Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-19 / 296. szám

1973. DECEMBER 19., SZERDA ras» UECtBt k/CíHup AZ ORSZÁGOS VÍZGAZDÁLKODÁSI BIZOTTSÁG Az árvízvédekezési felkészülésről és az öntözés fejlesztéséről Az Országos Vízgazdálkodá­si Bizottság kedden ülést tar­tott, amelyen megtárgyalta az 1974. évi ár- és belvízvéde­kezési felkészülésről kidolgo­zott jelentést. Megállapította, hogy a vízügyi szervek, a vé­dekezésben együttműködő mi­nisztériumok és területi szer­vezetek megtették a szüksé­ges intézkedéseket egy esetle­ges árvíz- vagy belvízvédeke­zésre. A veszélyeztetett szaka­szokon felülvizsgálták a védő­műveket, s a népgazdaság le­hetőségeihez mérten, rendsze­resen végzik a művek megerő­sítési munkáit Az Országos Vízügyi Hivatal előterjesztésére a bizottság megvizsgálta a vízgazdálkodás környezetvédelmi feladatairól készített koncepciót. Ebből ki­tűnik, hogy a vízgazdálkodás­ban már átfogó intézkedéseket tettek a felszíni és a felszín alatti vízkincs védelmére, a vízlépcsők, a víztárolók hasz­nos, környezetformáló szerepé­nek érvényesítésére. A bizottság értékelte a ha­zai öntözés helyzetét. Megálla­pította, hogy a mezőgazdasági üzemek öntözési kapacitásá­nak kihasználása évről évre javul, s az idén volt a legna­gyobb, 76 százalékos. Az OVH és a MÉM javaslatainak fi­gyelembevételével felkérték az illetékes szerveket, hogy az ötödik ötéves terv időszakára dolgozzák ki a gazdasági sza­bályozóknak olyan komplex rendszerét, amely az öntöző- berendezések jobb kihasználá­sára, a korszerű öntözési mód­szerek szélesebb körű elter­jesztésére ösztönzi a mezőgaz­dasági nagyüzemeket. Útmutatás jegyeseknek Házasság előtti tanácsadás Az egyik jelentős családvé­delmi intézkedés, a házasság előtti kötelező tanácsadás, ja­nuár elsején lép életbe. Orvos és védőnő közösen látja el ezt a szolgálatot, éspedig úgy, hogy a tanácsadáson megjele­nő jegyeseknek sehova se kell­jen utazniuk lakóhelyükről, s nagyobb várakozás nélkül, le­hetőleg azonnal sorra is ke­rüljenek. Minden olyan községben, ahol van orvos, lesz ta­nácsadás. Pest megyében a járási és városi főorvosok december 28-ig jelölik ki a tanácsadó orvosokat. Ott, ahol eddig is működött, a nő- és családvé­delmi tanácsadó fogadja és látja el tanácsokkal a házas­ságkötés előtt álló párokat. Amelyik községben több körzeti orvos dolgozik, ott a tanácsadással, amennyiben a község nagy kiterjedése nem Amihez nem kell beruházás Pest megye idegenforgalmáról A nyár októberi, hivatalos lezárásakor már nyilvánvaló volt, hogy a hazánk határait átlépő külföldiek száma meg­haladta az ötmilliót és most, év végére már 6 millióra emel­kedett. Ez az egyetlen adat mindennél többet mond, bizo­nyítja, hogy érdemes volt az idegenforgalomba befektetni, fejleszteni a szállodai és a vendéglátó hálózatot. Hétmillió látogató — Ehhez még azt lehet hoz­zátenni — mondotta Pásztor Lászlóné dr., a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal veze­tője —, hogy sem a tavalyi, sem az idei nyár nem volt túl kedves», és fogadóhelyeink sem bővültek olyan mérték­ben, ami megmagyarázná a kedvező növekedést, bár a mi területünkön a két nagyszálló és a leányfalui luxuskemping sokat nyomott a latban. Az or­szágos idegenforgalmi tevé­kenység Budapest- és Bala- ton-centrikussága mellett kü­lönösen jó eredménynek köny­velhetjük el a Dunakanyar, il­letve a ráckevei Duna-ág lá­togatottságát. A tavalyihoz mérten, összességében 15 szá­zalékos emelkedést értünk el úgy is, hogy az állategészség­ügyi «kokból elrendelt tava­szi, koranyári határzárlat ki­rekesztette — vagy legalábbis alaposan mérsékelte— a szom­szédos baráti országokból ér­kező turistaforgalmat. A Du­nakanyarban becslés szerint 4,5 millió belföldi és 2,5 millió külföldi vendég fordult meg. Ki meddig nyarai? Az idegenforgalom haté­konyságát általában a vendég­napok számával és az átlagos tartózkodási idővel mérik. E szempontból nézve, még min­dig túlsúlyban vannak a ha­zánkon csak átutazók, keve­sebb a hosszabb tartózkodásra érkező turista. Az általános megállapítások ellenére a Du­nakanyar mégis előbbrelépett. A 3205 szálláshelyen az átlag tartózkodási idő 3,5 napról 3,9-re emelkedett. Az 1974-re kötött csehszlovák és lengyel szerződések további haladással biztatnak. Számítani lehet rá, hogy nemcsak átutaznak a megyén a Balaton felé menet­jövet a vendégek, hanem, ha kedvező programmal várják őket, néhány napra meg is te­lepednek. Szerencsés adottság hogy a víz és a hegyek ötvö­zete mindig nyújt látnivalót így az elő- és utószezon jelen­tősen elhúzódik. A leghosz- szabb ideig az NDK-vendégek laknak nálunk, miután a Pest megyei Idegenforgalmi Hiva­tal az utóbbi években 7—14 napos üdülési szerződést kö­tött több nagyvállalatukkal. _ Ugrásszerűen megnőtt a tő késorszások turistáinak érdek­lődése a Dunakanyar iránt ötvennégy száza1 ékkai tob1“ vendég érkezett Nyugattá’ mint tavaly! Tartózkodási ide­. jük 2,3 napról háromra emel- j kedett, ami elsősorban a le- ] ányfalui kemping modernizá- ' lásának köszönhető. Színvonalas ellátást keresnek Evvel eljutottunk az idegen- forgalom eredményességének egyik sarkalatos pontjához. Továbbra is kevés a szállás­hely és azok színvonala ala­csony. A szocialista országok­ból érkező és a belföldi nya­ralók egyaránt üdülőházi el­helyezést keresnek. A tőkés­országok polgárai egyrészt a szállodákat veszik igénybe, másrészt lakókocsival, sátor­ral jönnek. Számukra különö­sen kedvező az érdligeti kem­ping, ahol állandóan telt ház van. Az 1910 kempinghely több­sége hét-nyolc éve épült, el­avult. A vendégek hiányolják a komfortot, s lefletőség sze­rint egy helyen szeretnének mindent megkapni. Példa erre a nagymarosi kempingforga­lom visszaesése. Nehéz a meg­közelítése, nem korszerű, messze a vendéglő. A beszélgetés során Pász- tomé dr. néhány hiányosságot is említett: ezek gátolják az eredményesebb idegenforgalom kibontakozását. Megállapítása szerint a vendéglátó ipar kí­nálata még nem tart lépést a kétségtelen fejlődés ellenére sem az igényekkel. Kevés az olcsó' kisvendéglő. A leányfa­lui kemping vendégei kupon­jaikkal a „Kagyló” étterem helyett inkább a távolabbin­kat keresték fel, ahol nívó- sabb volt a szolgáltatás, és a felszolgálók idegen nyelven is beszéltek. Az NDK és cseh utazási irodák közölték, hogy jövőre már nem kívánják fel­keresni a szentendrei Határ­csárdát — annak ellenére, hogy szolgáltatásaival mesz- szemenően elégedettek —, mert a vendégek nem szíve­sen állnak fel este tízkor, a záróra miatt, az asztaltól. Eljutni nehéz Különösen a közlekedésen lenne mitt javítani a bel­földi turizmus ösztönzése érdekében. Tény, hogy sok a személyautó, de ezrek veszik igénybe a tömeg- közlekedést. Amióta meg­nyílt Leányfalun a meleg vi­zű strand, hétvégeken túlzsú­foltak a buszok. Ide és Dobo­gókőre kevés a kisegítőiárat. Az autóbuszok már av HÉV- vcl érkezők áradatával' sem tudnak megbirkózni. Hiába építettek milliós költséggel pa- norámautat a visegrádi Fel­legvárhoz. ha csak saját ko­csival vagy gyalog lehet fel­jutni oda. Az itt közlekedő panorámabusz évről évre rosz- szabb volt. végül az augusztu­si főszezonban teljesen leállt Ugyanilyen okból kellett a szentendrei városnéző túrákat megszüntetni, s a következő szezonra sem biztatóak a ki­látások. Általános tapasztalat, hogy a belföldi utaztatásra kül­dött kocsik műszakilag meg­bízhatatlanok és nem elég tiszták. Az ígéretek ellenére sem megoldott a vácrátóti közlekedés. A világhírű bota­nikus kert rendkívül népsze­rű lehetne, azonban nincs közvetlen járat, amely Buda­pesttel összekötné. A tömege­ket vonzó szimfonikus hang­versenyekről sokakat elriaszt a fáradságos utazás. Budapest —Ráckeve között ma már nem elegendő a csak hétvége­ken közlekedő autóbusz, s általában kifogásolják a más­fél órás HÉV-utazást, gyakran kulturálaitlan körülmények között. Ide tartozik még, hogy _ a kishajózáson is lenne mit ja­vítani. A járatok ritkák, s gondoskodni kellene megfele­lő mederkotrással arról, hogy a vízállástól függetlenül a hajók Szentendrén mindenkor kiköthessenek. Néhány elképzelés Bár első hallásra humoros­nak tűnik, mégis lassan ven­dégriasztó lesz az állandósult szúnyoghad, amely az ott la­kókat is kínozza. A helyi ir­tás szinte felesleges, a szú­nyog nem tartja tiszteletben a közigazgatási határokat. Csak jól irányított, az érintett te­rület egészére kiterjedő vegy­szerezés hozhat eredményt, mint ahogy a vízoartokat-er- dőségeket elképesztő méretek­ben szennyező vadkempinge­zés ellen is összehangolt el­járással lehet fellépni. Jövő évi terveikről szólva. Pásztor Lászlóné dr. kiemel­te, hogy tovább folytatják a már jól bevált, főleg a bel­földi turizmust szolgáló két- liárom órás vagy félnapos programokat, amelyek a rész­vevőknek kulturális-művészeti élményt, kikapcsolódást nyúj­tanak. Ismertetik Szentendre, Visegrád, Vác és Fót, Ráckeve műemlékeit. Továbbra is részt vesznek az apajpusztai lovas­bemutató rendezésében, a „Két nap a múzeumban” és a „Zenés hétvége Zebegényben” programban, a szentendrei Teátrum előadásairól nem is szólva. Ezenkívül Pest megyei nagyüzemi munkások számá­ra különböző országjáró tú­rákat szerveznek, illetőleg máshonnan hoznak ide cso- Dortokat, tanulmányi , kirán­dulásokat bonyolítanak az is­koláknak. A Dunakanyart fel­keresők szórakoztatására tár­gyalásokat folytatnak a Bel­kereskedelmi Kölcsönző Vál­lalattal, hogy helyezzenek el ott is a nagyobb befektetést igénylő játékautomatákból né­hányat. Az idegenforgalmi lehető­ségek nagymértékű fejleszté­sére egy-két éven belül nem lehet számítani, tehát avval kell gazdálkodni, ami van. A szolgáltatások minőségében azonban eTőbbre inthatunk. Komáromi Magda teszi indokolttá, csupán egyi­küket bízzák meg. Mégpedig ahol szülész-nőgyógyász ké­pesítéssel rendelkező körzeti orvos van, arra ruházzák ezt a feladatot. Amennyiben a tanácsadást általános orvos, illetve más szakképesítéssel rendelkező körzeti orvos vég­zi, annak a terhes anyák vé­delmét ellátó mozgó szakorvo­si szolgálat, amely havonta egyszer eljut minden egyes községbe, szaktanáccsal nyújt segítséget. A szülőottho­nok vezető főorvosa, intézete ; sávterületén belül szintén se- j gíti a tanácsadást, és, hameg- ! bízzák a feladattal, intézete ; székhelyén el is látja. A szakorvosi rendelőinté­zetek szülész és nőgyó­gyász orvosai közül ke­rülnek ki a községi, il- ! letve városi tanácsadók, ahol ilyen intézet van, de nincs kórház, sem pedig kü­lön nő- és családvédelmi ta­nácsadás. Cegléden, Nagykő­rösön, Vácott és Gödöllőn a kórház szülészeti-nőgyógyásza­ti osztályának vezető főorvosa osztálya vagy a helyi rende­lőintézet egyik, szükség ese­tén több szakorvosát bízza meg a város területén a ta­nácsadással. Maga az osztály- vezető főorvos pedig felelős a kórház sávterületén valameny- nyi tanácsadó működéséért. A megyei tanácsadó hálózat szakmai irányítása és ellenőr­zése a megyei Semmelweis Kórház szülészeti-nőgyógyá­szati osztályának vezető fő­orvosára hárul. A házassági tanácsadás időpontja helyenként vál­tozó lesz. A tanácsadó orvos saját ma­ga, egyéb elfoglaltsága szerint állapítja meg a napot és az időpontot, amikor a házasu­landók rendelkezésére áll. A felesleges várakozás elkerülé­sére ugyanis rendelési idején kívül kell fogadnia őket. Vá­rosokban esetleg mindennap, községekben viszont nagysá­guktól függően elegendő, ha hetenként vagy havonta egy- szer-kétszer lesz tanácsadás, amelynek helyét Is a tanács­adó orvos határozza meg. Tarthatja az orvosi rendelő­ben, de az egészségházban is. Azt, hogy hol és miikor van a tanácsadás, mindenütt az anyakönywezétő közli a há­zasulási szándékukat előtte bejelentő mátkapárral. ön­maguk határozhatják meg azonban, hogy együtt vagy ■külön-külön mennek el a ta­nácsadásra. A lényeg az, hogy amikor a házasságot megkötni az anyakönyvvezető előtt megjelennek, felmutassák az igazolást, részt vettek a kötelező ta­nácsadáson. Az igazoló nyomtatványok már készülnek, és még ebben az évben eljutnak minden egyes tanácsadó orvoshoz. Sz. E. Több mint százezer forint ivóvíztervre Mikebudán vízműtársulást szerveznek. Sürgős a munka, mert a belterületen élő lakos­ság vízellátása rossz: a köz­kút fertőzött, és az udvarok­ban levő ásott kutak vize is sokszor alkalmatlan a fo­gyasztásra. A vízműépítési ta­nulmányterv társadalmi mun­kában már elkészült. A leg­utóbbi ülésén a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága el­határozta, hogy a több mint 100 ezer forintos kiviteli terv költségeit vállalja, s hozzá­segíti a mikebudaiakat, hogy nagy gondjuk mielőbb meg­oldódjon. JARMUPROGRAMBAN Teljesíti exporttervét a Csepel Autógyár Tegnap tartották az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár­ban a kohó- és gépipar közle­kedési alágazatának igazgatói értekezletét. A vitaindító be­számolót dr. Betlej Sándor ko­hó- és gépipari miniszterhe­lyettes tartotta. A járműipari vállalatok 1973. évi várható termelési ér­téke 26,6 milliárd forint — mondta a miniszterhelyettes — és ez tíz százalékkal több, mint az 1972-es eredmény. Az alágazat fejlődési üteme 3 szá­zalékkal meghaladja a gépipar átlűgos termelésnövekedési ütemét. Az. exportnövelésről szólva megállapította a miniszterhe­lyettes, hogy a szocialista ex­port a termelés ütemének nö­vekedésével arányosan, az Ika­rusnál azt meghaladó mérték­ben emelkedett. A dollárel­számolási kivitel összességé­ben a tavalyihoz hasonlóan alakul, a legdinamikusabban a Ganz-MÁVAG kivitele nö­vekedett, a terveknek megfe­lelő a Csepel Autógyár és a Magyar Vágón- és Gépgyár tőkés exportja, a Magyar Ha­jó- és Darugyár a vártnál ked­vezőbb eredményeket ért el. Ebben az évben mind a bel­földi. mind a külföldi pótal­katrész-szállítás kedvezően alakult. A jövő feladatairól szólva fontosnak tartotta a (minisz­terhelyettes, hogy — mivel a költségek döntő hányada anyagköltség — meg kell vizs­gálni a drága importanyagok és alkatrészek helyettesítésé­nek módozatait. KATESIL Korrózió ellen A Nehézvegyipari Kutató Intézet a gyógyszeripar kéré­sére dolgozta ki a Katesil ne­vű korrózióvédő anyag össze­tételét. Az új anyag a bioló­giai fermentorokban védi a be­rendezések falait s alkalma­zása feltűnő sikerrel járt. A NEVIKI szakemberei ezért tovább kutatták a felhaszná­lás lehetőségeit. Elsősorban a nedves felületre is erősen ta­padó tulajdonságát kívánták hasznosítani. A kutatások so­rán a víz alatti szerkezeteken és a föld alatti vasbeton épít­ményeken vizsgáztatták a Katesilt. A kísérletek eredmé­nye szerint az kiválóan ellen­áll a talaj és a víz agresszivi­tásának, sőt tapadóképessége folytán még a 40 méter ma­gasságú vízoszlop mozgása sem rongálja a fedőréteget. Kivá­lónak minősítették a beiotf te­tőszigetelő szerkezet korrózió- védelmére is. TÍMÁR MÁTYÁS: Gazdaságpolitika Magyarországon 1967—1973 A GAZDASÄGIRÄNYlTÄS egyik vezető posztja betöltőjé­nek, a Minisztertanács elnök- helyettesének vállalkozása e kötettel nem kevesebb, mint annak összegezése, hogy mi tette szükségessé a gazdasági reformot, s milyen eredmény­nyel, következménnyel ment, megy végbe az. A könyv ilyen módon egyszerre elméleti és gyakorlati gazdaságtani mun­ka, kritikai számbavétele té­nyeknek, irányzatoknak, már elért, s még előttünk álló cé­loknak. Témájánál fogva nem lezárt könyv, mert mint maga írja, irányítási „rendszerünket nem tekintjük befejezettnek; egyrészt a tapasztalatok bir­tokában újra és újra kiigazí­tásokra szorul, másrészt eayütt is fejlődik a gazdasággal”. VILÁGOS ELRENDEZÉS­BEN két fő részre tagolódik az áttekintés és elemzés. Az egyik: a gazdaságirányítási re­form előzményei és a reform megvalósítása. A másik: tár­sadalmi-gazdasági fejlődé­sünk céljai. Tímár Mátyás rendkívül bőséges forrásanyag felhasználásával ad szinte tel­jes körű magyarázatot és in­ti klást a reform szükségessé­gére. nem kerüli el az előké­szítés idején fölmerült kétsé­geket. vitás kérdéseket sem, s éonen ezzel válik meggyőző­vé okfeitése. így egyebek kö­zött kitér arra a kérdéscso­portra amelv talán a legéle­sebben ütköztette a különbö­ző vé’ertrio veket, s ez a növe­kedési ütem és a gazdasági egyensúly viszonya. Ma már, a gyakorlati tapasztalatok is­meretében, egyszerűnek lát­szik a megállapítás: „Hosz- szabb távon nem is vethető fel úgy a kérdés, hogy a gazdasá­gi növekedés ütemét vagy az egyensúly követelményét he­lyezzük-e előtérbe. A növeke­dés ütemét végső soron a di­namikus egyensúly feltételei határozzák meg”. A szerző — az álláspontok végső kialaku­lását érzékeltetve — nem hall­gatja el sem e kérdésiben, sem más egyebekben az ellenveté­seket, az aggályokat. Sőt, rész­letesen foglalkozik azokkal, mintegy beavatva az olvasót a döntéshozatalt megelőző idő­szak polémiáiba. Remélhetően az eddig le­írtakból érzékelhető, hogy a könyv távol áll a száraz, a tudományosságot az elvontság­ban fölfedezni vélő szerzők módszereitől, stílusától. Gya­korló gazdaságpolitikus szólal meg a lapokon, aki ugyan­olyan fontosnak tartja a fo­lyamatokat, mint azok végső eredményét. Tartózkodik te­hát a kinyilatkoztatásszerű megállapításoktól, okok és Okozatok kúsza szálait bogoz­va teremt kiismerhető rendet a politikái, társadalmi, gazda­sási köicsönhatások sűrű szö­vevényében. Ezt teszi nem csupán az ál­talános problémák vizsgála­takor. hanem a részterületek szemüevre vételekor ugyan­csak. Igv az ipar legutóbbi öt esztendejének mérlegelése­kor, a beruházások, a munka­erőhelyzet, az életszínvonal, a külkereskedelem alakulásá­nak elemzésekor. A KÖTET MÁSODIK RÉ­SZÉNEK, jövőbeni fejlődésünk fölrajzolásának az a gondolati útmutatója, hogy — Tímár Mátyás summázó szavaival — ,M gazdaságpolitika legfőbb törekvése az emberek növek­vő szükségleteinek mind ma­gasabb színvonalú kielégíté­se. Ilyen összefüggésben a nö­vekedési ütem, vagy a gazda­sági egyensúly elsőrendű cé­lok ugyan, de a fő célnak még­is eszközei csupán”. Ezeknek az eszközöknek a tökéletesíté­se, hatékonyabb alkalmazása természetesen nagyon alapos megfontolásokat követel, mert a rögtönzések, a kényszerű, át­hidaló megoldások haszna erő­sen kétséges. A miniszterel­nök-helyettesi tisztség nem ne­hezíti el a szerzői tollat; olyas­mit is hegyére vesz, amiről még viták folynak, amiben nincsenek — nem lehetnek — végleges álláspontok. Ezt el­sősorban a gazdasági szabá­lyozók továbbfejlesztésével foglalkozó fejezetben tapasz­talhattuk — természetesen úgy, hogy Tímár Mátyás jelzi, még formálódó elképzelések­ről von szó —, de hasonló okok miatt érdekesek, tovább­gondolásra ösztönzők a szelek­tív fejlesztésről, a jövedelem- politikáról, a fogyasztás vár- httó alakulásáról elmondottak Is. TÖBB TEKINTETBEN S könyvet az 1968-ban megjelent ..Gazdasági fejlődés és irányí­tási módszerek Maayarorszá- aon” című munka folytatásá­nak tekinthetjük. A művet, amelvet Nyers R ezs* ’ "üctorált, a Köznazdasáni és Jr ‘ Könyv­kiadó bocsátotta közr" M. O.

Next

/
Thumbnails
Contents