Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-18 / 295. szám
1973. DECEMBER 18.. KEDD pest uteret K^Ctrlap Megbízás -150 ezer ifjú kommunistának Ülést tartott a KISZ központi bizottsága Tegnap ülést tartott a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. A tanácskozáson — amelyen részt vett és felszólalt, Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője is — elsőként dr. Maróthy László, a KISZ KB első titkára tájékoztatta a testület tagjait az 1970 februári ifjúságpolitikai párthatározat végrehajtásáról, különös tekintettel az ifjúság körében végzett eszmei, politikai nevelőmunkára. Ezt követően Főcze Lajos, a 'KISZ KB 1 titkára számolt be az idei KISZ-vezetőségválasztások tapasztalatairól. Megállapította,' hogy a vezetőségújító taggyűlések, küldöttértekezletek szervezetten, zökkenőmentesen zajlottak le, a gyűlések tartalmas ifjúsági fórumok voltak, amelyeken 150 000 ifjú- kommunista kapott vezető megbízást. Ami a számokat illeti: 1973 tavaszán és őszén 8741 tanintézeti, 16 ezer 893 dolgozói, lakóterületi KlSZ-alapszerve- zet, 881 tanintézeti, 1997 üzemi, szövetkezeti, intézményi, községi KISZ-csúcsvezetőség és KISZ-bizottság, továbbá 222 járási, városi és kerületi KISZ-bizottság számolt be kétéves munkájáról. A korábbi évekhez mérten csökkent a formális, csak az eredményeket felsoroló, vagy az indokolatlanul követelőző, mindent másoktól váró felszólalások száma. A hozzászólók túlnyomó többsége kritikusan és önkritikusan, nemegyszer egymással is vitatkozva egészítette ki a beszámolókat, vette számba a tennivalókat. Fokozódott ezeknek a fórumoknak a munka- értekezlet jellege, s a választásokon általános tapasztalat volt, hogy mind erőteljesebben érzékelhető a párt ifjúságpolitikájának gyakorlattá válása, az ifjúság eredményes neveléséhez szükséges feltételek javulása. A választási tapasztalatok is megerősítették, hogy az új nemzedék igényli a helyi és az országos politika alakításában való részvételt, többségüket nem elégíti ki pusztán a készen kapott feladatok végrehajtása. A KISZ Központi Bizottsága a vezetőségválasztásokról szóló jelentést elfogadta, majd — Szabó Ferencnek, az Úttörő Szövetség főtitkárának előterjesztése alapján — jóváhagyta a Magyar Úttörők Szövetségének új működési szabályzatát. A központi bizottság végül jóváhagyta a KISZ KB és a rétegtanácsok 1974 első félévi üléstervét. A kereskedelmi dolgozók munkaidőcsökkentéséről A Belkereskedelmi Minisztérium és a KPVDSZ elnökségének együttes ülése A Belkereskedelmi Minisztérium kollégiuma és a KPVDSZ elnöksége hétfőn ^a KPVDSZ székházában rendkívüli együttes ülést tartott, ahol megtárgyalták a kereskedelmi dolgozók munkaidőcsökkentésének módozatait. A kibővített ülésen részt vettek a fővárosi tanács, valamint a megyei tanácsok eú nökhelyettesei és a KPVDSZ megyebizottságainak titkárai. Az ülésen Szurdi István belkereskedelmi miniszter és Ligeti László, a KPVDSZ főtitkára tartott beszámolót. Az éllaii oktatás továbbfejlesztéséről Dr. Csűrös Zoltán elnökletével a fővárosi Fáklya művelődési központban tartotta tegMunkaterv [ nap központi vezetőségi ülését a pedagógusok szakszervezete. I A tanácskozáson megjelent Virizlay Gyula, a SZOT titkára is. Az állami oktatás helyzetéről és fejlesztésének tapasztalatairól szóló párthatározat eddigi végrehajtását dr. Gosz- tonyi János művelődésügyi miniszterhelyettes összegezte. Aláhúzta, hogy a Központi Bizottság oktatáspolitikai határozatát a pedagógus közvélemény kedvezően fogadta, s pozitív visszhangra talált körükben e határozat nyomán született kormányintézkedések, minisztériumi döntések nagy része is. A nevelők többsége egyetértett a tananyagcsökkentéssel, gondot leginkább a tankönyvek használata jelent. Fokozatos átdolgozásukra a Tan- könyvkiadóval egyeztetett terv készült. Bejelentette a miniszterhelyettes, hogy az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgákon a jövőben már a csökkentett tantervi tananyagból adnak számot a jelentkezők. Az ezzel foglalkozó intézkedést most készítik elő. Az általános iskolai felnőttoktatással foglalkozva a miniszterhelyettes emlékeztetett arra, hogy az idén új, öthónapos formát vezették be az ötödik, hatodik és hetedik, nyolcadik osztályban, a korábbi 10 hónapos helyett A következő tanév szeptemberében a középfokú felnőttoktatás új formáját szervezik meg. A szákmunkások középiskolájában minden, szakmunkás oklevéllel rendelkező számára lehetővé teszik, hogy l rövid úton, esti levelező oktatás formájában sajátíthassa el a szak- középiskolák közismereti anyagát. Az ülésen a központi vezetőség a szakszervezet új főtitkárának dr. Voksán Józsefet választotta, aki- eddig a szak- szervezet titkára volt. Dr. Voksán József 1926-ban született. A soproni tanítóképző intézetben kapott tanítói oklevelet 1917-ben. Később általános iskolai, majd középiskolai tanári diplomát szerzett. Évekig tanított általános iskolában, majd különböző művelődési, állami intézményekben tevékenykedett. Később az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa volt. 1967 óta bízták meg a pedagógusok szakszervezete köznevelési és szervezési osztálya vezetésével. 1971-ben a szakszervezet IX. kongresszusán választották titkárrá. A hatékonyabb munkáspolitikáért Ä szakszervezeti élet fő színtere: a város Üjszerű volt a témája és gondolata annak a megbeszélésnek, amelyre a napokban az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottsága és a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának elnöksége nevében kaptak meghívást a megye hat városának pártbizottsági első titkárai. Az értekezleten részt vett Jámbor Miklós, a megyei pártbizottság titkára, az SZMT képviseletében pedig dr. Dobi Ferenc vezető titkár, a SZOT elnökségének tagja (aki a vitaindítót tartotta) és Kovács István megyei titkár vett részt. A téma a városi pártbizottságok és a szakszervezetek együttműködésének tapasztalatai, aktuális feladatai köré csoportosult. Indokolta ennek napirendre tűzését egyrészt az, hogy a szakszervezeti tagságnak mintegy 60 százaléka a városokban él, másrészt pedig többségében a városokban tömörül a munkásosztály, amely elsődleges meghatározója a szakszervezeti tevékenységnek. A megbeszélés alapjául főként két fontos dokumentum szolgált: az MSZMP Politikai Bizottságának 1966 májusi határozata a szakszervezetek pártirányításának továbbfejlesztéséről és az idén júliusi határozata, amely a városi pártbizottságok tevékenységét, feladatait elemzi. A „kerítésem”kelül és hívül is Az üzemi szakszervezeti munka áttekintésével kezdődött dr. Dobi Ferenc vitaindítója, mivel ez az egyik legfontosabb terület. Alapjában itt sincsenek problémák — mint rámutatott —, ám a meglevő jogokkal és hatáskörökkel esetenként sokkal bátrabban kell élniük. Különösen gyenge az üzemen belüli rendellenességekkel szembeni fellépés, az ún. kifogásolási vétójog. Pedig itt-ott igen szembetűnő mulasztások tapasztalhatók a munkakörülményekben, s mindenképpen föl kell ellenük lépni. Ez mindjárt az első olyan témakör, amelyben nagyon szükséges, hogy — a városi pártbizottságoktól eredően is — az üzemi pártszervezet bátorítsa a szakszervezeti vezetést. Ugyancsak a szakszervezeti jogok körét illeti, hogy időnként kimaradnak a szakszervezetek egy-egy fontos üzemi döntés meghozatalából (kinevezések, jutalmazások stb.), amelybe pedig feltétlenül bele kellene szólniuk. A napjainkban gyakran és szükségszerűen hangoztatott demokratizmus kérdésének elválaszthatatlan része az üzemi demokrácia. Nem lehet a város demokratikus életét sem megfelelően fejleszteni — mutatott rá az SZMT vezető titkára —, ha ez nincs rendjén az üzemekben.1 Ezért együttesen kell áttörnie a városi pártvezetésnek és a szakszervezeteknek az akadályokat, és elérni, hogy maguk a munkások szóljanak bele ügyeik intézésébe az üzemekben. Meg kell teremteni a lehetőségét minél több helyen a közvetlen beleszólásnak is a közvetett, képviseleti gyakorlattal szemben. A vitaindító — majd annak nyomán maga a tanácskozás is — kiemelten kezelte az üzemen kívüli szakszervezeti tevékenység feladatait. Az ún. kerítésen kívüli tennivalóknak nagyobb szerepet kell ezután kapniuk, mert ez is hozzájárul ahhoz, hogy az üzemi munkásság nagyobb befolyást nyerjen a város életében, s egészségesebb, szélesebb körű kapcsolatok fejlődhessenek ki a társadalmi problémák megoldására. Ehhez tartozik, hogy az üzemi szak- szervezeti szervek jobban tájékozódjanak a városuk gondjairól terveiről. Csak így lehetséges, hogy részesei legyenek a város vérkeringésének. A számos érdekes részlet- kérdést is taglaló vitaindító külön aláhúzta, hogy a legnagyobb tartalék és a legnagyobb erőforrás a szakszervezeti munka további javításában, a munkások érdekvédelmében a pártvezetés további erősítése, a szakszervezet pártirányításának további szélesítése. Ez elsősorban nem szám- szerűséget jelent, hanem rendszeresebb foglalkozást a szak- szervezetekben dolgozó kommunistákkal, jobban tudatosítva bennük, hogy miért felelősek. Ebből kellene rendszert csinálni: biztatni és bátorítani is őket, növelni a felelősségüket. Az időszerű feladatokat végül is abban összegezte a vitaindító, hogy kívánatos tovább erősíteni az üzemi szak- szervezeti munkát, de egyben kifelé is kell fordulni a kerítésen kívülre, s mindehhez szervezetileg is keresni a lehetőségeket. A közeljövő számos konkrét tennivalója (üzemek ötévesterv-készítése, szak- szervezeti választások, kollektív szerződések módosítása stb.) igen sok kedvező alkalmat kínál. Kiindulópmt: az össztársadalmi érdek Jámbor Miklós szólt elsőnek az elhangzottakhoz — s egyetértését fejezve ki azokkal — különösen azt hangsúlyozta, hogy mindezeknek a tennivalóknak óz alapeszméjét az össztársadalmi érdeknek kell meghatároznia. Bárki bármilyen poszton dolgozik a szakszervezetekben, az legyen számára a legfontosabb, hogy az adott problémákat a munkásosztály politikájának talaján állva, az össztársadalmi érdek szempontjából vizsgálja. Ez a legfőbb mérce. Noha nem kívánható me£ minden alapszervi szakszervezeti vezetőtől, hogy mindent országos szinten tekintsen át vagy „országos fejjel” gondolkodjék, de azt mindenképpen mag lehet és kell követelni, hogy helyesen értelmezze a társadalmi érdekeket. Így például az egész társadalom jólétét emeli a munka termelékenységének növelése, ezért munkás-érdek, de össztársadalmi érdek is a termelőeszközök maximális kihasználása. .Amikor tehát egyik-másik helyen a munkáslétszámot a gépek csökkentett kihasználásával egy műszakba csoportosítják — a korábbi 2—3 helyett —, akkor a csoportérdeket helyezik az össztársadalmi érdek elé. Ezt pedig sem a pártszervek, sem a szakszervezeti szervek nem nézhetik el. Nemzeti jövedelmünket s így életszínvonalunkat ugyanis a tervezettnek megfelelően vagy azon felül csak akkor tudjuk növelni, ha a rendelkezésre álló eszközöket a legnagyobb mértékben kihasználjuk. Ennek tükrében beszélt a megyei pártbizottság titkára a normák rendszeres karbantartásáról is, mely látszólag nem mindig esik egybe a csoportvagy az egyéni érdekkel, mégis az össztársadalomnak — s benne a munkásnak, az egyénnek is — az a fontos, hogy ki-ki erejének, képességeinek és a gép teljesítőképességének legjobb felhasználásával a legmegfelelőbb termékeket állítsa elő. E téren is — mutatott rá Jámbor Miklós — sok a tennivalójuk a párt- és szakszervezeti szerveknek. A városok vérkeringésében A mintegy beható beszélgetéssé formálódott tanácskozás a továbbiakban is e szellemben, a munkáspolitikáért és az egész társadalomért érzett felelősséggel vitatta meg az adott helyi teendőket. így Papp József, a Vác városi pártbizottság első titkára a többi,között arról szólt, hogy nem különleges helyzetről van szó a városokban sem, de az itt folyó munka néhány olyan sajátos vonással rendelkezik, amely állandó figyelmet érdemel. Az üzemi d-eimakr áriáról elhangzottakkal kapcsolatban arra a helyenként mutatkozó káros vonásra hívta föl a figyelmet, hogy az üzemi négyszög kihagyja a kollektívát a döntésekből, s csak a saját személyében határoz. Pedig az üzemi négyszög csak akkor tölti be a hivatását, ha a gyakorlatban is csakugyan képviseli a dolgozókat és egy- egy fontos kérdésben, még o döntés előtt informál, véleményt kér, nemcsak utólag igyekszik meggyőzni az elhatározás helyességéről. Ezt a megfigyelésit támosz- totta alá Komáromi János, a százhalombattai városi párt- bizottság első titkára is, hozzátéve, hogy csak hosszabb távú vagy esetenkénti testületi állásfoglalás birtokában lenne szabad egyáltalán összeülni, hogy fontos kérdésben határozzanak. A szakszervezeti titkár ugyanis nem egyenlő a szakszervezeti tagsággal. Saját városáiól egyébként még azt is elmondotta, hogy a szakszervezetek különösen a művelődéspolitikai törekvésekben segítenek sokat, s ez igen örvendetes. Jó gyakorlatról számolt be Nagy Sándor, a gödöllői városi pártbizottság első titkára. Évente egyszer összehívják a város üzemeinek igazgatóit, párt- és szakszervezeti vezetőit, s tájékoztatva őket az időszerű feladatokról, megjelölik, hogy miben kérik a segítségüket. Hasonlóan jó gyakorlat, hogy a városi tanács munkatársai fogadónapokat tartanak az üzemekben a szakszervezetek szervezésében. Ugyanúgy tanácstag-beszámolókat is. A városi szakmaközi bizottságok nagyobb aktivizálásáról, a város életébe való hatékonyabb bekapcsolásáról beszélt Babinszki Károly, a ceglédi városi pártbizottság első titkára. Jobban kell élni — hangoztatta a továbbiakban — a szakszervezetek kommunista aktivistáinak a segítségével is, mert az a tapasztalat, hogy többnyire csak akkor hívják össze őket, amikor beszámolók vagy más akciók közelednek. Ez kevés, nem is jó módszer. Pedig a szakszervezeti kommunista aktivistákkal való sűrűbb találkozás sokat segíthet a feladatok tökéletesebb megoldásában. Szentendrén az utóbbi időben különösen a szocialista brigádmozgalommal foglalkoznak sokat — vázolta Simon János, a városi párt- bizottság első titkára. Úgy látják, hogy ebben a pártnak és a szakszervezeteknek sok közös teendőjük van, s egyik fontos eszköze a város- politika megvalósításának is. A várospolitikai kérdéseket egyébként külön és rendszeresen kívánják megbeszélni o szakszervezeti vezetőkkel, mert ez még további nagy tartalékokat rejt magában. Az első ilyen fórum lesz majd Szentendrén. A beható tárgyalás során Nagy Imre, a Pest megyei párt- hizottság párt-és tömegszervezetek osztályának munkatársa saját tapasztalatai alpján is kiemelte, hogy az eddigieknél több gondot kell fordítaniuk a pártszervezeteknek a rendszeres találkozásra a szakszervezetekben dolgozó kommunistákkal. A pártirányítás elsősorban így valósulhat meg helyesen. így ismerhetik meg közvetlenül a párthatározatokat és a belőlük adódó teendőket, amelyeket napi munkájukban érvényesíteniük kell. Pest megye szakszervezeti és városi pártvezetőinek első közös tanácskozása végül is hasznos konklúziókkal zárult, s bizonyára érezteti majd hatását a további pártmunkában, szakszervezeti tevékenységben egyaránt. S ami a legfontosabb, abban, amiért egyáltalán lezajlott: a munkáspolitika hatékonyabb érvényre juttatásában. L. Z. A muhkásasszony a piacon vásárol. Mérges, amiért drága a burgonya, a zöldség. Szidja a világot, őt pedig a férje, mert mindig minden pénzt elkölt. Az édesanya hol karácsonyra, hol húsvétra, hol születésnapra készül. Millió ürügy a vásárlásra, amikor gyermekének ruhát, cipőt vehet. A kormány intézkedése nyomán a gyermekruházati cikkek árát rögzítették. Vajon mindenütt betartják-e a rendeletet? Jó minőségű és elegendő árut biztosít-e az ipar, a kereskedelem a vásárlók számára? Több és nagyobb lakást szeretnénk építeni a nagy családosok számára, az ifjú házasulandóknak. Kedvezményeket biztosít az állam azoknak a munkásoknak, akik különben évekig várhatnának míg sorra kerülnének. Vajon hogyan valósul meg minden szinten az intézkedések sora? Mind- enriek mi köze cikkünk címéhez: a munkatervhez? A felsorolt és még sok más ehhez hasonló téma ( szerepel a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság jövő esztendei munkatervében. Érdemes bepillantani a programba, mert a vizsgálandó témák címei is elárulják, mennyire közérdekű kérdésekkel foglalkoznak a társadalmi munkások, természetesen szakemberek bevonásával. Év elején, februárban munkához lát a NEB aktívahálózata: o termelők, valamint a termeltető és forgalmazó szérvek szerződéses kapcsolatait vizsgálja, hogy a kölcsönös előnyök alapján valósulnak-e meg. Helyesen alakították-e a friss és feldolgozott, valamint a belföldi ellátásra és exportra kerülő jeges és tartósított zöldségfélék, mennyiségi arányait, s azt milyen közgazdasági és egyéb körülmények befolyásolták? Érdekeltek-e a termelők és a forgalmazók a több termelésben, abban, hogy elegendő és olcsó áru iusson a dolgozók asztalára7 N apjainkban pártbizottságok, tanácsok, művelődési szervek, pszichológusok foglalkoz- V nak azzal, hogyan tölthetik megnövekedett szabad idejüket hasznosan mindazok, akiket a szabad szombat illét. Az életszínvonal emelkedése is megkívánja az érdekelt szervek gondoskodását, hiszen az anyagi jólét növekedése, ha nem párosul a tudat formálásával, az idővel való hasznos, tokos gazdálkodással, a nemes cél vész kárba. Az ország tele van szép tájjal, történelmi, művészeti emlékkel, amelyeket minden dolgozónak érdemes megismernie. De ha utaznak az emberek, tudnak-e közben kulturáltan étkezni, megszállni, adottak-e a turizmus feltételei? Megyénkben a Dunakanyar, a Galga mente, Gödöllő, Vác, Ráckeve szép vidéke hívja a látogatókat. A NEB májusjúniusban ellenőrzi: vajon az idegenforgalmi szervezetek, a művelődési otthonok, vállalatok, intézmények át- érzik-e, milyen felelősség terheli őket? A lakásépítkezésekkel kapcsolatban többféle vizsgálatot szerveznek: a szövetkezeti építőipari közös vállalatoknál; a lakásépítő és -fenntartó szövetkezeteknél, de megvizsgálják év végéig a megye egész építőiparát is. Hasonlóan szükséges az a vizsgálat, amelyet a lakossági szolgáltatások árképzése és áralakulása ügyében folytatnak. Elegendő szolgáltató tevékenységet végeznek-e a lakosság érdekében? Napirenden szerepel még a tömegtestnevelés, a tömegsport helyzete, az, hogy ne csak a verseny- szerű sporttal törődjenek a sportszövetségek, hanem minden ember egészségének megvédése, különösen a fiatalság testedzése legyen középpontban. T allóztunk a népi ellenőrök jövő esztendei tervei között, s megállapítottuk, hogy programjuk valamennyi része közelről érinti megyénk lakosságát, és jól választották ki azokat a témákat, amelyek vizsgálatával s a , hiányosságok feltárásával hozzájárulhatnak a jobb ellátáshoz, a kulturáltabb élethez. S. A. __ .
