Pest Megyi Hírlap, 1973. október (17. évfolyam, 230-247. szám)

1973-10-04 / 232. szám

Hatvanon jelentkeztek Jövendő szakmunkások Megkezdődött oktatásuk Sokan vannak, akik a nyolc általános befejezése után nem tanultak tovább, hanem dol­gozni mentek és most felnőtt fejjel igyekeznek bővíteni tu­dásukat. A konzervgyárban az idén is megszervezték a fel­nőttek szakmunkásképző tan­folyamát, amelyre eddig hat­vanon jelentkeztek. A jövendő szakmunkások oktatása már megkezdődött. Új erdő A Szabadság Termelőszövet­kezet hangácsi üzemegységé­ben a művelésre alkalmatlan 306 hektár földterületet erdő­sítéssel hasznosították, s a fák már szépen cseperednek. Mit látunk ma a moziban ? öreg rabló nem vén rabló. Színes, szinkronizált szovjet filmvígjáték. Kísérőműsor: Biológiai egyensúly. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. KISKÖRZETI MOZI A CSONGRÁDI ÜTI ISKOLÁBAN A korona elrablása. Színes szovjet kalandfilm. Előadás kezdete: este 7 óra­kor. X MORÖ A PESTMEfrY£l XVII. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM HfRLÁ P KÓLÓN KIAD A S A" 1973. OKTÓBER 4., CSÜTÖRTÖK Felmérték a Dózsa Tsz kétévi munkáját Elismerés a jelentős eredményekért Közismert, hogy a Dózsa Termelőszövetkezetet két év­vel ezelőtt szanálni kellett. A veszteséges vállalkozás élére új vezetők kerültek, akik a bajok orvoslásával kezdték munkájukat. Megállapították, hogy a termelőszövetkezetben meglazult a munkafegyelem, sok igaz és vélt sérelem izgat­ta az emberek kedélyét, fékez­te munkakedvüket. A szanálás után a párt vá­rosi végrehajtó bizottsága megjelölte a teendőket. Legfontosabb volt, hogy megteremtsék a termelés­hez szükséges feltételeket, megszilárduljon a munka- fegyelem, megszülessen az egyetértés, amely nélkül elképzelhetetlen a további feladatok elvégzése. Két év alatt milyen ered­ményeket sikerült elérniük? Erre adtak feleletet a Dózsa Termelőszövetkezet pártcsúcs- és gazdasági _ vezetőségének tagjai az MSZK'ÍP városi vég­rehajtó bizottságának. A termelőszövetkezetnek 3661 hektár földje van. Első­sorban állattenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalko­zik. A szanálás után megkezdő­dött az átszervezés. A növény­termesztésből kiiktatták azo­kat a termesztési ágazatokat, amelyek nem voltak gazdasá­gosak. Előzetes számítás alap­ján az őszi gabonafélék, a ta­karmánynövények, a kukorica és cukorrépa termesztésére vállalkoztak. A kertészetekben csak zöldborsót, paradicsomot és fólia alatt, korai zöldségfé­léket termesztettek: a sok faj­ta, kis parcellán művelt zöld­ség nem kifizető, és a tagság erejét is meghaladta azok mű­velése. Az állattartásban is vál­toztatásokat hajtottak vég­re. A Dália-programhoz való csatlakozást látták a legjobbnak, mert ahhoz a feltételek megértek. Régebben a szarvasmarhatar­tásra ráfizettek, részben mert nem volt kellő mennyiségű ta­karmány, részben az istállók öregekké, silányakká váltak. Jelenleg 402 tehenük van, amelyből az idén 103-at elad­nak és az év végére, az új vá­sárlásokkal együtt, 379 szarvasmarhájuk lesz. Továbbra is foglalkoznak pulyka, lúd nevelésével, és keltetőállomásukon nemcsak saját baromfiaik tojásait kel­tetik, hanem bérkeltetést is végeznek. A jövedelem felét javult a vetőmagvak minősége Jól haladnak az őszi munkák a földeken Befejezték a lucerna negyedik kaszálását A nyári betakarítási mun­kák után szinte pihenés nél­kül láttak hozzá a gazdasá­gokban az őszi hónapokban esedékes teendők ellátásához. A termelőszövetkezetekben az őszi gabonavetések alá össze­sen 3 ezer 627 hektáron kell elvégezni a talajmunkákat. A nyári időszakban, a betakarí­tást követően, 785 hektáron már befejezték a vetések elő­készületeit, és az elmúlt idő­szakban a gazdák további je­lentős területen végeztek ez­zel a fontos munkával. A leg­utóbbi adatok szerint összesen 2 ezer 200 hektáron készítet­ték elő a talajt a vetésre. Az őszi kalászosok termő- területe a tavalyihoz ké­pest 389 hektárral növeke­dett, így összesen 3 ezer 417 hektáron termesztenek a gazdaságok búzát, rozsot, őszi árpát és tritikálét. 196 hektárral csökkent viszont az őszi takarmánykeverék ter­mőterülete. Tavaly ősszel a tritikálé és a rozs vetőmag értékmérő vizs­gálatai során megállapították, hogy a saját termesztésű ma­gok a szaporításhoz szükséges követelményeknek nem felel­tek meg, ezért akkor az áru­gabona termőterülete helyett a takarmányozási célokra ter­mő területet növelték a gazda­ságok. Az idén viszont javult a vetőmagvak minősége, így az árugabona termőterületét növelték: 92 hektárral csök­kent a tritikálé vetésterülete, 71 hektárral nőtt viszont az őszi árpáé és 218 hektárral a rozsé. Mivel a Dózsa és a Sza­badság termelőszövetkezet sa­ját termesztésű vetőmagjait továbbszaporításra használni nem lehet, ezek a gazdaságok megfelelő minőségű vetőmagot vásárolnak. Gondot okoz vi­szont a tritikálé-vetőmag be­szerzése. Az idén 175 hektár­A KÁLVIN TERI FELVASARLOTELEPEN Szőlőt és birset visznek a gyümölcstermelők SOK NYULAT TENYÉSZTENEK A Kálvin téri felvásárlóte­lepre most már csak otelló sző­lő érkezik jelentősebb mennyi­ségben: Pestre szállítják, ahol szívesen vásárolják étkezési célra. A szerződésesért kilón­ként 4,70 Ft-ot, a szabadárúért 4 forintot fizetnek az átvevő­helyen. — Az otellóból eddig mint­egy 300 mázsát, a csemegesző­lőkből 400 mázsát vásároltunk fel — mondotta Bodzsár Jó­zsef telepvezető. — A szőlőn kívül most még a birset vesz- szük. Téli almát nemigen hoz­nak, mert a körösi gyümölcs- termelők leginkább maguk tá­rolják. hogy majd a télen, jobb áron adják el a piacon. — Aprójószágot is vásárol­nak? — Ha a nyulat aprójószág- nak tekintjük, igen, mert ab­ból minden két hétben tar­tunk felvásárlást. Esetenként behoznak a tenyésztők mint­egy 500 darabot. Az átvételi árak emelkedtek. A szerző­désben átadásra vállalt fiatal tarka nyúlért 29,50, a fehérért 33,50 forintot fizetünk kilo­grammonként. Nagykőrösön az utóbbi években sokat fejlődött ez a tenyésztési ágazat. Éven­te 7—8 ezer nyulat veszünk át, van olyan tenyésztő, aki 5—600 jószágot is nevel. Mint mondják, érdemes velük fog­lalkozni, mert exportálják a tapsifüleseket, főleg Olaszor­szágba. — A hízott libákat is átve­szik? — Igen. 2500 hízott lúd át­vételére számítunk. Az is buz­dítja a termelőket a hizlalás­ra. hogy a nagyobb májú li­bákért felárat kapnak. K. L. ral növelték a búza termőte­rületét, melynek legnagyobb részén, 761 holdon, Bezosztá- ja—1 fajtát vetnek el. Az őszi mezőgazdasági mun­kák közé tartozik a tavasziak alá végzett mélyszántás is. Ezt kisebb területen tervezik *az idén, egyrészt a géppark ka­pacitása miatt, másrészt a la­za homoktalajon nem is szük­séges az évenkénti őszi mély­szántás. A takarmánykeverék vetőmagjai 114, a rozsé 30, az őszi árpáé 150 hektáron kerül­tek eddig a földbe. Nem kevés munkát jelent a gazdáknak az őszi betakarítás sem. Burgonyát 83 hektárról gyűjtenek be a szövetkezetben, és az eddig felszedett gülba- ba, illetve somogyi sárga faj­ták 107 mázsás átlagot hoztak hektáronként. Befejezték a lu­cerna negyedik kaszálást. A 253 hektárnyi területről a ne­gyedik kaszáláskor átlagosan 14 mázsát gyűjtöttek be min­den hektárról. Ez év őszén kukoricát 1068 hektárról gyűjtenek be, ez a terület 78 hektárral több, mint a tavalyi. A te­rület 75 százalékáról gé­pekkel takarítják be a ter­mést. Az emberek munkáját 3 új kombájnadapter és 4 trakto­ros csőtörő-fosztó gép segíti. Eddig 120 hektár kukoricaföl­dön fejezték be a munkát, májusi morzsoltban 34 mázsás átlaggal. Cukorrépát 86 hektá­ron termesztettek a szövetke­zetek. Legnagyobb termőterü­lete a Dózsa Termelőszövetke­zetnek van, 70 hektár. A zöldségfélék begyűjtése is jó ütemben halad. Összesen 244 hektáron termesztettek paradicsompaprikát, káposz­tát, zellert. A szüretet három gazdaság, a Petőfi, Hunyadi és a Szabadság termelőszövet­kezet 374 hektáron kezdte el, és eddig 90 hektáron végeztek a munkával, 75 mázsás ter­mésátlaggal. Téli almát 119, szilvát 77, körtét 8 hektárról gyűjtenek be a gazdaságok. Az időjárás eddig kedvezett az őszi munkáknak, és remélhe­tőleg továbbra sem lesz fenn­akadás e fontos feladatok el­végzésében. Khim Antal az állattenyésztésből származó pénz adja. Az üzemek átszervezésével együtt meghatározták azokat a folyamatos teendőket, ame­lyek a termelést segíthetik és megszilárdítják a munkafe­gyelmet. Ahhoz azonban a po­litikai és gazdasági vezetőség összhangjára volt szükség. Az elmúlt két évben min­den alapvető ügyben együtt döntöttek, a tagság véle­ményét minden esetben kikérték. A gépüzemben például külön traktorosbrigádot szerveztek, mert a meglevő gépeket ko­rábban, a sok fegyelemsértés miatt nem használták ki kel­lően. A tagság belátta, hogy csak az összefogás javíthat a ter­melőszövetkezet sorsán. Nem látványos eredményekre töre­kedtek, s a szívós, tervszerű tevékenység eredményeket szült: például 1971-ben 76,80 fillér volt az egy napra jutó jövedelem, az idén pedig már 86,10 forint. A szanálás óta a termelő- szövetkezet részint saját erő­ből, részint állami segítséggel gépet vásárolt, fokozta a vegy­szeres gyomirtást, főleg a ka­pás növények és gabonafélék között. Műtrágyából is többet használt fel, egy hektáron 268 kilogrammot. Intenzívebbé vált a legelőgazdálkodás is. A folyamatosan kapott hi­teleket visszafizették, s rátér­tek az eredményes gazdálko­dásra. A vezetők munkáját hatá­rozottság jellemzi: a ter­melőszövetkezet megszi­lárdításán, eredményeinek növelésén fáradoznak, s elképzeléseik születtek a távlati gazdálkodásra is, Az idősebbekről sem feled­keznek meg: jövőre az idősek háztáji földjét közösen műve lik meg. A termelőszövetkezet kilé­pett a gyengék sorából, noha ma még állami támogatást kap. Őszinte, nyílt légkör jel­lemzi, a pártélet rendszeressé­ge jótékonyan hat a teljes tag­ságra. A jelentős eredmények, amelyeket a párt- és a gazda­sági vezetők közösen értek el, kivívták a párt városi végre hajtó bizottságának elismeré­sét. Az ülésen a fejlődést szolgá ló további teendőket is meg vitatták. (takács) átvevőhelyet létesítenek: ott gyűjtik össze a tisztítandó ru­hákat, fehérneműket, melye­ket a gyár gépkocsija visz a mosodába, majd tisztítás után visszaszállít az üzembe. Egy héten kétszer vesznek át ruhát, a dolgozók kívánsága szerint reggel fél hat órától délután 4 óráig. A konzervgyár vezetői tehát ismét kinyilvánították, hogy szívügyüknek tekintik a dol­gozó nők segítését. Az ifjúság a konzerviparért címmel szakmai vetélkedőt szerveztek a konzervgyárak: 26 csapat tagjai mérték össze szakmai tudásukat, de politi­kai tájékozottságukról; vala­mint általános műveltségükről is számot kellett adniuk. A nagykőrösi fiatalokat három csapat és három egyé­ni versenyző képviselte, nem kis sikerrel. Görbe Ferenc szaktechnikus a hetedik helyen végzett. Jól szerepelt a konzerv Ili­as üzem csapata is (Kurgyis Imre és Vikartóczki Éva, vala­mint Szűcs Balázs szakmun­kás) : negyedik lett, és elnyerte a verseny különdíját, a 3 ezer forintot. A konzerv VI-os csapata, nyolcadik helyével, pénzjuta­lomban részesült. SE>OB$ T Dobó országos ezüstérmes A serdülő A-korcsoportos atléták országos bajnokságát a fővárosban rendezték. A két­napos viadalon két Nk. Peda­gógus-atléta vehetett részt. Eb­ben az évben az atléták lép­csőzetes bajnokságain a to­vábbjutást kiharcolok indul­hatnak. A 15 éves lányok között, 100 méteres síkfutásban Dobó Éva, 12,9 mp-es eredménnyel, második lett; a 16 éves lányok 100 méteres gátfutásában Klingl Györgyi 15,7-et futott, és a hetedik helyen végzett. Toldin tornászpremier A körösi tomásznők őszi versenypremierje is volt egy­ben a Ráckevén megrendezett megyei felnőtt női III. osztá­lyú egyéni bajnokság. Mintegy 20 indulója volt a vetélkedő­nek. Dicséretes, hogy a rácke­vei és a ceglédi ellenfelek kö­zött a Nk. Toldi ITSK spor­tolónői közül ketten is tovább­jutottak a területi bajnokság­ra. Összetettben, ötödik 'helyé­vel, Bodó Ildikó, meglepetés­re megelőzte a hatodik helyen végzett Búzás Margitot A sze­renként versenyben, ugrásban Bodó második lett. Sárosi balszerencséje Kétnapos, jó és színvonalas volit az Újpesti Dózsa hetven birkózóval megrendezett or­szágos I—IV. osztályú kötött­fogású versenye. 57 kg-ban ki­lenc induló volt. Sárosi Tibor (Nk. Kinizsi) az első fogyasz­tása miatt kissé elfáradt, s két győzelemmel, valamint egy kettős leléptetés utáni balsze­rencsével, a negyedik helyen végzett. Szorgalma biztosíték Sándor Irén (Nk. Toldi LK) a nyár folyamán a szocialista országok nemzetközi honvé­delmi vetélkedőjére készülő, öttagú országos női válogatott keretbe kapott meghívást. Ké­Csárda és vegyesáru bolt Mindig akad vendég és vevő HAVI SZÁZEZER FORINT FORGALOM A ‘ kooséri faluszélen, a 49/52-es csárdaboltban egy fe­dél alatt működik a kis csár­da és a vegyesáru bolt: az 1900-as évek elején egy öreg kocsmáros, Jurista Sándor ala­pította mindkettőt. A csárda boltot Jurista Sán­dor unokája, Kunos Józsefné vezeti. A kedves fiatalasz- szony az átjáró ajtón hol a bolthelyiségbe szalad át egy- egy vásárlónak kenyeret, sót, miegymást adni, hol a csárdá­ba fut, és sört mér a szomjas tanyai embereknek. Mindig akad vendég, vevő, és mindnyájan elégedetten nyilatkoznak. — Nagy áldás ez a bolt — mondja Tóth Ferencné. — Minden kapható benne, nem kell a városban tülekednünk, a kiszolgálás is példás. Kenderes József, az Arany János Termelőszövetkezet nyugdíjasa mondja: — Ez itt a tanyavilág köz­pontja. Én mindennap elláto­gatok egy pohár italra. Szűcs Bálint, a Szabadság Termelőszövetkezet tagja már fontosabb problémákat érint: — Esedi tanyánkon lakunk, pedig a városban is van há­zunk. Bár már korosodunk, nehezen határozzuk el magun­kat a hazaköltözésre. A ta­nyán jobb a megélhetés. Tehe­net lehet tartani, aprójószágot, malacot nevelni. És a váro­siaknak is érdeke, hogy kint maradjunk a tanyavilágban. Ha sok csibét viszünk be a piacra, mindjárt olcsóbb az ára. Kunos Józsefnétól még meg­kérdeztük, hogy megy a csár­dabolt? — Az ÁFÉSZ jól ellát áru­val. A nyáron sörünk is volt mindig. A tanyai emberek kedvesek. Havonta legalább 100 ezer forint a forgalom. — Van-e valami kívánság''" — Jó volna, ha a csárdába bevezetnék a folvóvizet. Kopa László zigránátdobása gyengébben si­került, s nem került a Kijevbe utazó négyes csapatba. A bu­gaci származású, 15 éves ba­romfiipari tanuló tehetsége és szorgalma biztosíték, hogy még hallani fogunk róla. Szarvasbőgés , A Nk. Elektromos Sport­klub tizenkét természetjárója nemrég a Pilis-hegységben, Klastrompusztán járt. A ha­gyományos őszi túra ezúttal háromnapos volt: a szarvasbő- gést hallgatták meg. A turis­ták igen jól érezték magukat az őszi Pilisben. Összevont járási bajnokság Ecser—Nk. Kinizsi II. 3:0 (1:0). Kinizsi II.: Tóth A. — Szé- csény, Dávid, Tóth n, Pap, Katona (Horváth), Hegedűs, Karsai, Kurgyis, Podmaniczki, Sarkad i. A körösi középpályások gyengébb teljesítménye rá­nyomta bélyegét a csapat já­tékára. Az ecseri csapat jó ké­pességű együttes. Háromnapos túra a Pilisben A fővárosi Vasas SC termé­szetjáróinak egyik vidéki cso­portja Nagykőrösön működik, az Irodagéptechnikai Vállalat­nál. Az ITV-sek legutóbb jól sikerült, háromnapos túrán vettek részt a Pilis-hegység­ben, ahol egyebek között meg­tekintették Gesztesvára és Mór nevezetességeit is. Csütörtöki műsor Labdarúgás Abony, 14: A. Szelei út—Nk. Petőfi, megyei általános isko­lai bajnoki mérkőzés. S. Z. # A nők társadalmi megbecsü- ! léséről és munkájuk meg­könnyítéséről hozott párthatá­rozat szellemében mindenütt intézkedési tervek készültek. A konzervgyárban jóval a ha­tározat megszületése előtt szá­mos változtatást vezettek be, amellyel megkönnyítették a dolgozó anyák, asszonyok munkáját. Legutóbb megállapodást kö­töttek a Pest megyei Szolgál­tató és Csomagoló Vállalat mosodájával, hogy az üzemben Konzervipari fiatalok vetélkedője Sikeresen szerepeltek a nagykőrösiek Jkönnyítés a dolgozó nőknek Átvevőhely az üzemben A GYÁR GÉPKOCSIJA SZÁLLÍT.

Next

/
Thumbnails
Contents