Pest Megyi Hírlap, 1973. november (17. évfolyam, 264-280. szám)

1973-11-27 / 277. szám

2 1973. NOVEMBER 37., KEDD <*fcíi ßit<; <J£ú4ap fókusz Ezredesek után - generálisok puccsa Az athéni Zeusz-templom festői rtuijUi eiOi csait novemoer 24-én este vezényelték el az utónbi na­púkban ott álló páncélost, de mái a következő hajnalon újra fel­tűnt a komor sziluett. Ezútial azért, mert a sokat szenvedem Hellaszban az ezredesek uralma után most a generálisok puccsa következett. Hogyan es miért? A válaszhoz fel kell villantanunk a legutóbbi esztendők eseményeinek finnjét., 1967 TAVASZÁN immár matematikai bizonyosság lett, hogy a májusra kiírt választá­sokon elsöprő győzelmet arat a polgári középréteg és a bal­oldal nehezen, de végül is ki- kovácsolódott blokkja. Ez a szövetség hosszabb távra meg­határozhatta volna az ország politikai jövőjét. A NATO és a belső reakció nem volt haj­landó tétlenül bevárni a máju­si földcsuszamlást: 1967. ápri­lis 21_én bekövetkezett a Georgiosz Papadopulosz által vezetett ezredesi puccs. Ami ezután történt, közismert. Megteltek a politikai foglyokká) először a városok és falvak, majd a napégette kopár szigetek börtö­nei. Kínzökamrákban és koncent­rációs táborokban némítottak * e) minden ellenzéket, az országra hat esztendőn keresztül az egyér­telmű terroruralom sötét árnyéka borult. 1973 ELEJÉRE az elnyomás ellenére napvilágra kerültek a súlyos társadalmi feszültségek. 1973 februárjában Pireuszban és Szalonikiben kikötői sztráj­kok robbantak ki, ezeket a diákok azonnal megmozdulá­sokkal támogatták. ILYEN ELŐZMÉNYEK UTÁN döntött úgy a rendszer erős embere, Papadopulosz, hogy a már számára is elke­rülhetetlennek tűnő új sza­kaszba megpróbálja átmenteni személyes hatalmát. 1973 nya­rán megrendezte a valóban népszerűtlen dinasztia trón­fosztását kimondó „népszava­zást” és maga ült az így szüle­tett köztársaság államfői szé­kébe. Űj alkotmányt bocsátott ki, amelyben óriási hatalmat biztosított magának, majd ki­nevezte az első polgári minisz­terelnököt és megbízta azzal, készítse elő a választásokat. AZ ÜJ KORMÁNYFŐ, a 64 éves Szpirosz Markezinisz jobboldali, de a realitások iránt kétségtelen érzékkel bíró politikus kísérletét még a pol­gári ellenzék is óvatos várako­zással fogadta. A szélsőjobb- oldal, Papadopulosz junta­tisztjeinek gyülekezetével az élen, „korainak” minősítette a változásokat és az államfő ön­mentő akcióiban „árulást” lá­tott. EZ VOLT A HELYZET 1973. november 4-ig. Ezen a napon rezsimellenes tüntetéssé válto­zott a centrum és a baloldal blokkjának jelképeként tisztelt Georgiusz Papandreu síremlé­kénél rendezett gyászszertar­tás. NOVEMBER 14-ÉN több ezer fiatal vette be magát az athéni műegyetemre és rádió- állomásuk a rezsim elleni álta­lános felkelésre hívta fel a gö­rög népet. KÖZBEN A KEMÉNY VO­NAL HÍVEI is meggyorsítot­ták előkészületeiket. Novem­ber 22-én Masztrantonisz altá­bornagy, az athéni hadtest pa­rancsnoka tárgyalások ürügyé­vel Papadopuloszhoz küldte megbízottjait, köztük a kato­nai rendőrség parancsnokát. Az ügyes színjátékkal elosz­latták az államfő minden gya­núját és november 25-én haj­nalban sikerült lecsapniuk. Hellasz újra az egyértelmű ka­tonai uralom csizmája alá kerül-t. Bár az új kabinet jórészt ismeret­len polgári tagokból áll, senkinek nem lehetett kétsége, hogy a ha­talom ezúttal a tábornokok — Gi- zikisz áUamfó, Lacudisz hadügy­miniszter és Cumanisz közrendé­szeti miniszter — kezében van. Az elmúlt hat év látványosan bebizonyította, hogy a reakciós diktatúra nem old meg semmit. Nem bizonyíthat mást az elkövet­kező vészterhes időszak sem. KURT WALDHEIM ENSZ- főtitkár és Addeke Boérma, az ENSZ Élelmezési és' Mezőgaz­dasági Szervezetének (FAO) vezérigazgatója hétfőn felhí­vással fordult a világ kormá­nyaihoz, arra kérve őket, hogy 30 millió dollárt és félmillió tonna élelmiszert gyűjtsenek össze az éhség sújtotta nyugat­afrikai országok támogatására, Közel-keleti bákekor.fereacia: december 17, Genf... Megnyílt űz Jasszer Arafat moszkvai iáig/alkjairól Az izraeli minisztertanács vasárnapi ülésén úgy határo­zott: „elvileg elfogadja Kissin­ger amerikai külügyminiszter­nek a közel-keleti békekonfe­renciára vonatkozó javaslatát”. A közel-keleti válság tartós rendezését célzó bé.-cekonfe-1 /encia december 17-én vagy. j 18-án nyílik meg Genfbsn, az ENSZ európai központjában — j jelenti az AFP bejrúti arab diplomáciai körökre hivatkoz­va. Az értekezlet első ézakasza egy hétig ■ tartana és csak a december 31-én megtartandó izraeli választások után foly­tatnák. Az algíri Nemzetek Palotá­jában tegnap délután megnyi t az arab országok csúcsértekez­lete, amelyen Irak és Líbia ki­vételével minden arab állam, továbbá a Palesztinái Felsza­badítást Szervezet képviselteti magát. Az arab államfők mindenek­előtt egyperces néma felállás­sal emlékeztek meg a nemrég véget ért közel-keleti háború arab hősi balottairól. Ezután Bumedien elnök bejelentette, hogy a hivatalos megnyitó előtt tartott zárt ülésen Mauritániát felvették az Arab Ligába. Az ünnepélyes megnyitó után az arab államfőik zárt ajtók mö­gött összeültek első hivatalos tanácskozásukra. Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Alek- szej Koszigin kormányfő üze­netet intézett az arab csúcs- értekezlethez. Üzenetükben kijelentették, hogy a Szovjet­unió kész hozzájárulni azok­nak a feltételeknek a kialakí­tásához, amelyek között a Kö­zel-Keleten létre lehet hozni az igazságosságon alapuló va­lódi békét. Hétfőn Moszkvában hivata­los sajtóközleményt adtak ki arról, hogy Jasszer Araiaknak, a Palesztin Felszabad! lási Szervezet Végrehajtó Bizott­sága eilnökének vezetésével Palesztinái delegáció találko­zókat és megbeszéléseket tar­tott a Szovjetunió Afro-ázsiai Szolidaritási Bizottságának és más szovjet társadalmi szer­vezeteknek a képviselőivel. A szovjet fél hangsúlyozta, hogy továbbra is kész segíteni és támogatni Palesztina arab né­pének harcát törvényes nem­zeti jogai biztosításáért. Palesztin terroristák egy kis csoportja vasárnap hatalmába kerítette a KLM holland légi- társaság egyik Boeing 747-es repülőgépét, amely Bejrútból felszállva Új-Delhi és Tokió felé tartott, fedélzetén 271 utassal és 17 főnyi személyzet­tel. A géprablók azt követelik a holland kormánytól, hogy változtassa meg Izrael-barát politikáját és ne engedjen több zsidót kivándorolni Iz­raelbe. Olasz tiltakozás Loire-völgyi titok római nagykövetét, valamint Nagy-Britannia ügyvivőjét. Olaszország is rendkívül érde­kelt a tőkés pénzügyi rend­szer reformjában. Kizárása a titokban szervezett francia- országi értekezletről élénk elé­gedetlenséget keltett római kormánykörökben, s újabb mozzanattal gyarapította az Olaszország és a Közös Piac között amúgyis meglevő ellen­téteiket. Franesa-NSIK csúcs Brandt kancellár hétfő dél­előtt Párizsba érkezett, ''hogy részt vegyen a francia—nyu­gatnémet együttműködési egyezmény keretében tartandó kétnapos csúcstalálkozón. Az Elysée palotában már hétfő délelőtt sor került az első négyszemközti megbeszélésre Pompidou elnök és Brandt kancellár között. A mostani csúcstalálkozó különösen nagy jelentőségű, mert a decembe­ri közöspiaci csúcsértekezlet előtt számos kérdésben egyez­tetni kell a két kormány állás­pontját. Harminc év után Mágneses vihar fenyegeti a Pioneer—10-et A 33. színes fotó o Jupiterről A Jupiter vörösesen csillo­gó — 46 000 kilométer hosszú és 13 000 kilométer széles — „szeméről” küldött színes fényképfelvételeket a Földre a Pioneer—10 amerikai űr­szonda. A NASA egyik tudósának véleménye szerint a „szem” gázokból tevődik össze. Ez a gáztömeg 30 évenként egyszer áll össze a Jupiteren. A most készített felvételek 8 millió ki­lométer távolságból mutatják. A Pioneer—10 egyébként óránként 152 ezer kilométeres sebességgel tart a Földünk tö­megénél 320-szor nagyobb Ju­piter felé. A NASA közlése szerint december 3-án 130 000 kilométerre közelíti meg a bolygót, amely onnan 12 000- szer fényesebbnek hat majd, mint a Hold. A Pioneer—10 előrelátható­lag még december elseje előtt mágneses viharba kerül. A vihart az idézi elő, hogy a Napból kivált ionizált gáztö­meg, amely csaknem egymillió kilométeres óránkénti sebes­séggel közlekedik a 143 640 ki- 1 lométer átmérőjű égitest felé, találkozik a Jupitert körülve­vő hatalmas könnycsepphez hasonlító mágneses térrel. (Földünk átmérője 12 757 ki­lométer.) A NASA kutatói ab­ban reménykednek, hogy a 100 millió dollárba került szonda nem „süpped ed” a mágneses viharban, hanem to­vábbra is jelzéseket ad a mágneses tér szerkezetéről, su­gárzásának intenzitásáról. A Pioneer—10 eddig 33 szí­nes fotót továbbított a Föl­dünktől 964 millió kilométerre levő Jupiterről. I. Áttörés A második világháború vér- zivalii.ánól 1512—13-ban új ar­culatú Európa kezdett kiemel­kedni. Kontinensünk új arcu­latát az a hősies fegyveres küzdelem alakította ki, ame­lyet a Szovjetunió és szövet­ségesei, valamint a földrész felkelt népei vívtak a fasiszta hatalmak ellen. E nagyszerű felszabadító harc egyik emlé­kezetes színtere a mai Jugo­szlávia volt. 1942. november 26. Bosznia, BihaC. A hegyi kisváros e na­pon az önálló népi jugoszláv állam szülőhelyévé vált. Euró­pa rab volt, a fasizmus igáját nyögte, Jugoszlávia is. De itt már kiteljesedett a partizán­mozgalom fegyveres népfel­szabadító harca. Az országban küzdő kisebb létszámú egysé­geket közös parancsnokság fogta össze. E harcoló cso­portok tagjai és az őket tá­mogató politikusok alakították meg a Jugoszláv Népjelszaba- dító Antifasiszta Tanácsot. Itt dolgozták ki az önálló jugo­szláv állam s egységes had­seregének alapjait. Ezen alap- elképzelés nyomán, egy évvel később, 1S43. november 29-én Jajce városában találkoztak a partizánhadseregek és a fel­szabadított területek vezetői. Magát a városkát minden ol- dadról ellenség vette körül. Az ország legkülönbözőbb vidé­keiről érkezett delegátusok többsége a konspiráció szabá­lyainak legszigorúbb betartá­sa mellett, állandó életveszély közepette utazott a tanácsko­zás színhelyére. Az ellenség nem is sejtette, hogy történe­lemformáló összejövetel ké­szül ... Jugoszláv Nemzeti Felszabadító Bizottság (AV- NOJ) néven ideiglenes kor­mány alakult Joszip Broz Tito vezetésével. Az Angliába me­nekült királyt és emigráns kormányát megfosztották jo­gaitól, s döntés született ar­ról, hogy Jugoszlávia a hábo­rú után demokratikus, szövet­ségi állam lesz. November 30-án reggel. 5 órakor az AVNOJ befejezte munkáját. Bejelentették az önálló jugoszláv népi állam megalakulását. A teremben levők énekelni kezdtek, az­tán kitódultak az utcára, és mintegy vezényszóra a Jugo- szlávia-szerte kedvelt kör­táncba kezdtek: kolóztak. So­ha ilyen szépséges hajnalt nem látott ez a romos város... A német és olasz fasiszták ellen vívott, közel ötesztendő«, hatalmas méretű partizánhá­ború kovácsolta összie azokat a nemzetiségeket, népeket, amelyek Jugoszláviában élnek. Miként a jajcei határozat le­szögezte: a nemzetiségek egyenjogúsága alapján a népek olyan szocialista államát hoz­ták létre, amelyben érvényesül a Jugoszláv Kommunista Párt vezető szerepe. A népi élszabadító háború súlyos áldozatokat követelt. A lakosság 11 százaléka, 1 millió 700 ezer ember pusztult el, és 12 ezer párttagból 9 ezer. E felszabadító háború máig is élő, ható hagyomány Jugo­szláviában. Tito elnök nemré­giben is hangsúlyozta: a sza­badságharcnak egyben osz­tály jellege is volt. Tulajdon­képpen fegyveres osztályharc volt. Ennek az osztályjelleg­nek az érvényesítését, a mun­kásosztály vezető szerepének a mindennapok politikájában való fokozottabb kifejezésre juttatását jelöli meg ma is legfontosabb feladatként a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége. 1969. november 29-« világpret mier napja volt Szarajevóban. Ekkor mutatták be Veljko Bu- lajic Jugoszláv rendező színes, szélesvásznú filmjét, „A neret- vai csatá”-t (a „Bitka na Ne- retvi”-t). Miről szól e film? A jajcei nagy napot követően, 1943 de­cemberében." mikor éppen tí­fuszjárvány tombolt a jugo­szláv partizánhadseregben, a Skylab-f elvétel a Kohoutek-üstökösről A Skylab amerikai űrlabo­ratórium harmadik legénysé­ge vasárnap este elkészítette az első fényképfelvételeket a Kohoutek-üstökösrőll William Pogue magyar idő szerint éjfél tájban irányítot­ta teleszkópját a Nap körüli pálya felé óránként 152 000 kilométeres sebességgel köze­ledő üstökösre, és ibolyántúli sugarak felhasználásával film­szalagra rögzítette a lángcsó- vás égitestet. fegyveres ellenállók csaknem negyedmitliónyi náci támadó­hadsereg gűrűjébe kerültek. A rendkívül veszélyes helyzetből a Tito vezette népi hadsereg váratlan áttöréssel, a Neret- vánál vívott csatával vágta ki magát oly módon, hogy még a betegeket és a sebesülteket is megmentették. Hősi nap volt. A filmnek a világbemu­tatóra készült plakátját Picas­so tervezte, aki 40 év múltán először vállalt el ilyen megbí­zást. A mester kijelentette, hogy új plakátja világhírű festménye, a Guernica szelle­mében készült, mint ahogy a neretvai áttörés emlékeztet a guernicai helytállásra. A világ bemutatóra 11 nem­zet volt partizánjainak vete­ránképviselői érkeztek Sza­rajevóba, a magyar partizá­nok küldöttei i-s. A rendező a jugoszláv^ filmszínészeken kívül 11 nemzetközi sztárnak — szovjet, olasz, NSZK-beli és amerikai színészeknek — adott főszerepet filmjében. A világpremierre Szergej Bondarcsuk nem /Moszkvából, hanem Rómából érkezett Sza­rajevóba, mert akkor fejezték be épp az olasz fővárosban Waterloo című filmjének utó­munkálatait. Szarajevóba ér­kezve ő így nyilatkozott: „Amikor elvállaltam Martin­nak, a szlovén tüzérnek sze­repét A neretvai i csatában, azon egyszerű emberek em­lékének kívántam áldozni, akik ebben a csatában váltak hősökké. Mint egyszerű köz­katona magam is sok hasonló esetet láttam, éltem át, és az én életemet jcétszer is bajtár­saim mentették meg.” A világpremieren azonnal 82 ország filmforgalmazó vál­lalata kötötté le A neretvai csatát. Nálunk is bemutatták. E film jelképpé magaszto­sult, a háborún messze túl­mutató jelképpé, hisz hármas koprodukcióban készült: olasz, jugoszláv, NSZK-beli művé­szek ötvözték remekké. II. Országépítés Egy ország romjain, ahol a föiuct eite helyett még tanko* szántották — már a jövőt ter­vezték . . • 1944. október 20-án Belgrádot felszabadították a szovjet és jugoszláv csapatok. 1945. május 15-én Jugoszlávia teljesen felszabadult a fasiszia magszállás alól. 1945. november 11-én nép­frontgyőzelem született az al- kotmányozó gyűlés választá­sán. 1945. november 29-én Béig- rádban a nemzetgyűlés eltöröl­te a monarchiát és kikiáltotta a Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársaságot. 1963. április 7-én életbe lé­pett az új alkotmány: Jugo­szlávia felvette a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság nevet. Ma már nemcsak a háború tartozik a történelem lapjaira, hanem a királyi Jugoszlávia „balkánisága”, a százados si­várság. A második világháború előtt Jugoszlávia Európa egyik elmaradott agrárországa volt, ma pedig a közepesen fejlett ipari országok sorában foglal helyet. Régebben a lakosság 77 százaléka a mezőgazdaságban dolgozott, ma csupán 50 szá­zaléka. Az ipari termelés több mint tízszeresére emelkedett s az ipari munkásság létszám­ban is megerősödött, a népes­ségnek közel felét alkotják. A bukott monarchia romjain új szocialista népgazdaság, új kul­túra született. A szövetségi ál­lam keretében megizmosodott a hat köztársaság és a két autonóm tartomány. Borisz Jovics, a jugoszláv kormány tagja, a szövetségi tervhivatal vezérigazgatója a napokban, 1973. november 19-én, Belgrádban tartott saj­tóértekezletén az 1971—1975-re szóló ötéves terv jelentésével foglalkozott. Elmondta: figye­lembe kell venni azt a tényt, hogy a jelenlegi középtávú ter­vet másfél évi késéssel, csak múlt év nyarán hagyták jóvá. Ennek ellenére jó eredménye­ket értünk el különösen a kül­kereskedelemben és a deviza- gazdálkodásban. Fontos és ha­tásos intézkedések születtek az elmaradott köztársaságok és Koszovo tartomány gyorsabb ütemű fejlesztésére, a mező- gazdasági termelés fellendíté­sére és a gazdasági tevékeny­ség hatékonyságának növelésé­re. Jó teljesítménynek tekint­hető a termelés évi 6 száza­lékos átlagos növekedése, a stabilizációs politika sikeres végrehajtása. A problémákról szólva hangsúlyozta, hogy le­maradás tapasztalható a terv által elsőrendűnek minősített ágazatok fejlődésében. A ki­tűzött célok teljesítését múlt év őszéig, a pártlevél közzé­tételéig, belpolitikai tényezők is nehezítették, sőt olyan külső körülmények, mint a pénzügyi válság és a világpiaci árak rendkívül gyors emelkedése. Viszonylag csökkent a külföl­dön munkát vállalók $záma, de még mindig többen vannak a külföldön munkát vállalók, mint a hazatérők. Nagyszabású országépítés — nem zavartalan folyamat. A fejlődés pozitív erői ütköznek meg ellenerőkkel s hatnak még a múlt terhes örökségéből fakadó problémák is. De a fej­lődés menetét sem visszafordí­tani, sem megállítani nem le­het. Az utóbbi években jelentősen bővültek és megerősödtek a kapcsolatok a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság 1.1 és a többi szocialista ország között. Konsztantyin Katusev, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának tit­kára mondotta október végén Moszkvában egy tudományos konferencián: „A tapasztalatok szerint a szocialista államok között is keletkezhetnek bizo­nyos véleményeltérések és vé­leménykülönbségek. A szocia­lista világban azonban nincse­nek objektív alapok az antago- nisztikus jellegű ellentétekhez, s ez teljes mértékben vonatko­zik a külpolitikai kérdésekre is. Ha nem abszolutizálják az ellentéteket, állhatatosan töre­kednek kiküszöbölésükre, ál­landóan szem előtt tartják a lényeget, a közös érdekeket, akkor a nézeteltérések leküz­dése rendszerint teljes mérték­ben lehetségesnek bizonyul.” A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének hetilápja, a Kommuniszt, a legutóbbi Brezsnyev—Tito megbeszélé­sek eredményeit kommentálva rámutatott: a kijevi találkozó lehetőséget nyújtott a kétolda­lú és nemzetközi kapcsolatok számos kédésének áttekintésé­re. Az elmúlt két és fél év so­rán harmadszor találkozott egymással az SZKP KB főtit­kára és a JKSZ elnöke, így elmondható, hogy a két ország a legmagasabb szinten szilár­dan kialakította az állandó konzultáció rendszerét. Ugyan­akkor nyilvánvaló, hogy az együttműködés sikeres fejlődé­se és kedvező eredményei mel­lett koránt sincsenek kiaknáz­va az összes lehetőségek. Jurij Petrov, a TASZSZ hír- ügynökség kommentátora így írt: „A Szovjetunió és Jugo­szlávia kapcsolatai olyan közös dokumentumok szilárd alapjá­ra épülnek, mint az 1955-ös belgrádi, illetve az 1956-os moszkvai nyilatkozat, az 1971- es és az 1972-es szovjet—ju­goszláv közös nyilatkozatok. A mostani kijevi megbeszélése­ken megállapították, hogy ér­tékes eredményeket hozott az a politika, amelyet a két párt céltudatos irányvonalának ki­fejezőjeként a szovjet—jugo­szláv kapcsolatok sokoldalú erősítése érdekében folytatnak. Nagyra értékelték azokat az eredményeket, amelyeket az SZKP és a JKSZ együttműkö­désében értek el. A megbeszé­léseken kifejezésre juttatták e kapcsolatok színvonalával va­ló megelégedésüket, és azt a készségüket, hogy bővítik a hosszú lejáratú együttműkö­dést, politikai, gazdasági és kulturális téren, a közoktatás­ban, a tudományos életben, a tájékoztatásban, a turizmus­ban és más területeken.” A Szovjetunió és Jugoszlávia nagy jelentőséget tulajdonít az enyhülés megszilárdításának és elmélyítésének, megfordít- hatatlanná változtatásának, valamint annak, hogy aktívan útját állják a nemzetközi poli­tikai enyhülés megakadályo­zására törekvő reakciós és ag­resszív erők mesterkedéseinek. Mint Leonyid Brezsnyev hang­súlyozta, éppen a szocialista országok egyeztetett politikája volt és marad az enyhülés fő hajtóereje. Alacs B. Tamás k » I A nyugati világ öt legfon­tosabb ipari államának pénz­ügyminiszterei — az amerikai, japán, francia, angol és nyu­gatnémet pénzügyminiszterek — a hét végén másfél napos titkos tanácskozást folytattak a Loire völgyében, a Tours közelében fekvő Montbazon- melletti Artigny-kastélybán. A találkozó szigorú titoktartás közepette zajlott le, azt elő­zetesen nem jelentették be, a tanácskozás idején a kastélyt teljesen elzárták a külvilág­tól. A megbeszélések végeztével, hétfő délelőtt Giscard d’ Es- taing francia pénzügyminisz­ter közölte, hogy a találko­zón nemzetközi pénzügyi re­form kérdéséről s az olajvál­ság és az infláció problémái­ról volt szó, de nem hoztak semmiféle döntést, erre az öt pénzügyminiszter nem is „il­letékes”, a tanácskozásnak csak az volt a célja, hogy „közösen elmélkedjenek” a problémákról. Az olasz külügyminiszté- 1 rium gazdaságpolitikai főigaz­gatója hétfőn magához kéret­te Franciaország és az NSZK I

Next

/
Thumbnails
Contents