Pest Megyi Hírlap, 1973. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-01 / 281. szám

2 "“jc/fw'Iap 1973. DECEMBER 1., SZOMBAT BREZSNYEV HAZAÉRKEZETT DELHIBŐL Szovjet—'indiai közös nyilatkozat Leonyld Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára be­fejezve indiai hivatalos baráti látogatását, pénteken repülőgépen haza­érkezett Delhiből. A tárgyalások eredményeit közös nyilatkozatban! rögzítették, azt csütörtökön írta alá Leonyid Brezsnyev és Inüira i Gandhi, s tegnap adták ki. cok és hangsúlyozták, erőfeszí­téseket kall tenni a gyarmato­sítás, neokolonializmus, faji diszkrimináció és az appart- heid-politika meglevő marad­ványainak felszámolására. A Szovjetunió és India üdvözöl­te az ázsiai helyzetben tapasz­talható kedvező változásokat. Eszmecserét folytatott az indiai szubkontinens helyzeté­ről. Ügy vélték, hogy az indiai szubkontinensen még fennálló vitás problémákat bármiféle külső beavatkozás nélkül, az érdekelt országok közötti tár­gyalások útján lehet és kell | rendezni.A Szovjetunió és In­dia kifejezték mélységes aggo­dalmukat a Közel-Keleten ki­alakult helyzet miatt. A felék úgy vélték, hogy az államközi kapcsolatok alapjá­vá kell tenni az olyan elveket, mint az államközi kapcsola­tokban az erőszak alkalmazá­sának elutasítása, a szuvereni­tásnak és a határok sérthetet­lenségének tiszteletben tartá­sa, a belügyekbe való be nem avatkozás, a gazdasági és az egyéb együttműködés átfogó fejlesztése a teljes egyenjogú­ság és a kölcsönös előnyök alapján. Á két fél megerősítette, hogy más érdekelt államokkal együtt egyenjogú alapon kész hozzájárulni az Indiai-óceán békeövezetté változtatása kér­désében a kedvező megoldás kereséséhez. Az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára és India mi­niszterelnöke hangsúlyozta az államférfiak személyes talál­kozóinak és kontaktusainak nagy jelentőségét minden szinten, ezen belül legmaga­sabb szinten is az államok kö­zötti kölcsönös megértés és kölcsönös bizalom megszilár­dítása, az államközi kapcso­latokban felmerülő kérdések sikeres megoldása és az egye­temes béke megerősítése szem­pontjából. Lecmyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára meghívta Indira Gandhi indiai miniszterelnö­köt hivatalos baráti látogatás­ra a Szovjetunióba. Indira Gandhi köszönettel elfogadta a meghívást. A konstruktív együttműködés példája Eeonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának indiai látogatása a két ország közötti 15 éves gazdasági szerződés és közös politikai deklaráció aláírásával fejeződött be. 'Képünkön: Brezsnyev és Indira Gandhi miniszterelnök kicserélik az aláirt okmányokat. Befejeződött Leonyid Brezs­nyev ötnapos indiai látogatá­sa. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja Központi Bizottsá­gának főtitkára e viszonylag rövid idő alatt olyan sokrétű megbeszéléssorozatot folyta­tott és olyan gazdag progra­mot bonyolított le, amelynek nyomán — Zamjatyin szóvivő szavaival — új szakiasz kez­dődik a szovjet—indiai kap­csolatokban. Ezekről a kapcsolatokról mind Brezsnyev, mind Indíra Gandhi miniszterelnök-asz- szony megelégedéssel állapí­totta meg, hogy azok sike­resen, az együttműködés és a kölcsönös megértés szellemé­ben fejlődnek. Brezsnyev látogatásának je­lentőségét néhány szám is ér­zékelteti. Az indiai főváros Palam repülőterétől a szállá­sig a hírügynökségek jelenté­se szerint legalább kétmillió ember köszöntötte az SZKP KB főtitkárát, a Vörös Erőd­nél tartott beszéd során pe­dig még ennél is több. A megfigyelőket nem a számok bűvölete késztette az impo­záns adatok közlésére, hanem az a szándék, hogy ily mó­don is emlékeztessenek India, a világ második legnépesebb országának mérteire. A két hatalmas ország kap­csolatai önmagukban is nagy jelentőségűek. De, tekintettel dimenzióikra és a világban el­foglalt különleges helyzetük­re, viszonyuk fontossága még tágas határaikon is messze túlnő. Ha nem így lenne, nem töltötték volna meg Űj-Delhi szállodáit a szélrózsa minden irányából összesereglett tudó­sítók. Olyan .viszony új fej­leményeinek tanulmányozásá­ra jöttek Indnába, amelyről barát és ellenség tudja, hogy a konstruktív együttműködés igen jó példája Brezsnyev egyik szimboli­kus, szép gesztusáról különle­ges melegséggel írtak az in­diai lapok: a magasrangú vendág magnóliacsemetét ül­tetett a Mahatma Gandhi sír­emléke melletti parkban. A Szovjetunió már a Gandhi ál­tal vezetett függetlenségi harc során támogatta India népei­nek törekvéseit, és az önálló­ság elnyerése útmi ez a tá­mogatás még fokozódott. A két ország 1953. december 2-án kötötte első átfogó ke­reskedelmi szerződését. 1956. november 15-én India 500 millió rubel hitelt kapott má­sodik ötéves tervének beindí­tásához. 1959. február 4-én működésbe lépett a Szovjet­unió által épített, évi egy­millió tonna kapacitású bhilai acélmű. Ma már mintegy ki­lencven ilyen nagy horderejű ipari, mezőgazdasági és tudo­mányos létesítmény épült szovjet segítséggel. A keres­kedelmi érintkezés növekedé­sére jellemző, hogy az évi for­galom 1953-ban, az első nagy egyezmény megkötésekor ti- zenhárommiUió rúpia volt, ma pedig 3700 millió rúpia. Nem szorul bővebb magya­rázatra annak a lehetősége, hogy a Szovjetunió már ma is India legnagyobb külkeres­kedelmi partnere! A most aláírt hosszú távú egyezmé­nyek nyomán még tovább szé­lesedik a sokoldalú gazdasági érintkezés. Ez Indiában azért is általános megelégedést kel­tett, mert jövőre kezdődik az ország újabb ötéves terve. Űj-Delhi gazdasági köreiben is szívesen emlékeztetnek ar­ra, hogy a szovjet partner önzetlensége, a teljes feltétel­mentesség olyan tény, amely nyugati viszonylatban elkép­zelhetetlen. A kölcsönösségen alapuló együttműködés külpolitikai vi­szonylatban is kedvező. Az 1971 augusztusában Moszkvá­ban megkötött barátsági és együttműködési szerződés to­vább erősítette a két ország közös fellépését a nemzetközi étet számos fontos területén. Mindkét nagy országnak hosszú határa van a Kínai Népköztársasággal, így érthető, ha aggodalmaik is közösek a kínai politika jellege miatt. Moszkva és Űj-Delhi közösen lépett és lép fel a távol- és közel-keleti igazságos rende­zésért. India támogatja a szovjet lesizerelési és katonai költségcsökkentési javaslato­kat. Brezsnyev a Vörös Erőd­nél, az indiai parlament két házának együttes ülésén és más fórumokon is kifejtette, hogy India a nemzetközi élet területén, az ázsiai biztonság vonatkozásában is milyen nagyra értékeli a szovjet— indiai együttműködést. Az SZKP KB főtitkára és Indira Gandhi miniszterelnök megbeszélései és a nyomuk­ban aláírt dokumentumok to­vább erősítik a szovjet—indiai viszony alapját: a kölcsönös . tiszteletet és bizalmat. Harmat Endre KGST- Finnország Az eEső ülés ünnepélyesen írták alá pénteken Moszkvában, a KGST-palolában a KGST és Finnország együttműkö­dési bizottságának november 23— 33-án megtartott első üléséről szó­ló jegyzőkönyvet. Hazánk delegá­cióját Szaiai Béla, a külkereske­delmi miniszter helyettes-e vezette. A bizottság munkatervet fogadott el 1974-re, amely előirányozza a KGST-tagor- szágok és Finnország közötti sokoldalú együttműködés le­hetőségeinek feltárását a gép­gyártás, a vegyipar, a közle­kedés, a tudományos-műszaki együttműködés, a szabványo­sítás és a statisztika több konkrét területén. Jermu Laine finn külke­reskedelmi miniszter az első jegyzőkönyv aláírását „óriási jelentőségű eseményként” jellemezte. Ez az okmány, — mondotta — a további együttműködés alapját képe­zi. „A KGST valóban nyílt szervezet, amely mint tapasz­talhattuk. rendkívül könnyen szervezte meg az együttmű­ködést Finnországgal, annak ellenére, hogy ott a KGST-or­szágokétól eltérő gazdasági rendszer van.” Waldheim az egyiptomi- izraeli megbeszélésekről Röviddel az­előtt, hogy egyip­tomi részről csü­törtökön bejelen­tették a Kairó— Szuez országút 101-es kilométer­kövénél folyó tár­gyalások felfüg­gesztését, Jariv izraeli tábornok optimista nyilat­kozatot adott a Tel Aviv-i rádió­nak. Mint mondotta, a megbeszélések ugyan holtpont­ra jutottak, de bízik benne, hogy folytatódni fog­nak. Állítása sze­rint egy kérdés­ben csütörtökön sikerült megálla­podnia Gamazi egyiptomi tá­bornokkal: a jövőben a tűz­szünetet sértő akciókat a he­lyi parancsnokok közvetlen kapcí óla tbal epésével — az ENSZ-erők képviselőinek se­gítségével — igyekeznek el­kerülni. Mint beszámoltunk Tanaka dilemmája Tanaka nyáron őszre ígérte az árak stabilizálását. Atn a Japán kormányfő ígérete nem vált be. Ellenkezőleg, az infláció minőién ed­diginél súlyosabb helyzetet teremtett a szigetországban, amit csak te­tézett az olajtermelő arab áUamok bojkottja. Tanaka kormánya seb­tében egy nyilatkozatot tett közzé, s ebben némileg elhatárolta magát korábbi, Izrael-barát politikájától. Az embargót átmenetileg ugyan feloldották, de az olajszükségletének 85 százalékát az arab országok­ból importáló Japán ipari köreinek kedélyét ez korántsem nyugtatta meg. Ilyen körülmények között bizonyos fokig váratlanul érte Tokiót az európai Közös Piac országainak Javaslata, amelyben a Kilencek együttműködésre tesznek ajánlatot. Annál is inkább tanácstalan Ta­naka, mert véleménye szerint helyesebb lenne a bilaterális — Európa Japán — együttműködés helyett a trilaterálist — Európa—Japán—Egye­sült Államok — szorgalmazni. Ázsia legfejlettebb országa csakhamar sorsdöntő válaszút előtt áll. Az USA-val megle­hetősen rossz tapasztalatokat szereztek az elmúlt években, már ami a gazdasági kapcso­latokat illeti. Amerika bőke­zűen bánt a dollármilliókkal, ha valamely japán iparágban beruházási igény merült fel, de szűkkeblű szövetségesnek bizonyult, ha a fejlett japán ipar termékeinek egyesült ál­lamokbeli forgalmazása vagy a japán árukat sújtó vámté­telek szóba kerültek. Érthető, hogy a nyugat­európai ajánlat is meggondol- koztatja Tokiót Évekkel ez­előtt — amikor az első japán piacon — éppen a Közös Piac tagállamai közül kerültek ki azok az országok, amelyek vé­dővámot és más, korlátozó in­tézkedéseket sürgettek a ja­pán iparcikkekkel szemben. A konkurrenciahárc a nemzetkö­zi piacon is egyre élesebbé vált, elsősorban az autók érté­kesítésében. Még az év vége előtt Nyu- gat-Európában tárgyalás kez­dődött a Kissinger-féle Üj At­lanti Chartáról. Ez lényegében Nyugat-Európa és az Egyesült Államok kapcsolatait hivatott új alapokra helyezni. Tanaka taktikája most arra irányul, hogy legalább ezeknek az esz­mecseréknek az eredményétől Gamazi egyiptomi és Jariv izraeli tábornok távoznak a 101-es kilométerkőtől, ahol eddigi tanácskozásaik nem járlak eredménnyel. A to­vábbi találkozások időpontját nem jelöltéit meg . .. róla, alig fél órával Gamazi és Jariv tábornok csütörtöki találkozója előtt, a tárgyalás színhelyének közelében rövid tűzharcra került sor. Mint Kurt Waldheim ENSZ- főtitkár New Yorkban csü­törtökön este újságírókkal közölte, Ensio Siilasvuo, a kö­zel-keleti ÉNSZ békefenntartó erők főparancsnoka megkí­sérli elérni, hogy folytatód­janak az egyiptomi—izraeli megbeszélések. Waldheim sze­rint a tárgyaláeokon a fő ne­hézséget az izraeli csapatok visszavonásával és a Szuezi- csatorna keleti partján tartóz­kodó egyiptomi erők létszám­csökkentésével kapcsolatos kérdések okozzák. Lapzártakor érkezett: Izrael teljes harckészültség­be helyezte csapatait — je­lentették be Tel Avivban —, azt követően, hogy csütörtökön megszakadtak az Egyiptommal folytatott tárgyalások a Kairó —Szuez országút 101-es kilo­méterkövénél. gyártmányú gépkocsik, motor- j tehesse függővé Japán vála­kerékoárok, híradástechnikai cikkek megjelentek az európai szát ra. a Közös Piac javaslatá­A SZOVJETUNIÓBÓL pén­teken föld körüli pályára bo­csátották a „Kozmosz—613” jelzésű mesterséges holdat. A PÁRT eredményes mun­káját, a népgazdaság sikereit méltatta Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára a két­napos pártplénumon elhang­zott zárszavában, amelyet pénteken hoztak nyilvánosság­ra. NÉHÁNY NAPOS lengyel­országi baráti látogatásra Var­sóba érkezett Enrico Berlin- guer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára. Bolgár földön farm (3.) Nem utópia Az elmúlt év időjárása nem kedvezett a bolgár mezőgazda­ságnak, ennek ellenére szép eredmények születtek. A két ev alatt megerősödött agrár-ipari komplexumokban a termelés je­lentősen növekedett. A földművelésügyi és élelmiszeripari mi­nisztérium adatai szerint a mezőgazdaság teljesítette a 72-es tervet, s az 1971-es eredményekhez képest 5,7 százalékos fej­lődést ért el. Országos átlagban hektáronként 37,1 mázsa bú­zát termeltek tavaly, ez rekord a bolgár mezőgazdaság tör­ténetében. A kenyérgabona-termelés 705 ezer tonnával múlta felül a tervezettet. Túlteljesítették a terveket az árpa, a cu­korrépa, a dohány termesztésében, de a zöldségfélék, a gya­pot- és a hústermelés területén is. A mezőgazdaságnak 1973-ban a társadalmi termék 19 szá­zalékát, a nemzeti jövedelem 22,4 százalékát kell produkál­nia, ami azt jelenti, hogy egyetlen esztendő alatt 7,8 száza­lékos termelésnövekedést kell elérnie. E célok elérése komoly feladatot jelent, a szakemberek véleménye szerint a sikerhez az agrár-ipari komplexumok anyagi-műszaki bázisának to­vábbi erősítése szükséges. A mezőgazdasági beruházásokra több mint 170 millió levát"irányzott elő az állam, ennek az összegnek jelentős részét 21 új állattenyésztési komplexum, 6 új melegházi kertészet stb. építésére fordítják. A gépparkot közel 10 ezer új traktorral és több mint másfél ezer kombájn­nal gyarapítják, növelik az öntözött területek nagyságát és a műtrágya-felhasználást. Ezeken kívül az agrár-ipari komple­xumoknak országosan mintegy 200 millió leva hitel áll ren­delkezésükre, hogy fontosabb beruházásaikat finanszírozzák. Csakis így érhető el az a cél, amit az agrár-ipari komplexu­mok megalakításéval tűztek ki: az ipari technológiák megho­nosítása a mezőgazdasági termelésben, a hatékonyság foko­zása érdekében, illetve a következő fokozat előkészítése. A jelenlegi ötéves tervben a bolgár mezőgazdaság beru­házásainak több mint egyharmada a nagy gépesített és auto­matizált állattenyésztő telepek építésére irányul. Az agrár­ipari komplexumok révén végrehajtott koncentráció és spe­cializáló keretében épültek fel a Sztara Zagora-i, russzei és kosztinbrodi baromfikombinátok, melyek évenkénti teljesítése 4 millió darab broyler csirke. A doncsevi tojásgyár évente . 55 millió darab tojást ad a népgazdaságnak. A trgovistei és knezsai nagyüzemi sertéshizlaldák éves termelése eléri a 4 ezer tonna sertéshúst. 1975-ig az állattenyésztő komplexumok a népgazdasági tervben előírt sertéshúsmennyiség felét, a to­jás egynegyedét, a baromfihúsnak pedig csaknem háromne­gyedét fogják előállítani. Mindezek ismeretében már nem is tűnik utópisztikusnak az a kép, amelyet Palagacsev professzor írása vázol, „A bol­gár mezőgazdaság 2000-ben” címmel. Az elkövetkező három Bulgáriában nagy gondot fordítanak a jövő nemzedékeinek felne­velésére, jó ellátására. Képünk a szófiai 107. általános iskola szépen berendezett étkezdéjében készült. évtized fejlődését az elmúlt három évtized eredményeire ala­pozza. így ír: „2000-ben nagyüzemi, gépesített, nagy intenzitású gazdál­kodás lesz az egész országban. Átalakul a termelőterület struktúrája, a gabonafélék részaránya csökken, a szemes és gyökérgumós takarmánynövényeké, a zöldségféléké, a szálas takarmányoké, az évelő kultúráké pedig növekszik. A termés­hozamok a következő szinten mozognak: búza: 50—60 mázsa, kukorica 100—150 mázsa, napraforgó 30 mázsa, paradicsom 500 mázsa, alma 350—500 mázsa, bor- és csemegeszőlő 100—300 mázsa hektáronként. A tehenenkénti éves tejhozam 6000 li­ter, az anyánkénti évi juhtejhozam 300 liter, az évi gyapjúho­zam juhonként 8 kiló, az évi tojáshozam tojónként 260 darab lesz. Ilyen eredményeket már most elérnek, már van olyan búzafajta, melynek terméshozama hektáronként 100 múzsa, és vannak olyan szarvasmarhafajták, melyek tehenei 6000 li­ternél több tejet adnak évente. A mezőgazdaság gyors fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges a mezőgazdasági gépgyártás és a vegyipar, az ipar­szerű építkezés, a szakosított szállítás, valamint az élelmiszer- ipar fejlődése. Ehhez jó feltételeket biztosít a szocialista or­szágokkal való együttműködés, a mind szélesebb körű integ­ráció. Az 1000 férőhelyes tehenészetekben, a 30—100 ezres ser­téshizlaldákban, a 7 millió férőhelyes broylerházakban, 5—6 ezer férőhelyes marhahizlaldákban az ember szerepe elsősor­ban a gépi mechanizmusok és automatikus berendezések mű­ködésének ellenőrzésére és irányítására korlátozódik.” Urbán Péter (Vége) * < t A közös nyilatkozat szerint a bizalom, a barátság és a köl­csönös megértés légkörében tartott megbeszéléseken esz­mecserét folytattak a szovjet— indiai kapcsolatok kérdéseinek széles köréről, sokoldalú to­vábbfejlesztésük távlatairól, valamint kölcsönös érdeklő­désre számottartó időszerű nemzetközi problémákról. Mindkét fél megelégedéssel állapította meg a megvitatott kérdésekben nézeteik nagyará­nyú egybeesését és kifejezték mély megelégedésüket a Szov­jetunió és India közötti baráti kapcsolatok és együttműködés valamennyi területen történő sikeres fejlődésével kapcsolat­ban. Az időszerű nemzetközi problémákról folytatott eszme­csere során a felek üdvözölték az európai feszültség enyhülé­sének és a béke erősödésének elmélyülő folyamatát. Ugyan­akkor megállapították, hogy a világ néhány térségében még mindig vannak feszültséggó-

Next

/
Thumbnails
Contents