Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-19 / 296. szám

PEST MEGYEI Hl »LAP KÜLÖNKIADÁSA TÖliU EV,IZEDNYI SZOLGALAT UTÁN A ceglédi járás es cégi XVII. ÉVFOLYAM, 296. SZÁM 1973. DECEMBER 19., SZERDA Lányoknak, asszonyoknak Testedzés - minden életkorban Városi szintű, minőségi tömegsport Az urbanizáció megváltoz­tatta életünket, kényelmeseb­bé, fejíájóssá, fáradékonnyá váltunk, és a mozgáshiány kö­vetkeztében több kilányi nem kívánt súlyfölösieggel gyara­podtunk. A bajok ellensúlyo­zásának nem egyetlen, de rendkívül értékes lehetősege a testedzés, amely minden élet­korban szükséges. A készéte­lek, a gépesített háztartás, a központi iűtéses, szőnyegpad- lós lakás, a Patyolat, az előfi­zetéses ebéd és vacsora legin­kább a háziasszonyok szabad idejét gyarapítja. — Sportolnak-e szabad ide­jükben városunk lányai, asszo­nyai, s mit tesznek az illeté­kesek a női tömeg- és verseny- sport érdekében? — ezzel a kérdéssel kerestük meg Szá­raz Györgyöt, a Cegléd Váro­si Szakmaközi Bizottság sport­osztályának vezetőjét és Utas- sy Józsefet, a CVSE elnökét. Száraz György elmondta, hogy nálunk a tömegsportnak jelentős hagyományai vannak, ennek megfelelően eredmé­nyeink is egyre jobbak. A szakszervezetek, a KISZ, az MHSZ, a sportfelügye­lőség és a szövetkezetek együttműködésével, min­den évben közös munka­tervet állítanak össze. 1963 óta rendszeresen meg­szervezik a női asztalitenisz!’- és kézilabda-bajnokságot, mely rendezvényeken a legaktívab­bak az ÉVIG, a KÖZGÉP és a Cipőipari Vállalat dolgozói, akik eddig valamennyi városi bajnokságon részt vettek. Az asztalitenisz-csapatbajnokság novemberben fejeződött be, nyolc induló közül a Pedagó­gus Szakszervezet csapata lett a győztes. December 15-én kezdődik az asztalitenisz egyé­ni és páros verseny. A női kispályás labdarúgás­ba is mind többen bekapcso­lódnak. Rendszeresen megszer­vezik a kispuskalövészetet és , a sakkbajnokságot is. Sakk- j ban az idea győztes a Mező- j gazdasági Szakközépiskola | gondnokságának csapata lett. I Az atlétikai és röplabdaverse- j nyéknek mindig sok részvevő- ! je van. Az SZMT versenyein I kívül szinte minden szakmá- ! I ban évente megrendezik a te- ! rületi, a megyei és az országos bajnokságokat, melyekbe vá- ! rosunk üzemei, gyárai rend- . szeresen beneveznek. Sajnos, úszásban és korcso­lyában nincs megfelelő szak­ember, aki elvállalná az irá­nyítást. Igaz, e sportágakban nem büszkélkedhetünk jó mi­nőségű pályákkal sem. A Föld- váry Károly iskolában néhány éve még volt jégpálya, nagy kár, hogy megszűnt, pedig az iskolák udvarában és az ifjú­sági parkban is lehetne. Egyedül a gimnázium udvarán készült egy. A kocogómozgalom bemu­tatkozása sikeres volt vá­rosunkban: a Lenin-parki verseny több mint hatszáz férfi és női részvevővel zajlott le. Mint megtudtuk, 1974-től szeretnék a verse­nyeket sűrűbben megren­dezni. Rejtély, miért: a városi szin­tű tömegsportrendezvényekre többszöri próbálkozás, könyör­gés el lenére .-sem lehet évek óta eícsalni a Május 1. Ruha­gyár, a Szeszipari: Vállalat és a Városgazdálkodási Vállalat nődolgozóit, pedig Cegléden a Május 1. ruhagyáriak voltaik öt-hat évvel ezelőtt a női tö­megsportmozgalom úttörői. Kiemelkedően fontos, hogy az anyagi alapot ott biztosít­sák a sporthoz, ahol az embe­rek élnek, dolgoznak. Ezért a sportot az állami támogatáson túl továbbra is segíteniük kell városunk üzemeinek, intézmé­nyeinek, még több labdarúgó- és kézilabda kispályára lenne EGYEDÜLÁLLÓ KEZDEMÉNYEZÉS Kedvezmény - nyugdíjasoknak HAT HELYEN TARTOTTAK ÖSSZEJÖVETELT Az utóbbi évek egyre széle- | sebb körben elterjedő, kedves i szokása, hogy decemberben [ nemcsak a munkahelyek dol­gozóinak gyeremekeiről emlé­keznek meg kis ünnepséggel, ajándékcsomaggal, egyre in­kább számon tartják, megbe­csülik a nyugdíjasokat is. Az elmúlt napokban lapunk is több vállalati megemlékezés­ről számolt be. A Cegléd és Környéke Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat működési területe tágas körzetre terjed ki, hiszen Du- naharasztitól Nagykőrösig sok boltot mondhat sajátjának. A vállalatnál kétféleképpen is megnyilvánul a nyugdíjasok iránti szeretet és megbecsülés. A szokásos vállalati nyugdíjas­találkozót az idén hat telepü­lésen tartották meg, Cegléden kívül például Nagykőrösön is. Ezeken az összejöveteleken összesen nyolcvanegy egykori kereskedő, ellenőr és hivatal­nok vett részt, és mindenhol megjelent a központ valame­lyik vezetője. Szíves szóval köszöntötték az idős embere­ket, megvendégelték egy kis harapnivalóval, koccintottak az egészségükre. Mindannyian kaptak egy-egy százforintos utalványt is, amelyet a kije­lölt üzletekben beválthatnak. Harmadik éve minden de­cemberben megismétlődik a nagy vállalati nyugdíjasakció, amellyel mindeddig egyedül állnak az országban. Ilyenkor egy héten át, az idén decem­ber 10-től kezdődően, a terü­letükön működő kijelölt bol­tokban minden nyugdíjas a tetszése szerint kiválasztott árukból ezer forint értékig vásárolva, tíz százalék kedvez­ményt kap. Cegléden a citrom- házbeli, a 12-es és a 27-es boltban, Nagykőrösön a 31-es, a 150-es és a 35-ös üzletben vezették be ezt az akciót. A nyugdíjasoknak a novemberi nyugdíjszelvényt kell maguk­kal vinniük jogosultságuk iga­zolásául. Mindenki egy alka­lommal veheti igénybe ezt a lehetőséget. Igaz, hogy a vállalat kocká­zati alapja terhére csaknem százezer forintot szalajt el ez­zel a gesztussal ilyenkor, még­is megteszi évek óta. Miért? Azzal magyarázta Fekete La­jos igazgató, hogy a törzsve­vőket év végén máshol is megjutalmazzák, miért ne vá­lasszák ők a nyugdíjasokat? Ezáltal szociálpolitikai jelleget kap a kezdeményezés, bár azt sem titkolta, hogy ily módon közvetlenül az ünnep előtti napokat sikerül tehermentesí­teniük, hiszen a nyugdíjasok akkor már kevesebbet vásá­rolnak, mivel ez az akció ko­rábbi időpontra esik. T. T. Búcsú a kisvasúitól Az autóbusz lett a gyjztes A CEGLÉDI VASÚTÁLLO­MÁSON először átutazók szá­mára szokatlan látvány a fel­vételi épület előtt felállított mozdonyemlékmű, a MÁV al­földi vonalain hajdanán köz­lekedett 275. sorozatú gőzmoz­dony. Cegléd a Magyar Kö­zépponti Vasút fokozatosan épülő pest-szolnoki vonalá­nak megnyitásakor, 1847. szeptember 1-én kapott vas­útat. A vonal megnyitásának 125. évfordulóját Cegléden ün­nepelte a magyar vasutasság, akkor került a mozdony a pe­ron elé, azóta csodálják, néze­getik az utasok a fénylő réz- alkatrészekkel teli gőzparipát. Az állomáson túl a tovább­utazót újabb csodálnivaló vár­ja: Hantháza, az egykori Ku- pai-Kovácsmajor felé induló személyvonatot az állomásépü­let előtti térről indítja a for­galmi szolgálattevő, M—32 so­rozatú, modern Diesel-moz­dony ragyog a fekete személy- kocsik, a piros teherkocsik előtt, de az állomás elől apró gőzmozdony segíti a lépésben kikanyarodó vicinálist. Alighogy elmegy a visszaté­rő tolómozdony is a térről, va­lamelyik oda vezető utcából, éktelenül csikorogva a szűk ív­ben, keskenyvágányú kisvonat érkezik a felvételi épület előtti térre. E vonat elején korszerű Diesel-mozdony dohog, mögötte szénnel rakott, parányi, két­tengelyes teherkocsik, a vonat másik felében pedig egykor zöld, de ma már feketére színe- ződött személykocsik haladnak. Csak az utolsó kocsi zöld, mintha nem is tartozna a többi közé. A .MÁV MENETREND­KÖNYVÉBEN a 311-es táblá­zat tartalmazza e kisvasút me­netrendjét. Abból tudhatja meg az utas, hogy Cegléd K.C.K. és Tiszajenő—Vezseny K.C.K. között 32 kilométer hosszú, keskenyvágányú vasút­vonal vezet. Ennek a vonalnak a vonatja állt ki az állomás város felőli homlokzata elé. A várakozó ötven-hatvan utas hamarosan a kályhákkal melegre fűtött kocsikba ült. Magam a vonat, elején töp­rengtem, mit is jelenthetnek a menetrendben a titokzatos be­tűk. Pálfistyák István, a vonat elején dohogó M—48.2035 szá­mú mozdony vezetője árulta el végül, hogy a „Keskenyvágá­nyú Ceglédi Kisvasút” rövidí­tése, de hozzátette, hogy ko­rábban hívták ezt C. G. V.- nek is, amit a környék gyere­kei úgy értelmeztek, hogy „cérnán guruló vacak”. Engem a kisvasút fölött kimondott végítélet , hozott Ceglédre, hogy még üzemben lássam a „gazdaságtalan” jel­zővel illetett vonalat: decem­ber 31-én, több évtizednyi tisztességben eltöltött szolgálat után ugyanis megszüntetik. Engedve a mozdonyvezető hívásának, örömmel szálltam fel a mozdonyra, a nagyvasút forgalmi szolgálattevője pedig máris indított, szabályosan, akár a záhonyi gyorsot. Újra csikorogtak a szűk ívben a ke­rekek, haladt a vonat, hogy a 32 kilométeres vonalon, 22 megállón és állomáson lerakja az érkezőket, felvegye az uta­zókat. Először a város házai között, a kocsiút szélén csattog a sze­relvény, a mozdony ablakából gyönyörködöm, hogyan futnak hátra engedelmesen egymás után a sínek, aztán irány a ta­nyavilág. 1927. MÁRCIUS 16-AN nyílt meg a kisvasút. Nagyjából vál­tozatlan ma is a vonala, csak a kettős csárdánál módosítot­ták körülbelül 15 éve a vonal­vezetést. Induláskor három Diesel elektromos motorkocsi szolgálta a személyforgalom, meg egy traktor a teherforga­lom lebonyolítását. A szükség­let aztán úgy alakította, hogy minden vonat teherkocsit is továbbított, ha kellett. A pá­lya a szegedi vasútvonalat máig is keresztezi, a kereszte­zésben modem villamos jelző áll. A második világháború ide­jén már háramcsatlás gőzmoz­dony is járt a pályán. A fel­szabadulás után az állami kezelésbe vétel a ceglédi kis­vasút korszerűsítését hozta: a keskeny, folyóméterenként 11 kiló súlyú sínek jó részét az 50-es évek végén kicserélték 23 kilós sínekre, majd 1961- ben ide is korszerű, a győri va­gongyárban épített Diesel­mozdonyokat hoztak. A kisvasútat a vasút által érintett községek, az egyes ér­dekelt birtokosok és Cegléd város által összehozott rész­vénytársaság építette. Üzeme­lését az állami kezelésbe véte­lig a város irányította. Szál­lított cukorrépát, szenet, cse­repet, darabárut. Legnagyobb forgalma kedden és pénteken volt, amikor is a ceglédi piac­ra utazók lepték el a kisvas- utat. Ma már csak a szén- és az építőanyag-szállítás maradt meg a kocsirakományú áruk közül: a vonat mellett sorra szaladnak el a répával rakott, a szolnoki cukorgyárba igyek­vő vontatók, teherautók. Vonatunkban, az 5722. szá­mú vegyes vonatban is három kocsi Törteire és egy kocsi Kőröstetétlenre szenet visz. Jelentős lehet ez a tüzelőszállí­tás főleg ilyenkor, télen, mert a törteli rakodóvágányon is két kisvasúti kocsiból lapátol­ják vontatóba a szenet, néhány kilométerrel arrébb, Tetétle- nen pedig cserepet raknak a szorgos kezek. Az országúton gyorsan sza­lad az autóbusz, a győztes ve- télytárs. Az út ugyan még keskeny, de már dolgoznak rajta, hogy legalább a padká­ját szélesítsék. AZ UTAZÁS VÉGÉN, a fű­tőház mellett még lefényképe­zem az ország egyetlen kes­kenyvágányú fordítókorongját, aztán elbúcsúzom a mozdony- vezetőtől. Útban a közeli nagyvasúti állomás felé, mégegyszer visz- szanézek: a kisvasút szolgálati épülete előtt félrebillent petró­leumlámpát táncoltat az erős északi szél, havat sejtető fel­hők rohannak délnek, a vonat­kísérők, kézzel tolva a kocsi­kat, alig bírnak a széllel, kéz­zel forgatják a visszainduló kisvonatot. Idáig már csak én voltam az egyetlen utas. Visszafelé én sem a kisvasú ton utazom, ha­nem a nagyvasúttal, Szolnokig, melynek ablakából még egy­szer kitekintek: — Isten veled, régi kisvonat! Lovas Gyula * írógép mellett Tiszta és meleg az irodahe­lyiség. Az ablak közelében szobanövények díszlenek. Biz­tosan nem lesz ez rossz mun­kahely, néz körül az új dol­gozó. Íróasztala, igen, külön íróasztala lesz. Fiókok, kul­csokkal, akták, hivatalos, sür­gős leveleik, amelyeket majd ö fogalmaz meg, s ott áll a szek­rényben egy szürke táskaíró­gép is. Jó lesz, csendes, nyu­galmas ez a munkahely. Már az írógép mellett ül, uj­jait a billentyűk felett tartja. Most, most kell megmutat­nom, hogy nem hiába ültem négy évig az iskolapadban, én is tudok valamit' gondolja köz­ben. — A címet írja, kartársnő! — hangzik a főnök szava. Kitt-katt, már készen is win. Sikerült az első futam. — Tárgy, előadó, hivatkozó­FENYŐVÁSÁR ötezer méter fenyőfa érkezett Zalából a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat clárusítóhelyére. A fákat állandóan sok vevő mustrálgatja, válogatja. Apáti-Tóth Sándor felvétel« si szám... Nem jó, kartár!}* nő, ezt mi nem igy szoktuk. — De az iskolában,.. — Nálunk ez az előírás, évek óta így írjuk, és ezután is. — A helyesírás szabályai szerint — — húzza elő a kez­dő gépírónő utolsó fegyverét, a tanácsadó szótárt. Persze, leintik: — Tessék rendesen dol­gozni, ahogy itt kell. ★ Előírások, szabályok. Itt így, ott amúgy tártjaik helyesnek. Mire való az iskolai kép­zés? Nyilván arra, hogy a hall­gatók megtanulják későbbi munkájukhoz az alapismere­teket. De mitévők legyenek, ha a gyakorlat, a már megszo­kott eltér attól, amit tanultak? A napjainkban is reformá­lódó oktatási rend maradt vol­na él a fejlődésben, vagy az iroda ragaszkodik a megszo­kott, elavult formákhoz? Ezt a kérdést időben el kéne dönte­ni végre, hogy a hivatali ak­ták szép magyar nyelven fo­galmazónak, első olvasásra érthetőek legyenek. D. E. Megbírságolt szabálysértők Kivilágítatlan kerékpárral közlekedett Cegléd belterüle­tén M. Balázs, akit ugyan­ilyen szabálytalankodás miatt egyszer már 300 forintra bün­tettek: most 500 forint pénz­bírság megfizetésére kötelez­ték. ★ Izgága magatartása miatt került a rendőrség szabály­sértési hatósága elé K. Imre csemői lakos. A fiatalember a csemői italboltban szórako­zott, majd az ott levő társa­ság egyik tagjába előzetes szóváltás nélkül belekötött. A vita hevében K. Imre fölka­pott egy söröskorsót, és a társaság felé dobta. Szeren­csére a korsó nem talált el senkit. K. Imrét botrányos viselkedéséért 1000 forintra büntették. i / h szükség, ötszörösére lehetne emelni a tömegsport részve­vőinek számát. Jó példáját mutatja a támogatásnak az ÁFÉSZ, mely hetenként torna­termet bérel a dolgozók ré­szére, s a foglalkozásokra szaktanárt is hív. Meglepően kevesen tudják, hogy a szakmaközi bizottság már három éve kondicionáló edzéslehetőséget biztosít a lá­nyoknak, asszonyoknak: a fog­lalkozásokat minden héten szerdán, 17—19 óráig tartják, a Hámán Kató iskola tornater­mében, a részvétel ingyenes. Jelentkezni a helyszínen lehet, Irházi Sándomé tornatanárnál. Az iskolákon kívül a kima­gaslóan jó ifjúsági és felnőtt tömegsporteredményekre tá­maszkodva kell megvalósítani a minőségi sportot. Utassy Jó­zsef elmondta: a verseny- sportnak ma már olyan magas követelményei vannak, hogy azokat tömegsportszinten le­hetetlen teljesíteni, hiszen egy másodosztályú atlétának is he­tenként minimum négy ed­zésre van szüksége. A munkahelyi gondokon túl, főleg a család miatt, sajnos, mind kevesebben vállaljál^ a versenyszerű sportolást. Igaz, városunkban atlétikában, úszásban, asztaliteniszben, vívásban, tornában és ké­zilabdában is van minősé­gi női sport, ám a versenyzők legtöbbje serdülő és ifjúsági korosztá­lyú: számottevő felnőtt nőver­senyző csak a hagyományok­ra visszatekintő kézilabdában van. A sportegyesület elnöke el­mondta: a női kézilabda-szak­osztály a legfegyelemezettebb és legszervezettebb szakosztá­lyok egyike. Annak ellenére, hogy versenyzői 17 üzemből és intézményből valók, bebizo­nyította, hogy a város üzemei­nek, iskoláinak összefogásá­val lehet minőségi sportot létrehozni. Jó lenne, ha a töb­bi sportágban is követnék pél­dáját. Kőhalmi Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents