Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-30 / 304. szám

1973. DECEMBER 30.. VASÁRNAP

rá. j él KC

Kt/Círlop

Heti jogi tanácsok

Lehet-e áthelyezni a dolgozót más munkakörbe, ha a döntőbizottság a korábbi munkakörbe való visszahelyezését rendelte el?

G. J. olvasónk munkaviszonyát átszervezéssel megszüntették. A területi munkaügyi döntőbizottság a dolgozó visz- szavételét rendelte el. A vállalat a döntőbizottság határozata után nyomban kifizette a dolgozónak a kiesett munkaidőre járó átlagkeresetét, de nem korábbi munkahelyére, hanem más munkakörbe he. lyezte.

Olvasónk ezt nem fogadta el, mondván, hogy őt korábbi —■ gépkocsi-előadói — munkakörbe köteles a vállalat visz- szahelyeznd, ezért a munkát nem is vette fel.

Olvasónk nem járt el he. lyesen. Abban igaza van, hogy a munkaügyi döntőbizottság a korábbi munkakörbe való visszahelyezését rendelte el. A vállalatnak viszont abban van igaza, hogy olvasónk munka- viszonyát helyreállította. A Munka Törvénykönyve szerint más helységbe vagy alacsonyabb munkakörbe történő áthelyezéshez a dolgozó hoz- zájáruláisára van szükség. Olvasónk leveléből azonban az állapítható meg, hogy nem alacsonyabb munlcakörbe és nem más helységbe történt az áthelyezése, így az tulajdonképpen munkajogi szempontból nem is minősül áthelyezésnek, hanem az igazgatói jogkörbe tartozó úgynevezett átirányításnak. Ehhez pedig a dolgozó hozzájárulására nincs szükség. Olvasónk akkor teszi helyesen, Ha a felajánlott munkakört elfogadja, és azután kezdeményez munkaköri vitát, bár céltalannak tartjuk.

Ki felel a kirendelt dolgozó károkozásáért?

A. D. olvasónk más vállalatnál kirendelés alapján végzett munkát, ahol őt kár érte. P. M. olvasónk pedig hasonló helyzetben maga okozott kárt másik vállalatnak.

Olvasóink kérdezik, a vállalat felel-e a kárért vagy ők személyesen. P. M. esete igen érdekes, mert o kirendelő vállalat is kötelezte a kár meg. fizetésére, és a másik váUalat is beperelte.

Ha a dolgozót más vállalathoz rendelik ki, és ott munkakörében vagy hatáskörében eljárva éri a kár, vagy ő okoz a másik vállalatnak kárt, a kirendelő vállalat ugyanúgy felel, mintha a kárt közvetlenül ő maga okozta volna. A Munka Törvénykönyve ugyanis előírja, hogy a dolgozó más vállalatnál is köteles munkát végezni, ha erre a munkára kirendelik. Ilyen esetben a dolgozó továbbra is a kirendelő vállalatnál van állományban, innen kapja fizetését, szabadságát, egyéb járandóságát. Kirendelése tehát a dől. gozó és a kirendelő vállalat közötti munkaviszonyt nem érinti. A munkát a másik vállalatnál is a saját vállalatukkal fennálló munkaviszonyok alapján végzik, és az eközben

2 fő, jól képzett

ívhegesztőt- hosszú szakmai gyakorlattal felveszünk

Német nyelvtudással rendelkezők előnyben.

Jelentkezni lehet- a

„Prosperitás " KS1

munkaügyi

osztályán,

Budapest IX., Viola u. 45.

I okozott kárért ugyanúgy felelnek, mintha a saját vállala. tuknál végzett munkájuk köz- ] ben okoztak volna, illetve szenvedtek volna kárt. Az előbbi esetben a dolgozó a kárát a kirendelő vállalattól követelheti, a másik esetben a vállalat nem követelhet többet a kirendelő vállalattól, mint amennyit a munkajogi kártérítési felelősségi szabályok erre vonatkozóan előírnak.

A másik esetben olvasónk okozott kárt a kirendelő vállalatnál, a levél szerint úgy, hogy engedély nélkül felült a vállalat vontatójára, és nekivezette azt egy épületnek. A kirendelő vállalat, vagyis olvasónk saját vállalata kétségtelenül igazat állított, amikor azt mondta, hogy a festőrészleg f^z tartozó dolgozójának a vontatóvezetés nem tartozik munkaköri kötelességébe, abban már viszont nincs igaza, hogy a dolgozó által okozott kárt nem keli megtérítenie. Ugyanis az is kétségtelen, hogy a munkafegyelmet megszegő vállalati dolgozó a kirendelő vállalat megbízásából végzett festési munkát a másik vállalat telepén, tehát munkakörében eljárva okozott kárt még akkor is, ha a károkozás nem volt közvetlenül összefüggésben munkakörével. A Legfel, sőbb Bíróság egyik ügyben kimondta, hogy a Polgári Törvénykönyv 348. § alkalmazásához — amely szerint ha az alkalmazott munkakörében vagy hatáskörében harmadik személynek kárt okoz, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a károsulttal szemben a munkáltató felelős — elegendő, ha a károkozót a munkakör ellátása hozza abba a helyzetbe, hogy kárt okozzon. Nem kell, hogy a károkozása munkakör ellátása által következzék be. Az utóbbi olvasónk tehát kötelezhető a saját vállalatánál kártérítésre, természetesen ne lepődjön meg, ha fegyelmi büntetést is kap a kártérítésen felül.

Dr. M. J./

TV-FIGYELŐ

BalettCípO. Rangos műsort állított össze csütörtök estére Bánki László és Hámos Veronika. A Balettcipő című program jó népszerűsítője volt a baletfcművészetnek, annál is inkább, mert olyan avatott műsorvezetőre bízták a program irányítását, mint Kun Zsuzsa, aki nem csupán a bemutatott műveket és azok tolmácsolod mutatta be a nagyközönségnek, de a balettművészet műhelytitkaiból is adott némi ÍzelítőtÖíszemközt Vitray Tamás Ötszemközt cimű műsora hasonló rádiós kollégájának, Szilágyi Jánosnak Kettesben című műsorához. A műsor sikere nemcsak a riporteren, de a riport alanyán is múlik. Nem lehet közömbös, ki az, akivel a riporter a rádió vagy a televízió több milliós nyilvánossága előtt egv órán át elcseveg. Egyórás nyíltszíni csevegéshez partner kell, közismert ember, aki közérdeklődésre számot tartó dolgokról beszél. Leginkább olyan dolgokról, amelyek a ma emberének gyakori beszédtémái. A közérdeklődésre számot tartó tartalom jelen esetben a Tabi Lászlóval folytatott csevegésből kissé hiányzott.

Meselo Varosok. Párizst bemutatni nem egészen két órányi idő alatt — nehéz vállalkozás, amely csak a legritkább esetben sikerülhet. Pénteken este Bajomi Lázár Endrének és Szántó Erikának nem sikerült. A programból a kétezer éves metropolis azon ízei és zamatai maradtak ki, amelyek Párizst Párizzsá teszik. Párizs sokrétű valóságából csak a materiális és szellemi-erkölcsi nyomort kapták ezen az estén a tv-né- zők milliói. Nem Anatole France és nem is Simone de Beauovir tehet a kudarcról —, műveik a maguk nemében kitűnőek —, a válogatás sikerült rosszul. Kár érte.

P. P.

La

megyei barangolaóo

fdóoL

99.

ZSÁMBOK

szont az egyesülés után a

mintegy KTOOO hold területű mezőgazdasági egység a munkagépek központilag irányított, jobb kihasználásával, zárt termelési rendszerek kialakításával az előzőknél gazdagabb eredményeket érhet el.

Bár a legfrissebb eredméA' zsámboki asszonyok maguknak és egymásnak készítik a szép

Hittek neki, bíztak benne

Egy szélhámos dicstelen pályafutása

Bozsányi Rezső többszörösen büntetett előéletű 42 éves veresegyházi építésztechnikus 1971 tavaszán, amikor legutóhb kiszabadult a börtönből, megfogadta: soha többé nem csal, neon lop, nem sikkaszt. Egy darabig állta is a fogadalmát. Munkahelyén a legjobb vélemény alakult ki róla. A Pácéit Nagyközségi Tanács költségvetési üzemétől kapott engedély alapján azonban rövidesen másodállást vállalt. Ö lett a veresegyházi pedagó- gusla'kások — hivatalos nyelven fogalmazva — házilagos építkezésének felelős kivitelezője. Magyarán: amolyan szervezési, anyagbeszerzési felada- datokat látott el az építkezésen az építtetők helyett.

Az igazság az, hogy ha Bozsányi — bízva széles ismeretségi körében — nem akar egyre többet és többet szerezni — talán nem éri szó még a Budapesten engedélyen kívül felépített társasház vagy a Galgamácsán kivitelezett családi ház elejét sem. Hanem Bozsányi mindenbe belevágott, mindenre vállalkozott. Amikor 1973 elején bizonyos építőanyagok beszerzése engedélyhez volt kötve, különböző személyeknek elismervényeket állított ki,

miszerint a megfelelő ősz- szegek — hol 37 ezer, hol 34 ezer, hol 16 ezer. máskor 59 ezer forint előleg — ellenében ikersejttéglát szállít, így mulat egy jír

Egy ideig ömlött a pénz, s úgy tűnt, rendben megy minden. Bozsányi a főváros legelőkelőbb szórakozóhelyeire taxizott. Űgyszólván törzsvendég lett a Vörös Csillagban, az Annában, a Duna Inter, continentálban. Ételekért, italért nagyvonalúan és bőkezűen fizetett, és igyekezett mindig más hölgyismerős társaságában tölteni szabad óráit.

Közben fordult a kocka. Betegsége és különböző más okok miatt egyre súlyosabb pénzzavarokkal küszködött. Ám a nagystílű életnek már nem tudott hátat fordítani. Mindenhova taxin ment; taxival járta végig a különböző Pest megyei helységekben lakó üzletfeleit is, hogy távolabbi szállítási határidőt kérjen tőlük. Csak a taxiszámlája 3— 5000 forintra rúgott havonta.

Egy taxisofőr továbbította a levelével és 4000 forinttal bélelt borítékot a kőbányai kerámia téglagyárba is, ahol már egy ideje téglákkal megrakott teherautók vártak indításra, illetve Bozsányira. Ö azonban „küldöncöt” menesztett maga helyett, és levélben felkérte az árukiadókat, hogy a mellékelt 4000 forintból bonyolítsák le a visszarakodást, fizessék ki a gépkocsivezetőket, mert ő nem tudja kifizetni a téglát.

Miből fizetett?

Bekövetkezett tehát a krach! Pedig milyen magasra ívelt a pályája. Amikor mások gondban voltak, miként szerezzenek építőanyag-utalványt, az építésztechnikus hitelben átvette az egyik TÜ- ZÉP-telep utalványkiadójának teljes negyedévi készletét. Az utalványon bélyegző tanúsította, hogy — „fizetett”.

De más módon is megtalálta a különböző „kiskapukat”. Egy ideig ugyanis volt anyagi fedezete a hitelezőitől átvett pénzből. A TÜZÉP- és a FAÉRT-telepeken általában készpénzért felvásárolta a téglautalványokat, azután beváltotta a gyárban. Rendszerint nagy tételeket vásárolt, ötezer darabos rakományok

például csak nagy ritkán fordultak elő a praxisában. Ám végül is ott tartott, hogy vásárlásait már csak újabb hitelek felvételéből tudta fedezni, megbízói pedig egyre türelmetlenebbé váltak annál is inkább, mert időközben feloldódtak az építőanyag-beszerzésre vonatkozó kötöttségek.

Bozsányi belátta, hogy ha nem akar isimét a börtönben kikötni, ha ki akar kecmereg- ni a csődből, azonnali és gyors, de más megoldást kell keresnie.

Ismerőseitől magas összegű kölcsönöket vett fel.

És ezen a ponton egy pillanatig mintha megállna a józan ész! Hogyan lehetséges, hogy nemcsak bizalmat, hanem 38 ezer forintokat csak úgy szánalomból átnyújtanak az emberek egy jó modorú szélhámosnak? Csupán szeptemberben és októberben — november 1-én történt letartóztatásáig — 105 ezer forintot vett _Jel kölcsönképpen. Hiteltartozásai ekkorra már, saját bevallása szerint is, több mint 452 ezer forintra rúgtak.

A türelem véges

Bozsányi azonban még kölcsönökből sem tudta összegyűjteni az építőanyag-vásárlás címén felvett hitelek fedezetét. Október végén sorra megtették ellene ,a feljelentéseket a volt ügyfelek.

Bozsányi mint építész sem tudott azonban párhuzamot vonni szakmája és a valóság között. Nem ébredt rá, hogy az olyan ingoványos talajon, amelyen ő „dolgozott”, nem épülhet fel más, csak egy kártyavár.

A Pest megyei Rendőr-főkapitányság tovább vizsgálja az ügyet. Pless Zsuzsa

hímzéseire t.

terjedt szokás volt Zsámbokon. Kicsit bánatosan emlékszem vissza egy kis magánház tágas szobájában is halomra zsúfolt Falumúzeumra, amit egy helybéli lakos gyűjtött össze, s őriz, gondoz nagykeservesen, minthogy létezése lajtsro- mozva, nyilvántartva nincsen. Múzeum...? Azt is mondhatnám, hogy szeretettel, szenvedéllyel, s ügyes szemmel, ügyes kézzel összegyűjtött lo- moskamra, amelyben azonban jelentős értékek Is lomosod- nak. Gyönyörű helyi hímzések és kerámiák, faragott móring- láda, padka, ülőszék, citerák, pipák, lámpák faliórák régimódi magas ágy, amelynek aljában, hogy hatalmas hímzett párnáit ne kelljen fel-le szedegetni, az alváshoz úgynevezett „katyisátrat” szerkesztettek — a díszlepedő félrevoná- sa után, ebben lehetett aludni.

Beszélgetek a helybeliekkel. Azt mondják, szó volt már valami régi épület megszerzéséről és átalakításáról a múzeum számára. De anyagilag előnyösebb és kivihetőbb egy másik megoldás. Ügy képzelik: ha különböző szervek, intézmények annyi pénzt tudnának biztosítani, hogy egy kisebb telek és a legszükségesebb építőanyag kiteljen belőle, a község lakossága társadalmi munkában vállalná egy ősi zsámboki formájú parasztház felépítését, kifejezetten tájmúzeum céljaira. Nem tudom felmérni, mennyi ebben a realitás. Én csak azt a szomorú realitást állapítottam meg, hogy egy közösségi értéket jelentő néprajzi magángyűjtemény, a tulajdonos személyének bármilyen változása esetén, szétszóródhatik, holott ma még alighanem adódnék mód fenntartására és továbbfejlesztésére.

Fontos eseményt jegyeztek

fel Zsámbokon december 21- én. A 2800 lakosú község Lenin Mgtsz-e ezen a napon egyesült a határos földekkel rendelkező valkói Üj Élet és vácszentlászlói Aranykalász téeszekkel. A három téesz adottságai, földvagyona, terméseredménye, jövedelme, megközelítőleg azonos — viSzíjjártó Pál felvétele

nyekre eddig sem panaszkodhattak a zssámbokiak. A hatszázon felüli téesz-tagságnak majd fele ugyan nyugdíjassal és járadékossal terhelt, de a 14 000 négyzetméteres fólia- kertészetükben megtermő paprika, paradicsom, zöldborsó^ amit főleg asszonykezek gondoznak — derekasan fizet. Kifizetődő a kenyérgabona-termesztés, a tejelő tehén, hízómarha- és juhtenyésztés is, de természetes, hogy a földek, erők és tervek egyesítésével újabb felfutási lehetőségek kínálkoznak.

Zsámbokon 700—800 „ingázót” tartanak számon. Ezek közül a „rövidtávúak” reggeltől alkonyaiig dolgoznak Budapesten, Gödöllőn, de vannak bizony „hosszútávúak” is, akik távolabbi munkahelyeikről csak hetenként egyszer jutnak haza. Az erős „ingázás” egyik oka, hogy ipar és tsz ipari melléküzemág — nincsen a községben. A Budapesti Gobelin Háziipari Szövetkezet inkább csak télen foglalkoztat egy csoport fürgekezű asz- szonyt.

A művelődési ház a közepesek közül való. Terme 200 személyt fogad be: itt zajlanak le az ünnepélyek, előadások, itt van a mozi is. Ennek ellenére — talán éppen a folklórhoz való kötődés eredményeként — sikerült létrehozni és életben tartani egy népi tánccsoportot, egy menyecskekórust, meg tudtak szervezni iskolás gyerek táncosokat s a művelődési házon kívül működik a községi könyvtár is. S ha már a kultúránál tartunk, nézzük meg közelebbről a helyi tévéstatisztikát. Zsámbokon 700 tévén nézik a műsort a helybeliek. Ha átlagosan négy személyre számolom egy családi televízió nézőközönségét, akkor az kereken kiadja Zsámbok egész lélekszámát.

VÍZtárSllIáS alakult Zsámbokon négy nappal a téeszek egyesítése előtt. A munkálatokat 1974-ben kezdik el, s 1975- re a zsámboki kutakból, csapokból bőséges, egészséges és tiszta víz ömlik minden pohárba.

Békés István

ACÉLSZERKEZETEK GYÁRTÁSA ÉS SZERELÉSE

Az 1974. évre budapesti és vidéki üzemeink részére még felveszünk megrendeléseket

könnyű, közép és nehéz acélszerkezetek gyártására és szerelésére

„HŐTECHNIKA”

Építő és Szigetelő Vállalat 1430 Budapest Kállai Éva u. 20. Telefon: 343-139.

! láztató: a még élő, de szeli műnk előtt kihaló folklőr- i hagyomány ritka példája.

A dús hímzés a háziszőttesek, kézieszközök, edények díszes megmunkálása valaha elEgv község jellemzésében lehetséges, nogy nem a legfontosabb mozzanat, de bennem mégis maradandó benyomást keltett a zsámboki asszonyok viselete. Nem ünneplőnek, nem turistalátványosságnak, nem idegenforgalmi érdekességnek — az érettebb korú és idősebb zsámboki asszonyok hétköznap is, önmaguknak — népviseletbe öltözködnek. Rakott szoknyát, hímzett kötényt, gobelines kontytakaró fityu- lát hord a tanácselnök asz- szony is, bent a tanácsházán, a hivatalsegédnő is és valamennyi női nemen levő, negyvenen felüli ügyfél, aki ottlétemkor járt-kelt a szobákban és a folyosókon. A korhatárt nem véletlenül említettem másodszor is. Ugyanis ez az utolsó nemzedék, amelynek

természetes öltözködési formája a régi népviselet. A megye közel száz községében, városában hasonló általános jelenséggel nem találkoztam. S

mintha ennek a természetes magatartásnak tükörképe lenne: mintarajzoló, hímző asz- szonyok most is vannak Zsámbokon., de ezek nem hivatásszerűen, szövetkezeti formában, kereskedelmi értékesítésre dolgoznak, hanem csak a községbeliek szükségletére. A népi viseletek előállítása és a népviselet felöltése Zsámbokon egyelőre még eleven tradíció. Egyelőre — mondom —, mert láttam egyik-másik népviseletben járó zsámboki asszony diák-, technikus- vagy menyecskelányát: rajtuk bizony a legdivatosabb nadrágkosztüm, miniszoknya, s miegyéb modelldarab díszelgett; mai modem fiatalok. Ez utóbbi jelenségen nem csodálkozom, természetesnek tartom. Ami csodálatos, szinte természet- ellenesen megragadó és elmé-