Pest Megyi Hírlap, 1973. november (17. évfolyam, 264-280. szám)

1973-11-24 / 275. szám

1973. NOVEMBER 24., SZOMBAT MSI «f£C>£* ^/Cirtap A nők egyenjogúsága „Mindazokban a társa­dalmi rendszerekben, ame­lyek lényegüknél fogva a nők valóságos felszabadí­tására törekszenek, a nők egyenlő jogainak deklarálá­sát, a nők szociális védel­mét biztosító rendelkezé­sek és intézkedések kísé­rik.” Ezek a szavak az or­szággyűlés vitájában hang­zottak el. Azon a vitán, amelyet a nőkre nézve hát­rányos helyzet megszünte­téséről szóló törvényjavas­lat kapcsán folytattak — éppen huszonöt évvel ez­előtt: 1948. november 24-én. A felszabadulástól a ja­vaslat törvényre emeléséig számos intézkedés, rendelet született, amely a nők egyenjogúságát hirdette. Elég csak a magyar nők előtt megnyílt új pályákra utalni. Megnyíltak a nők előtt az egyetemek koráb­ban bezárt fakultásai. Mégis, maradt az élet­nek a közjogban és a ma­gánjogban néhány olyan területe, amelyen a nők nem részesültek a férfiak­kal egyenlő elbírálásban. Ezek megszüntetését, a minden téren érvényes egyenjogúság elismerését szorgalmazta a javaslat. Vitában, ellenérvek han­goztatása mellett fogadta el az országgyűlés a tör­vényjavaslatot. Egyik-má­sik képviselő a nők nőiessé­gét féltette a szabad pálya- választástól. Volt, aki még azt is megkérdőjelezte, szüksége van-e a nőnek egyáltalán hivatásra, tanu­lásra, munkavállalásra. A kételkedőket meggyőzték, s meggyőzte őket az idő! S érdemes idézni azt a ma is aktuális megjegyzést, hogy „a nő csak akkor gyakorol­hat egyenlő jogokat a fér­fival, ha a kormányzat azo­nos lehetőségeket nyújt a munka, a pihenés és a mű­velődés terén, ha korszerű intézkedésekkel gondosko­dik az anya és gyermek ál­landó védelméről, ha bizto­sítja a terhesség esetén a fizetett szabadságot és messzemenően védi a társa­dalom fontos egységének, a családnak az érdekeit”. K. M. NAPIRENDEN: AZ IFJÚ GÁRDA Tanácsadó testület alakul A Verőcén megrendezett IV. Országos Ifjú Gárda szemlén a Pest megyét képviselő váci szakasz elnyerte a Kiváló Ifjú Gárda Szakasz címet, amely azt is jelezte, hogy megyénk­ben fejlődőben van az Ifjú Gárda-mozgalom. Jelenleg minden járási, városi és üzemi KISZ-bizottság mellett műkö­dik IG-parancsnokság. A KISZ Pest megyei bizott­sága végrehajtó bizottsági ülé­sén tegnap délelőtt az Ifjú Gárda munkáját elemezték. Ezen részt vett Csornai Ferenc, az Ifjú Gárda országos pa­rancsnoka és Réti Attila, a KISZ Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese is. A végrehajtó bizottság előtt Ba­bait Lajos honvédelmi és sportfelelős a megyei IG-egy- ségek politikai oktatásáról, s a szervezet jövő esztendei fel­adatairól számolt be. Pest megyében jelenleg 1792 gárdista tevékenyke­dik, 60 százalékuk közép­fokú tanintézetekben tanul. Az országos kiképzési és okta­tási programjavaslat alapján a KISZ-bizottság a megyei 1G- parancsnoksággal közösen ké­szítette el a megyei oktatási és kiképzési tervet, amely három esztendőre szól. Ott, ahol az ifjúgárda-mozgalom a legjobb — például Vácott, a váci já­rásban, Nagykőrösön és Ceglé­den — a meghatározott óra­számot növelni lehet. A há­roméves terv egyébként ösz- szesen 210 elméleti, módszer­tani és gyakorlati órát irányoz elő: Akad olyan KlSZ-bizott- ság is, ahol nem foglalkoztak megfelelően az ifjú gárdával, így például a Csepel Autó­gyárban és Ráckevén. A ki­képzési célkitűzések meg­valósítása érdekében szer­vezettebbé kell tenni az IG-egységek kapcsolatait az állami és társadalmi szerveze­tekkel, különösen fontos az MHSZ-szel kialakítandó jó együttműködés. Örvendetes, hogy egyre szo­rosabb az iskolák és a nép­hadsereg alakulatainak kapcso­lata. A végrehajtó bizottság a be­számolót elfogadta, s megha­tározta az elkövetkezendő idő­szak feladatait: növelni kell az ifjúgárda tagok létszámát, a járási és városi KlSZ-bizott- sagok vállaljanak nagyobb szerepet az irányító és ellen­őrző munkában. A teendők között szerepel a megyei Hon­védelmi Tanácsadó Testület létrehozása, amelynek tagjai a megye fegyveres testületéi­nek tagjai közül kerülnek ki. Az elmúlt évek során bebizo­nyosodott, hogy szükség van a szocialista versenymozgalom megindítására az ifjú gárdá­ban is — jövőre tehát ezt is bevezetik. F. B. A gödöllői egyetem Szabolcs szakemberellátásáért Szocialista együttműködési szerződést kötött a . Gödöllői Agrártudományi Egyetem me­zőgazdaságtudományi és mező- gazdasági gépészmérnök kara, á Kelet-magyarországi Diák­klub, a Szabolcs-Szatmár me­gyei Tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, va­lamint az Agrártudományi Egyesület megyei szervezete. Az együttműködés célja: haté­konyan segíteni a megye szak­emberellátását. A megye és a karok kapcsolata a klub közre­működésével valósul meg. A klub többek között szerepet vállal a fizikai dolgozók gyer­mekeinek egyetemi előkészíté­sében, a szabolcsi végzős hall­gatók elhelyezkedésében, tá­mogatást nyújt a megye mező- gazdasági gondjainak feltárá­sához. A megye ösztöndíjat létesít a fizikai dolgozók, me­zőgazdasági munkások gyer­mekei egyetemi tanulmányai­nak elősegítésére. A végzős hallgatókat értesíti az elhelyez­kedési lehetőségekről, javasla­tokat tesz a szakdolgozati té­mákra, gondoskodik a tapasz­talatcserékről. A szerződésben foglaltak gyakorlati megvalósítása már e héten megkezdődött az egyete­men rendezett kelet-magyaror­szági napok eseménysorozatá­val. Szocialista építésünk szilárd alapja N épgazdaságunk és társa­dalmunk dinamikusan fejlődik, sikeresen ha­lad a szocializmus tel­jes felépítésének útján. A munkás-paraszt szövetség, amely a falu szocialista útra lépésével, a termelőszövetke­zetek megerősödésével maga­sabb eszmei és politikai szín­vonalra emelkedett, változat­lanul alapja szocialista ren­dünknek, gazdasági és társa­dalmi eredményeinknek. A szocializmus építésének előrehaladásával sem csökken e szövetség fontossága, mert szocialista vívmányaink csak­is a dolgozók széles tömegei­nek szoros együttműködésére alapozhatok és fejleszthetők. A termelés — ezzel együtt né­pünk életszínvonalának ja­vítása, a dolgozók jobb ellá­tása — csakis a munkások és parasztok jobb munkájának eredmé. ys révén lehetséges, együttműködésben az értelmi­séggel. A szocialista viszo­nyok erősítése, a szocialista demokrácia szélesítése is csak szilárd osztályszövetség alap­ján valósulhat meg. munkás-paraszt szövet­ség olyan politikai össze­fogás, amely mindenek­előtt a két osztály szo­ros gazdasági egymásrautalt­ságára épül. A parasztság nem lehet meg és nem fejlesztheti gazdaságát az ipar nélkül. A A Taksony péídát mutat Nyugdíjas kommunista nincs! tr // <— A községi alapszervezet titkárát keresem — mondom Szabó Imrének, a taksonyi csúcspártvezetőség titkárának. — Az alapszerv és a nyugdí­jasok kapcsolatáról szeretnék érdeklődni. — Megmutatom a lakását — nyúl a kabátjáért. — Gondolja, hogy otthon lesz? — Hogyne lenne, hiszed — nyugdíjas! Akik az elsők Takaros kis családi ház aj­tajában fogad bennünket a há­ziasszony: Pilás Jenőné. — Pilás Jenő, szedd rendbe magad, vendégek jöttek! — szól be jókedvűen a szobába, ahol férje éppen az, 'újságot böngészi. — Magát keressük, titkár elvtárs, ha nem haragszik a zavarásért — kezdeném az is­merkedést, de a házigazda fel­nevet : — Még egy sajtóhiba! —ka­csint a feleségére, aztán ma- gyarázóan hozzáteszi: — A Csepel Vasmű lapjában azt írták rólam a minap, hogy én vagyok a taksonyi községi alapszerv titkára. Pedig ... — Pedig? — A feleségem az. Én a csúcsvezetőség szervező titká­ra vagyok, idestova nyolc éve. — A Vasműben dolgozik? — Dolgoztam — kerek negy­ven évet. Nyugdíjas vagyok. —r Éppen ilyen ügyben jöt­tem: a pártszervezet és a nyugdíjasok kapcsolata érde­kel — mondom Pilás Jenőné- nek. Listát vesz elő — az alap­szervezeti tagok •' névsorát —, de inkább csak a biztonság kedvéért, mert jószerint bele sem néz: — Az alapszervezet 52 tagú, abból a nyugdíjasok száma 27, a 60 éven felülieké 26. A Köz­ponti Bizottság határozata ér­telmében 12 idős, beteges kom­munistát mentettünk tel a tag­gyűlések, pártrendezvények lá­togatása alól. — Ezek szerint — ha senki sem hiányzik — negyvenen szoktak megjelenni? — Hogy képzeli? — tiltako­zik Pilásné. — Nagyon beteg­nek kell lennie annak az idős kommunistának, aki elmarad a taggyűlésről. Legtöbbször, mire odamegyek, már nyolc­tíz kisöreg üldögél a székso­rokban: ők az elsők! Pedig 84 éves is akad közöttük, mint Nyeste Jánosáé; egyetlenegy­szer hiányzott , a taggyűlésről, utána nem győzött restelked­ni, hogy: elfelejtette. A legaktívabb agitátorok A kettős ágy közepéről gyö­nyörűen fésült, báliruhás baba veti rám selymes műszempillái alól tekintetét. A fotel ölében jókora, eleven Chat-Noir rek­lám — fényes bundájú fekete macska — dorombol. A házi­asszony egy doboz Dunhillt vesz elő valamelyik fiók mé­lyéről : — Gyújtsanak-rá — kínálja. — Ilyen drága cigarettára?! — tiltakozunk. — Valakinek csak el kell szívnia — mondja derűsen. — Külföldi rokonok hozták a ba­bával együtt a nyáron, de ne­künk ez túl gyenge. Jó erős Románcot vesz elő, igazolandó, hogy ő már csak az ilyet szereti, aztán folytató­dik a beszélgetés: — Szóval, a nyugdíjasok. Van nekünk egy veteránunk, Szabó Imre édesapja — int fe­jével a csúcstikár felé — aki azt szokta mondani: „Nyugdí­jas kommunista nincs, a párt­ból senki sem mehet nyugdíj­ba!” Hatvanegy éves mindösz- sze, de beteg ember. Azt hiszi, ki lehetne hagyni valamiből? Ma is ő a vezetőség gazdasági felelőse. A tanácsválasztások előtt ő volt a legaktívabb agi­tátorunk! Vagy Heimuth Emil: 68 éves és pártqsoportbizalmi. Korára való tekintettel fel akartuk menteni a tisztségé­ből, kis híján megsértődött: „Ennyit még csak elbírok ta­lán!” — azt mondta. Pedig ná­lunk a pártbizalmi munkája nem fejeződik be a tagdíjak beszedésével! Ök az összekö­tőink az idősek, betegek és a pártvezetőség, a pártszervezet között. No meg a taggyűlési felelősök. — Nekik mL.a dolguk? — Meghívni a párttagokat a taggyűlésre, tájékoztatni őket a gyűlés napirendjéről. A vitáról, s a határozatokról az­tán a pártbizalmi ad felvilá­gosítást legközelebb, amikor a pártbélyeget házhoz viszi. Ott vannak az oktatáson is Egymásután sorolja a neve­ket: — Itt van például a 79 éves Kasza Ferenc; a legutóbbi ve­zetőségválasztásig ő volt a gazdasági felelősünk. Még a megyénél is megdicsérték pon­tosságáért, megbízhatóságáért. Néhány éve súlyos autóbaleset érte, de a taggyűlésről egyszer sem hiányzik. Komza Ferenc 68 éves, nagyon messze lakik a pártháztól, de próbál­nánk csak azt mondani neki, hogy felmentjük a pártmunka alól! Ma is ő a tanács szabály­sértési bizottságának egyik legaktívabb tagja. Juhász András egy éve lett nyugdíjas, azóta tán még többet dolgozik a pártszervezetben, mint az­előtt: az oktatási bizottság tagja. — Aztán itt van Czékmány Andrásné: ő a pártszervezet beteglátogatója. Ahol ennyi idős ember van az alapszerve­zetben, ott elkel a baráti szó, egy kis ajándék a kommunis­ták nevében. Hadd érezze a beteg, hogy gondolunk rá, gyó­gyulást kívánunk neki, vissza­várjuk magunk közé. Idős Szabó Józsefnét idős korára való tekintettel — 63 éves — felmentettük a pártoktatásból. Hát nem panaszra ment az oktatási bizottság egyik tagjá­hoz?! Sürgősen be kellett osz­tanunk tanfolyamra, nehogy megsértődjön. — Ahogy elnézem az okta­tásban részt vevők névsorát, szinte az egész tagság szerepel a listán. Talán csak a Nyeste néni neve hiányzik. — Meg is kaptuk érte a magunkét! — nevet a párttit­kár asszony. — Épp a múlt­kor hányta szemünkre, hogy őt még sosem vontuk be a pártoktatásba. i A kapcsolatok sem szakadnak meg ( Komolyra fordítja a szót, egy másik szemrehányásra, amit a felsőbb pártszervtől kapott a vezetőség, túlzott en­gedékenységéért. Nevezetesen azért, mert az idős párttagok­hoz hasonlóan, a gyermekg'Wi- dozási szabadságon levő kis­mamákat is felmentette a pártokíatás és a pártrendezvé­nyek látogatása alól, „pedig ez nincs benne az MSZMP Köz­ponti Bizottsága 1969. március 6-i határozatában”. — A szemrehányást tudo­másul vettük, de a helyzetet mi ismerjük jobban — mondja Pilás Jenőné. — Mindössze há­rom kismama tartozik az alap­szervezethez. Mind a három­nak indokolt a felmentése, vállaljuk is érte a felelősséget. Mint ahogy azért is vállaljuk, hogy anyai hivatásuk teljesí­tése közben se szakadjon meg a kapcsolatuk a pártszervezet­tel. Nyíri Éva mai korszerű gazdálkodásban egyre növekvő szerepe van az ipari eszközöknek, tehát az ipari munkának. Több ter­melési ágban ma már az ipar szerepe és közreműködése a döntő a mezőgazdaságban. A szövetkezeti parasztsá­gunk által elért szép eredmé­nyekben, a 30 mázsa feletti búzahozamokban, a nagy ku­koricatermésben, hasonló­képpen a növekvő tej-, tojás- és hústermelésben ugyanúgy megtalálható az ipari dolgo­zók jó munkája, mint a mező- gazdaságiaké. Mindez egy­úttal a legközvetlenebb mun­kásérdek, hiszen a mezőgaz­dasági termelés a város élel­miszerbázisa, a közszükség­leti cikkeket gyártó könnyű- és élelmiszeripar nyersanyag- forrása. Sőt a mezőgazdaság hazánkban fontos tényezője külkereskedelmünk fejlődésé­nek is. Az élelmiszergazdaság exportbevétele évről évre szá­mottevő népgazdasági beru­házások forrása. A munkás­paraszt szövetség politikája a gyakorlatban ezért azt követe­li, hogy felismerjük és elfo­gadjuk az ipar és a mezőgaz­daság arányos fejlesztésének fontosságát. Az utóbbi évek­ben ez a politika kézzelfog­ható eredményeket hozott. Évente mintegy hat százalék­kal növekedett az ipari és mezőgazdasági termelés. Az élelmiszer-ellátás — időszakos hiányoktól eltekintve — bő­séges és csaknem zavartalan volt. Az élelmiszer-ellátás javítá­sa érdekéhen különösen fon­tos, hogy szövetkezeti paraszt­ságunk fokozott gondot for­dítson a zöldségfélék terme­lésére és a hústermelésre. Eb­ben , az évben e két területen tapasztalható a lemaradás: a zö’dségellátásban már néhány év óta, a húsellátásban pedig átmenetileg az állatjárvány miatt. A sertéshústermelés nö­velésével év végére az ellátás zavartalanná válhat, a zöld­ségtermelés fokozásához azon­ban még további befektetések, szorgalmas, hozzáértő munka szükséges. — Mindennek — a mezőgaz­dasági nagyüzemeken be­lüli tennivalók mellett — iparfejlesztésünk, munkás- osztályunk számára is figye­lemreméltó mondanivalója van. Az egyik lényeges mon­danivaló, hogy az intenzív ter­meléshez a mezőgazdaságban egyre több gép, műtrágya, ipari termelőeszköz és anyag szükséges. Mindezt hazai ter­melésből, vagy importból, mindenképpen biztosítani kell. A másik mondanivaló az, hogy jó minőségű ipari eszközök kellenek, a mezőgazdasági üzemek jő védelmével össz­hangban álló árakon. F ontos termelési és ellátási érdekek fűződnek ahhoz is, hogy termelőszövetke­zeteink ne csak a szűk ér­telemben vett növényterme­lést, állattenyésztést és ker­tészetet fejlesszék, hanem az azokkal összefüggő ipari fel­dolgozást, szolgáltatást, és a közvetlen értékesítést Is. A vertikális kooperáció lehetősé­geit jól hasznosító, szakosí­tott tömegtermelés és az eh­hez kapcsolódó értékesítés tár­sadalmi és üzemi szempont­ból egyaránt előnyös: növeli az áruválasztékot, lerövidíti az áru útját, ezzel javítja a fo­gyasztók ellátását, egyúttal elősegíti a szövetkezetekben dolgozók munkaidejének jobb hasznosítását, bővíti a szövet­kezetek jövedelmi és felhal­mozási forrásait. Gyökeres átalakulás kezdő­dött a mezőgazdasági dolgo­zók, a szövetkezeti parasztok gondolkodásmódjában, politi­kai és emberi magatartásában is. Átléptünk a szocialista épí­tésnek abba a szakaszába, amikor parasztságunk túl­nyomó többsége nemcsak megélhetése alapjának tekinti a közös gazdaságot, hanem életformájaként is elfogadja a szövetkezeti közösségben való munkálkodást. Terme­lőszövetkezeteinkben olyan új kollektívák kovácsolódnak, amelyekre mind jellemzőbb a szocialista munka, a szocia­lista erkölcs és gondolkodás- mód. A termelőszövetkezetek­ben meghonosodott és egyre szélesedik a szocialista mun­kaverseny, a szocialista bri­gádmozgalom. A falun is új társadalmi értékmérő nyer polgárjogot: a munka és a közösségi magatartás. A ki­bontakozó gazdásági és társa­dalmi változások fokozato­san abba az irányba halad­nak, hogy a munkásosztály és a termelőszövetkezeti paraszt­ság egyre több közös vonás­sal rendelkezik. A gazdálkodás törvényes rendjének megtartása szövetkezeteink zömé­ben mindennapi gyakor­lattá vált. Esetenként, sajnos, még előfordulnak törvény- sértő szabálytalanságok és tudatos visszaélések. Talál­kozhatunk az önzés, az anya­giasság, az emberi együttélés szabályait, erkölcsi normáit semmibe vevő megnyilvánulá­sokkal is. Nem lehet eltekin­teni a határozott fellépéstől, sőt, a büntetéstől sem a tör­vényeinket megsértő vezetők­kel és beosztottakkal szem­ben. A jó munkát végző, vagy önhibájukon kívül nehéz hely­zetbe kerülő és helytálló dol­gozókat és vezetőket azonban fáradságos munkájukért kel­lő anyagi és erkölcsi megbe­csülésben kell részesíteni. Fel­adataink között ezért igen fontos helyet foglal el a szo­cialista munkaverseny és bri­gádmozgalom fejlesztése. Fő céljait az üzemi tervekre ala­pozva célszerű meghatároz­ni. Minden támogatást megér­demelnek a szocialista brigá­dok. hogy olyan kollektívák­ká váljanak, amelyek úttörő, mozgósító és példamutató sze­repet töltenek be nemcsak a termelésben, hanem a közös­ségi életben, a szocialista ma­gatartás és munkaerkölcs ala­kításában is. A mai, történelmileg új helyzetben a fejlődés túlhala­dott egyes, korábban bevált módszereket, mint például a falujárást, a szövetkezeti pat- ronálást. Továbbra is igen időszerű azonban a múlt har­cainak, a munkás-paraszt ösz- szefogas emlékeinek, néhol feledésbe menő helyi1 hagyo­mányainak ápolása. Egymás jobb megismerése érdekében tovább kellene szélesíteni a munkások és parasztok rend­szeres találkozásait. E zek az összejövetelek je­lentősen előmozdíthatják, hogy az egymással szoro­sabb termelési kapcsolat, ban álló ipari és mezőgazda- sági üzemek dolgozói kölcsö­nösen. jobban megismerjék egymás életét, munkáját, eredményeit, gondjait, ter­veit. Dr. CSIZMADIA ERNŐ, az MSZMP KB gazdaság- politikai osztályának helyettes vezetője Megalakult az ifjúsági klubok országos bizottsága Az ifjúsági klubmozgalom továbbfejlesztésére pénteken a KISZ központi bizottságának kulturális osztálya megalakí­totta javaslattevő, véleménye­ző, tanácsadó testületét, az if­júsági klubok országos mun­kabizottságát. A bizottságban részt vevő 20 KISZ- és klubve­zető, népművelő évek óta eredményesen tevékenykedik klubjában és a megyei ifjúsá­gi klubtanácsokban. A testület feladata, hogy segítse az ifjú­sági klubokban folyó eszmei, politikai nevelőmunkát, kép­viselje az ifjúsági klubok ér­dekeit, javaslatokat dolgozzon ki a mozgalom továbbfejlesz­tésére, a KISZ munkájának hatékonyabbá tételére. *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents