Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-22 / 299. szám

1973. DECEMBER 22., SZOMBAT Olvasótáborok — jövőre Tegnap tárgyalta meg a HNP Pest megyei elnöksége mellett működő kulturális bizottság a jövő évi olvasó­táborok terveit. 1974-ben az idei hattal szemben jövőre már nyolc hely várja ezen az akción belül a fiatalokat. Pécelen a megyei tanács oktatási központjában — feb­ruár 10—17-e között indul az első tábor, amelybe a kör­nyék ifjúmunkásait hívják meg. Szobon a bejáró gimna­zisták részére szerveznek programot, vagy o tavaszi szünetben, vagy a tanév befe­jezése után. Június 11—24-e között Ze- begényben, a Szönyi Múzeum képzőművészeti szabadisko­lájában kapnak helyet a vá­ros környékén lakó gyere­kek. Veresegyházon június 17 és 30-a között szerveznek ol­vasótábort a bejáró munkások gyermekeinek. A ráckevei já­rás szigetszentmártoni K1SZ- táborába a környék tsz-ed de­legálják a résztvevőket A szentendrei járás nem­zetiségi általános iskolásai a nyári szünetben Pilisszentke- reszten találkoznak. ízbégen — elsősorban képzőművésze­ti programmal — a szentend­rei iskolásoknak szerveznek tábort. Az elképzelések sze­rint a nyolcadik olvasótábor Zsámbékon kap helyet. Varga Csaba, a Hazafias Népfront Pest megyei Bi­zottságának munkatársa el­mondta, hogy a tavalyi olva­sótáborokhoz képest annyi­ban módosul a program, hogy a táborok előkészítésénél a szervezők középpontba állít­ják majd az iskolai oktatás segítését. Ennek érdekében a táborokba több pedagógust kérnek fel előadónak. Vál­tozást jelent az is, hogy a fia­tal írók mellett más művésze­ti ágak'fiatal alkotóit is meg­hívják az olvasótáborokba, de rajtuk kívül fiatal tudósokra: történészekre, fizikusokra és néprajzosokra is számítanak. F. Gy. A derű és bizalom festészete Gammel József monori kiállítása Ma, szombaton délután 3 órakor nyílik a monori mű­velődési házban Gammel József gyűjteményes kiál­lítása. Megtekinthető de­cember végéig naponta délelőtt 10-től este 6-ig. Joggal nevezte Arany költé­szetnek a valóság „égi más”- át: Gammel József festői bizonyításokkal érvel a nagy lírikus igazsága mellett. A ve- csési kertek, meseszerkezetű házak képpé alakított csöndes varázslatában ez a meggyőző vallomás érzéklődik. A mű­vész tisztán gubancos fái, a tér kedves labdaként guruló figurái vallomások arról, hogy a komoly, megszállott mun­ka, az odaadás elegendő ahhoz, hogy a vecsési környezet is festészetté magasztosuljon. Minden műve érzelmet köz­vetít. Csak festő volt egész életében, és ez a csak sokat mond; hiszen életérzést, ma­gatartást sugall. Descartes mondását módosítja felemelő művészi hivatástudattal: „Fes­tek, tehát vagyok”. Alkotá­sainak látszólagos tétovasá- ga, kopott színei hiteles ér­tékek, mert kizárólagos tulaj­dona. A kertek aljában, a ve­csési, üllői, ácsai mezőkez­deteknél lezajló évszakok nö­vényi és emberi eseményeit figyeli, a táj fénytől és az értelemtől benépesülő lát­ványait. A nehezen halló, hé­zagosán látó, de öregedni nem tudó idős festő töretlen hiva­tásérzete az, mely a nyolc­van év határán is őrzi, őriz­teti fiatalságát Monori kiállításának ün­nepi áhítatában arra gondo­lunk, hogy megint egy hazai táj, Vecsés festői előrelépé­sét figyelhetjük Gammel Jó­zsef tiszta elszántságának közreműködésével. Látszatra semmi különleges, semmi mu­tatványszerű nincs képeiben, annyira egyszerű minden, hogy ez maga a gazdagság, a festészettel megközelített kin­cses élet. Ezért ragyogás ho­mályos felülete, ezért meleg­szik át szívünk képei előtt, amelyek olyasféle hatásúak, mint másik nagy öregünk, Falu Tamás versei: derűvel, bizalommal töltenek meg. Szinte kedvünk támad az em­berség mindig időszerű mag­vetésére. Ebben áll az ócsai költő és a vecsési festő ro­konsága, rejtélyes nagysága, humánumunkra gyakorolt ha­tása. Művészetük életszolgá­lat, s e jótékony áramlásban kering Falu Tamás és Gam­mel József szóval, képpel jegyzett költészetének friss és maradéktalan üzenete. Losonci Miklós Magyar—csehszlovák kulturális és tudományos együttműködés Pénteken a Kulturális Kap­csolatok Intézetében aláír­ták a magyar—csehszlovák kulturális és oktatási munka- bizottság 13. ülésének jegy­zőkönyvét, valamint a két ország 1974—75-re szóló kul­turális, oktatási és tudomá­nyos együttműködési mun­katervét. A két ország 1974—75. évre szóló kormányközi együttmű­ködési munkaterve további lehetőségeket teremt az okta­tási, tudományos és kulturá­lis szakemberek tapaszta­latcsere-látogatásaira, tanul­mányútjaira. A munkaterv ke­retében tovább bővül a két ország tudományos és peda­gógiai intézeteinek, alkotó­M/NDEN CSALÁDNAK AJÁNLJUK: KORKÉPÉT AD ORSZÁGRÓl, VILÁGRÓL TÖBB SZÁZ FOTO NAPTÁR SZÍNHÁZ, FILM, TV TUDOMÁNY SPORT TANÁCSOT AD BELFÖLDI ÉS KÜLFÖLDI UTAZÁSHOZ, ÖLTÖZKÖDÉSHEZ. TESTÁPOLÁSHOZ, HÁZTARTÁSHOZ, KERTGONDOZÁSHOZ. AUTÓVÁSÁRLÁSHOZ j ÉS AUTÓÁPOLÁSHOZ I m n ÁRA: 16 FORINT SZORAKOZ TAT OLVASMÁNY, : HUMOR. MESE. I HOROSZKÓP 1 5 000 FORINTOS ' REJTVÉNY- ! PÁLYÁZAT szövetségeinek és a kulturális intézményeinek közvetlen együttműködése. Növelik az egymással közvetlen kapcso­latban álló felsőoktatási in­tézmények számát, további lehetőségek nyílnak a magyar fiataloknak a csehszlovákiai egyetemeken és a csehszlo­vák fiataloknak magyaror­szági egyetemeken való ösz­töndíjas oktatására. Differenciált ösztöndíj munkásfiataloknak Néhány évvel ezelőtt még csökkent a középiskolákban — elsősorban a gimnáziumokban — és a felsőoktatási intézmé­nyeknél a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya. A kö­zépiskolákban ez a folyamat 1970-ig tartott, azóta lassú emelkedés tapasztalható. Amíg az 1969—70-es tanítási évben a középiskolai tanulók között 49,8 százalékot képviseltek a munkás-paraszt szülők gyer­mekei, addig az idén már 54,7 százalékot. Az egyetemeken, főiskolákon azonban jelenleg is stagnál ez az arány. Pedagógiai segítség A számokat tekintve tehát jelenleg sem sokkal jobb a helyzet, mint a korábbi évek­ben. Éppen ezért indult orszá­gos akció a munkás és pa­raszt szülők tehetséges gyer­mekeinek segítésére az 1971-es kormányhatározat nyomán. Az idei tanévben újabb kezdemé­nyezésekkel bővült ez az ak­cióprogram. A részletekről a Művelődésügyi Minisztérium­ból kaptunk tájékoztatást. — A munkás és paraszt csa­ládból származó fiatalok egy része még mindig nem azonos esélyekkel indul a magasabb iskolákba — mondta Barek István, a minisztérium közok­tatáspolitikai főosztályának osztályvezetője. — Ezek a fiatalok kevesebb segítséget kapnak otthonról a tanuláshoz, családjukban az átlagosnál alacsonyabb az egy főre jutó jövedelem, össze­vont osztályokban tanulnak, más helységekből járnak az is­kolába, környezetük nem ösz­tönzi őket kellően a továbbta­nulásra és egyéb szociális okok is indokolják a velük való fo­kozott törődést. De nem vala­miféle „buzdításra” van szük­ség, mint az ötvenes években, hanem pedagógiai és szociális segítségnyújtásra és ösztönzés­Téli szünet Január 7-én: félévi értesítő - tanulmányi átlag nélkül Csaknem egymillióhárom­százezer diák kezdte meg téli „szabadságát”: pénteken tar­tották az általános és középis­kolákban a téli szünet előtti utolsó tanítási napot. A vakáció előtti napokban általában ismétléssel fog­lalkoztak a tanórákon. A pedagógusok elsősorban azoktól a gyerekektől kérték számon az eddig végzett tan­anyagot, akik a tanévkezdés óta eltelt időszakban a tár­sakhoz képest gyengébben szerepeltek. Ezeknek a diá­koknak tehát módjuk volt ja­vítani. Az érdemjegyeket egyébként a szünetben sorra kerülő osztályozó értekezlete­ken — a december 21-i hely­zetnek megfelelően — zárják le, és a szünet utáni első tanítási napon, január 7-én az ellenőrző könyv útján hozzák a szülők tudomására. Az érvényben lévő rendelke­zések szerint az általános is­kolák első és ötödik osztályai­ban félévkor nem * osztályoz­zák a tanulókat és ugyancsak mellőzik a számmal való érté­kelést az általános iskola va­lamennyi osztályában azokból a tantárgyakból, amelyeket ta­nulmányaik folyamán először tanulnak a diákok. Az idei tanévben újdonság, hogy eltörölték a félévi érte­sítőben is a tanulmányi átla­got. Ez természetesen nem ments fel a tanulókat az alól, hogy valamennyi tárgy anya­gát legjobb képességük szerint tanulják. Jelentős intézkedés az is — és ez nyilvánvalóan a diákok aktív téli pihenését, ki- kapcsolódását segíti —, hogy az általános iskolában csu- pán korlátozott mennyi­ségű írásbeli házi felada­tot kaphatnak a tanulók, azt is anyanyelvbői, idegen nyelvből, valamint számtanból és mértanból. A gimnáziumok­ban csupán magyarból, idegen nyelvből, matematikából és fizikából kaphatnak kötelező írásbeli házi feladatot a diá­kok. A szakközépiskolákban — figyelenjmel a differenciált képzési célokra — az írásbe­li, szóbeli és rajzfeladatok mennyiségét olyan mértékben csökkentették, hogy annak el­végzése átlagos képességű ta­nuló számára a szorgalmi idő­ben napi 2—3 óránál többet ne vegyen igénybe. Az általános iskolai napkö­zi otthonok a téld szünidő alatt is működnek. Az oktatási intézményekben már elkészítették a téli va­kációra szóló programo­kat. Jelentős támogatást nyújta­nak a pedagógusoknak a szü­lői munkaközösségek, a kul­turális intézmények — kö­zöttük a művelődési otthonok, úttörőházak. Könyvesboltban Egy hónapja nyitotta meg Abony első könyvesboltját a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat. Már az első napon ötezer forint volt a forgalom két óra alatt. Akkor Simon István Kossuth-díjas költő de­dikálta örök körben című leg­újabb kötetét. Mint Balgócz’ti Istvánná boltvezető elmondja, azóta is sok verses kötetet vá­sároltak az abonyiak, Petőfi összes költeményeinek kiadása egy hét alatt elfogyott. Az ün­nep előtti könyvvásárban kü­lönösen sokan böngésznek ol­vasnivaló után a barátságos üzletben, ahol csaknem fél­millió forint értékű könyv so­rakozik a polcokon. Keresik a meséskönyveket, az ifjúsági regényeket és napról napra szép számú regény és novellás- kötet, mezőgazdasági és mű­szaki könyv, nyelvészeti mun­ka és képzőművészeti album, lexikon és kotta, hanglemez talál gazdára. Gárdos Katalin felvétele 1/Vjinden Ledi ueó udócír Iónod? Leífemeó hí emeó narcicóoni^i ünnepe* a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói Let L Ivánnal? í f diákszociális juttatások. Az idei tanévtől kezdve már a középiskolás tanulók — zöm­mel munkás szülők gyermekei — is kapnak ösztöndíjat. Mintegy tízezren, évente ösz- szesen 23 millió forintot. Az összeget az Országos lfjúság- politikai Tanács kezeli, s arra ösztönzi vele részint a nehe­zebb anyagi körülmények kö­zött élő szülőket, hogy tehet­séges gyermekeiket tovább ta- nítassák, részint a gyerekeket a jobb tanulásra, mivel az ösz- szeget a tanulmányi ered­ménytől is függően, differen­ciáltan osztják el. Az ösztön­díjakat pályázat útján lehet elnyerni. Szociális juttatások Sok helyütt bevezették már az általános iskolások számá­ra a téli és nyári szünetekben a tanulótáborozást. Főleg a he­tedik-nyolcadikosokat készítik itt fel a továbbtanulásra. Kö­zépiskolások számára kombi­nált felkészítési forma az egyetemek által patronált tan­folyam, amit kiegészítenek nyári táborokkal is. Pest megyében is a tanács mellett működik az előkészítő tanfolyamokat koordináló bi­zottság, amely az iskolák által jelentett igények és a rendel­kezésre álló anyagi források figyelembevételével szervezi a különböző tanfolyamokat. A megyei tanácsok a tanfo­lyamokra a központi alapok­éból évente 2 millió forintot kapnak, s ezt mintegy 6 mil- 1 lió forinttal egészítik ki saját j forrásaikból. A SZOT is csak- I nem 2 millió forintot költ a I felvételi vizsgákra felkészítő szakkörökre. Művelődési intéz­ményeiben pedig 5,5 millió fo­rintért rendeztek be szakköri helyiségeket, ahol a tanulást segítő korszerű gépek, beren­dezések is a fiatalok rendelke­zésére állnak. Cz. Gy. re. Véleményünk szerint így is | el lehet érni, hogy a fizikai dolgozók tehetséges gyermekei ] behozzák hátrányukat, s eljus­sanak a magasabb képesítést nyújtó iskolákba is. Felszerelés és kollégium Az oktatás-politikai határo­zat szerint is alapvető feladat az oktatás területén előfordu­ló színvonalkülönbségek ki- egyenlítése. Első lépésként az általános iskolák tanszerellá­tását segítik erőteljesen, hogy a vidéki kis iskolák felsze­reltsége is megközelítse, utol­érje a fővárosiakét. Az okta­tási színvonal hatékony javí­tása — a módszerek, felszere­lések korszerűsítése, a moder­nebb tantermek, több és kva­lifikáltabb oktató, stb. — azonban sok pénzt, nagy be­ruházásokat, s hosszabb időt igényel. Ehhez jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő pénz és eszköz, ezért kisebb beruházásokat igénylő, s gyor­sabban ható módszerekkel igyekeznék már most is segí­teni a hátrányos helyzetben le­vő fiatalokon. A statisztika egyértelműen bizonyítja, hogy a kollégiu­mokban lakók tanulmányi eredményei jobbak, mint a be­járó diákoké. Az általános is­kolákban a napközis helyek számának, valamint az egész napos oktatásban részt vevők számának növelése az egyik fel­adat. Az eddigi eredmények biztatóak, s a IV. ötéves terv­időszakban várhatóan 17-ről 23 százalékra emelkedik a napközisek aránya. A másik mód a kollégiumok és diák­otthonok számának gyarapítá­sa. Elsősorban ott, ahol sok fiatal a környező települések­ről jár be az iskolákba. E cél­ból kollégiumi alapokat létesí­tettek, s a befolyó pénzből újabb kollégiumokat építenek, alakítanak ki. A segítés másik formáia: a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents