Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-02 / 282. szám
6 PESl UECvei iJCirlap 1973. DECEMBER 2., VASÁRNAP Peöt megyei barancjoicíóoh 95. Jászkarajenő—Kőröstetétlen II. KÓrÖStetétleil nevének két tagját bogozva, az első rész: Kőrös, alighanem 1625-ből származtatható, amikor a később még sokáig Nagykőrös városához tartozó tetétleni pusztát, amely Lorántffy Zsuzsannával azon évben történt egybekelésekor Rákóczi György birtokába került, a nagyúr két évre Kőrös városának adta zálogba. Fogasabb kérdés a második névtag: Te- tétlen eredeztetése. Ilyen község ma is található a Hajdúságban, de az Űj Magyar Lexikon e címszónál téved a históriában. Anonymus krónikája a Pest megyei Tetétlen halmát jelöli meg Árpád s vezérei egyik első, honfoglaláskori szállásvidékének. A lexikon következetes tévedése, hogy a Pest megyei Árpád-halmon 1896-ban, a millennium alkalmából emelt oszlopot is a tiszántúli Tetétlennek prezentálja. Czuczor—Fogarasi száz- esztendős Magyar Nyelv Szótára egyébként a tetétlen szót a tetötlennel azonosítja, olyan hellyel, házzal, amelynek teteje. fedele nincsen. Ki tudhatja: vajon a tetétleni halom volt-e lapos, csapott tetejű — tetötlen, vagy a körötte keletkezett szállások állottak fedetlen kunyhókból, putrikból ... ? E tudománytalan, fantáziáié eredetkeresés miatt .már azért sem pironkodom, mert nálam különb ember képzeletét is megmozdította a *■ tetétleni halom és a hozzá fűződő krónikás história. Ezen a tájon szekerezett 1851-ben Nagyszalontáról Nagykőrös félé, amelynek gimnáziumában tanári állás várta, Arany János. Az őszi esőben — így szó! a legenda, — megállották a tetétleni csárdánál, s míg/ a szekér pihent, nyilván szó esett a halom történetéről is. Négy esztendő múlva néhány körösi tanártársával kirándult Nagykőrös város negyvennyolcbéli képviselőjének, a császári kegyelemmel nemrégen hazatért Tanárky Gedeonnak tetétleni tanyájára, amelynek közelében a híres halom állott. Arany, aki ekkortájt az ősmagyar eposz tervével foglalkozott, ekkor, 1855- ben írta A tetétleni halmon című költeményét. A költészet e® a valóság nyomait járva, Kőröstetétle- nen, idézzük fel még Arany János egyéb versfogantató tetétleni látogatását is. Egy másik tetétleni tanyára látogatva. ismerkedett meg Csonka Márton öreg gulyással, aki magát azidőtt 100 esztendősnek mondotta. A költő elelbeszélgetett a tapasztalt pásztoremberrel, s alakját — az Árpád-halmi verssel egy évben — először A vén gulyás című költeményben örökítette meg: — Egy pohár bor a kezében, — Bora elfoly, keze reszket, — Vén gulyás ül a karszéken, — Műit időkre emlékeztet, — Hosszú évsor nyomja vállát, — Száz esztendőt emlegetnek; Elég volna hagyománynak, — elég volna történetnek. — Ám elkészült a vén gulyás búcsúztatója is — a 100 esztendős Marci bácsit 48 ökörrel vontatott, fekete posztós szekéren hamarosan tenger nép kísérte el utolsó útjára. — Viszik Marci bácsit, nem is hozzák vissza — Hová ő most indul, nem csekély út lesz a! — És Marci bácsi, akit Arany versei halhatatlanná tettek, ha nem is testi elevenségében, de Stróbl Alajos szoboralakjában, visz- szatért a földre. Az 1910-ben Nagykőrösön felállított Aranymellszobor talapzatán ott ül a vén gulyás és a költő meg a pásztor kölcsönösen őrzik egymás emlékezetét... Marti b/iCSinak már csak a szobra áll és versbe foglalt emlékezete él, de a száz esztendőnél is régebbi 650 tanya jó ideig szanaszét düledezik még a jászkarajenői-kőröste- tétleni határban. S míg a községközpontokban az újonnan épülő és feljavított házakban mind gazdagabb a komfort, a kényelem, a korszerű emberi hoz fflő iskoláztatásának ügyét, a tanyavilág általános rendezése előtt, a legsürgősebben meg kell oldani. Ez a meggyőződésem nyilván pontosad egyezik az illetékes elhatározásokkal és tervekkel is. Jelenleg egy jászka- rajenői központi iskola mellett (Óvoda, napközi is van!), ahová a kőröstetétleni gyerekek is járnak — három tanyai isA tetétleni vén gulyás a nagykőrösi Arany-szobor talapzatán Fotó: Bakonyi Béla életformához szükséges kellék, addig a tanyák — természetesen és törvényszerűen — az idejétmúlt életformák nyűgét szenvedik. Az elzártságot részben feloldja 80 tanya villamosítása — a teljes tanyalétszám 12—13 százaléka —, segít a néma és süket esték felbolydí- tásában a rengeteg tranzisztoros rádió és elég szépszámú telepes tévé. A tanyavilág gazdasági, szociológiai problémáihoz nem tudok hozzászólni. Megoldásuk egészen biztosan rendkívül bonyolult, nagy költségű szervezési és telepítési kérdés. De mikor a végtelen buckákon iskolába bandukoló kisgyermeket látom — e sorok írásakor már esik a hó és kemény a fagy —, az a meggyőződésem, hogy a tanyai iskolák, pontosabban a tanyai iskolásgyerekek fársadalmunkkóla működik, körülbelül 30 főnyi iskolással. Ez még mindig nem szünteti meg az iskolákba vándorolgatás nehézségeit, de az égető feladat megoldása már a megvalósulás határáig érkezett. Elkészült egy tágas, nagy befogadó képességű, megfelelő berendezésű hétközi kollégium terve a tanyai iskolásgyerekek részére. Meg egy rideg telet és egy locs-poes tavaszt kell a tanyai iskolásgyerekeknek kihúzniuk. Talán jövő ősztől kezdve már heti 12 hosszú kényszerbaran- golás helyett csak szombat délben és hétfőn reggel fordulnak egyet-egyet a tanya és a kollégium között — s bízzunk benne, hogy ezt az egyet- egyet is buszon, autón vagy szekéren. Békés István Tizennyolc óra a barlang mélyén Kimerítő túra után — életmentés Solymáron Hét gimnazista indult barlangjárásra a solymári ördöglyuk labirintus-rendszerébe. Egyikük sem ismerte a terepet, kezdetleges felszereléssel, magúk eszkábálta elemlámpákkal kísérelték meg a barlang bejárását. Eltévedtek, elemlámpáik kimerültek. Egyre remény telenebbül keresgélték a kijáratot. A kétségbeesett szülők este a rendőrséghez fordultak segítségért. Egyetlen fiú említette otthon kirándulásuk célpontját. Indulás éjfél után Dr. Dénes György, a Barlangi Mentőszolgálat vezetője nyolc társával éjfélkor a bajbajutott gyerekek segítségére indult. Most az egyik életmentő, Taródi Péter mesél: — A Vörös Meteor T. E. barlangásza vagyok. A pénz- pataki víznyelőt kerestük fel csoportommal. 130 méter mélységben továbbjutási kísérletet akartunk végrehajtani — köny- nyűbúvár-felszereléssel. A barlangot patak szeli át, vad sodrással vízesés zuhog alá, egyszóval nehéz terepet választottunk. Ráadásul nem sikerült a merülés, zavaros volt a víz. A java azonban ezután következett: visszafelé 48 méteres, függőleges szakadék felett vezetett utunk, miközben 30 kilogrammos felszereléseket cipeltünk. 10 órás kimerítő barlangi tartózkodás után csuromvizesen bukkantunk felszínre. Odakint változatos táj fogadott bennünket: sötétség és hóvihar. — Több órás autóút után késő éjjel értem haza. Megkönnyebbülten magamra húztam a takarót és ekkor csengettek. Az ajtóban rendőr állt. URH-s kocsival értem jöttek, azonnal induljak társaimmal a srácokat menteni... Tanuléterep •• az Ordöglyuk A solymári Ördöglyuk a zsíroshegyi turistaháztól néhány száz méterre, egy kőbánya tetején van. Ez a budapesti barlangosok egyik tanulóterepe. Körülbelül két kilométer hosz- í, zegzugos, sötét és mély szakadékokat rejt magában. Hétvégeken ellepik az ifjú, amatőr barlangrajongók. SzeMásnap őrizetbe vették a tettest A harmadik már nem A gyanakvó Rozsén* Két szállítómunkás parkolt le tehergépkocsival november 21-én délután Budaörs mellett, a régi és az új 80-as műút elágazásánál, az úgynevezett Nádas-dűlőben. Emi Ferenc budapesti és Kiss Lajos törökbálinti lakosok pihenőt tartottak, s aligha gondoltak arra, hogy ezáltal egy bűnügy tanúi lesznek. A két férfi a bokrok között egy női holttestet fedezett fel. 10 pár kesztyű A Pest megyei Rendőr-főkapitányság életvédelmi alosztályának munkáját alaposan megnehezítette az, hogy a holttest személyazonosságát nem tudták megállapítani, semmilyen hivatalos igazolványt nem találtak az áldozatnál. A körülmények azonban úgy alakultak, hogy a nyomozók már aznap, néhány órával a holttest felfedezése után gyanakodtak a tettes kilétére! S hogy ez mint lehetséges, időben vissza kell lépnünk több mint egy hónapot. Rózsa Józsefné, mint bedolgozó, kesztyűket köt a budaörsi ktsz-nek, s az ő bedolgozója volt Varsányi Magdolna, aki a kesztyűk varrásában segédkezett. Nos, Varsányi Magdolna október 6-án járt Rózsánénál, megvarrt kesztyűket adott át neki, s elvitt tíz párat azzal, hogy hétfőre azokat is elkészíti. Megkérte Rózsánét. ha 8-án hétfőn kész árut visz be a ktsz- hez, menjen be érte hozzá, a lakására. Hétfőn azonban Rózsáné csak Varsányi Magdolna hétesztendős kislányát találta otthon, aki ezt mondta: Tegnap a szüleim sétálni mentek, aztán anyukám kórházba került. Amíg Rózsáné nekifogott megvarrni a 10 pár kesztyűt, megérkezett Varsányi Magdolna élettársa, Pálfi József, a BKV autóbusz-vezetője. Az életére törtek Pálfi elmondta Rózsánénak, hogy előző nap élettársának — aki harmadik gyermekükkel volt terhes — fájdalmai jelentkeztek, s elindultak Budapestre. A Móricz Zsigmond körtéren Varsányi Magdolna újból rosszul lett, mentőt kellett hívni. Pálfi meg is állított egyet, de csak élettársa fért fel, mert mások is voltak már a kocsiban. A Rókus kórházban, ahová szerinte az asszonyt vitték, érdeklődött, ám egy ápolónő közölte vele, hogy Varsányi Magdolna már nincs ott, meghagyta: bárki keresi, ne mondják meg hová menti Mindezek után Pálfi még hozzátette: „nemigen hiszem, hogy a Magdi fog még neked kesztyűt varrni!” Rózsáné, akinek gyanús volt ez a történet, bejelentést tett, majd segített már a megtalálása napján is azonosítani a holttestet. Másnap, november 22-én már Pálfi Józsefet őrizetbe vették és kihallgatták. Először a rendőrségen is a kórház-variációt mondta el, később másik vallomást tett, melynek lényege az volt, hogy rencsére eddig nem történt még komolyabb baleset. Kenderkötélen a kürtő lelett — A barlang előtt rövid megbeszélést tartottunk, majd kisebb csoportokban módszeresen elkezdtük az Ördöglyuk át- fésülését. Társammal a barlang legmélyebb pontja, a Fehérterem felé igyekeztem. Az ott elhelyezett vendégkönyvben felfedeztük a gimnazisták bejegyzéseit. Találtunk egy ócska, rossz elemlámpát is. Tudtuk, nyomon vagyunk. Az utolsó szűkületen átbújva, már hangokat is hallottunk. A legjobbkor érkeztünk: négy fiú éppen a tízméteres kürtő felett lógott egy ócska kenderkötélen. Kísérteties volt! Azonnal visszaparancsoltuk őket, majd egyenként, felhúztuk a srácokat. Tizennyolc órát töltöttek a barlang mélyén, de egyáltalán nem voltak megijedve. Azt hiszem, egyikük sem volt tisztában, milyen veszélyes volt vállalkozásuk ... S. Zs. Huszonöt év 1S48. december 1-én, huszonöt esztendővel ezelőtt hagyva cl a nyomdát a „Néphadsereg” első száma. A „Néphadsereg” első vezéreikbe „Feladataink” címmel programot adott, amelynek egyik pontja a többi között kimondja: „Mindent el kell követnie lapunknak, hogy hadseregünk tagjai a marxizmus—leninizimis tanításaival is fel legyenek fegyverezve.” Mozgalmas, mai szemmel nézve történelminek már méltán nevezhető idők következtek ezután a hadsereg, s lapja fejlesztésében. Az elmúlt 25 esztendő története bizonyítja, hogy az újság eleget tett a párt- és katonai vezetés elvárásainak. A párt határozatainak szellemében jelentős részt vállalt mind a sorállomány kommunista szellemű, internacionalista nevelésében, marxista-leninista világnézetének formálásában. Nem kevésbé fontos az újságnak az ,a tevékenysége sem, amellyel a hadseregbe áramló újabb harci technika megismertetését, kezelésének elsajátítását és hatékonyabb alkalmazását segítette elő. Nagy szolgálatot tett és tesz a „Néphadsereg” a Varsói Szerződésbe tömörült szocialista országok hadseregei életének ismertetésével, kiképzési és harci sikereinek bemutatásával. Most, e szép, sikerekben bővelkedő évforduló alkalmával köszöntjük a Néphadsereget és további sikereket kívánunk felelősségteljes és szép munkájukhoz. Halló, itt N — Telefongyár? — A nagy- kátai gyáregység ... 1970-ben nyitotta meg kapuit. Azóta sokat fejlődött, ma 600 embernek ad kenyeret. A munkások többsége leány vagy asszony. A gépek még nem a legkorszerűbbek, a termelés mégis évről évre emelkedik. Itt készülnek a CB—667 típusú telefonok, amelyekből naponta két műszakban négyszázat szerelnek össze. Erre az évre 105 ezret irányoz elő a terv, s ennek forintértéke 111 millió. A telefoncsengő tányérját alakítja az eszterga. Készül a távbeszélő lelke: a tekercs. A kész telefonok a szerelőszalagról kerülnek le. Koppány György képriportja « r A elettarsa egy idegen autós férfival összejátszva őt ugyanott (!) a Nádas-dűlőben, már meg akarta ölni, csak 'futva tudott elmenekülni. A beismerés A harmadik vallomás így hangzott. Akkor vasárnap, tehát október 7-én, Pálfi József és Varsányi Magdolna a Törökugrató közelében lévő Csi- ki-csárdába mentek. Késő este volt. Előzőleg Pálfi a szerszámos kamrában magához vett és zsebre (!) rakott egy nehéz, több mint egy kilós rovátkolt fejű tengelycsonkot, azzal, hogy a csárdában gyakran van verekedés, tudjon mivel védekezni. Hazafelé jövet a Nádas-dűlő közelében vitatkozni kezdtek, Pálfi szerint élettársa féltékenység! jelenetet rendezett, összeverekedtek! Pálfi dulakodás közben elővette a nehéz vasat és többször fejbe ütötte vele az asszonyt, aki elterült az árokban. Pálfi a tengelycsonkot eldobta és hazament, s amikor lecsillapodott — már éjfél felé járt — visszatért a tett színhelyére, megállapította, hogy élettársa halott. A testet behúzta a bokrok közé és gazzal letakarta. Néhány nap múlva, október 12- én, újból visszatért, beljebb, a sűrűbe húzta a halott asszonyt és földet hányva rá, igyekezett miné jobban letakarni. A Pest megyei Rendőr-főkapitányság életvédelmi alosztályának véleménye szerint, ez a vallomás már igaz, beismerésnek tekinthető. A vizsgálat még tart. F. B. volt „mese"
