Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-29 / 303. szám

1973. DECEMBER 29., SZOMBAT öCirfap 3 Közlekedési beruházótok Három villamosított vasútvonal Pest megyében összesítették a közlekedés­politikai koncepcióban elő­irányzott 'fejlesztési tervek ez évi eredményeit. A Közleke­dés- és Postaügyi Miniszté­riumban gyorsjelentések jel­zik: a vállalatok a feladatokat általában sikeresen teljesí­tették. Különösen a vasúti közlekedést célzó munkála­tok jelentősek. Befejeződött a Budapest —Rákos—Nagykát a—Szol­nok közötti 92 kilométeres vasúthálózat villamosítá­sa, újabb szakaszaként annak a programnak, amely a 3000 ki­lométeres főközlekedési vas­útvonal villamosítását tűzte ki feladatául. Jelenleg ebből már mintegy 1000 kilométeren villamos energia hajtotta mozdonyok vontatják a sze­relvényeket. Pest megyében Szob felől, Cegléd felől és Nagykáta felől már villamos vona­ton utazhatnak a főváros­ba igyekvők. ÍJagykáta környékéről nyolc­vanezren takaríthatnak meg egy-egy utazás alkalmával 10— 15—20 percet, Ceglédről napon­ta 35—40 ezren indulnak Bu­dapest felé, és a szobi vona­lon is több tízezer ember uta­zik naponta a gőzösök vontat­ta szerelvényeknél gyorsab­ban. Most a program megva­lósításának újabb állomása­ként a Szajol—Tiszatenyő kö­zötti vasútvonalon építik a villamos felsővezetékeket. Mint ismeretes, átadták a nagyközönségnek az újjáépí­tett Déli pályaudvart, /amely­nek teljes átadását (az új üzemépületet és a régi épület helyén három újabb sínDárt) 1977-re tervezik, addigra ugyanis itt rendezik be a MÁV Számítógép Központ­ját. A vasúti szállítás zökkenő- mentesebb lebonyolítására je­lentősen fejlesztették a nagy­forgalmú záhonyi teherpálya­udvar berendezéseit. A hazai vagon park jó része elavult, ezért a tervek között szerepel ezek felújítása is. Idén a kedvező importlehető­ségek következtében a terve­zett 2500 teherkocsinál 400- zal többet szerzett be a MÁV, főleg Romániából. Fontos feladat a közúti há­lózat korszerűsitése, tovább­építése is. Ez évben a tervek­nek megfelelően megkezdődött az M—3-as autópálya Felszabadulás út—Gödöllő közötti sza­kaszának kiépítése (mint arról korábban la­punkban többször is hírt ad­tunk), és az előirányzottnál gyorsabb ütemben folytató­dott az M—1-es és az M—7- es autópályák építése. A kor­szerű gépek üzembe állítása és a jó szervezés eredménye­ként idén az előírt határidő­nél négy hónappal korábban adhatták át a forgalomnak az M—7-es autópálya Marton- vásár—Székesfehérvár közöt­ti szakaszán az újabb kettős- forgalmú sávot, amely nagy segítséget nyújt a balatoni csúcsforgalom lebonyolításá­hoz. A MALÉV repülőparkja három TU—154-es repülő­géppel bővült. Így lehetőség nyílik arra, hogy 1974-ben újabb útvonalakon indíthas­son a MALÉV járatokat. A gépkocsipark növelése so­rán külön gondot jelent a megfele­lő szervizállomás háló­zatának kiépítése. Ez évben 8—10 szervizállo­mást befejeztek, illetve he­lyeznek üzembe, különösen a vidéki városok gondjain eny­hítenek ezzel. Megvalósuló tervek A kupola - alumínium térrácsból Kísérleti lakótelep Budaörsön A Pest megyei Tanácsi Ter­vező Vállalat a megye terü­letén magas- és mélyépítési feladatokat egyaránt vállal. Lakó- és középületeket, ipari létesítményeket terveznek és mérnökei geodéziai munká­kat, talajmechanikai fúráso­kat végeznek, szakvélemé­nyeket adnak. Utakat, hida­kat terveznek és a vízellátási hálózat, a vízmű-, csatorná­zási tervek, a felszíni vízren­dezés megoldása ugyancsak feladataik közé tartozik. Blokkos és alagútzsalus technológia Vácott A PTTV főmérnökével, Al­bert Jenővel az idén végzett munkákat összegeztük: — Vácott épült a Földváry úti lakótelepen blokkos tech­nológiával. Áttértünk az alag­útzsalus megoldásra, a Kő­kert területén lévő épülete­ket már ezzel a technológiá­val terveztük. Ugyancsak itt, Vácott — terveink alapján — épül már a 16 tantermes is­kola és az elmúlt évi tervek szerint most kerül kivitele­zésre egy leánykollégium is. Legjelentősebb megbízásunk a művelődési központ terve­zése volt. A földszintes részt előre gyártott szerkezeti ele­mekből, az emeleti nagyter­met monolit vasbeton szer­kezetből terveztük. A kupola (egyedi megoldás) korrózió- álló alumínium térrácsát a Magyar Hajó- és Darugyár készíti. Panelből már nem Gödöllőn, a PTTV fontos feladatot vállait a városkép formálásában: az Alsóparki Megvizsgálják a gyermekruházati cikkek forgalmazását Ülést tartott a KNEB A Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottság pénteken tartot­ta évi utolsó ülését. A bizott­ság megtárgyalta és elfogad­ta a rögzítettáras gyermekru­házati cikkekből való ellátás helyzetének utóvizsgálatára készült programot. Ez év márciusában a KNEB vizsgá­lati megállapításai és javasla­tai alapján a Könnyűipari Mi­nisztérium és a Belkereske­delmi Minisztérium olyan in­Javuló szolgáltatás Rossz munkakörülmények Ipari üzemek az ÁFÉSZ-eknél Az elmúlt években jelentő­sen bővült Pest megyében az ÁFÉSZ-eknek a lakosságot és közületeket ellátó ipari szol­gáltató tevékenysége. Munká­saik létszáma állandóan emel­kedett, és idén meghaladta a kétezret. A korábban hagyo­mányosnak nevezett szeszfő­zés, darálás, szikvíz- és hűsí­tőkészítés mellett egyre több helyen fog­lalkoznak építőipari és technológiai szerelő tevé­kenységgel, végeznek lakatos munkákat, fémforgácsolást, takarítást, ex­portcsomagolást vagy dolgoz­nak varrodákban. A gyors növekedés mellett azonban sók még a hiba. Egyes helyeken nem volt a részlegeknek működési enge­délyük, utókalkulációt általá­ban nem készítettek, rosszak voltak és sok helyütt ma sem eléggé jók a munkakörülmé­nyek. Több üzem korszerűt­len, a berendezések elavultak, nagy a zsúfoltság. Különösen rossz a helyzet az aszódi var­rodában, a maglódi segéd­üzemben és a biatorbágyi la­katosműhelyben. A zsúfoltság önmagában is baleseti forrás, de különösen ott az, ahol egyéb munkavédelmi hiá­nyosságokkal párosul. Az üllői lakatosüzemben pél­dául a padlózaton levő kábe­lek és tömlők miatt veszélyes a közlekedés és az anyagmoz­gatás. Biatorbágyon a világí­tás csupasz vezetékekkel csat­lakozik a fővezetékhez. Aszó­don nincs áraimtalanító fő­kapcsoló. Az amúgy is kor­szerűtlen gépeknél a dolgozók nem használják a védőfelsze­relést, a gépekről hiányoznak a védőrácsok. Van még tennivaló a szo­ciális körülmények javításá­ban is. A hiányosságok egy csomó­ba szedve talán soknak tűn­nek, de szükséges foglalkozni mielőbbi megszüntetésükkel, főleg az életet is veszélyezte­tő munkavédelmi szabályta­lanságokkal. A további javu­lás egyik biztosítéka azonban a már eddig is tapasztalt ja­vulási folyamat. Jó példát is számtalant le­hetne említeni. A szentendrei vagy a zsámbéki üzemek pél­dául nemcsak nyereséggel dol­goznak, hanem biztosították dolgozóinak a megfelelő szo­ciális körülményeket is. A hogyan továbbhoz az AFESZ-ek segítséget kap­nak. Annak tekinthető az elmúlt években lefolytatott két népi ellenőrzési vizsgálat, és nem utolsósorban legutóbb á Ke­reskedelmi, Pénzügyi és Ven­déglátóipari Dolgozók Szak- szervezete megyebizottságának vizsgálata. Észrevételeikkel és a szervezett dolgozók támoga­tásával mind elősegíthetik, hogy az ÁFÉSZ-ek melléküze­mi tevékenysége végleg túl­jusson a kezdeti nehézsége­ken. Pacsay Vilmos tézkedést adott ki, amely sze­rint az erre kijelölt gyárak és üzletek változatlan áron és minőségben kötelesek forgalomba hozni mintegy 30 fontos gyermek- ruházati cikket. A jövő év elején a KNEB a fővárosban és hat megyében megvizsgál­ja, hogy elérte-e célját ez a szülők tervének és gondjainak könnyítésére irányuló intéz­kedés. A haltenyésztés és forgal­mazás időszerű problémáit nyolc megyében vizsgálta a népi ellenőrzés. A KNEB elé terjesztett összefoglaló jelen­tés megállapítja, hogy a hal­tenyésztés jól beleilleszkedik a mezőgazdaság termelésszerke­zetébe, egyéb művelésre nem alkalmas területeken gyorsabb megtérülést biz­tosít, mint például az er­dőtelepítés. Import takarmányt nem igé­nyel, kedvező a takarmány- hasznosítása és így gazdasá­gos is a haltermelés. Ennek el­lenére a haltermelés és a fo­gyasztás időarányosan nem ér­te el a IV. ötéves tervben elő­irányzott szintet. Az elmara­dás okait részletesen elemzi a jelentés. Űj halastavakra, a régiek korszerűsítésére, meg­felelőbb karbantartására, gé­pesítésére, szakemberképzés­re, az intenzív fejlesztéshez szükséges alapképzésre, anya­gi ösztönzésre van szükség. Mindehhez részletes kon­cepció kidolgozása és annak megvalósítása szükséges. A KNEB a jelentést elfogadta és megküldi az intézkedésre jo­gosult tárcák és főhatóságok vezetőinek. A KNEB elnöke tájékoztat­ta a bizottságot a Duna ker­tészeti tsz csomagoló részle­génél, majd a részleggel kap­csolatban álló hat vállalatnál végzett vizsgálat megállapítá­sairól. A KNEB elnöke tiltott munkaerőátengedés miatt gazdasági bírságeljárást kez­deményez a termelőszövetke­zettel és az érintett állami vállalatokkal szemben a több mint 16 millió forint jogtalan haszon elvonására és az oko­zott kárral arányban álló büntetés kiszabására, a felelős ügyintézőkkel és vezetőkkel szemben eljárás indult. beépítés már megkezdődött. Itt tíz darab tízemeletes ház épül, a többi ötszintes, össze­sen mintegy 5—600 lakás ké­szül alagútzsalus megoldás­sal. Cegléden a házgyári lakóte­lep terveit ugyancsak a PTTV mérnökei készítették el. Idén azonban az ÉVM utasítása alapján a vállalat már nem tervezhet házgyári paneles szerkezetű épületeket, így ezt a telepet valószínűleg a Szegedi Tervező Vállalat fejezi be. Természetesen a mélyépítési munkákat válto­zatlanul a tervező végzi, hi­szen jobban ismerik a terű- • leti adottságokat. Skanzen Szentendrén OTP-beruh ázásból épül a szentendrei lakótelep. Ebben az évben 100 lakás építésére kaptak megbízást. Szép fel­adatuk volt a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum telepítési tervének elkészíté­se. Negyedik éve dolgoznak itt — a tervező mérnökei a mélyépítési feladatokat már megoldották. Természetesem a megye vá­rosai mellett a 1 kisebb-na- gyobb települések sem „mos­toha gyerekek”. A községek tanácsai is jelentős megbízá­sokat adtak a tervezőválla­latnak. így Nagykátán a IV. ötéves tervben egy modern városközpont kialakításán fá­radoznak. Visegrádon OTP- beruházásból egy új lakóne­gyed épül. A domboldalon, a táj képébe beilleszkedő te­raszházakat terveztek, mint­egy 120 lakást. Diósdon 1200 lakás beépítési tervével ké­szültek el, jóváhagyása azon­ban még nem történt meg. Jórészt házgyári elemekből énül a budaörsi lakótelep. A PTTV ennek a munkának csak a beépítési és az első ütem kivitelezési terveit ké­szítette. A domboldalon egy kísérleti lakótelep kialakítá­sára tettek javaslatot. Kivite­lezése valószínűleg az ÉVM tervezőire vár. Nagy feladatok — És a jövő évi feladatok? — Legjelentősebb közülük az óbudai lakótelepen épülő megyei KÖJÁL-székház ki­viteli terveinek elkészítése. Ugyancsak 1974-re vállalták mérnökeink a Szarvas Gá­bor úti megyei csecsemőott­hon tervezését is. Cegléden, a Jászberényi úti lakótelepen szövetkezeti beru­házásból, blokkos technoló­giával épül fel majd 200 la­kás. Tervezése jövő évi fel­adataik közé tartozik. Gödöl­lőn a Szabadság téri telep kialakítása, üzlet- és bank­központjának kiviteli tervei­nek elkészítése ugyancsak a tervező vállalat 1974. évi fel­adatai közé sorolható. Ajánlatok — óvodára, bölcsődére Érdekes, új megoldást dol­goztak ki a városok, falvak lakótelepeinek iskolai. óvo­dai, bölcsődei férőhelyeinek bővítésére, A Beton- és Vas­betonipari Művek megbízásá­ból a PTTV elkészítette a fenti igényeket kielégítő Lé­tesítmények ajánlati terveit, az új, vakolatmentes vasbe­tonelemek (födémek, lépcsők, homlokzati panelek), továbbá egyes szakipari szerkezetek gyártmányterveit is. Az ele­mek szállítását, szerelését a BVM vállalja, a kiválasztott épületek kiviteli tervének el­készítését pedig a Pest me­gyei Tanácsi Tervező Válla­lat. Sebestyén Zsuzsa Értékelték a százhalombattai tervpályázatot A százhalombattai és a Pest megyei tanács, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, va­lamint az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium nem­régiben hirdetett tervpályáza­tot Százhalombatta városköz­pontjának rendezésére. A bí­ráló bizottság most értékelte a pályamunkákat. Az 50—50 ezer forintos dí­jat kapta Horváth Egon, Ko­vács Balázs, Katona Péterné és Győrffy Lajos tervezői cso­portja, valamint Eltér István, Kerekes György és Száz Péter alkotói közössége. Ezenkívül a bíráló bizottság négy tervet megvásárolt. I I Ásni c||yszes*BÍ T ermészetesnek, in­dokoltnak tarthat­juk, hogy a gyárak­ban, a vállalatoknál elő­szeretettel beszélnek ma­napság az üzem- és mun­kaszervezési feladatokról, az elkészült intézkedési tervekről — sajnos, ke­vésbé arról, amit már vég­rehajtottak, ami már meg­valósult —, az 1974-ben, meg 1975-ben napirendre kerülő szervezési témák­ról. Az újságíró nem von­ja kétségbe az igyekezet tiszteletreméltóságát, ám nyitott szemmel járva sorra, rendre lel olyas­mikre, amiket nem kel­lene föltalálni, amikhez nem szükségeltetik ilyen meg amolyan intézkedési terv, hanem csak egyszer rűen cselekedni kell. A most egy esztendeje létesített úgynevezett bel­ső átadási rendszer pél­dául beváltotta a hozzá fűzött reményeket a Pest megyei Állami Építőipari Vállalatnál, javította az elkészült lakások minősé­gét, mérsékelte az átve­vők panaszait. Hasonló eredménnyel járt a garan­ciális építésvezetőség megszervezése, azaz olyan egység létrehozása, amely­nek feladata, tehát köte­lessége a fölmerült hibák kiküszöbölése, mégpedig mielőbb. A vállalat törek­vése a belső minőségel­lenőrzés olyan rendszeré­nek kialakítása, amely csak akikor mondja ki egy épületre, létesítményre, hogy kész, amikor az va­lóban átvehető. S mielőtt félreértés támadna, gyor­san leírom: jó, hogy mind­ezeket megteszi a vállalat. Most már csak egy kérdés van hátra: van-e ebben különlegesség? Nincsen! Hacsak az nem, hogy eddig másként volt. Tágítva a kört: vajon nem, logikus, hogy o Nagy­kőrösi Konzervgyár föl­számolta saját szállító­parkját, s a teljes felada­tot átruházta o Volán 21. sz. Vállalatának nagykőrö­si egységére, amely mara­déktalanul megfelel annak, s kisebb költségekkel, mint ahogy a saját járművek le­bonyolították a nagy tö­megű áru eljuttatását a címzettekhez? P ersze, hogy logikus, így helyes, természe­tes. S két, egymástól mind területileg, mind te- vékenységileg távol eső példa ismeretében meg­kérdezhetjük: miért veri nagydobra az eseteket az újságíró, miért véli azokat nyilvánosságra kívánko- zónak? Azért, mert szemlélete­sen bizonyítják: a jobb munkának, a termelési költségele csökkentésének, a minőség javításának vannak egyszerű, s mégis föltáratlan tartalékai. Mi tagadás, az ilyesfajta egy­szerű, kézenfekvő föltárá­soknál nincs na?y tolon­gás! Ma valahogy divat so­kat akarni, nagy dolgokról beszélni, átfogó intézkedé­seket emlegetni, a gyár, a vállalat távlatait ecsetelni, s közben „elfeledkezni” a műhelyekben létező kap- _______ ko dásról, az anyagok, fél­készáruk fölös mozgatásá­ról, a pontos műszaki raj­zokról, egészen odáig, hogy a — fegyelemről... Ma tízszer esik szó a fejlesz­tési alapok nagyságáról, a fölvehető, vagy csupán remélt bankhitelekről, a tervezett beruházásokról, s egyszer arról, hogy ami már megvan, az miként működik, hajt-e, s mennyi hasznot, nyújtja-e azt, amit várnak tőle. Nem torzul el a jövő, ha tekintetünk elsiklik a je­lenen? t Mert sűrűn ezt tapasz­talni, már-már általános gyakorlatként. Mintha csak az lenne a jó válla­latvezető, gyárigazgató, aki hosszú listáról tudja felol­vasni, miféle beruházások kerülnek sorra, mennyi új gépet, berendezést vásá­rolnak — lehetőleg kül­földről —, miként vezetik be az új technológiákat... S nem okvetlen maguktól, személyes indítékok alap­ján teszik ezt, hanem mert a közgondolkozás — sőt, bizony némelykor a hiva­talos megítélés szintén — erre szorítja őket. Arra, hogy — ugyan némi le­egyszerűsítéssel, de a lé­nyegen nem másítva — építsél, költsél, mert akkor dolgozol jól. S ok pénz, rengeteg esz­köz kell ahhoz, hogy a többségükben ma r.iég papíron létező szerve­zési intézkedések a gyakor­latban kamatozhassanak. Ezzel a ténnyel szembe­nézni elengedhetetlen. Ám elegendő, hogy az egy­szerűt, a kézenfekvőt, a meglévőt jobban hasznosí­tót megbecsüljük, ügyel­jünk rá? Miért lenne e na­gyon fontos követelmény elengedhető? Vannak határai az egy­szerű forrásoknak, kime­rülhetnek a természetes­nek ítélhető tartalékok? Igen! A Magyar Gördülő­csapágy Művek diósdi gyá­rában nemrég 500 millió forint értékű rekonstruk­ció kezdődött meg. Hosszú évekig vajúdott az ügy, de közben a diósdiak öreg gépek korszerűsítésével, félautomaták kialakításá­val, a pneumatikus mérő­eszközök alkalmazásával minden cseppnyi ered­ményt kisajtoltak adott le­hetőségeikből. Ez után a rekonstrukció jogos, ter­mészetes, helyes, társadal­milag indokolt. Ám oda adni, vagy ott hagyni a forintot, ahol a már elköl­tött forintok csak fillértö­redékeket hoznak vagy még annyit sem, ahol a rosszul kihasznált állóesz­közök mellé újabbakat s még újabbakat akarnak ál­lítani, nem könnyelműség, nem túlzott nagyvonalú­ság? Tartsuk tiszteletben a terveket, az elképzeléseket, a holnapot vallató figyel­met Ennél nagyobb be­csülete csak annak legyen, ami már megvan, ami ren­delkezésünkre áll, aminek hasznát sűrűn egyszerű módszerekkel ugrásszerűen növelhetjük. Mészáros Ottó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents