Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-19 / 296. szám

1973. DECEMBER 19., SZERDA 3 ft at MEG Vegyészek a tsz-ben Februárban jön a paprika csepp Ha valaki néhány esztendő­vel ezelőtt azt jósolja a kere­pest Szilasmenti Termelőszö­vetkezet tagjainak, hogy a hetvenes években a közös gaz­daság szakembergárdájához épp úgy hozzátartoznak majd a piackutatásban, reklám­pszichológiában jártas üzletem­berek, élelrhiszervegyészek és szakácsok, mint — mondjuk —' a kertészmérnök vagy az üzemgazdász, bizonyára kine­vetik. Mentségükre szolgáljon, álmukban sem gondolták, hogy a kerepest földek kitű­nően alkalmasak az errefelé ismeretlen gyógynövények nagyüzemi termesztésére, sem pedig, hogy ez idővel egyik legfőbb bevételi forrásuk le­het. Márpedig ez történt. Sőt még több is: a tsz korszerű szárító- és lepárlóüzemet épí­tett, s rendre-sorra jelentke­zik termékeivel a hazai és kül­földi piacokon. Ne nyersárut — készterméket! Hazánkat évtizedek óta úgy ismerték a világban, mint a jó minőségű mezőgazdasági ter­mékek — vitamindús zöldség­félék, ízletes gyümölcsök — exportőrét. A Szob környéki „guruló” málna, a szabolcsi jonatán, a pomázi cseresznye, a fóti paradicsom, a szatymazi őszibarack vagy a makói hagy­ma könnyen talál vevőre a nemzetközi piacon. Még szinte meg sem állt a vonat a bécsi teherpályaudvaron, máris el­kelt az áru. Nagykereskedők vették vagonszámra, ömleszt­ve — olcsón, aztán rekeszek­be, csinos műanyag kosárkába rakták, és továbbadták — drá­gán. — Arra gondoltunk: miért szállítsunk nyers zöldséget, gyógynövényeket külföldre ol­csón, és miért vásároljuk visz- sza a belőlük készült levespo­rokat, konyhakész termékeket, olajokat drágán? „Aki kérdez:” Győri Mihály, a Szilasmenti Mgtsz értékesí­Üzemi gyermekintézmények fejlesztésére 46 vállalat - 53 millió fonat Kedden ülést tartott a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége. Méhes Lajos főtitkár beszámolója az 1973. évi munkát értékel­ve megállapította, hogy to­vább javult a szakszervezeti munka színvonala, a veze­tés és irányítás hatékonysá­ga, a mozgalom szervezettsé­ge, és demokratizmusa, fejlő­dött a szalcszervezetek ter­melést segítő tevékenysége és az érdekvédelem. A munka- és üzemszervezésről szólva megállapította, hogy széles körben bevezették a „dol­gozz hibátlanul” munkamód­szert, a szervezési feladato­kat fontosságuknak megfe­lelően kezelik a vállalatok. A szakszervezethez tartozó vállalatoknál a munkások bé­re 1973-ban átlag 4—12 szá­zalékkal, az alkalmazottaké, 3—7 százalékkal nőtt, a ke­reseti arányok alakulása ked­vező a munkások részére. A túlóra a KGM-üzemekben 2,64 százalékról 2,58 százalék­ra csökkent, de a kohászat­ban 14 százalékkal nőtt és több gépipari vállalatnál is je­lentős emelkedés tapasztalha­tó. A szociálpolitikai intézke­dések közül kiemelte Mé­hes Lajos a dolgozó anyák és sokgyerekes családok helyze­tének javítására tett intéz­kedéseket. Az üzemi gyer­mekintézmények fejlesztésére 46 vállalat 53 millió forintot fordított. Az üzemegészségügyben is jelentős a javulás, például friss szilikózis megbetegedés ma már ritkán fordul elő. Az üzemorvosi ellátás azonban nem megfelelő: 57 főállású üzemorvosi hely üres a vas­iparban. Az előző évhez vi­szonyítva most 7—8 száza­lékkal kevesebb volt a bal­eset, figyelmeztető viszont a halálos balesetek gyakoribbá válása. fodor- és a borsosmenta-csepp, a cickafarkjűcsepp és a köz­kedvelt orosz tea kivonata, aminek majd valami találó fantázianevet kell keresnünk. Szerepel a tsz jövő évi ter­vében a konyhakész, előfőzött és szárított ételek gyártási programja is. — Szövetkezetünk évek óta foglalkozik hagyma, kelká­poszta, sárgarépa, zeller, pet­rezselyemgumó és -levél szá­rításával. A szárított zöldsé­geket n.agy tételben, zsákos csomagolásban exportáljuk a nyugati országokba. Most ar­ra gondoltunk: miért ne vá­sárolhassanak — kis mennyi­ségben — a magyar házias­szonyok is ezekből a hosszú ideig eltartható, kis helyet fog­laló szárított zöldségekből. Tíz-húsz dekás csomagolásban, műanyag flakonokban szán- dékszunk forgalomba hozni. Felmerült, hogy az ilyesmi altkor gazdaságos igazán, ha a csomagolást is maguk végzik. Feladták tehát a rendelést egy — az NSZK-ban készült — flakonfúvó automata gépsor­ra Csak víz kell hozzá — Ha viszont már lesz ilyen automatánk, miért ne lépjünk eggyel tovább a háziasszonyok munkája megkönnyítésének útján? így született az úgyne­vezett instantételek — azelő- főzéssel és vízkivonással szá­rított — ételek programjának ötelete. Leveseket, mártásokat, főzelékeket tudunk így előál­lítani, amelyekhez otthon már csak vizet kell adni, felforral­ni és egyéni ízlés szerint után- ízesíteni. Az utánízesítésre nem azért lesz szükség, mint­ha a mi szakácsaink-vegyé- szeinik nem tudnának megfe­lelően fűszerezett receptekkel dolgozni, hanem mert gondo­lunk a diétásokra is. — Milyen szárított készéte­lek gyártását tervezik? — Kelkáposzta-, sárga- és zöldborsófőzelék, parajpüré, zeller-, kapor-, sóska- és va­dasmártás készítését. Félreér­tés ne essék: ezek a készít­mények nem fogják „kiütni a nyeregből” a konzerveket, még azt sem ígérjük, hogy orszá­gos igényeket tudunk belőlük kielégíteni. Nem is ez a cé­lunk, hanem meglevő adott­ságaink felhasználásával a tartósított élelmiszer-választék bővítése. Nyíri Éva Anyaság és gyermek Felelősségünk a jövőért TÖBB KIADVÁNY, NÖVEKVŐ PÉLDÁNYSZÁM Már érezteti hatását a nyomdaipar rekonstrukciója Egy esztendő munkájának mérlegét vonta meg, és az időszerű tennivalókat vetite számba a Nyomda-, a Papír­ipar és a Sajtó Dolgozói Szak- szervezete központi vezetősé­gének keddi ülése, amelyen részt vett Sár ősi Sándorné könnyűipari miniszterhelyet­tes, Simon Ferenc, a Tájékoz­tatási Hivatal elnökhelyettese és dr. Marczali László, a Ki­adói Főigazgatóság főigazgató­ja is. Kimmel Emil főtitkár be­számolói ában megállapította: jól halad a szakszervezet 39. kongresszusán elfogadott ha­tározatok végrehajtása; a nyomdaipar rekonstrukciója és a papíripar fejlesztése már érezteti hatását. Nem kis rész­ben ennek köszönhető, hogy 1973-ban a kiadott művek pél­dányszáma 1970-hez képest 26, a nyomdai íveké pedig csaknem 50 százaléklcal emel­kedett, miközben a felhasznált papírmennyiség 65 százalékkal nőtt. Négy év alatt 18 jelentő­sebb sajtótermék látott nap­világot, egyszeri megjelenést alapul véve, ez 740 000-es pél­dány szám-növekedést jelent. A főtitkár egyebek között felhívta a figyelmet a haté­konyság növelését szolgáló munka- és üzemszervezés fon­tosságára. Különösen a nyom, daipar területén van szükség az átgondolt, körültekintő in­tézkedésekre, ahol az utóbbi időben jelentősen emelkedett a túlórák száma. Ez a körülmény kedvezőt­lenül hat a nyomdai dolgozók jövedelmének alakulására, amellett, hogy a sokat túlórá­zó dolgozóknak kevesebb ide­jük jut a pihenésre, szakmai és általános műveltségük fej­lesztésére. AT. ORSZÁG felelős vezetőit és a közvéleményt mindjobban foglalkoztatja népesedési hely­zetünk. Demográfiai állapo­tunk olyan kérdések összessé­ge, amelyek a jelent, de még inkább a jövőt érintik. A jelen nemzedékei felelősek a jövő nemzedékeiért. A társadalmi folyamatosság, a kiegyensúlyo­zott népesedési helyzet éppen ezért egyáltalán nem közöm­bös a szocialista társadalom számára. A IX. és a X. pártkongresz- szus már jelezte demográfiai gondjainkat. Állást foglalt e kérdésben a népfront V. kong­resszusa is, majd a kongresz- szusi határozatok után számos és nagy jelentőségű kormány- intézkedés történt népesedési helyzetünk javítására. (Beve­zették a dolgozó anyák gyer­mekgondozási segélyét, meg­hosszabbították a gyermekágyi szabadság időtartamát, emel­ték a családi pótlék összegét, s még jó néhány anyagi ter­mészetű és a népesedési hely­zetet javító intézkedés történt.) Népesedési helyzetünk javí­tása azonban nem olyan fel­adat, amelyet kizárólag anya­giakkal lehet csak megoldani. Éppen ezért társadalmi éle­tünkben komoly erőfeszítések történtek és történnek olyan általános és egészséges szemlé­let kialakítására is, amely a szocialista erkölcs talaján vé­di és erősíti a családi kötelé­ket, a többgyermekes családok megbecsülését. SOKAT TETTÜNK tehát a jövőért, a társadalmi folyama­tosság megteremtéséért, javí­tásáért. Nem is erdeményte- lenül. Gondjaink azonban csak átmenetileg enyhültek, de nem szűntek meg. Demográfiai mutatóink továbbra is azt jel­zik, hogy még többet kell ten­nünk a jövő érdekében. Ugyanis a születésszám alaku­lása, az 1958. évi viszonylagos emelkedés után ismét nem mutat kielégítő;képet. 1960 és 1973 között körülbe­lül félmillióval csökkent a ti­zenöt év alatti gyermekek szá­ma, s ennél nagyobb mérték­ben nőtt a hatvan éven felü­liek korcsoportja. Az 1000 la­kosra jutó élveszületések ará­nya sem mutat kedvező képeit. A megyék területén ez a mu­tató 14,1—16,0 között mozog. A Pest megyei átlag ennél jobb, 16,1—18,0 az ezer lakos­ra jutó élveszületések aránya, viszont Budapesté 10—12 cse­csemővel a legrosszabb az or­szágban. Más gondjaink is vannak. Az alacsony születés- számon belül nő a gyenge, vagy csökkent életképességű újszülöttek száma. Az elmúlt 10 évben meglepően magas a koraszülöttek aránya, 1971-ben már elérte a 15 százalékot. A koraszülések okai még telje­sen nem ismertek, de nagy a valószínűsége annak, hogy számottevően közrejátszik eb­ben a művi és a spontán veté­lések aggasztóan nagy száma is. Sajnos, további gondokat okoz az is, hogy a művi veté­lések egészségkárosító, a gyer­mek életképességét csökkentő hatását a nők kevéssé ismerik, vagy nem veszik komolyan. A születések számának csők­A Romantikától a Kecskés-csárdáig Az utolsó simításokat végzik a földgyaluk és a munkás­kezek az M—4-es autóút új útszakaszán, ahol pénteken megin­dul a forgalom. Gárdos Katalin felvétele I kenése, átmeneti vagy tartós | visszaesése gondokat okoz. MEGFIGYELHETŐ, hogy a ' születések alakulását erősen | befolyásolják a nagy társadal­mi változások, a kritikus tör­ténelmi helyzetek éppen úgy, mint a pozitív fejlődés. A szü­letésszám csökkenésében sze­repet játszottak például az elieníorradalom megrázkódta­tásai, a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése, a fiatalság nagymérvű elvándorlása a fa­luról, de hatása lehetett an­nak is, hogy 1957 után a nagy­arányú életszínvonal-emelke­dést nem követte megfelelően olyan jövedelemelosztási rend­szer, amely az eddiginél még jobban figyelembe vette vol­na a gyermekek számát. A több gyermekesek ugyanis lé­nyegesen hátrányosabb hely­zetben vannak az egygyerme­kes, vagy gyermektelen csalá­dokkal szemben, mé,gf akkor is, hia a kereső családtagok az átlagosnál hasznosabb, vagy jobb minőségű munkát vé­geznek. Közvetlen összefüggésbe hozható a születési arányszöm- csökkenéssel a nők fokozott munkába állítása is. Termé­szetesen nem lehet vitás, hogy egyik legnagyobb szocialista vívmányunk a nők társadalmi szerepének megváltoztatása. Ez teremtette meg társadal­mi, családi ' felszabadulásukat, az egyenjogúság feltételeit, műveltségi színvonaluk emel­kedését. Amikor a fenti össze­függést említjük, nem azt mondtuk, hogy a jövőben kor­látozni kell a nők munkába állását. MINDEZEK ELLENÉRE azonban kimutatható, hogy a dolgozó nők termékenysége kisebb, mint az eltartottaké. Ez esetben tehát egy nyilván­való társadalmi ellentmon­dásról van szó. A nők foko­zott munkába állásával nem tudott lépést tartani a gyer­mekiintézmények hálózata. Még az e téren tett nagy erő­feszítések sem tudták a hely­zetet megváltoztatni, csak enyhíteni. Ilyen enyhülést ho­zó helyzet alakult ki például 1967 után a gyermekgondozá­si segély hatásaként. A se­gély igényibevételével a dol­gozó nők termékenysége nőtt, az eltartottaké csökkent. Ez a tendencia jelenleg is tart. A segély igénybevétele azonban meglehetősen differenciált. Társadalmi rétegemként vál­tozik, és 75—80 százalékban a szakképzetlen, alacsonyabb keresetű nők veszik igénybe. A magasabban kvalifikált, fő­leg diplomás anyáknál, az igénybevétel aránya már csak 15—30 százalék. Ezenkívül a segély inkább az első és a má­sodik gyermek vállalására ősz tönöz, s kevésbé a társadalmi­lag kívánatos harmadik gyer­mekre. Munkaadói szempontból nézve a segély hatását azt lát­juk, hogy az alacsonyabb kép­zettséget jelenítő munkakörök­ben mutatkozó munkaerő­gondok tovább növekedtek. A kormány nyomós, demográfiai okokból mégis emelte a gyer­mekgondozási segély össze­gét, s azt továbbra is fenn­tartja. Nagy szerepet játszik a szü­letésszám alakulásában a la­káshelyzet is. Bár az ország lakásviszonyai, különösen az utóbbi időben, sokat javultak, mégsem értük el még a kí­vánatos színvonalat. Sok még a kis lakás és az új lakótele­peken építettek alapterülete sem elégíti ki a két-hérom gyermekes családok helyigé­nyeit. A család szerepének válto­zása is jelentős hatással van népesedési helyzetünkre. A családi kapcsolatok lazulása, a családszerkezet változása a válások magas számában je­lentkezik. Mindezen okok következté­ben mind kevesebb a két­vagy több gyermekes család, c mindjobban növekszik a csak egy gyermeket vállalók szá­ma. A CSALÁDTERVEZÉSI VIZSGALATOK azt mutatják, hogy amíg az 1958 s 1960 kö­zött kötött házasságokban még 2,3, az 1965—66-ban há­zasságra lépők csak 2,1 gyer­meket terveztek. A valóság azonban az, hogy a tényleges gyermekszám rendszerint nem éri el a tervezettet. Sajnos ez a szemlélet még az egyszerű utánpótlást sem teszi lehető­vé. Ami a távlatokat illeti, a jelenlegi intézkedéseket fo­kozatosan követnie kell a jö­vedelempolitikai változás­nak, mégpedig olyan érte­lemben, hogy először meg­közelítjük, majd megszüntet­jük azt az állapotot, hogy a család életszínvonalának ala­kulásában nagyobb jelentő­ségű a gyermekek száma, mint a keresők bére. A családi pótlék emelése nagy jelentőségű intézkedés és enyhíti a helyzetet, de még csak megközelíti a kívánatos mértéket. A lakáspolitikai döntéseknél is messzemenően figyelembe kell venni a jövő­ben azok demográfiai hatá­sát, főleg a lakásnagyság és lakáselosztás vonatkozásában. Változatlanul előtérben áll a népesedéspolitika és a gyer­mekintézmények összefüggése is, A bölcsőde-, óvoda-, vala­mint iskolahálózat bővítése és korszerűsítése továbbra is elsőrendű feladat. Pest me­gyében ennek érdekében na­gyon figyelemre méltó ered­mények születtek, kiemelke­dően a budai járásiban nagy a fejlődés. Az eddig tárgyalt kérdések demográfiai helyzetünk egyik, nagyon fontos, de nem egye­düli oldalát, az anyagi prob­lémákat érintették. A szü­letésszám alakulásában nem­csak gazdasági, illetve anya­gi tényezők játszanak nagy szerepet, hanem a tudatiak­nak is nagy a jelentősége. A saját és külföldi tapasztala­tok azt mutatják, hogy a tár­sadalom erkölcsi felfogásának nagy szerepe van a demográ­fiai magatartásban. . A közfelfogás ugyan érzé­kenyen reagál a mápesejiiés- politikai intézkedésekre, de ezeknek a kérdéseknek a tár­sadalmi megítélése meglehe­tősen problematikus. A TUDAT ALAKÍTASA során, mindent el kell követ­nünk azért, hogy a társadal­mat e vonatkozásban is a szo­cialista gondolkodásmód has­sa át. Éppen ezért politikai munkánk középpontjába kell állítani az anyaság megbe­csülését, a gyermeknevelés örömét, a család védelmét és erősítését. Ki kell, hogy szo­rítsuk a társádalmi tudat­ból az anya, a nő eszményké­pét támadó kispolgári néze­teket, az önzést, a tartalmat­lan életmódot, az öncélú vagy céltalan életszemléletet. A gyermekét megszülő és becsü­lettel felnevelő anyát kell esz­ményképpé tenni és megadni számára mindazt a megbe­csülést, amit csak megadhat a társadalom. A népesedés kérdéseit sem nacionalista, sem pedig kari­tatív oldalról nem lehet ke­zelni és megítélni, annak csak marxista, szocialista szemlé­letű útjai járhatók számunk­ra, amelyek mindig a közös­ség érdekében hatnak és így megegyeznek az egyén érde­keivel is. A szocialista társa­dalom a jövőjét is csak szo­cialista módon formálhatja, ez pedig nem tűr meg sem­miféle nacionalizmust, pesz- szimizmust és mélységesen elítéli és elveti a „nemzetha­lál” fikcióját. A népesedéspolitikai kérdé­sek a párthatározatból faka­dó kormányintézkedésekkel kiléptek a vitatkozás, a né­zetütköztetés szakaszából. Társadalmi mozgalmaink és tömegszervezeteink sorra megtárgyalták a végrehajtás, a munka módozatait. Decem­ber 17-én — mint a lapból is ismeretes — a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa vi­tatta meg a népesedéspolitika társadalmi támogatásának módozatait és állást foglalt a párt- és kormányhatározatok mellett. A rendelkezésre álló anyagi erők adottak, a szellemi erők is megvannak. Jól kell őket felhasználni, gyermekeinkért: jövőnkért. ANTALFIA JENŐ, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának osz­tályvezetője 1 4 tési osztályvezetője, s „aki vá­laszol” — ugyancsak ő. — A tsz vezetői úgy hatá­roztak, hogy minél több nyers- árut, konzervipari alapanyagot kell helyben késztermékké fel­dolgoznunk, mivel három le­gyet ütünk egy csapásra: nö­veljük a közös gazdaság bevé­telét, biztosítjuk a tsz-tagság állandó foglalkoztatását, s ké­szítményeinkkel megkönnyít- jük a dolgozó nők második műszakját. így kerül be a tervbe pél­dául a gyógynövénytermeszité- sen alapuló úgynevezett „csepp-program”. „Csepp-program” — A cseppcsalád első tag­ját, a kamillacseppet már nemigen kell bemutatnunk, hi­szen két hónap alatt — amióta megjelentünk vele a piacon — 230 ezer üveggel vett át. tő­lünk a nagykereskedelem. Csak személyes tapasztalat­ként hadd mondjam el róla, hogy teának, sebek fertőtlení­tésére, szájöblítésre, fejmosó­szernek egyaránt 'kiváló hatá­sú. Már készül — és előrelát­hatólag februárban kerül for­galomba — a cseppcsalád következő tagja: a paprika- csepp. Nem tévesztendő össze a paprikaolajjal, amelyet szin­tén fogunk készíteni; az előbbi — bőrbe bedörzsölve — izom- fájdalmak csökkentésére szol­gál, az utóbbi pedig világszer­te egyre keresettebb ételízesí­tő. — Ugyancsak világjelenség a gyógyfüvekből készült kü­lönféle vitaminokban gazdag, különböző bántalmakra jó ha­tású gyógyteák reneszánsza. Anélkül, hogy konkurrenciát kívánnánk támasztani jelen­tős gyógynövényexportunknak, inkább a pontos adagolás meg­könnyítése és a választékbőví­tés céljából dolgozunk a kü­lönböző gyógynövény-teacsep- pék előállításán. A sort a csipkecseppel — a csipkebo­gyóból készült teakoncentrá- tummal — nyitjuk meg. Ezt követi majd a hárscsepp, a

Next

/
Thumbnails
Contents