Pest Megyi Hírlap, 1973. november (17. évfolyam, 264-280. szám)

1973-11-21 / 272. szám

A Volán válasza Javítják a csuklós buszt Csúcsidőben helybili segítség • A Ceglédi Hírlap 1973. no­vember 17-én megjelent, Abony nagyközség helyi köz­lekedéséről szóló, „Elvitték a csuklós buszt, romlott a köz­lekedés” című cikkre az aláb­bi választ adom: Minden eszköz bizonyos használat után elhasználódik, elhasználódnak a járművek is. A csuklós autóbusz a meg­szabott kilométert lefutotta, üzembiztonsága csökkent, szükségessé vált felújítása. A ceglédi főnökség azonos befogadóképességű tartalék autóbusszal nem rendelkezik, csak a jelenleg ott levő, he­lyi járatra alkalmas, termes autóbuszt tudtuk a község he­lyi járatának lebonyolítására kiadni. A zsúfoltság csökken­tése érdekében az ugyancsak abonyi telephelyű, másik autó­buszunk személyzetét utasí­tottuk, hogy — a lehetőségek határain belül — a helyi já­ratnak segítsen azokban az időpontokban, amikor zsú­foltság tapasztalható. A gya­korlat azt mutatja, hogy zsú­foltság csak a kora reggeli és a 16—18 óra köVötti időpont­ban van, a nap más időszaká­ban a jelenlegi 60 személyes autóbusz zavartalanul le tud­ja bonyolítani a forgalmat. Pászti Miklós főnölcségvezető PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM 1973. NOVEMBER 21., SZERDA HARMINCÖTÉN Rendbe hozták a gyárudvart S * További társadalmi munkára kész az Uj Elet brigád Szerelés Csehszlovákiában A ceglédi Vasipari Elektro­mos és Műszerész Szövetkezet Kossuth Ferenc utcai részle­gében — hazai és külföldi megrendelésre — Biofer elekt­romos vezérlőberendezéseket, Is készítenek. Legutóbb Cseh­szlovákiába szállítottak kettőt, s ott, a megrendelők kívánsá­gára, a szövetkezet elektro­technikusai szerelték fel. Azon az augusztusi napon igen hangos volt a ceglédi kenyérgyár udvara: harminc- egynéhány erős kezű fiatal­ember kezében emelkedett magasba, s zuhant le a csá­kány, lendült a lapát. Mélyült az üzem gidres- gödrös udvara: betonozáshoz készítette elő a terepet a szál­lítócsoport Új Elet brigádja. A kitermelt föld s a beöntött ce­ment köbméterei gyorsan nö­vekedtek. Még nézni is fá­rasztó volt, ahogyan a szo­cialista brigád tagjai dolgoz­tak. önként, társadalmi mun­kában. S néhány nap múlva már az asztallap simaságé ud­varon gördülhettek a te­herautók. A csaknem három éve alakult brigádnak ez a társadalmi munka volt a „tűzkeresztsé­ge”. A minap a gyár ebédlőjé­ben a harmincöt brigádtag közül több mint húszán ül­tek az asztalok mellett, gép­kocsivezetők, rakodók. Mint ahogyan Sági Zoltán, az egyik brigádtag meghatározta az összejövetel jellegét: brigád­értekezlet, vacsorával össze­kötve. Tóth János brigádvezető tíz éve dolgozik a szállításban. — A sütőipari munkások között nem könnyű brigádot alakítani, különösen a szál­Utókkal. Talán ez az oka. hogy csupán 1970-ben szer­veződött az a kollektíva, mely ma akár nagyobb családnak is tekinthető. A szervezés ne­hézsége onnan ered, hogy nem munkapadnál vagy iro­dában dolgozunk: minden gépkocsi más-más munkahe­lyet jelent. Naponta az or­szág más-más .területére szál­lítjuk vállalatunk termékeit. A brigádszervezésben sok se­gítséget kaptunk Andó Antal igazgatótól, Körösztös Bálint műszaki vezetőtől és Bezzegh István szállítási csoportveze­tőtől, aki egyben a brigád tagja is s aki ugyanolyan lel­kesedéssel csákányozott a gyárudvaron, mint Bendő Ferenc, Sági Zoltán, Murá­nyi János, Káldi László, Nagy Ferenc és a többiek. Körösztös Bálint műszakve­zető: — Vállalatunknál az utób­bi három évben jelentősen megerősödött a szocialista versenymozgalom, érvé­nyesült a vállalkozókedv, az önzetlen segíteniaka- rás. A szocialista hármas jelszó a gyakorlatban is bevált, eléré­séhez nagymértekben járult hozzá az Üj Élet brigád. A gyárudvar betonozása nem az első vállalásuk. A Felszegi úti óvoda részére rádiót, s a kicsinyek számára december Emberek a fa nyári A kámáni erdő mögött Az őszi szél s a korai havat jósoló felhők a tanyákon élő­ket köszöntik először. Az egy­mástól messze fekvő települé­sek lakói korábban feksze­nek, későbben ugranak ki a meleg dunyha alól, mint nyá­ron. A jószággal sincs annyi baj, s a háztáji szőlőt, föl­det is csak, takarni, szántani kell. Tavaszig alszik a föld, alszik a mag. Álomba merül a távolság is. Hosszú, téli álom­ba. Az eldugott, apró házak ablakai kora este köszöntik a szomszédot, s a kertajtón ko­pogtató idegent. ★ Telelőmajor. A Budai úton, a kámáni erdő mögötti, ho­mokdombokkal koszorúzott kis település, csak néhány épületből áll. A volt tejcsar­nok udvarán homokos-sáros kocsinyomok. Hosszú épület oldalához érek. A lejtős ud­varon disznóól, trágyadomb. Jércék rebbennek a félho­mályban. Zseblámpa villan. A fiatal, gumicsizmás férfi, Rajta István mentegetőzik: — Most etettem a jószágo­kat,^azért van így szanaszét minden. Kerüljön beljebb, vi­gyázzon, csúszós a járda! Az apró konyhában rend fogad, a szobában duruzsol a kályha. Petróleumlámpa lob­ban, a sárga fény bágyad­tan szóródik szét a bútoro­kon. Vetett ágy, szekrények, könyvespolc. Jókai-, Dumas-, Petőfi-kötetek az üvegablakok mögött. A házigazda az újbort di­cséri. — Jó ez már, kiforrt. Ed­dig alig értem rá kortyolgat­ni is. Most egyre több az időm — nevet. Kovács a szakmája. Tenye­rében eltűnik a zsebrádió. Mindig szeretett olvasni, mű­velődni. Százötven kötetes könyvtára van. A telet na­gyon várja. — Sok az rim arad ásom az olvasásban. A téli hónapok­ban pótolom. Az a baj, hogy nincs villany. Akkor mér len­ne tévénk, mosógépünk. A fe­leségem sokat mos hármunk­ra. Fényképeket mutat. Csepp gyerek mosolyog rajtuk. — Mire nagyobb lesz, mi is másképp élünk. Építkezni szeretnénk, ez a hely minden­től messze van. Súlyos kalapácshoz szokott kezével leemel egy könyvet a polcról, Zola Nanája. — Olvasta már? Súlyos kalapácsot markol munka közben, vasat alakít, s munka után disznót etet, de ha leszáll az esti szürkület, ol­vas. ★ A kiserdővei farkasszemet néz egy tanya, a környék leg­magasabb homokdombjának tetején. A berceli dombok fe­lől hideg szél támad a ma­gányos házra. Erős épület az, dacol a széllel, de tetején a tv-antenna belegömyed a küszködésbe. A ház udvarán, a tisztára súrolt kövezeten kutya vicso­rog. — Jöjjön csak, nem bántja magát! Prumek Dénesné idős asz- szony, mégis fürgén hessenti hátrább a derék házőrzőt. A kinti sötétséghez szokott sze­met bántja a villanylámpa fénye. A városiasam beren­dezett előszobában bútorok, a hálóban televízió. Ágyban fekvő férfi köszön'. Kérdésemre tiltakozik: — Nem, nem vagyok beteg. Ma korán lefeküdtem. Mit is csinállak ilyenkor? A jószá­got elláttuk, a háztáji föld pedig rrtár pihen. Éppen uno­káim játékában gyönyörkö­döm. t Felesége veszi át a szót! — Négy fiam. két lányom, kilenc mókám van. Itt él ve­lünk egyik fiam, s lányom és két unokám. Van munkám, elég. Reggeltől estig találok magamnak elfoglaltságot. Számára megszokottabb do­log zoknit varrni, inget mos­ni, mint televíziót nézni, rá­diózni : nagymama. — Néha azért olvasok is. Gyakran jön hozzánk a pos­tás, sokféle újságot hoz. Ha a gyerekek távol vannak, átfu­tom valamennyit. Meg aztán télen több az ünnep. Kará­csony, újév, . mindre alapo­san felkészülök, sütök, főzök, takarítok, s aztán kezdődik minden élőiről. Ilyen az öre­gek élete. B. I. 6-án több mint kétezer fo­rint értékű játékot vásárol­tak. A majdani városi ] KRESZ-park építését száz ' óra társadalmi munkával se­gítik. Természetesen a mai­hoz hasonló, családias össze­jövetel is szükséges a vállal­kozó kedv fokozásához. Bezzeg István szállítási csoportvezető: — Kiemelt feladatot végez a szállítási osztály. A tavalyi, nyereséges terv teljesítéséhez négyszázezer forinttal járult hozzá az az ötvenhat dolgozó, aki az áruszállítás bonyolult mechanizmusában tevékeny­kedik. Az Űj élet brigád tag­jai, tizenhét gépkocsivezető, tizenhat rakodó, valamint ve­zetőik, vállalatunk képviselői tizenhét megyében. Érthető, hogy a vállalati brigádmozga­lom az ő munkájuk alapján értékelhető a legreálisabban. Jómagam csak egyszerű bri­gádtag vagyok, s ez így van rendjén, hiszen az őszinte, fő­nök-beosztott viszonyt nélkü­löző légkör csak így alakulha­tott ki. Persze, tanácsadással, ja­vaslatokkal, mi, vezetők, szívesen segítjük a brigád munkáját. Hadd szóljak azokról, akik évek óta kiváló szorgalommal végzik munkájukat. Lőrinc Rudolf érdeme, hogy Abony- ban eddig még nem volt pa­nasz a kenyér- és péksüte­mény-ellátásra. Tóth János, Sági Zoltán Budapesttől Kis- várdáig, Nagykátától Nagykő­rösig szállítja termékeinket s a rakodókkal, Túri Lászlóval és Bendő Ferenccel együtt, a legmegbízhatóbb dolgozók, mint a kiváló címmel kitünte­tettek, Tarkó Sándor, Józsa Pál és Szalisznyó Károly. A vacsora közben rögtön­zött brigádértekezleten szó esett a tervekről is, újabb vál­lalások, újabb közös összejöve­telek terveiről. Később előke­rült egy tangóharmonika, s nótázva ünnepelt az Üj élet brigád. Hazafelé menet egymástól kérdezték, mikor találkoznak újra? Az úttörőpark építésekor, amikor majd ismét együtt la­pátolják a törmeléket, s szállít­ják a KRESZ-park leendő te-' rületére. Önként, társadalmi munkában. (—e—e) JEGYZET Furfangos órák Régóta figyelem a Cegléd központjában felszerelt vil­lanyórákat: a Szabadság mozi, az OTP és az autó­busz-pályaudvar előtt. Hol mennek, hol állnak, keve­sebbszer pontosak, mint nem, sok bosszúságot, kala­majkát akozva a jóhiszemű járókelőknek. A minap ismét mindhá­rom időmérő előtt elhalad­tam. A Bercsényi utcából jövet, felpillantottam az egyes kocsiállással szem­közti épület sarkán levőre: nyolc óra négy percen áll­tak a múlatok. Néztem az óra másik számlapját: tíz óra húsz percen ugyancsak élettelenek voltak a muta­tók. — Nem megy az egyik felől sem, negyed tizenkettő a pontos idő — szólt oda kedvesen az egyik, járművét mosó busz­sofőr. A Szabadság téren át- menve, az OTP előtti vil­lanyóra számlapjai szerint 11.17, illetve 12.43 volt. Az áruházban, ahová indultam, nem töltöttem többet tíz percnél. Vissza­felé ismét megakadt a sze­mem a villanyórán: a vil­lanyos szerkezet tanácsháza felőli oldalán, csodával ha­táros módon, 14.59-re mó­dosult a mutatóállás. Elindultam a vasútállo­másra. A teljesség kedvéért a filmszínház előtt szolgá­latos óra adatait is leolvas­tam: 12 óra 29 perc volt szemből, 12 óra 29 perc a túloldalán is, mely szerint tíz percet sietett mindkét mutatópár. Kedélyes perceinkben könnyedén elsiklunk a ceg­lédi időzavar fölött, több­nyire azonban tréfát csak a maga helyén és idejében tűrő munkába sietők, piac­ról az állomásra igyekvők, átutazó idegenek szerelné­nek tájékozódni a pontos időről. Nem lehetne egyszer ala­posabb orvoslásban részesí­teni a kétségkívül beteg villanyórákat, hogy való­ban jelezzék a pontos időt? Gy. M. ÚJRA CEGLÉDEN Pákozdi László a válogatott kereten Pákozdi László, a CVSE ki­tűnő ökölvívója leszerelt, visz- szaigazolt a Vasutashoz, Az elmúlt két évben a Zalka HSE-ben versenyzett, jó ered­ményekkel, végül a válogatott kerettagságig jutott el, amely­nek ma is tagja. Gyöngyösi sportolóként első lett a nemzetközi Dobó István- emlékversenyen, az I. osztályú vidék bajnokságon, a II. osz­tályú magyar bajnokságon. Többször is mérkőzött riváli­sával, Juhászt kétszer verte, kétszer kikapott tőle, Edőcs ellen a Csepel Kupán ő nyert, de a többszörös bajnok és vá­logatott Edőcs a magyar baj­nokságén visszavágott. Hadse- regválogatottként részt vett a hadseregspartakiádon és Beig- rádban, a magyar válogatot­tal, a nyolc nemzet tornáján. Utassy József, a CVSE elnöke elmondotta, hogy nagyon bízik Pákozdiban, reméli, hogy Rez­nák János után újra lesz olim­pikonja Ceglédnek. Pákozdi Lászlóval egyik ed­zése után beszélgettünk: — Gyöngyösön mindennap két órát edzettünk, sok kesz­tyűzéssel. Mérkőzés előtt két hétig délelőtt, délután tartot­tunk foglalkozást. Sokat tanul­tam az elmúlt két évben, ami eredményeimen, azt hiszem, meg is látszik. — Szeretném a Ceglédi Vas­utas színeit minél jobban képviselni. Minden lehetőséget megkapok a felkészüléshez. Verseny előtt itt is egy-két hé­tig délelőtt-délután kívánok edzeni. Nehezíti a felkészülést, hogy a szakosztályban mind­össze az öcsém a megfelelő partner, a napi két órát vele dolgozom végig. Megpróbálom továbbra is kiérdemelni a ke­rettagságot, megtartani helye­met az élvonalban. (ungureán) TÖMEGSPORT Tekében a KÖZGÉP nyert Asztalitenisz egyéni verseny decemberben A szakmaközi bizottság irá­nyításával és rendezésében folyik a városi szakszervezeti bajnokság asztalitenisz csa­patversenye, most kezdődik a sakkozók egyéni és csapat­küzdelme. December 15-én kerül sorra asztaliteniszben a női és férfi egyéni vetélkedő. Tucatnyi modell Több mint tízféle gyermeklábbelit készít a Ceglédi Cipőipari Vállalat: a modellek közt szandál, félcipő, csizmácska egyaránt található. Apáti-Tóth Sándor felvétele Az ez évi mérkőzéssorozaton, mely ezekkel a sportágakkal fejeződik be, a város dolgo­zói közül mintegy ötezren vettek részt. A íérfi asztalitenisz csa­patbajnokság jelenlegi állá­sa: 1. KÖZGÉP 15 14—1 115:20 28 2. Pedag. 14 13—1 97:29 26 3. ÉVIG 12 10—2 84:24 20 A KÖZGÉP tavasszal és ősz­szel is 5:4 arányban verte az EVIG-et, a hátralevő két rangadó tisztázza a végső sorrendet, a KÖZGÉP és az ÉVIG is mérkőzik még a Pe­dagógussal. A hajrá izgalmas lesz, ha a csapatok a tava­szihoz hasonlóan ismét kör­beverik egymást, a KÖZGÉP a legesélyesebb. A női me­zőnyben a Pedagógus bizto­san vezet a második KÖZGÉP előtt: ők szintén találkoznak még egymással, s e találkozón biztos Pedagógus siker vár­ható. Száraz György, a versenyek irányítója elmondotta: a fér­fiaknak és a nőknek egyaránt december 5-ig kell a bajnok­ságot befejezniük. Kiküldték a sakk női és férfi bajnok­ság versenykiírását, a találko­zókat ebben az évben a sak­kozók befejezik. Véget ért a tekézők egyéni és csapatküzdelme. A mér­kőzések a KÖZGÉP nagy si­kerét hozták: csapatban első lett, míg egyéniben az első hat helyet versenyzői szerez­ték meg. Egyéni végeredmény: 1. Etédi 389,5, 2. Zsigmond 385,2, 3. Zsadony 380,8, 4. Mészáros 374,2, 5. Tauber 363,7, 6. Im­regi 360 faátlaggal. ü. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents