Pest Megyi Hírlap, 1973. november (17. évfolyam, 264-280. szám)

1973-11-29 / 279. szám

HECKE I WCirlap 1973. NOVEMBER 29.. CSÜTÖRTÖK KUSZ Rómában Brüsszelről Rómában kedden késő este be­fejeződött a nyugat-európai kom­munista pártok előkészítő értekez­lete, amellyel e pártok a január­ban, Brüsszelben rendezendő ta­nácskozásukra készülnek. Az ér­tekezleten az alábbi országok kommunista pártjainak képviselői vettek részt: Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Finnország, Nagy-Britannia, NSZK, Olaszor­szág, Portugália, San Marino, Spa­nyolország, Svédország. '' A BEVEZETŐ előadás sze­rint — melyet G. Amendola, az OKP PB tagja tartotta — a megváltozott nemzetközi kö­rülmények, valamint a tőkés Európa arculatának megvál­tozása egyaránt azt igénylik a munkásmozgalomtól, a dolgozó osztályoktól, hogy harcaikat jobban összehangolják nem­zetközi síkon. Szükség van a munkásmozgalmi törekvések nyugat-európai szintű össze­hangolására, amely válasz ar­ra, hogy a tőkés rend ma nemzetek feletti formában je­lentkezik (Közös Piac, tőkés nemzetközi nagyvállalatok). MEGRENDÜLT a Nyugat- Európa fölötti amerikai ura­lom, amely a háború utáni időszakot jellemezte hosszú ideig. A harmadik világban erősödő harcok és a hatalmas összegeket felemésztő fegyver­kezés pedig lelassította a tő­kés világ gazdasági fejlődésé­nek ütemét, fokozódó inflá­ciót teremtett. ’ Ezzel párhuza­mosan fokozódott a tőkés gaz­daságok internacializálódása, egymástól való függése (en­nek egyik fő következménye például a tőkés pénzügyi rendszer válsága). A NYUGAT-EURÓPAI munkásmozgalomban ma a még meglevő megosztottságok ellenére is egyre szélesebb összefogás nyilvánul meg. A nyugat-európai szinten vívan­dó harcok azt igénylik, hogy fokozatosan felszámolják az ellentéteket a kommunista, s2ädcialista és szociáldemokra­ta mozgalmak között, akció­egységben lépjenek feL Le­hetséges együttműködést és szövetséget kialakítam a kü­lönböző ideológiai meggyőző­désű mozgalmak között a tár­sadalom demokratikus átala­kításának távlatához. A megbeszélésekről közleményt adtak ki, amely hangoztatja: „A résztvevők elmélyült és alapos vi­tát folytattak, közvetlenül és rész­letesen tájékoztatva egymást a tő­kés európai különböző országai­ban vívott munkásmozgalmi és társadalmi harcokról. Valamennyi hozzászólás kiemelte a társadalmi harcok új tartalmát és jelentősé­gét, valamint azt, hogy a régebbi­nél szélesebb társadalmi és politi­kai síkon folynak. Éppen ezért az értekezleten részt vevő kommu­nista pártok hangsúlyozták: sür­gető szükség van közös akciókra, az egyes pártok tevékenységének összehangolására, hogy ez a tevé­kenység megfeleljen a társadalmi harcok új körülményeinek, igé­nyeinek. A résztvevők hangoztat­ták továbbá, hogy fokozni kíván­ják erőfeszítéseiket azért, hogy a párbeszéd és vita útján összefogás jöjjön létre mindazon társadalmi erők között, amelyek ma a mun­kásosztályt, a demokratikus moz­galmakat képviselik Európa tőkés­országaiban. Ugyanakkor szélesí­tik a szabadságért és demokráciá­ért vívott küzdelmet a fasiszta rendszerek ellen, a gyökeres és demokratikus társadalmi átalaku- lásért.,? Arab csúcs — az egység jegyében Az arab politikusok távozóban Szauat elnök és Fej szál király. ia konferenciáról: az előtérben Szerdán az algíri Nemzetek Palotájában véget ért a hato­dik arab csúcstalálkozó. Mint az várható volt, a részvevők — zárt ajtók mögött tartott megbeszéléseiken — „arab belügyként” kezelendő hatá­rozatot hoztak, s annak kato­nai, illetve gazdasági vonatko­zásait egyelőre titok fedi. Annyi azonban a zárónyilat­kozatokból is kiderül, hogy az arab politikusok eszmecseréit az egységre törekvés jellemez­te. Sikerült például megerősí­tést szerezni annak a koráb­ban is több oldalról hangozta­tott, de a mostanihoz hasonló hangsúlyt még nem kapott ál­lásfoglalásnak, amely szerint a palesztin nép szószólója Jesz- szer Arafat. Ezzel összefüg­gésben az első kommentárok megjegyzik: az arab csúcs nem tett lépéseket egy szám. űzetésben levő palesztin kor­mány felállítására. Egyetértés alakult ki abban is, hogy mindaddig a harcok kiújulásával kell számolni a Közel-Keleten, amíg Izrael nem üríti ki valamennyi, ál­tala megszállva tartott arab területet és nem állítják hely­re a palesztin nép jogait. Eb­ben a „bizonytalan és robba­nékony helyzetben” — így fo­galmaz a záróokmány — mél­tán érheti vád az imperialista országokat, mindenekelőtt az Egyesült Államokat, amely to­vábbi gazdasági, műszaki és katonai támogatásban részesíti Izraelt. Rámutat a nyilatkozat: bizonyos európai kormányok­ban — bár korábban hagyo- mányósan Izrael-barát politi­kát folytattak — kételyek me­rültek fél a nemzetközi együttműködést és a békét sú­lyosan veszélyeztető kalandor- politika jogosultságával kap­csolatban. Félreérthetetlen utalást tartalmaz ezzel össze­függésben az okmány: „Euró­pának világosan körvonala­zott álláspontot kell elfogad­nia jogos ügyünk mellett”. Több fontos döntés fűződik az algíri csúcshoz. Így például elhatározták a részvevők, hogy ezentúl minden évben meg­rendezik az arab vezetők ta­lálkozóját, legközelebb 1973. áprilisában. Ezenkívül létre­hozták az arab ipari és mező- gazdasági fejlesztési bankot, 125 millió dolláros alaptőké­vel. Egyetértettek abban is, hogy szigorú olajembargót ér­vényesítenek a fajüldöző afri­kai rezsimek, Dél-Afrika és Rhodesia, valamint a gyar­mattartó Portugália ellen. Anvar Szadat egyiptomi el­nök a záróülésen hagoztatta: „Minden megszállt területet vissza kell adni és helyre kell állítani a palesztin nép összes jogait”. Az arab egységtörekvések vi­lágosan kifejezésre jutottak a legutóbbi háború három heté­ben. Hívein tükröződnek a meghirdetett olajembargóban, s most, Algírban néhány fon­tos döntésben öltöttek testet. Mágneses viharban a PIONEER—10 Mágneses viharba került a Jupiter f-lé tartó Pioneer—10 amerikai űrszonda — közöl­ték a kaliforniai Mountain Viewben működő űrkutatási központban. A kutatóközpont­ban dolgozó tudósok elmond­ták, hogy a mágneses vihar nem olyan erős, mint ami­lyenre számítottak, a Jupiter mágneses terében kevesebb elektron található, mint amennyit feltételeztek. A Pio­neer—10 elektronikus beren­dezéseire káros protonok szá­mát még nem ismerik. KAMBODZSA A Phnom Penh körüli harcokról A kambodzsai felszabadító erők szerdán 5 órán keresztül ágyúzták a Phnom Penhtől 25 kilométerre fekvő Viheer Suor katonai célpontjait. A városka a Mekong folyó part­ján fekszik, s már több mint két hónapja megszűnt — a felszabadító erők katonai te­vékenysége nyomán — min­den szárazföldi összeköttetése a fővárossal. Mint a felszabadító erők hírügynöksége jelenti, a Phnom Penh körül november 12—24. között lezajlott har­cokban a felszabadító erők az ellenségnek körülbelül 1000 katonáját tették harcképtelen­né, 300 fegyvert és nagy mennyiségű egyéb hadianya­got zsákmányoltak, elfoglalták az ellenség 5 állását, és fel­szabadítottak egy magaslatot a 4. sz. országút mentén. CSAK RÖVIDEM... A SZOVJETUNIÓBAN szer­dán Föld körűid pályára vezé­relték a Kozmosz szputnyikso- rozat 611-es és 612-es műhold­ját. AZ AMERIKAI külügymi- nisztérium szóvivője Washing­tonban bejelentette, hogy ked­den megkezdődött a december 18-ra kitűzött közel-keleti bé­kekonferencia meghívóinak szétküldése. KURT WALDHEIM, az ENSZ főtitkára a közel-keleti helyzetről tanácskozott a Biz­tonsági Tanács több tagjával — jelentette be a világszerve­zet szóvivője. SZERENCSÉSEN VÉGET ÉRT szerda délután Dubai repülőterén a gépeltérítések történetének legújabb epizód­ja. A KLM légitársaság Boeing—747 típusú gépét ha­talmukban tartó palesztin géprablók szabad elvonulás fejében kiengedték túszaikat és megadták magukat az Arab Emirátusok Szövetsége kor­mányának. PRÁGÁBAN szerdán véget ért Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának kétnapos ülése, ame­lyen megvitatták a népgazda­ság fejlődését, valamint az ötéves terv kongresszusi irányelveinek teljesítését az elmúlt három évben. A baráti Jugoszlávia ünnepe Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke a Jugoszláv nemzeti ünnep alkalmából táviratban köszöntötte Joszip Broz Titót, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökét, a JKSZ el­nökét és Dzsemal BijedScset, a JSZSZK szövetségi végrehajtó taná­csának elnökét. Pr. Ziga Vodusek, a JSZSZK budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe, a köztársaság {kikiáltásának évfordulója al­kalmából szerdán fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson megjelent Aczél György, az MSZMP KB titkára, Fehér Lajos, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Faluvégi Lajos pénzügy- miniszter, Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, a politikai, a gaz­dasági, a kulturális és a társadalmi élet sok más vezető személyisége. Jelen volt a fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek sok ve­zetője és tagja. Kettős ünnepet ülnek ma jószomszédaink és barátaink, a Jugoszláv Szövetségi Köz­társaság népei. 1943. novem­ber 29-én, Jajcéban megala­kították az ideiglenes kor­mányt, 1945■ november 29-én pedig a nemzetgyűlés eltö­rölte a monarchiát, és kikiál­tották a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot. A jugoszláv nemzeti ünnep az emlékezés napja. A nemze­ti felszabadító harc nagy mértékben járult hozzá a sok- nemzetiségű ország népeinek — köztük a Vajdaságban élő magyar nemzetiségű állam­polgárok — összekovácsolásá­hoz. A közös fegyveres küz­delemből nagyszerű, lelkes, kö­zös építőmunka bontakozott ki. A jugoszláv—magyar kap­csolatokat — az alapvető ér­dekazonosságon túl — szoros­ra fűzi a közös történelmi múlt, a földrajzi közelség is. A két ország jó, igaz baráti viszonyának jellemzői a köl­csönös magas szintű látogatá­sok — legutóbb Kádár János jugoszláviai útja. is —, az év­ről évre bővülő kereskedelmi forgalom, az egyes iparágak, sőt üzemek között kialakutó közvetlen együttműködés és nem utolsósorban állampolgá­raink személyes kapcsolatai az igen nagy mértékű kölcsönös utazások révén. Meggyőződé­sünk, hogy ez az évről évre. bővülő, gazdagodó kapcsolói a jövőben — közös ügyünk és kölcsönös érdekeink javára — még tovább fejlődik. Meleg baráti üdvözletünket küldjük e harmincadik év­forduló a nagy nemzeti ünnepüket ülő jugoszláv ba­rátainknak és elvtársainknak, a szomszédos Jugoszlávia né­peinek, nemzetiségeinek, min­den állampolgárának, őszin­te szívvel kívánjuk: érjenek el további nagy sikereket ha­zájuk felemelkedéséért és személyes boldogulásukért ví­vott harcukban. Albánia 29 éve Albánia nemzeti ünnepe alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa üdvözlő táviratot küldött az Albán Népköztársaság Népi Gyűlése elnökségének. Huszonkilenc évvel ezelőtt, 1944- november 29-én szaba­dult fel az olasz és a német fasiszták megszállása alól Al­bánia. A rendkívül elmara­dott balkáni ország népe hő­sies, hosszantartó parti^ánhar- cot vívott függetlenségéért. Ez a nagy küzdelem azért járha­tott sikerrel, mert a háború fő frontjain a szovjet had­sereg halálos csapásokat mért a hitlerista hadigépezetre, és szovjet felszabadító erők segí­tették a balkáni népek küz­delmét is. A háború után nagy lépések­kel indult meg az új élet épí­tése Albániában más testvéri országok, elsősorban a Szov­jetunió segítségévek A szo­cialista építés útjára lépő Al­bánia kiléphetett a régi, kény­szerű elszigeteltségből és a nemzetközi életnek is ténye­zőjévé vált. Ebben a fejlődésben törés támadt, amikor mintegy egy évtizeddel ezelőtt az albán ve­zetők megváltoztatták Albá­niának a Szovjetunióhoz és az európai szocialista orszá­gokhoz való viszonyát. Ez a politika nemcsak közös ügyünknek, a nemzetközi munkásmozgalomnak okoz ká­rokat, hanem az albán ország- épjtő munkának is. Valljuk: természetellenes ez az álla­pot. Ezért is juttatjuk mindig kifejezésre, hogy a jobb álla­mi kapcsolatok és az együtt­működés hívei, az albán nép­pel való barátság elmélyítésé­nek támogatói vagyunk. E gondolatok jegyében kí­vánunk nemzeti ünnepén sok sikert az albán népnek. Bolgár földön járva fi.) Agroipari komplexumok A „rtosaolaj országaként”, egykor még csak dohányáról és zöldségkertészetéröl ismert Bulgária ma már olyan mezőgaz­daságot mondhat magáénak, mely jelenlegi helyzetét és gyors fejlődését tekintve szinte páratlan a világon. Pedig néhány évtizede Bulgáriát — jóllehet, az ország gazdasági életében a mezőgazdaság játszotta mindig is a fö szerepet — a legelma­radottabb mezőgazdasággal rendelkező európai országok egyi­keként tartották nyilván. A mintegy 1,1 millió parasztság földtulajdona 12 millió parcellába volt szétszórva, az egyben azt is jelentette, hogy ha európai viszonylatban kisparaszti, még inkább törpegazdaságokról volt sző, megint csak Bulgá­riát említették az első helyen. Ilyen körülmények mellett korszerű agrotechnikáról, okszerű gazdálkodásról még csak beszélni sem lehet. A legfontosabb földművelő eszköz a fa­eke volt, a parasztgazdaságok nagy része még igaerövel sem rendelkezett. Az állattenyésztés még a növénytermesztésnél is elmaradottabb volt. A gyökeres változás akkor vette kezdetét, amikor a Bol­gár Kommunista Párt Központi Bizottsága Georgi Dimitrov vezetésével a népgazdaság egyik legbonyolultabb problémá­jának, az agrárkérdésnek a megoldását tűzte ki feladatul. A feladat megoldásának sikerességét bizonyítja, hogy a mező- gazdaság nagyüzemi átszervezését a népi demokratikus orszá­gok közül Bulgária elsőként fejezte be. Az egykori kis- és törpebirtokos parasztok országából alig három évtized alatt fejlett nagyüzemi mezőgazdasággal és iparral rendelkező ipa- ri-agrárország lett. A bolgár szocialista mezőgazdaság sajátos fejlődése során a koncentráció két fokozaton ment át és jelenleg egy harma­dik, felsőbb szakasz végleges formájának kialakításán dol­goznak. Az első koncentrációra közvetlenül a szocialista forrada­lom győzelme után került sor, amikor a magántulajdonban levő törpegazdaságokból 2500 termelőszövetkezet alakult. Ezekkel egy időben jöttek létre az állami gazdaságok is. Ké­sőbb, amikor a közös gazdaságok megerősödtek és kifejlesz­tették anyagi-műszaki bázisukat, létrejöttek a feltételek a koncentráció második szakaszának megvalósítására, a terme­lőszövetkezetek, állami gazdaságok egyesítéssel történő növe­lésére, erősítésére. Ennek méreteire jellemző, hogy az ötvenes évek végére már csak 800 termelőszövetkezet gazdálkodott a mezőgazdasági művelésre alkalmas területeken. Az ezt követő gazdasági célkitűzés az ipari termelési technológia es az ennek megfelelő vezetéki módszerek mező- gazdaságban való alkalmazása volt. A vezetők az ehhez szük­séges gazdálkodási formát az úgynevezett agrár-ipari komp­lexumban látták és a Bolgár Kommunista Párt 1970. áprilisi plénuma határozatot fogadott el a komplexumok kiépítéséről. Agrár-ipari komplexum. Hogy a fogalom mit is jelent, arra a Sztojan Nikolovval, az agrár-ipari komplexumok fő­igazgatójával folytatott beszélgetés adott határozott választ. — Az agrár-ipari komplexumok kialakítása^ a népgazda­ság intenzív fejlődési szakaszba történő zökkenőmentes átté­rését kivánta biztosítani. Ez a nagyüzemi forma nagyfokú termelési koncentrációval és elmélyített ágazati specializáció- val rendelkező, gazdaságilag erős mezőgazdasági vállalkozás. Több gazdaságot egyesít magába, függetlenül azok tulajdon­jog! hovatartozásától. A komplexumba adott talaj- és klíma- viszonyokkal rendelkező gazdasági körzetből, hasonló terme­lési és speciális feltételekkel rendelkező gazdaságok kerülhet­tek. A tervek szerint az agrár-ipari komplexum állandóan fejlődni és tökéletesedni fog, bővülnek majd a gazdasági és termelési kapcsolatok az egyes gazdaságok között. Ez a jövő­ben teljes összeforrásukhoz vezet és a komplexumot _ olyan gazdasági egységgé változtatja, melynek belső, önelszámolási alapon működő alegységei lesznek. Az agrár-ipari komplexumok egészen fiatal, mindössze hároméves múltra visszatekintő új intézmények. A mezőgaz­dasági termelés alakulását azonban ma már ezek határozzák meg. Bulgáriában jelenleg 172 agrár-ipari komplexum van, ezek a megművelt szántóföldi terület 92,5 százalékával ren­delkeznek és a háztáji termelést is figyelembe véve, a mező- gazdasági termékeknek 95,2 százalékát állítják elő. A termékeny Trákia „fővárosától”, Plovdivtól 11 kilométerre levő, nehez-en kimondható nevű kis községbe, Prvenecbe gyakran látogatnak külföldi, hazai szakemberek. Itt, a „Georgi Dimitrov” agrár-ipari komplexum központjában 23 falu határának mezőgazdasági munKáit irányítják. 1970-ben, az elsők között jött létre ez a komplexum, öt nagy termelő- szövetkezet összevonásával. A 23 falu 35 ezer lakosából tíz és fél ezren gazdálkodnak és dolgoznak a 16 ezer hektárnyi művelt területen és a kapcsolódó feldolgozó üzemekben. Az elmúlt évi 43 millió leva értékű termék több mint felét — 28 millió levát — a növénytermesztés adta, az állattenyésztés „csak” 4 millió levával részesedett a termelésből. Területi adottságai következtében a komplexum növénytermesztésre szakosodott, ezen beiül is a gyümölcs-, zöldségtermesztés áll az első helyen. A hatalmas területen 10 igazgatóság, 20 köz­ponti iroda irányítja a munkát, melyet 89—120 fős, úgyneve­zett ágazati brigádok végeznek. A brigádok vezetői általában agronómusok. A gépesítettség foka. a technikai színvonal — mint általában mindenütt — magas, a terület 80 százalékát öntözik. Prvenecben számítóközpont működik, ahol számító­gép végzi a bérelszámolást, a számlázást, nyilvántartja a megrendeléseket, a raktári készleteket, a gépkarbantartást, de a számítástechnika alkalmazását rövidesen kiterjesztik a ke­reskedelmi forgalom, a termelés, a takarmányfogyasztás „fi* gyelemmel kísérésére” is. A 300 ezer leva beruházással épí­tett számítóközpont 200 adminisztrátor helyett „végzi el” a munkát. Bulgáriában ma már hat agroipari komplexum ren­delkezni hasonló gépi segítséggel. Urban Péter (Következik: Próbapad.) t i <

Next

/
Thumbnails
Contents