Pest Megyi Hírlap, 1973. november (17. évfolyam, 264-280. szám)
1973-11-29 / 279. szám
1973. NOVEMBER 29.. CSÜTÖRTÖK rt-y «El» xjtntap Libacomb, hova lettél? Nemrég vonult be két fiam katonának, akiknek — meglátogatva őket — szerettem volna vinni egy-egy sült libacombot. Ez azonban nem sikerült. November 10-én Verőcén, a Váci Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat üzletében vásároltam egy négy kiló hatvankét dekás libát 120 forint 20 fillérért. Egy libának két combja van, az otthoni kicsomagolás után azonban sajnálattal vettem tudomásul, hogy az enyémnek csak egy. Amikor visszamentem az üzletbe, megtudtam, hogy nemcsak én jár.am így, akadt olyan liba is, amelynek a szárnya „repült el”, önállósítva magát. Sajnos, a szállításnál nem vették észre. Az üzletvezető szerint ő már nem reklamálhat, mivel az árut átvette, és van egy olyan szabályzat is, hogyha a vevő az árut kiviszi az üzletből, reklamációnak helye nincs. Bíró Józsefné Verőce Veszélyes útszakasz Gödöllőn a Táncsics Mihály és Semmelweis utcában elektromos kábelt fektetnek le. A Semmelweis utca Kőrösfői utca és Erkel utca közötti szakaszán az árok kiásásával a járdát teljesen járhatatlanná tették, mivel az árkot a járda közepén készítették el. Természetesen nem az ellen van kifogásunk, hogy a fejlődés érdekében kábelt fektetnek le, de szót kell emelni annak a több száz embernek a nevében, akik így leszorulnak az „úttestre”. Az úttest ugyanis mindennek nevezhető, csak úttestnek nem. Harminc centiméter mély gödörtől különféle árokig a legkülönfélébb domborzati formák megtalálhatók ezen a földúton, mely körülbelül 300 méter hosszúságban szolgál jelenleg járdául is. Ha esik az eső, bokáig vagy feljebb érő sárban lehet csak közlekedni, ekkor is csak kerülővel, amely legalább 15 perces többletidővel jár, akár haza, akár a munkahelyre igyekszik az ember. Nagyon sokan járnak erre kisgyermekekkel, akiket csak ölben lehet vinni, vagy pedig nem győznek rájuk mosni. Nem is jó arra gondolni, hogy ha esik a hó, ha csúszik, miféle balesetek történhetnek itt. Hangsúlyozni kívánom: e panaszlevél megírása azért vált szükségessé, mert minden valószínűség szerint ezt a járdaszakaszt ebben az évben nem teszik járhatóvá, még akkor sem, ha a kábelt lefektetik, a földet viszatemetik, nyilván azért, mert a földnek süllyedni kell. Ez az állapot egész jövő év tavaszáig vagy esetleg tovább is fennmarad. Berkes! Dezső Gödöllő Pest megyei betegek tárlata Nemrég kiállítást rendeztek a Korányi tbc-szanatóriumban Budapest centenáriumának tiszteletére, a volt művészbetegek képeiből. Így találkozhattunk például Derkovits Gyula, Kassák Lajos és Dési Huber István expresszioniz- must és a kubizmust egyéni módon elegyítő képeivel, melyek közül nem egy a szanatórium közvetlen környezetét idézte. Pest megyei vonatkozásban legjelentősebb volt az al nyolc kép, mely a szentendrei iskolához tartozó, tüdőbajban fiatalon elhunyt Vajda Lajos munkája. Tanítványa, barátja, a szentendrei iskola hagyományainak közvetlen folytatója Bálint Endre. Nem véletlen tehát, hogy képeik egymás után következtek. Anna Margit — aki férjével 1938-től három nyarat töltött Szentendrén — bábui az archaikus primitív és természeti népek alkotásaira emlékeztették. Mező Ferenc Budapest A Budapesti Kőolajipari Gépgyár AZONNALI BELÉPÉSRE KERES központi telephelyére, továbbá műszer- és technológiai szerelési munkahelyekre (Algyő, Százhalombatta) külszolgálatos munkakörbe: lakatos, villanyszerelő, esztergályos, kovács, lemezlakatos, ív-lánghegesztő, motorszerelő, csőszerelő, marós szakmunkásokat, továbbá öltözőőröket, őröket és férfi segédmunkásokat. Vidéken minden szombat szabad. Magas kereseti lehetőség. Munkásszállás, üzemi konyha van. A munkásszállás vidéken ingyenes, a központban havi 75 Ft-ot kell fizetni. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. Própaidő alatti kilépés esetén az útiköltséget visszavonjuk. Segédmunkások részére hegesztőképzés. rsssssssssssssssssssss Jelentkezés a vállalati munkaügyi osztályon: Budapest XVIII., Gyömrői út 79—83., vagy a vidéki munkahelyek vezetőinél. Válaszol az illetékes Újabb „séta a sertésól körül 99 Három panasz - egy dicséret November 15-i számunkban Séta a sertésól körül címmel közöltük Horváth Béla gödöllői olvasónk panaszát szomszédja sertéstartásával kapcsolatban, és az illetékesek válaszát. Most újabb választ kaptunk ez ügyben, ezúttal dr. Rozgonyi Ernőnétöl, a gödöllői városi tanács vb-titfcá- rától: A panaszos olyan támogatásért fordult önökhöz, amelyre nem volt szüksége — írja többek között. — Panaszában az egész várost érintő problémával — az állatok tartásáról szóló 1972. évi 1. számú tanácsrendelet végrehajtásával, illetve betartásával — foglalkozik saját ügye kapcsán. A panaszos 1973. május 14-i levelében az igazgatási osztálytól azt kérte, hogy állapítsák meg, jogos-e a szomszéd állattartása. Bejelentését az említett tanácsrendeletnek megfelelően a KÖJÁL véleményezte, megállapítva, hogy a szomszéd a közegészségügyi előírásokat nem sértő módon, két disznót tart. Mivel a telek mindössze 100 négyszögöl, a tanácsrendeletben meghatározott védőtávolságok nem minden esetben tarthatók be. Ezután a beadványt a KÖJÁL hivatalból áttette a városi tanács termelés-ellátás felügyeleti csoportjához, mely végül határozatban tiltotta meg az állattartást. Kénytelen vagyak kiemelni a panaszos levelének befejező, kérdő mondatát:^ ,Miért fizessek én a szomszédom szabálytalansága miatt 50 forintot?” Erre egyértelműen azt válaszolja]:: azért, mert az illeték lerovását, a tanácsok részéről pedig a befizettetést jogszabály írja elő. Nyilvánvaló, hogy a panasz elbírálásával egyidejűleg — ha az jogos, mint jelen esetben —, a lerótt illeték visszafizetése iránt is intézkedünk. A panaszos azonban nem rótta le az illetéket, ezért erre az eljárásra nem került sor. A szóbanforgó tanácsrendelet célja egyebek közt a fejlődő Gödöllő városiasodása, köztisztasága javítását szolgálja. A város lakói a kulturált, virágos, parkos Gödöllőt igénylik, egyéni érdekeiket — jelen esetben a korlátozott. vagy tilos állattartásra vonatkozó rendelet megtartását — viszont nem tudják rövid idő alatt egyeztetni a közérdekkel. A rendelet megtartása az állampolgárok, a megtartatás a városi tanács illetékes szakigazgatási szervének feladata, de nem olyan módon, hogy azonnal büntetést szabjon ki. Határozott intézkedéssel kell érvényt szerezni a rendeletnek. November 15-én, 16.10—tői 16.50-ig álltam sorba a dunakeszi íöpostán a levél, csomag, távirat feliratú ablak előtt. Ekkorra már több társammal együtt elvesztettem á türelmemet, és a felvilágosí- tásablaikhoz mentem, hogy feladjam expresszlevelemet. Amikor megkérdeztem, hogy miért ilyen lassú az ügyintézés; munkaerőhiányra hivatkoztak. Pedig volna megoldás: míg mi vagy 10-en álltunk sorba a levél, csomag, távirat feliratú ablaknál, a pénz kibefizetés ablaknál a 40 perces várakozás alatt mindössze egy ember fordult meg. Vajon nem lehetne-e, hogy ennél az ablaknál is foglalkoznának a levelekkel? Elvégre szervezés kérdése az egész. Gilányi István Dunakeszi ★ November 16-án reggelre lucskos és sáros lett az üt. A postajárat kocsivezetője lakott területen a megengedett sebességnél gyorsabban hajtott, és így nem tudott lefékezni a postánál. Az arra haladó, munkába igyekvők és tanulók ruháit nagyon csúnyán lefröcskölte. Végül 200 méterre a postától sikerül megállnia, és visszafordulnia az épület elé. Ahelyett, hogy elnézést kért volna a vezető, még szemtelenkedett is a károsultakkal. Kurucz József Galgagyörk ★ Gödöllőn a postahivatalnál két nyilvános telefon van: az egyik az épületben, a másik az épület előtt található. Közös ismertető jelük, hogy legtöbbször mindkettő rossz. Pedig a gyanútlan „telefonra éhes” ember azt gondolhatná, hogy amelyik az épületben van, az védettebb és jobb. Az anyák védelmében, Még aiz is logikus lenne, hogy mindkettő mindig hasmál- ható, mert, ha elromlanának, a műszakiak a helyszínen megjavítanák. Sajnos, a készülékek sokszor napokig hibásak: a telefonellátottságban amúgyis szegény Gödöllőn gyakran a postáról sem lehet felhívni a helyi állomásokat. Sokszor két-három forintot is elnyelnek a készülékek, és nem kapunk kapcsolást. Ha panaszt teszünk, azt mondják a postán: nem tudunk a telefonnal bánni. Hát — tényleg nem! Fehér István Gödöllő ★ Ez úton szeretnék köszönetét mondani Fónódi János postásunk munkájáért. Négy évtizede a posta alkalmazottja; hóban, sárban, esőben fáradhatatlanul hordja még most is a leveleket, újságokat Csere László Pomáz A kapott levélben egy édesanya, Gulyás Ferencné született Csemai Ibolya szól hozzánk, akinek gyermeke iránt érzett szeretetét már egy mondata is világosan kifejezi: „1972-ben férjhez mentem, és 1973. április 12-én egy aranyos kisfiúnk született”. De lássuk csak a boldogságot szerző esemény előzményét és következményét. Az anyák ellen? „Vác városi tanácsa mint bölcsődei gondozót, ötéves munkaviszony után, csupán azzal az indokkal, hogy férjhez mentem és ezután gyermekünk született, beidézett a munkaügyi osztályra, ahol ideadták a munkakönyvem it. Űj dolgozót vettek fel helyettem, mivel én úgy is anyasági szabadságon vagyok, és nem tudnak nélkülözni. Ez bizony engem lelkileg annyira lesújtott, hogy még a férjem előtt is szégyellem, ötéves szorgalmas munkám után, csak azért, mert gyermeket szültem, ilyen könnyen eldobnak egy dolgozó nőt.” A panasszal kapcsolatban megtudtuk, hogy levélírónk 1970. június 10-től 1973. április 30-ig a váci I. számú területi bölcsődében szakképzet- len gondozónői beosztásban dolgozott. Ez idő alatt többszöri meghosszabbítással, de mindig határozott időre szóló szerződéssel alkalmazták. Pel- czéder Tibomé bölcsődevezető válasza: — Foglalkoztatási ideje alatt többször szorgalmaztuk, hogy gondozónői képesítést szerezzen. 1972. szeptemberében beiskoláztuk, a felvételi vizsgára is mi készítettük fel, azonban férjhez menetele után, 1972. októberében az iskolából kimaradt. Az egészségügyi szakközépiskola a várost jelenleg sok képesített gondozónővel látja el. Mivel \ Gulyás Ferencné a város különböző bölcsődéiben eltöltött öt év alatt független leányként, majd asszonyként nem tudta megszerezni a munkához szükséges szakképzettséget, semmi reményt nem láttunk arra, hogy a jövőben ennek eleget tudna tenni. A bölcsődében levő gyermekek jobb ellátását csak az erre képesített dolgozók belállításá- val látjuk biztosítottnak, ezért a szerződést annak lejártával már nem tartottuk célszerűnek meghosszabbítani. Gulyás Ferencnével mindezt akkor megbeszéltem, megértette és semmi ellenvetése nem volt. A bö'csőde érdekeit tisztelték A válasz ellen jogilag semmiféle kifogást nem emelhetünk. A szabályoknak megfelelően jártak el. Ha a paragrafusok és a bölcsőde érdekeit tisztelték, vajon miért nem az emberét, az anyáét? A Minisztertanács mint ismeretes, októberben határozatot hozott a népesedési helyzet javítására, a gyermekes családok fokozott anyagi támogatására, a nők és születendő gyermekek egészségének hatékonyabb megóvására, valamint az egészségügyi családtervezési ismeretek szervezett oktatásának bevezetésére. Miközben tehát egyfelől igen alaposan és részletesen törődünk az ilyen problémákkal, lám, előfordul olyan eset is, amikor semmit sem lehet lenni az anya védelmében. Valóban? Okkal? Ha Csemai Ibolya három éven át dolgozhatott a bölcsődében, mindebből arra lehetne következtetni, hogy jól ellátta munkáját, mert hisz különben nem hosszabbították volna meg a szerződését, ha a város jelenleg sok kéoesített gondozónővel rendelkezik, akkor miért éppen most jöttek rá arra, hogy a gyermekei: ellátása a képesített dolgozókkal megfelelőbb? A bölcsőde, mely az édesanyákon kíván segíteni, miért éppen az ott dolgozó ányától tagadja meg ilyen módon a támogatást? Kérhetett volna halasztást Mégsem törünk lándzsát ez esetben az anya mellett. Most, a Minisztertanács határozata nyomán Osemai Ibolya követeli a bölcsődétől, hogy javára járjon el, csak éppen azt felejti el, hogy annak idején nem tett meg minden tőle telhetőt a képzettség megszerzésére, noha a munkahely vállalta azt is, hogy hetente kétszer másnak kell ellátnia levélírónk helyett a munkát. Csemai Ibolya viszont, az „iskolás” napokon munkahelyén sem volt, és az iskolában sem. Betegség miatt — emígy a válasz. Kimaradt az ’S'k jlából, amikor kérhetett volna halasztást is. Pedig a munkahely még akkor is az ő szerződését hosszabbította meg, amikor képesített dolgozót felvehetett volna, mert szerették őt, és segíteni kívántak rajta. Csak akkor bontották fel a szerződést, amikor végképp kilátástalanná vált, hogy Csernai Ibolya saját és a gyermekek érdekében megszerezze a nélkülözhetetlen képesítést. Nem az anyát akarták ezzel megbántani (hiszen már bizonyította a munkahely Csernai Ibolyához való ragaszkodását), hanem az óvodás gyermekek javát akarták szolgálni. D. G. G. az utasok vecsési, üllői, mö- nori utasok Budapesten, a XVIII. kerületben, a Béke téri MÁVAUT-buszváró előtt. A várót ugyanis, mivel nemrég betörtek a mögötte levő közértbe, bezárták. Vajon miért az utasokat büntetik? Vecsési, üllői, monorí utasok Szerkesztői üzenetek I. K., Csemő: A levelében felvetett problémákra visszatérünk a Postabontásban. S. L., Budakeszi: Kérjük, nevét és címét írja meg. V. M., Albertirsa: Köszönjük tudósításait. K. J., Gödöllő: Panaszával foglalkozunk. Szíves türelmét kérjük. Ny. P., Vác: Ha egy cikk írója csak nevének kezdőbetűjével jelzi személyét, az nem azt jelenti, hogy nem vállalja a cikkben foglalt véleményét. A teljes név kiírása több tényezőtől függ. Így például: a cikk terjedelme, vagy mondanivalójának súlya, esetleg olyan egyszerű tényező is, hogy egyszerre több cikket is írt. E. G., Szentendre: A Niagara- szivattyút ilyenkor már vízteleníteni kell, ha a szabadban van. ★ Kincse József szigetszentmiklósi levélírónknak ezúton is szeretnénk köszönetét mondani, aki szerkesztőségünknek 23 régi újságot ajándékozott, melyek közül a legrégibb 1871-ből való. Keresse fel az öra- és Ékszerkereskedelmi Vállalat boltjait! v
