Pest Megyi Hírlap, 1973. november (17. évfolyam, 264-280. szám)

1973-11-16 / 268. szám

1973. NOVEMBER 16., PÉNTEK 5 fűi MECl KJtirlap Gyógyszerészkonferencia A munkaszervezésről Egerben megkezdődött a gyógyszerészek első országos munkaszervezési konferenciá­ja. A megnyitó ünnepségen részi vett és felszólalt dr. Zsö- gön Éva egészségügyi minisz­terhelyettes. Három napon át mintegy 75 előadás hangzik el a gyógyszerészeti munkaszerve­zés időszerű problémáiról. A tudományos ülésen többek kö­zött a szervezéselmélet gyógy­szertári alkalmazásával, a szá­mítógépeknek a gyógyszertári munkafolyamatok helyes szer­vezésével, valamint a raktá­rozás fejlesztésével foglalkoz­nak. A tanácskozás célját a la­kosság gyógyszerellátásának további javításában és fej­lesztésében jelölték meg. A félmondat súlya Óvoda épült Tökölön — társadalmi összefogásból Ki tudna számot adni róla — szerencsére —, hány böl­csődét, iskolát, óvodát avat­tak november 7-e tiszteleté­re országszerte? Az újságok megírták és a sorok között rendszerint ott szerepelt egy fél mondat: mennyi a társa­dalmi munika összértéke. Afé/.ón sajátjuknak érzik Annak idején magam is ott | voltam a tököli 75 személyes óvoda avatásán. Ebben az épületben kapott helyet a két szoba összkomfortos óvónői szolgálati lakás, és az Ulkolát 1 is ellátó 250 személyre főző, modern konyha is. Az avatás előtt egy órával már csopor­tok járták az új, még festék­A feszültség.ingadozások felderítésére Hol gyenge a vezeték? Különleges berendezés ké­szült a Villamosipari Kutató­intézetben, a villamosenergia­szolgáltatás feszültséginga­dozásainak felderítésére. A berendezés egy héten át figye­li majd a megadott körzetben a feszültség változásait, jelzi, hol célszerű kicserélni a ve­zetéket az ingadozás meg­szüntetésére. A háztartások gépesítése következtében évente 10—12 százalékkal növekszik a lakosság villa- mosenergia-fogyaszrtása, jelenleg átlag 700 kilo­wattórát használ fel egy család évente. Különösen a téli Időszakban esténként ugrásszerűen nö­vekszik az áramfelhasználás, de a vezeték szűk keresztmet­szetén nem folyhat át annyi áram, ezért következik be fe­szültségesés. Emiatt halvá­nyabban ég a lámpa, lassab­ban sül meg az étel a sütő­ben, összezsugorodik a tv képernyőjén a kép. Átlagban körülbelül 50 ezer lakásban észlelhető ez a jelenség. Most esetenkénti mérések­kel csak nehezen lehet meg­határozni, melyik az a kör­zet vagv lakás, ahol a veze­ték „nem bírja” a nagyobb megterhelést. Az új mérőberendezés viszont folyamatosan vizs­gálja majd a helyszínen a feszültségváltozásokat, s így pontosan meghatározha­tó a gyenge vezetékszakasz. Feszül tségrvizsgáló berende­zés felhasználásával tovább javulhat a villamosenergia­szolgáltatás. A Petőfi Múzeumban Csokonai- és Majakomk/j-kiálMs Két érdekes új kiállítást nyitnak novemberben a Petőfi Irodalmi Múzeumban. 24-én nyílik meg a költő születésé­nek 200. évfordulója alkalmá­ból rendezett Csokcmai-emlék- kiáüvtás. A tárlat eredeti kéziratok, első ki­adású könyvek, festmé­nyek, metszetek, bútorok és néprajzi tárgyak segít­ségével idézi fel a magyar felvilágoso­dás nagy költőjének, gazdag világát. Nem egyedül és nem elsősorban életrajzi kiállítás lesz ez. Az irodalmi kiállítá­sok sajátos eszközeivel, első­sorban az életművet akarja szemléletessé tenni. Bepillan­tást enged majd filozófiai és politikai gondolataiba, a sze­relmes költő érzelemvilágába, de megmutatja az irodalmi népiesség első jelentős képvi­selőjét és a humor, sőt az iró­nia mesterét is. Vlagyimir Majakovszkij szü­letésének 80. évfordulója al­kalmából a moszkvai állami irodalmi múzeum a Magyar— Szovjet Baráti Társaság és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös rendezésében november 30-án nyílik meg az Irodalmi Mú­zeumban a Majakovszkij-em­lékkiállítás. A kiállításon be­mutatják Majakovszkij irodal­mi munkáit — kezdve versei első ki­adásával, az „Én” című verseskönyvvel és befe­jezve a „Teli torokból” , című poémával —, művészeti tevékenységével kapcsolatos anyagokat, újsá­gokat és folyóiratokat, ame­lyekben a költő művei megje­lentek, színházi darabjainak és film,bemutatóinak plakát­jait, fényképanyagokat. szagú épületet. Amikorra pe­dig megkezdődött a hivatalos ünnepség, a nagyterembe ve­zető folyosók is zsúfolásig megteltek, pedig a hátulállók- hoz a beszédekből legfeljebb a szófoszlányok juthattak el. Kiccit hosszúra sikerült az avatás, de volt rá magyará­zat, arra is, miért tartott ki végig mindenki: a sajátjuk­ban érezték magukat. Itt le­hetett lemérni, mit takar a tudósítások fél mondata: a társadalmi munka összértéke ennyi és ennyi. Amikor a már halaszthatat­lan óvodaépítést Tökölön el­határozták, és elkészítették a terveket, az építési költségek, re valamivel több mint 4 mil­liót szántak. Mire felépült a ház, az összeg egymillióval megemelkedett. Üj, jobb ötlet született, egy kis módosítás itt, egy változtatás ott, vala­mit a tervezettnél drágábban tudtak megvásárolni, s máris elfogyott a keret. Ekkor meg­mozdult a falu: a környék nagyüzemei, a termelőszövet­kezet, a lakosság. Egyformán segíteni akart, aki belépője­gyet váltott az óvodaépítés tá­mogatására meghirdetett elő­adásra, s az is, aki több száz­ezer forintot tudott adni. Forintok és százezrek Majd egy óráig tartott, míg a tanácselnök sorolta-köszönte a segítséget. A tanácstagok­nak, akik az utcák lakóit szervezték, a szülői munka- közösségnek a 30 ezer forin­tért eladott jegyekért, az ál­talános iskola dolgozóinak, a gyerekeknek, akik 35 ezer fo­rintot adtak össze. A Pest megyei III-as számú közös építőipari vállalat fix költséggel vállalta a munkát. Aki csak egyszer is foglalko­zott építéssel, tudja, hogy ez maga is juttatás. Arról nem is szólva, hogy az alapozástól átadásig mindössze hét hónap telt el. Emellett az építők, a Somogyi János vezette szocia­lista brigád tagjai 15 ezer fo­rint értékű munkát térítés nélkül, szabad idejűkben vé­geztek el. Harmincezer forint kedvezményt kaptak a hűtő­gépek vásárlásakor. A Pest me~--i TÜZÉP Vállalat 10 ezer forintot adott, az ÁTÉV dolgozói 35 ezer forint kész­pénzt és 25 ezer forint értékű társadalmi munkát. A falu kisiparosai 15, egy szigetszent- miklósi üvegesmester az ösz- szes üvegesmunkálatok elvég­zésével 12 ezer forinttal járult az építkezéshez. A nagyüzemek a lehetősé­geikhez márt nagyobb össze­gekkel járultak hozzá az épít­kezéshez, a Csepel Autógyár munkásai 40 ezer forint érté­kű anyagot és segédmunkát, a tököli Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet tagsága kerek 100 ezer forint értékű anyagot, 50 ezer forintos munkát adott. A Pest vidéki Gépgyár mű­szaki gárdája és szakmunká­sai az olajégők beszerelésé­vel, anyagban és pénzben 116 ezer forinttal járultak a mun­kához. A belügyiek irányítá­sával végzett munka 300 ezer forintot ér, és ahányszor ké­réssel fordultak hozzájuk, fu­varral segített a honvédség. Próbaüzem A túrái Galgamenti Mgtsz-ben megkezdte próbaüzemelé­sét az új, VIS—10 típusú váltakozó irányú és légsebességű, óránként 10 tonna teljesítményű szemestermény-szárító be­rendezés, amely Kenyéri József, a Gépkísérleti Intézet mun­katársának és Dományi László, a Galgamenti Tsz elnökhe­lyettesének szabadalma. A próbaüzem alatt a tsz kukoricater­mését szárítják. A gép tervezői a próbaüzem közben rendszeresen tanul­mányozzák a szárító működését. Sokan minden érdek nélkül Hét munkásfiatal „gólyának” készül Felnőttoktatás Százhalombattán Minden eddiginél nagyobb figyelmet szentelnek a száz­halombattai üzemek gazdasági és tömegszervezeti vezetői, a város népművelési dolgozói a munkásműveltség ügyének. A két szocialista üzemóriás — a Dunai Kőolajipari Vállalat és a Dunamenti Hőerőmű Válla­lat — további beruházásai egyre több jól képzett szakmunkást igényelnek. A fizikai dolgozók tanulását megkönnyítő rendelkezések és a helyi — segítő szándékú — intézkedések hatására az idén jóval többen vállalkoztak to­vábbtanulásra, mint a korábbi Korszerű talajlazítás VIBROLAZ- 80-NAL AJÁNLATUNK: gyümölcs-, szőlő-, lucernatelepítésnél mindig — fejlett, iparszerű termelési technológia alapján — és kukorica-, szója-, cukorrépa-, zöldségtermesztésnél VIBROLAZ - 80 nagy teljesítményű vibrációs altalajlazítót használjon. 1974. évi megrendelését 1973. december 31-ig kérjük megadni az AGROKER-nek vagy a gyártó Felsőbagodi MEZŐGÉP Vállalatnak. ügyintéző: Belenta Mihály kér. oszt. vez. Telefon: Zalaegerszeg 11—480. Telex: 33207. években. Az 1973—74-es tan­évben a város dolgozói közül 80 fizikai munkás kezdte el a dolgozók általános iskolájának VII—VIII. osztályát. A gimná­ziumokban és szakközépisko­lákban tanuló fizikai munká­sok száma a DKV-ban 70, a DHV-ban 37. Nagy az érdeklődés a munkásfiatalok egyetemi tanulását elősegítő kor­mányrendelet iránt is. A DKV-ból 14 fiatal szakmun­kás jelentkezett, közülük vá­lasztotta ki a felvételi bizott­ság azt a hetet, aki jelenleg előkészítő tanfolyamon „gyűj­ti az erőt” az ősszel kezdődő egyetemi oktatáshoz. UJ MŰTRÁGYA Harmincszázalékos termésnövekedés Az ország különböző vidé­kein tíz nagyüzemi kísérlet eredményeit összegezték ezek­ben a napokban a mezőgazda- sági kutatók a Péti Nitrogén- művek megbízásából. Kipró­bálták a dunántúli gyár új műtrágyáját A Mikramid elnevezésű nagykoncentrációjú talaj­táp alkotóeleme a karba- mid és hat különböző nyomelem. A növényi szervezetben kis mennyiségben szükséges nyomelemek, így a vas, a mangán, a cink, a réz, a bőr, a molibdén a növényi szerve­zetben a vitamin szerepét töl­tik be, hiányuk különböző élettani rendellenességeket, betegségeket okoz. A gyár mikroelem-tartalmú műtrá­gyáját az idén alkalmazzák először nagyüzemi táblákon. Az eredmény szembetűnő, különösen a szőlőkben és a cukorrépánál. Az összegezések szerint a műtrágya harmincszázalé­kos termésnövekedést ho­zott átlagban. A cukorrépaföldeken a ter­més mennyiségi növekedése mellett a minőségi javulást is észlelték. A sikeres kísérletek után a Péti Nitrogénművek berendezkedik a várható igé­nyek kielégítésére. félmillióba került, s az óvoda bővítése látta a hasznát a megmaradt forintoknak. Bővítések — terven felül Tavaly kezdődött meg a te­lepülésen a vízvezeték-hálózat fektetése, és a községben la­kók nagy megelégedésére megnyílt az ÁBC-áruház. Ter­ven felül bővítették ismét az óvodát, most már kettőszáz- hatvan gyermek élvezheti a közösségi játékok öröméit. Ugyancsak terven felül sajá­títottak ki házhelyeket az új lakótelep épületeinek, építet­tek új utót a lakótelepen és adták át rendeltetésének az öregek napközi otthonát. Az idei esztendőben tovább bő­vült a vízvezeték-hálózat, gyarapodott a bölcsődében a férőhelyek száma. Ismét csak építettek utat az új települé­sen, s több mint félmillió fo­rint értékben — terven felül — bővítették a község villany­hálózatát. Jövőre, illetve 1975-re be­fejeződik a vízvezeték-hálózat teljes kiépítése, üzembe lép a vízmű. Ezzel megoldódik a nagyközség legégetőbb gondja. Szűkmarkú üzemek Szűkösek a fejlesztési lehe­tőségek, ami a kedvezőtlen adottságokból, a gyér adóbe­vételi forrásokból származik. Azonban semmiképpen nem érthető az, hogy eltérően a megye más területeitől, Du- naharasztiban a vállalatok, közületek csak igen mérsékel­ten járulnak hozzá a község fejlesztéséhez. Négy vállalat — a Számviteli és Ügyvitel­gépesítési Vállalat, a MA­HART Hajójavító Üzem, a Texgraf Szövetkezet és a Sü­tőipari Vállalat — 1972—73­ban mindössze százhuszonhat- ezer forinttal járult hozzá a település szépítéséhez, fejlesz­téséhez. A község egyetlen nagy termelőszövetkezete ed­dig egyetlen fillért sem áldo­zott. Pedig szükséges és érde­mes lenne. Még akkor is, ha a haszon nem tiszta gazdasági mutatókban lesz mérhető. K. J. — Macskássy-emlékműsoi Szentendrén. A két évvel ezelőtt elhunyt Balázs Béla- díjas érdemes művész Macs- kássy Gyulára emlékeznek ma, kedden este a szent­endrei József Attila Műve­lődési Házban. A nemzetkö­zi hírű rajzfilmrendező 15 alkotását láthatják majd az érdeklődők, akiket Mata Já­nos rajzfilmrendező vezet be Macskássy Gyula filmjeinek világába. Az öt évvel ezelőtt közre- I adott országos útikönyv szűk­szavúan csak ennyit közöl Du- I naharasztiról: nyaraló jellegű község, üdülő- és víkendhá- zakkal, műemlék a múlt szá­zad elején épült tanácsház. Nem tesz említést az úti­könyv a fejlődésről, arról, hogy a községből időközben nagyközség, Pest megye egyik legnagyobb lélekszámú telepü­lése lett. Nem csupán nyara­lókkal, víkendházzal, hanerrt lakóteleppel, korszerű keres­kedelmi hálózattal, minden igényt kielégítő művelődési házzal. Kiapadt forrás a parcellázás Három esztendővel ezelőtt Dunaharaszti fejlesztésére még egymillió-nyolcszázezer fo­rintot költhettek, egy évvel később hatszázezret, s az idén és jövőre már csak félmilliót. Szűkösek a bevételi források, s más üdülőterületekhez ha­sonlóan a telekparcellázás, -értékesítés az utóbbi években már nem növeli a község fej­lesztési alapját. Sőt az új lakóterületek létesítéséhez ép­pen a tanács vásárol területe­ket. Mindezek ellenére a köz­ség nagy gondjának számító vízmű tervezéséhez már 1971- ben hozzáfoghattak, s még ugyancsak abban az eszten­dőben ^félmilliós költséggel megkezdték az új ÁBC-áru­ház építését. Jutott egy ke­vés csatornaépítésre és a köz- világítási hálózat bővítésére is. A lakótelepszerű építkezés céljára kisajátított telkek ' megvásárlása pedig több mint Azonban nagyon sokan voltak olyanok is, akiknek nincs óvo­dáskorú gyerekük. Mindezt tudva érezhetjük igazán az avatásokról megje­lent tudósítások végén a fél mondat súlyát: a társadalmi összefogásnak a megépült új óvodán túl mutató értékét. K. M. Dunaharaszti kérdőjelek Közösen többet lehetne tenni Lehet, hogy a felsorolásból kihagytam valakit. Aki azon­ban a héthónapos építkezés alatt erejét-pénzét adta az óvodaépítéshez, nem azárt tet­te, hogy neve az újságban szerepeljen. Akkor miért? Igaz. hogy a közreműködők, az üzemek dolgozóinak gyere­ke a felvételnél előnyt élvez. I / ______ _ ___

Next

/
Thumbnails
Contents