Pest Megyi Hírlap, 1973. október (17. évfolyam, 230-247. szám)
1973-10-05 / 233. szám
#»ÉSI MEGYEI k/Iu’Iop 1973. OKTOBER 5., PÉNTEK ÜLÉSEZETT AZ ORSZÁGGYŰLÉS A szocialista statisztika feladata: a társadalmi fejlődés vizsgálata BÁLINT JÓZSEF EXPOZÉJA Dr. Orbán László, Brutyó János és Kádár János . a Parlament folyosóján. Az állami, kormányzati munka további erősítése ESI. KOSSOM MIHÁLY EXPOZÉJA Bevezetőben dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter bejelentette, hogy a Miniszter- tanács tagjai és az államtitkárok jogállását és felelősségét, valamint a minisztériumok felsorolását tartalmazó törvényjavaslatok előterjeszd tése alkotmányunk rendelkezésein alapul. Benyújtásukkal a Minisztertanács alaptörvényünk előírásainak tesz eleget. Hangsúlyozta: az MSZMP X. kongresszusának határozatai, a szocialista építőmunka feladatainak sikeres megvalósítása érdekében, kötelességünkké tették az állami vezető testületek működésének hatékonyabbá tételét. Az elmúlt években jelentős intézkedéseket tettünk az államélet, a Szocialista demokrácia fejlesztésére. A mostani törvényjavaslatok célja is az, hogy elősegítsék az állami, kormányzati munka erősítését. Az alkotmány szellemében A miniszteri felelősség rendszerét régóta ismeri a magyar államjog — mondotta dr. Korom Mihály, majd így folytatta: — Szocialista államhatalmunk egységes. Az állam vezetésére létrehozott szervezetek közötti különbség az alkotmány által szabályozott munkamegosztásból ered. Országgyűlésünk a Magyar Nép- köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti testületé, a Minisztertanács pedig az állam legfőbb végrehajtó-rendelkező testületi szerve. Az állami irányítás legmagasabb fórumainak egymáshoz kapcsolódása, a közöttük meglevő és jogilag szabályozott alá- és fölérendeltség az alkotmányos államélet fontos követelménye. Ennek mindig különös jelentősége volt és van jelenleg is az országgyűlés és a kormány közt levő kapcsolatokban. — A törvényjavaslat alkotmányunk rendelkezéseinek megfelelően szabályozza a minisztertanácsi tagság és az államtitkári tisztség keletkezését és megszűnését. Ennek megfelelően a kormány elnökét, elnökhelyetteseit és tagjait az országgyűlés választja, és dönt megbízatásuk megszüntetéséről amelynek esetei lehetnek: a lemondás, a felmentés vagy a visszahívás. Az államtitkárok kinevezése és felmentése a Népköztársaság Elnöki Tanácsának hatáskörébe tartozik. — A törvényjavaslat megfogalmazza a Minisztertanács tagjainak és az államtitkároknak jogait és felelősségük szabályait, valamint a felelősség érvényesítésének biztosítékait. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az állam Végrehajtó és rendelkező szervei vezető tisztségviselőinek politikai és jogi felelőssége — közvetett és közvetlen módon — eddig is érvényesült. A most benyújtott törvényjavaslat arra irányul, hogy az országgyűlés az alaptörvényünk rendelkezései és az alkotmányos elvek alapján eddig kialakult és a gyakorlatban jól bevált szabályokat egységes törvényben foglalja össze. Elsődleges a politikai felelősség — A Minisztertanács elnöke, elnökhelyettesei és a miniszterek — a kormánynak való felelősség mellett — tes- tületileg és egyénileg is felelnek az országgyűlésnek, illetőleg az azt helyettesítő Elnöki Tanácsnak. E felelősségük megválasztásuktól megbízatásuk végéig tart. A törvényjavaslat a kormány tagjainak testületi és egyéni felelősségét egymással összhangban és szoros kapcsolatban fogalmazza meg. A továbbiakban a miniszteri felelősség tartalmáról szólva aláhúzta, hogy ez elsősorban politikai természetű, de a miniszterek minden állampolgárra egyformán vonatkozó egyéb törvényeknek is alá vannak vetve. Valamely jogszabály megsértése az állampolgárok részéről esetleg egyszerű szabálysértés, de ha a miniszter hivatali tevékenysége során sérti meg a jogszabályokat, az általánosan érvényesülő szankciók mellett előtérbe lép a sokkal szigorúbb politikai és államjogi felelősség is. Érvényesítésének legfontosabb biztosítéka a visszahívás joga, ami korlátlanul megilleti azokat a testületeket, melyek megválasztásáról döntöttek. A köz szolgálatában Hangsúlyozta a továbbiakban a miniszter, hogy a Minisztertanács tagjai és az államtitkárok is a köz szolgálói. Megtisztelő megbízatásukkal, magas tisztségükben a dolgozó nép hatalmát képviselik. Közéletünk állandó reflektorfényében élnek és dolgoznak. Tevékenységük, emberi magatartásuk jelentősen befolyásolja az állampolgároknak a szocialista államhatalomról alkotott álláspontját. A minisztereket ezért nemcsak hivatali fegyelem köti, hanem a fokozott társadalmipolitikai és erkölcsi felelősség is. Mindennapos munkájukat úgy kell végezniük, hogy soha ne feledjék: a dolgozó nép bizalmából kerültek magas beosztásukba és csak addig maradhatnak ott, ameddig élvezik a bizalmat. Ezután a Minisztertanács tagjainak, az államUtkároK- atiií a törvényjavaslatban megfogalmazott jogairól és kötelezettségeiről szóit. Kiemelte, hogy a miniszter nem egyszerűen minisztériumának a kormányban tevékenykedő képviselője, hanem a kormány össztársadalmi érdekeket kifejező tevékenységét is elősegíti és képviseli a minisztériumban és az alárendelt szervekben. Az államtitkárok jogköre Ezt követően az államtitkári tisztség létrehozásáról, az államtitkári kinevezések jelentőségéről beszélt, hangsúlyozva, hogy a most beterjesztett törvényjavaslat az országos hatáskörű szervek irányításával megbízott vezetők és a minisztériumi államtitkárok jogállását lényegében azonos elvek szerint szabályozza. Felelősséggel tartoznak elsődlegesen saját miniszterüknek, s a Minisztertanács, az Elnöki Tanács és az országgyűlés előtti felelősségük akkor kerül előtérbe, mikor a minisztert helyettesítő jogkörükben tevékenykednek ezen állami vezető testületek munkájában. A miniszter a továbbiakban kiemelte, hogy az államtitkárok kinevezése közvetlenül kapcsolódik a kormányzati munka fejlesztéséhez, erősítéséhez. Megoldódik a többi között a miniszterek megfelelő jogkörű helyettesítése például a országgyűlésben. Az alkotmány értelmében ugyanis ott a miniszterek első helyettesei nem jogosultak egyenrangú részvételre. Ezen túl, ha a miniszter hivatalának ellátásában valamilyen okból akadályoztatva van, vagy a miniszteri tisztség betöltetlen, az államtitkár teljes jogkörrel betöltheti ezt a funkciót. Az államtitkárokra tehát fokozott politikai és jogi felelősség hárul. Befejezésül dr. Korom Mihály elmondta, hogy alkotmányunk szerint a minisztériumok felsorolását külön törvényben kell rögzíteni. Ennek értelmében a törvény- javaslat a jelenlegi helyzet rögzítését kéri az országgyűléstől. Egyben kérte az ország- gyűlést, hogy az' írásban előterjesztett és szóbeli kiegészítéssel indokolt törvényjavaslatokat fogadja el és emelje törvényerőre. (A törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság minisztériumait a következőképpen sorolja fel: Belkereskedelmi Minisztérium, Belügyminisztérium, Egészségügyi Minisztérium, Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Igazságügy Minisztérium, Kohó- és Gépipari Minisztérium, Köny- nyűipari Minisztérium, Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, Külkereskedelmi Minisztérium, Külügyminisztérium, Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, Munkaügyi Minisztérium, Művelődésügyi Minisztérium, Nehézipari Minisztérium, Országos Tervhivatal, Pénzügyminisztérium.) Bálint József államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar statisztikai szolgálat az elmúlt csaknem negyedszázad során a szocialista terv- gazdálkodásnak, a párt- és állami irányításnak, a társadalmi élet. tudományos megismerésének nélkülözhetetlen eszközévé vált. Beszámolt arról, hogy lényegesen kibővült a statisztikai megfigyelés köre. Olyan területeket is bevontunk a rendszeres vizsgálatba, amelyekről korábban csak hézagos számítások álltak rendelkezésre. A statisztikai megfigyelések gyakoribbá váltak, elmélyültebbek és ma már gyorsabbak a statisztikai elemzések is. Ehhez nagy segítséget nyújtottak a statisztikában fokozódó mértékben alkalmazott modern számítógépek. Fejlődött a statisztikusok szak- képzettsége is. Átfogóbb elemzések A továbbiakban emlékeztetett árra, hogy az 1952-es törvény megalkotása óta kiépült és működik a társadalmi, gazdasági folyamatok megfigyelésének széles körű statisztikai rendszere. Az utóbbi években nőtt a statisztikai intenzitás, élesebb és pontosabb képet tükröz a valóságról. Jelentős befolyással volt a statisztika fejlődésére gazdaságirányítási rendszerünk korszerűsítése. A korábbi, túl gyakori mérési feladatok helyébe újszerű és átfogóbb jellegű elemzések kerültek. Néhány vonatkozásban az új vizsgáláti módszerek, így például a gazdasági tevékenységek hatékonyságának mérésére alkalmas statisztikai eszközök még nem teljesen kiforrottak. A statisztikai feladatok növekedése természetesen együtt járt a statisztikai célokat szolgáló adatgyűjtés szaporodásával. A közelmúlt fontos gazdaságstatisztikai vállalkozása volt például az 1972—1973-ban végrehajtott mezőgazdasági összeírás. — Az első eredmények fontos jelenségekre hívták fel a figyelmet; például arra, hogy az állampolgároknak körülbelül a fele olyan háztartásban él, amely háztáji gazdasággal is rendelkezik. Sokatmondó, hogy e háztartások tagjai között sok a munkás. Ily módon a mezőgazdasági összeírás a munkások életformájának, helyzetének elemzéséhez, az ipari és mezőgazdasági bérarányok vizsgálatához is értékes adatokat szolgáltatott. A bérarányok tükrözése Az életszínvonal-vizsgálatokkal kapcsolatban a KSH elnöke elmondotta, hogy a statisztikai mérésnél figyelembe kell vennünk: nálunk a személyi jövedelmek túlnyomó része munkabér, kisebb része társadalmi juttatás. A munkából származó jövedelemnek azonban nemcsak az életszínvonal szempontjából van kiemelkedő jelentősége, hanem a különböző foglalkozások és beosztások bérarányainak kialakításával az anyagi ösztönzés legfontosabb eszköze is. Ezért a statisztikának rendszeresen képet kell adnia a különböző ágazatokban, szakmákban dolgozók kereseti arányairól. Ezzel segítséget nyújthat a bérarányok folyamatos értékeléséhez és javításához. E téren még fejlesztenünk kell a megfigyelés rendszerét. A statisztika eszközével ugyanis nem mutatható ki, hogy a lakosság között milyen jövedelem-átcsoportosulás megy végbe. Nem tekinthetjük tökéletesnek a magánszektorban foglalkoztatottak teljesítményét és jövedelmét felmérő statisztikát. Ezen a területen a megfigyelés módszerét, az adatok megbízhatóságát tovább kell javítani. Az osztálytagozódás vizsgálata — A statisztika nagy figyelmet szentel az áraknak — jelentette be Bálint József. — A fogyasztói árak színvonalának alakulása mellett 1968. óta jelentéseink — többek között — bemutatják azt is, hogy az árak változtatása hogyan érinti a lakosság különböző csoportjait, a munkásokat, a parasztokat, a szellemi foglalkozásúakat és a nyugdíjasokat. Elsőrendű kötelességünknek tartjuk, hogy a statisztikai tevékenységet ésszerű keretek közé szorítsuk. Ahol lehetséges, csökkentenünk kell az adatgyűjtéseket és egyes kiadványok létjogosultságát is újra meg kell vizsgálnunk. — Szocialista társadalmi rendszerünkben a statisztikai vizsgálódás legfontosabb tárgya az ember, a társadalmi osztályok, rétegek fejlődése. Elképzelésünk szerint az ilyen jellegű vizsgálatokat a jövőben fokozni kell. Fontos a társadalom osztálytagozódásának, a munkásosztály számszerű kiterjedésének, belső összetételének, helyzetének vizsgálata a korábbi időkhöz viszonyítva és a társadalom többi rétegeihez képest. Figyelnünk kell azonban a parasztság és az értelmiség helyzetének változásaira is. Hármas feladatkör Ezt követően a népszámlálások megváltozott szerepéről beszélt az államtitkár, majd kitért népesedési statisztikánk értékelésére. Ez — mint mondotta — jelzi azt az örvendetes tényt, hogy nő a népesség átlagos életkora, de ugyanakkor azt is mutatja, hogy a születések száma még mindig nem éri el a kívánt mértéket. Az expozé további része a Központi Statisztikai Hivatal által végzett szociológiai vizsgálatokkal, a nemzetközi statisztikai együttműködésben való részvétellel foglalkozott, majd a most beterjesztett új törvényjavaslat jelentőségét méltatta. Hangsúlyozta, hogy a leendő törvény nemcsak a Központi Statisztikai Hivatal munkájáról szól, hanem kiterjed az országban folyó statisztikai munka egészére. A törvényjavaslat felöleli mindazon intézkedések körét, melyek biztosítják a statisztikától elvárt követelmények teljesíthetőségét. A továbbiakban a statisztikával szemben támasztott alapvető követelményekről beszélt. Elsőként az adatszolgáltatás valódiságát, a statisztikai adatok megbízhatóságát emelte ki, másodsorban az adatközlés és a tájékoztatás gyorsaságát, harmadsorban pedig az adatgyűjtés és feldolgozás gazdaságos megoldását. Hozzátette: mindezek megkívánják, hogy a Központi Statisztikai Hivatalban és a másutt dolgozó statisztikusok nagy szakmai hozzáértéssel és tudásukat állandóan fejlesztve végezzék munkájukat. Állami és igazgatási adatgyűjtés Az államtitkár a továbbiakban kiemelte: — A törvényjavaslat figyelembe veszi a statisztikai munka megosztásának bizonyos fokú szükségességét. Ez abból fakad, hogy mindazok számára, akik valamilyen szinten irányítanak, vezetnek, biztosítani kell a vezetéshez szükséges információk megszerzésének lehetőségét. A törvényjavaslat ezért megkülönbözteti a központi állami statisztikát, amelynek feladatait a jövőben is a Központi Statisztikai Hivatal látja el, valamint az igazgatási statisztikát, vagyis a minisztériumok, országos hatáskörű szervek és tanácsok statisztikai tevékenységét. Ez utóbbi szervek a jövőben saját hatáskörükben is elrendelhetnek statisztikai adatgyűjtéseket, amennyiben a központi állami statisztikából a szükséges adatok nem ismerhetők meg. Ez a munkamegosztás nem jelentheti azt, hogy a Központi Statisztikai Hivatal és a többi állami szerv egymást figyelmen kívül hagyva lássák el feladataikat. Ezért- írja elő a törvényjavaslat, hogy az említett szerveknek össze kell hangolniuk statisztikai munkájukat. A törvény- javaslat értelmében más szerv — például valamely társadalmi szerv vagy kutatóintézet — adatszolgáltatást nem rendelhet el. Ilyen korlátozásra feltétlenül szükség van. Adatszolgáltatás-elrendelési jogkörrel nem rendelkező szervek csak az önkéntesség a lapján gyűjthetnek adatokat, amire kötelesek felhívni az adatközlők figyelmét. Ezzel az intézkedéssel az adatszolgáltatókat kívánjuk védeni a különböző adatkeresések elburjánzása ellen. Társadalmi ellenőrzés Ezután a statisztikai munka gépesítésének fontosságáról, a statisztika és a közvélemény tájékoztatásának kapcsolatáról szólt. Aláhúzta, hogy a statisztikai adatok széles körű ismertetése módot nyújt az adatok állandó társadalmi ellenőrzésére, kifejezve ezzel is társadalmi rendszerünk mély demokratizmusát. Végezetül felhívta a figyelmet, hogy az 1952. évi törvénnyel ellentétben a jelenlegi törvényjavaslat intézkedik a statisztikai adatok közzétételének feltételeiről is. A magánszemélyek körülményeire vonatkozó adatokat kizárólag csak statisztikai célra szabad felhasználni Biztosítja a törvényjavaslat azt is, hogy -az állampolgárok által közölt adatok ne juthassanak illetéktelenek tudomására. Végezetül Bálint József államtitkár kifejezte azt a meggyőződését, hogy a törvényjavaslat megfelel a reális igényeknek és segítséget nyújt a statisztika további fejlődéséhez, éppen ezért kérte az országgyűlést a benyújtott törvényjavaslat elfogadására. I A
