Pest Megyi Hírlap, 1973. november (17. évfolyam, 264-280. szám)

1973-11-25 / 276. szám

A PEST MEGYEI H f R I A P KÜLÖNKIADÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 276. SZÄM 1973. NOVEMBER 25., VASÁRNAP Tervszerű, tudatos vezetőképzést A KISZ-szervezetek ti {kárainak hetven százalékát újraválasztották Jól működő klubok A járásban a Nagymaroson I tartott járási KlSZ-küldöttér- tekezlettel befejeződött az a felelősségteljes munka, melyet a 133 alapszervezetben a veze­tőségek megválasztása kívánt a több mint háromezer KISZ- estől. örvendetes jelenség, mely mi mást jelentene, mint a tagot megelégedését és bi­zalmát, Áogy a titkárok 70 szá­zalékát újjáválasztották: a megelőző választáskor, 1971- ben, ez az arány cv-sk 50 szá­zalékos volt. Az alapszerveze­tek vezetőségi tagjainak két­harmad részét választották új­ra, 1971-ben csak az egyhar- mad részük kapott újra bizal­mat. Ma több a párttag KISZ- titkár, mint két éve volt, s a vezetőségekben az ifjú kommunisták száma majd­nem megduplázódott. Nem elhanyagolható eredmény, hogy a munkásfiatalok aránya is nőtt a KISZ-tit- károk s az alapszerveze­tek vezetőségi tagjai kö­zött. A járás KISZ-tagságának több mint egynegyed részét ki­tevő középiskolások és szak­munkástanulók az elmúlt tan­év befejezése előtt tartották vezetőségválasztó taggyűlésü­ket, a dunakeszi gimnázium tanulói már az új szervezeti formában, a vegyes életkorú alapszervezetekben. A duna­keszi gimnázium párt-, iskolai és KISZ-vezetése eredménye­sen oldotta meg az átállás nem kevés gonddal járó feladatát. A most kezdődött új ciklusban a váci járás ifjúsági vezetői­nek a többi középfokú taninté­zetben az új szervezeti formá­ra átállás elvi irányítása ad majd munkát. A választásokat mindenre kiterjedő, lelkiismeretes ká­dermunka előzte meg, s annak eredményeként, a lehető leg­rátermettebb, legfelkészültebb fiatalok kerültek a KlSZ-alap- szervezetek vezetőségébe, de többségük számára a tevé­kenység gyakorlati oldala is­meretlen, ezért elengedhetetlenül szüksé­ges a tervszerű, tudatos vezetőképzés, mely egyút­tal az ifjúsági mozgalmi munkában nélkülözhetct- i len elméleti és vezetési is­mereteket is nyújt. A legjobb megoldás a helyi, járáson belüli vezetőképzés lenne. Jó példát ad rá a du­nakeszi nagyközségi KISZ- bizottság, mely helyi erőforrá­sokból biztosítja a KISZ-veze­tők képzését. A járás KISZ-fiataljainak legnagyobb fórumán, a kül­döttértekezleten, az eltelt két esztendőben végzett ideológiai és politikai nevelő tevékeny­ségről, az agitációs és propa­ganda munkáról — különös te­kintettel a politikai munkára —, a fiatalok szórakozásáról, sportolásáról, a KISZ tömeg­szervezeti befolyásáról stb. szóló jelentéshez számosán hozzászóltak, s javaslataik, bí­rálataik vagy felajánlásaik to­vább emelték a küldöttérte­kezlet színvonalát. Volt, aki nagyon szemlé­letesen mondta el például, hogyan megy végbe a KISZ-szervczetek jelentős részében a szemináriumok, politikai vitakörök meg­szervezése. Sajnos, eléggé bürokaratiku- san, az egyének meggyőzése nélkül veszi kezdetét az okta­tás, következésképp nem is le­het csodálkoznunk, ha a várt eredményt nem éri el. Említet­tek azonban jó példaként olyan alapszervezeteket, ame­lyekben az oktatást politikai fontosságának megfelelően ke­zelik. Közéjük sorolták a nagymarosi gépgyár, a Volán 22-es vállalat, váchartyáni, a Fóti Gyermekváros, a Mecha­nikai Labor alapszervezetét és az őrbottyáni I-es alapszerve­zetet. Egy másik küldött a mező- gazdasági jellegű KlSZ-alap- szervezetek munkájáról tájé­koztatta a küldöttértekezletet. Elmondta, hogy tovább folyta­tódik a mezőgazdaságban dol­gozók átlagéletkorának csök­kenése: az átlagéletkor a ko­rábbi 50-ről 40 évre változott. Természetesen ez és a további fiatalodás annak is köszönhető, hogy a gépesedés fokozódásá­val a nehéz fizikai munka a mezőgazdaságból is egyre ki­szorul. A fiatalok tehát jelentkez­nek a tsz-ekbe, állami gaz- daságokbá, egyes tsz-veze- tők azonban még nem ta­nulták meg a fiatal szak­emberek megtartásának módszerét. Jó példaként a gödi Egyesült Dunamenti Tsz-t említhetjük, ahol a fiatalok megfelelő fog- I lalkoztatásával a KlSZ-szer- vezet évente 10 ezer forinttal támogatja a közösséget. Megállapíthatjuk, hogy a mezőgazdasági KISZ-alapszer vezetékben a mozgalmi munka javult, s politikai tartalma is egyre jobb lesz, hiányoznak azonban azok a versenyfor­mák, amelyek az iparban na­gyon hasznosak és nagy vonz­erőt rejtenek magukban. Ör­vendetes, hogy nemrég kidől gozták az ipari FMKT-moz- galom mezőgazdasági megfe­lelőjének feltételeit. Veit, aki azt hiányolta felszólalásában, hogy a vá­ci járásban az elmúlt két esztendő alatt nem sike­rült újabb Ifjú Gárda-egy­ségeket létrehozni, maradt tehát továbbra is a duna­keszi és a szobi szakasz. A küldöttértekezleten nagy visszhangot váltott ki az ifjú­ság szabad idejének tartalmas és színvonalas rendezvények­kel való kitöltése, az ifjúsági klubok működése. A váci já­rásban jelenleg 21 ifjúsági klub működik, melyek zöme az utóbbi három évben jött létre A klubok, melyeknek munkája megfelelő tartalommal gazda­godott, jelentős helyet tölte nek be a fiatalok művelődési és kulturált szórakozási igé­nyeinek kielégítésében. A váci járás ifjúsági szer­vezeteiben is, mitj£ általá­ban mindenütt, tartalma­sabbakká, színesebbekké váltak a programok, egy­re több fiatalt vonzanak a rendezvények. Nőtt önállóságuk, össztevé- kenységük, s éppen ezért job­ban biztosítják a KISZ-tagság aktív részvételét az akcióprog­ramok kialakításában és sike rés végrehajtásában. (bognár) Tanácskozás a vállalatok közművelődési feladatairól Az MSZMP váci városi bi­zottságának propaganda- és művelődésügyi, valamint a vá­rosi tanács művelődésügyi osz­tálya november 27-én. 9 óra­kor, a Madách Imre Művelő­dési Központban közművelő­dési tanácskozást tart: beszá­moló hangzik el az idei év közművelődési munkájáról, és megvitatják az 1974-es eszten­dő teendőit, különös tekintet­tel a vállalatok közművelődési feladataira. EZEK IS GONDOK Több min! ezer tudományos publikáció Megkezdődtek Esztergomban a Komárom megyei orvosna­pok. A megyei tanács adatai szerint, az utóbbi években az egészségügy dolgozói végeztek a legszélesebb körű tudomá­nyos munkát a megyében: több mint ezer alapkutatással foglalkozó publikációt jelen­tettek meg. A mostani tanácskozáson összesen harmincegy előadás hangzik el. Beszámolnak a tu­dományos kutatómunka s a csoportos kutatások eredmé­nyeiről. A rendezvényen részt vesznek, s előadásokat tarta­nak Budapest második kerüle­tének orvosai is. Piaci jelentés Pénteken a váci piacon burgonya 2,90 és 5 forint, a tarka bab 22—26, a fehér 16— 18, a kelkáposzta 4,20, a fejes káposzta 2,40—3, a lila káposz­ta 7 forintba került kilónként. A zöldségért 10—12, a sárga­répáért 5,60—6, a zellergyöké­rért 7, a cékláért 3, a fekete retekért 3,50, a karalábéért 5. a karfiolért 14 forintot kértek A savanyított káposzta ára 7 és 9 forintba került. Láttunk zöldpaprikát, 14 forintért kí­nálták. Az almát 5—10, a körtét 7— 10,60, a dióbelet 60, a mákot 50, a naspolyát 7, a gesztenyét 22—24 forintért mérték kilón­ként. A héjas dióért 15—18 fo­rintot kértek. Szilvalekvárt 18 csipkebogyót 10 forintért kí­náltak. Szőlőt 12 és 16 forin­tért láttunk. A sült tök darab­jáért 3, nyersen, kilójáért ugyancsak 3 forintot kértek. Nagy halakat hoztak a ha­lászok: 20, 18, 16 és 12 forintot kértek kilójáért. Az őstermelők a tisztított kacsákért, nagyságától függően 140—180 forintot kértek. A tojást 2,40-re tartották. A ter­melőszövetkezeti árusok 30 fo­rintért mérték az élő csirke ki­lóját. Eszpresszókat látogatva Szeszt csak ritkán, társaság­ban fogyasztok, kávét is csak naponta kétszer, reggel és délben, munka közben. Az édes ízű italokról és sütemé­nyekről igyekszem leszokni, mert egészségtelenül kezdek elhízni. Mindezek ellenére azon kapom magamat, hogy évek óta szeretek beülni han­gulatos kis eszpresszóinkba. Pedig különös emlékeim van­nak róluk, és ha egykori szak­társaim megtalálnának vala­melyikben, feltehetően ma­gyarázatot várnának tőlem., KISZ-tagfelvé:'el 1957-ben Mosolygok és zavarba jö­vök, ha visszagondolok Grei­ner Zoltán barátom és szak­társam egykori KlSZ-tagfel- vételének tárgyalására. Nem javasoltam a felvételét, mert a barátaival együtt eszpresz- szókban szórakozott. Zoli ér­tetlenül hallgatta felszólalá­somat. A tagság is magyará­zatot követelt. — öntudatos munkás nem jár eszpresszóba. Ott a letűnt úri osztály tagjai bonyolítják le ügyleteiket, és a kispolgá­rok szórakoznak — érveltem. — Járjatok moziba, meg klu­bokba. Ezt javasoltam nekik. — Járunk mi moziba is. De hol van a klub? — kérdezett vissza Zoli. A KISZ-szervezet vezetősé­ge, sajnos, hallgatott rám: el­odázták a felvételüket. Változtak az idők Előfordult, hogy a magány bekergetett egy kocsmába. Máskor étteremben költöttem el a vasárnapi ebédemet. Volt egy esztendő, amikor brigá­dunk két-három óránként me­nekült be a csontig ható hideg elől egy kültelki kiskocsmába, sült keszeget enni és kisfröcs- csöt inni. Veszélyes volt, de csak így álltuk a hideget és a szelet az állványon. Egy idő után inkább többet fizettem valamivel egy pohár sörért, de kulturált helyen fo­gyasztottam el. Nem is tudom, hol és mikor kezdődött el, hogy törzsven­dég lettem a Duna eszpresszó­ban, ahol újságot is lehetett olvasni, festők képeit nézeget­ni a falon. Akkor még élt és törzsvendég volt ott Tenczel bácsi is, a város legöregebb asztalosa, aki sokat tudott mesélni a régi váci futballvi­lágról. Az ember társas lény Kellenek azok a helyek, ahol találkozhat az ember a barátokkal, ismerősökkel, akikkel kellemesen eltársalog, és közben nem bagózzák tele otthon a lakást, nem kell utá­nuk nagytakarítást rendez­nünk. A mi klubjaink nem tudnak ilyen lehetőséget biz­tosítani. Az eszpresszók és klubok ötvözete lenne talán az igazi. Kell egy hely a fiataloknak is, hogy a téli hidegben ne az utcán kószáljanak, és ne a lépcsőházakban udvaroljanak. Kell néha az elkülönülés is, a magány, a felszolgáló, udvarias mosolyának, a környezetnek, a műtárgyak együttesének szétáradó hangulata. Ez lehet a magyarázata an­nak, hogy az ember megy az utcán, és egyszerre csak ked­ve támad beülni az útjába akadó, kellemes hangulatú kis kuckóba. Krakkóban figyel­tem meg, hogy a lengyelek milyen sokáig tudnak üldö­gélni a hosszú lére főzött, zaccos kávé mellett, és mi­lyen szertartásosan emelik fel a vastag üvegpoharat. At­tól is élet az élet, hogy az ember ki tudja élvezni sem­miségnek tűnő, apró szépsé­geit. Városunkban Nem az üzleti szemponto­kat elsődlegesnek tartó, ösz­vér megoldású, az alkoholiz­mus pótforrásait megteremtő, félig kocsma, félig eszpresszó jellegű, nikotinfelhős kiméré­sekre lenne szükség: igazi, társas szórakozóhelyek kelle­nének. A Margaréta? Annak nincs hangulata Talán még a Duna eszpresszó hangulata kelle­mes, de inkább nappal. Az Építők Művelődési Házának Klub eszpresszója még tartja magát, úgy ahogy, de már so­kat veszített eredeti hangula­tából. Amíg a sötét kapualj alatt világosra ér az ember, el is veszett minden illúziója. Mit tegyünk vasárnap? Hol rendezhet magának a család, a baráti kör csöndes, szolid, kikapcsolódást szolgáló vasárnap délutáni találkozót? Erről akartam cikket írni, és gondolataim a vendéglátás szféráiba kanyarodtak. Válto­zó, gazdagodó életünk ezeket a gondokat is az asztalunkra teregeti. Kovács István Orvosi ügyelet Hétfőtől kezdve az alább fel­sorolt orvosok tartanak éjsza­kai ügyeletet Vácott, a Köz­társaság útja 30. szám alatti rendelőben (telefon: 11—199). Hétfőn: dr. Kreiner Lenke, kedden: dr. Pap Miklós, szer­dán: dr. Bucsek Tibor, csütör­tökön: dr. Gosztonyi Jenő, pénteken, szombaton és vasár­nap: dr. Gulyás Zoltán. A beosztás hétközben meg­változhat. Műteremsarok Látogatás Koch. Aurélnál Kossuth csoport, felnőtt • A Ietkésj ificsapat kétszer nem állt ki, ezért, a bajnoki kiírás ér­telmében, büntetésként 2 pontot levontak eredményéből. Kossuth csoport, ifjúsági 1. F6ti Vasutas 10 7 1 2 39-10 15 2. Vácrátót 10 6 2 2 25-11 14 3. örbottyán 10 7 — 3 32-19 14 4. Dunakeszi 10 6 1 3 29-17 Í3 5. Szód 10 4 4 2 27-10 12 6. Sződliget 10 3 5 2 20-23 11 7. Vacduka 10 3 O 4 2"-28 9 8. Szokolya 10 2 2 6 17-26 6 9. Letkés 10 3 — 7 26-38 6 10. Kóspallag 10 2 1 7 18-37 6 11. Váchartyán 10 2 — 8 14-47 4 1. D.-keszi SE 11 7 3 1 30-10 17 1. Ipolydamásd 8 7—1 31-10 14 2. Vácdoka 11 6 4 1 25-12 16 2. Márianosztra 8 6 — 2 22-10 12 3. Sződliget 11 6 2 3 22-16 14 3. Vámosmikola 8 5—3 18-17 10 4. Váchartyán 11 6 1 4 26-13 13 4. Perőcsény 8 4—4 19-18 8 5. örbottyán 11 4 4 3 25-18 12 5. DCM 8 1—7 10-27 2 6. Szokolya 11 4 4 3 25-21 12 6. Letkés II. 8 1—7 6-24 2 7. Vácrátót 11 4 3 4 27-21 11 7. Nagybörzsöny 8 1—7 8-27 2 8. Letkés* 11 4 2 5 24-25 8 9. Fóti Vasutas 11 3 2 6 18-24 8 Északi csoport, ifjúsági 10. Szód 11 2 3 6 1G-30 7 1. Ipolydamásd 3 2 — 1 6-4 4 11. Kóspallag 11 2 3 6 23-40 3 2. Vámosmikola 3 1115-3 3 12. Esze T. SE 11 2 1 8 12-38 5 3. Márianosztra 3 1115-3 3 3-211-32 4. Perőcsény DéU csoport, felnőtt 1. Püspökhatvan 9 5 2 2 14-10 12 2. Püspökszilágy 9 6 1 2 14-15 12 3. KLsnémedi 9 5 1 3 22-14 11 4. Rád 9 5 1 3 21-21 11 5. Kösd 9 4 2 3 22-13 10 6. Göd TK. II. 9 3 4 2 14- 8 70 7. örbottyán 11. 9 3 2 4 16-12 8 8. Galgagyörk 7 — 2 5 11-21 2 Déli csoport, ifjúsági 1. Rád 3 3 — — 13- 0 6 2. Kösd 3 2 — 1 18- 6 4 3. Püspökhatvan 3 1 — 2 4-13 2 4. Püspökszilágy 3 — — 3 3-19 — Scherz Agnes felvétele Az Állami Bábszínház Jókai téri épületének előcsarnoká­ban nagy sikerű bábjáték „fő- | szereplői”, tarka ruhákba öl­töztetett bábok kiállítása utal az eddigi állomásokra. A szín­házterem ajtaja mögül gyer­mekkacagás csattan: éppen a Háry János bábváltozatának előadása látható odabent. Az emeleti dolgozószobába a rendező-világosítói fülke I mellett visz az út. A -nyitott ajtón keresztül bepillantunk a kapcsolótáblákkal, erősítőkkel, színes fényszórók irányító­szekrényeivel zsúfolt szobába: a bécsi Burg színpadképét ká­vézik a fénysugarak, a bábok több szinten is mozognak, más-más szintű világítással övezve. A gyermeksereg most megnémulva figyeli a csodát, hogyan kel életre a faragott bábok révén a mese. — Ez az én világom egy tere. — kalauzol Koch Aurél, az Ál­lami Bábszínház szcenikusa, aki naponta utazik Vácról munkahelyére. A rendezői elképzelések megjelenítője — Mi a szcenikus feladata? — kérdezem tőle modern bú- torzatú műtermében. — Felgyorsult ütemű éle­tünkben megváltozott a szín­ház feladata is — kezdi. — A klasszikus dobozszínház, mely­ben a nézőteret és a színpadot zenekari árok választotta el, ma már a múlté. Megszűnt a színház statikus jellege: tér­rel és idővel szembefordulva valósítják meg a rendezők az írói elképzeléseket, hol a szín­padot telepítik be székekkel a nézők számára, hol a nézőtér közé tágítják a színjáték terét, hol a színpadot forgatják, hol magát a nézőteret, hogy a fo­lyamatosan hömpölygő cselek­ményt több síkon is ábrázol­hassák. hang-, zörej- és fény­hatásokkal teszik még megra- gadóbbá a játékot. A szcenikus e rendezői elképzelések meg­jelenítője. A bábok és díszle­tek kivitelezési feladataival foglalkozik, a hangosító és vi­lágosító berendezések összha­tását számítja ki, a színpadi varázslat műszaki-technikai összetevőire figyel. Örök kísérletezés — Koch Aurélt a váci kö­zönség kiállításain ismerte meg, hiszen 1957-ben, 1959­ben és az idén jelentkezett vá­rosunkban önálló tárlattal. Hogyan egyezteti össze művé­szi elképzeléseit a szcenikusi munkakörrel? — Szcenikusként is, képző­művészként is arra törekszem, hogy a mindennapi emberhez közelítsek elvont érzéseket, gondolatokat. Ahogy a színpad világában, a képzőművészet­ben is a dinamizmus híve va-( gyök; az élet csupa mozgás, eső esik, napfény csillan, fel­hők kergetöznek, hullámok ör­vénylése kavarog. E mozgások absztrakcióiból szeretném a nézőt a tudat magasabb szint­jei felé irányítani. Ezért kísér­letezem örökké, ezért vallom állandó társamnak a minél tökéletesebb technikát. Újra itthon — Beszélne röviden művészi útjának állomásairól? — Antal József és Gadányi Jenő volt a mesterem, dr. Né­meth Auréltól is sokat tanul­tam. A Népművelési Intézet keretében segítettem az orszá­gos báboscsoportokat, ez a cél vezetett, amikor megírtam 1957-ben A bábjáték techniká­ja című könyvemet. 1968-ban a Német Művészszövetség meghívására az NDK-ba utaz­tam, ahol kollektív tárlaton is részt vettem Halléban, s öt éven át voltam szcenikus Des- sauban, Lutherstadt-Witten- bergben, bábszínházban és úgynevezett kőszínházban is. Onnan hívott meg a budapesti bábszínház. — Min dolgozik most? — Részt vettem a Bartók- táncszvit s néhány meseda­rab szcenikai munkájában, je­lenleg a Csongor és Tünde cí­mű. felnőtteknek szánt bábda­rab feladatai foglalnak el. ★ Közben véget ért az előadás, a csillogó szemű gyermekek csacsogva özönlenek az előtér­be. — Ök a jövő színház- és tár­latlátogatói. ízlésük nevelése már itt kezdődik. Szeretettel nézi őket. Végh Ferenc i Í Az 1973-74. évi járási labdarúgó-bajnokság őszi fordulójának végeredménye

Next

/
Thumbnails
Contents