Pest Megyi Hírlap, 1973. november (17. évfolyam, 264-280. szám)

1973-11-11 / 264. szám

Elsőnek Vecsésen HOHOR’Vimn XV. ÉVFOLYAM, 264. SZÁM 1973. NOVEMBER 11., VASÁRNAP Szalagon az Osaka és a Rozsnyó Harmincnyolcezer kabátot . készítettek az idén Új gépek, új technológiák —* Többtermeiés Népszerűek küMöMön is A monori járás egyik legré­gebbi szövetkezete, a Gyöm­JEGYZET Védjük is a fákat D’idapesten fásítási hó- -*-* nap van. És vidéken? A tanácsok a megmondha­tói, hogy vidéken is. Mint minden év őszén. A házak elejét, az utak mentét a lakúk, míg a köztereket, par­kokat a tanácsok ültetik, il­letve ültettetik be, saját költségükön vagy társadal­mi munkában. De a fáért mindenképpen pénzt ad­nak. A facsemetéket a legtöbb helyen sokszor igen viszon­tagságos körülmények kö­zepette vásárolják meg, bár egyes tanácsok — nagyon ügyesen — saját nevelé- sűekkel gondoskodnak dísz- fautánpótlásról. Például Üllőn a tanácsháza addig krumpliföldként használt kertjének egy részét facse­metékkel, rózsatövekkel te­lepítették be. Bár e telepí­tés is pénzbe került, de ke­vesebbe, és nincs beszerzé­si alzadály. Továbbá ugyan­csak Üllőn, szinte egyedül a járásban, fenyőfák és fe­hér törzsű nyírfák ültetésé­vel is foglalkoznak, s e fák megszépítik a község képét, mert ahogy szaporodnak, úgy fogynak az akácok. Örvendetes tehát, hogy a monori járás községeiben, a jellegzetes Duna—Tisza közi homokos tájon is mind több a fa, következésképp javul a már a községekben is egyre romlöbb levegő oxigéntartalma. És szépek is a fák, tavasszal, nyáron és ősszel, de hóval borítot- tan is. A fákat, természetesen, meg is kell védenünk, mert még mindig alcadnak, akik kitépik vagy megcsonkít­ják őket. Ki ne látott volna már félbetört, héjától vagy kis lombjától megfosztott fácskát? Néhány éve úttö­rők, iskolások védnökséget vállaltak egy-egy terület felett, s védnökséget vál­laltak a KISZ-isták is. Az­tán a legtöbb községben abbamaradt az igyekezet. Nem lenne jó a védnökség­vállalást felújítani úgy, mint Pilisen? A minap a monori Ady Endre úton ásóval fel­szerelt gimnazistákat lát­tam. Fákat ültettek valahol. Nem lenne jó megnyerni őket arra, hogy a fák meg­védésében is működjenek közre? Előfordul, hogy többen is látják, mikor éppen kitörik, megcsonkítják a fákat. Miért nem figyelmeztetik vagy jelentik fel az illető­ket? A tanácsok pedig bün­tessék meg szigorúbban a kártevőket. Megtehetik, mert most már ők a köz­ség tényleges gazdái, a bír­ságokat is ők szabják ki. Társadalmi ügy a fák vé­delme és fontos társadalmi érdek, mindannyiunk érde­ke, hiszen a jó levegőre mindenkinek szüksége van. És ne feledjük, minden egyes fa több-kevesebb fo­rintba, pénzbe kerül, ame­lyet nekünk, állampolgá­roknak kell megfizetnünk, a kár tehát minket ér, anyagilag is károsodunk a fák kitörése következtében. JTltessünk fákat, de véd- jük is az elültetette- ket. Kovács György Huszonnégy csapat vetélkedett Gyomron az úttörők A vízigények teljes kielégítéséért A monori járás községei kö- tsül elsőnek Vecsésen oldották, meg a vezetékes ivóvízellátást. A mai napig összesen hét ku­tat fúrtak, de még így 'sem si­került minden igényt kielégí­teni, mert időközben két kút, “magas nitráttartalma miatt, használhatatlanná vált. A Pest megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat vezetőségé­nek közlése szerint a vízigé­nyek teljes kielégítése, anyagi eszközök hiánya folytán, mint­hogy újabb kutak fúrása vált szükségessé, azonnal nem le­hetséges: a következő évekre vár, tehát továbbra is számol­ni kell a vízellátás akadozásá­val. Mindenki figyelmébe Feszültség alá helyezik az alállomást A Monor és Monori-erdő kö­zött lévő 35/20 kilovoltos al- állomást 120 kilovoltosra bő­vítették, s a DÉMÁSZ no­vember 14-én feszültség alá helyezi. Attól kezdve a léte­sítmény megközelítése s az el­kerített területre való belépés tilos, életveszélyes. ÖT ESZTENDEJE, 1968-ban. Gombán helyreállított műem­lékházban helyezik el a könyv­tárat. Gyomron a művelődési otthonban, Káván, Üriban és Vecsésen új helyiségben. Az úrit a helyi tanács 15 ezer fo­rint értékű új berendezéssel látja el. Tíz esztendeje, 1963-ban, Pé­teriben és Üllőn új helyiséget kap a könyvtár, Pilisen felújít­ják épületét, Vasadon az új művelődési otthonban kap he­lyet. A monori járás könyvtári kultúrájának terjesztésében ki­emelkedő munkát végez Pász­tor Antal járási könyvtárigaz­gató, aki könyvtárosi tapaszta­latainak átadásával kézzelfog­ható eredményeket ért el. A megyei könyvtárosok folyóira­tában több alkalommal szak­szerűen, gondos alapossággal elemezte a valóságos helyzetet, szakkörökben sokan felfigyel­tek a monori járásban végbe­menő könyvtárkorszerűsítésről, a bejáró fizikai dolgozók köré­ben végzett olvasási igény fel­méréséről készült tanulmá­nyaira. A Monor és Vidéke öt év alatt 11 esetben foglalkozott Monor, Gyömrő, Nyáregyháza és Üllő könyvtári gondjaival. Tudjuk, hogy nem jószándé­kon múlik a könyvtári alap­területek növelése, hanem első­sorban anyagiakon. A lakos­ság lélekszámút figyelembe véve, a járás községei könyv­tári alapterület szempontjából megyei viszonylatban csaknem az utolsó helyen állnak: a vizs­gált 39 községből Pilis a 24., Üllő a 37., míg 33 községből Gyömrő a 31. helyen. HA A JELENLEGI alapterü­letet, a lélekszámhoz viszonyí­tott normatíva szerint szüksé­ges négyzetméterhez viszonyít­juk, az ország könyvtárai közt a gyömrői a 16,, a mönori a 15., a pilisi a 20. s a vecsési az utolsók között található. Mo- noron 111 négyzetméter az alapterület 735 négyzetméter helyett, Vecsésen 62 négyzet- méter 730 helyett. Adonyi Máté György A köz­művelődési könyvtárak elhe­lyezése Pest megyében című tanulmányából idéztük az ed­digi adatokat, melyek^ ugyan a három évvel ezelőtti "felmérést tükrözik, mégis fel kell figyel­nünk rájuk. — Egy község életében a könyvtár jelenti a szellemi közvilágítást, amelyben ha rö­rői Ruhaipari Szövetkezet, jö­vő márciusban ünnepli, meg­alakulásának 25. évfordulóját. A negyedszázad alatt fokoza­tosan terebélyesedett, fejlő­dött, ám a legjelentősebb vál­tozást mégis csak az utóbbi néhány esztendő hozta meg. Érdekes lenne egy-egy, a fej­lődést jól tükröző esemény­nél elidőznünk, de most ezt mégsem tesszük: jó alkalom lesz rá a közeli jubileum. Az idei eredmények felől érdeklődünk Bata Jánostól, a szövetkezet elnökétől. — Természetesen az 1973- as év összesítő gazdasági mu­tatóiról még nem beszélhe­tünk, ismeretes viszont a há­romnegyed óv értékesítési vidzárlat keletkezik, zavar tá­mad a társadalom életében — olvassuk a tanulmányban. Mi­után a Hazafias Népfront át­vette az olvasó népért mozga­lom irányítását, remélhető, hogy a művelődési igény és le­hetőség szinkronba kerül. 1971-hez viszonyítva, a mo­nori járási könyvtár egy lakos­ra jutó állománya 1,04-ről 1,li­re emelkedett, 1972-ben, a szűk hely ellenére, tizenkettővel nőtt az olvasók száma: a la­kosság 15,1 szájaiéka olvas, ez a százalék 1,6-tal jobb, mint a megyei átlag. Az előző évi­hez viszonyítva, 35 ezer 131- gyel több könyvet kölcsönöz­tek ki a járásban, összesen 308 ezer 161 kötetet. Monor köz­ségben például egy olvasóra 30,9 kikölcsönzött mű jutott (a megyei átlag 27,2 kötet). A SZAMOK BIZTATÓAK. Annak ellenére, hogy a járás községei a főváros agglomerá­ciós övezetében vannak, a köl­csönbe vett könyvek száma egy év alatt 35 ezerrel emel­kedett. Maczelka Tibor MŰSOR MOZIK Ecser: Szegény gazdagok. Gomba: Az őrvezető hét menyasszonya. Gyömrő: Bot­rány az Operában. H.: A ten­geri farkas I—II. Maglód: Lányarcok tükörben. H.: Nap­raforgó. Monde: Napraforgó. H.: Lány arcok tükörben. Mo­nor: A kétéltű ember. H.: Egy bolond Párizsban. Nyáregyhá­za: A svéd asszony. H.: Goya I—II. Péteri: Szabad lélegzet. Pilis: Álom, luxuskivitelben. H.: Kakuk Marci. Tápiósáp: Egy bolond Párizsban. Űri: v.-h.: Zahar Berkut. Üllő: Kü­lönleges kiállítás. H.: Fedőne­ve: Jégmadár. Vecsés: Hárman a kincs nyomában. Matiné: A varázsló. H.: Modern idők. MŰVELŐDÉSI HAZAK Gyömrőn, 18 órakor: táncos klubest; holnap, 12-én, 14 óra­kor- az 1974-es országos klub­találkozót előkészítő megbe­szélés, a KISZ központi bi­zottsága kulturális osztálya és a SZOT kulturális osztálya munkatársainak részvételével. Pilisen, 19.30 órakor: színházi előadás. Üllőn, 17-től 22 óráig: ötórai tea, játszik az Alfa együttes. eredménye, mely 32 millió fo­rint. Harmincnyolcezer kabá­tot készítettünk, abból csaknem 15 ezret expor­táltunk, továbbá hét és fél ezer begombolható bélést Is piacra vittünk. — Az eredmény jobb vagy rosszabb az elmúlt év hasonló időszakáénál? — Csaknem 22 százalékos termelésnövekedést értünk el ez idáig. — Hogyan? — Bizonyos létszámnöve­léssel és a tavasztól üzemelő kávai részlegünkkel. Korsze­rűsítünk, új gépekkel, gépso­rokkal cseréljük ki a régieket. Munka- és üzemszervezés céljából kereasük, kutatjuk az új, termelékenységet növelő lehetőségeket, s az anyagmoz­gatástól az információs rend­szerig sok minden figyelembe kerül így. Mokos Ferenc szabász: — Tizennyolc éve kerültem a szövetkezetbe, azóta dolgo­zom itt. Sctkat változtunk, fej­lődtünk. A változást nemcsak az újonnan épült üzemház jelzi, jelzik a gyorsvarrók, a gőzvasalók, a több mű­veletet végző speciálgépek is. — Jelenleg min dolgozik? — Oaaka gumírozott és Rozsnyó férfi télikabátokat szabok. — Gyömrői lakos? A vecsési 12. sz. kis sütöde udvarán minden rozsdamar­ta, szúette, rendezetlen, talán csak az irodaépület — egyben lakás — friss fehérsége kelle­mes. Kidőlt-bedőlt kerítéslé­cek, rozzant sufnik mellett bo­torkálunk, amerre a fény ve­zet. Olajlángok lobogják be a kemencéket, a falakat. Állunk a megnagyobbodott árnyak imbolygásában. Evekig tartó vita után Fehér ruhában közeledik egy férfi. Bemutatkozik: Nagy István üzemvezető. Nyugdí­jas ugyan, de, mint azt rögtön hozzáteszi, nem neki találták ki a csendes, öreges szemlé­lődést. Minthogy éppen üzemkez­detkor érkeztünk, a beszélge­tést dagasztótálak között, áll­— Nem, Tápiószecsőről já­rok be. Az új gépek, gépsorok ter­mészetszerűleg új technológiát is kívánnak. Mokos Ferenc műhelyében, a szabászaton, például meghonosították a ragasztótechnológiás eljárást. Az udvaron- át, az irodába tartunk. Tégla-, építőanyag­kupacokat kerülgetünk. — Az udvar felőli részre emeletet építünk, irodáink kapnak ott végleges helyet, a felszabaduló irodahelyisége­ket pedig raktározási célok­ra használjuk, s így nagy gon­dunk szűnik meg — mondja Bafca János. S ha már a gondot említet­tük, akad azért az is, hiszen a szalagszerű termelés folya­matossága sok mindentől függ, az anyagellátástól, a várat­lan, a termelésit megbénító áramkimaradásoktól és más­tól. Egyébként ezekben a hetekben foko­zott ütemben dolgoznak a szövetkezetben, amit nem a másutt talán természe­tes év végi hajrá indokol, sokkal inkább a fő profil, a télikabát szezonja. Már* javában tart a piac­kutatás is a jövő évre, s a Gyomron készülő kabátok népszerűségét mi sem bizo­nyítja jobban, mint az, hogy vevőre talál itthon és külföl­dön egyaránt a Szövetkezet minden terméke. Jandó István va folytatjuk. Megtudjuk, hogy azért ilyen elhanyagolt az épület, mert évekig tartott a vita, megszüntessék vagy ne szüntessék meg a kis üze­met? Végül az illetékes, a Pest megyei Tanács Sütőipari Vállalatának gödöllői üzem­egysége úgy döntött, hogy a sütöde fennmarad. Nagy István kezén vastag, fehér kesztyű, kovászból, úgy mutat körbe: — Bent azért átalakult egy és más. Szén- helyett olajfű­tésre tértünk át, mosdókat szereltek fel, s ha jól megfi­gyelik, még láthatók a festés, renoválás nyomai is. — Mennyi árut készítenek naponta? — kérdezzük a to­ronymagasra felrakott reke­szekre pillantva. — Körülbelül ötezer péksü­teményt —• feleli az idős mes­ter. — Annyit vásárolnak meg A járási KISZ-bizottság és a járási sportfelügyelőség1 által rendezett kispályás labdarúgó- tornára minden eddiginél több, 24 csapat nevezett be, Nyár­egyházáról például három is, és izgalmas küzdelemben vé­gül Csévharaszt, a vecsési VIZÉP, valamint Nyáregyháza- felső jutott a döntőbe. A döntő eredményei: Csév­haraszt—Vecsés 2:1, Csévha­általában Vecsésen, hat em­ber állítja elő. Vér helyett is liszt? Nagy István rövidesen ju­bileumot ünnepelhet: két év múlva lesz ötven éve, hogy a pékszakmával elkötelezte ma­gát. Hűségének értékét még inkább növeli, hogy.az ötven évet szinte megszakítás nél­kül ebben az üzemben töltötte el. Nem is tudja megérteni az úgynevezett vándormadarakat. — Sokszor már azt hiszem, hogy nekem vér helyett is liszt kering az ereimben — mosolyodik el. Jó munkája elismeréseként sok dicséretben részesült, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium is kitün­tette. A Nagy Istvánt régen isme­rő emberek ma is hitetlen- kedve beszélnek végtelen ta­karékosságáról, szakmaszere­tetéről. Szén állt nagy halom­ban az udvaron, ám ő mégis hulladékkal fűtötte be a ke­mencét, elhullajtott gallyakat szedegetett össze. — Valahogy pótolni kell a veszteséget — mondogatta. Megmentette munkahelyét Amikor olajtüzelésre tértek át, egy alkalommal kigyullad­tak a vezetékcsövek. A tűz terjedt tovább, de ő, ahelyett, hogy menekült volna, vízzel, homokkal oltotta a lángokat, egyre csak azt hajtogatva, nem engedi hamuvá lenni munka­helyét, ahol 40 évig dolgozott. Később, sérüléseit feledve, az töltötte el megnyugvással, hogy ismét régi helyén állhat munkába. Baky László raszt—Nyáregyháza 2:1, Ve­csés—Nyáregyháza 5:2. A VÉGSŐ SORREND 1. Csévharaszt 2 2 — — 4:2 4 2. Vecsés 2 1 — 1 6:4 2 3. Nyáregyháza 2-----------2 3:5 — A díjakat az első/csapatnak és a helyezetteknek Varga Jenő, a KISZ monori járási bizottságának titkára adta át. ★' Gyömrőn az úttörők vetél­kedtek a November 7. Kézi­labda Kupáért. A döntőbe Űri, Vasad, Monor (Munkásőr), Sülysáp leány-, illetve Gyömrő (Kossuth), Monor (Munkásőr), Monor (Ady) és Gyömrő (köz­ponti) fiúcsapatai jutottak. Helyenként színvonalas mér­kőzéseken, a fiúk és a lányok között is a legjobb csapat nyerte el a kupát. Fiúk: 1. Gyömrő, Kossuth: (Mihalusz Tibor, Szalai Tibor, Gajdos József, Fityka Tibor, Darnyik József, Németh Lajos, Domaházi József, Reményi László, Gyenes Ottó, Punyi András, Érsek Tibor. ifj. Mé­száros István. Testnevelő: Do- bossy Tamás), 2. Monor (Mun­kásőr), 3. Gyömrő (központi), 4. Monor (Ady). Lányok: 1. Űri (Mázas Erzsébet, Bakos Katalin, Bá­lint Katalin, Szirák Anna, Patyi Margit, Gendur Mária, Csordás Éva, Dósa Ildikó, Bor- bás Erzsébet, Király Katalin és Pintér Éva. Testnevelő: Szikszai István), 2. Vasad, 3. Monor (Munkásőr), 4. Süly­sáp. (gér) Ügyeletes orvos Gombán, Bényén, Káván: dr. Nagy Márta (Káva, tanács­háza), Gyömrőn, Mendén és Péteriben: dr. Halmai Géza (Gyömrő), Monoron és Mono- ri-erdőn: központi ügyelet (Monor, Petőfi u. 30., telefon: 207), Maglódon és Ecseren: dr. Pápes Tibor (Maglód), Pi­lisen, Nyáregyházán, Csévha- raszton és Vasadon: dr. Csaná- losi József (Pilis, Rákóczi u. 63.), Sülysápon és Üriban: dr. Gáspár István (Sülysáp), Ül­lőn: dr. Koncz Lajos, Vecsé­sen: dr. Szebeni Antal (Achim A. u. 36.). Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen a János utcai. Beteg állatok bejelentése a monori járás területén: vasár­nap reggel 8-tól 13 óráig és délután 15-től 19 óráig Mono­ron, a főtéri. gyógyszertárban. RÉGI ÚJSÁGOKBAN TALLÓZVA Az olvasó népért BIZTATÓ SZÁMOK Schönborn felvétele t I i Hűséggel, ötven éven ét Fehér keszlwi - kovászból

Next

/
Thumbnails
Contents