Pest Megyi Hírlap, 1973. november (17. évfolyam, 264-280. szám)
1973-11-27 / 277. szám
A PEST MEGYEI Hfftt AP KÜIÖNKIAOÁSA XVIL ÉVFOLYAM, 277. SZÁM 1973. NOVEMBER 27., KEDD IV. cementipari kulturális napok Legtöbbjük a gyári műkedvelői csoportoktól elvárható színvonalnál magasabbat ért el NYOLC GYÁR KÜLDÖTTEINEK RÉSZVÉTELÉVEL Gépjavító Vállalat zenekara lett az első. Versmondásban az első három helyezettet díjazták. 1. Pál Rita (Etemitgyár), 2. Sza- mosvölgyi Péterné (Selyp), 3. T. Tóth Tiborné (Selyp). Prózában is három helyezett volt. 1. Koncz Károly (Gépjavító), 2. Kövesdi Erzsébet (Hejőcsa- ba), 3. Nagy Éva (Tatabánya). A népdal-magyamóta kategóriában első a bélapátfalvi citeraegyüttes, második Takács Jánosné (Hejőcsaba). Vegyes kategóriában az elsőséget Boldis István (Gépjavító) szerezte meg. Ezenkívül még tizennyolcán részesültek különdíjban, s a rendezői díjat Koncz Károly kapta az első díjas irodalmi színpadi, A 150 éves üstökös című műsor rendezéséért. A nagy sikerű cementipari kulturális szemle, a késő esti órákban, dr. Kormos Aladárnak, a Cement- és Mészművek vezérigazgató-helyettesének zárszavával ért véget. B. J. A 150 éve üstökös című előadást a Cementipari Gépjavító Vállalat irodalmi színpada mutatta be, s meg is szerezte az első helyet a kategóriában. A IV. cementipari kulturá-1 lis napokat az idén a váci ] DCM-ben rendezték. A nyergesújfalui Eternitgyár, a tatabányai, a selypi, a lábatlani, a bélapátfalvi, a hejőcsabai és a váci cementgyár, valamint a Cementipari Gépjavító Vállalat küldte el november 24-én százharminchét részvevőjét e kulturális szemlére. Az egy napra sűritett program délelőtt 9 órakor, Kiss Ernő ünnepi beszéde utánvétté kezdetét, és délután 5 óráig tartott. Beszédében többek között a következőket mondta a nagyvállalati szakszervezeti tanács titkára: dent elkövetnek annak érdekében, hogy dolgozóink magasabb műveltségű, szocialista tudatú emberekké váljanak. Ismételten bebizonyosodott, hogy a műkedvelői művészi tevékenységnek, az öntevékeny művészeti csoportoknak van helye és szerepe kulturális életünkben, a ma kultúrpolitikájában. A bemutatott produkciók is ezt bizonyították: legtöbbjük a gyári kultúrcsoportoktól elvárható színvonalnál maga- sább teljesítményt nyújtott. Sajnálatos, hogy a házigazda, a DCM irodalmi színpada, annak ellenére, hogy témaváA bélapátfalvi citeraegyüttes ugyancsak kategóriagyőztes. Rózsavölgyi felvételei Tanulni más városoktól Vitákkal, gondos m űsortervezéssel Lakosságunk létszámának gyarapodásával, a város iparosodásával egyidőben arról is kell, sőt, egyre többet kellene beszélnünk, mit kezdhet szabad idejével az ember, miként tudja műveltségét, magatartását befolyásolni, színvonalában, hatásában milyen minőségű közművelődési intézményhálózatunk? Régi probléma például Vácott a filmszínházak gyér látogatottsága. Találgatjuk, mi lehet az oka, hogy sokan inkább Budapesten nézik meg az új, forgalomba kerülő filmeket, mint idehaza. Bizonyos mértékig rendhagyó, hogy a váci mozik nem tartoznak az állami, vállalati moziüzemi hálózatba: úgynevezett társadalmi mozik. A megkülönböztetésnek előnyei és hátrányai is vannak. Az előnyök December 16: Országos vásár Vácott A Tanácsok Lapjában megjelent közlés szerint december 16-án országos állat- és kirakodóvásárt tartanak Vácott, a Rádi úti nagytéren, de ez alkalommal nem lesz használt autók vására a Diadal téren. TANÁCSTAGI FOGADÓÓRÁK. Gebora Kászló megyei tanácstag holnap, november 28-án délelőtt 11 órakor Sződön, a tanácsházán, Tari Kálmán, a városi tanács elnökhelyettese pedig november 29-én, csütörtökön délután fél kettőkor az öntöde tanácstermében tart fogadóórát. Ma már kevésbé érvényesülnek, mint régen. A társadalmi mozikat a művelődési házak tartják fent, övék tehát az üzemeléssel járó kiadás és a bevétel is. A népművelés kezdeti korszakában a mozik szilárd gazdasági bázist jelentettek a művelődési házak számára, bevételeikből fedezték sok más közművelődési tevékenység kiadásait is. Az állami szervek is örültek, hogy a társadalmi mozik segítenek kielégíteni a filmművészet iránti, szinte kielégíthetetlennek látszó tömegigényeket. Ám egyszer csak megjelent a színen és egyre több család otthonában elfoglalta helyét a televízió. A kezdeti években még a legkorszerűbb mozik sem győzték vele a versenyt. A hátrányok Megszűnt például a szak- szervezeti mozikat ellátó szak- szervezeti . filmközpont. Ma már a társadalmi mozik havi műsorát is a Moziüzemi Vállalat tisztviselői állítják össze, elvileg egyenlő elbírálás alapján, de a gyakorlatban a legújabb és a legnagyobb érdeklődést kiváltó filmek először a vállalat filmszínházaiba kerülnek. — Mi csak olyan filmeket játszhatunk, amelyeket már előttünk kétszer lejátszott a Madách Mozi. A művelődési ház új igazgatója amiatt aggódik, hogy az idén nem tudják teljesíteni évi 170 ezer forintos bevételi tervüket. Régi panasz az is, hogy a megkülönböztetés következtében a környék egyes falvaiban előbb mutatnak be egy-egy új filmet, mint Vácott. Csak személyi kapcsolat révén? Kora ősszel telefonon felhívtam Kalocsai Ferencet, a Madách Imre Művelődési Központ moziüzemének vezetőjét, hogy beszéljük meg, mi a jelenlegi helyzet, mit lehet tennünk és javasulnunk? — Most nagyon jó a kapcsolatom a Moziüzemi Vállalattal. Minden filmet megkapok, amit kérek, ezért nem lenne helyes, ha írnánk róla — mondta. — A kultúra hozzátartozik a szocializmus nélkülözhetetlen emberi feltételeihez, egyre nagyobb a szerepe a szocialista ember tudatának, életelveinek. életkörülményeinek formálásában. Célunk az volt és válto- ' zatlanul az is marad, hogy a legnagyobb tömegek a múlt és a jelen minden kulturális értékét mindinkább birtokukba vehessék. Iparágunk politikai, társadalmi és gazdasági vezetői minlasztásával — a Kommunista Kiáltvány megszületésének 125. évfordulójára készült Fáklya című műsorával — és előadásával nagyszerűt produkált, bosszantó technikai hibák miatt nem került a díjazottak közé. Az irodalmi színpadok versenyében az első helyen a Cementipari Gépjavító Vállalat együttese végzett. Népitánc-kategó- riában a selypi cementgyár, tánczene kategóriában pedig a Cementipari Kedves vendégeinket a régi szeretettel, a régi ízekkel várjuk a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat Maros vendéglőjében; Nagymaroson! A helyzet tehát személyi kapcsolat alapján jó és nem annak méltánylásaként, hogy egy dinamikusan fejlődő, harmincezer lélekszám fölötti várost kell megfelelő filmműsorral ellátni. A legalacsonyabb nézőátlag Kalocsai Ferenc így jellemezte a nyári hónapok forgalmát: — Nyolcvanezer forint az elmaradás, az éves bevételi tervhez viszonyítva. Közepes korosztályúakat, idősebbeket alig látni a moziban, csak fiatalok járnak filmet nézni. — És most, november vége táján? — Még mindig nagy a bevételi elmaradás — kaptam a választ. — Ámbár, az őszi hónapokban javult valamit a helyzeL Az idősebb korosztály viszont a tv mellett ül. Nemcsak helyi jelenség A szocialista filmforgalmazás alapfunkciója, a szocialista ember művészeti eszközökkeli érzelmi orientálása csak nagyon ellentmondásosan, sőt, valljuk be, alig-alig érvényesül. Ez, persze, nem egyedül helyi jelenség. Minden alkotó művész nagy gondja korunkban, hogy miként találja meg azt a kifejezési formát, amelynek segítségével a legjobban mutathatja be korunk valóságát. Világos, hogy külön műfaj a tv és a film, mindkettőre szükség van, de a feladatok, szerepek még nem határolódtak el világosan. Nemcsak a televízió elvonó hatása, hanem az útkeresés buktatói is csökkentik a film — nagyrészt régi formanyelvéhez szokott— nézőinek számát Tipikus váci gondok Ha az általános, környezetünktől befolyásolt helyzeten nem is tudunk változtatni, helyi intézkedésekkel még mindig sokat lehetne javítanunk a helyzeten. Elsősorban az előadások kulturáltsága kifogásolható. A két (művelődési ház gyéren világított, szűk előterében virgonc kamaszok dulakodnak, előadás közben gyakran közbekiabálnak, zajonga- nak, szemetelnek: nincs, aki fegyelmezze őket. Okkal és gyakran lehet a nézőiknek panaszuk a kép és a hang minőségére is. Gondoljunk a jövőre Meggyőződésem, hogy a tv elsődlegesen információközvetítő szerepének erősödésével, a filmművészet magáratalálásá- val együtt a közönség visszatér majd a mozikbá, ezért nem érdektelen, hogy miként alakul majd a város jövőbeni mozihálózata? Ha az új művelődési házban lesz is korszerű filmszínház, számolnunk kell azzal, hogy a város mai fekvését tekintve, az Vác déli végében lesz. Az Építők Művelődési Háza öreg, elavult épület, moziüzemének gépparkja is korszerűtlen. Nem valószínű, hogy ott jelentős beruházást bárki is vállalna. Hol láthat majd filmet annak a városnegyednek a lakossága? Deákváron, a sportpálya melletti eszpresszóban kísérleteznek néha keskenyfilmvetí- téssel. Üjabban a sejcei bányászkolónián tartott filmvetítésekről is hírt ad a Váci Műsorfűzét. Ezek a kis mozik nem tudnak igazi filmélményt nyújtani. A Siketnémák Kisegítő Intézetének Csikós József utca* épületében nyári szabadtéri előadásokat szerettek volna rendezni jövőre a környékbeli lakosságnak, de miután megtudták, hogy azok milyen gonddal és anyagi kockázattal járnak, elálltak szándékuktól. Az igények és az ízlés fejlesztése Tanuljunk más városoktól: kis közönség számára, kamaraelőadásokkal, művészmozi címen filmeket vetítenek. Közönségük propagátora az igazi filmművészetnek. Filmvitákkal, gondos műsortervezéssel, a művelődési házak igényeinek figyelembevételével, a közművelődési szempontok elsődlegessé tételével lehet a gondokat enyhíteni. Kovács István HELYESBÍTÉS A lapunk november 24-i, szómbati számában megjelent „Miért áll üresen kétszázhuszonhat lakás a Földvári téren?" című írásunkban egy sajnálatos elírás zavart okozott. A szöveg helyesen így hangzik: „Nem csoda hát, hogy Tari Kálmán, a városi tanács elnök- helyettese, kérdésemre, mikorra képzelhető el a kétszázhuszonhat család beköltözése, nem tudott válaszolni.” Mit jelent ez a szó: béke? Váci képzőművész nyilatkozata egy varsói lapban A béke-világkongresszus befejezését követően a Zycie Warszawy szerkesztősége a következő kérdéssel fordult az olvasókhoz: Mi az ön véleménye a moszkvai kongresszusról és Brezsnyev beszédének azon részéről, amely a béke filozófiájának és a történelmi optimizmusnak alapelveit határozza meg? A legnagyobb példányszámú, három évtizede megjelenő varsói lap címoldalán közli a válaszokat. A mindennapi munka jeles embereit szólaltatja meg. Nyilatkozott a váci Csorba Tibor képzőművész is, aki jelenleg Lengyelország fővárosában él, s nemrégen tartott Vácott beszámolót ottani élményeiről. Az érdekes válasz, dr. Rus- vay Tibor fordításában, így hangzik: „A szovjet államférfi beszédének minden emberi szívhez meg kell találnia az utat Logikus, hogy ez a program nemcsak nekünk, de a jövendő nemzedék számára is kötelező érvényű lesz. A mindenki által várva várt békét nemcsak észokok miatt óhajtom, hanem főként azért, mert az én első hazám, Magyarország, és a második hazám, Lengyelország az elmúlt háborúban annyit szenvedett, hogy most már rászolgált a félelem nélküli életre. Ezért értjük meg Leonyid Brezsnyev mélységes humanizmussal fűtött szavait, amelyek biztosítékul szolgálnak a világon élő embereknek és népeknek, hogy békében, alkotó munkában, építő kedvvel éljenek. Csorba Tibor képzőművész Lengyelországban élő magyar” — Felhívás. Felhívjuk Vác város lakosságának figyelmét, hogy a PENOMAH Húsipari Transzformátorállomás— Vásár utca. Rádi út. Deákvári fasor között — lefektetett 10 kV-os földkábelt feszültség alá helyeztük. PENOMAH Vád Gyára. 1 1
