Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-02 / 282. szám

6 PESl UECvei iJCirlap 1973. DECEMBER 2., VASÁRNAP Peöt megyei barancjoicíóoh 95. Jászkarajenő—Kőröstetétlen II. KÓrÖStetétleil nevének két tagját bogozva, az első rész: Kőrös, alighanem 1625-ből származtatható, amikor a ké­sőbb még sokáig Nagykőrös városához tartozó tetétleni pusztát, amely Lorántffy Zsu­zsannával azon évben történt egybekelésekor Rákóczi György birtokába került, a nagyúr két évre Kőrös városá­nak adta zálogba. Fogasabb kérdés a második névtag: Te- tétlen eredeztetése. Ilyen köz­ség ma is található a Hajdú­ságban, de az Űj Magyar Lexi­kon e címszónál téved a his­tóriában. Anonymus krónikája a Pest megyei Tetétlen halmát jelöli meg Árpád s vezérei egyik első, honfoglaláskori szállásvidékének. A lexikon következetes tévedése, hogy a Pest megyei Árpád-halmon 1896-ban, a millennium alkal­mából emelt oszlopot is a ti­szántúli Tetétlennek prezen­tálja. Czuczor—Fogarasi száz- esztendős Magyar Nyelv Szó­tára egyébként a tetétlen szót a tetötlennel azonosítja, olyan hellyel, házzal, amelynek te­teje. fedele nincsen. Ki tud­hatja: vajon a tetétleni halom volt-e lapos, csapott tetejű — tetötlen, vagy a körötte kelet­kezett szállások állottak fe­detlen kunyhókból, putrik­ból ... ? E tudománytalan, fantáziáié eredetkeresés miatt .már azért sem pironkodom, mert nálam különb ember képzeletét is megmozdította a *■ tetétleni halom és a hozzá fűződő krónikás história. Ezen a tájon szekerezett 1851-ben Nagyszalontáról Nagykőrös fé­lé, amelynek gimnáziumában tanári állás várta, Arany Já­nos. Az őszi esőben — így szó! a legenda, — megállották a tetétleni csárdánál, s míg/ a szekér pihent, nyilván szó esett a halom történetéről is. Négy esztendő múlva néhány körösi tanártársával kirándult Nagykőrös város negyven­nyolcbéli képviselőjének, a császári kegyelemmel nemré­gen hazatért Tanárky Ge­deonnak tetétleni tanyájára, amelynek közelében a híres halom állott. Arany, aki ek­kortájt az ősmagyar eposz ter­vével foglalkozott, ekkor, 1855- ben írta A tetétleni halmon című költeményét. A költészet e® a valóság nyomait járva, Kőröstetétle- nen, idézzük fel még Arany János egyéb versfogantató tetétleni látogatását is. Egy másik tetétleni tanyára láto­gatva. ismerkedett meg Cson­ka Márton öreg gulyással, aki magát azidőtt 100 eszten­dősnek mondotta. A költő el­elbeszélgetett a tapasztalt pásztoremberrel, s alakját — az Árpád-halmi verssel egy évben — először A vén gulyás című költeményben örökítette meg: — Egy pohár bor a ke­zében, — Bora elfoly, keze reszket, — Vén gulyás ül a karszéken, — Műit időkre em­lékeztet, — Hosszú évsor nyomja vállát, — Száz esz­tendőt emlegetnek; Elég volna hagyománynak, — elég volna történetnek. — Ám elkészült a vén gulyás búcsúztatója is — a 100 esztendős Marci bácsit 48 ökörrel vontatott, fekete posztós szekéren hamarosan tenger nép kísérte el utolsó útjára. — Viszik Marci bá­csit, nem is hozzák vissza — Hová ő most indul, nem cse­kély út lesz a! — És Marci bá­csi, akit Arany versei halha­tatlanná tettek, ha nem is tes­ti elevenségében, de Stróbl Alajos szoboralakjában, visz- szatért a földre. Az 1910-ben Nagykőrösön felállított Arany­mellszobor talapzatán ott ül a vén gulyás és a költő meg a pásztor kölcsönösen őrzik egy­más emlékezetét... Marti b/iCSinak már csak a szobra áll és versbe foglalt emlékezete él, de a száz esz­tendőnél is régebbi 650 tanya jó ideig szanaszét düledezik még a jászkarajenői-kőröste- tétleni határban. S míg a köz­ségközpontokban az újonnan épülő és feljavított házakban mind gazdagabb a komfort, a kényelem, a korszerű emberi hoz fflő iskoláztatásának ügyét, a tanyavilág általános rendezése előtt, a legsürgő­sebben meg kell oldani. Ez a meggyőződésem nyil­ván pontosad egyezik az ille­tékes elhatározásokkal és ter­vekkel is. Jelenleg egy jászka- rajenői központi iskola mellett (Óvoda, napközi is van!), aho­vá a kőröstetétleni gyerekek is járnak — három tanyai is­A tetétleni vén gulyás a nagykőrösi Arany-szobor talapzatán Fotó: Bakonyi Béla életformához szükséges kellék, addig a tanyák — természete­sen és törvényszerűen — az idejétmúlt életformák nyűgét szenvedik. Az elzártságot rész­ben feloldja 80 tanya villamo­sítása — a teljes tanyalétszám 12—13 százaléka —, segít a néma és süket esték felbolydí- tásában a rengeteg tranziszto­ros rádió és elég szépszámú telepes tévé. A tanyavilág gaz­dasági, szociológiai problémái­hoz nem tudok hozzászólni. Megoldásuk egészen biztosan rendkívül bonyolult, nagy költségű szervezési és telepíté­si kérdés. De mikor a végtelen buckákon iskolába bandukoló kisgyermeket látom — e sorok írásakor már esik a hó és ke­mény a fagy —, az a meggyő­ződésem, hogy a tanyai isko­lák, pontosabban a tanyai is­kolásgyerekek fársadalmunk­kóla működik, körülbelül 30 főnyi iskolással. Ez még min­dig nem szünteti meg az isko­lákba vándorolgatás nehézsé­geit, de az égető feladat meg­oldása már a megvalósulás határáig érkezett. Elkészült egy tágas, nagy befogadó ké­pességű, megfelelő berendezé­sű hétközi kollégium terve a tanyai iskolásgyerekek részére. Meg egy rideg telet és egy locs-poes tavaszt kell a tanyai iskolásgyerekeknek kihúzniuk. Talán jövő ősztől kezdve már heti 12 hosszú kényszerbaran- golás helyett csak szombat délben és hétfőn reggel for­dulnak egyet-egyet a tanya és a kollégium között — s bíz­zunk benne, hogy ezt az egyet- egyet is buszon, autón vagy szekéren. Békés István Tizennyolc óra a barlang mélyén Kimerítő túra után — életmentés Solymáron Hét gimnazista indult bar­langjárásra a solymári ördög­lyuk labirintus-rendszerébe. Egyikük sem ismerte a tere­pet, kezdetleges felszereléssel, magúk eszkábálta elemlám­pákkal kísérelték meg a bar­lang bejárását. Eltévedtek, elemlámpáik kimerültek. Egy­re remény telenebbül keresgél­ték a kijáratot. A kétségbe­esett szülők este a rendőrség­hez fordultak segítségért. Egyetlen fiú említette otthon kirándulásuk célpontját. Indulás éjfél után Dr. Dénes György, a Bar­langi Mentőszolgálat vezetője nyolc társával éjfélkor a baj­bajutott gyerekek segítségére indult. Most az egyik élet­mentő, Taródi Péter mesél: — A Vörös Meteor T. E. bar­langásza vagyok. A pénz- pataki víznyelőt kerestük fel csoportommal. 130 méter mély­ségben továbbjutási kísérletet akartunk végrehajtani — köny- nyűbúvár-felszereléssel. A bar­langot patak szeli át, vad sodrással vízesés zuhog alá, egyszóval nehéz terepet válasz­tottunk. Ráadásul nem sikerült a merülés, zavaros volt a víz. A java azonban ezután követ­kezett: visszafelé 48 méteres, függőleges szakadék felett ve­zetett utunk, miközben 30 kilo­grammos felszereléseket cipel­tünk. 10 órás kimerítő barlangi tartózkodás után csuromvizesen bukkantunk felszínre. Odakint változatos táj fogadott ben­nünket: sötétség és hóvihar. — Több órás autóút után késő éjjel értem haza. Meg­könnyebbülten magamra húz­tam a takarót és ekkor csen­gettek. Az ajtóban rendőr állt. URH-s kocsival értem jöttek, azonnal induljak társaimmal a srácokat menteni... Tanuléterep •• az Ordöglyuk A solymári Ördöglyuk a zsí­roshegyi turistaháztól néhány száz méterre, egy kőbánya te­tején van. Ez a budapesti bar­langosok egyik tanulóterepe. Körülbelül két kilométer hosz- í, zegzugos, sötét és mély szakadékokat rejt magában. Hétvégeken ellepik az ifjú, amatőr barlangrajongók. Sze­Másnap őrizetbe vették a tettest A harmadik már nem A gyanakvó Rozsén* Két szállítómunkás parkolt le tehergépkocsival november 21-én délután Budaörs mellett, a régi és az új 80-as műút el­ágazásánál, az úgynevezett Ná­das-dűlőben. Emi Ferenc bu­dapesti és Kiss Lajos törökbá­linti lakosok pihenőt tartottak, s aligha gondoltak arra, hogy ezáltal egy bűnügy tanúi lesz­nek. A két férfi a bokrok kö­zött egy női holttestet fedezett fel. 10 pár kesztyű A Pest megyei Rendőr-főka­pitányság életvédelmi alosztá­lyának munkáját alaposan megnehezítette az, hogy a holt­test személyazonosságát nem tudták megállapítani, semmi­lyen hivatalos igazolványt nem találtak az áldozatnál. A kö­rülmények azonban úgy ala­kultak, hogy a nyomozók már aznap, néhány órával a holt­test felfedezése után gyana­kodtak a tettes kilétére! S hogy ez mint lehetséges, időben vissza kell lépnünk több mint egy hónapot. Rózsa Józsefné, mint bedol­gozó, kesztyűket köt a budaörsi ktsz-nek, s az ő bedolgozója volt Varsányi Magdolna, aki a kesztyűk varrásában segédke­zett. Nos, Varsányi Magdolna október 6-án járt Rózsánénál, megvarrt kesztyűket adott át neki, s elvitt tíz párat azzal, hogy hétfőre azokat is elkészí­ti. Megkérte Rózsánét. ha 8-án hétfőn kész árut visz be a ktsz- hez, menjen be érte hozzá, a la­kására. Hétfőn azonban Rózsá­né csak Varsányi Magdolna hétesztendős kislányát találta otthon, aki ezt mondta: Tegnap a szüleim sétálni mentek, az­tán anyukám kórházba került. Amíg Rózsáné nekifogott meg­varrni a 10 pár kesztyűt, meg­érkezett Varsányi Magdolna élettársa, Pálfi József, a BKV autóbusz-vezetője. Az életére törtek Pálfi elmondta Rózsánénak, hogy előző nap élettársának — aki harmadik gyermekükkel volt terhes — fájdalmai jelent­keztek, s elindultak Budapest­re. A Móricz Zsigmond körté­ren Varsányi Magdolna újból rosszul lett, mentőt kellett hív­ni. Pálfi meg is állított egyet, de csak élettársa fért fel, mert mások is voltak már a kocsi­ban. A Rókus kórházban, aho­vá szerinte az asszonyt vitték, érdeklődött, ám egy ápolónő közölte vele, hogy Varsányi Magdolna már nincs ott, meg­hagyta: bárki keresi, ne mond­ják meg hová menti Mindezek után Pálfi még hozzátette: „nemigen hiszem, hogy a Mag­di fog még neked kesztyűt varrni!” Rózsáné, akinek gyanús volt ez a történet, bejelentést tett, majd segített már a megtalá­lása napján is azonosítani a holttestet. Másnap, november 22-én már Pálfi Józsefet őri­zetbe vették és kihallgatták. Először a rendőrségen is a kór­ház-variációt mondta el, ké­sőbb másik vallomást tett, melynek lényege az volt, hogy rencsére eddig nem történt még komolyabb baleset. Kenderkötélen a kürtő lelett — A barlang előtt rövid megbeszélést tartottunk, majd kisebb csoportokban módszere­sen elkezdtük az Ördöglyuk át- fésülését. Társammal a barlang legmélyebb pontja, a Fehér­terem felé igyekeztem. Az ott elhelyezett vendégkönyvben felfedeztük a gimnazisták be­jegyzéseit. Találtunk egy ócs­ka, rossz elemlámpát is. Tud­tuk, nyomon vagyunk. Az utolsó szűkületen átbújva, már hangokat is hallottunk. A legjobbkor érkeztünk: négy fiú éppen a tízméteres kürtő fe­lett lógott egy ócska kender­kötélen. Kísérteties volt! Azon­nal visszaparancsoltuk őket, majd egyenként, felhúztuk a srácokat. Tizennyolc órát töl­töttek a barlang mélyén, de egyáltalán nem voltak meg­ijedve. Azt hiszem, egyikük sem volt tisztában, milyen ve­szélyes volt vállalkozásuk ... S. Zs. Huszonöt év 1S48. december 1-én, huszon­öt esztendővel ezelőtt hagyva cl a nyomdát a „Néphadsereg” első száma. A „Néphadsereg” első vezéreikbe „Feladataink” címmel programot adott, amely­nek egyik pontja a többi kö­zött kimondja: „Mindent el kell követnie lapunknak, hogy hadseregünk tagjai a mar­xizmus—leninizimis tanításaival is fel legyenek fegyverezve.” Mozgalmas, mai szemmel nézve történelminek már mél­tán nevezhető idők következtek ezután a hadsereg, s lapja fej­lesztésében. Az elmúlt 25 esztendő törté­nete bizonyítja, hogy az újság eleget tett a párt- és katonai vezetés elvárásainak. A párt határozatainak szellemében je­lentős részt vállalt mind a sorállomány kommunista szel­lemű, internacionalista nevelé­sében, marxista-leninista vi­lágnézetének formálásában. Nem kevésbé fontos az újság­nak az ,a tevékenysége sem, amellyel a hadseregbe áramló újabb harci technika megismer­tetését, kezelésének elsajátítá­sát és hatékonyabb alkalma­zását segítette elő. Nagy szolgálatot tett és tesz a „Néphadsereg” a Varsói Szerződésbe tömörült szocialista országok hadseregei életének ismertetésével, kiképzési és harci sikereinek bemutatásával. Most, e szép, sikerekben bő­velkedő évforduló alkalmával köszöntjük a Néphadsereget és további sikereket kívánunk fe­lelősségteljes és szép munká­jukhoz. Halló, itt N — Telefongyár? — A nagy- kátai gyáregység ... 1970-ben nyitotta meg ka­puit. Azóta sokat fejlődött, ma 600 embernek ad kenyeret. A munkások többsége leány vagy asszony. A gépek még nem a legkorszerűbbek, a termelés mégis évről évre emelkedik. Itt készülnek a CB—667 típusú telefonok, amelyekből naponta két műszakban négyszázat sze­relnek össze. Erre az évre 105 ezret irányoz elő a terv, s en­nek forintértéke 111 millió. A telefoncsengő tányérját alakítja az eszterga. Készül a távbeszélő lelke: a tekercs. A kész telefonok a szerelőszalagról kerülnek le. Koppány György képriportja « r A elettarsa egy idegen autós fér­fival összejátszva őt ugyanott (!) a Nádas-dűlőben, már meg akarta ölni, csak 'futva tudott elmenekülni. A beismerés A harmadik vallomás így hangzott. Akkor vasárnap, te­hát október 7-én, Pálfi József és Varsányi Magdolna a Tö­rökugrató közelében lévő Csi- ki-csárdába mentek. Késő es­te volt. Előzőleg Pálfi a szer­számos kamrában magához vett és zsebre (!) rakott egy nehéz, több mint egy kilós ro­vátkolt fejű tengelycsonkot, azzal, hogy a csárdában gyak­ran van verekedés, tudjon mi­vel védekezni. Hazafelé jövet a Nádas-dűlő közelében vitat­kozni kezdtek, Pálfi szerint élettársa féltékenység! jelene­tet rendezett, összeverekedtek! Pálfi dulakodás közben elővet­te a nehéz vasat és többször fejbe ütötte vele az asszonyt, aki elterült az árokban. Pálfi a tengelycsonkot eldobta és hazament, s amikor lecsillapo­dott — már éjfél felé járt — visszatért a tett színhelyére, megállapította, hogy élettársa halott. A testet behúzta a bok­rok közé és gazzal letakarta. Néhány nap múlva, október 12- én, újból visszatért, beljebb, a sűrűbe húzta a halott asszonyt és földet hányva rá, igyekezett miné jobban letakarni. A Pest megyei Rendőr-főka­pitányság életvédelmi alosztá­lyának véleménye szerint, ez a vallomás már igaz, beismerés­nek tekinthető. A vizsgálat még tart. F. B. volt „mese"

Next

/
Thumbnails
Contents