Pest Megyi Hírlap, 1973. november (17. évfolyam, 264-280. szám)

1973-11-23 / 274. szám

1973. NOVEMBER ^3., PÉNTEK “'"K/Círtap 3 Ä fekete emberek Télre készül a Pest megyei KCSGV Ssajolban n saáshalownbattai olaj Leninvárosig épül a termékvezeték T'ükörSiút becsesen Talán meglepően hangzik, de a kéményseprők már nyá­ron felkészülnek a télre. Peat megyében legalábbis igy szo­kás — tájékoztat Érczhegyi Lajos, a Pest megyei Ké­ményseprő, Cserépkályhaépí- tő és Gázszerelő Vállalat fő­mérnöke. Érthető, hiszen terü­letükön a tavalyi adatok alap­ján 427 ezer 975 kéményt tartanak számon, és ebben az esztendőben még mintegy 40 ezret építettek hozzá. Igaz, jelentős a kiöregedett, hasz­nálaton kívül helyezett ké­mények száma is. Mindezek karbantartására 134 kémény­seprőjük van, akik a megyé­ben fellelhető valamennyi ké­ményt rendszeresen seprik, égetik. — A tél beköszöntése előtt mi a legfontosabb dolguk? — kérdeztük a főmérnököt. — Embereink állandó tevé­kenysége: a kémények rend­szeres ellenőrzése. Eddig egy- egy kéményhez évente nyolc alkalommal mentek ki, hat sorseprést, egy égetést és egy füstnyomáspróbát végeztek, hogy a szabályszerű működ­tetésről meggyőződjenek. Idén új technológiát vezet­tünk be — ez leegyszerűsítet­te munkájukat. A kiszállások számát hatra csökkentettük, s az öt seprés mellett egy al­kalommal összevontan végzik el a háromfajta vizsgálatot. A megye területén még mintegy 12—15 ezer úgynevezett „mászható” kémény találha­tó, ezek Szennyeződése gyor­sabb, ezért dolgozóinknak változatlanul, havonta kell el­lenőrizniük őket. A Pest megyei egészségne­velési csoport, valamint Gö­döllő város tanácsának egész­ségügyi csoportja és a Ma­gyar Vöröskereszt a fogászati hónap alkalmából Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetem régi főépületében fogászati és testápolási konferenciát ren­dezett, amelyet dr. Tengelyi Vilmos megyei főorvos nyi­tott meg. Utána dr. Kővári Ferenc megyei stomatológus főorvos tartotta meg előadá­sát a fog- és szájbetegségek megelőzésének lehetőségeiről. — Eddig főleg a fogszúva- sodás megelőzésén volt a hangsúly, holott egyéb fog- és szájbetegségekkel is foglalkoz­nunk kell — mondotta — A szúvasodás ellen javallott fluor kérdése körül az egész világon folyó vita nem dőlt el, de annyi kétségtelen, hogy óvatosan keli vele bánni. Min­den egyes kút vizének fluor­tartalmát ellenőrizni kellene, ami lehetetlen, ám kivihető, hogy fluorkezelést csak szigo­rú orvosi ellenőrzés mellett alkalmazzanak. Rámutatott ezután arra, hogy a meglazult fogat sem kell minden esetben kihúzni. Van lehetőség a megelőzésre, sőt a gyógyításra is. Beszélt ezután a szájüregben és kör­nyékén előforduló daganatos megbetegedések megelőzésé­ről, illetve műtéti gyógyításá­ról. Egy újabban kiadott ren­delkezés most már kötelezően előírja, hogy a fogorvos bár­milyen panasszal hozzá for­duló minden beteg száját ala­posan vizsgálja meg. Ennek a hatása máris érezhető a me­gyei Semmelweis Kórház száj- sebészeti osztályán, ahova a fogorvosok ilyen betegség gya­nújával egvre több megyei la­kost küldenek be. Elővigyáza/- tosságuk majdnem minden esetben lehetővé tette a baj tökéletes elhárítását. Dr. Kővári Ferenc után még sok értékes előadás hangzott el, majd a megjelentek kon­zultációt tartottak. A tanács­kozás Benedek János, Gödöl­— A kéményseprők mun­káját egységben mérik, egy szabványkémény tisztítása egy egységet jelent, égetés két egység. Idén ezen a területen is új technológiát dolgoztunk ki, pontosan meghatároztuk, hogy a kéményseprő mennyi idő alatt tudja a három mű­veletet elvégezni. Megyénk­ben a kémények javarészét 11 egység/óraként számoljuk el. Talán érthető, hogy idén dol­gozóink. előirányzott terve: 3 millió 630 ezer egység, re­méljük, év végéig sikerül is teljesítenünk. — A kémények karbantar­tásán kívül mi még a munká­juk? — Mint a nevünk is elárul­ja, cserépkályha-építéssel és gázszereléssel is foglalkozunk. A mi szakvéleményünk szük­séges a hagyományos fűtési formáról a gáztüzelésre, vagy az olajtüzelésre való áttérés­hez. Négy dolgozónk foglalko­zik cserépkályha-építéssel. Évi tervük 1 millió forint ér­tékű munka, eddig 859 ezer forintnyit teljesítettek. Gáz- szerelési részlegünkben ugyancsak négy emberünk van, ők, sajnos, az előirány­zott 3'millió 262 ezer forint helyett csak 1 milliót teljesí­tettek. Pest megyében még most is a hagyományos tüze­lési formák a legelterjedteb­bek, cserépkályhát csak na­gyon kevesen építtetnek, és az olaj kályhák száma sem szá­mottevő. Újabban tért h- ”í a gáztüzelés. A megye területén jelenleg kilenc kirendeltségünk műkö­dük, innen irányítjuk dolgo­lő város tanácselnökének zár­szavával ért véget. A kongresszus szünetében ismerősök keresik meg egy­mást, s egy-egy fekete mellett folytatódik a nagyteremben megkezdett eszmecsere. A tsz általuk gyarapszik A dabasi Fehér Akác Tsz pártszervezetének csúcstitkára, Gombár Sándor — mint mondja — elégedett a főtitkár beszámolójával. A hozzászólá­sok is tényékkel bizonyítják azt a hatalmas fejlődést s azo­kat a jelentős eredményeket, amelyeket az elmúlt négy esz­tendő alatt a szlovák nemzeti­ség elért — vélekedik. A kul­turális és a gazdasági eredmé­nyek is hozzájárulnak ahhoz, hogy a kongresszuson tartal­mas és kiegyensúlyozott ta­nácskozás folyt. Példaként em­líti szűkebb pátriáját, Dabas l. (Sári) kerületét, ahol a lakos­ság 99 százaléka szlovák nem­zetiségű. Nagvobb részt a ter­melőszövetkezetben dolgoznak s szorgalmuk minden évben meghozza gyümölcsét. A gaz­daság tavaly kiváló termelő­szövetkezet lett. Az idén 60 százalékkal növekedett a kő zös vagyon, árbevételük pedir 31 százalékkal emelkedett’ Nyugdíjasaikat oénzzel és két­kezi munkával segítik. A pénzügyi segítség évente egyénenként kétezer forintra rúg. Ezenkívül egy hold háztá­jit kapnak amelynek szántá­sát. vetését, betakarítását a végzi — ingyen. Hímzéstől az együttesig A maglódiák küldötte, 02- vegy Tabányi Jánosné, nyug­zóink munkáját. Jövőre ezek számát hétre csökkentjük. Megszüntetjük a szentendrei kirendeltséget. (Budaörssel vonjuk össze) és a veresegy­házit, ez utóbbinak egy része váci, másik részlege gödöllői kirendeltségünk fennhatósá­ga alá kerül. Természetesen dolgozóink területi tevékeny­sége változatlan. Az átszerve­zés vállalatunk részére mint­egy százezer forintos megta­karítást jelent. És ebben az esztendőben végre fűthető gépkocsit kap­tunk, hiszen a hiedelemmel ellentétben a kéményseprők is fáznak télen. Sebestyén Zsuzsa A főváros XI. kerületében, a Schőnherz Zoltán utcai volt BEAC pálya helyén tegnap ünnepélyesen elhelyezték a budapesti szövetkezeti nagy­áruház alapkövét. Az alapí­tásról szóló, fémtokba zárt emlékokmányt Németh 1 Ká­roly, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára he­lyezte el az új létesítmény alapkövében. Az ünnepségen ott volt dr. Romany Pál, az MSZMP Központi Bizottságá­nak osztályvezetője, Szurdi István belkereskedelmi mi­niszter, Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke, Rév Lajos, az OKISZ elnöke és Szigeti László, a KPVDSZ fő­titkára is. Dr. Molnár Frigyés, a SZŐ VOSZ elnöke mondott be­szédet. Elmondotta, hogy tár­sadalmi összefogás eredménye­ként jön létre a 18 300 négy­zetméter eladóterű, új létesít­mény, amely elkészültéinek időpontjában az ország legna­gyobb szupermarketje lesz és lényegesen javítja majd nem­csak a délbudai és a buda kör­nyéki, hanem az egész főváro­si ellátást is. Emellett elősegít­díjas. Mégis egyike a legaktí­vabbaknak, nemcsak Magló­don, hanem a kongresszuson is. Tabányi Jánosné szervezte meg — Galambos Jánosnéval együtt — a maglódi nemzeti­ségi népi együttest, amely a határokon túl is sikert aratott, ö a maglódi szlovákok himző- asszonya. Tabányiné varr ja a menyecskék ruháit is. Tud szőni, fonni, azsúrozni, hurkol­ni. Ismeri a szlovák szokáso­kat, az énekeket, a táncokat, nemrég állították össze az együttes számára a maglódi szlovák lakodalmast, azt a tánckompozíciót, amellyel ha­talmas sikert arattak Kiskőrö­sön. Pontosan fogalmazza meg az anyanyelv szerepét fontosságát: „A nemzetiség is nyelvében él”\ Éppen ezért fontos tennivaló, hogy mind több szlovák nyelvű tanár, ta­nító. óvónő legyen. Mert nél­külük a nemzetiség f»il ód ér­megakad. Tabányi Jánosné megemlítette f ol szó’alásában is azt. hogy Maglódon már ezt igényli a lakosság, tanító hiá­nyában nem taníthatnak szlo­vák nyelven az iskolában. Szlovák tanító kellene Surányi Mihály a vácegresi szlovákokat képviseli, a Kos­suth Termelőszövetkezet párt­titkára. Községük száz százalé­kig szlovák település. Náluk is a legnagyobb gondot a oedagó- gushiány okozza. Féltik anya­nyelvűket, szeretnék megőriz­ni. A tapasztalat azonban az. különösen a fiataloknál, hogy ■ríem ápolják anyanyelvűket. Ezen csak a folyamatos nyelv­Az ÁFOR Ásványolajforgal­mi Vállalat forgalma tavaly 10 százalékkal emelkedett, s el­érte az 5,5 millió tonnát. Az értékesített termékek jó része tüzelőolaj és gázolaj, de jelen­tősen növekedett az eladott benzin mennyisége is. Az idén újabb 480—500 ezer tonnás forgalomemelkedésre számíta­nak. Az elmúlt esztendőben sok gondot okozott a benzinkutak folyamatos ellátása, ugyanis kevés helyen volt tároló, na­ponta több tízezer tonnányi olajipari' terméket kellett az ország különböző pontjaira szállítani. heti a munkás szövetkezetek hagyományainak továbbfej­lesztését; a szövetkezeti áruhá­zak árubeszerző és -értékesítő tevékenységét, az ipari szövet­kezetek szolgáltató és áruter­melő tevékenységének növelé­sét, és jól szolgálhatja majd a nemzetközi szövetkezeti áru­csere-kapcsolatok bővítését is. Az építés, a berendezés és az induló árukészlet összesen 600 millió forintos költségeihez a SZŐ VOSZ 187,7az ÁFÉSZ-ek 98, a szövetkezeti vállalatok 15, az OKISZ 50 millió forint­tal járul hozzá, 130 millió fo­rint állami támogatást nyújt a megvalósításhoz a Belkereske­delmi Minisztérium és további 120 millió forintos hitelt a Magyar Nemzeti Bank. A fő­városi tanács 140 milliót for­dít a terület szanálására és a BEAC-pályát pótló új, XI. ke­rületi sporttelep felépítésére. A budapesti szövetkezeti nagyáruház háromszintes, épí­tészeti megjelenésében impo­záns építmény lesz, korszerű belső kiképzéssel, klimatizált légtérrel. A legmodernebb technikai eszközök egész sora könnyíti majd a vásárlást. oktatás segítene. A tanulásit már az óvodában kell elkezde­ni s folytatni egész az iskola befejezéséig. A kongresszus után, amikor a cselekvő hét­köznapok következnek — sze­retnék ezt a kérdést rövid időn belül megoldani. Fábián Ferenc, a csömöri Haladás Termelőszövetkezet elnökhelyettese elmondotta: a falu és határa magyarok, né­metek,'szlovákok békés mun­kájának terepe. Nincs nemze­tiségi súrlódás, együtt élnek, dolgoznak és ünnepelnek. Mindenkiben az embert Tisztplik mindenkiben az embert, attól függetlenül, hogy a szülőktől ki milyen anya­nyelvet örökölt. Felszólalásá­ban is említette, hogy har­minc-negyven éve még külön­vált a falu három nemzetisége. Nem egy bál végződött véres verekedéssel csupán azért, mert a mulatni akaró legény­nek más volt az anyanyelve. Nem árt az ilyen emlékek idézése, hiszen mint e,r'%e!' élesen megvilágítják a megtett utat, a mai eredményeket. Ma Magyarországon nemze­tiséginek lenni természetes állapot — mondja. Nemzetisé­günk az élet minden területén képviseli magát. Együtt élünk a magyar néppel, s mi érté- keliük azt, hogy ki-ki a maga igényei szerint tanulhatja anyanyelvét, őrizheti ősei ha­gyományát, s mindezért nem megvetést, hanem tiszteletet kap. Acs Jenő ] Pest megyében például 43 j benzintöltő állomást kell a tankautóknak ellátni. Az idén megyénk területén nem épült újabb töltőállomás, 1974—75-ben viszont Vecsésen tükörkutat építenek, azaz az út mindkét oldalán több oszlopos töltőállomást helyeznek el. Ezenkívül Százhalombatta, Cegléd és Aszód is kap új ku­tat. A töltőállomások jobb üzemanyagellátása érdekében épül a Budapest, Cegléd, Szolnok, Szajol, Füzesabony, Leninváros közötti termékve­zeték, amelyen épp a na­pokban érkezett meg a gázolaj Szajolra. Az elképzelések sze­rint még ebben az ötéves terv­ben Leninvárosba is eljut a battai olaj. A termékvezeték építésével egyidőben Cegléden többszörö­sére bővítették a tárolótelepet, amely így hosszú ideig bősé­gesen kielégítheti Ceglédnek és környékének gázolajigényét, hiszen jelerileg a kapacitásnak nem egészen a felét használ­ják ki. Országos diákszeminárium „A kommunista jelleg erő­sítésének tapasztalatai és to­vábbi feladatok a felsőokta­tási intézmények KlSZ-szer- vezeteiben” címmel kétnapos országos diákszemináriumot rendezett a KISZ Központi Bizottsága egyetemi és főis­kolai osztálya és a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetem KISZ-bizottsága. A plenáris ülésen vitaindí­tót mondott Szűcs Istvánná, a KISZ Központi Bizottságának titkára amelynek során hangsúlyozta a diákszeminá- rium jelentős állomás a KISZ VIII. kongresszusa határoza­tainak egyetemeken, főiskolá­kon történő megvalósításá­ban. Első a járásban Pályaválasztási kiállítást nyitnak — a budai járásban először — november 27-én, Érden, az új szakmunkáskép­ző iskolában. Három megyei szakmunkásképző iskola me­zőgazdasági jellegű, a vendég­látó érdi iskola pedig ipari jellegű tárgyakat, modelleket, a Szakmák szépségeit bemu­tató szemléltetőeszközöket ké­szít a kiállításra. 1 j NEM DŐLT EL A FLUOR-VITA Szuvasodás, foglazuSás és egyéb szájbetegségek Konferencia Gödöllőn a fogászati hónap alkalmából A kongresszus szünetében Ki-ki a maga igényei szerint él Az ország legnagyobb szupermarketje Elhelyezték a budapesti szövetkezeti nagyáruház alapkövét Cz. v. A gondoskodásnak ezernyi módja van A z MSZMP Központi Bi- zottsága 1970. február­jában elemezte a nők hely­zetét, a társadalomban be­töltött szerepét. A Minisz­tertanács ugyancsak 1970- ben az 1013-as számú hatá­rozatával a. vállalatok, az üzemek, a szövetkezetek, az intézmények feladatává tette a nők munkahelyi szo­ciális és életkörülményei­nek javítását. Ezeknek az állásfoglalásoknak és hatá­rozatoknak a gyakorlati végrehajtását tavaly az iparban, az idén pedig a mezőgazdaságban vizsgálta a Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottság. A tapasztala­tok alapján tavaly a kor­mány határozatot hozott az egyes tárcák beszámolta­tására. A KNEB ebben az esz­tendőben 280 termelőszö­vetkezetben és húsz álla­mi gazdaságban vizsgálta a mintegy félszázezer nő helyzetét, életkörülményeit, és tapasztalatait a Minisz­tertanács ülése elé tárta. Számos eredményről szá­molhattak 'be a kormány­nak, ugyanakkor jó néhány figyelmeztető jelenségre is felhívták a figyelmet. A vízfalat megállapította, hogy a termelőszövetkeze­tekben létrehozták az ér­dekvédelmi feladatot ellá­tó nőbizottságokat, a nőket kedvezőbb feltételekkel ré­szesítik a szociális juttatá­sokban, az állami gazdasá­gokban pedig évről évre rendszeresen megvizsgálják a nők érdekében hozott ha­tározatok végrehajtását. Hasonló intézkedéseket sürgető tény: csökken a mezőgazdaságban dolgozó nők száma. Érdemes egy pillantást vetni például a rendelkezésünkre álló Pest megyei adatokra. 1970 vé­gén a megye nagyüzemi gazdaságaiban 36 és fél ezer nő dolgozott, az elmúlt év végén 36 ezer. A csökke­nés látszólag jelentéktelen, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy főleg a bevándorlás révén nőtt a megye lakosságának száma. Nagyobb méretű a csökke­nés ezen belül a termelő- szövetkezetekben. 1970 vé­gén a . termelőszövetkezeti közös munkában 14 400 női téesztag vett részt, ez a szám a múlt év végére 13 200-ra csökkent. A falvakban lakó nők mezőgazdasági munkválla- lását nehezíti a kommuná­lis és a szolgáltatási ellá­tottság hiánya, a háztartás gépesítésének elmaradása és a még meglevő számos családi kötöttség. Szükség lenne több, nőnek való munkalehetőségről gondos­kodni, részben ipartelepí­téssel, részben a mezőgaz­dasági termékeket feldol­gozó üzemek létesítésével. XT evés a mezőgazdasági ^ szakképzettségű nődol­gozó. Az országos tapaszta­latok szerint a 30 éven fe­lüliek nemigen törekednek a szakképzettség megszer­zésére, pedig ők alkotják a téeszben dolgozó nők 80 százalékát. Az utóbbi évek­ben csökkenő tendenciát mutat a fiatal lányok ará­nya is a mezőgazdasági szakmunkásképzésben. A növénytermesztő és állat- tenyésztő szakmát tanuló leányok aránya országosan három év alatt 36,2 száza­lékról 31,3-ra csökkent. Pest irtegyében lényegesen jobb a helyzet: kertész szakmun­kásnál! tavaly 44, az idén 110 leány jelentkezett. Ez örvendetes jelenség. Ke­vésbé lehetünk elégedettek a lányok állattenyésztő szaíkma iránti érdeklődésé­vel. Vonzerő lehetne a mező- gazdaságban a munkahelyi, a szociális és egészségügyi ellátottság. Jelenleg a fő­ként nőket foglalkoztató növénytermesztésben ked­vezőtlen a helyzet. A fej­lesztésre aránytalanul keve­set költenek a nagyüzemi gazdaságok, s az ok sok • esetben nemcsak az anya­giakban, hanem a szemlé­letben keresendő. Jóllehet- számos példa akad arra Pest megyében is, hogy az asszonyok gondjait enyhítő, házimunkáját megkönnyítő termelőszövetkezeti intéz­kedések — egyebek között az üzemi étkeztetés, a pro­pán-bután gázpalack-csere­telepek létesítése a téesz­ben, a tisztálkodás lehető­ségének megteremtése — hozzájárulnak ahhoz, hogy javuljon a gazdaságokban dolgozó nők közérzete. Czámos vetülete van a *'-7 KNEB által a kor­mány elé terjesztett beszá­molónak, a női vezetők szá­mától egészen a gyermek­elhelyezési lehetőségekig. A gondok egy része éppen a fejlődésből adódik. Ezek megoldásában további fel­adatok sokasága hárul mi­nisztériumra, nőszövetségre, termelőszövetkezeti szövet­ségre, az állami gazdasági igazgatókra, a téesz elnö­kökre — mindannyiunkra, hiszen a női munkaerő meg­becsülése, egyenjogúságá­nak érvényesülése a mező- gazdaságban is társadalmi érdek. I É

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents