Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-22 / 299. szám

1973. DECEMBER 23.. SZOMBAT MST MIC »e stJCírímp Szocialista brigádok találkozója A Pest megyei V endéglátó- ipari Vállalat évente rendsze­resen több ízben megbeszélés­re hívja össze a szocialista brigádvezetőket. Iiyen talál­kozót tartottak most is, ame­lyen a 40 brigád képviseleté­ben hetvenen vettek részt. Dr. Foki László vezérigaz­gató vitaindítójában a há­romnegyed évi tevékenységet ismertette, s kedvező ered­ményekről adott számot. Ter­vüket 0,9 százalékkal, az elő­ző év hasonló időszakához vi­szonyítottan 7,2 százalékkal teljesítették túl, ami 3,8, il­letőleg 7,2 milliós többletbe­vétellel egyenlő. A jövő évi feladatokról szói­vá rámutatott: a hálózatot nem növelik, így hatéko­nyabb költséggazdálkodással, elsősorban önköltség-csök­kentéssel kell a jelenlegi ered­ményszintet megtartani. A meghívottak közül tizen- ketten fejtették ki vélemé­nyüket. Arra hívták fel a fi­gyelmet, hogy a vendéglátás­ban elsősorban az energiával — vízzel, gázzal, villany­nyal — lehet takarékoskodni. Arról is szó esett, miként szervezzék a jövőben a ki­váló ifjú szakmunkások ver­senyét. hogy a fiatalok közül még többen induljanak ebben a valóban színvonalas vetél­kedőn. A megbeszélés összefogla­lásaként Novak András, a KPVDSZ Pest megyei Bizott­sága szervező titkára kiemel­te, hogy az elhangzottak is bizonyítják: a lelkiismeretes munka, a nagyobb szakmai és általános műveltség egyaránt érdeke a dolgozónak és a vál­lalatnak. s ebben sokat se­gítenek a szocialista brigá­dok. k. in. A munkanap kihasználása A TELEFONGYÁR nagy­kátai üzemében dudaszóra jár a kéz, két-három percet adnak egy-egy munkafázis el­végzésére, s aztán a szalag tovább zökken. A munkahe­lyet elhagyni nem lehet, a futószalag „erős” szervező. Az ikladi Ipari Műszergyárban a villanymotorok állórésze ké­szül szalagszerűen, s az itt dolgozóknak csak a szünetek­ben van idejük megtornáztat­ni fáradt csontjaikat. A vá­ci öntödében nincs szalag, itt a formázók, a magkészítők teljesítménybérben dolgoznak, ha többet akarnak keresni, minden percet jól ki kell használniuk. Más a műhely- hangulat a Csepel Autógyár órabéres forgácsolóinál: megy az idő, jön a forint, lehet, né­ha-néha lazítani is. Szalag — teljesítmény — darabbér — órabér: mind szervező ténye­ző, befolyásolja a munkanap kihasználtságát. A PEST MEGYEI GYÁRAK különböző szintű vezetői vér- mérsékletüknek , megfelelően értékelik a műszakok kihasz­náltságát: a nyolc órából hét- ben-hatban-ötben, folyik igazi értékteremtő munka. A zebe- gényi Ásványőrlő üzemveze­tője be is kalkulálja, hogy a munkások hamarabb feje­zik be a műszakot, mert a bejárók különben nem érnék el az autóbuszokat. A munka­nap kihasználtságáról megint más a munkások véleménye: egyenletesen dolgoznának ők, ha megteremtenék a folyama­tos tevékenység feltételeit a zökkenőmentes anyag-, szer­számellátást, kooperációt, ha biztosítanák a program válto­zatlanságát. A munkások még gyakran érvelnek így: jó-jó, néha lazítunk egy kicsit, de a vállalat, a gyár szervezet­lenségéért mi fizetjük meg a „bánatpénzt”, jön* a túlóra, s mi túlórázunk — más hibá­jából. tme mennyiféle össze­tevője van a munkanap ki­használtságának, mennyiféle érdekviszonyt kell összeegyez­tetni, mennyiféle feltételt szükséges egyszerre megte­remteni, hogy a nyolc órából a legtöbb érték származzon. Az összeegyeztetés, a feltétel- biztosítás legjobb módszere a tudatos, okos szervezés! NÉHÁNY KONKRÉT MÖD, amely befolyásolja a munka­nap kihasználtságát. Cikkün­ket a bérezési fajtáik bemu­tatásával kezdtük, folytassuk hát ismét ezzel. A futószalag „erős” szervező, jó feltétele­ket teremt, hogy a nyolc óra minél több perce teljen érté­kesen. Ez a szervezés haté­kony, itt azonban még több figyelmet kell szentelni a munkásokra: ne váljanak „géppé”, a mechanikusság ne neurotizálja őket, a részfel­adatok értelmét is értsék, ta­lálják meg a munka örömét stb. E „lelki” tényezők ugyan­is hozzájárulnak a munkanan kihasználtságának minőségé­hez, hiszen nem néhány mű­szakon át, de éveken keresz­tül akarjuk az egyenletes, jó teljesítményt. A teljesítményt csak úgy kapjuk meg, ha a bérben is kifejezzük a több. a jobb munka szükségességét, például a darabbérben. A tel­jesítménybér ösztönzőbb az órabérnél, s törekedni kell ar­ra, hogy egy műhelyen belül egyféle bérezés legyen, mert különben néhányan kihajtják az erejüket, míg az órabéres „előkészítők’ csak annyit dol­goznak, hogy a befejezők nyu­godtan izzadhassanak. A mun­ÚJABB ELŐNYŐS AJÁNLATUNK a telektulajdonosoknak és az autótulajdonosoknak: a közismert LÁBATLANI HÉTVÉGI HÁZAK ÉS GARÁZSOK 1974. ÉVI ÁTVÉTELRE MÁR ELŐJEGYEZHETŐK T. vásárlóink kiválasztják és kifizetik a hétvégi házat, illetve a garázst, mi díjtalanul tovább tároljuk, és a kívánt időben bocsátjuk rendelkezésükre. A garázsok egyenként is felállíthatok, és sorgarázsként is kiképezhetők. A GYÁR VÁLLALJA A HÁZAK ÉS A GARÁZSOK FELÁLLÍTÁSÁT A lábatlani hétvégi ház tetőfedő anyaggal: A lábatlani garázs ára: A hétvégi házak és a garázsok megvásárolhatók Pest, Fejér és Komárom megyei telepeinken, valamint vállalatunk központjában: BUDAPESTKÖRNYÉKI TÜZÉP VÁLLALAT Budapest Vili., Práter u. 22. Telefon: 340-580. 17 800 Ft 9150 Ft kanap kihasználtsága tehát egyszerre gazdasági és szo­ciálpolitikai kérdés, a terme­lési mód és a bérezés együt­tesen eredményezheti a ki­egyensúlyozott munkáshangu­latot és a kiegyensúlyozott, hatékony munkát. MÉG MINDIG A „TUDATI” tényezőnél maradva: a Lam- part Zománcipari Művek nyersműhelyében beszélget­tem egy Ócsárol bejáró óra­béres betanított munkással, alti nagy méretű, félautomata köszörűt kezel. A gépbe da­ruval beemeli a vegyi beren­dezés acélcsészéjét, s a kö­szörű le-fel jár, a munkás nézi. Két köszörűt is tudna figyelni, megkérdeztem hát, hogy miért csak az egyiket működteti. „Ráérek, meg ha mind a kettőt járatnám, dél­re nem lenne munkám, s azt hinnék, hogy lógok” — vála­szolta. A példa bizonyítja, hogy mennyire nem lehet le­mondani a munkásöntudatról, arról a belső kényszerről amely a jó teljesítményre sar­kall. íme, a munkanap ki­használtságát az is befolyá­solja, hogy a gyárakban mi­lyen a munkahelyi légkör, milyen politikai munka fo­lyik, mit tesznek a munkás­tudat erősítéséért, a tulajdo­nosi szemlélet fokozásáért. MÉG NÉHÁNY SZÖT a ve­zetők feladatairól: egyértelmű, hogy a munka zavartalansá­gát nekik kell biztosítaniuk. A tervért, a technológiai fo­lyamatért, az együttműködé­sért, az anyagellátásért, a gazdaságos termékszerkeze­tért, a jól eladható áruért ők felelnek. Szervezési intézke­déseiken dől el, hogy a mun­kás valóban ereje, tudása legjavát adhassa, kapkodás nélkül teremthesse elő az új értéket. A vezetőn múlik, hogy gazdaságilag értékés-e a munkanap kihasználtsága, hi­szen nem a dolgozás a cél, hanem az eredmény: gazda­ságtalan terméknél, gazdaság­talan termelésnél hiába, ér­telmetlenül beszélünk a mun­kanap jó kihasználtságáról. A MUNKANAP ÉRTÉK, jobb kihasználtsága több ér­ték. E területen is sok még a tartalékunk, a helyes szer­vezés képes megsokszorozni a nyolc óra perceit. A munka­nap jobb kihasználásában rej­lő tartalékainkat még nem tártuk fel kellően. Pedig ez is hozzájárul a jobb, a több. az eredményesebb termelés­hez. F. P. Tanulnak a kereskedők Felmérés a továbbképzésről v A kereskedelem és a ven­déglátóipar előtt álló és egy­re nagyobb feladatokat nehe­zen követi a szakmunkáskép­zés. Ezért is fontos, hogy a már ebben a szakmában dol­gozók megfelelő képzettséget szerezzenek. A Kereskedelmi, Pénzügyi, Vendéglátóipari Szakszervezet közgazdasági bi­zottsága Pest megye állami vállalatainál és három nagy AFÉSZ-nál megvizsgálta a ke­reskedelmi dolgozók tovább­képzését. Kinek az érdeke? Ami a legfontosabb — ál­lapította meg a felmérés' —, a vállalatok és az ÁFÉSZ-ek kivétel nélkül érzik a tovább­képzés rendkívüli fontosságát, és ehhez igyekeznek segítsé­get nyújtani. A családos dol­gozó nők, az anyasági segélyt igénybe vevők továbbképzését munkaidő-kedvezménnyel, le­velezőforma bevezetésével és tanulmányi szerződésekkel se­gítik, megszervezik díjmentes korrepetálásukat. Vizsgálták azt is, hogy anyagilag hogyan ösztönzik a továbbtanulást. Az eredmény eléggé ellentmondásos. A Pest megyei Ruházati Kiskereske­delmi Vállalatnál az az állás­pont, hogy a dolgozó érdeke a tanfolyam elvégzése, mert e réven juthat magasabb jö­vedelemhez. A Váci Élelmi­szer-kiskereskedelmi Vállalat­nál a szakképzettség megszer­zése után emelik a béreket, de feltételeit, mértékét a kol­lektív szerződésben nem rög­zítik. Látogatás az iskolákban A vállalatok elismeréssel nyilatkoznak a kereskedelmi szakiskolák munkájáról. Nemcsak a gyéreitekkel tö­rődnek, de rendszeresen tart­ják a kapcsolatot a vállala­tokkal, tanterveket küldenek számukra és időben tájékoz­tatnak minden új rendelke­zésről, amely a tanulóképzés­sel foglalkozik. Biztató, hogy jó néhány vállalat képviselői sűrűn láto­gatják az általános iskolákat és megfelelő propagandát fej­tenek ki a végzős tanulók kö­zött. A nagykőrösi AFÉSZ-nál például nincs is tanulóhiány. Több helyen 'példásan törőd­nek a kereskedelmi szakma választó fiatalokkal. A Cegléd ÁFÉSZ a felépülő új cseme­geboltot átadja a tanulóinak. Modern gépek A Nyugat Pest megyei Élel­miszer-Kiskereskedelmi Válla­lat modem kereskedelmi gé­peket állít munkába. A Vá­ci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat a Pest megyei Ven­déglátóipari Vállalattal együtt szocialista szerződést kötött a váci kereskedelmi szakiskolá­val. Tatarozzák az épületüket, beszerzik számukra a szem­léltetőeszközöket is. Nemcsak mosnak — csomagolnak is 18vagon Vietnamba indul A Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat tevé­kenységéről nem először írunk — viszont leggyakrabban csak a lakossági szolgáltatásról esik szó velük kapcsolatban, hi­szen ennek egyik legfontosabb ágazata tartozik a vállalat­hoz: a ruhatisztítás és mosás, amelyet a megye területén több mint félszáz fióküzletük­ben vállalnak. Ez a tevékeny­ség a vállalat éves tervének azonban csak egy hányadát adja: idén például 8 millió fo­rint értékben végeztek mosást, tisztítást. A vállalat éves terve idén a 76 millió forintot is megha­ladja. Ebből jelentős rész a faipari munka, illetve az ex­portcsomagolás. Az utóbbi éves szinten mintegy 20 millió fo­rint bevételt jelent a Pest me­gyei Szolgáltató és Csomago­ló Vállalatnak. f^Tíz nap rendeletéiből A kőművesmesteri és az ácsmesteri képesítésről ki­adott 28/1973. (XII. 9.) ÉVM- rendeletet a Magyar Közlöny 82. száma tartalmazza. A saját termelésű dohány- ér, fűszerpaprika-készletek év vé­gi átvételéről megjelent 334/1973. PM—MÉM-közle­mény a Pénzügyi Közlöny 25. számában található. Az elhagyott telkek rende­zésével kapcsolatos jogi lehe­tőségekről stb. uevanitt jelent meg a 202'1973. IM—MT—TH- közlemény. A család- és nővédelmi ta­nácsadásról szóló 5/1973. (XII. 5.) EüM. sz. rendelet végre­hajtására megjelent 34'1973. EüM sz. utasítást az érdekei­tek a Tanácsok Közlönye 54. s-'mában találják meg. A dolerozók betes'séíi bizto­sításáról szóló 1955. évi 39. számú törvénverejű rende­let módosításáról az 1973. évi 27. tvr. intézkedik (Magyar K*-1örv 84, száma.) Az állami gazdaságok be­szerző és értékesítő tevékeny- ■séeérő' ugvanitt ta1 álható a i'i't 973 'XII. 16.1 MÉM-ren- delkezés. A gépjárművezető és -kar. br.rtartó szakmunkásképzés­ről a Közlekedésügyi Értesítő 14. számában jelent meg a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium közleménye. Mint Hajós Istvántól, a vál­lalat igazgatójától megtudtuk, az év vége tulajdonképpen a főszezon. Elsősorban — az ex­portra kerülő — hazai köny- nyűipari termékek csomagolá­sát vállalják, úgy a szocialista országok, mint a tengerentúli tőkésországok részére. A vál­lalat három csomagoló részle­ge, a fóti, a pilisvörösvári és a budapesti általában a nyereség felét adja. A megbízást kül­kereskedelmi vállalatoktól kapják, és munkát, a csoma­golást a megrendelő igényei­nek, külön kívánságainak megfelelően kell elvégezniük. A csomagolok az elmúlt hé­ten kaptak egy fontos megbí­zást: január 1-ig 18 vagonnyi árut kell szállításra előkészí­teniük. A Vietnamba induló segélyszállítmány január első napjaiban hagyja el az ország­határt és 15-én már Lengyel- országban hajóra is rakják. A vállalat vezetői és dolgozói szívesen vállalták az év utolsó napjaiban is ezt a sürgős mun­kát, mert a megrendelő, a Konsumex Külkereskedelmi Vállalat ezzel is bizonyította, elégedett a Pest megyei vál­lalat tevékenységével. A megyei tanács Jogi és igazgatási bizottsága ' A jogellenesen külföldre távozottak vagyonának sorsáról A Pest megyei Tanács jo­gi és igazgatási bizottsága legutóbbi ülésén annak az el­lenőrzésnek ' a tapasztalatairól tárgyalt, melynek során négy városi tanács igazgatási osz­tályának, valamint egy nagy­községi tanács szakigazgatási szervének munkáját vizsgál­ta. Az ellenőrzés célja az volt, hogy megállapíthassák, szabályosan intézik-e a szak- igazgatási szervek a jogelle­nesen külföldre távozott és a hazatérést megtagadó szemé­lyek telkének, lakásának és üdülőjének állami tulajdonba vételét. A napirend előadója, dr. Tasnádi Endre, a bizottság tagja részletes tájékoztatást adott az ellenőrzés tapaszta­latairól. Elmondta hogy az igazgatási szervek igyekeznek a szabályoknak és a rende­let ek nek megfelelően végre­hajtani az állami tulajdonba- vételt, mégis számos hiba elő­fordul munkájuk során. A hibák közt leggyakoribb a késedelmesség, azaz nem tart­ják be az érdemi határozat meghozatalára előírt határ­időket, nem gondoskodnak a határidő meghosszabbításáról, vagy az eljárás felfüggeszté­séről. Másik hiba, hogy nem egyformán járnak el az igaz­gatási szervek olyan esetek­ben, amikor az ügyfél isme­retlen helyen tartózkodik vagy nem tud ügyében eljár­ni. Az igazgatási osztályok bizonytalanok voltak abban, hogy a mezőgazdasági rendel­tetésű ingatlanra vonatkozik-e a rendelet vagy sem.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents