Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-30 / 304. szám

Jövőre befejezik Épül a vízműhálózat Abonyban a tervezetnek megfelelően befizették hozzá­járulásukat a vízműtársulás tagjai a vízműépítéshez. A legfrissebb adatok szerint a társulásnak háromezer-kllenc- százöt tagja van a nagyköz­ségben, körülbelül ezerrel több, mint a megalakuláskor. Ebben az esztendőben csak­nem kétszázan kérték felvéte­lüket a tagok sorába. Az előzetes számítások alapján a jövő évben mintegy 12 millió forint áll a vízmű­társulat rendelkezésére. Eb­ből az összegből fedezik az építkezés második ütemének elmaradt munkáit és a har­madik ütem építési költségeit. 1974 végére, néhány kis ut­cától eltekintve, befejeződik a vízműhálózat kiépítése. Még több építőre hnne szükség Cegléden egy vállalat,, négy szövetkezet, egy termelőszö­vetkezet és ötvennyolc kis­iparos végez építőipari tevé­kenységet. A város gyors fejlődése, a lakosság igénye jóval több építőnek adnia munkát: ez az oka, hogy az építőiparban sok a kontár, az engedély nélkül munkát vállaló. A KIOSZ szolgáltatás­fejlesztő és kontáirelilenőrző bizottságának fontos szerepe van abban, hogy a jogtalan iparűzőket felkutassa, és el­beszélgetve velük, meggyőzze őket a legális működés lehe­tőségéről. PEST HEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM 1973. DECEMBER 30., VASÁRNAP Közös vitákat Rendszeres n politikai oktatás Egy KfSZ-szervezet feladatai és gondjai ABONYBAN JÁRTÁK Öröm a gyermekotthonban MINDENKIRE AJÁNDÉK VÁRT Sokszor érdeklődtem, mi­kor lenne ideje egy kis be­szélgetésre? Ezernyi felada­tára hivatkozott, munka, KISZ, tanulás, s most vannak a félévi vizsgák is a műszaki egyetemen. Munka után, este lehetett csak szóra bírnom Telek Balázst, a Volán 1/11. számú üzemegységének mű­szaka fejlesztési előadóját, aki a vállalat KlSZ-szerveze- tének titkára is. A KlSZ-élet- ről, feladataikról, gondjaik­ról kérdeztem. — Nehéz összefogni a vál­lalati KISZ-s:zervezet tagjait, munka után ki erre, ki arra fut. Ötvenen vagyunk KISZ- esek,. jobbára műhelyi dolgo­FORGALMAS KOCSERI BOLTOK Nincs panasz az alapvető ellátásra Részközgyűlések — februárban Kőcser központjában, egy valamikor kis üzlethelyiség/ ben húzódik meg a nagykő­rösi ÁFÉSZ kihelyezett irodá­ja. Tatai István nyugdíjas, aki néhány éve még maga is itt dolgozott, most a beteg ügyintézőt helyettesíti. A háxomezerszáz lakosú községben a fűszerüzleteken kívül háztartási, vegyes ipar­cikk- és zöldséget, gyümöl­csöt árusító bolt működik. A központban meleg ételt is fő­ző vendéglő, cukrászda fogad­ja a látogatót. A határban ott a sokat emlegetett Kutyaka. paró csárda. Felvásárlótele­pet, húsboltot, építőanyag-ke­reskedést, szikvízüzemet és takarmányboltot tart fenn az ÁFÉSZ Kocséron. Ennyiféle bolt indokolttá teszi az adminisztráció ösz- szefogását. Az ügyintéző dol­ga az üzletvezetők által át­adott árumegrendelések ösz- szesítése és továbbítása, a na­pi forgalomból származó pénz átvétele, a vidéki telefonok és az üzleti levelezés lebonyolí­tása. A november elején készült évi összesítés alapján tíz hó­nap alatt 27,2 millió forintos kiskereskedelmi forgalomra tettek szert, míg az előző esz­tendő azonos időszakáiban 25,6 millió forintot értek el. A vendéglátóipari forga­lom a múlt év hasonló idő­szakában elért ötmillió fo­rintról 5,7 millióra emelke­dett, s ez 109,8 százalékos tervteljesítésneik felel meg. Az ÁFÉSZ összes forgalmá­nak 20—22 százaléka a Kő­cseren működő üzletekből származik. A fejlesztés nem áll a forgalommal eléggé arányban, bár tagadhatatlan a fejlődés: több helyen hűtő- szekrényt, hűtőpultot állítot­tak fel, kisebb- nagyobb át­alakításokat, felújításokat hajtottak végre. A lakosság, alapvető cikkek­kel való ellátására nincs pa­nasz. A kocsériak a februári részközgyűléseken fejtik ki véleményüket az ÁFÉSZ munkájáról. A községben hét alkalommal tartanak résziköz­gyűlést: beszámolnak a szö­vetkezeti tagságnak az év eredményeiről, a várható nye­reségről, amelyből 1— vásárlá­si visszatérítés formájában — a részjegyek tulajdonosai­nak is jut. T. T. Fogorvosi rendelő Kocséron zók. akik három műszakosok, megfeszített éjszakai munka után nsm jönnek be nappal a foglalkozásokra. A tagok egyharmada irodai dolgozó, mindannyian nők. Sok köztük a férjes asszony, gyermekes anya. Külön gondot jelent a gépkocsivezetők, főleg a kihelyezettek, az állan­dóan úton lévők bevoná­sa a szervezeti életbe. — Távolabb esik tőlünk az üzem tanműhelye. Ott is dol­gozik néhány fiatal piunkás, velük nehéz tartanunk a kap­csolatot. Sok a szakmunkásta­nuló, ők több időt töltenek a munkapad mellett, mint az iskolában, a szakmunkáskép­zőben, ezért okoz nehézséget a tanulókat bevonni a szer­vezeti életbe. Ügy gondolom, jobb lenne, ha a munkahelyi KISZ-alapszervezetbe tartoz­nának ők is. Ennek ellenére új erőkkel gazdagodott alapszervünk: sok a fia­tal szakmunkás, mások nemrég tették le a kato­nai e«;Viruhát, s most jöttek vissza régi mun­kahelyükre. — Milyen a kulturális és a sportélet? — Van az üzemnek könyv­tára, nem gazdag: felújításra, bővítésre vár. Nincs megfele­lő helyiségünk, ahol össze­jöhetnénk időnként. A gyűlé­seket és politikai oktatásokat ott tartjuk, ahol a munkások reggelizni, ebédelni szoktak, s ahol még számtalan gyűlést, értekezletet rendeznek. A KISZ iratainak kaptunk egy fél íróasztalt, a pénzünket pe­dig páncélszekrénybe helyez­te el, albérletben, gazdasági felelősünk. Egyetlen tollas­labda-felszerelésünk és né­hány sakk-készletünk van. Jó időben a szakszervezettől kérik kölcsön a fiúk a labdát, s a vásártéren fociznak. — Évek óta folyamatos, rendszeres a politikai oktatás, gyakran szervezünk kirándu­lást, nyaranként majálist a putrisarki erdőbe. Az őszi betakarítás idején megnö­vekszik szállítási forgalmunk, a járművek gyakrabban ke­rülnek a javítóműhelybe, olyankor vasárnap is találunk munkát. Ebben az évben öt alka­lommal maradtak bent a . műhelyi KISZ_esek. A pénzt, természetesén, kö­zös céljainkra fordítjuk majd: kirándulást terve­zünk. — Szeretnénk jó kapcsola­tot teremteni a város tanuló és dolgozó fiataljaival, ezért keressük a lehetőséget közös viták, beszélgetések rendezé­sére. A Közgazdasági Szak- középiskola egyik . alapszer­vezetével volt már néhány közös programunk; meghív­tuk a FÉK irodalmi színpa­dát, s megnéztük műsorukat. Legutóbb áz abonyi gyer­mekotthonba látogattunk, ajándékot vittünk a gyerekek­nek karácsonyra. Dobozi Eszter Az abonyi József Attila Gyermekotthon tágas udvará­ra az épületekből gyerekasd- vaj hallatszik ki. Az ajtóban tíz év körüli fiúcska álldogál, A folyosókon gyerekek sza- ! ladgálnak, amott szorgalma­san ütögetik a pingponglab­dát. Valamennyien kockás in­get, sötét nadrágot, kényel­mes papucsot viselnek ottho­nosan. A feldíszített ebédlőbe előbb az ámuló szemű aprób­bak igyekeznek, utánuk a na­gyobbak. Meglepően kevesen vannak, mert sok gyereket elvisznek ilyenkor a szülők, vagy gyermekszerető családok hívják meg őket, hogy az ün­nepeket velük tölthessék. Kezdődik a közös ünnep­ség. Az ötödikes fiúk szépen énekelnek, majd Pitt és Patt szórakoztatja a kicsinyeket, honvédek vidám műsora. A nagyobbak a műsor után szobájukba mehetnek, de az elsősök a tv-t nézik, várakoz­nak. Most az esti mese sem olyan érdekes, mint máskor. Türelmetlenek, ami nem cso­da. Az asztalon mindenkire kü­lön ajándék vár: piros zacs­kók rejtik a finom csemegé­ket. Az intézeten kívül a Mechanikai Művek abonyi gyáregysége dolgozói, az egyik katonai alakulat honvédéi, a ceglédi közgazda- sági szakközépiskola és a Vo­lán Vállalat 1/11. üzemegysé­gének KISZ-fiataljai sem fe­ledkeztek meg róluk, aján­dékokkal lepték meg őket. D. E. Segítik a tanulókat A kisiparosok szakmunkás- tanulóinak iskolai előmenete­lével, az ifjúsági törvény vég­rehajtása kapcsán a helyi KIOSZ is törődik. Megbízottai felkeresik az oktató mestert, a diákot, az iskolát, érdeklőd­nek a szakmunkásjelölt tanul­mányi előmeneteléről, és ha kell, segítséget adnak neki. Ha valaki az elméleti tan­tárgyakból nem jeleskedik, korrepetálásra teremtenek le­hetőséget számára, a legjob­bakat pedig anyagilag is ösz­tönzik a továbbtanulásra HARMADIK HELYEN A Bem SE kézilabdázói többre képesek Helyezésben a Bem SE férfi kézilabda-csapata elérte a ki­tűzött célt: a másodikkal azo­nos pontszámmal, rosszabb gólkülönbséggel, a harmadik helyen végzett az 1973. évi bajnokságban, de 1972-höz ké­pest, visszaesett; akkor ugyanis 72,9 százalékos telje­sítménnyel, ezüstérmet szer­zett. Idegenben, 12 mérkőzésen, 14 pontot gyűjtött, gólaránya 236:223 lett. Otthonában 83,3 százalékos teljesítményt ért el, 20 pontot szerzett. A tíz győ­zelmen túl, kellemetlen a Nagykőrös és a GEAC ellen elszenvedett vereség. , Hazai gólaránya 278:166. A 24 mér­kőzésből összesen tizenhetet sikerült megnyernie, döntetle­nül egyszer sem végzett, így a mérleget a 7 vereség teszi egésszé. Az első hat helyezet­tel szemben éppen 50 száza­lékos az együttes teljesítmé­DoSgozik, tanul, szaval Minden pénzéért könyvet venne Ciíeratriót alakítanak Fogorvosi rendelőt és lakást épít Kocséron az Üj Elet Ter­melőszövetkezet Ádám László vezette építőbrigádja. Tavaszra, mire megjön az új orvos, elkészül a hétszázezer forintba ke­rülő épület. A költségekhez százötvenezer forinttal járult hoz­zá a megyei tanács. Apáti-Tóth Sándor felvétele Nyugdíjastalálkozón ismer­kedtem meg Dobos Rózsával, a FÉK irodalmi kisszínpadá- nak tagjával, aki Baranyi Fe­renc A virtus című versét tol­mácsolta. Hosszan tartó taps jutalmazta a szépen előadott költeményt. Nem ez* volt Rózsa első vendégszereplése, szívesen hívják máshová is. Legutóbb a nagykőrösi irodalmi esten aratott nagy sikert, Petőfi ver­seivel. © A tizenkilenc éves, halk szavú, szerény lány általános iskolás kora óta szerelmese a költeményeknek. • — Kun Imre volt a magyar­tanárom, biztatására próbál­koztam meg a versmondással. 1969-ben volt az első sike­rem, a megyei szavalóverse­nyen harmadik helyezést ér­tem el. Aztán tagja lettem a szakmunkásképző intézet szín­játszócsoportjának, egy évvel ezelőtt pedig a Fegyveres Erők Klubja irodalmi kisszín- padának — Sajnos, lassan gyarapo­dik a könyvtáram. Legszíve­sebben minden pénzemen könyvet vennék, de nem te­hetem. Így aztán a városi-já­rási könyvtárból szerzem meg az irodalmi műveket, amelye­ket el szeretnék olvasni. Az idővel is bajban vagyok, a háziipari szövetkezetben dol­gozom és tanulok is, Buda­pestre járok a Ruhaipari Szakközépiskolába. Három év múlva, ha minden jól megy, leérettségizem. Hetenként két­szer próbára járok. Azelőtt es­te fél tíz felé értem haza: öt kilométerre lakunk az állo­mástól. Most már jobb, két hete albérletben lakom Ceg­léden, így több időm jut min­denre. Igaz, szüleim nem vet­ték jó néven, hogy eljöttem, de végül megértettek. Főleg az édesanyám, mert ő is sze­ret olvasni. Hiányzik neki, hogy esténként nem mondom el a verset, amit egy-egy fel­lépésre tanulok. Eddig ő volt a legszigorúbb kritikusom. — Legszívesebben legendá­kat, balladákat adok elő. Na­gyon szeretem Petőfi, Goethe verseit. Most Karinthy-estre készülünk, aztán a farsangi vígságok idejére kezdjük meg a próbákat, vidám versekkel, dalokkal. Van egy jó öreg ci- terám, még dédapámtól örö­költe a család, azon szoktam játszogatni esténként. Tervez­zük, hogy citeratriót alakí­tunk. Nagyon örülnék, ha si­kerülne. © A nyársapáti dűlő egyik házának ablaka a késő esti órákig világít, ha Rózsa haza­látogat. Az asztalon álló pet­róleumlámpa fényénél anyja ujjai követik a betűsorokat. Csendben a család. Az édes­apa és a három testvér figyel: Rózsa szaval. Cs. I. A szolnoki rádió műsora December 31-dűi 1974. január O-ig Hétfő: Szilveszteri turmix az óévről, 10x6 percben. Kedd: Üjévi köszöntő. Egy­évesek a hármaslkrek. Az el­múlt év műsorából. Szerda: Alföldi krónika. Me­zei szőttes. Aktuális jegyzet. Könnyű hangszerszólók. Zenés autóstop. Csütörtök: Alföldi krónika. Betyárnóták. Építők és építke­zések. A nők téli foglalkoz­tatottsága a Jászságban. Jose Feliciano énekel, közben- Sporthíradó. Péntek: Alföldi krónika. Gergely Anna magyarnótákat énekel. Tanyai öregek. Opera­kedvelőknek. Nincs megállás... Beatparádé. Szombat: Hét végi kalei­doszkóp. Vasárnap: 9 órától 10 óráig: Vasárnapi magazin. Hétköznap az adások 18 órá­tól. a 222 méteres középhullá­mon hangzanak el. nye. Ez az eredménytelenség érthető, hiszen az edzéslátoga- tottság az elmúlt évhez ké­pest lanyháibb, rapszodikusabb volt. Á legnagyobb vereséget ide­genben (15:28: Csepel Autó) szenvedte el a csapat, a leg­nagyobb arányú győzelmet pe­dig hazai pályán (36:14: Gyöm- rő) érte el. A Bem SE legjobb góllövői: Kuthán (112), Csu- lik (68), Túlik (67). Kuthán 22, Túlik és Zubor 21, Gregor 20, Csulik és Málizs 19—19 mér­kőzésen lépett pályára. Az 1973. évben indult sportszerű- ségi versenyen nyolcadikok lettek a Bem SE kézilabdásai. A csapat idegenbeli szerep­lése jobb volt a tavalyinál, de a fiúk a döntő fontosságú mérkőzéseken most sem tud­tak felnőni a feladatokhoz. Tavasszal hat (ebből négyet itthon), ősszel nyolc pontot vesztettek. A gárdából hiány­zott az igazi vezéregyéniség, nem volt aki a kritikus talál­kozókon irányította volna a többieket. Az edzések hiánya az őszi idény vége felé megmutatko­zott, az erőnléttel súlyos ba­jok voltak. A Bem SE az elmúlt évben az alábbi kupákon szerepelt: Szolnok, Rácz Kupa — nem jutottak a legjobbak közé; Martfű, Tisza Kupa — 3. hely; Túrkeve — November 7. Ku­pa — 1. hely (a Bem SE volt a kupa védője); Cegléd, vil- lámtorna — 3. hely. A Bem SE tehát, a helyezést nézve, mint említettük, telje­sítette tervét, a szakvezetők mégsem elégedettek, hiszen játékát tekintve jóval többre képes a csapat. Ungureán László A Monori Mezőgép Vállalat Ceglédi Gyáregysége felvesz hegesztő, lakatos, esztergályos és motorszerelő szakmunkásokat. Jelentkezés: Cegléd, Külső-Kátai út. »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents