Pest Megyi Hírlap, 1973. november (17. évfolyam, 264-280. szám)
1973-11-25 / 276. szám
A PEST MEGYEI H f R I A P KÜLÖNKIADÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 276. SZÄM 1973. NOVEMBER 25., VASÁRNAP Tervszerű, tudatos vezetőképzést A KISZ-szervezetek ti {kárainak hetven százalékát újraválasztották Jól működő klubok A járásban a Nagymaroson I tartott járási KlSZ-küldöttér- tekezlettel befejeződött az a felelősségteljes munka, melyet a 133 alapszervezetben a vezetőségek megválasztása kívánt a több mint háromezer KISZ- estől. örvendetes jelenség, mely mi mást jelentene, mint a tagot megelégedését és bizalmát, Áogy a titkárok 70 százalékát újjáválasztották: a megelőző választáskor, 1971- ben, ez az arány cv-sk 50 százalékos volt. Az alapszervezetek vezetőségi tagjainak kétharmad részét választották újra, 1971-ben csak az egyhar- mad részük kapott újra bizalmat. Ma több a párttag KISZ- titkár, mint két éve volt, s a vezetőségekben az ifjú kommunisták száma majdnem megduplázódott. Nem elhanyagolható eredmény, hogy a munkásfiatalok aránya is nőtt a KISZ-tit- károk s az alapszervezetek vezetőségi tagjai között. A járás KISZ-tagságának több mint egynegyed részét kitevő középiskolások és szakmunkástanulók az elmúlt tanév befejezése előtt tartották vezetőségválasztó taggyűlésüket, a dunakeszi gimnázium tanulói már az új szervezeti formában, a vegyes életkorú alapszervezetekben. A dunakeszi gimnázium párt-, iskolai és KISZ-vezetése eredményesen oldotta meg az átállás nem kevés gonddal járó feladatát. A most kezdődött új ciklusban a váci járás ifjúsági vezetőinek a többi középfokú tanintézetben az új szervezeti formára átállás elvi irányítása ad majd munkát. A választásokat mindenre kiterjedő, lelkiismeretes kádermunka előzte meg, s annak eredményeként, a lehető legrátermettebb, legfelkészültebb fiatalok kerültek a KlSZ-alap- szervezetek vezetőségébe, de többségük számára a tevékenység gyakorlati oldala ismeretlen, ezért elengedhetetlenül szükséges a tervszerű, tudatos vezetőképzés, mely egyúttal az ifjúsági mozgalmi munkában nélkülözhetct- i len elméleti és vezetési ismereteket is nyújt. A legjobb megoldás a helyi, járáson belüli vezetőképzés lenne. Jó példát ad rá a dunakeszi nagyközségi KISZ- bizottság, mely helyi erőforrásokból biztosítja a KISZ-vezetők képzését. A járás KISZ-fiataljainak legnagyobb fórumán, a küldöttértekezleten, az eltelt két esztendőben végzett ideológiai és politikai nevelő tevékenységről, az agitációs és propaganda munkáról — különös tekintettel a politikai munkára —, a fiatalok szórakozásáról, sportolásáról, a KISZ tömegszervezeti befolyásáról stb. szóló jelentéshez számosán hozzászóltak, s javaslataik, bírálataik vagy felajánlásaik tovább emelték a küldöttértekezlet színvonalát. Volt, aki nagyon szemléletesen mondta el például, hogyan megy végbe a KISZ-szervczetek jelentős részében a szemináriumok, politikai vitakörök megszervezése. Sajnos, eléggé bürokaratiku- san, az egyének meggyőzése nélkül veszi kezdetét az oktatás, következésképp nem is lehet csodálkoznunk, ha a várt eredményt nem éri el. Említettek azonban jó példaként olyan alapszervezeteket, amelyekben az oktatást politikai fontosságának megfelelően kezelik. Közéjük sorolták a nagymarosi gépgyár, a Volán 22-es vállalat, váchartyáni, a Fóti Gyermekváros, a Mechanikai Labor alapszervezetét és az őrbottyáni I-es alapszervezetet. Egy másik küldött a mező- gazdasági jellegű KlSZ-alap- szervezetek munkájáról tájékoztatta a küldöttértekezletet. Elmondta, hogy tovább folytatódik a mezőgazdaságban dolgozók átlagéletkorának csökkenése: az átlagéletkor a korábbi 50-ről 40 évre változott. Természetesen ez és a további fiatalodás annak is köszönhető, hogy a gépesedés fokozódásával a nehéz fizikai munka a mezőgazdaságból is egyre kiszorul. A fiatalok tehát jelentkeznek a tsz-ekbe, állami gaz- daságokbá, egyes tsz-veze- tők azonban még nem tanulták meg a fiatal szakemberek megtartásának módszerét. Jó példaként a gödi Egyesült Dunamenti Tsz-t említhetjük, ahol a fiatalok megfelelő fog- I lalkoztatásával a KlSZ-szer- vezet évente 10 ezer forinttal támogatja a közösséget. Megállapíthatjuk, hogy a mezőgazdasági KISZ-alapszer vezetékben a mozgalmi munka javult, s politikai tartalma is egyre jobb lesz, hiányoznak azonban azok a versenyformák, amelyek az iparban nagyon hasznosak és nagy vonzerőt rejtenek magukban. Örvendetes, hogy nemrég kidől gozták az ipari FMKT-moz- galom mezőgazdasági megfelelőjének feltételeit. Veit, aki azt hiányolta felszólalásában, hogy a váci járásban az elmúlt két esztendő alatt nem sikerült újabb Ifjú Gárda-egységeket létrehozni, maradt tehát továbbra is a dunakeszi és a szobi szakasz. A küldöttértekezleten nagy visszhangot váltott ki az ifjúság szabad idejének tartalmas és színvonalas rendezvényekkel való kitöltése, az ifjúsági klubok működése. A váci járásban jelenleg 21 ifjúsági klub működik, melyek zöme az utóbbi három évben jött létre A klubok, melyeknek munkája megfelelő tartalommal gazdagodott, jelentős helyet tölte nek be a fiatalok művelődési és kulturált szórakozási igényeinek kielégítésében. A váci járás ifjúsági szervezeteiben is, mitj£ általában mindenütt, tartalmasabbakká, színesebbekké váltak a programok, egyre több fiatalt vonzanak a rendezvények. Nőtt önállóságuk, össztevé- kenységük, s éppen ezért jobban biztosítják a KISZ-tagság aktív részvételét az akcióprogramok kialakításában és sike rés végrehajtásában. (bognár) Tanácskozás a vállalatok közművelődési feladatairól Az MSZMP váci városi bizottságának propaganda- és művelődésügyi, valamint a városi tanács művelődésügyi osztálya november 27-én. 9 órakor, a Madách Imre Művelődési Központban közművelődési tanácskozást tart: beszámoló hangzik el az idei év közművelődési munkájáról, és megvitatják az 1974-es esztendő teendőit, különös tekintettel a vállalatok közművelődési feladataira. EZEK IS GONDOK Több min! ezer tudományos publikáció Megkezdődtek Esztergomban a Komárom megyei orvosnapok. A megyei tanács adatai szerint, az utóbbi években az egészségügy dolgozói végeztek a legszélesebb körű tudományos munkát a megyében: több mint ezer alapkutatással foglalkozó publikációt jelentettek meg. A mostani tanácskozáson összesen harmincegy előadás hangzik el. Beszámolnak a tudományos kutatómunka s a csoportos kutatások eredményeiről. A rendezvényen részt vesznek, s előadásokat tartanak Budapest második kerületének orvosai is. Piaci jelentés Pénteken a váci piacon burgonya 2,90 és 5 forint, a tarka bab 22—26, a fehér 16— 18, a kelkáposzta 4,20, a fejes káposzta 2,40—3, a lila káposzta 7 forintba került kilónként. A zöldségért 10—12, a sárgarépáért 5,60—6, a zellergyökérért 7, a cékláért 3, a fekete retekért 3,50, a karalábéért 5. a karfiolért 14 forintot kértek A savanyított káposzta ára 7 és 9 forintba került. Láttunk zöldpaprikát, 14 forintért kínálták. Az almát 5—10, a körtét 7— 10,60, a dióbelet 60, a mákot 50, a naspolyát 7, a gesztenyét 22—24 forintért mérték kilónként. A héjas dióért 15—18 forintot kértek. Szilvalekvárt 18 csipkebogyót 10 forintért kínáltak. Szőlőt 12 és 16 forintért láttunk. A sült tök darabjáért 3, nyersen, kilójáért ugyancsak 3 forintot kértek. Nagy halakat hoztak a halászok: 20, 18, 16 és 12 forintot kértek kilójáért. Az őstermelők a tisztított kacsákért, nagyságától függően 140—180 forintot kértek. A tojást 2,40-re tartották. A termelőszövetkezeti árusok 30 forintért mérték az élő csirke kilóját. Eszpresszókat látogatva Szeszt csak ritkán, társaságban fogyasztok, kávét is csak naponta kétszer, reggel és délben, munka közben. Az édes ízű italokról és süteményekről igyekszem leszokni, mert egészségtelenül kezdek elhízni. Mindezek ellenére azon kapom magamat, hogy évek óta szeretek beülni hangulatos kis eszpresszóinkba. Pedig különös emlékeim vannak róluk, és ha egykori szaktársaim megtalálnának valamelyikben, feltehetően magyarázatot várnának tőlem., KISZ-tagfelvé:'el 1957-ben Mosolygok és zavarba jövök, ha visszagondolok Greiner Zoltán barátom és szaktársam egykori KlSZ-tagfel- vételének tárgyalására. Nem javasoltam a felvételét, mert a barátaival együtt eszpresz- szókban szórakozott. Zoli értetlenül hallgatta felszólalásomat. A tagság is magyarázatot követelt. — öntudatos munkás nem jár eszpresszóba. Ott a letűnt úri osztály tagjai bonyolítják le ügyleteiket, és a kispolgárok szórakoznak — érveltem. — Járjatok moziba, meg klubokba. Ezt javasoltam nekik. — Járunk mi moziba is. De hol van a klub? — kérdezett vissza Zoli. A KISZ-szervezet vezetősége, sajnos, hallgatott rám: elodázták a felvételüket. Változtak az idők Előfordult, hogy a magány bekergetett egy kocsmába. Máskor étteremben költöttem el a vasárnapi ebédemet. Volt egy esztendő, amikor brigádunk két-három óránként menekült be a csontig ható hideg elől egy kültelki kiskocsmába, sült keszeget enni és kisfröcs- csöt inni. Veszélyes volt, de csak így álltuk a hideget és a szelet az állványon. Egy idő után inkább többet fizettem valamivel egy pohár sörért, de kulturált helyen fogyasztottam el. Nem is tudom, hol és mikor kezdődött el, hogy törzsvendég lettem a Duna eszpresszóban, ahol újságot is lehetett olvasni, festők képeit nézegetni a falon. Akkor még élt és törzsvendég volt ott Tenczel bácsi is, a város legöregebb asztalosa, aki sokat tudott mesélni a régi váci futballvilágról. Az ember társas lény Kellenek azok a helyek, ahol találkozhat az ember a barátokkal, ismerősökkel, akikkel kellemesen eltársalog, és közben nem bagózzák tele otthon a lakást, nem kell utánuk nagytakarítást rendeznünk. A mi klubjaink nem tudnak ilyen lehetőséget biztosítani. Az eszpresszók és klubok ötvözete lenne talán az igazi. Kell egy hely a fiataloknak is, hogy a téli hidegben ne az utcán kószáljanak, és ne a lépcsőházakban udvaroljanak. Kell néha az elkülönülés is, a magány, a felszolgáló, udvarias mosolyának, a környezetnek, a műtárgyak együttesének szétáradó hangulata. Ez lehet a magyarázata annak, hogy az ember megy az utcán, és egyszerre csak kedve támad beülni az útjába akadó, kellemes hangulatú kis kuckóba. Krakkóban figyeltem meg, hogy a lengyelek milyen sokáig tudnak üldögélni a hosszú lére főzött, zaccos kávé mellett, és milyen szertartásosan emelik fel a vastag üvegpoharat. Attól is élet az élet, hogy az ember ki tudja élvezni semmiségnek tűnő, apró szépségeit. Városunkban Nem az üzleti szempontokat elsődlegesnek tartó, öszvér megoldású, az alkoholizmus pótforrásait megteremtő, félig kocsma, félig eszpresszó jellegű, nikotinfelhős kimérésekre lenne szükség: igazi, társas szórakozóhelyek kellenének. A Margaréta? Annak nincs hangulata Talán még a Duna eszpresszó hangulata kellemes, de inkább nappal. Az Építők Művelődési Házának Klub eszpresszója még tartja magát, úgy ahogy, de már sokat veszített eredeti hangulatából. Amíg a sötét kapualj alatt világosra ér az ember, el is veszett minden illúziója. Mit tegyünk vasárnap? Hol rendezhet magának a család, a baráti kör csöndes, szolid, kikapcsolódást szolgáló vasárnap délutáni találkozót? Erről akartam cikket írni, és gondolataim a vendéglátás szféráiba kanyarodtak. Változó, gazdagodó életünk ezeket a gondokat is az asztalunkra teregeti. Kovács István Orvosi ügyelet Hétfőtől kezdve az alább felsorolt orvosok tartanak éjszakai ügyeletet Vácott, a Köztársaság útja 30. szám alatti rendelőben (telefon: 11—199). Hétfőn: dr. Kreiner Lenke, kedden: dr. Pap Miklós, szerdán: dr. Bucsek Tibor, csütörtökön: dr. Gosztonyi Jenő, pénteken, szombaton és vasárnap: dr. Gulyás Zoltán. A beosztás hétközben megváltozhat. Műteremsarok Látogatás Koch. Aurélnál Kossuth csoport, felnőtt • A Ietkésj ificsapat kétszer nem állt ki, ezért, a bajnoki kiírás értelmében, büntetésként 2 pontot levontak eredményéből. Kossuth csoport, ifjúsági 1. F6ti Vasutas 10 7 1 2 39-10 15 2. Vácrátót 10 6 2 2 25-11 14 3. örbottyán 10 7 — 3 32-19 14 4. Dunakeszi 10 6 1 3 29-17 Í3 5. Szód 10 4 4 2 27-10 12 6. Sződliget 10 3 5 2 20-23 11 7. Vacduka 10 3 O 4 2"-28 9 8. Szokolya 10 2 2 6 17-26 6 9. Letkés 10 3 — 7 26-38 6 10. Kóspallag 10 2 1 7 18-37 6 11. Váchartyán 10 2 — 8 14-47 4 1. D.-keszi SE 11 7 3 1 30-10 17 1. Ipolydamásd 8 7—1 31-10 14 2. Vácdoka 11 6 4 1 25-12 16 2. Márianosztra 8 6 — 2 22-10 12 3. Sződliget 11 6 2 3 22-16 14 3. Vámosmikola 8 5—3 18-17 10 4. Váchartyán 11 6 1 4 26-13 13 4. Perőcsény 8 4—4 19-18 8 5. örbottyán 11 4 4 3 25-18 12 5. DCM 8 1—7 10-27 2 6. Szokolya 11 4 4 3 25-21 12 6. Letkés II. 8 1—7 6-24 2 7. Vácrátót 11 4 3 4 27-21 11 7. Nagybörzsöny 8 1—7 8-27 2 8. Letkés* 11 4 2 5 24-25 8 9. Fóti Vasutas 11 3 2 6 18-24 8 Északi csoport, ifjúsági 10. Szód 11 2 3 6 1G-30 7 1. Ipolydamásd 3 2 — 1 6-4 4 11. Kóspallag 11 2 3 6 23-40 3 2. Vámosmikola 3 1115-3 3 12. Esze T. SE 11 2 1 8 12-38 5 3. Márianosztra 3 1115-3 3 3-211-32 4. Perőcsény DéU csoport, felnőtt 1. Püspökhatvan 9 5 2 2 14-10 12 2. Püspökszilágy 9 6 1 2 14-15 12 3. KLsnémedi 9 5 1 3 22-14 11 4. Rád 9 5 1 3 21-21 11 5. Kösd 9 4 2 3 22-13 10 6. Göd TK. II. 9 3 4 2 14- 8 70 7. örbottyán 11. 9 3 2 4 16-12 8 8. Galgagyörk 7 — 2 5 11-21 2 Déli csoport, ifjúsági 1. Rád 3 3 — — 13- 0 6 2. Kösd 3 2 — 1 18- 6 4 3. Püspökhatvan 3 1 — 2 4-13 2 4. Püspökszilágy 3 — — 3 3-19 — Scherz Agnes felvétele Az Állami Bábszínház Jókai téri épületének előcsarnokában nagy sikerű bábjáték „fő- | szereplői”, tarka ruhákba öltöztetett bábok kiállítása utal az eddigi állomásokra. A színházterem ajtaja mögül gyermekkacagás csattan: éppen a Háry János bábváltozatának előadása látható odabent. Az emeleti dolgozószobába a rendező-világosítói fülke I mellett visz az út. A -nyitott ajtón keresztül bepillantunk a kapcsolótáblákkal, erősítőkkel, színes fényszórók irányítószekrényeivel zsúfolt szobába: a bécsi Burg színpadképét kávézik a fénysugarak, a bábok több szinten is mozognak, más-más szintű világítással övezve. A gyermeksereg most megnémulva figyeli a csodát, hogyan kel életre a faragott bábok révén a mese. — Ez az én világom egy tere. — kalauzol Koch Aurél, az Állami Bábszínház szcenikusa, aki naponta utazik Vácról munkahelyére. A rendezői elképzelések megjelenítője — Mi a szcenikus feladata? — kérdezem tőle modern bú- torzatú műtermében. — Felgyorsult ütemű életünkben megváltozott a színház feladata is — kezdi. — A klasszikus dobozszínház, melyben a nézőteret és a színpadot zenekari árok választotta el, ma már a múlté. Megszűnt a színház statikus jellege: térrel és idővel szembefordulva valósítják meg a rendezők az írói elképzeléseket, hol a színpadot telepítik be székekkel a nézők számára, hol a nézőtér közé tágítják a színjáték terét, hol a színpadot forgatják, hol magát a nézőteret, hogy a folyamatosan hömpölygő cselekményt több síkon is ábrázolhassák. hang-, zörej- és fényhatásokkal teszik még megra- gadóbbá a játékot. A szcenikus e rendezői elképzelések megjelenítője. A bábok és díszletek kivitelezési feladataival foglalkozik, a hangosító és világosító berendezések összhatását számítja ki, a színpadi varázslat műszaki-technikai összetevőire figyel. Örök kísérletezés — Koch Aurélt a váci közönség kiállításain ismerte meg, hiszen 1957-ben, 1959ben és az idén jelentkezett városunkban önálló tárlattal. Hogyan egyezteti össze művészi elképzeléseit a szcenikusi munkakörrel? — Szcenikusként is, képzőművészként is arra törekszem, hogy a mindennapi emberhez közelítsek elvont érzéseket, gondolatokat. Ahogy a színpad világában, a képzőművészetben is a dinamizmus híve va-( gyök; az élet csupa mozgás, eső esik, napfény csillan, felhők kergetöznek, hullámok örvénylése kavarog. E mozgások absztrakcióiból szeretném a nézőt a tudat magasabb szintjei felé irányítani. Ezért kísérletezem örökké, ezért vallom állandó társamnak a minél tökéletesebb technikát. Újra itthon — Beszélne röviden művészi útjának állomásairól? — Antal József és Gadányi Jenő volt a mesterem, dr. Németh Auréltól is sokat tanultam. A Népművelési Intézet keretében segítettem az országos báboscsoportokat, ez a cél vezetett, amikor megírtam 1957-ben A bábjáték technikája című könyvemet. 1968-ban a Német Művészszövetség meghívására az NDK-ba utaztam, ahol kollektív tárlaton is részt vettem Halléban, s öt éven át voltam szcenikus Des- sauban, Lutherstadt-Witten- bergben, bábszínházban és úgynevezett kőszínházban is. Onnan hívott meg a budapesti bábszínház. — Min dolgozik most? — Részt vettem a Bartók- táncszvit s néhány mesedarab szcenikai munkájában, jelenleg a Csongor és Tünde című. felnőtteknek szánt bábdarab feladatai foglalnak el. ★ Közben véget ért az előadás, a csillogó szemű gyermekek csacsogva özönlenek az előtérbe. — Ök a jövő színház- és tárlatlátogatói. ízlésük nevelése már itt kezdődik. Szeretettel nézi őket. Végh Ferenc i Í Az 1973-74. évi járási labdarúgó-bajnokság őszi fordulójának végeredménye