Pest Megyi Hírlap, 1973. október (17. évfolyam, 230-247. szám)
1973-10-06 / 234. szám
ptEcytt KbfCtriap 1973. OKTOBER 6., SZOMBAT Peukert-emlékkiállítás Penkert Károly: Múzsák (olajfestményrészlet). A tavaly 69 éves korában elhunyt Peukert Károly életének központja Vác volt, de tartalmasak makói tusrajzai, 'mlatonarácsi akvarelljei, szülőföldjének, Dombóvárnak töredékei, Szentendre városképének temperafeldolgozásai. Vázlatos technikával dolgozott, s canalettól feladatot Vállalt azzal, hogy egyes pusztulásra ítélt épületről festői áaplójegyzetet készített. (A iégi céhház.) Csöndesen élt váci tanárként, tiszta életművet hagyott maga után. A Vak Boty- tyán-múzeumbeli kiállítás vendégkönyvében tanítványai szobrairól is megemlékeznek, melyek művészetének perifériáját alkották, s ezért joggal nélkülözte ezt a vonulatot a tárlatrendező Philipp Claris- se, hiszen éppen a főművek kiemelése jelent méltó áhítatot. Peukert Károly lelkiismeretes festő volt. Miutálj szülőfaluja ösztöndíjas támogatásával fiatalon hosszabb külföldi úton vett részt, azon töprengett: vajon a ku'bizmus tanácsait fogadja el, vagy saját ösvényén maradjon. Az utóbbit választotta. Saját nézőpontjából figyelje az élet vizuális eseményeit, művészetének szolid, halk lírája tiszta érték. Árnyalt fölismerésekkel ábrázolta a vízmosta nagymarosi partot, a A GÖDÖLLŐI városgazdálkodási VÁLLALAT (Gödöllő, Szabadság u. 26.) azonnali belépéssel felvesz KŐMŰVES SZAKMUNKÁSOKAT Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti és munkaügyi vezetőjénél. nyári délelőttök arányló reflexeit, a hallgató hegedűt, a tavasz központi történéseit, udvart szarkalábbal. Enyhén kubizált lombokkal idézte a kék tájak, falusi utcák, erdei utak rejtőző feszültségét és nyugalmát. Hatásos arányokkal tartózkodott fák között, a lombozat vitorlaszerű leber- nyegében érzékeltette a növényi mozgalmasságot, így humanizálta a természetet. A látványt hangulatának elégikus szűrőjén nemesítve örökítette meg, ezért borul szinte a nyári égbolt gömbölyű méltóságával a csoporttá testvériesült erdőlombozat a fényekkel átszőtt erdei csapásokra olyan finomsággal, hogv Tóth Árpád költészetének minden tarkaságtól megtisztult rezignációját érezzük legjobb képein. Igazat mondott, hasznos tanácsot adva a váci közművelődési szerveknek Végvári Lajos, az emlékkiállítás megnyitó szavaiban, hogy életműve megérdemelne egy kamaraméretű emlékházat Vác városában, ahol Peukert Károly évtizedekig élt és alkotott, a tiszta élet és tiszta művek távlatát hagyva hátra az utókornak. Losonci Miklós Az iskola falain kívül Az oktatáspolitikai határozat egységes értelmezése Járási tanácskozás Ráckevén A tavalyi tanév egyik legfontosabb feladata volt, hogy az iskola falain belül, a pedagógusok között megteremtse az MSZMP KB oktatás- politikai határozatának egységes értelmezését. A határozat végrehajtása azonban — mint közismert — nemcsak a pedagógusokra hárul. Maga a dokumentum mondja ki, hogy az iskolafejlesztés társadalmi feladat. Nagyon fontos tehát, hogy a Központi Bizottság határozatát az iskola falain kívül is helyesen és egységesen értelmezzék. A társadalmi segítség, amelynek jeleivel lép- ten-nyoman találkozhatunk, így lehet csak igazán hatékony és jelentékeny. A határozat iskolán kívüli egységes értelmezésének jegyében hívta össze tegnap délelőtt Ráckevén járási tanácskozásra az MSZMP járási bizottsága, a Hazafias Népfront járási bizottsága és a járási hivatal a falusi, üzemi pártbizottságok és párt- szervezetek titkárait, a községi tanácselnököket és művelődéspolitikai alelnököket, a szülői munkaközösségek elnökeit, az iskolák igazgatóit, úttörőcsapat-vezetőit, valamint a Pedagógusok Szak- szervezete alapszervezeteinek titkárait, bizalmijait a járási hivatal tanácstermébe, fiz értekezleten mintegy százötvenen jelentek meg, s részt vett a tanácskozás munkájában Jónás Zoltán, a , járási pártbizottság első titkára, Szabó József, a járási hivatal elnöke és Dékány Sándor, a Hazafias Népfront járási bizottságának titkára. Bevezető előadást Jónás Zoltán mondott. A tanévkezdésről szólva kijelentette, hogy a járás 28 iskolájában 9365 tanuló részvételével kezdődött meg a tanítás. A tantermek zsúfoltságán az idén sikerült valamelyest enyhíteni. A természetfeletti libazsír Leleplezett kísértetek Lászlóról, a húszas évek híres vagy inkább hírhedt magyar médiumáról hiába mondta ki a bíróság korábban, miután menyasszonyát szeretkezés közben lelőtte, hogy „degenerált individuum, csők* kent etikai ítélőképességgel és nagy hajlammal az alakoskodásra és színjátszásra”, mégis a hiszékenyek valóságos köre támogatta és vette készpénznek szellemidéző képességét. Végül is 1923-ban egy véletlen folytán sikerült leleplezni szemfényvesztését. Mutatványa közben ugyanis elájult, s nem volt ideje visszarejteni lábujjai közé a „szel- lemanyag”-ot, amelyről így kiderült, hogy nem egyéb, AZ flüTOKER AJÁNLATA: október 20-ig 20-40 %-os árengedménnyel vásárolhat személygépkocsijához ÜLÉSHUZATOT BUDAPESTI ÁLTALÁNOS FELSZERELÉSI SZAKÜZLETEINKBEN: VI., Jókai u. 1. V., Tanács krt. 26. mint libazsírral átitatott géz... Ez a magyar „kísértethis- tória” egyike annak a húsz valóságos történetnek, amit Allan, Schiff és Kramer, három német szerző — egyikük hivatásas illuzionistaként az ilyen trükkök szakértője — összegyűjtött a Gondolat kiadásában magyarul is megjelent Hamis szellemek, igazi csalók című, három évszázad „szellemvadászatát” áttekintő könyvében. A kísértethit, a babonaság igazán gazdag hagyományokra tekinthet vissza, mondhatnánk: egyidős az emberiséggel. Ma azt mondjuk: a tudatlanságból táplálkozik, s a közmondás szerint „babonaság — bolondság”. Valóban így igaz, ha történelmiségében nézve nem is ilyen egyszerű kérdés ez a tudatlanság. A szellemhit sokféle hiedelemmel egyetemben kétségtelenül az emberiség „gyermekkorában” gyökerezik. Pontosabban szólva az őskortól a kései századokig két dolog kellett hozzá: egyrészt az emberi tudatnak az a természetes és általában hasznos törekvése — amely a tudományt, a megismerést is előmozdítja —, hogy magyarázatot keressen a nem nyilvánvaló, nem világos össze- függésű és ezért titokzatosnak tetsző jelenségekre; másrészt a tudatnak az a hamis, önmegnyugtató hajlama, hogy amire nem talál reális és ésszerű magyarázatot, azt holmi túl- világi erőknek tulajdonítsa. Hogy ez mennyire így van, századunk világosan mutatja. Ennek egy kései örökségén derülhetünk az elmúlt századok kísértethistóriáit fölelevenítő könyvet olvasva. N. F. Egy osztályteremre most 1,26 tanulócsoport jut, s ez valamivel jobb a megyei átlagnál. Az agglomerációs övezetben azonban továbbra is súlyos a helyzet. Itt 48 gyerek tanul egy osztályban. A pedagógusok életkörülményeiről szólva, a járási pártbizottság első titkára egyebek közt rámutatott, hogy tavaly 15 nevelő kapott házépítési kölcsönt, s évi átlagban ezután is 15—20 pedagógus számára tudják ezt a kedvezményt biztosítani. A tanévkezdetről és az eddig eltelt hetek munkájáról összefoglalóan megállapította, hogy a pedagógusok nagy felelősséggel tesznek eleget hivatásuknak és a tantestületi közösségek éppen ezért alkalmasak a határozat végrehajtására. Ezt követően az új tanév munkáját szabályozó dokumentumokról, rendelkezésekről szólott az előadó, majd hangoztatta, hogy az új tanév a határozat végrehajtásában intenzívebb szakaszt jelent a tavalyinál. Ez nemcsak a munka mennyiségére, hanem a minőségére is vonatkozik. Foglalkozott az előadás az általános iskolák fejlesztésével, a nevelés problémáival, majd részletesen taglalta az iskolai élet demokratizmusának kérdéseit. Ezzel kapcsolatban rámutatott a társadalmi szervek felelősségére és munkájára és kiemelte a nevelők és különösen az igazgatók nagy szerepét. Az igazgatók tevékenysége alapvető fontosságú a demokratikus légkör és szellem megteremtésében. Politikailag, szakmailag és a vezetési készség tekintetében egyaránt élen kell járnia. Azzal kapcsolatban, hogy választás vagy kinevezés útján kerüljön helyére az igazgató, a járási pártbizottság titkára határozottan a kinevezést tartotta járható útnak, úgy, hogy az igazgatói megbízás csak egy ciklusra, négy vagy öt évre szóljon. A nagy érdeklődéssel kísért előadás után a tanácskozás szekcióüléseken folytatta munkáját. ö. L. Rádiós vetélkedő Gödöllő—Balassagyarmat 34:38 Feledi Péter a gyermekkönyvtárból vezette a játékot, mikrofon előtt Borbély Mihály 5. osztályos tanuló. Aki a legtöbb helyes választ adta a gödöllői felnőttcsapatban, Nagy Lajos főmérnök. Mellette Rapcsányi László. A magyar rádió irodalmi osztálya rendezésében új rádiós játékot kezdtek csütörtökön este. Első alkalommal a gödöllői Juhász Gyula Könyvtár, valamint a balassagyarmati Madách Imre Könyvtár játszott egymással a rádió segítségével. A műsor címe: Játsszunk könyvtárat. Harminc-harminc versenyző indult, egy-egy csoportban, amelyben tíz általános iskolás, tíz középiskolás és tíz felnőtt foglalt helyet. Az első .fordulóban gödöllői siker született. Bár az utolsó kérdés előtt még a balassagyarmatiak vezettek, azonban a gödöllői általános iskolások helyes válasza egypontos győzelemhez segítette a gödöllői könyvtár csapatát. A helyszínről ezúttal Rapcsányi László tudósított, illetve Feledi Péter a másik helyszínről, a gödöllői Munkás úti iskola könyvtárából. Az egész gödöllői csapat ugyanis helyszűke miatt nem fért el a Juhász Gyula könyvtárban. A Játsszunk könyvtárat vetélkedőre tizenkét könyvtár nevezett be az ország különböző részeiből és az első forduló sorsolás alapján hozta össze a balassagyarmatiakat és a gödöllőieket. Kép és szöveg: Koppány György Melyiket milyen órán? Pályaismertetés az iskolában Pest megye 265 felső tagozatos általános iskolája mindegyikének tantestületében pá- lyaválasztási felelős az egyik pedagógus. Neki kell megszerveznie a végzősök pályaválasztásával kapcsolatos adminisztratív teendők mellett a pályaismertetéseket is, amiben részt vesznek a szaktanárok. Nincs azonban eldöntve, hogy melyik pályát milyen tantárgy óráján ismertessék a növendékekkel. A megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet egyik munkatársa, dr. Andor György ebben kíván segítségére lenni a pályaválasztási felelősöknek és szaktanároknak az általa megszerkesztett és az intézet által kiadott kézikönyvvel. A Pályaismertetés a tanítási órákon a közeli napokban eljut minden iskolába. Bár a pályaválasztásra már az V. osztályban kezdik előkészíteni a tanulókat, de mind a 186 szakma, meg valameny- nyi közép- és felsőfokú képesítéshez kötött pálya ismertetésére négy év folyamán sincsen mód. Ez csak a tananyag és a pályaismertetés rovására történhetne. Ezért a szerző olyan tervezetét dolgozott ki, amelyben csak a nép- gazdaságilag legfontosabb szakmákat sorolja fel, hangsúlyozva azonban, hogy ezek közül is mindenütt csupán a helyi viszonyoknak megfelelőeket kell ismertetni. Ki is emeli azokat a foglalkozásokat, amelyeket Pest megyében feltétlenül helyes megismertetni a tanulókkal. Természetes, hogy ezek között a mezőgazdasági szakmák is szerepelnek. Az ismertetés mindenütt a tananyaghoz igazodik. Például az V. osztályban, amikor a magyarórán Juhász Ferenc őszi táj, traktorokkal című művét tanulják, a tanár a növénytermesztő gépész dolgáról és munkakörülményeiről is beszél. De ugyanerről a pólyáról szó esik az ötödik élővilág óráján, amikor a káposztafélékről és kártevőikről, ugyancsak az élővilágórán a hatodikban, amikor a szántóföld életéről tanulnak. Az ács-állványozó szakmáról való megemlékezésre az irodalomórán alkalmat ad a VI. osztályban Katajev: „Ötödik kerület, tizedik szektor” című műve. A VII. földrajzóráján pedig az erdős és sok búzát termelő Kanadáról tanulva szó eshet a bútor- és épületasztalos-, a molnár- és a sütőipari pályáról. S a rostos növényeket bőven termelő Indiával kapcsolatban a szövőfonó szakmáról. A legtöbb ipari pálya ismertetésére természetesen a fizika-, kémia-, valamint a matematikaóra ad alkalmat, de lehetőség nyílik erre minden más tantárgynál is. Csak példaképpen említsünk a tervezet alapján néhányat: Az ötödikben a földrajzban Győrhöz kapcsolódhat a mozdony-, vasúti jármű-, mezőgazdasági és építőgépszerelő- meg géplakatos szakma. A hetedikes történelemkönyv „Forradalom Pesten 1848. március 15-én” fejezetéhez érve jó alkalom a tanárnak a nyomdai szakmák ismertetésére. A nyolcadikban a magyarórán József Attila „Csoszogi, az öreg suszter” című verse pedig a cipészettel kapcsolatos pólyákéra. Ebből is látható, hogy a tervezet nemcsak segítséget nyújt a négy tanéven át folyó pályaismertetéshez, de megköny- nyíti a pedagógus munkáját A tanultakhoz kapcsolódva színesebben adhatja elő az egyes foglalkozásokra vonatkozó mondanivalóját, ezzel pedig még jobban felkeltheti a tanulók érdeklődését. Sok felsőfokú képesítéshez kötött foglalkozást hasonló módon szintén a tananyaghoz kapcsolva említ meg a tervezet. A magyar irodalom nagyjai közül Arany Jánossal á hetedik osztályban foglalkoznak. Életéről tanulva a pedagóguspályát ismertetheti a tanár és ez feltétlenül helyes. Ám Arany „A fülemüle” című versével kapcsolatban a jogi pályák ismertetése nem éppen szerencsés gondolat. A versben szereplő bíró a peres felek pénzét elfogadja, s az ügyvédek lehetetlen perben képviselik megbízóikat. Nem ilyen jogászokra van szükség. Sz. E. 1 I
