Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-31 / 305. szám

6

ßieci

Mt/CMap

1973. DECEMBER 31., HÉTFŐ

T

alálomra indultunk el. Északkeletre, Gödöllőn egy szocialista brigádvezetőt kerestünk. Arra kértük, beszéljen magáról, közösségéről és aztán kérdezzen. Kérdezzen bárkitől, bármit. Igaz, ez így túlságosan megfoghatatlan valami. Kérdezzen, mondjuk, a maga és a szűkebb közösség nevében valamit a — „szomszédtól”. Kérdezzen egy másik Pest megyei város egy lakójától valamit. Ez így már talán jobban mederben tartja a játékot, hiszen Pest megyében mindössze, illetve már hat város van, északon, délen, keleten és nyugaton.

És a kérdések, válaszok egymásba kapcsolódtak, miként a fogaskerekek.

Városról városra

MEGOLDHATÓ?

Kérdések, válaszok — közügyekben

Óriás gépek terítik a betont az előkészített sablonokba.

r # '

Árammérő órák és Petőfi-kép

A KÉRDÉS: — Beszéljen tehát önmagáról, önmagukról, milyen gondolatok, milyen munka jegyében telt az 1973-as év?

VÁLASZOL: Fekete László, a Ganz Műszerművek gödöllői árammérőgyára „Béke” szocialista brigádjájélenlegi, vagy ezután létesítendő múzeum szívesen fogad értékes emlékeket, az iparból is. így volt ez például Nagykőrösön, ahol pár éve kiállíAmíg nincsenek áruházak

A KÉRDÉS: — Három gyermekünk van, három kislány. Nem kis gond azonban Szentendrén a vásárlás, különösen, ha gyermekruhát akarunk venni. Jól ismerjük azt a fejlődést, amely Vácon az elmúlt években a korszerű kereskedelmi hálózat kiépítését eredményezte. Hogyan csinálták? S még inkább: hogyan gondoskodtak a lakosság Isielégítő ellátásáról az új, korszerű áruházak felépülte előtt? Ugyanis Szentendrén ma ott tartunk, ahol Vác néhány éve.

VÁLASZOL: Tari Kálmán, a Váci Városi Tanácselnökhelyettese.

tás nyílt az élelmiszer-tartósítás történetéből. A legérdekesebb tárgyak aztán átkerültek a városi múzeumba.

— S az ön kérdése?

—- Jövőre nyolcvanöt éve, hogy Blátihy Ottó mérnök megszerkesztette a világ első indukciós wattóra-számláló- ját. A századifordulón újabb világraszóló eredmény született, az addigi 35 kiló súlyú fogyasztásmérő helyett alig több mint 2 és fél kilós készült. Mammut elődjéhez hasonlóan ez is testvérgyárunk akkori üzemében, a Ganz Villamossági Gyárban. A siker- sorozat a felszabadulás után új lendülettel folytatódott, különösen amdlkor jelenlegi gyárunk itt, Gödöllőn, a nevezetes Erzsébet-parkban, 1950-ben megépült.

— Brigádunk ötventagú, a nők valamivel többen vannak, mint mi, férfiak. Munkánkat az állandó korszerűsítés jellemzi. Most például legnagyobb munkahelyünk, a gal- vánüzem rekonstrukciója van folyamatban, és 1974-ben a festőműhely is teljesen átalakul. Termékeinket az egész világon kedvelik, 1973-ban például a partnerek tizenöt százalékkal többet igiényei- tek, mint amennyit gyártani tudtunik. Mérőink húsz oriwiít-- . d •; r -.v'-. 1

szagba jutnak el, de kelendő gyártási eljárásunk is. Nemrégiben például Törökország rendelte, meg tőlünk egy új, korszerű árammérő gyár építéséhez a teljes műszaki és szerszámdokumentációt. Brigádunkról még annyit: 1973- ra öt újítást vállaltunk, tíz lett belőle. Galvanizáló szakmunkásképzést szerveztünk^ a tanfolyamot tizenöten végezték eL Egyéb szakmai képzésben átlag harmincán veszünk részt. Él egy idős asszony a városi szociális otthonban, ót mi , patronáljuk. Brigádkasszánk van, legutóbb hatszáz forintért vettünk könyvet szakszervezeti könyvtárunknak. Én különösen a műszaki kiadványokat és a történelmi könyveket kedvelem. Utóbbiból saját kis gyűjteményem is van, meg egy különleges tárgyam. Egy — állítólag eredeti — Petöfi- kép, amelyet már többször vizsgáltak a szakértők. Nem állították róla, hogy valóban eredeti, de az ellenkezőjét sem.

— S most lenne egy kérdésem...

Lehetséges, hogy dönteni kell

A KÉRDÉS: — A megye több városához hasonlóan mikor lesz Gödöllőn is múzeum? S ha lesz, el lehet-e ott helyezni majd a gyár előcsarnokában jelenleg látható ipartörténeti emlékeket is?

VÁLASZOL: dr. Ekvai Nándor, a Pest megyei Múzeumok igazgatója. '

— Bizonyára egy állandó múzeumról, illetve annak hiányáról lehet szó, hiszen a történeti emlékek gyűjtése Gödöllőn nem mai keletű. Múzeumpártoló egylet már a fel- szabadulás előtt is működött. Munkájuk folytatásaként a város 4. számú általános iskolájában van helytörténeti gyűjtemény, őrzői Heltai Miklós tanár és segítőtársai. A leendő végleges múzeumnak már a helyét is kijelölték. A városi pártbizottság és a tanács a központban lévő volt testőrlaktanyát szánja múzeum céljaira. Az > épületben jelenleg — ideiglenesen — lakók vannak, de értesüléseim szerint már megkezdődött átköltözésük. Tudtommal a középtávú tervek szerint 1980-ig átalakítják az épületet, megnyitják a múzeumot.

— Örvendetes, hogy az árammérőgyáriak szakmai múltjuk legértékesebb emlékeiből juttfetni ' szándékoznak a múzeumnak is. Gondolni kell azonban arra, hogy van már egy országos, műszaki emlékeket gyűjtő csoport a Budapesti Iparművészeti Múzeumban, amely központi műszaki múzeum szervezésén dolgozik. Lehetséges: Gödöllőn majd arról is dönteni keli, hogy mit ajánlanak fel az országos és mit a helyi múzeumnak. Egy bizonyos: a legújabbkori részben minden

A legszebb remények között

I A KÉRDÉS: — Hogyan formálta Százhalombattán a város politikai, állami és gazdasági vezetése a fiatalok gondolkodását, tudatát az elmúlt években s tavaly. Melyek 1974 főbb tervei?

VÁLASZOL: Magyar Sándor, országgyűlési képviselő, a Dunam enti Hőerőmű Vállalat technikusa.

— Az ifjúság gondolkodását nálunk elsősorban magük a fiatalok alakítják. Arányos képviseletük a párt-, az állami és gazdasági vezetésben biztosítéka annak, hogy problémáikkal minden testület idejében és megfelelő komolysággal foglalkozik. A tanácstagok közül például 1968-ban még csak tizennégy százalék volt a 30 éven aluli, 1971-ben huszonhárom, a legutóbbi választások óta pedig már huszonöt százalék. Ilyen körülmények között jól érvényesül a fiatalok érdekképviselete, például a lákáselosztásnál is. Az 1972-ben épült lakások 85 százaléka, az idén még ennél is több, a kilenctizedé jutott fiatal családoknak.

— Az egyik legfontosabb feladat a fiatalok szakmai műveltségének gyarapítása, hiszen például az új Duna menti II. erőmű 215 megawattos modern berendezéseinek irányítása és karbantartása magasabb műszaki műveltséget igényel, mint a régi, 150 megawattosaké. Hasonlóak a feladatok a Dunai Kőolajipari Vállalatnál. Ezért igen nagy a jelentőségük az ide kihelyezett szakmunkásképző tanfolyamoknak és a szintén helyben működő olajipari technikumnak. A Százhalombattán dolgozó fiatal szakemberek joggal büszkék arra, hogy munkatársaik közül az elmúlt években többen is előkelő helyezést értek el a fiatal műszakiak, közgazdászok és technikusok tanácsának országos pályázatain.

— A nagyobb szakmai műveltség azonban feltételezi a magasabb általános műveltséget is. Nem véletlen, hogy a

Mennyit ér egy kiállítás?

A KÉRDÉS: — Két nagyobb és egy — rövidesen — óvodás kisgyermekem van. Cegléden nem kielégítő az óvodahelyzet, értesülésem szerint a tanács 1973-ban is sok szülő kérelmét volt kénytelen elutasítani. Nagykőrösön jobb a helyzet. Kíváncsi volnék módszereikre.

VÁLASZOL: Pintérné, dr. Torma Mária, a nagykőrösi tanács vb-titkára.

és személyzetét is el tudják látni étellel.

— Az állandó fejlesztésre egyébként főleg az ad lehetőséget: a város üzemei és a gazdaságok megértették, hogy óvodáink fejlesztésével saját gondjaikat könnyítik. Különösen sokat tettek a szocialista brigádok és egyes KISZ- szervezetek. A fiatalok azzal is segítenek, hogy a gimnáziumunkban működő középfokú óvónőképző két osztályának nyolcvan tanulója gyakorlatra a városi óvodákba jár. Ehhez hasonlót talán másutt is lehetne szervezni.

— A terveinkről ? Óvodáinkban kevés a játék és a szemléltetőeszköz, noha egyes szocialista, brigádok már sokat készítettek a kicsinyek számára. Jövőre kiállítást rendezünk a brigádok legszebb készítményeiből. Lehetséges, hogy ezzel más üzemrészeket és egységeket is hasonló segítségre tudunk ösztönözni...

Deregán Gábor— Pacsay Vilmos

— Városunkban az elmúlt két évben sokat javult az óvodahelyzet. A 27 ezer lakos mintegy 900 óvodás korú gyermekéből több mint 800-at elhelyeztünk. Igen jó a gyermekintézmények területi elhelyezkedése, egy kivételével mindegyik nagyobb városrész rendelkezik saját óvodával.

— Az elmúlt két év fejlődésében jelentős állomás volt, hogy a felszegi óvoda helyeit harminccal gyarapítottuk, főleg o konzervgyár 300 ezer forintos támogatásából. Az alszegit új foglalkozási teremmel jelenleg bővítjük. Az anyagot a városi tanács adja, a munkákra a KIOSZ helyi csoportja vállalkozott. Jelentős munkabeli segítséget ajánlott fel a Gépjavító és Faipari Ktsz, valamint a Szabadság Termelőszövetkezet is. A Kalocsa Balázs utcai központi konyha elektromos hálózatát 48 ezer forint költséggel átépítettük, így onnan most már valamennyi óvoda kicsinyeit

És aztán jön a számítógép

A KÉRDÉS: — Százhalombattán újabb nagy lakás- építési program előkészítésén dolgozunk. Tudomásunk szerint Cegléd városa határidőre, jó minőségben és viszonylag olcsón épít lakásokat. Hogyan érik ezt el, mit hasznosíthatnék Százhalombattán a ceglédi tapasztalatokból?

VÁLASZOL: Sárik János, a ceglédi építőipari vállalat igazgatója.

— Bár van a városban énekkar és népi tánccsoport, ifjúsági fúvószenekar, amatőr filmklub és irodalmi színpad is, nem lehetünk elégedettek, helygondok nehezítik a fiatalok nagyobb arányú bevonását. Nemrég még ugyanez vonatkozott a sportéletre is, e téren azonban jelentős a javulás. Nagyon szép vízi sporttelepet és kis sportpályákat építettünk, az új évben pedig elkészül az iskola mellett a tornacsarnok és az úszómedence is. Gyakran, mondhatnám, bizonyos irigységgel gondolunk a vízisportokban oly sikereket elért váciakra és legszebb reményeink közé tartozik, hogy nem sok idő múlva a százhalombattai fiatalok közül is kikerülnek magyar és nemzetközi versenyek győztesei.

— A kérdése?...

technikailag fejlett országokban a szakmunkásképzés idejének 30—40 százalékát a humán műveltség gyarapítására fordítják. Elengedhetetlenül szükség volt nálunk is például az 1973-ban szervezett TIT munkásakadémiákra, amelyeken tíz-tizenöt fős csoportokban, tucatnyi előadáson, mintegy kétszázan vettek részt.

— Az ipari munka és a művelődés szoros kapcsolata fejeződött ki az egy üzem egy iskola mozgalomban. Az idén megépült 12 tantermes szakosított, kabinet rendszerű általános iskolában a legfiatalabbak napközben, a felnőttek pedig esténként gyorsított vizsga-előkészítő tanfolyamokon vesznek részt. Utóbbiak száma egyébként városunkban egyik évről a másikra a tizenötszörösére emelkedett.

— Valójában 1960-ra kell visszatekintenünk. A város párt- és állami szervei nagy vonalakban akkor határozták meg a kereskedelmi ellátás fejlesztésének irányát. Első lépésként — figyelembe véve a reális lehetőségeket — arra törekedtünk, hogy a kereskedelmi vállalatok a meglévő üzleteiket korszerűsítsék; kulturált körülményeket próbáljanak teremteni mind a vásárlóknak, mind az eladóknak; az árukínálat magasabb szintű, választékosabb, az igényekhez jobban közelítő legyen. Arra törekedtünk, hogy a lehetőségekhez képest szakosodjanak a boltok, ez sok gondot megold. Az élelmiszerellátásnál különös figyelmet fordítottunk a peremkerületekre. Pontos szerepet tölt be a város ellátásában a piac, korszerűsítésére hárommillió forintot költöttünk. A törekvéseknek meglett az eredménye. Hogy csak néhány példát említsek: ahol az indokolt volt, önkiszolgáló rendszerűvé alakították át a boltokat, a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat külön férfi-, női és gyermekruházati szakboltot nyitott, a Dunakanyar HTSZ pedig egy üzlethelyiségből kiköltöztette egyik részlegét. Az üzlet ma valóban üzlet, gazdag a kínálat gyermekruházati cikkekből is.

— Az igények, a zömmel jogos igények azonban fejlődésünkkel párhuzamosan folyamatosan nőttek, nyilvánvalóivá vált, hogy a végleges megoldás útja: áruházak építése. Valóban, ezekben az években a váci kereskedelmi hálózat példátlan fejlődésének lehetünk tanúi. A néhány «ívvel ezelőtti 6 és fél ezer négyzetméterrel szemben ma a város boltjainak, áruházainak összalapterülete 13 és fél ezer négyzetméter. A negyedik ötéves terv eredményei közül csak néhány példát említenék. A Földvári téren 400 négyzetméter alapterületű üzletház, a Rádi úton 400 négyzetméter alapterületű élelmiszer áruház, az Elhurcoltak terén bisztró és delikáteszüzlet nyílt. Jellemző, hogy a tavaly átadott ruházati áruház 1800 négyzetméteres alapterülete nagyobb, mint a korábban meglévő tíz ruházati üzlet összterülete volt. Eredményeinknek a legfőbb titkát — úgy gondolom — egy szóban lehetne kifejezni: összefogás. Nemcsak a párt- és állami vezetés, valamint a kereskedelmi vállalatok összhangjára gondolok, lényeges az anyagi összefogás is. A tanács például a ruházáti áruház építéséhez másfél, a most épülő élelmiszer áruházhoz 3 millió forintot adott.

— Az általános kereskedelmi ellátás részeként fejlődött a gyermekruha-ellátás. A város centrumában lévő rövidáru boltban külön részleg árusít cseosemőholmikat, az új áruházban pedig külön forgalmazzák a maximált áru gyermekruházati cikkeket, s ezekből gazdag választékú állandó készletet tartanak.

— Váriuk a kérdését...

— A legfontosabb, hogy a megrendelő a kivitelezőnek időben küldje meg a teljes tervdokumentációt a műszaki és az árvizsgálat érdekében. Az esetek többségében az első dokumentációs vizsgálat után a kivitelezőnek kérdéseket kell intéznie a tervezőkhöz és a beruházókhoz. Csak a válaszokból alakul ki nemcsak a generál, hanem sok esetben az egész építés vég'kifejlesztését eldöntő alvállalkozók feladata is, ,Mq,r ilyenkor tisztázható — ami szántén az egész építés sorsát eldöntheti —, hogy mikorra kell elkészülnie az építkezéshez szükséges út-, vízvezeték- és csatornahálózatnak.

— Nálunk egy-egy ilyen közös előkészítés után a számítógépek következnek. Az Építés Gazdálkodási és Szervezési Intézetben hatvan jól kiemelt adat betáplálása után a gép az országos normák figyelembevételével meghatározza, hogy hány nap a munkálatok optimális időtartama, mennyi a munkabér, milyen létszámú és jellegű munkaerőre van szükség. A gép a legfontosabb anyagokról is listát készít. Végül pedig meghatározza, hogy amennyiben az általa megadott határidőre elkészülnek a lakások, akkor a bruttó öt százalék haszonnal együtt mennyi pénz jár a vállalatnak. Ez azt is jelenti, hogy ha az építés a gép által kiszámított időnél tovább tart,

akkor a vállalat ráfizet. Ha rövidebb ideig tart, akkor több a nyeresége. A gép egyébként azt is kimutatja, hogy nem hiányos-e a tervezői munka, nem hagytak-e el olyan rész- megoldásokat, amik fontosak, nincs-e valahol zavar a műszaki gondolatmenet felépítésében.

— A gép munkája alapján aztán vállalatunk elkészíti az úgynevezett hálóprogramokat, a részletes szerződés megkötésének alapjait Ezek választ adnak arra, hogy a megrendelőknek mikor kell átadniuk nekünk a járulékos beruházások, a közművek, az energia egy részét, mintegy zavartalan munkánk előfeltételéül. Ez számunkra nagyon fontos, a jó ütemű termeléshez pénzügyi stabilitás szükséges, utóbbihoz viszont kezdettől fogva program szerint kell az egyes munkarészekkel elkészülni.

— Nagyon egyszerűsítve, így értük el eddigi eredményeinket is. Az idén 83 millió forint teljes termelési értéket kellett volna produkálnunk, elsősorban száz lakás építésével, de mintegy 105 milliót teljesítettünk, mert 117 lakást építettünk. Egyébként lakásaink ára sem magas, saját alagútzsalus eszközeinkkel, öntött technológiával négyzet- méterenként 3800—4000 forintba, blokkos technológiával pedig 4500 forintba kerülnek.

— ön mire vár feleletet?

Egy lakás - 860 óra

A 43. Állami Építőipari Vállalat 3. számú panelos termelőegységének házgyára négy éve gyártja az épületelemeket Dunakeszin. A gyár tényleges kapacitása — évi 4200 lakás, de az idén már 4370 lakás

hagyja majd el a gyárkaput a szállító trélereken. Jóllehet kevesebb munkás dolgozik a szerelőcsarnokokban, mint tavaly. Az üzem egyre fokozódó termelékenységét legjobban a következő szám bizonyítja:

1972-ben egy lakáson 407 órát dolgoztak a munkások, az idén ez a szám már 360 órára csökkent a kialakuló törzsgárda tapasztalatai s a jó munka- szervezés eredményeként.

Gárdos Katalin felvételei