Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-31 / 305. szám

KÖZÖS AKARATTAL ki összefogás, a város szeretete elősegíti a célok elérését Az új év alkalmából szeretettel köszöntőm városunk minden polgárát, kívánok valamennyiüknek boldog új esztendőt. Mielőtt átlépnénk az új év küszöbét, vessünk egy pillantást az óévre. Hagyományossá vált, hogy ilyen­kor számvetést készítenek: az egyén, a család, a kü­lönböző közösségek. A városi tanács számvetése kedvező. Mindnyájunk jó munkája nyomán városunk fejlődött, jelentősen elő­reléptünk. Gazdagodtak ipari üzemeink, termelőszövet­kezeteink. A korszerű gépesítés nyomán könnyebbé vált a munka, a kenyérkereset. Gyarapodott műveltsé­günk, hozzáértésünk. A munkahét rövidebbé vált, több szabad idő jut művelődésre, szórakozásra. Évről évre többen kapnak és építenek új lakást. A víz-, gáz-, villany-, úthálózat építése a tervezett ütemben halad. Eredményeink láttán nyugodt bizakodással tekintünk a jövőbe, de az elért eredmények újabb igényeket tá­masztanak. Igényeink, terveink valóra váltása elsősor­ban rajtunk múiik, saját akaratunk, munkánk, szor­galmunk teremti meg a még boldogabb jövőt. Városunk fejlesztésére államunk évről évre nagyobb összegeket ad, de ezekből az összegekből az egyre nö­vekvő igényeket a kívánt időben nem tudjuk kielégí­teni: nemcsak több egészséges lakásra, ivóvízre, útra, gázvezetékre van szükség, hanem több bölcsődei, óvo­dai helyre, iskolai tanteremre is. A város polgárainak, vállalatainak, a vállalat dolgozóinak anyagi segítségé­vel, társadalmi munkájával ezeket is biztosíthatjuk, az összefogás, a város szeretete hozzásegít a nehézségek leküzdéséhez. A boldogabb új esztendőt mindnyájan akarjuk, s ez a közös akarat kívánságaink valóra váltását jelenti. Szűcs Zoltán, a városi tanács elnöke memo A PESTME&YE.«' HÍRLAP' KÜLÖNKIADÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 305. SZÄM 1973. DECEMBER 31., HÉTFŐ Bővül a tormási városrész Ifjúsági lakásépítő szövetkezetét alakítanak Jelentős kedvezmények a fiatal házasoknak A KISZ városi bizottságá­nak szervezésében két évvel ezelőtt alakult először ifjúsági lakásépítő szövetkezet. Akkor tizenkét fiatal jelentkezett, je­lentette be igényét új lakás­ra. Az építkezések hamarosan megkezdődtek, és egy év elteltével boldog tulajdonosaik már be is költözhettek új otthonaik­ba. A kedvező tapasztalatok nyo­mán, a következő esztendőben is meghirdették az akciót: ak­kor szintén tizenkét fiatal, kö­zülük több házas jutott egy év múlva lakáshoz. Az idén, illetve a jövő év elején újabb ifjúsági lakás­építő szövetkezetét szervez a KISZ városi bizottsága. A jelentkezők számától függően, ezúttal 12, illetve 24 lakás felhúzását terve­zik. Részletes felvilágosítást -a KISZ városi bizottságán nyúj­tanak, és a jelentkezési lapok­hoz is ott lehet hozzájutni. A fiatal lakásépítők az ér­vényben levő rendeleteknek megfelelően részesülnek a gyermekenkénti 30 ezer forin­tos szociálpolitikai segélyben, továbbá az építési költség fennmaradó részének 25 szá­zalékát kell csak befizetniük az építés megkezdése előtt. E kedvezmények csak házastár­sakat illetnek meg, de azokra is vonatkoznak, akik a jelent­kezést követően kötnek házas­ságot. Újdonság az eddigi gyakor­lathoz képest az, hogy vidé­kiek jelentkezését is elfogad­ják, így a környező községekben lakó, a kocséri, nyársapáti fiatalok is otthonhoz jut­hatnak Nagykőrösön. Az előzetes tervek szerint ez­úttal is a tormási városrész­ben épülnek a lakások, és vár­hatóan jelentős segítséget is kapnak a fiatalok új ottho­naik megteremtéséhez. Khim Antal Kiváló dolgozó Minden milliméter számít Abban az időszakiban lett ipari munkás a körösi sze­gényparaszt fiúiból, amikor még a paraszti családokban kellett valaki, aki pénzt is visz a házhoz, hogy kitarthas­sanak a zárszámadásig. Nyolc évig volt az akkori ládagyár megbecsült munkása Vincze Lajos. Ezerkilenoszáz- hatvanháromban felvették a párt tagjainak sorába, 1964 óta a munkásőrség tagja, s egy éve rajparancsnok. A konzervgyárban egy évig dolgozott, ám 1969 április ele­jén úgy gondolta, képességeit jobban tudja gyümölcsöztetni a TRAKIS-nál, ahol most ba­kelitvágóként látja el felada­tait igen eredményesen. A transzformátorok bakelit al­katrészeinek méretre szabását gondosan, pontosan kell vé­gezni, minden milliméter szá­mít. November 7-én kiváló dol­gozó jelvényt kapott pénzju­talommal. Együtt örült vele a családja és minden munka­társa. B. I. MOZIMŰSOR DECEMBER 31-ÉN: Csínom Palkó. Színes ze­nés, magyar kalandfilm. Kísérőműsor: Világmagazin. Előadások kezdete: 3, 5 és 7 órakor. Kedves szóval, ajándékkal Kutatás és következtetések Hol éltek Petőfi Sándor ősei? Egyedül a tanyán MEGSZÉPÍTIK NAPMIT A Lencsés-Világos dűlő ta­nyájában Gy. Kovács Julian­na hetvenhárom éves korát meghazudtoló fürgeséggel nyit ajtót. Nemrégiben a konzervgyár nyugdíjas talál­kozóján váltottunk egy-két szót, akkor ígértem meg ne­ki, hogy felkeresem. Dolgos élet áll mögötte. Szülei úgynevezett szárazker­tészek voltak, s hat gyereket neveltek. Ö még alig tanulta ki a betűvetést az első elemi­ben, már ott kellett hagynia az iskolát, otthon volt szük­ség munkájára: az állatokra vigyázott. Később, tizenöt-tizenhat évesen már a cséplőgép mellől hordta a pelyvát. Tizennyolc éves sem volt, amikor cse­lédnek állt be egy nagygaz­dához. Ott ismerte meg élete párját, férjhez ment, és akkor már közösen, harmados földön dolgoztak. öt gyermeknek adott éle­tet. Már csak egy él közülük: eltemette férjét, négy gyer­mekét. után áthelyezték a savanyító ba. Onnan ment nyugdíjba is. A gyár KISZ-istái gyakran felkeresik, kedves szóval és ajándékkal: örömet lopnak szívébe, szebbé teszik nap­jait (gyarmati) MATINÉ Meglepő fordulat. Előadás kezdete: délelőtt 19 órakor. KISKÖRZETI MOZI A HANGÁCSI ÜTI ISKOLÁBAN Quiemada. Színes olasz film. Előadás kezdete: fél 7-kor. JANUÁR 1-ÉN ÉS 2-ÁN: Halálgyár az őserdőben I— II. Színes szovjet film. Kísérőműsor: Világmagazin. Előadások kezdete 1-én 3 és 6 órakor, 2-án 6 órakor. SPORT ki első helybeli tollaslabdaverseny Az ősz folyamán, az Iroda- i géptechnika Vállalat Rákóczi j úti telepének udvarán kezdő- ! dött az első nagykőrösi tollas- ! labda-mérkőzéssorozat. Az ITV dolgozóinak egyéni baj­nokságán körmérkőzéseken döntik el, kissé leegyszerűsí­tett szabályokkal vetélkedve, hogy kik a legjobbak? A férfiak tizenhatan verse­nyeznek, a mezőnyt az eddig veretlen Zombori Albert és Lengyelfalvi Mihály vezeti, öt nő is benevezett. A mérkőzéseket tavasszal folytatják. A Pajtás jelöltjei között TJazánk legnagyobb költője -Í-L származásának megálla­pítása sokat foglalkoztatta az irodalomtörténészeket, a Pet- rovics és Hruz família család­fájának kutatóit. Talán a leg­többet Jakus Lajos, a penci múzeum igazgatója fáradozott az ügyben. A korábbi kutatók ott té­vedtek, hogy a két családot a mai Szlovákia területén ke­resték. Dienes András neves Petőfi-kutató sejtette meg he­lyesen, hogy Petőfi Sándor ősei a Duna—Tisza közén, a monori és gödöllői járásban éltek. Mint levéltáros, sok időt for­dítottam e kérdés felderítésére. Elsősorban Nagykőrös, Kecs­kemét város iratait néztem át. Korábbi észrevételeimről már beszámoltam. Említést tettem arról, hogy Nagykőrö­sön is élt Rúz család. 1626- tól kimutathatóan: Rúz Jakab volt az első ismert tagja. En­nek a családnak már a 18. század elején négy tagja la­kott a városban: Rúz Ger­gely, Mihály, Jakab és And­rás. Rúz Gergelynek tizenegy, Rúz Jakabnak hat, Rúz And­rásnak három, Rúz Mihálynak az első házasságából három gyermeke született. A fiú utó­dok száma tizenegy volt. E fiúk, amint felnőttek, legin­kább más helységekben keres­tek megélhetést, mert Nagy­kőrösön csak három, majd a század végén már csak két család élt, és tüdővész pusztí­totta el 1808-ban a család utolsó férfi tagját, Rúz Sán­dort. Van adat, hogy Rúz lányt Abonyba visznek feleségül: Dobozi János molnár veszi nőül Rúz Jakab leányát, Ju- ditot (1762). Adat, hogy Rúz Mihály Gyömröről veszi fele­ségül Füstös András leányát, Erzsébetet (1741. április 11.). rPalálható arról is említés, hogy a Rázok iparosok voltak. Leginkább olyan fog­lalkozást űztek, melynek hely­ben céhe nem volt (lalcatos, molnár), az olyan mesterem­berekből nem kellett egy vá­roson belül sok. Az iparosse­gédek három évig vándorolni voltak kötelesek, s a három év leteltével nem minden eset­ben tértek vissza szülőváro­sukba, hanem ott telepedtek meg, ahol megélhetésüket megtalálták, vagy a párjukra akadtak. Rúz Jakab is így maradt annak idején Nagykő­rösön. Az adókivetés céljából Pest vármegye összeírást készítte­tett minden évben, melyben a megye összes helysége és min­den adófizető családfője sze­repelt. Az 1720-as összeírást vizsgálva, a következőket le­hetett megállapítani: Rúz csa­lád egész Pest megyében csak Nagykőrösön és Kecskeméten élt, Nagykőrösön három (And­reas Russ, Gregorius Russ, Stephanus Russ), Kecskemé­ten egy (Mihael Rus). A Petrovits családdal a szentendrei összeírásban, tehát Pest megyében egyetlen helyen találkozhat a kutató: ott a Petrovitsoknak négy adófizető tagja élt, Czira Pet­rovits, Nikolaus Petrovits, még egy Nikolaus Petrovits és Mi­iestin Petrovits. A család há­rom tagjának egyenként „2—2 pozsoni mérős földje’’ és sző­lője volt. A kecskeméti Rúz Mihály lakatosmester a céhben atya­mesteri tisztséget viselt. Jól menő ipart folytathatott, mert 18 forint 43 dénár adót vetet­tek ki rá 1759—1760-ban (az akkor közepes értékű ló ára volt). Fiának, Istvánnak mal­ma, földje és szőlője volt, unokája pedig tekintélyes vá­rosi polgár, aki városi tisztsé­get is viselt, nemesi rangot szerzett, szintén Mihálynak hívták, háza, 60 hold saját, 49 hold árendás földje, 10 hold szőlője, malma volt 1818-ban. Hrúznak, de Rhuznak is írták a nevét, apjáét pedig még Ráz­nak vagy Rúsznak. Több fia és leánya született. Pál városi tanácsnoki tisztet is viselt, leányait tanító, vaskereskedő, gazdatiszt vette nőül. A fiai közül András gazdálkodott. Tagai Julianna volt a felesé­ge. Házasságukból tizenegy gyermek született 1852—1876 között. ól mondta a költő: „Ma­gyar vagyok, magyarnak születtem ..Szüleinek ide­gen hangzású neve volt, 'de azok ősei már évszázadok óta itt éltek hazánkban. A nagy­kőrösi ág a 18. század közepé­től fokozatosan elszegényedett, a kecskeméti viszont a 19. szá­zad közepéig gyarapodott. Né­pes családjaikból 1720-tól sok ember rajzott szét az ország különböző részébe, így a váci, a monori, a gödöllői járás te­rületére is, ezért találtak a kutatók azokon a helyeken a család tagjainak nyomára. Hi­ba volt részünkről, hogy a 18. század végén messzebb nem mentek, s ha kutattak is, ide­gen származást tételeztek fel, pedig anyai ágon az a Rúz családban kivételes volt. A Petrovits-ág a szentendrei csa­ládoktól származhat. Van még feladatuk a kuta­tóknak. A kisiparosnak és a parasztembernek nem volt ér­deke, hogy leszármazását nyil­vántartsa, így Petőfi szülei nem tudhattak sokat felme­nőikről: elmentek, elfeledett temetők néma sírjai fedik őket. Dr. Balanyi Béla A gond, a föld keserves munkálása rabolta el fiatal éveit. Később a konzervgyár­ba került, először az I-es üzemrészbe, ahol tette, amit rábíztak, Szanyiszló Istvánná volt a csoportvezetője. Az­Az úttörők képes hetilapja, a Pajtás, ezúttal is megrendezi Az év úttörősportolója és csa­pata versenyt. Hat-hat lány és fiúversenyzőre, valamint csa­patra tippelhetnek a pajtások. A telitalálatosok között sport- felszereléseket sorsolnak ki, a győztes sportolók pedig serle­geket kapnak. A hetilap tizenhárom fiút javasolt a jelöltek közé, közöt­tük az egyetlen Pest megyei, a Nagykőrösi Arany János Álta­lános Iskolában szerepelt, or­szágos döntős Józan Kálmán kosárlabdázót is, a következő Mérkőzésenként és szemé­lyenként maximum 1—1 óra a játékidő a Nk. KIOSZ novem­ber 21-én kezdődött, tizenhetes mezőnyű, körmérkőzéses rend­szerű sakkversenyének, mely a III. osztályú minősítés meg­szerzéséért folyik. Az ünne­pek miatt kis elmaradás mu­tatkozik, de azért fokozatosan haladnak előre, fordulóról for­dulóra. Az óév utolsó játék­napja után a Gépjavító és Fa­ipari Szövetkezetben dolgozó Kiss László áll — 10 mérkő­zésből elért 8 pontjával — az élen, s már igen közel áll a 75 százalékot jelentő 12 pontos s egyben a III. osztályú minő­sítést jelentő összteljesítmény­hez. A további sorrend az élboly­ban: Z. Nagy Imre 6,5 pont (7 mérkőzésből), 3. Bűz Dezső 6,5 (9), 4. Horváth Dezső 5,5 (6), 5. Bűz Gyula 5,5 (9), 6. Pal- lagi Tibor 5 (6), 7—8. Járó Sándor és Barga Lajos 5—5 pont (7—7 játszmából). A kilenc tagú, IV. osztályú­indokkal: „Első eset, hogy az év úttörősportolói közül egy csapatjátékost emelünk ki, aki a kosárlabda-mérkőzések so­rán nyújtott kiemelkedő telje­sítményt. Ez annál is érdeke­sebb, mert csapatával csak az ötödik helyet szerezte meg, de az elért 175 pontból egymaga 96-ot szerzett, azaz többet, mint az összes pont fele. Mi sem természetesebb, az egyéni kosárdobó listán is első lett." A körösi úttörő olvasók Jó­zanra tippelnek, mi pedig szurkolunk érte. ra minősítő verseny élén to­vábbra is Kiss Sándor áll, 4 mérkőzésből 4 ponttal. Február elején indiai a me­gyei sakkcsapatbajnokság. A KIOSZ megyei és nagykőrösi vezetői anyagi és erkölcsi se­gítségüket máris megadták a szervezetten versenyezni kívá­nó sakkozóknak, s a körösiek türelmetlenül várják a csapat- bajnokság rajtját; kétheten­ként lesz egy-egy forduló. CSÜTÖRTÖKI MŰSOR Birkózás Eger: a IX. téli úttörő­olimpia országos döntője. Sakk KlOSZ-székház, 18 órától: a Nk. KIOSZ férfi egyéni III. osztályú minősítő versenyének 11. és a IV. osztályú 6. játék­napja. Eger: a téli úttörő-olimpia országos döntője. S. Z. T ámfakészítő A ül. osztályú minősítésért WE íír ^SS;SV*;jK' A Hunyadi Termelőszövetkezet központi telepén Hegedűs Ferenc és Katona László szőlőtám-berendezéseket készít, a közös gazdaság saját nevelésű akácaiból. Apáíi-TÜih Sándor felvétele A »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents