Pest Megyi Hírlap, 1973. október (17. évfolyam, 230-247. szám)

1973-10-06 / 234. szám

&m2ékex«és Sima Albertre Október 11-én, este hét óra­kor az építők művelődési ott­honának klubhelyiségében megemlékeznek Sima Albert­ról, az intézmény alapító igaz­gatójáról. Kovács István mondja az emlékbeszédet, majd Kocsis György előadja Sima Albert emlékezete című alkalmi versét. A következő vasárnapon megkoszorúzzák a neves kul- túrmunkás sírját a vác-közép- városi temetőben. VÁCI uaplö ■ ■*» ... ... — ■— —---------1,----- |— ;J —II ,— I----| - _ __ __I____II____ |U a pe st megyei hírláp különkiadása XVII. ÉVFOLYAM, 234. SZÁM 1913. OKTOBER 6., SZOMBAT Jövő szombaton nyílik meg Dániel Kornél kiállítása A váci Vak Bottyán Mú­zeum gondozásában, október 13-án, szombaton délután négy órakor nyílik meg Dániel Kor­nél festőművész önálló kiállí­tása a főtéri, volt görög temp­lom épületében. A megnyitón Czigány György, a rádió főmunkatár­sa mond beszédet, és Szentpál Mónika színművész Rákos Sándor verseiből ad elő. légy kiváló elkötés a vád filmklub műsorában Kedden vetítették az első archív filmet az építők mozi­jában. A filmklub októberi műso­rában négy kiváló alkotás szerepel. A Hamlet volt az el­ső, címszerepét Laurence Olivier, a híres angol Sha- kespeare-színész alakította. Október kilencedikén A fél­kegyelműt vetítik, Gerard Philipe játssza a főszerepét. Ezt követi egy hét múlva a Nagy ábránd, Jean Gabin emlékezetes alakításával. Vé­gül az októberi sort a Krisz­tina királynő zárja. Fősze­replője: Greta Garbo. Munkaügyi viták nélkül A HELYI SAJÁTOSSÁGOK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL MÓDOSÍTJÁK A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉST Ezerkilencszázhetvenötig ér­vényes a MÁV jelenlegi kol­lektív szerződése, amelyet el­fogadása előtt minden vas­úti munkahelyen megvitattak a dolgozók. A MÁV igazgató­ságai egyes intézkedési terű­teket átadtak az állomás- főnökségeknek, hogy a vas­utasok ügyes-bajos dolgaival közvetlenül a szolgálati helye­ken foglalkozhassanak. Ez tette szükségessé, hogy a kollektív szerződéshez füg­geléket készítsenek, egyes kérdéseket a helyi sajátossá­goknak megfelelően szabá­lyozzanak. A MÄV szobi állomásfő­nökségén például öttagú bizottságot alakítottak, amely összegyűjti és meg­vitatja a szerződés módo­sítására vonatkozó javas- , latokat. Tavaly tizennégy indítványt fogadott el az igazgatóság, például, hogy a vasút törzs- gárdistái további kedvezmé­nyekben részesüljenek. Kezdeményezték 1 továbbá, hogy a mozdonyvezetők, vo­natkísérők és jegyvizsgálók ti- zenkétórás szolgálatuk után legalább tíz órát zavartalanul pihenhessenek otthonukban. Ennek ugyan még akadálya van, nagy a létszámhiány, ezért gyakran kell túlóráz­niuk. Hetenként két délután Iskola a gödi tsz-ben Hatvan olyan negyven évnél fiatalabb tagja és alkalma­zottja van a gödi Egyesült Dunamenti Termelőszövetke­zetnek, aki annak idején nem fejezte be az általános isko­lát. A közös gazdaság az ő ér­Atlétika Gyermekbajnokság Vácott A város első atlétikai gyer­mekbajnokságát bonyolította le, a Híradás SÍ segítségével, a városi-járási atlétikai szö­vetség. A hazai versenyrend­szerben még nem szereplő 10— 12 évesek évjáratonként küz­döttek meg egymással, az öt számban összesen százhetven- hármán. Az eredmények közül na­gyon jó a hosszútáv futóké és a 10 éves távolugróké, a ma­gasugrás színvonala viszont elmaradt a várakozástól, bár ebben a hideg időbe elhú­zódó verseny is ludas. Örvendetes volt a gyerekek lelkesedése. Jellemző például a gombást Szegner Irén esete: ebédelni sem ment haza taní­tás után, csakhogy ott lehes­sen. A lelkesedést méltányol­va döntött úgy a versenybíró­ság, hogy ahol lehetett, a sza­bályoknak megfelelő 5-ös fu­tó-, illetve ügyességi csapat- eredményeket is értékelte, to­vábbá a kilenc legjobb ered­ményt elérő, Szegner, Fercsel, Kurdi, Erika, Kocsis, Miklósi, Rezálc, Szegvári, Sólyom, kü­lön éremjutalomban részesült. EREDMÉNYEK 60 méteren, 10 évesek: 1, Fercsel Éva 9,9, 1. Kiss Fe­renc 9,7 (Deákvár), csapatban: 1. Deákvár. — 11 évesek: 1. Kurdi Angéla 9,7 (Gábor), 1. Wohner Attila 8,6 (Deákvár), csapatban: 1. Deákvár. — 12 évesek: 1. Szajdán Mária 9,2 (Gábor), csapat: 1. Báthori.— 1. Miklósi András 8,5 (Deák­vár) — csapat: 1. Deákvár. Távolugrás, 10 évesek: 1. Kurdi Erika 359 (G.), 1. Szeg­vári Tibor 373 (D.) és 1. Deák­vár csapata. — 11 évesek: 1. Sipos Judit 330 (D.), 1. Rezák Tibor 396 (G.) és 1. Deákvár csapata. — 12 évesek: 1. Blu- nár Tünde 370 (B.), 1. Csór­nák Károly 430 (B.) és 1. Bá- thori csapata. Magasugrás. 10 évesek: 1. Kurdi Erika 100 (G.), 1. Szeg­vári Tibor 105 (D.) és 1. Deák­vár csapata. — 11 évesek: 1. Kurdi Angéla 110 (G.), 1. Csá­szár Tamás .110 (D.) és 1. Deák- ] vár csapata. — 12 évesek:! 1. Aradi Zsuzsa 110 (D.), 1. Kiss Mihály 125 (D.) és 1. Bá­thori csapata. Kislabdahajítás, 10 évesek: 1. Dián Katalin 25,^0 (G.), 1. Szegvári Tibor 40,72 (D.) és 1. Deákvár csapata. — 11 éve­sek: 1. Kovacsics Gy. 45,94 (B, lányok nem voltak). — 12 évesek: 1. Blunár Tünde 38,16 (B.) és 1. Báthori csapata, 1. Rózsahegyi Benedek 46,35 (D.) és 1. Báthori-csapata. 300 m síkfutás (lányok), 10 éves: Gecs Ildikó 1:01,5 (D.), 11 éves: 1. Szegner Irén 58,9 (D.), 12 éves: 1. Oláh Katalin 53,5 (B.). 600 m síkfutás (fiúk), 10 éves: 1. Máté András 2:06,1 (D.), 11 éves: 1. Sólyom Sza­bolcs 1:59,3 (D.), 12 éves: 1. Vengring János 2:18,8 (D.). (—á —a) A járási labdarúgó-bajnokság műsora A járási labdarúgó-bajnok­ság következő fordulóját va­sárnap, október 7-én, dél­után 2 órai kezdettel játsszák a csapatok, a következő páro­sításban. Kossuth-csoport: Dunake­szi SE—Esze Tamás (vezeti Jobbágy), Szokolya—Örboty- tyán I. (v. Hartai—Kiss I.), Kóspallag—Váchartyán (v. Heincz—Pintéf), Vácduka— Letkés (v. Várszegi—Urbán), Fóti VSE—Sződliget (v. Csá- nyi—Hisbéli), Vácrátót—Sződ (v. Nagy N.—Galbács). Északi csoport: DCM—Nagy- börzsöny (v. Mészáros, 10 órakor), Ipolydamásd—Perő- csény (v. Zagiba—Baráth), Letkés—Vámosmikola (v. Lózs). Déli csoport: Gödi TK II— Kösd (v. Dorozsmai), Galga- györk—Püspökszilágy (v. Wernke). Örbottyán II—Rád (v. Kozma—Hernádi 10 óra­kor), Kisnémedi—Püspökhat­van (v. Temesvári). dekükben kötött szerződést a göd-alsói általános iskola tan­testületével, melynek értelmé­ben az iskola kihelyezett osz­tályban foglalkozik a szövet­kezet továbbtanulásra jelent­kezett dolgozóival. A felnőtt növendékek tizen­hat hét alatt végzik el össze­vontan az ötödik és hatodik osztály anyagát. Január köze­pén kezdődik a hetedik és jö­vő év szeptemberében a nyol­cadik osztályosok tanfolyama, melynek során hetenként két­szer, délután tartanak fog­lalkozást az iskola tanárai a gödi tanyaközpont ebédlőjé­ben. Az igazgatóság több javas­latot, mert megvalósításukhoz sok pénzre lenne szükség, kénytelen volt elutasítani. A vasutasok helyeselnék a 44 órás munkahét beveze­tését, az élelmezési költ­ségek és a határállomá­son dolgozók napidijának felemelését, valamint azt, hogy a vasutasnőknek a jelenleginél rövidebb munkaviszony után adják meg a jubileumi jutalmat. Elfogadták viszont azt a javaslatot, hogy a kötelező továbbképzéseket munkaidő­ben tartsák. Korábban a szabadnapos vasutasoknak gyakran a pihenőidejüket kel­lett feláldozniuk, és távoli lakóhelyükről ezen a napon is be kellett utazniuk szobi munkahelyükre. A kollektív szerződés szo­bi függeléke lehetővé te­szi, hogy azok a vasuta­sok, akik 12 éven aluli gyermekeiket egyedül ne­velik, saját kérésükre ne dolgozzanak éjszakai mű­szakban. S bár sokan vannak ilyenek, mégsem élnek ezzel a lehe­tőséggel. A terhes nőket vi­szont az első négy hónap után csak nappali műszakban fog­lalkoztathatják. A szobi vasutasok megvaló­sított módosítójavaslatainak is köszönhető, hogy az állomás­főnökség területén dolgozó öt­száz embernek alig akad munkaügyi vitára okot adó panasza. B. H. Jó ütemben épül Májusban beszámoltunk arról, hogy Göd-alsón új, nyolc­tantermes iskola épül, melyben külön előadóterem, politechni­kai műhely, tanuló- és úttörőszoba, valamint konyha és ebédlő is lesz. Az építkezés jól halad. Tanuló és tanár egyaránt várja, hogy mielőbb biztokába vehesse az új iskolát. Rózsavölgyi felvétele Huszonöt éves az államosított cementipar Ünnepség a lábatlani gyárban A Cement- és Mészművek ma a lábatlani cementgyár munkásotthonában tartja a 25 éve államosított cementipari központi ünnepségét, melyen részt vesz a párt Központi Bizottsága és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium több képviselője, az ÉFÉDOSZ elnöke, számos szocialista or­szág cementiparának delegá­ciója. Ünnepi beszédet Végh Jó­zsef vezérigazgató mond, majd kitüntetéseket és ad át. Az ünnepség keretében ál- [ landó kiállítás nyílik a lábat- j lani gyár irodaépületében, A cement-, mész- és azbeszt- : cementipar munkásmozgalmi i és ipartörténete címmel. A ki- | állítás a hazai cementipar ki­alakulását hivatott bemutatni: ’ a 10 gyár és a központ a kiáll!— 1 tás keretében az alapítást és fannak kezdeti, történeti sza- S kaszát, valamint a termelés, a gazdálkodás és a létszámvi­szonyok alakulását, a dolgozók jutalmakat j élet- és munkakörülményei- I nek változását dokumentálja. Piaci jele A pénteki piacon a burgo­nya 3,50—5, a tarkabab 26, a fehér 16, a vöröshagyma 4,40—6, a fokhagyma 28 fo­rintba került kilónként. A ju- liskabab kilóját 16, a spenó­tét 8, a paradicsomét 5—7, a paprikáét 5—10 forintért mér­ték. A kelkáposzta 4,80, a fe­jes 3,40, a piroskáposzta 6 fo­rintért kelt el. A karfiol ára 3—4, az uborkáé 6, a piros pa­radicsompaprikáé 8 forint volt. A zöldség csomóját 3— 3,50, a saláta darabját 2,50—3, a retek csomóját 2 forintért kínálták. A szőlő 10—14, a körte 6—9, az alma 5,80—6,40, a szilva 4—6, a birs 4—5, a dió 14—16 forintért kelt el. A tisztított kacsát 140—160 forintért kínálták az őster­melők. A termelőszövetkezeti árudákban 30—32 forintért mérték a csirke kilóját. A to­jásért 2 forintot kértek. Védelem és nevelés A szülők meggyőzésével Nem hiányzik a segítőkészség Az országgyűlés 1971-ben hozott törvényt az ifjúságról, melynek 4. paragrafusában , ez áll: „A gyermek- és ifjúság- védelem feladata a kiskorúak egészségi, szellemi, erkölcsi veszélyeztetésének megelőzése, a veszélyeztető okok feltárása és felszámolása, a veszélyeztetett fiatalok védelme és ne­velése”. A járás 93 ezer lakosából körülbelül 25 ezer a kiskorú. Közülük elég sok él veszélyez­tetett, testi, szellemi fejlődését gátló körülmények között. A községi tanácsok gyámügyi előadói 1968-ban 708, jelenleg 888 veszélyeztetett körülmé­nyek között élő gyermeket tartanak nyilván, de valószí­nű, hogy nem minden veszé­lyeztetett körülmények között élő gyermekről szereznek tu­domást. Egészen bizonyos ugyanis, hogy Foton nemcsak harminckettő és Püspökhat­vanban sem csak három apa mérgezi a család légkörét mértéktelen italozásával, ra- biátus magatartásával, pedig a községi tanács nyilvántartásá­ban csak annyi gyermek sze­repel. A gyámhatóság megállapítá­sa szerint az elmúlt években Gödön és Dunakeszin nőtt meg a veszélyeztetett körülmények között élő gyermekek száma: Gödön jelenleg 163, Dunake­szin 184 ilyen gyermek él. Az okok A veszélyeztetettséget elő­idéző okok között első helyen szerepel (160 gyermek szenved tőle) a szülők italozása, bruta­litása, amely állandósult szo­rongást idéz elő a gyermekek­ben. A gátlástalan szülők romboló hatása idézi elő köz­vetlenül a bennük kifejlődő idegbetegségeket, a bűnöző- hajlamot is. Százötvenkét gyermek testi fejlődését a család nehéz anyagi helyzete gátolja, ami­nek nem a szülők munkakép­telensége vagy az eltartottak nagy száma, hanem a rendsze­res italozás és munkakerülés az oka. A veszélyeztetettséget elő­idéző okok között kisebb sze­repe van a kedvezőtlen egész­ségügyi környezetnek, a gyer­mekekkel együtt élő idegbe­teg vagy tüdőbeteg felnőttek­nek. Mit tehet a tanács? Az államigazgatás szakem­bereinek általános véleménye, hogy a községi tanácsoknak kevés lehetőségük van az ilyen körülmények között élő leányok és fiúk helyzetének megváltoztatására. Figyelmez­tethetik vagy határozattal kö­telezhetik a gyermekek gond­viselőjét a körülmények meg­javítására. Kérdés, milyen eredménnyel jár egy alko­holizmustól már idegbeteggé vált apa vagy anya kötelezése arra, hogy hagyja abba az ivást, keressen magának mun­kát, akadályozza meg gyerme­kének csavargását. írott ma­laszt. Több eredménnyel jár, ha a gyámhatóság a bíróságot, ügyészséget, rendőrséget, a szülők munkahelyi vezetőit vagy a község orvosát keresi meg, és az ő segítségüket kéri. (Tavaly 68 alkoholista szülőt utaltak be kényszerelvonó ke­zelésre, bár sokkal többen szo­rulnának rá.) Kedvezőbb tapasztalatokat szereztek a gyámügyi előadók a járás két neveléstanácsadó­jának működéséről. Dunake- keszin a Főt, Göd, Dunakeszi területén élő gyermekek, Vá­cott a többi község arra rá­szoruló gyermekeinek nevelé­sét segítik javaslataikkal a ta­nácsadó pedagógus és pszicho­lógus munkatársai. Az elmúlt években Dunakeszin 146, Vá­cott 137 gyermekkel foglalkoz­tak. 46 gyermeket ideggondo­zóba, tizenkettőt kórházba utaltak kezelésre, másokat be­szédjavító szakrendelésre küldtek. A két tanácsadó mun­katársai vállalták, hogy figye­lemmel kísérik a náluk járt gyermekek fejlődését, s meg­kísérlik rábírni a szülőket — gyakran nem könnyű —, hogy tartsák meg nevelési tanácsai­kat. A gyámhatóságok olykor társadalmi pártfogókat ren­delnek a veszélyeztetett gyer­mekek mellé. Néhány, például a rádi Tányéros János, a nagy­börzsönyi Glázer János, a gal- gagyörki Tedás Jánosné és a sződligeti Zsilinszky Vincéné figyelemre méltó eredményt ért el a gondjaira bízott gyer­mekek szellemi fejlődésének elősegítésében. Korábban a községi taná­csok mellett néhány tagú ifjú­ságvédelmi albizottság tevé­kenykedett. Az új tanácstör­vény lehetővé tette, hogy a ta­nácsok maguk határozzák meg a tanácsi bizottságok számát. Ennek nyomán több község tanácsa nem alakított ifjúság- védelmi bizottságot, hanem annak feladataival a művelő­désügyi vagy egészségügyi bi­zottságot bízta meg. Azóta az ifjúságvédelem megelőző, el­lenőrző tevékenysége elsikkad a bizottság más feladatai kö­zött. Végső megoldás Ha a gyámhatóság már semmiképpen nem ér el ered­ményt, ha a szülőknek sem a figyelmeztetés, sem a határo­zattal való kötelezés, sem a bírság nem használ, a gyám­hatóság a gyermekeket állami gondozásba veszi. A váci já­rásból jelenleg 189 gyermek van az állam gondozásában, intézetben vagy nevelőszülők­nél. Százhármán a környezet rossz hatása, harmincnégyen saját magatartásuk, huszonné­gyen családjuk nehéz anyagi helyzete, huszonnyolcán egész­ségi ok miatt kerültek gondo­zásba. 1972-ben ötvenegy gyermek állami gondozását megszüntet­ték, s 36 esetben volt szükség arra, hogy a végső „gyermek- mentő” intézkedéssel, a csa­ládfői való elszakítással vál­toztassák meg a veszélyezte­tett gyermek körülményeit. A gyámhatóságok célja az, hogy a gondozásbavétel csak végső megoldásként jöhessen szóba, a körülmények javulását a szülők felelősségrevonásával, meggyőzésével, magatartásuk, nevelési módszereik megvál- • toztatásával érjék el. Bányász Hédi

Next

/
Thumbnails
Contents