Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-20 / 297. szám
1973. DECEMBER 20., CSÜTÖRTÖK r*sl MEGYEI Kzftiriap Export divatékszerek Tápiószeléről Ügyes kezű fiatalokat keresnek öt esztendővel ezelőtt, na- | A tápiószelei üzem növekvő gyón szerényes feltételek rangját jelzi, hogy között kezdett munkához az Állami Pénzverde tápiószelei üzeme. Akkor, alig negyvenfőnyi, szakképzetlen gárdával láttak a munkához. Most csak- ! nem másfélszázan dolgoznak.; Sokan közülük a Pénzverőé- j ben tanult, jól képzett szak- , ember. * a közelmúltban megkezdték az exportigényeket kielégítő divatékszerek — karkötők, függők — csi- karkötők, gyűrűk, függők — csiszolását is. A gyors fejlődés lehetővé tette, hogy a jelenleg is főprofilt jelentő jelvénykészítés mellett, nagyobb felkészültséget igénylő munkákat is ellássanak. Nagy segítséget jelent, hogy rövid idő alatt jelentősen javultak a munkafeltételek, több korszerű géppel gazdagodott a telep. A közelmúltban adták át az új savazót is. Eddig a félkésztermékeket Budapestre kellett szállítani — savazásra, majd ismét vissza Tápiószelére a munka befejezésére. Az új, korszerű savazó, valamennyi munkavédelmi és egészségvédelmi feltételnek megfelel, s nemcsak a dolgozók biztonságos munkáját teszi lehetővé, hanem a munka termelékenységének fokozását is. j Eddig ilyen munkát csak a fővárosi, központi üzemben végeztek. \ A megnövekedett feladatok ellátása érdekében, 1974-ben, mintegy húsz fővel kívánják | növelni a létszámot. Elsősorban olyan ügyes kezű, kör- j nyékbeli fiatalokat keresnek, ! akik hajlandóságot és tehetsé- ! get éreznek e szép szakma el- 1 sajátítására. , K. Z. — Helyesbítés. Keddi számunkban Tápiógyörgye vízgondjairól szólva Egy kút — 4200 ember cím alatt tévesen közöltük a hozzájárulás összegét. A helyes adat az, hogy az ingatlantulajdonosok személyenként csak 8 ezer forinttal járulnak hozzá 10 év alatt a beruházási összeghez. ATOMERŐMŰ, LIGNITBANYA A jövő villamos energiát adó erőmüveinek fejlesztésére közép- és hosszútávú koncepciót dolgozott ki a Nehézipari Minisztérium és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság e célra alakult munkabizottsága. A tervezet figyelembe vette a villamos energia iránti növekvő szükségleteket, a rendelkezésre álló hazai energiaforrásokat és az import várható alakulását is. v A koncepció szerint a villa- mosenergia-termelésben továbbra is jelentős a korszerű energiahordozóknak, így a szénhidrogéneknek a szerepe. Ezéirt a közelmúltban átadott százhalombattai erőfnűvön kívül a Tisza mellett is épül egy, a szénhidrogén energiáját hasznosító villamos erőmű. Ugyanakkor célszerű az energiaforrásokhoz fokozottabban kiaknázni a hazai adottságokat. Különösen jó. lehetőségeket kínál erre a nemrég feltárt bükkábrányi lignit. Bükk- ábránynál — mint ismeretes — a gyöngyösvisontaihoz hasonló minőségű, de nagyobb lignitmező fekszik, s ezért hosszú ideig elláthatja fűtőanyaggal az itt felépítendő erőművet. Áz erőmű beruházásának előkészítésére már készül a tanulmányterv, gazdaságos üzemeltetésének az olcsóbb külszíni fejtés lehet egyik biztosítéka. A bükkábrányi erőmű fedezné az elképzelés szerint a'VI. ötéves tervidőszakban a villamosenergia- többlet csaknem 50 százalékát, évente mintegy 200 megawatt villamos energiát szolgáltatna. (A gyöngy ösvisontainak 800 megawatt a teljesítménye.) A villamosenergia-igény növekedésének másik 50 százalékát az 1980—85 közötti időszak 02 épülő paksi atomerőmű elégítené ki. Ugyanis, ha a népgazdaság anyagi lehetőségei megengedik, ebben az időszakban már 200 megawattos teljesítményűre építik ki a legkorszerűbb energiahordozót hasznosító paksi erőművet. Az atomerőmű később még nagyobb teljesítményű „áramgyárrá” fejleszthető. Az OMFB szakemberei szerint a két nagy megépítendő villamos erőmű mellett fontos a már meglevők korszerűsítése is. Ezek főként a helyi ellátást szolgálnák. Jelenleg hét Ilyen erőmű termeli az áramot, egyebek között Pécsett. Tisza- palkonyán. Bánhidán és Tatabányán. Ezeknek működtetéséhez a hazai fekete- és barnaszénkészlet biztosítja a fűtőanyagot. s korszerűsítésükkel megnövekszik a szén iránti igény is. Éppen ezért a kon! cepció szerint fontos feladat I a hazai széntermelés növelése és az új lelőhelyek kutatása. A folyamatos szénutánpótlás biztosítására a következő tervidőszakban várható, hogy a kutatók kidolgozzák: az 1980- as években hol célszerű újabb bányák feltárása. A vállalat munkásainak falujáért 0 így épült meg a tóalmási gyógyszertár Egészségügyi szempontból jó a helyzet Tóalmáson. Há- romezerhéfcszáz lakosának egészsége felett két körzeti orvos és egy fogorvos őrködik, gyógyszertára azonban ennek ellenére sincsen. Sürgős eseteikben természetesen mindig kellő menny iségben van gyógyszer, mégis gyakran kell a beteg hozzátartozójának orvosságért mennie más községbe. Van ugyan kisegítő gyógyszertár a faluban, de az csak délután 3 és 5 között tart nyitva. Határozottan kényelmetlen, sóit veszélyt is rejthető ez az állapot. A lakosság, a községi tanács és a Gyógyszertári Központ egyaránt változtatni akart rajta. Az egyedüli megoldás: gyógyszertár építése, .amihez azonban nem a hajlandóság, hanem a pénz hiányzott Segített a huszonegyes A községi tanács telket és az építkezéshez anyagi hozzájárulást ajánlott fel, a költségek felét meg a berendezést a Gyógyszertári Központ vállalta magára. Ezek után még tavaly megrendelték a kivitelezési tervet, amely a költségeket mintegy kétmillió forintban irányozta elő. A befejeződött építkezés viszont jóval kevesebbe, / mindössze egymillió-négyszázezer forintba került. Részben, mert a munkálatok zömét a tanács építőbrigádjia végezte, másrészt a 21. Állami Építőipari Vállalat társadalmi hozzájárulása olcsóbbitotta meg. Szoros kapcsolat, mondhatni rokoni kötelék fűzi össze a vállalatot Tóalmással. Autóbuszain naponta kétszáz dolgozója utazik a községből a vállalat ■ munkahelyeire. Jó munkájukért valamennyi ükét megbecsüli a vállalat fs velük lakóhelyüket, Tóalmást is, amelynek tanácsával néhány éve szocialista szerződést kötött. A vállalat lehetőségei szerint hozzájárul a község fejlődéséhez, a község tanácsa pedig ráirányítja a lakosság figyelmét a vállalat nyújtotta munkalehetőségekre. Eredményes toborzó A szerződő felek mindegyike pontosan betartja a megállapodást. Földest Ferenc, Tóalmás tanácselnöke évről évre elbeszélget az általános iskola fiúnövendékeivel, nagyrészt ennek eredményeként idén ősszel is 23 fiú közül 13 kezdett valamilyen építőipari szakmát tanulni a 21-es vállalatnál. A vállalat tavaly a község meleg vizű strandmedencéjének vasbetomszerelését készítette el, idén pedig sok mindennel hozzájárult a gyógyszertár építéséhez. Például a központi fűtés teljes berendezését ajándékba adta, és valamennyi tóalmási központifűtés-szerelőjét szabadságolta, hogy azt beépíthessék. Két hét alatt meg is csinálták. Jövőre a vállalat hasonló munkára készül a községben: az iskolát szerelik fel központi fűtéssel. A vállalat Tóalmás iránti készségének erkölcsi értékéből mit sem von le, hogy vezetői nyíltan megmondják, kétszáz munkásukat akarják a vállalathoz kötni, és ezért járulnak hozzá lakóhelyük fejlesztéséhez. Hozzáteszik azonban, HELYBEN, AZ ÁFÉSZhogy számukra egyébként sem közömbös, hogyan él otthon dolgozójuk és annak családja. Újév után A gyógyszertár szép épülete tehát kész, és benne a háromszobás lakás gazdára vár. Jó meleg, mert lent a pincében már tüzelnek a kazánban, hiszen a Gyógyszertári Központ emberei most helyezik el a berendezési tárgyakat. Néhány nap; a központ már az új patika gyógyszerészét is kinevezte. Üjév után foglalja el állását, és január 15-én megnyílik Tóalmáson a gyógyszertár. Sz. E. iffysági fogyasztási szövetkezet alakúit Gödöüöa A Gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatói, az egyetem állami vezetése és társadalmi szervek támogatásával ifjúsági fogyasztási szöveike.- zetet alakítottak. A szövetkezet az egyetemi hallgatók jobb, korszerűbb, az igényeket jobban kielégítő ellátása érdekében jött létre. A hallgatók érdekeit két büfé ■ és egy kis papírbolt szolgálja majd a szövetkezet keretén belül. Az alakuló tagértekezleten a tagság megalkotta az ifjúsági szövetkezet alapszabályát, ét megválasztotta a szövetkezet vezetöségét. Még nem mindenütt a legfőbb érték... T3 elvárt András, a magyková- esi Vörös Hajnal Termelőszövetkezet biztonsági megbízottja — a minap megtartott gödöllői tanácskozás vitájában — így kezdte felszólalását: „Ha én most újságíró lennék, és össze kellene foglalnom az itt elhangzott szenvedélyes véleményeket, tudósításom címének a már jól ismert jelmondatot adnám: Legfőbb érték az ember”. Nos, az események krónikása, aki ugyan a személyes tapasztalatai révén is állíthatja, hogy Nagykovácsihoz hasonlóan ma már Pest megye mezőgazdasági üzemeinek túlnyomó többségében elsőrendű közügy a balesetmegelőzés, a munkavédelem, még sajnos, nem írhatja le felelősséggel, hogy valamennyi termelőszövetkezetben és állami gazdaságban csakugyan az ember a legfőbb érték. Pest megye mezőgazdasági üzemeiben — miként a megyei tanács szeptemberi ülése, de Gödöllőn a most összehívott munkavédelmi tanácskozás is megállapította — csak egyes területeken javult kielégítően a munkavédelem. Hozzávetőlegesen még a megyében évente huszonöt-harminc millió forintra becsülhető az az összeg, amely a balesetek miatt a gazdaságokat — és természetesen az államot is terheli. Ennél az anyagi károsodásnál is súlyosabbak a halálos kimenetelű balesetek pótolhatatlan vesztesé- ségei, hogy a gyakran bizony egész életre kiható következményekről, a munkaképesség csökkentéséről a kisebb-na- gyobb mérvű rokkantságról, a családot, a környezetet ért megrázkódtatásról ne is beszéljünk. Mert bizony még tavaly is 2117 üzemi baleset történt a megye termelőszövetkezeteiben, tízen haltak meg és több mint húsz termelőszövetkezeti dolgozó lett maradandóan rokkant. Eközben, még pontosabban: e szomorú esetek miatt 52 ezer munkanap esett ki ' a termelésből. Idén — az év első tíz hónapjában 1764 baleset volt, 42 ezer munkanapkieséssel — és három ember életét követelte a biztonságtechnikai szabályok megtartásának elmulasztása. A mezőgazdasági balesetek ^ okait, eredetét vizsgálva, megállapítható,, hogy a legtöbb baj az erő- és munkagépek szakszerűtlen kezeléséből — a leggyakrabban bizony megelőzhető — műszaki hibából ered. Meglehetősen gyakoriak még az állatokkal és a fogatolt járművekkel kapcsolatos balesetek is. S hogy a tragikus esetek közül csak egyetlen példát említsünk: szabálytalanságok sorozata okozta Nemes Ferencnek, a tárnoki Egyesült Termelőszövetkezet fiatal traktorosának a halálát is. A traktoros — ittasan ült az erőgépre — s a vezetőfülkéből a kerekek alá zuhant. A kórházban még annyit el tudott mondani, hogy a traktorból való kiesésének az volt az oka, hogy sem a biztosító lánckorlát, sem az ajtó nem volt a fülkére felszerelve. A traktor ugyanis egy hónappal korábban már megsérült, akkor mentek tönkre a biztonsági berendezései is. És bár Nemes Ferenc idejében jelezte a gép hiányosságát, a műhely- vezető — munkaerőhiányra való hivatkozással — elutasította a traktor rendbehózását. Mondhatná most valaki, hogy a balesetet mégis csak a vezető ittassága okozta. Igen, kétségkívül hozzájárult a tragédiához ez a körülmény is. De ahol a vezetők eltűrik, hogy a traktorosok munka közben italt fogyasszanak, ahol hiányosan felszerelt géppel hetekig lehet dolgozni anélkül, hogy azt bárki is szóvá tenné, ott nemcsak az áldozat a hibás, mást vagy másokat is felelősség terhel. S. aj nos, a tárnoki eset nem k-' egyedülálló. Az elmúlt időszakban — a két megyei munkavédelmi tanácskozás között — a felügyeleti hatóságoknak százöt írásbeli figyelmeztetést kellett kiadniuk a mulasztások miatt, és több mint ötven alkalommal indítottak szabálysértési eljárást a vétkesek ellen. A hatályban levő, kellően szigorú munka- védelmi jogszabályok, és a balesetmegelőzést szolgáló rendelkezések mellett ez év májusában a MÉM 8-as számú rendelkezése külön kimondotta: sem oklevél, sem kitüntetés nem adományozható annál a mezőgazdasági üzemnél, ahol évközben a szövetkezet mulasztása miatt halálos, súlyos, csonkulásos, vagy tömeges üzemi baleset fordul elő. De megyei hatáskörben is kiadtak már utasításokat a balesetek megelőzése, illetve a munkavédelem érdekében. Mindezt csak azért említjük, mert a gödöllői tanácskozáson is felmerült a kérdés: vajon jók-e az érvényben levő rendelkezések, nem kellene-e jogilag is újra szabályozni a feladatokat, és a ‘kötelezettségeket is? Nem várható, hogy a jelenlegi munkavédelmi jogszabályok a közeljövőben megváltozzanak. Az üzemek, a felügyeleti és ellenőrző szervek tennivalói, feladatai eléggé világosak és egyértelműek. Inkább arra kell törekedniük mind az üzemek vezetőinek, mind a balesetveszélynek kitett dolgozóknak, hogy á munkavédelmi szabályokat, előírásokat, maradéktalanul betartsák. L1 rre figyelmeztetnek a szá- mok is, a szomorú statisztika. A mindenáron való termelési koncepciót — ahol ez még nem történt meg — fel kell váltania az embercentrikus szemléletnek. A megye mezőgazdaságában is egyre inkább gyorsul a műszaki fejlesztés. A korszerű gépek, géprendszerek alkalmazásával ha ugyan csökken is a fizikai igénybevétel, de növekszik az idegrendszer megterhelése. Ezzel egy időben a gazdaságosságra való törekvés nem fékezheti, nem. szoríthatja háttérbe a munkakörülmények javítását, sőt elő kell hogy segítse a korszerű biztonságtechnika kialakí fását! S. P. Koncepció a villamosenergiatermelés fejlesztésére
