­len tevékenység a mesterek hírnevét. A kontárkodókat, jogtalan iparűzőket először nem anyagi büntetéssel, ha­nem elbeszélgetéssel próbál­ják jobb belátásra bírni, igyekeznek meggyőzni őket a legális munikavégzés lehetősé­géről, hiszen Cegléden nyug­díj mellett, vagy másodállás­ként a főfoglalkozás mellett most is 67 ember gyakorol ! kisipari tevékenységet, enge- ' délyezetten. Az árképzésről, mint tetr- . vezték, decemberben az építő ! kisiparosoknak, utána pedig | más szakmák gyakorlóinak ; tartanak előadást, hogy ezek : ismeretével segítsenek csök­kenteni a gazdasági szaksze- ! Hűtlenségeket, melyek az el- | lenőrzések alkalmával nem ; egy esetben vontak bírságo- i lást maguk után a kisiparosok | bosszúságára. Hasonló előadást fognak tartani három helyi cso­portnál, a törteiméi, az albertirsainál és az abonyinál is, hiszen, mint ahogy a körzeti titkár ezt beszámolójában kihan,gsú­lyozta: „a szakmai hozzáértés, az erkölcsi magatartás, az árak törvényes kialakítása, forrása a kisipari munka meg­becsülésének”. E. K. Nyugdíjas vasutasok összejövetele A MÁV-nyugdíjasok szak­szervezetének albertirsai, he­lyi csoportja december 9-én, vasárnap délután 14 órai kez­dettel tartja meg ez évi utol­só, egyben évzáró összejöve­telét, a vasutas-sportpálya klubjában. Az összejövetelre minden nyugdíjas tagot vár a vezetőség. Gazdáját keresi egy kék kerékpár A ceglédi Városi és Járási Rendőrkapitányság egy meg­talált, jó állapotban levő ke­rékpár gazdáját keresi. A ke­rékpárt, amely kék színű és Camping gyártmányú (alváz- száma : KL 025 646) ismeret­len tettes tulajdonította el a Kossuth Szálló elől. A jármű­vet jogos tulajdonosa kellő igazolás ellenében átveheti a rendőrkapitányság épületében. Jelentkezni az I. emelet 33. számú szobában lehet érte. A ceglédi körzeti csoportban 475 kisiparos dolgozik, közü­lük Cegléden, 67 féle szakte­rületen 345 kisiparos segít, te­vékenykedik a lakosság szol­gálatában. Több szakmában szakmunkástanulók nevelésé­vel, foglalkoztatásával igye­keznek gondoskodni a szakmai utánpótlásról, az idős, az ak­tív munkát befejező mesterek helyére olyan fiatalok kerül­nek, akik ismerik a megtanult szakma minden fortélyát, s az új anyagok, új módszerek fel- használásával, a kisgépek al­kalmazásával bizonyítják, hogy az adott lehetőségekkel élve haladnak a korral, nem maradnak el a modem kor­igények mögött. A ceglédi kör­zet kisiparosainál a szeptem­berben kezdődött tanévben 71 tanuló állt munkába, illetve folytatta a tanulást. Ebben az évben 25-en tettek eredményes szakmunkásvizsgát. Sajnos, közülük csak öten maradtak a területen szakmunkásként. A többiek üzemekben, vállala­toknál helyezkedtek el. A kis­iparosok háromszor annyi ta­nuló jelentkezését várták kü­lönböző szakterületeken, mint ahány kezdő szeptemberig szakmát tanulni jelentkezett náluk. A ceglédi szakmunkás- képző iskola és a KIOSZ kör­zeti csoportja igyekezett a se­gítségadásban, a tanulók to­borzásában, de nem olyan eredménnyel, nem olyan si- b^rrel, mint ahogy szerették volna. A kisiparosok jövőre 74 tanuló oktatását vállalnák. A szervezést már meg­kezdték: az általános iskolák végzős osztályaihoz a vezetőség tag­jai, kiváló kisiparosak látogat­nak el, osztályfőnöki órákon tartanak előadást a gyerekek­nek egy-egy szakma szépségé­ről, becsületéről, fontosságáról, hogy a figyelmet felkeltsék azok iránt a foglalkozások iránt, amelyeknek a szükséges­sége sokkal nagyobb, mint az iránta tanúsított érdeklődés. A tanulókat oktató mestereknek a KIOSZ szakmunkásoktató bizottsága segít a munka el­méleti részében és abban, hogy az ifjúsági törvénynek megfelelően, körültekintően dolgozhassanak, tanulhassa­nak. Munkahelyeiken keresik fel a tanulókat és az oktató mestereket, elbeszélgetnek ve­lük a képzésről és ha kell. ak­kor gondoskodnak mielőbbi segítségadásról. A ceglédi KIOSZ kapcsolata a szak­munkásképző intézettel igen jó. Lehetőséget teremtettek ÚTNAK INDULT A FOBOLLER Hajnali Túrós rétes a tét - Kártyaparti műszak előtt Az egymást kergető kerekek monoton kattogása és a bör­tönéből szabadulni nem tudó tűz zsörtöiődése némelyeket álomba ringat, mások csönde­sen beszélgetnek a törteti, öreg kisvonaton. Időnként a kályhából kiszűrődő fény pász­táz végig az arcokon. Az egyik sarokban hatvan év körüli férfi álmából riad. „Hol járunk?” — kérdezi ijedten. Lajbizsebéből díszes veretű dózn-it húz elő, cigaret­tát sodor, annak örömére, hogy még csak ezután követ­kezik az állomás, ahol le kell szállnia. A sógorékhoz igyek­szik, a Kiserdőn túlra. Disznót vágnak a hét végén, abból az­tán lehet lakodalmazni. Öt hívták meg föböllérnek. Az ajtótól számított máso­dik, négyes ülésen asszonyok beszélgetnek. A padok alatt sorakozó fonott kosarak sze­rint alighanem a heti piacra vonatoznak. Ellesett monda­taik is erről árulkodnak. — öt év óta egyszer sem hiányoztam, csak amikór hó­akadály volt. De tudják-e. va­lósággal a betege voltam — ejti ámulatba árustársait egy besnyői asszony. — Én csak hébe-hóba jövök. Tiszajenőről egyszerűbb, ha Szolnokra viszem a portékát. — Nem is a pénz kedvéért járok a piacra. Élvezem a városi zajt, az embereket Az üzletkötés se kutya, érteni kell a módját. Filléreken al­kudni, érteni a vevő nyelvén, az az igazi! — mondja egy Kőröstetétlenről jövő idősebb asszony. — Ha kedvük van, kihívom magukat egy kis versenyre — ajánlja a negvedik. igen fiatal menyecske. Mindannyian tú­rót árulunk, aki a legtöbbet tudja eladni, annak veszünk egy szál túrós rétest. — All az alku! — vágják rá i többiek. Régen volt ilyen izgalmasnak ígérkező piaca a négv árusnak Pintémének, M :gqye sínének, Bokodinénak és Seresnének. A többi ülésen munkások u aznak. Az egyik vasutasok­ból álló. négvesfosat kártya- oartiva! űzi el a reggeli ál­mosságot. Nem nénzre játsza­nak, csak, hogy gyorsabban teljék az idő. A cipőgyár, az ÉVIG, a palackozó és a zöld­ség-, gyümölcsfeldolgozó munkásai a legcsöndesebbek. Fárasztó a két, illetve három műszakos munkarend. A kalauz nyomában éles hajnali levegő tódul a kocsi­ba. A szendergőik közül né­hány an felébrednek, automa­tikusan nyújtják bérletüket, majd ismét álomra hajtják fe­jüket. Az egyik fiatalasszony szalvétába csomagolt reggeli­jét fogyasztja. Nem esik jól, A nagy lengyel csillagász, Kopernikusz születésének 500. évfordulója alkalmából a ceg­lédi talajjavítók kultúrtermé­ben kiállítás nyílt, amely Ko­pernikusz életéneit egyes moz­zanatait és a nagy csillagász tudományos eredményeit mu­tatja be. A Lengyel Kultúra rendezésében megnyílt kiállí­Az emberek szeretnek ját­szani, különösen akkor, ha nyerni lehet. Cegléden az idén is sok ezer borítékos sorsjegy, totó-lottó­szelvény talált gazdára. A já­tékkedv sokaknál takarékos­sággal párosult, ők gépkocsi nyereménybetétkönyvet váltot­tak. Nem paszkodhatunk, For­tuna idén kegyeibe fogadta a ceglédieket. A borítékos sors­jegyeknél a sok kisebb- nagyobb összeg mellett az 50 000 forintos főnyereményt is Cegléden fizették ki. Váro­sunkban a totó és lottó nyer­teseinek ez évben mintegy három millió forintot adtak át A lottózók közül a 44. és a 46. játékhéten is volt ceglédi négy­éé a futószalag mellett nincs rá idő, mégsem lehet üres gyo­morral dolgozni. Asszonytár­sainak is nyújt az ennivaló­ból. Visszafelé bizonyára őt fogják megkínálni kolléganői. Végállomást jelezve harsán a kalauz sípja. A jegykezelő elsőként száll ki a kocsiból. Udvariasan lesegíti az utaso­kat. s miiként a tisztelettudó házigazda, barátságos mosoly- lyal bocsátja őket további céljuk felé. Gy. M. tás december 12-ig tekinthető meg. A megnyitó alkalmával Ko- pernikuszról szóló kisfilmekeí vetítettek. A nagy sikerű ki­állításból és a filmekből átfogó képet kaptak az üzem dolgo­zói a tudós harcos életéről, ko­rának társadalmáról és élet­művéről. B. L. tálálatos. A két szelvényért több mint 200 000 forintot kap­tak a boldog tulajdonosok. A ceglédi totó-lottó kirendeltség a totózók és lottózók örömére decemberben minden öt szel­vény vásárlása után tombola­jegyet ad, melyekkel á január 3-i sorsoláson értékes díjakat lehet nyerni, az OTP és az Élelmiszer . Kiskereskedelmi Vállalat ajándékaként. Váro­sunkban az elmúlt évek során több gépkocsi nyeremény­betétkönyv tulajdonos nyert személyautót. A novemberi sor­soláson is két ceglédi betét­könyv számát húzták ki a szerencsekerékből. Tulajdono­saik elmondhatják, érdemes volt takarékoskodni. Kopernikusz kiállítás a taía javítóknál Nyitófilmek a nagy csillagászról Bőkezű volt Fortuna A ceglédi szerencse kerekei Nyertesek a takarékoskodók között ABONYl KRÓNIKA A politikai nevelőmunkáról Az MSZMP X. kongresszu­sán hozott határozat értelmé­ben a pártalapszervezetaknek minden év végén beszámoló taggyűlésen kell értékelni az éves munkát. Az abonyi ÁFÉSZ pártszervezete a napok­ban tartotta beszámoló tag­gyűlését, ahová eljött Babosán József és Zsemlye János a já­rási pártbizottság képviseleté­ben, dr. Somodi István, a nágyközségi pártbizottság tit­kára. A vezetőség beszámolóját Retkes István megbízott párt­titkár ismertette. Munkájukat féléves munkaterv alapján vé­gezték. A tervezett vezetőségi és taggyűléseket rendszeresen megtartották. A szervezeti éle­ten belül különös jelentőséget tulajdonítottak a taggyűlések­nek és az azokon való pontos részvételnek. A taggyűlések többnyire aktívak voltak, óm egyesek nem kapcsolódtak be a vitába, nem mondták el vé­leményüket, javaslataikat. A vezetőség tanácskozásai ebből a szempontból sikeresebbek voltak, mivel az ott tárgyalt témákhoz mindenki hozzáfűzte véleményét. A pártcsoportok tevékenységéből hiányzott az értekezletek rendszeres meg­tartása, bár ez sem általánosít­ható, mert például Szőke Be­lőné csoportja e tekintetben iá jól működött. Az alapszervezetben fő­ként a gazdasági témák- 1 ban érvényesült a kritikai szellem. A jövőben ezt az ideológiai és politikai tevékenységben fo- I kozni kell. A politikai nevelő­imunkában fontos szerep jutott az oktatásnak. A politikai ne­velőmunkát a jövőben még erőteljesebbé kívánják tenni, hiszen a kereskedelmi dolgo­zók állandó kapcsolatban áll- j nak az emberekkel, és nem | közöm,bős, mennyire tájéko­zottak. I A beszámoló értékelte a ká- | der- és személyzeti munkát, a szakszervezeti és ifjúsági moz­galmat, a pártszervezet és a gazdasági vezetés kapcsolatát, az alapszervezet gazdasági el­lenőrző, segítő tevékenységét és a munkaverseny-mozgalmat A szövetkezet dolgozói ered­ményes munkát végeztek, en­nek köszönhető, hogy az I—III. negyedévben teljesíteni tudták tervüket. A jövő évben itt is beveze­tik a 44 órás munkahetet. A beszámolóból kitűnt, hogy a munkaverseny-mozgalom to­vábbfejlesztése érdekében töb­bet kell tenni. Végezetül a jövő feladatairól szólt a be­számoló. A beszámoló feletti vitában tizenketteri szólaltak fel. A vé­lemények kritikusak voltak. Azt fejtették ki elsősorban, hogy mit kell tenni a jobb eredmények érdekében. Gy. F. Meleg pulóverek A Fővárosi Kötőipari Szövetkezet abonyi üzemében évente több ezer pulóvert állítanak össze. Termékeik nagy részét exportálják, de jut belőlük a hazai vásárlóknak is. Korszerű gépeken kötik a jó meleg pulóvereket. Gyuráki Ferenc felvétele Tömbösen termesztik a kuk.ricát Szárítót, tárolót épít a József At Hl a Tsz brigádja Az abonyi József Attila Termelőszövetkezetben az utóbbi időben javultak a ter­méseredmények, és nőtt a közös vagyon. Számottevően emelkedtek a terméshozamok például gabonából, kukoricá­ból, paradicsomból, eredmé­nyesebb a szarvasmarha-te­nyésztés. — Az eredmények növelése intenzívebb tevékenységgel, a minőségi követelmények fo­kozásával, a tudományos is­meretek szélesebb körű alkal­mazásával lehetséges — mon­dotta Pásztor Pál elnök. — Feladataink megoldásá­hoz fontos a korszerű talaj­erő-gazdálkodás és az agro­technikai eljárások alkalmazá­sa. A műtrágyázásnál azt vesszük alapul, hogy egy adott táblán milyen növényt ter­mesztünk, és milyen annak a tápanyagigénye. A hozamok növelése érdekében fokozot­tabb gondot fordítunk a fajta kiválasztására, olyan növé­nyeket termesztünk, amelyek­nek a mi viszonyaink kedvez­nek. — Az 1974. évi vetésszer­kezet nem változik. Időben befejeztük ,az őszi árpa~ triti- cálé vetését 224 hektáron. Földben van az őszi búza, amiből a tervezett 950 hektár helyett 1045 hektárt vetettünk el. A jövő évtől nagyobb te­rületen termesztünk paradi­csomot és paradicsompapri­kát. Bevezetjük a tömbösített gazdálkodást, kukoricát pél­dául egy tömbben, 750 hektá­ron termelünk. — A fejlődés nélkülözhetet­len része a megfelelő szárító és tárolóhely építése. E hónap közepére befejezzük a BI—15 típusú szárító építését, amely­nek kivitelezője tsz-ünk épí­tőbrigádja. Ezt követően ké­szül egy szálastakarmány-szá- rító és -granuláló, valamint keverőüzem és terményraktár. — Az állattenyésztésben először a termelés megfelelő feltételeinek biztosítására tö­rekszünk. Ezt szolgálják az említett beruházások. A to­vábbiakban fajtajavítást vég­zünk, és növeljük szarvasmar­ha- és juhállományunkat. Gy. F.

Next

/
Thumbnails
Contents