Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-29 / 303. szám

X 1973. DECEMBER 29., SZOMBAT 5 I Sikerek, gondok 1973-ban Jövőre még nagyobb összefogást! Egy-két nap választ el ben­nünket az új esztendőtől, s ilyenkor nemcsak a családok, hanem a nagyobb közösségek, így városunk is számvetést ké­szít. És ez nem csupán az eredmények és gondok re­gisztrálását szolgálja, hanem kövtkeztetések levonására is késztet. Mit lehetne job­ban, hatékonyabban, korsze­rűbben megoldani a társada­lom, a lakosság szolgálatában? Egy lakosra 9 ezer forint Városunk tanácsának szám­vetése arról tesz tanúbizony­ságot, hogy lakosságunk min­den egyes tagja — közvetve vagy közvetlenül — részese volt annak a dinamikus fej­lődésnek, amely az idén is jellemző volt városunkra. A közel 40 millió forintos költ­ségvetés, a több mint 120 mil­lió forintos fejlesztési alap, ha még sok jogos igény ki­elégítésére nem is futotta, de jelentősen elősegítette váro­siasodásunkat, lakosságunk élet- és munkakörülményei­nek javítását. Ha a rendel­kezésünkre álló összeget vá­lasztópolgáraink létszámához viszonyítjuk, kiszámíthatjuk, hogy minden választópolgá­runkra közel 9 ezer forint ju­tott a költségvetési és a fej­lesztési alapból ebben az év­ben. A városi tanács körültekin­téssel, gondossággal, a párt X. kongresszusa célkitűzései­nek és határozatainak szelle­mében jelölte ki az idei fej­lesztés irányát. A megvalósult terv azt igazolja, hogy el­képzeléseink helyesnek bizo­nyultak. Ebben az évben 210 család — közöttük van min­den nagycsaládos — költözött új, modern otthonba. Bár a lakásépítés mértéke elmaradt a tervezettől, az új lakások­kal tovább szépült városunk. Felépült 210 lakás, s műkö­dik a fűtőmű ... Vajon végig­gondolta-e mindenki, mennyi munka és erőfeszítés kellett, míg eljutottunk idáig? A ta­nács és a végrehajtó bizottság, a szakigazgatási szervek fe­lelősséggel igyekeztek és igye­keznek szolgálni a lakosság érdekeit. A közel tízezer ügy­irat, a napi 100—150 választó- polgár. ügyeinek intézése, a tanács és a végrehajtó bizott­ság határozatainak végrehaj­tása — mind-mind színvona­lasabb, célratörőbb munkáról adhat számot. Épül az új iskola Örömmel állapíthatjuk meg, hogy óvodáink, általános is­koláink ellátottsága tovább javult, bár még mindig ke­vés az óvodai férőhely, s alig csökkent a szükségtantermek száma. Mégis elfogulatlanul állapíthatjuk meg, hogy ezen a téren is tapasztalható fej­lődés. Leraktuk az Illés István utcai iskola alapkövét, a Lég­szesz utcai építkezésen már kibontakoztak a szép, modem iskola körvonalai. Önállósult a zeneiskola és a kisegítő is­kola, befejezéshez közeledik a 800 személy ellátására készü­lő gyermekélelmezési konyha. S talán az örömök között is a legnagyobb öröm: összesen 100 gyermek lépheti át rövi­desen az újabb óvodák kü­szöbét. Gyermekintézményeink szé­pülése, fejlődése társadalmi összefogással valósult meg. Eredményes volt az egy üzem, egy iskola mozgalom, üzemeink, intézményeink po­litikai és gazdasági vezetői, a fiatalok nagyban hozzájárul­tak a jelentős előrelépéshez. Ebben az esztendőben is szé­lesedett a városért folyó ösz- szefogás. Közös gondjaink megoldása kollektív sikert hozott. Egy egész esztendő munká­ját értékelni nehéz e rövid cikk keretében, hiszen annyi mindenről lenne érdemes leg­alább említést tenni: megnyílt a keleti főgyalogút, bővült az út- és járdahálózat és a köz- világítás, nemsokára megol­dódik a Méhész köz, a Nap­sugár, az Erkel, a Nyárfa és a Guszev utca áramellátása is. Tovább bővült az ivóvízháló­zat, s jó előjel, hogy várha­tóan a jövő évben sem fenye­get bennünket ivóvízhiány! Fejlődött a lakosság áru­ellátása is. A napokban át­adott OFOTÉRT-szaküzlet sok embert kímél meg az utazga­tástól. Az alsóparki kis ÁFÉSZ-üzlet megnyitásával az élelmiszer-ellátást igyekez­tünk javítani. Ám az egész­ségügy sem maradt el a töb­bi ágazattól.., Ma már kor­szerűbb műszerek állnak a gyógyítás szolgálatában, mint egy vagy két esztendővel ez­előtt. Orvosaink közel 300 ezer embert látnak el. Közös munkával Az örömök között akadt gond is. A megoldás azonban mindig könnyebb, ha magunk mellett tudjuk a lakosság se­gítőkész támogatását, segítő észrevételeit, javaslatait. Úgy érzem, hogy közös munkánkat tovább gazdagítják majd az első negyedévben sorra kerü­lő lakó- és utcabizottság-vá­lasztások. Csakis ezzel a ki­bontakozó és erősödő együtt­működéssel tudjuk megvaló­sítani elképzeléseinket, szeb­bé, kulturáltabbá termi vá­rosunkat. Pártszervezeteink, a Haza­fias Népfront, valamint a ta­nács a lakosság hatékonyabb részvételét várja a városépí­tésben. Most, amikor a váro­si tanács nevében minden be­csületes állampolgárnak bol­dog és örömteli új esztendőt kívánok, s azt, hogy jövőre még több közös sikernek örül­hessünk. Benedek János, a városi tanács elnöke Vetélkedő, játék, kiállítás Gazdag túrái úttörőprogram Az 1973—74-es évben 418 úttörő és 308 kisdobos tagja volt a túrái Gagarin úttörő- csapatnak. Munkatervük szá­mos érdekes programot tartal­maz. Beneveztek a „Nem tér­kép e táj” című expedíciós munkába, s az összegyűjtött anyagból májusban kiállítást rendeznek a művelődési ház­ban. A járási úttörőelnök­ség javaslata alapján részt vesznek az eddig még kevésbé ismert környékbeli népművé­szek, valamint a község, illet­ve a járás történetében jelen­tős szerepet játszó emberek felkutatásában. Terveik sze­rint a munkában részt vevő őrsök és a veteránok ünnepség keretében, Vácszentlászlón ta­lálkoznak majd egymással. Minden őrs benevezett a Magyar táj, magyar tollal cí­met viselő vetélkedőbe, amely január 7-én kezdődik, a két­hetente kifüggesztett kérdések­re írásban adnak választ az őrsök, majd március 15-én a legjobbak nyilvános vetélke­dőn mérik össze erejüket a művelődési házban. A vetél­kedő célja az, hogy a fiatalok megismerjék a magyar írók és költők műveit, amelyben a magyar táj szépségéről írtak. ÚJ CENTRUM GÖDÖLLŐN Szocialista szerződés az ATE-val A kék keresztes kocsik a megye minden tájáról elhozzák a beteg állatokat. Lapunkban is hírül adtuk, hogy december 19-én ünnepé­lyesen átadták Gödöllőn a Pest megyei Állategészségügyi Állomást. Lakatos Tibor, a Pest megyei tanács elnökhe­lyettese megnyitó beszédében úgy fogalmazott, hogy a 19 millió forintos ráfordítással épült, .korszerűen felszerelt ál­lomás még inkább lehetővé teszi, hogy Gödöllő az agrár­felsőoktatás és kutatás felleg­vára legyen. A megye állategészségügyének irányítása Dr. Kéri Miklós, az intéz­mény igazgatója így tájékoztat az átadás után néhány nappal. — Az új állomás három részre, kórházi, laboratóriumi és igazgatási részlegre oszlik. A kórház magas szintű kép­zést nyújt a gyakorló állator­vosoknak, amit a legkorsze­rűbb orvosi berendezések tesznek lehetővé. Az intéz­mény feladata, hogy szervezze, irányítsa és ellenőrizze a me­gye valamennyi állategész­ségügyi intézményét. Az Ag­rártudományi Egyetemmel szocialista szerződést kötöt­tünk, ennek keretében az ál­lategészségügyi ismeretek cí­mű tantárgy gyakorlati be­mutatóját itt tartják meg. És ami Gödöllőt és a megye nagy­üzemeit, valamint az egyéni állattartókat legközelebbről érinti: a kórház modern esz­közökkel gyógyítja a megbete­gedett állatokat. — Mi a laboratóriumok fel­adata? — Egyrészt élelmiszervizs­gálat, a tej és tojás bakterio­lógiai vizsgálata, a takarmá­nyok és különböző tápszerek megfigyelése. A parazitológiai osztály a méhek és a halak betegségeinek kórtanával fog­lalkozik. Állatkórház Meglátogattuk az állatkór­házat, ahol Gráf Zoltán, a kórház vezetője adott tájékoz­tatást. — Volt-e már különleges „páciensük”7 — Behoztak egy beteg va- dászmenyétet, “ilyet akkor lát­tunk először közelről. Tartot­tunk is tőle, hiszen veszélyes állat, bér a gazdája megnyug­tatott, hogy az állat idomítva van, csak parancsra harap. — Milyen állatok kerülnek leggyakrabban kórházba? — Az ide került állatok hat­van százaléka úgynevezett nagyállat, például tehenek el- lési komplikációkkal, de lova­kat is sokszor gyógyítunk. A fennmaradó 40 százalék kedv­telésiből tartott állat: kutya, macsika, papagáj... — Mekkára a forgalom? — A nagyállatok részére 18 állás van, ezek közül 8—10 állandóan foglalt. A betegfor­galom állandóan nő és korsze­rű berendezéseink segítségével igyekszünk a várakozásoknak megfelelni. A termelőszövetkezet is segít Fejlődő nagyközség Elkezdődik a zsámboki vízmű építése Tanpálya autósoknak, A gödöllői járás egyik ki-1 emelkedő eseménye, hogy de- j cember 17-én megalakult a zsámboki vízműtársulat. Akik ismerik a községet, azt is tudják, hogy az ivóvízellátás végleges megoldása lassan már két évtizede napirenden van. 15 esztendővel ezelőtt készítették el a község vezetői a törpe vízmű tervét... Használható fürdőszobákat! Azután sokáig megint nem történt semmi. Lénárt Béla, a községi ta­nács vb-titkára mondja: — 1969-ben ismét „terítékre került” a téma, s akkor már a megoldás is közelebbinek látszott, mint addig bármikor. A lakosság körében is elkez­dődött a szervezés, s 68 szá­zalékuk alá is írta a belépési nyilatkozatot. De állami tá­mogatás hiányában akkor sem kezdhettünk munkához. Az újabb fordulat 1971-ben következett, amikor a község kérte a kivitelezési tervek el­készítését a Közép-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóságtól. Az el­készült terv megvalósításához 10,5 millió forintra volt szük­ség. — A vízmű fő ütőere egy hosszú, közkifolyós rendszerű gerincvezeték lesz, segítségé­vel minden lakos 150 méteren belül csapról kaphatja az ivóvizet. Nagy eredmény, hi­szen 2800 lakosunk van, s a község egyik-másik része, fő­leg a külső területek még ku­takról sem jutnak ivóvízhez, s a község belterületének har­minc százalékán jelenleg sincs közkifolyó. A vízmű megépí­tésével a lakosság végre hasz­nálhatja a fürdőszobákat is. Elkészül: 1975-ben — A létesítendő vízmű a Jászfényszarui út mellett levő nagy hozamú — percenként 5 —600 liter vizet adó — kútból nyeri majd az egészséges ivó­vizet, s ha esetleg ez még nem lesz elegendő, bekapcsoljuk a Petőfi Termelőszövetkezet ud­varán levő kutat is. A terme­lőszövetkezet — átérezve a település gondját — egymillió forint értékű munkát és anya­got ajánlott fel a vízmű el­készítéséhez. A kutakhoz pél­dául az összes csövet ők ad­ják. Épül egy víztorony is az István és az Iskola utca sar­kán kezelőépülettel, irodákkal és a megfelelő szociális helyi­ségekkel. Ennek az egységnek a közelében készül a víztáro­ló rendszer, így egy esetleges áramszünet esetén a vízmű a község egynapi vízigényét ki tudja elégíteni. Végül is ami a legfonto­sabb: a zsámboki vízmű 1975 harmadik negyedévére készül el. A Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat 1974 ta- I vaszán elkezdi a munkát. Veresegyhám Régi beszélgetés jutott eszembe legutóbb Veresegyhá­zon. Palicza József, az erdésze­ti felügyelőség munkatársa pa­naszkodott jó néhány eszten­dővel ezelőtt, hogy fásítottak Veresegyházon, de csak a má­sodik próbálkozás sikerült iga­zán, mert az első telepítést elvitte a szél meg a homok. Később aztán talajminta-vizs­gálat után döntötték el, milyen csemeték is kerüljenek a föld­be. Ma ezen a területen gyö­nyörű fenyves van, az épülő hétvégi házak ugyancsak dí­szei a vidéknek. A fővárostól nem messze fekvő, 6000 lakosú községről az utóbbi években sokat hal­lottunk. Művelődési házat épí­tettek, rendbe hozták a stran­dot, elkészült az ifjúsági park, benne faházakkal, az úttörők legnagyobb örömére. Javában dolgoznak az új ifjúsági házon, s már a szakipari munkáknál tartanak. A legújabb eseményre de­cember 21-én került sor, ak­kor adták át a gödöllői út mel­lett elkészült gépjárművezető­oktatóházat és az 1200 négyzet- méteres aszfaltozott tanpályát. .-2SB3S Export a trópusokra Új beruházások az Árammérőben A gyár próbaterme .. . Jelenleg az év utolsó exportszállítmányának, az Irakba készülő három­fázisú fogyasztásmérők beszabályozása folyik. A Ganz Műszerművek gö­döllői Árammérőgyárátian so­kat panaszkodnak a munka­erőgondok miatt. A város any- nyira iparosodott, hogy kevés a munkaerő^ a gyár egész esz­tendőben létszámhiánnyal küz­dött. Novák János, a gyár terme­lési főosztályának vezetője az éves terv teljesítéséről, az ex­port alakulásáról tájékoztat. — A gyár év közben meg­emelt 293 millió forintos ter­vét sikerül teljesíteni. Az ex­portunk mintegy 141 millió forint értékű volt, ez 2,2 szá­zalékkal több a tervezettnél. Ismeretes, hogy a gyár fo­gyasztásmérőket, hitelesítőbe­rendezéseket és kapcsolóórá­kat exportál. Az exporttermé­kek nagyobbik hányada a kü­lönböző tőkés piacokra került, jóformán a világ minden tá­jára Dél-Amerikától Indoné­ziáig. At idén először szállí­tottunk az NSZK-ba, de je­lentősen fejlődött kereskedel­mi kapcsolatunk az NDK-val is, ahova speciális fogyasz­tásmérőket készítettünk, jö­vőre pedig a maximum fo­gyasztást is jelző háromfázisú órákat is gyártunk számukra. Sok áru kerül Gödöllőről a trópusi országokba. Ezek a termékek különböznek a töb­biektől, hiszen ki kell áll­muk az éghajlat viszontagsá­gait. Védekezni kell a pára és a gombásodás ellen. A Ma­rokkóba, Elefántcsont-partra, Kubába készülő termékek al­katrészei más anyagokból, pél­dául nikkelezett rézből állnak, a tokok hermetikusan zárha­tók. Az 1974-es árualapunk 90 százalékát már lekötötték. Va­lószínű, hogy nem tudunk va­lamennyi rendelésnek eleget tenni, legfeljebb csak 1975- ben. A fejlesztést pedig aka­dályozza a létszámhiány. Jö­vő esztendőben beruházások kezdődnek gyárunkban. Űj gépek kerülnek a szerszám- gyártó üzemegységbe. Erre azért van nagy szükség, hogy korszerűbb legyen a termelő üzemegységek ellátása, ami kihat a gyártmányok minősé­gére és mennyiségére is. A festőüzem új csarnoka már készen áll, jövőre ezt is kor­szerű berendezésekkel látjuk el. Az oldalt írta és össze­állította: Fehér Béla A felvételeket készítette: Ékes János I

Next

/
Thumbnails
Contents