Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-02 / 282. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA LAP fi CEGLÉDI JÁRÁS É3 CEeT5^?5ROSRfeSZERE XVII. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM 1973. DECEMBER 2., VASÄRNAP Tervezés - a lakosság bevonásával Tartalmasabb, szervezettebb pártmunka Várospolitikai bkoliság alakul A Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottsága 1973. július 3-án a városi párt- bizottságok munkájának to­vábbfejlesztését szolgáló hatá­rozatot hozott, megszabta azo­kat a feladatokat, amelyek végrehajtásával a párt városi bizottságai még tartalmasab­bá, szervezettebbé tehetik munkájukat. A városi pártbi­zottság legutóbbi ülésén a ha­tározatból fakadó teendőket vitatták meg, és intézkedési tervet hagytak jóvá. A városokban sok olyan tennivaló akad, amelyek el­végzése fokozott figyelmet ér­demel a városi bizottságok ré­széről. Sok akad Cegléden is. Az emberek ezreit érinti a la­káskérdés, a zöldség- és gyü­mölcsellátás, a bölcsődei, óvo­dai helyek számának növelé­se, a szolgáltatás jobb meg­szervezése, az okitató-nevelő munka javítása. A határozat négy témakör köré csoportosítja a feladato­kat. A teendők várospolitikai és- városfejlesztési gazdaságpo­litikai és társadalompolitikai jellegűek, és kiterjednek a szervezeti élet irányítására. A várospolitikai feladatok­kal kapcsolatos irányító, össze­hangoló és ellenőrző munká­ban részt kell venni. A városnak ki kell alakí- , tania saját álláspontját jö­vőjét illettjen, hogy ennek alapján munkálja ki reális terveit, és mozgósítson a megvalósítás érdekében. A költségvetésben szereplő összegen túl, a társa­dalmi erők bevonását is figye­lembe kell venni, ezt mutatja az eddigiek során több példa, mint az óvoda- és bölcsőde­építés ' érdekében tanúsított összefogás, a parkok, játszó­terek építésére tett kezdemé­nyezés. Ezekbe a társadalmi munkákba jobban be kell von­ni az üzemeket és a munkáso­kat. Ezzel egyidejűleg a tár­sadalmi munkásokat jobban meg kell becsülni. A lakossá­got be kell vonni a tervek ké-« szítésébe is, nemcsak a végre­hajtásba. Jó, ha a tervek bár­ki számára v megtekinthetők, egyes teendőket, mint például az út- és járdaépítést, kerü­letenként lehet megvitatni az ottlakókkal: döntsék el ők, melyik út vagy járdaszakasz megépítését tartják sürgősebb­nek, fontosabbnak. Ezt a mun­kát kívánja segíteni a létre­hozandó várospolitikai bizott­ság. A gazdaságpolitikai munká­ban a termelés és a termékek, színvonalának emelése, a gaz­daságosság, a termelékenység növelése, a termelésszerkezet korszerűsítése a cél. A terme­lőszövetkezeteknek olyan ter­melésszerkezetet kell kialakí­taniuk, amely összhangban áll a város érdekeivel. Főként a zöldségtermesztés kiterjeszté­sét kell szorgalmazni. A szakszervezet és a KISZ bevonásával fejlődjön a munkaverseny. A szocialista brigádok felelje­nek meg a magasabb politikai követelményeknek is, és része­süljenek megfelelő erkölcsi és anyagi megbecsülésben. A társadalompolitikai fel­adatok megkívánják a nagy­üzemek munkásai körében végzendő szervezettebb és tar­talmasabb politikai munkát Erősíteni kell 'a párt munkás- jellegét. A gazdasági és köz­életi tevékenységben kitűnt munkásokat nagyobb arány­ban kell bevonni a párt-, az állami és a tömegszervezeti vezető testületekbe. A gazda­sági vezetőkkel szembeni kö­vetelménynek keli tekinteni a munkásság életkörülményei­vel, szociális helyzetével való törődést, e körülmények folya­matos javítását, a dolgozókkal való rendszeres kapcsolattar­tást. A szervezeti életben, a formalista módszereket meg­szüntetve, a helyszíni segít­ségnyújtás kerüljön előtérbe, az aiapszervezeti vezetők jobb felkészítése tegye lehetővé az alapszervezeti munka színvo­nalának emelkedését. Az intézkedési terv előír­ja, hogy a jövőben szoro­sabb együttműködésre tö­rekedjenek a városi és a járási testületek, appará­tusok. Cegléden további javításra szorulnak a szakmunkáskép­zés tárgyi és személyi feltéte­lei. Erősíteni kell a kapcsola­tokat a várospolitikai célok megvalósítása érdekében, a szakszervezeti szervekben és a helybeli szakmaközi bizott­ságban dolgozó kommunisták révén. Fontos, hogy a városi -párt- bizottság vezetői és munkatár­sai, a választott testületek tagjai rendszeresen tartsanak politikai konzultációkat a ter­melőüzemekben dolgozó mun­káskollektívákkal. Az appará­tus tagjai a jövőben terület­felelősi feladatot is ellátnak, a szervezeti élet valamennyi kérdésével foglalkozva. A tár­sadalmi területfelelősök szá­mára havonta két alkalommal megbeszélést tartanak, mely alkalmakkor megkapják to­vábbi feladataikat, beszámol­nak a végzett munkáról, elvi és módszertani útmutatást kapnak tevékenységükhöz. A pártbizottsági ülés , úgy határozott, kibővítik és a céloknak megfelelően működtetik a társadalmi aktivistákat, a területfelelősöket. A területfelelősi rendszer és az osztályok bővítése azt a célt szolgálja, hogy a pártbi­zottság irányítása alá tartozó pártszervek váljanak alkal­massá a helyi viszonyokhoz igazodó színvonalas munka­végzésre. Általuk hatékonyabb lesz a párthatározatok végre­hajtása érdekében kifejtett szervező és ellenőrző munka. A testületi beszámoltatásokon túl, gyakoribbá válik az plyan számvetés a munkabizottsági üléseken, osztályértekezlete­ken, amely egyes határozatok végrehajtását értékeli. A városi pártbizottság in­tézkedési terve hangsúlyozza, hogy a jelentkező feladatok­kal összhangban nagyobb sze­repet kell biztosítani az álla­mi, tömegszervezeti és tömeg­mozgalmi szervekben dolgozó kommunistáknak. Zárszámadás előtt A közgyűlések a termelőszövetkezeti tagság legmagasabb fórumai Brigádértekezleteken vitassák meg a gazdálkodás tapasztalatait Az 1973-as gazdasági év vé­géhez közeledve a párt já­rási végrehajtó-bizottsága ki­dolgozta ős az alapszervezetek rendelkezésére bocsátotta a szövetkezeti . pártszervezetek feladatát a zárszámadások előkészítésére és a közgyűlé­sek megtartására. Ezekben a napokban pártvezetőségi ülé­seken és taggyűléseken tár­gyalják az alapszervezetek az azzal kapcsolatos helyi tudni­valókat, A mai zárszámadási köz­gyűlések lényegesen eltérnek az 1960-as évek elején tartot­taktól. A mai közgyűlések többsége már színvonalas ter­melési tanácskozás, de ma is középpontjában a közöség ér­deke, a szövetkezet jövője áll. Ezért, és azért is, mert a köz­gyűlések száma csökkent, na­gyon fontos feladata a ter­melőszövetkezeti kommunista kollektíváknak, hogy fokozott figyelemmel készüljenek erre az eseményre. Az előkészítés során a legfontosabb, hogy a kommunisták — beosztottak és vezetők — segítsék és ellen­őrizzék: a zárszámadások pontos, a valóságot híven tük­röző mérleg alapján készülje­nek. Elsősorban az ellenőrző bizottságok adjanak az eddi­ginél több támogatást. Segít a tsz-híradó A közgyűlések fő napirend­je a vezetőség beszámolója az egyéves munkáról. Néhány tsz-ben — nagyon helyesen — a zárszámadási főbb adatokat előre írásban kiadják. Nagyon jól felhasználják erre a tartal­mában és küllemében is sokat fejlődött tsz-híradókat. Több helyen a főbb gazdasági és gazdálkodási mutatók kiadását az akadályozza, hogy nincs idő annak elkészülésére és ter­jesztésére. Nem érik el cél­jukat azok a beszámolók, amelyek másfél, vagy akár Kétszer fordul a tartálykocsi Naplót vezet a tejkezelő Pihenőnap nélkül A szarvasmarhÜ-tenyész­tésben talán a legjövedelme­zőbb a tejtermelés. A Kos­suth Termelőszövetkezetben a termelt mennyiséget jól fel­szerelt tejházban kezelik. Nemrégen még a környék­beli tanyákból is oda gyűjtöt­ték a tejet, azonban ma már nem, mert a tsz állatállomá­nya tbc-mentes, tejével másé nem keverhető. Az utat akartam végigkí­sérni, amíg a tej az autó tar­tályába kerül, ezért megkér­tem a tejház kezelőjét, Kecs­kés Sándornél, tájékoztasson. Mint megtudtam, a tejház­ba meglepően kevés, mintegy Földszintes utca volt Néhány évvel ezelőtt még földszintes utca volt a ceglédi Kozma Sándor utca. Ma a város legmagasabb épületei, a négy- és tízemeletes házak sorakoznak benne. A felüljáró felől érkezüket több száz lakásos lakótelep impozáns látványa fogadja. Ap4ti-T6th Sándor felvétele. 500 liter tej jut naponta. A tej az istállókban szűrőkkel ellátott, görgethető tartá­lyokba kerül, amelyekben át­szállítják a tejházba, ahol elő­ször vizes hűtővel 12 Celsius- folkúra hűtik, majd gázos hű­tővel 10 fok alá. Azután a tej- kezelő megfelelő műszerek­kel ellenőrzi a tej tisztaságát, fajsúlyát és zsírfokát. Az el- ellenőrzés adatairól pontos naplót vezet, melyet a főállat­tenyésztő ellenőriz. A megfelelően előkészített tejet reggel és este tejesautó szállítja Kőröstetétlenre, ahonnan zacskókban jut el a fogyasztókhoz. A tej,házban azonban még akad néhány érdekesség. Pél­dául egy gép, amely kihasz­nálatlanul hever az egyik sa­rokban. Ezzel fölözték a tejet, amikor a kisborjúkat sovány­tejjel táplálták. Ma a borjak tejporból készült tejet kap­nak. A soványtej eltűnt, a gép maradt. Persze, ez nem nagy baj. Az azonban igen. hogy a tej­háznak egyetlen kezelője van, illetve, hogy egészen pontos legyek: a tejkezelőnek nincs helyettese, mert senki sem vállalkozik erre a munkára. Pedig nem tűnik nehéznek. Igaz, a tej kezelésén túl a fe­jőgépek és természetesen a tejház tisztántartása is a tej- kezélő feladata, de ezért kü­lön fizetést kap, mely havi 2000 forint körül mozog, a tej mennyiségétől és minőségé­től függően. Tehát pem rossz a kereset. Az ok, amiért /senki sem akar a tejházban dolgozni, az, hogy ott. bizony, nincs sza­bad szombat, vasárnap, ün­nepnap, sőt, amíg egy ember végzi a munkát, betegállo­mány sincs. Ezen pedig érde­mes elgondolkodni, és valami megoldást keresni a változ­tatásra. L J. delem a múlt évben 5,7 szá­zalékkal, a tervezettnél vala­mivel jobban növekedett. Az a helyes, ha az arányos növe­kedés minden évben biztosít­ható. Pártszervezeteink, figyel­jenek arra. hogy a gazdasági eredményeik függvényében a tagi részesedés is megfelelően alakuljon. Az éves terv elfo­gadásakor meghatározta a tagság a 100 százalékon felüli részesedés feltételét. Most a feltételek értékelésén a sor. Dönteni kell a nyereségrésze­sedés, a prémium összegéről. A közgyűlés feladata a veze­tők prémiumösszegének meg­határozása is, az erre kidol­gozott feltételek teljesítésé­nek az elbírálása. Az utóbbi években a köz­gyűlések jobb előkészítése ér­dekében gyakorlattá vált — nagyon helyesem. —, hogy a közgyűléseket megelőzően, brigádértekezleteket tarta­nak. Ezek a tanácskozások jól szolgálják, a közgyűlés sike­rét. Tehermentesítik a köz­gyűlést azzal, hogy az ap­róbb. de az egyén számára mégis nagyon fontos kérdése­ket felszínre hozzák, és azo­kat helyben, az illetékesek rendezik. Azt tartjuk he­lyes gyakorlatnak, ha ezek á munkahelyi tanácskozások részletesen elemzik a bri­gád munkáját, helyét, sze­repét a tsz egészében. Sze­mély szerint is értékelik egy­más munkáját, és kialakítják azt a véleményt, melyet a közgyűlésen már mint egy közösség álláspontját fogal­mazzák meg. Kedvező tapasztalatok Sokszor tapasztaljuk: ki­alakult olyan vélemény, mi­szerint a fizikai dolgozó már nem tud beleszólni a tsz sor­sába, hiszen a bonyolult sza­bályzók, ‘ az agrotechnika gyors fejlődése specialitásokat kö­vetel. így bátortalanok na­gyobb fórumon véleményt mondani. Ügy vélik, a veze­tők dolga, hogyan csinálják. Igaz ez abban, hogy a veze­tőnek bizalmat kell adni, és az is igaz, hogy ma már nem arról kell beszélni, mennyi műtrágya kell, vagy milyen vegyszer. Ha van vélemény, akkor, persze, erről is, de sokkal inkább fontosabb: or­ról szóljanak a növényterme­lésben, állattenyésztésben, a traktorüzemben dolgozók, hogy a különböző gazdasági intézkedések milyen hatással vannak az adott területen dolgozókra. A kétkezi munkás véleményét, javaslatát. egyet­len vezető sem nélkülözheti. A közgyűlés a tsz számára azt is jelenti, hogy — saját tagságán túl — az irányító szerveknek is tájékoztatót ad végzett munkájáról. Ez al­kalmas fórum arra, hogy az illetékesek is elmondják a tsz gazdálkodásáról, egész tevé­kenységéről kialakult vélemé­nyüket. A párt-vb az elmúlt évben nyomatékosan felhív­ta a figyelmet arra, hogy a közgyűlés o tsz-tagság leg­magasabb fóruma, és ez jus­son kifejezésre a rendezésben is. Ennek hatására kedvező tapasztalatokat szerezhettünlk már az 1972-es zárszámadá­sokkor Is. Lényegesen keve­sebb volt az úgynevezett pro­tokoll meghívottak száma és a reprezentáció. Ez a helyes törekvés a közvélemény egyet­értésével találkozik. E cikk keretében nem vál­lalkozhattam arra, hogy a zárszámadás előkészítésével kapcsolatos valamennyi ten­nivalót részletezzem. Sokré­tű ez a munka, pártszerve­zeteink gyakorlati tapaszta­lata erre vonatkozóan is igen gazdag. Értik és érzik felada­tukat, feladatuk végrehajtá­sában számíthatnak a kom­munistákra és a tsz-tagságra. Megvan tehát minden feltétel ahhoz, hogy az 1973-as gazda­sági évet eredménnyel és jó hangulatú, szervezett, tartal­mas közgyűléssel zárják. Babosán József, a párt járási bizottságának gazdaságpolitikai reszortvezetője 4 X Csak jóakarat kellett hozzá Kovács Mária, a monori Jó­zsef Attila Gimnázium tanár­nője november 4-én Buda­pestre utazott. A Nyugati pá­lyaudvaron későn vette észre, hogy a vonaton maradt egy kis csomagja, irataival, fon­tos használati tárgyaival. A szerelvény már elhagyta a pályaudvart. A szolgálatot tel-í jesítő forgalmi tiszt közönyö­sen hallgatta meg panaszát, és kérését, hogy telefonáljanak a vonat után, keressék meg és adják le Monoron a csomagot. Elutasító szavainak lényege az volt, hogy ők ilyesmivel nem foglalkozhatnak. Az elkeseredett tanárnő azonban nem maradt segítség nélkül: az elhangzottaknak fültanúja volt Duhai János al- bertirsai és Duhai Károly pi­lisi lakos, mindketten a Nyu­gati pályaudvar akkumulátor- telepén teljesítenek szolgála­tot, s készségesen pártfogásba vették a bajba jutottat. A gyors telefonintézkedés eredményesnek bizonyult: az elveszettnek vélt csomag meg­került. Az emberi jóakarat és együttérzés mégiscsak segí­tett. csak egy órán keresztül a számok sokaságát felsorolva fárasztják a munkához s nem a sok beszédhez szokott tsz- tagságot. A beszámolóknak te­hát elemzést kell adniuk a párt gazdaságpolitikájának hejyi érvényesítéséről, a jövő­beni elképzelésekről. A szóbeli előterjesztés a tsz-tagoknak a tsz-tagság munkájáról szóljon. Bátran és egyértelműen fogalmazzon az egyén és a kollektíva szerepé­ről, munkájuk eredményéről. Tapasztalataink szerint a szocialista brigád- és verseny­mozgalom értékelése még nem kapott megfelelő helyet a közgyűlések programjában. Sokkal nagyobb a mozgalom morális és gazdasági eredmé­nye annál, hogy az csak az egyebek napirendjén szerepel­jen. A zárszámadó közgyűlés feladata, hogy határozzon a szövetkezeti bruttó jövedelem felosztásáról, a fogyasztás és a felhalmozás arányáról, a tagok kiegészítő részesedésének ala­kulásáról, a tartalékalap kép­zéséről stb. Bár ezek többsé­ge tervezett, mégis az évvégi eredmények egyik-másik téte­lét lényegesen változtatják. A párt-végrehajtóbizottság az 1972-ben kialakult fogyasztás és felhalmozási — 76:24 — arányt megfelelőnek tartja. Törekedni kell ennek megtar­tására. A másik, ami a jövő biztonságos termelése érdeké­ben igen fontos, a tartalék­alap képzése. Jellemző a tsz- ek erősödésére, hogy az el­múlt évben 20 millió forintot tartalékoltak: dupláját az 1971. évinek. A munkát értékelni kell Már most, az előkészítő munkák során foglalkozni kell a tsz-tagok jövedelmének ala­kulásával. Ä járás 17 tsz- ének átlagában a tagi jőve-

Next

/
Thumbnails
Contents