Pest Megyi Hírlap, 1973. november (17. évfolyam, 264-280. szám)

1973-11-13 / 265. szám

t 1973. NOVEMBER 13., KEDD ”"<Jűrlap 7 Több mint 34000 tonna szén 24 éra alatt A magyar szénbányászatban példátlan napi termelési re­kordot jegyeztek fel hétfőn Visontán: a Thorez külfejté- ses bányaüzem dolgozói a leg­utóbbi 24 óra alatt összesen 34 548 tonna szenet termeltek. Ekkora napi teljesítményt ko­rábban sem Visontán, sem máshol az országban még nem értek el. Ezzel a visontaiak túlszárnyalták az 1973. már­cius 15-én felállított saját or­szágos rekordjukat is. Akkor 30 063 tonn szenet termeltek 24 óra alatt. Bedolgozók VÁLLALATNAK, SZÖVET­KEZETNEK otthon teljesít­ménybérért munkát végez: a bedolgozó. Kik a beldolgozók? Csökkent munkaképességűek, sokgyermekes családanyák, nyugdíjasok. Átlagfizetésük kevesebb mint ezer forint. Pest megyében mintegy öt­ezren végzik ezt a munkát, a legtöbben a budaörsi TEX- ELEKTRO alkalmazottai — körülbelül az összes bedolgo­zó negyven százaléka. A bedolgozók haszna: ott­hon, kényelmes körülmények között, önálló időbeosztással pénzt keresnek. A bedolgo­zókat foglalkoztatók haszna: a termelés úgyszólván bent. házás nélkül fejleszthető, nem kell nagy központi épület, szó­Iskolaköpeny, gyermekbútor A kocséri Űj Élet Termelőszövetkezetben eredményesen dolgoznak a kiegészítő üzemekben. Néhány éve kezdődött meg a munka a konfekció- és a kárpitosbútor-részlegben, s ma már termelési értékük megközelíti az évi 90 millió fo­rintot. A konfekcióüzemben (képünkön) nyári takarókat, ott- honkákat és iskolaköpenyeket készítenek, s itt varrják meg a kárpitosüzem szöveteit is. A kárpitosok az idén 63 millió forint értékben, elsősorban gyermek szobabútorokat szállítot­tak a megrendelőknek. Koppány György felvétele Kétmillió olajkályha Új tüzelőolaj-árusító helyek A munkafegyelmet és a pihenést is... Tudományosan megszervezett üzemekben A belkereskedelem számi- fásai szerint az idén 320—350 ezer újabb olajkályhát szerez­nek be a háztartások, így az év végén az országban már mintegy kétmillió olajkályha fűti a lakásokat. A kályhák folyamatos ellátása érdeké­ben az ÁFOR az idén 730 ezer tonna háztartási tüzelőolaj értékesítésére készült fel. A téli nagy forgalom eny­hítésére a nyári kedvez­ményes akcióban 80 ezer tonna tüzelőolajat adtak el, s a tárolást is segítette az ÁFOR azzal, hogy 16 ezer használt hordót bocsátott a la­kosság rendelkezésére. A téli idényben másfél millió ..előre csomagolt és töltött” kanna értékesítésével számolnak. Ezért két félautomata töltő- berendezést is beszereztek, és az ellátást több száz újabb árusítóhely létesítésével is megkönnyítették. Így ebben a szezonban már 761 ÁFOR- eladóhelyen és 3692 viszontel­adónál kaphatnak fűtőolajat a vásárlók. A zord időjárás okozta szállítási nehézségek azon­ban esetenként megza­varhatják a folyamatos ellátást. Ezért ösztönözte az ÁFOR a háztartásokat különböző ked­vezményekkel az olaj otthoni tárolására. Az év utolsó hó­napjaiban és a jövő év első negyedében szükséges kőolaj- termékek — az ipar tájékoz­tatása szerint — a hazai ter­melésből, a meglévő készle­tekből és az importból ren­delkezésre állnak. Kökényszüret Dél-Dunántúlon . szedik az erdők-mezők őszi gyümölcsét: I a kökényt. A hideg hajnalo- I kon „megcsípte a dér” a kék bogyókat, és ezzel alkalmas­sá váltak a szedésre. Az erdei termékvállalat már több mint húsz mázsát vásárolt fel. A gyümölcsből zamatos levet préselnek, amit szörpízesítő­ként használnak fel. ciális létesítmények sem szük­ségesek — s mindenkor a tel­jesítmény alapján fizetik a bért. Ezek a jellemzők ma­guk után vonják a többi elő­nyös tulajdonságot: a rugal­masságot, mind a termékszer­kezetben, mind a kapacitás­ban. Éppen a budaörsi szö­vetkezetben mesélte a mű­anyagrészleg vezetője, hogyan fejlődött a babynadrággyár- tás évről évre anélkül, hogy különösebb beruházási költ­ségre szükség lett volna. A központban csak kiadják az alapanyagot, s csomagolják az árut — a többi a körülbelül négyszáz hegesztő feladata. Ugyancsak a TEXELEKTRO érdeme, hogy ők voltak az elsők, akik szakítottak a ha­gyománnyal — hiszen az első időkben a bedolgozók zöme varrt, kötött, amolyan házi­ipari munkát végzett. Buda­örsön megpróbálkoztak játék­motorok tekercselésével ez­előtt jó néhány esztendővel — teljes sikerrel. Azóta pedig az egész országban elterjedt a különböző műszáléi cikkek, gépi berendezések bedolgo­zókkal történő szerelése. Ér­demes azonban itt megemlí­teni, hogy lehet foglalkoztat­ni bedolgozókat bizonyos ^ — mérhető — adminisztrációs feladatok végzésénél is. A LEHETŐSÉGEK tehát nagyok, s mivel' így termelni gazdaságos, egyre többen él­nek ezzel. Pest megyében kö­rülbelül negyvenmillió forin­tot fizetnek ki évente a be­dolgozóknak, azonban ez még mindig kevés. A budaörsi szö­vetkezet az első, mely fizet lakás-, villanyhasználati dí­jat, s fizetett szabadságot ad bedolgozóinak is. Itt elérkez­tünk a bedolgozói rendszer megannyi előnye mellett hát­rányaihoz is — kevés a mun­kabér, mert az egyszerű gépi vagy éppen kézi munka in­tenzitása csupán attól függ — a bedolgozó mennyit dolgo­zik. Nincs hatékonyság, ter­melékenység, a kenyérkereset egyedül annak függvénye, hogy a dőlgozó mennyi időt ’ tölt el munkával. S ez gyak­ran jelenti azt is, hogy szom­bat-vasárnap vagy éjjel is dolgozni kénytelen. Éppen ezért tapasztalható, hogy az idős bedolgozók helyébe nem lép annyi fiatal, inkább vál­lalják a bejárást, szívesebben helyezkednek el üzemekben, ahol megannyi szociális jut­tatásban is részesülnek. Mi tehát a bedolgozói rend­szer jövője? Kihalásra ítélt, avagy pénzre vár,;, felfrissítés­re? Inkább az utóbbi, hiszen már-már közhelvoélda az a magas színvonalú bedolgozói rendszer, amely Japánban, Sváicban a speciális ipar­ágakban kialakult — terme­lékeny gépekkel, fejlett mű­szaki technológiával. A BEDOLGOZÓ RENDSZER előnyeit néhány területen job­ban kihasználva elsősorban fejleszteni kell a termelést, s emelni a munkabéreket. Át­hidalni azt az űrt, mely az üzemben s az otthon dolgozók helyzete között mélyül el, szinte elvesztve azt szem elől, ami a legfontosabb: a szövet­kezetek legtöbb nyereségét éppen a bedolgozók hozzák. T. E. Gazdasági fejlődésünk je­lenlegi szakaszában a továb­bi előrelépéshez égetően szük­séges társadalmi méretben és vállalatokon belül a munka- szervezés szüntelen javítása. Ennek fontosságát bizonyítja a nemrégiben Budapesten ren­dezett háromnapos országos tanácskozás is. A vállalati üzem- és munkaszervezés ak­tuális problémái és feladatai címmel, amelyen az ágazati minisztériumok, az országos hatáskörű gazdasági irányító­szervek, valamint több nagy vállalat képviselői vettek részt. Ezen dr. Timár Mátyás miniszterelnök-helyettes fel­szólalásában hangoztatta: „A tudományos és technikai for­radalom időszakában a válla­latoknak mind nehezebb és bonyolultabb feladatokat kell megoldaniuk, ezért igen sok függ attól, miként sikerül be­vonni a dolgozókat a vezetés­be. Éz vonatkozik az üzem- és munkaszervezésre is.” E feladatot nem lehet azon­nal és máról holnapra meg­oldani. Igen sokoldalú felmé­résre, elemző munkára van szükség. Ehhez nyújt nagy segítséget egyebek között az a két mű, amelyet a Kossuth Könyvkiadó most jelentetett meg a tudományos munka- szervezésről. Külön kötetben adta ki Leninnek ezzel kap­csolatos munkáit, s ugyan­akkor A tudományos munka- szervezés alapjai címmel tet­te közzé egy szovjet szerzői kollektíva összeállítását. Ez utóbbi kötet értékét növeli, hogy a szerzők a Szovjetunió­ban tankönyvírói pályázatot nyertek meg vele és könyvü­ket ma a szovjet közgazda- sági főiskolákon tankönyvként használják. lenini megállapítások A Lenin-kötet elé Lázár György miniszterelnök-helyet­tes, az állami tervbizottság elnöke írt előszót. Hangsú­lyozza, hogy Lenin írásaiban kora társadalmi-gazdasági vi­szonyainak kritikai elemzését adta, egyben ezek az írások messze előremutató és általá­nos érvényű következtetéseket is tartalmaznak a tudományos munkaszervezés elméleti alap­jait, társadalmi összefüggéseit illetően. Lenin — mint teo­retikus és mint forradalmár — már jóval az első proletár­forradalom megszületése előtt felismerte és előre látta, hogy a munka tudományos meg­szervezése milyen fontos — és a tőkésviszonyokhoz képest mennyire más — szerepet tölt majd be a szocialista gazda­ság építésében. Lenin beható és sokoldalú elemzéseiben elméletileg tisz­tázta azokat az osztályalapo­kon nyugvó érdekkülönbsége­ket, amelyeket a munkaszer­vezettség növelésének kapita­lista és szocialista céljai, esz­közei és társadalmi következ­ményei között vannak. Több munkájában hangsúlyozta azt a történelmileg merőben új lehetőséget és egyben követel­ményt, hogy a munka össz­hangba kerüljön társadalmi méretű és vállalaton belüli szervezettséggel. Meggyőző ér­vekkel bizonyította, hogy mi­lyen meghatározó szerepe van a munkásosztály, az egész nép kulturális felemelésének, és hogy a szocialista építés bonyo­lult feladatait lehetetlen meg­oldani a általános és szakmai műveltség állandó növelése nélkül. A lenini megállapítások ma is érvényesek. Napjaink e témakkörrel kapcsolatos ta­pasztalatait, tudományos megállapításait összegezik a szovjet szerzők tanulmányai. Merúfuló követelmények A szovjet tanulmánykötet megállapítja, hogy egyrészt szoros kapcsolat van a szocia­lista vállalaton belüli munka- szervezés és a szocializmus gazdasági törvényeinek köve­telményei között, másrészt a tudományos munkaszervezés összefügg a szocialista terme­lésben dolgozók sokoldalú és harmonikus fejlődését biztosí­tó körülmények megteremté­sével. A szerzők könyvük második részében bemutatják a mun­kaszervezés fő irányát: a munkamegosztás és a koope­ráció tökéletesítésének formáit a vállalatoknál, a munkahe­lyek megszervezését és kiszol­gálását, a munkamódszerekés munkafogósok ésszerűsítését, a munkafeltételek javítását, a munka- és pihenési rend meg­felelő váltakozását, a norma­készítés gyakorlatának tökéle­tesítését. Igen behatóan foglalkoznak a munkások kiképzésének és szakképzettségük növelésének kérdéseivel. Hangsúlyozzák — és ezt mi is érezzük és ta­pasztaljuk —, hogy a társa­dalmi termelés fejlődése, szün­telen bonyolultabbá válása, új ágazatok, új technológiai el­járások, újfajta anyagok meg­jelenése következtében egyes szakmák kihalnak, újak ke­letkeznek, megváltozik a mun­kások szakképzettségének jel­lege, egyre nőnek a szaktudá­sukkal és általános műszaki­kulturális színvonalukkal A KSH, a Statisztikai Ki­adó Vállalat gondozásában, kibocsátotta a Magyar Nép- köztársaság új országos hely­ségnévtárát, amely egyben a kiadvány centenáriumi kiadá­sa. Hazánkban ugyanis az első hivatalos helységnévtár éppen száz évvel ezelőtt, 1873-ban jelent meg. A mostani kötet, amely száz év alatt a huszon- harmadik, már nemcsak egyszerű név- és adattára hazánk helysé­geinek, hanem az államigazgatási te­rületi egységekről, a külterü­leti lakott helyekről, a ta­nácsapparátus területi tagolt­ságáról és sok egyébről is bőséges tájékoztatást nyújt, összesen mintegy 300 ezer adatot tartalmaz. A kötetet Magyarország 1:4 000 000 lép­tékű részletes közigazgatási térképe egészíti ki. A helységnévtár tükrözi a legutóbbi kötet kibocsátása, vagyis 1967 óta az államigaz­gatás szervezetében végbe­ment változásokat. A raciona­lizálások, összevonások nyo­mán hat év alatt az ország községeinek száma 3178-ról 3106-ra csökkent, a korábbi 113 helyett most 97 járása van az országnak, a városok száma viszont 68-ról 83-ra nőtt. A kötetből azt is megtudjuk, hogy a jelenlegi 83 város kö­zül 41 századunkban, ebből szembeni követelmények. Vagyis az a szaktudás, ami tegnap elég volt, mára már kevés, s a jövőben már nem lehet vele mit kezdeni, hi­szen. egy-egy termék előállí­tásának technológiai folyama­ta is gyorsan változik. Példa rá a híradástechnikai ipar szédületes fejlődése. Az utób­bi húsz évben a rádiógyártás­tól a szinestévé-gyártáson át eljutottak a legbonyolultabb^ jelzőberendezések és kompu­terek, gondolkodógépek gyár­tásáig. A társadalomnak, az egyénnek is... Marxnak az a megállapítá­sa, hogy a „modern ipar ál­landóan forradalmasítja a ter­melés technikai alapjával együtt a munkások funkcióit és a munkafolyamatok társa­dalmi kombinációit”, különö­sen időszerű napjainkban, amikor a viharos tudományos- technikai fejlődés a termelés minden ágára kiterjed. All ez a nagy változás Pest me­gyére is, amely az utóbbi más­fél évtizedben gyorsan iparo­sodott. A mezőgazdaság tech­nikai színvonala sokat fejlő­dött, s ezzel együtt változott az emberek képzettségi irá­nya. A szakmai továbbképzés a társadalomnak és az egyénnek egyaránt érdeke, a tudomá­nyos munkaszervezés része. Ehhez a témához tartozik a munkakörülmények javítása, a munka és pihenés rendjének s a szocialista munkafegye­lemnek a megszervezése egy­aránt. Már Lenin rámutatott, hogy a szocialista társadalom nagy mértékben függ attól, hogy mennyire tud a dolgo­zók szabad és öntudatos fe­gyelmére támaszkodni. A mű­szakiak és az alkalmazottak munkájának megszervezése, tevékenységük megbecsülése is része a tudományos munka- szervezésnek. Általában igen bonyolult és sokoldalú fel­adatról van szó, nagy tudást, hozzáértést és nagy körülte­kintést igényel. Ezért is nagy jelentőségű és hasznos a tudományos munka- szervezésről szóló Lenin-mű- nek a megjelentetése és a szovjet szerzők tanulmánykö­tetének közreadása. Gáli Sándor 33 a felszabadulás óta nyerte el városi rangját. A XX. szá­zadban elsőként Szekszárd lé­pett elő várossá 1905-ben, leg­fiatalabb városaink pedig Bé­kés, Mezőkövesd és Nyírbátor, amelyek az idén nyerték el új státuszukat. ­A települések névsora Aba községgel kezdődik és Zsu- zsanna-majorral zárul. A legnagyobb település ' természetesen Budapest, míg a legkisebb Gyűrűfű, amelynek már 1970. január 1-én csupán 37 lakosa volt. Nem sokkal népesebb a Vas megyei Nemesmedves község, amelynek 474 hektáros terüle­tén 17 lakóházában az össze­írás időpontjában 50-en lak­tak. Portalanítás! Hévízgyörkön. sáros idő­szakban sok gondot okozott a község egyik legtöbbet hasz­nált belső útvonalának a kul- túrháztól a postáig terjedő szakasza. A községiek társa­dalmi munkában elkészítet­ték a terveket és nagyrészt társadalmi erőből megoldot­ták a mintegy 600 méteres útszakasz portalanítását. Azonnali/'elvételre keresünk hurkoló-, fonó- £s szövőüzeműnkbe női szakmunkásokat és betanított munkásokat, valamint - rövid betanítási idővel - 8 általánost végzett, lő éven felüli lányokat gépes munkahelyekre. KELENFÖLDI TEXTILGYÁR 1502 Budapest XI., Budafoki út 111-113., Munkaerőgazdálkodás. Tel.: 450-160. 177-es mellékállomás. MUNKAALKALMAT KÍNÁLUNK ÜCSA ÉS KÖRNYÉKE LAKOSAINAK Betanítunk nőket és férfiakat: forgácsoló, sajtoló, zománcozó és öntödei munkára. Felveszünk még: géplakatosokat, beállító lakatosokat, szerszámkészítőket, villanyszerelőket, valamint női és férfi segédmunkásokat. A munkavállalókat saját autóbuszunkkal, költségtérítés nélkül szállítjuk a budapesti központba Az autóbusz útvonala naponta kétszer: Ojhartyán-Kakucs-lnárcs—Öcsa—budapesti telep. Jelentkezés: \ FŐVÁROS! GÁZKÍSZÖIÍKGYÁRTŐ VÁLIMM Budapest XIII., Révész, u. 27-31. (Megközelíthető: a Margit-híd pesti hídfőjétől a 15-ös villamossal.), illetve a vállalat ácsai telepén, Űcsa, Vásártér. Aba községtől Zsuzsanna-majorig Háromszázezer adat a centenáriumi helységnévtárban 4 } i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents