Pest Megyi Hírlap, 1973. november (17. évfolyam, 264-280. szám)

1973-11-30 / 280. szám

UM-­1973. NOVEMBER 30., PÉNTEK :M n Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának november 28-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) (leknek, a párttagoknak és a pártonkívüli szövetségeseink­nek azért az odaadó mun­káért, amit az élet minden területén végeztek a novem­beri határozat következetes végrehajtása érdekében. Szi­lárdan bízik abban, hogy a párttagok és a szocializmus pártonkívüli híveinek össze­fogásával, további áldozatos munkával elérjük a párt X. kongreszusán kitűzött .célokat. A Központi Bizottság megvitatta és jóváhagyta az 1974. SSvi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről szóló előterjesztést. O A nemzeti jövedelem vüli szárazság következtében 1973-ban a tervezettnél — a tervezettnél kisebb, bur- gyorsabban, 6—7 százalékkal gonyából importra van szük- nő. Erősödtek a kiegyensúlyo- ség. A szarvasmarha-tenyész- zott fejlődést biztosító tenden- tés meggyorsult. A XV. ne- ciák: a nemzeti jövedelem gyedévtől a sertéshústermelés termelése meghaladja a bel- is jelentősen növekszik, földi felhasználást, tovább ja- Az építőipari tevékenység az vul az ország külkereskedel- elmúlt év második felében mi mérlege, és a számítottnál felélénkült, és egész évreszá- gyorsabban növekszik a mun- mítva a növekedés üteme 2,5 ka termelékenysége. —3 százalék lesz. A kapacitá­Az ipar termelése 6—7 szá- sok és az igények összhangja zalékkal növekszik, ami túl- a korábbinál jobb. Egyes nyomó részben a termelékeny- munkáknál javult a koncent- íég emelkedéséből származik, ráció, és kevesebb a minőségi Az átlagosnál gyorsabban fej- kifogás. Ugyanakkor nem ki- lődik a vegyipar, a könnyű- elégítő a fejlődés a befejezési ipar és a villamosenergia-ipar. munkáknál. A lakásépítési A népgazdasági beruházás a tervet teljesítjük, mintegy ♦avalyi szintet 2 százalékkal 85 000 lakás épül. haladja meg, de némileg el- A közlekedés és a hírközlés marad a tervezettől. A terve- a terveknek megfelelően fej­lettnek megfelelően alakul a lődik. termelő és a nem termelő, to- a. termelés szerkezete és az vábbá az állami és a vállala- élénk külföldi kereslet a vál- ti beruházások aránya. Ezek íalatokat az export növelésé- közül kiemelkedik a Gagarin re ösztönözte. Az export dina- Hőrőmű, a Barátság II. kő- mikusan, az import mérsékel- olajvezeték, a Tisza II. víz- ten növekedett, lépcső, az Ajkai Timföldgyár, A iakossag fogyasztása 4-5 a Beremendi Cementgyár, a százalékkal saz före jutó Magyar Viscosa Gyár uj mu- reáIjövedel ’m ^ 5 százaiék. anyaguzemenek megepitese, a az keresőré jutóreál­Mag>'a5..Jagon- es bér 2,3 százalékkal emelke­acéiontodéjenek, az Ózdi Ko- dik A nagyüzemi munkások haszati Üzemek a .Dunai Vas- reálbérének növekedése eléri mu, a Lenin Kohászati Mu- terVezett 5,8 százalékot. Az vek kapacitásának modemi- áruellátás ^egyensúlyozott, zalasa es bővítésé ,. bár év közben átmeneti ellá­A mezogazdasagi termeles nehézségek voltak húské­mintegy 5-6 százalékkal meg- szítményekb51 zöidség- és haladja az elmúlt évit Ke- gyümölcg£élékbőL nyér- es takarmanygabonabol biztosított a belföldi igények A Központi Bizottság el­kielégítése, búzából kivitelre fogadta az 1974. évi nép­is jut. A zöldség- és gyümölcs- gazdasági terv és állami költ- termelés — főként a rendkí- ség vetés fő előirányzatait: A nemzeti jövedelem termelésének növe­kedése ....................................... 5 százalék A nemzeti jövedelem belföldi felhasználá­sának növekedése............................. . 5—6 százalék Az ipar bruttó termelésének növekedése . 5,5—6 százalék Az országos építés-szerelés teljesítményé­nek növekedése..................... 4 százalék A mezőgazdasági termelés növekedése . . 2—2,5 százalék Az egy lakosra jutó reáljövedelem növeke­dése . . .................................................. 5—5,5 százalék A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbérének növekedése .... 3,7 százalék A szocialista szektor beruházása . . i 1 117—118 md Ft A kiskereskedelmi áruforgalom növekedése 8—9 százalék Lakásépítés....................................................... 85 ezer eb ből: állami lakás 35 ezer A beruházások között 1974- tőiparban a kisegítő állomány­ben kezdődjék meg az Adriai csoportba tartozó dolgozók, Kőolajvezeték, a Paksi Atom- — a tanácsok és szűkebb erőmű I. ütemének, a Bélapát- körben más helyi államigaz- falvi Cementgyár, a Borsodi gatási szervek dolgozóinak, Vegyi Kombinát új pvc-gyárá- — a gazdasági és igazgatási nak, a Kiskunhalasi Kötöttáru- helyi költségvetésű szervek gyár, a Gyulai Húskombinát, a dolgozóinak, Magyar Viscosagyár új II. üze- — a kutatóintézetek, mének, az Ózdi Kohászati Üze- — a színházak és színház mek acélgyártó kapacitásának jellegű intézmények dolgozói­fejlesztése. Meg kell kezdeni nak bérét. az új nagy teljesítményű Kos- A béremelés mértékét, a suth adó építési munkáit. végrehajtás időpontját a Mi­A munka termelékenysége a nisztertanács a SZOT bevoná- IV. ötéves tervben tervezettnél sával állapítsa meg. gyorsabban, több mint 5 száza- A népesedéspolitikai határo- lékkal emelkedjen. Az ipari zattal összefüggő szociálpoliti- termelésen belül az átlagosnál kai jellegű állami juttatások dinamikusabban fejlődjön a (gyermekgondozási segély, egy- villamosenergia-ipar, a vegy- szeri anyasági segély, babake- ipar és az élelmiszeripar tér- lengye, anyák gyermekápolási melése. tápoénze, kétgyermekesek csa­O A Központi Bizottság az ládi pótléka) 1974-től történő életszínvonal növelése ér- növelésére mintegy évi 1 mil- dekében 1974-ben — az autó- liárd 660 millió forintot kell matikus bérnövekedésen felül biztosítani. — olyan központi intézkedése- A fegyveres erők sorkatonái­két tart szükségesnek, amelyek nak pénzbeni ellátmányát és lehetővé teszik, hogy az egy az eltartásra szoruló hozzátar- főre jutó reáljövedelem 5 szá- tozók családi segélyét 1974. ja- zalékot meghaladó mértékben, nuár 1-től fel kell emelni, az egy keresőre jutó reálbér 1974-ben a dolgozók újabb 3,7 százalékkal, a lakosság ősz- kategóriáinál folytatjuk az át- szes fogyasztása pedig közel 6 térést a 44 órás munkahétre, százalékkal emelkedjen. A gyermekintézményi háló­Ennek érdekében a Központi zat fejlesztése és ellátottságá- Bizottság szükségesnek tartja, nak javítása érdekében 2400 hogy 1974-ben 1 milliárd 200 bölcsődei és 12 000 óvodai he- millió forint éves kihatással lyet kell létesíteni. Az oktatás­központi intézkedéssel emeljék politikai feladatok megoldását — az állami szektorban összesen 720 általános, közép­központi béremelésben nem és szakmunkásképző iskolai Részesült ipari és építőipari te- osztályterem, továbbá 6000 vékenységet folytató munká- kollégiumi férőhely megépíté­sok, sével kell elősegíteni. — az állami iparban és épí- Az egészségügyi ellátás to­vábbi javítására 1600-zal kell növelni a gyógyintézeti ágyak számát, a szociális otthoni ágyak számát pedig 1000-rel. A megyei kórházak bővítésé­nek és rekonstrukciójának folytatása mellett a járóbeteg­ellátást 50 új orvosi körzet és napi 650 szakorvosi rende­lőóra szervezésével is javítani kell. A fogyasztói árszínvonal emelkedése 1974-ben nem ha­ladhatja meg a 2 százalékot. A kiskereskedelmi áruforga­lom növelése mellett a ter­melő és kereskedelmi vállala­tok együttműködésének fej- 1 észté ével javítani kell az áruválasztékot és csökkente­ni az átmenetileg hiányzó cikkek körét. A kereskedelmi vállalatok fordítsanak magkü­lönböztetett figyelmet arr'a, hogy a lakosság áruellátásá­ban a munkaidő további csök­kenése esetén se legyen zia- var. O Az 1974. évi népgazda­sági terv teljesítése meg­követeli a gazdasági szervező, irányító, ellenőrző munka to­vábbi javítását. Ennek érde­kében a pártszervezetek poli­tikai munkájukkal támogas­sák a gazdasági vezetőket a gazdálkodós hatékony növe­lésében, a kapacitások éssze­rű kihasználásában, a terme­lés; struktúra korszerűsítésé­ben, a termékek minőségé­nek és a munka szervezettsé­gének javításában, a munka-, technológiai, pénzügyi fegye­lem további megszilárdításá­ban, a takarékos gazdálko­dásban. A politikai tömegmunka segítse elő olyan egységes szemlélet kialakítását, amely hozzájárul a rendelke­zésre álló eüzközöik minél célszerűbb felhasználásához. A pártszervezetek nyújtsa­nak segítséget a KI3Z-jzerve- zeteknek ahhoz, hogy a fiata­lok kezdeményezően és tevé­kenyen vegyenek részt mun­kahelyük politikai, társadal­mi és gazdasági életének ki­alakításában. A szakszervezetekben és a szövetkezeti szövetségekben dolgozó .kommunisták segít­sék elő, hogy szervezeteik az, érdekvédelmi tevékenység mellett következetesen tá­mogassák a termelés haté­konyságának további javítá­sát, a racionális üzem- és munkaszervezést, a teljesít­ményhez igazodó bérezést, a szocialista muntoaverseny fel­lendítését. A tömegtájékoztatás terü­letén dolgozó kommunisták gondoskodjanak arról, hogy a sajtóban, a rádióban és a te­levízióban kapjon megfelelő hangsúlyt a lelkiismeretes és színvonalas termelő munka. A Központi Bizottság fel­hívja a pártszervezeteket, a párt valamennyi tagját, hogy odaadó munkával és példa­mutató tettekkel vegyenek részt a párt gazdaságpolitiká­jának megvalósításéban. Fel­kéri a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsát, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsát, az Országos Szövetkezeti Taná­csot, a KISZ Központi Bizott­ságát, és a tömegmozgalmak vezetőit, hogy a maguk terü­letén segítsék elő az 1974. évi gazdasági feladatok eredmé­nyes megoldását. A Központi Bizottság áttekintette a párt káderpolitiká­ját, a káder- és személyzeti munka helyzetét, főbb feladatait és az alábbiakat állapította meg: A káderpolitika össz­hangban van a párt po­litikai ■ fővonalával, célkitűzé­séivel. A politikai megbízha­tóság, a szakmai hozzáértés és a vezetői rátermettség hármas követelménye alapelvként be­vált, egyre következetesebben érvényesül a vezetők kivá­lasztásában. A káderek a különböző te­rületeken és beosztásokban összességükben eredményesen dolgoznak. Döntő többségük a szocializmus odaadó híve, a reá bízott jogkörrel és hata­lommal helyesen él, aktív a közéletben, magatartása, élet­módja megfelel erkölcsi kö­vetelményeinknek. Fejlődött a káderek többsé­gének politikai képzettsége és szakmai felkészültsége. Kisebb részük nem tudja ismereteit megújítani, nem tart lépést a fejlődéssel és hosszabb távon nem tud eleget tenni a nö­vekvő igényeknek. Egyes vezetőknél tapasztal­ható, hogy figyelmen kívül hagyják döntéseik társadalmi, politikai hatásait, nem foly­tatnak közéleti tevékenységet, nem fejlesztik kapcsolataikat a dolgozókkal. Helyenként előfordul vezetői gőg, a kol­lektíva véleményének semmi­bevevése, a jogos bírálat meg­torlása. Az ilyen jelenségek­kel szemben a párt vezető szerveinek ismételt figyelmez­tetése ellenére még mindig ta­pasztalható békülékenység, elvtelen engedmény, a fele- lőssógrievonás elmulasztása. A vezetők megítélésénél to­vábbra is a politikai megbíz­hatóság, a szakmai hozzáértés és a vezetői rátermettség hár­mas követelményét kell alkal­mazni, de ezek tartalmát il­letőleg magasabb mércét kell állítani. O A szocialista építés egy­re bonyolultabb,, nagyoob hozzáértést, ügysizeretetet kí­vánó feladatai szükségessé te­szik, hogy emeljük a káder­munkával szemban támasztott követelményeket. A káder- és személyzeti munkában a jövőben is fon­tos feladatunk a Stabilitás biz­tosítása. Emellett a vezetői ál­lomány egészséges fejlődése és összetételének kedvező irányú változása érdekében . szükség van az ésszerű és folyamatos cserélődésre. Következetesen érvényesíteni kell azt az el­vet, hogy minden ember ké­pességének és adottságának megfelelő helyen dolgozzék. A Központi Bizottság to­vábbra is helyesnek és szük­ségesnek tartja, hogy társa­dalmunkban — párttisztséget kivéve — bármely beosztást pártonkívüli is betölthessen, aki a szocializmus építésének programját elfogadja és an­nak megvalósításáért aktívan dolgozik. A kádermunkát a vezetők túlnyomó többsége fontos fel­adatának, munkája szerves ré­szének tekinti. Az állami sze­mélyzeti munkában tovább kell erősíteni az egyszemélyi felelősséget. Ugyanakkor a központi irányítás és ellenőr­zés erősítésével; a párt- és társadalmi szervezetek bevo­násával, a bizalom és nyílt­ság légkörével, elvszerű kri­tikával el kell érni, hogy a szocialista demokrácia fejlő­déséből következően erősödje­nek a kádermunka demokra­tikus vonásai. Ez segiti a szubjektivizmus háttérbe szo­rítását és káderpolitikai el­veink hatékonyabb érvényesü­lését O A Központi Bizottság a kádermunka fejlesztésé­ben az egyik legfontosabb fel­adatnak tartja a gondoskodást a tervszerű káderutánpótlás­ról. Fontos politikai, hatalmi kérdésnek kell tekinteni, hogy tehetséges munkások, terme­lőszövetkezeti parasztok terv­szerű előkészítéssel fokozato­san és folyamatosan vezető beosztásokba kerüljenek. Az MSZMP Politikai Főiskoláján, a budapesti, megyei pártbi­zottságok oktatási igazgatósá­gain meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy a fi­zikai dolgozók az eddiginél nagyobb számban tanuljanak; az állami felsőoktatásban is növelni kell annak lehetősé­gét, hogy a fizikai munkások felsőfokú tanulmányokat vé­gezhessenek. A felsőoktatási intézmények­ben emelni kell az oktató és nevelőmunka színvonalát, mert viszonyaink között a ká­derutánpótlás egyik legfonto­sabb forrása ma mgr az egye­temet és főiskolát végzettek köre. A vezető posztok betöltésé­nél jobban számításba kell venni az erre alkalmas nőket. Határozottan fel kell lépni az előítéletek, a pozícióféltésből eredő hátrányos megkülön­böztetések ellen, és az ajánlá­soknál, kinevezéseknél azonos feltételek esetén előnyben kell részesíteni őket. A társadalmi érdek és a vezetés folyamatossága is meg­kívánja a követelményeknek megfelelő fiatalok fokozottabb bevonását a vezetésbe. A párt- és KISZ-szervezetek te­kintsék fontos feladatuknak, hogy adjanak lehetőséget a fiataloknak képességeik ki­próbálására. A szakigazgatás, a -kultúra, a tudomány és az egészség­ügy területén célszerű a be­vált pályázati rendszer kiter­jesztése. Az üzemi demokrá­cia fejlesztésével összhangban biztosítani kell, hogy az álla­mi üzemek, intézmények dol­gozói érdekképviseleti szer­veik útján nagyobb beleszólá­si lehetőséget kapjanak veze­tőik kiválasztásába és megíté­lésébe. O A Központi Bizottság1 el­fogadta és határozattá emelte a párt káderpolitiká­járól, a káder- és személyzeti munka helyzetéről, valamint főbb feladatairól beterjesztett jelentést. A határozat a Párt­áiét című folyóiratban meg­jelenik. A Központi Bizottság java­solja a Minisztertanácsnak, hogy e határozat, valamint a tapasztalatok alapján módo­sítsa és egészítse ki a sze­mélyzeti munkáról szóló ren­deletéit. A Központi Bizottság to­vábbra is meghatározónak te­kinti a X. kongresszus útmu­tatását: „A pártmunka to- vábbfejlesztésének és az or­szág fejlődésének alapvető kö­vetelménye a kádermunka ja­vítása.’’ , ★ A Központi Bizottság elfo­gadta 1974. évi munkatervét. Áz útkeresés gondjai A Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ülése Tegnap a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ülést tartott. Megtárgyalta a lakás­szövetkezetek működéséről és a MESZÖV-nek a lakásszö­vetkezeteket támogató mun­kájáról készült jelentést. Ele. mezték azt is, hogy a válla­latok mennyire segítik dolgo­zóik bekapcsolódását a lakás­szövetkezeti mozgalomba. Gyorsan és olcsón Pest megyében jelenleg 27 szövetkezet 1339 lakás építé­sére, 23 pedig 1381 lakás kar­bantartására alakult meg. Munkájuk révén mintegy tíz­ezer ember költözhet új ott­honba, illetve oldja, meg la­kása karbantartását. Az igy készülő lakások — amint azt a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ülése is megállapította — több okból olcsóbbak, mint az OTP-, a szövetkezeti vagy még inkább a társasházbeli lakások. Sok esetben gyorsabban is épül­nek fel. Három helyen A Pest megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság a Cegléd köz­pontjában tíz lakást, a Vácott 78 és 30 lakást, valamint a Budaörsön 55 lakást építő szö­vetkezetek tevékenységét vizs­gálta. A ceglédiek terveit tervező­intézeti kollektíva készítette. A helyi építőipari vállalat, a szövetkezetekben otthont te­remtő dolgozóinak öt százalék építési kedvezményt nyújt, amely lakásonként 15—16 ezer forintot tesz ki. Segítik a mű­szaki ellenőrzést is. Budaörsön a tanács és a MÉSZÖV adott hathatós se­gítséget a szövetkezetieknek. Rendelkezésükre bocsátotta az építési területet, és közremű­ködött az ügyrend kidolgozá­sában. A népi ellenőrök a legtöbb ellentmondást a váci — kí­sérleti jellegű — építkezésen találták. Megállapították pél­dául, hogy az építésvezető 60 ezer, a műszaki ellenőr 20 ezer forint jutalmat kapott a szövetkezettől. Ugyancsak ju­talmazás címén névsor nélkül 18 ezertől 31 ezer forintig ter­jedő jutalmakat fizettek ki. Javaslatok A megyei népi ellenőrzési bizottság összegezve megálla­pította, hogy a lakásszövetke­zetek problémáinak megoldá­sához szükség van a társadal­mai, állami, tanácsi, vállalati és szövetkezeti akciók össze­hangolására. A ' tapasztalatok alapján napirendre kellene tűzni a lakásszövetkezetek és fenntartó szövetkezetek orszá­gos elemző vizsgálatát. ÁFÉSZ-utóvizsgálat A megyei népi ellenőrzési bizottság megtárgyalta az ÁFÉSZ-ek alapfeladatain kí­vül végzett tevékenységének ellenőrzéséről készült 1971. évi vizsgálat hatásait összegező jelentést is. Megállapította, hogy az ellenőrzött 19 ÁFÉSZ- nél nagymértékben csökkent a kiegészítő tevékenység. A festő-, mázoló-, kőműves-, asztalos- és egyéb hasonló részlegeket általában meg­szüntették. A bérleti díjak fi­zetésénél és a munkabérek­nél sem találkoztak számotte­vő negatív jelenségekkel. Szá­mottevő a javulás a társadal­mi tulajdon védelmében, a belső szabályozásban és az elszámolási módokban is. Né­hány helyen a működési en­gedélyekkel és az utókalkulá. ciókkal kapcsolatban még találtak hiányosságokat. A megyei népi ellenőrzési bi­zottság ezek megszüntetésé­re is megfelelő javaslatokat tett a megyei tanácsnak és a Pest megyei MESZÖV-nek. P. V. Aczél György cikke Az SZKP történetének kér­dései című folyóirat novembe­ri száma közli Aczél György­nek, az MSZMP Politikai Bi­zottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának »A • szo­cializmus teljes felépítéséért” című cikkét, amely az MSZMP- nek a X. kongresszus óta vég­zett ideológiai tevékenységé­vel foglalkozik. ITTA TEL! A Meteorológiai Intézet es­te 7 órai jelentése szerint erősen esik a hó Szolnokon. A havazás a legnagyobb mé­retű Budapesten, ahol csütör­tök délután rövid idő alatt 10 centiméteres hó esett le. Pécsről ugyanennyit jelente­nek, míg Sopronban, Miskol­con, Kékesen, Siófokon és Baján, valamint Kecskeméten csak 1—2 centiméteres a hó. A KPM hóügyelete bizako­dóan nyilatkozott a helyzetről. A géppark és a személyzet természetesen készen áll, és főleg a Dunántúlon, valamint Pest környékén sózza, homo­kozza a síkossá vált utakat. Egyelőre nem volt szükség hó­ekék alkalmazására, nagyobb méretű söprésre, illetve hó­ekézésre csak erősebb havazás és hófúvás esetén lesz szük­ség a vidéki utakon. Hóaka­dályt sehonnan sem jelentet­tek. i

Next

/
Thumbnails
Contents