Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-19 / 296. szám
PEST MEGYEI Hl »LAP KÜLÖNKIADÁSA TÖliU EV,IZEDNYI SZOLGALAT UTÁN A ceglédi járás es cégi XVII. ÉVFOLYAM, 296. SZÁM 1973. DECEMBER 19., SZERDA Lányoknak, asszonyoknak Testedzés - minden életkorban Városi szintű, minőségi tömegsport Az urbanizáció megváltoztatta életünket, kényelmesebbé, fejíájóssá, fáradékonnyá váltunk, és a mozgáshiány következtében több kilányi nem kívánt súlyfölösieggel gyarapodtunk. A bajok ellensúlyozásának nem egyetlen, de rendkívül értékes lehetősege a testedzés, amely minden életkorban szükséges. A készételek, a gépesített háztartás, a központi iűtéses, szőnyegpad- lós lakás, a Patyolat, az előfizetéses ebéd és vacsora leginkább a háziasszonyok szabad idejét gyarapítja. — Sportolnak-e szabad idejükben városunk lányai, asszonyai, s mit tesznek az illetékesek a női tömeg- és verseny- sport érdekében? — ezzel a kérdéssel kerestük meg Száraz Györgyöt, a Cegléd Városi Szakmaközi Bizottság sportosztályának vezetőjét és Utas- sy Józsefet, a CVSE elnökét. Száraz György elmondta, hogy nálunk a tömegsportnak jelentős hagyományai vannak, ennek megfelelően eredményeink is egyre jobbak. A szakszervezetek, a KISZ, az MHSZ, a sportfelügyelőség és a szövetkezetek együttműködésével, minden évben közös munkatervet állítanak össze. 1963 óta rendszeresen megszervezik a női asztalitenisz!’- és kézilabda-bajnokságot, mely rendezvényeken a legaktívabbak az ÉVIG, a KÖZGÉP és a Cipőipari Vállalat dolgozói, akik eddig valamennyi városi bajnokságon részt vettek. Az asztalitenisz-csapatbajnokság novemberben fejeződött be, nyolc induló közül a Pedagógus Szakszervezet csapata lett a győztes. December 15-én kezdődik az asztalitenisz egyéni és páros verseny. A női kispályás labdarúgásba is mind többen bekapcsolódnak. Rendszeresen megszervezik a kispuskalövészetet és , a sakkbajnokságot is. Sakk- j ban az idea győztes a Mező- j gazdasági Szakközépiskola | gondnokságának csapata lett. I Az atlétikai és röplabdaverse- j nyéknek mindig sok részvevő- ! je van. Az SZMT versenyein I kívül szinte minden szakmá- ! I ban évente megrendezik a te- ! rületi, a megyei és az országos bajnokságokat, melyekbe vá- ! rosunk üzemei, gyárai rend- . szeresen beneveznek. Sajnos, úszásban és korcsolyában nincs megfelelő szakember, aki elvállalná az irányítást. Igaz, e sportágakban nem büszkélkedhetünk jó minőségű pályákkal sem. A Föld- váry Károly iskolában néhány éve még volt jégpálya, nagy kár, hogy megszűnt, pedig az iskolák udvarában és az ifjúsági parkban is lehetne. Egyedül a gimnázium udvarán készült egy. A kocogómozgalom bemutatkozása sikeres volt városunkban: a Lenin-parki verseny több mint hatszáz férfi és női részvevővel zajlott le. Mint megtudtuk, 1974-től szeretnék a versenyeket sűrűbben megrendezni. Rejtély, miért: a városi szintű tömegsportrendezvényekre többszöri próbálkozás, könyörgés el lenére .-sem lehet évek óta eícsalni a Május 1. Ruhagyár, a Szeszipari: Vállalat és a Városgazdálkodási Vállalat nődolgozóit, pedig Cegléden a Május 1. ruhagyáriak voltaik öt-hat évvel ezelőtt a női tömegsportmozgalom úttörői. Kiemelkedően fontos, hogy az anyagi alapot ott biztosítsák a sporthoz, ahol az emberek élnek, dolgoznak. Ezért a sportot az állami támogatáson túl továbbra is segíteniük kell városunk üzemeinek, intézményeinek, még több labdarúgó- és kézilabda kispályára lenne EGYEDÜLÁLLÓ KEZDEMÉNYEZÉS Kedvezmény - nyugdíjasoknak HAT HELYEN TARTOTTAK ÖSSZEJÖVETELT Az utóbbi évek egyre széle- | sebb körben elterjedő, kedves i szokása, hogy decemberben [ nemcsak a munkahelyek dolgozóinak gyeremekeiről emlékeznek meg kis ünnepséggel, ajándékcsomaggal, egyre inkább számon tartják, megbecsülik a nyugdíjasokat is. Az elmúlt napokban lapunk is több vállalati megemlékezésről számolt be. A Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat működési területe tágas körzetre terjed ki, hiszen Du- naharasztitól Nagykőrösig sok boltot mondhat sajátjának. A vállalatnál kétféleképpen is megnyilvánul a nyugdíjasok iránti szeretet és megbecsülés. A szokásos vállalati nyugdíjastalálkozót az idén hat településen tartották meg, Cegléden kívül például Nagykőrösön is. Ezeken az összejöveteleken összesen nyolcvanegy egykori kereskedő, ellenőr és hivatalnok vett részt, és mindenhol megjelent a központ valamelyik vezetője. Szíves szóval köszöntötték az idős embereket, megvendégelték egy kis harapnivalóval, koccintottak az egészségükre. Mindannyian kaptak egy-egy százforintos utalványt is, amelyet a kijelölt üzletekben beválthatnak. Harmadik éve minden decemberben megismétlődik a nagy vállalati nyugdíjasakció, amellyel mindeddig egyedül állnak az országban. Ilyenkor egy héten át, az idén december 10-től kezdődően, a területükön működő kijelölt boltokban minden nyugdíjas a tetszése szerint kiválasztott árukból ezer forint értékig vásárolva, tíz százalék kedvezményt kap. Cegléden a citrom- házbeli, a 12-es és a 27-es boltban, Nagykőrösön a 31-es, a 150-es és a 35-ös üzletben vezették be ezt az akciót. A nyugdíjasoknak a novemberi nyugdíjszelvényt kell magukkal vinniük jogosultságuk igazolásául. Mindenki egy alkalommal veheti igénybe ezt a lehetőséget. Igaz, hogy a vállalat kockázati alapja terhére csaknem százezer forintot szalajt el ezzel a gesztussal ilyenkor, mégis megteszi évek óta. Miért? Azzal magyarázta Fekete Lajos igazgató, hogy a törzsvevőket év végén máshol is megjutalmazzák, miért ne válasszák ők a nyugdíjasokat? Ezáltal szociálpolitikai jelleget kap a kezdeményezés, bár azt sem titkolta, hogy ily módon közvetlenül az ünnep előtti napokat sikerül tehermentesíteniük, hiszen a nyugdíjasok akkor már kevesebbet vásárolnak, mivel ez az akció korábbi időpontra esik. T. T. Búcsú a kisvasúitól Az autóbusz lett a gyjztes A CEGLÉDI VASÚTÁLLOMÁSON először átutazók számára szokatlan látvány a felvételi épület előtt felállított mozdonyemlékmű, a MÁV alföldi vonalain hajdanán közlekedett 275. sorozatú gőzmozdony. Cegléd a Magyar Középponti Vasút fokozatosan épülő pest-szolnoki vonalának megnyitásakor, 1847. szeptember 1-én kapott vasútat. A vonal megnyitásának 125. évfordulóját Cegléden ünnepelte a magyar vasutasság, akkor került a mozdony a peron elé, azóta csodálják, nézegetik az utasok a fénylő réz- alkatrészekkel teli gőzparipát. Az állomáson túl a továbbutazót újabb csodálnivaló várja: Hantháza, az egykori Ku- pai-Kovácsmajor felé induló személyvonatot az állomásépület előtti térről indítja a forgalmi szolgálattevő, M—32 sorozatú, modern Diesel-mozdony ragyog a fekete személy- kocsik, a piros teherkocsik előtt, de az állomás elől apró gőzmozdony segíti a lépésben kikanyarodó vicinálist. Alighogy elmegy a visszatérő tolómozdony is a térről, valamelyik oda vezető utcából, éktelenül csikorogva a szűk ívben, keskenyvágányú kisvonat érkezik a felvételi épület előtti térre. E vonat elején korszerű Diesel-mozdony dohog, mögötte szénnel rakott, parányi, kéttengelyes teherkocsik, a vonat másik felében pedig egykor zöld, de ma már feketére színe- ződött személykocsik haladnak. Csak az utolsó kocsi zöld, mintha nem is tartozna a többi közé. A .MÁV MENETRENDKÖNYVÉBEN a 311-es táblázat tartalmazza e kisvasút menetrendjét. Abból tudhatja meg az utas, hogy Cegléd K.C.K. és Tiszajenő—Vezseny K.C.K. között 32 kilométer hosszú, keskenyvágányú vasútvonal vezet. Ennek a vonalnak a vonatja állt ki az állomás város felőli homlokzata elé. A várakozó ötven-hatvan utas hamarosan a kályhákkal melegre fűtött kocsikba ült. Magam a vonat, elején töprengtem, mit is jelenthetnek a menetrendben a titokzatos betűk. Pálfistyák István, a vonat elején dohogó M—48.2035 számú mozdony vezetője árulta el végül, hogy a „Keskenyvágányú Ceglédi Kisvasút” rövidítése, de hozzátette, hogy korábban hívták ezt C. G. V.- nek is, amit a környék gyerekei úgy értelmeztek, hogy „cérnán guruló vacak”. Engem a kisvasút fölött kimondott végítélet , hozott Ceglédre, hogy még üzemben lássam a „gazdaságtalan” jelzővel illetett vonalat: december 31-én, több évtizednyi tisztességben eltöltött szolgálat után ugyanis megszüntetik. Engedve a mozdonyvezető hívásának, örömmel szálltam fel a mozdonyra, a nagyvasút forgalmi szolgálattevője pedig máris indított, szabályosan, akár a záhonyi gyorsot. Újra csikorogtak a szűk ívben a kerekek, haladt a vonat, hogy a 32 kilométeres vonalon, 22 megállón és állomáson lerakja az érkezőket, felvegye az utazókat. Először a város házai között, a kocsiút szélén csattog a szerelvény, a mozdony ablakából gyönyörködöm, hogyan futnak hátra engedelmesen egymás után a sínek, aztán irány a tanyavilág. 1927. MÁRCIUS 16-AN nyílt meg a kisvasút. Nagyjából változatlan ma is a vonala, csak a kettős csárdánál módosították körülbelül 15 éve a vonalvezetést. Induláskor három Diesel elektromos motorkocsi szolgálta a személyforgalom, meg egy traktor a teherforgalom lebonyolítását. A szükséglet aztán úgy alakította, hogy minden vonat teherkocsit is továbbított, ha kellett. A pálya a szegedi vasútvonalat máig is keresztezi, a keresztezésben modem villamos jelző áll. A második világháború idején már háramcsatlás gőzmozdony is járt a pályán. A felszabadulás után az állami kezelésbe vétel a ceglédi kisvasút korszerűsítését hozta: a keskeny, folyóméterenként 11 kiló súlyú sínek jó részét az 50-es évek végén kicserélték 23 kilós sínekre, majd 1961- ben ide is korszerű, a győri vagongyárban épített Dieselmozdonyokat hoztak. A kisvasútat a vasút által érintett községek, az egyes érdekelt birtokosok és Cegléd város által összehozott részvénytársaság építette. Üzemelését az állami kezelésbe vételig a város irányította. Szállított cukorrépát, szenet, cserepet, darabárut. Legnagyobb forgalma kedden és pénteken volt, amikor is a ceglédi piacra utazók lepték el a kisvas- utat. Ma már csak a szén- és az építőanyag-szállítás maradt meg a kocsirakományú áruk közül: a vonat mellett sorra szaladnak el a répával rakott, a szolnoki cukorgyárba igyekvő vontatók, teherautók. Vonatunkban, az 5722. számú vegyes vonatban is három kocsi Törteire és egy kocsi Kőröstetétlenre szenet visz. Jelentős lehet ez a tüzelőszállítás főleg ilyenkor, télen, mert a törteli rakodóvágányon is két kisvasúti kocsiból lapátolják vontatóba a szenet, néhány kilométerrel arrébb, Tetétle- nen pedig cserepet raknak a szorgos kezek. Az országúton gyorsan szalad az autóbusz, a győztes ve- télytárs. Az út ugyan még keskeny, de már dolgoznak rajta, hogy legalább a padkáját szélesítsék. AZ UTAZÁS VÉGÉN, a fűtőház mellett még lefényképezem az ország egyetlen keskenyvágányú fordítókorongját, aztán elbúcsúzom a mozdony- vezetőtől. Útban a közeli nagyvasúti állomás felé, mégegyszer visz- szanézek: a kisvasút szolgálati épülete előtt félrebillent petróleumlámpát táncoltat az erős északi szél, havat sejtető felhők rohannak délnek, a vonatkísérők, kézzel tolva a kocsikat, alig bírnak a széllel, kézzel forgatják a visszainduló kisvonatot. Idáig már csak én voltam az egyetlen utas. Visszafelé én sem a kisvasú ton utazom, hanem a nagyvasúttal, Szolnokig, melynek ablakából még egyszer kitekintek: — Isten veled, régi kisvonat! Lovas Gyula * írógép mellett Tiszta és meleg az irodahelyiség. Az ablak közelében szobanövények díszlenek. Biztosan nem lesz ez rossz munkahely, néz körül az új dolgozó. Íróasztala, igen, külön íróasztala lesz. Fiókok, kulcsokkal, akták, hivatalos, sürgős leveleik, amelyeket majd ö fogalmaz meg, s ott áll a szekrényben egy szürke táskaírógép is. Jó lesz, csendes, nyugalmas ez a munkahely. Már az írógép mellett ül, ujjait a billentyűk felett tartja. Most, most kell megmutatnom, hogy nem hiába ültem négy évig az iskolapadban, én is tudok valamit' gondolja közben. — A címet írja, kartársnő! — hangzik a főnök szava. Kitt-katt, már készen is win. Sikerült az első futam. — Tárgy, előadó, hivatkozóFENYŐVÁSÁR ötezer méter fenyőfa érkezett Zalából a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat clárusítóhelyére. A fákat állandóan sok vevő mustrálgatja, válogatja. Apáti-Tóth Sándor felvétel« si szám... Nem jó, kartár!}* nő, ezt mi nem igy szoktuk. — De az iskolában,.. — Nálunk ez az előírás, évek óta így írjuk, és ezután is. — A helyesírás szabályai szerint — — húzza elő a kezdő gépírónő utolsó fegyverét, a tanácsadó szótárt. Persze, leintik: — Tessék rendesen dolgozni, ahogy itt kell. ★ Előírások, szabályok. Itt így, ott amúgy tártjaik helyesnek. Mire való az iskolai képzés? Nyilván arra, hogy a hallgatók megtanulják későbbi munkájukhoz az alapismereteket. De mitévők legyenek, ha a gyakorlat, a már megszokott eltér attól, amit tanultak? A napjainkban is reformálódó oktatási rend maradt volna él a fejlődésben, vagy az iroda ragaszkodik a megszokott, elavult formákhoz? Ezt a kérdést időben el kéne dönteni végre, hogy a hivatali akták szép magyar nyelven fogalmazónak, első olvasásra érthetőek legyenek. D. E. Megbírságolt szabálysértők Kivilágítatlan kerékpárral közlekedett Cegléd belterületén M. Balázs, akit ugyanilyen szabálytalankodás miatt egyszer már 300 forintra büntettek: most 500 forint pénzbírság megfizetésére kötelezték. ★ Izgága magatartása miatt került a rendőrség szabálysértési hatósága elé K. Imre csemői lakos. A fiatalember a csemői italboltban szórakozott, majd az ott levő társaság egyik tagjába előzetes szóváltás nélkül belekötött. A vita hevében K. Imre fölkapott egy söröskorsót, és a társaság felé dobta. Szerencsére a korsó nem talált el senkit. K. Imrét botrányos viselkedéséért 1000 forintra büntették. i / h szükség, ötszörösére lehetne emelni a tömegsport részvevőinek számát. Jó példáját mutatja a támogatásnak az ÁFÉSZ, mely hetenként tornatermet bérel a dolgozók részére, s a foglalkozásokra szaktanárt is hív. Meglepően kevesen tudják, hogy a szakmaközi bizottság már három éve kondicionáló edzéslehetőséget biztosít a lányoknak, asszonyoknak: a foglalkozásokat minden héten szerdán, 17—19 óráig tartják, a Hámán Kató iskola tornatermében, a részvétel ingyenes. Jelentkezni a helyszínen lehet, Irházi Sándomé tornatanárnál. Az iskolákon kívül a kimagaslóan jó ifjúsági és felnőtt tömegsporteredményekre támaszkodva kell megvalósítani a minőségi sportot. Utassy József elmondta: a verseny- sportnak ma már olyan magas követelményei vannak, hogy azokat tömegsportszinten lehetetlen teljesíteni, hiszen egy másodosztályú atlétának is hetenként minimum négy edzésre van szüksége. A munkahelyi gondokon túl, főleg a család miatt, sajnos, mind kevesebben vállaljál^ a versenyszerű sportolást. Igaz, városunkban atlétikában, úszásban, asztaliteniszben, vívásban, tornában és kézilabdában is van minőségi női sport, ám a versenyzők legtöbbje serdülő és ifjúsági korosztályú: számottevő felnőtt nőversenyző csak a hagyományokra visszatekintő kézilabdában van. A sportegyesület elnöke elmondta: a női kézilabda-szakosztály a legfegyelemezettebb és legszervezettebb szakosztályok egyike. Annak ellenére, hogy versenyzői 17 üzemből és intézményből valók, bebizonyította, hogy a város üzemeinek, iskoláinak összefogásával lehet minőségi sportot létrehozni. Jó lenne, ha a többi sportágban is követnék példáját. Kőhalmi Dezső
