Pest Megyi Hírlap, 1973. október (17. évfolyam, 230-247. szám)

1973-10-02 / 230. szám

1*15 SI JEGYEI sJCirlap 1973. OKTOBER 2., KEDD Főszerkesztők találkozója A szocialista országok iro­dalmi folyóiratainak főszer­kesztői évente tartják tanács­kozásaikat. A Magyar írószö­vetség székházában október 10. és 15. között megrendezen­dő találkozóra 25 vendéget várnak a szocialista országok­ból. Október 10-én Darvas Jó­zsef Kossuth-díjas író, az író­szövetség elnöke fogadjad de­legátusokat, majd másnap megkezdődik a tanácskozás, amelynek fő napirendjeként o tudományos-technikai forra­dalomnak az irodalomra gya­korolt hatásáról tartanak esz­mecserét. A Volkstheater vendégjátéka November 24—25-én Buda­pesten vendégszerepei a bécsi Volkstheater együttese. Erről tárgyalt a közelmúltban Vár- konyi Zoltánnal, a Vígszínház igazgató-főrendezőjével prof. Gustav Manker, a bécsi tár­sulat igazgató-rendezője. Osztrák vendégeink novem­ber 24-én és 25-én Nestroy- nak, a Lumpáciusz vagabun- dusz írójának a Büntetlen bű­nösök avagy a fűszeresek há­romlevelű lóheréje című zenés bohózatával lépnek fel a Víg­színházban. A játék rendezője prof. Gustav Manker. Múzeumi hónap Petőfi emlékét Sajtószemelvény- és rajzkiállítás nyílt ísaszegen Hagyomány ísaszegen, hogy az októberi múzeumi és mű­emléki hónapot reprezentatív esttel és kiállítással ünnepük. A hónap eseményeinek mottó­ja: Petőfi emlékét őrzöm. Két ismeretlen Petőfi-történetet mondott el a községi ünnep­ségen vasárnap este dr. Ko- vássy Zoltán történelemkutató, az isaszegi múzeumbárátok köre elnökségi tagja; ritkán hallható szép magyar nyelven olvasta fel tanulmányát Pető­fi Sándor isaszegi útjairól Szathmáry Zoltán, a Falumú­zeum vezetője; Petőfi Sándor költeményét, a Szeptember végén-1 adta elő Baksa Ildikó gimnáziumi tanuló és Petőfi- dalokat énekelt a művelődési otthon férfikara Tibold Géza karnagy vezetésével. Az ün­nepi esten Kovács Istvánná, országgyűlési képviselő mon­dott rövid bevezetőt. A korántsem korszerű, ko­rántsem otthonos isaszegi mű­velődési ház nagytermében ezen az estép meghitté és csa­ládiassá vált a légkör. Érde­kes, színvonalas volt a műsor, s akik végighallgatták, őszin­te érdeklődésből jöttek el. A jelenlevők kedvéért nyitotta ki vasárnap este a Falumú­zeumot Szathmáry Zoltán, és érdemes volt. Sokéves precíz gyűjtőmunka eredményeként rendkívül gazdag újságsze- melvény-gyűjtemény foglalko­zik Petőfivel, és a könyvek között — melyek egy részét a Múzeumbarátok Köre tagjai ajánlották fel a kiállításra — számos ritkaság látható, mi­ként az érmék, a plakettek, palkátok között is. Külön rész­ben láthatók a helyi általános iskolások Petőfi Sándorral kaocsolatos rajzai, festményei. A rendkívül figyelemre mél­tó kiállítás október végéig te­kinthető meg. D. G. Magyar iparművészek — világkiállításon TÁRLAT: JÖVŐ NYÁRON Ifjú olvasók hónapja Pest megyében Hétfő délután Budakeszin az általános iskola és gimná­zium aulájában ünnepélyesen megnyitották a Pest megyei Könyvtár rendezésében az if­jú olvasók hónapját. Tizen- négy-húsz éves korú fiatalok figyelmét kívánják felhívni az olvasás szépségére és fontos­ságára, mindenekelőtt a könyv és több más, sajátos, népművelési eszköz segítségé­vel. A KISZ Pest megyei bi­zottsága és a szakszervezetek megyei tanácsának támogatá­sát is élvező mozgalom célja elsősorban az irodalmi ízlés fejlesztése. Egyéni beszélge­téseken, író-olvasó találkozó­kon, irodalmi előadásokon és egyéb csoportos foglalkozá­son. Az ifjú olvasók hónapja nem kampány, hanem kezdete egy hosszú évekre nyúló fo­lyamatos munkának. A hétfőn megnyílt akcióhoz a rende­zők segítségül hívják mind­azokat, akik az említett kor­osztály olvasóvá nevelése ér­dekében tehetnek valamit; szülőket, pedagógusokat, az ifjúsági szervezeteket és a kulturális munkával foglalko­zó ihtézményeket. A megnyi­tó alkalmából az iskolában könyvvásárt is rendeztek, me­lyen minden korosztályú isko­lás megtalálja kedvenc köny­veit. Jövő év júniusától szeptem­berig — az UNESCO mellett működő Iparművészeti Világ­tanács döntése alapján — 30 év után Torontóban egyedi iparművészeti világkiállítást rendeznek. A valóban világ­méretűnek ígérkező tárlat cél­ja: képet adni a mai iparmű­vészet színvonaláról, beszámolni arról, hogy meny­nyiben szolgálja az ember kör­nyezetének kulturálódását, s felveszi-e a versenyt a techni­ka és ,a tudomány nagy ütemű fejlődésével. A Magyar Nép­köztársaság Művészeti Alapja a legrangosabb hazai iparmű vészeket — ötvösöket, textile­seket, keramikusokat — kérte fel pályaművek készítésére Negyvenhárom alkotó 101 mű­ve közül a hazai zsűri 39 mű­vész 60 alkotásáról készült dia- pozitívet küldött New Yorkba. A világzsüri — 15 művész 17 alkotását hívta meg a reprezentatív világtárlatra. Torontó egymillió látogatót vár, s 50 ország mestereinek mintegy 500 alkotását hat szekcióban állítják ki. Már a felvonuláson sikert arattak Röpülj páva körök találkozója Újhartyánban A Dél-Pest megyei községek Röpülj páva köreinek vasár­napi újhartyáni találkozójára érkezett együttesek már előre belopták magukat a közönség szívébe, mikor / színes népviseletben, da- lolva-táncolva végigvo­nultak a község főutcáján. Az egy éve átadott Móricz Zsigmand klubkönyvtár szín­háztermét zsúfolásig megtöl­tötték az érdeklődők, sokan rekedtek az ajtókon kívül is. Sashegyi Mihálynak, az. új­hartyáni községi tanács elnö­kének köszöntő szavai után először a ceglédberceliek mu­tatkoztak be. Hagyományos berceli táncok címmel német nemzetiségi táncokat adtak elő. Ezután ä kakucsi Lenin Tsz Röpülj páva körének ci- terásai, énekesei (a képen), táncosai léptek a színpadra. A menyecskekórus, a leánytán­FÉL ÉVSZÁZADOS A MUNKÁSDALKÖR Jubileumi ünnepség Felsőgödön FELSOGÖD DALOSAI je­lentős évfordulót ünnepeltek vasárnap; a Munkásdalkör fennállásának fél évszázados jubileumát. Az ünnepség szín­helye a MÉM Kék Duna üdü­lője volt, s a kivételes alka­lomra eljöttek a környék ne­ves énekkarai. A hangverseny előtt Sándor István tanácselnök megnyitó beszédben köszöntötte a jubi­láló kórust, majd az együttes egyik idős tagja, Hegedűs Sán­dor emlékezett az elmúlt öt­ven esztendőre. — A KÓRUSUNK TÖRTÉ­NETE egy évtized híján fel­öleli Felsőgöd községgé válásá­nak történetét. A megalakulás előzménye: néhány dalszerető iparos éneklése vasárnap dél­Megalakult a Turini százas küldöttség baráti köre Hétfőn este Cegléden, a Kossuth Múzeumban, ahol napközben a Kossuth-arcké- pekből rendezett kiállításban gyönyörködhetnek a látoga­tók, megtartotta alakuló köz­gyűlését a Turini százas küldöttség baráti köre. Az egybegyűlt, több mint fél­száz fős társaságot az előké­szítő bizottság nevében Józsa Ferenc nyugalmazott tanár köszöntötte, majd a múzeum igazgatója, dr. Szilágyi Miklós ismertette az alakuló baráti kör alapszabályának terveit. Elmondta, hogy a baráti kör célja az ősök iránti tisztelet mellett, elsősorban az, hogy a ceglédi Kossuth-kultusznak és vele együtt a város haladó mozgalmainak minél több is­merőt szerezzen, a történelmi ismerettterjesztéjt szervezet­té téve színesítse, segítse a város kulturális eietének ala­kulását. Javasolta, vegyék az alapszabályok közé, hogy a baráti kör tagjai folytassanak gyűjtő mun­kát Kossuthtal és a hala­dó hagyományokkal kap­csolatban, esetenként írjanak ki ilyen tárgykörű pályázatot is. A közgyűlés résztvevői ez­után megvitatták, majd jóvá­hagyták a tagság megválasz­tásának módját, a tagok jogait és kötelességeit és a baráti kör különböző bizottságainak fel­adatait. A felügyeletet a vá­rosi tanács művelődésügyi osztálya, illetve a Fest me­gyei Múzeumok Igazgatósága látja majd el a Turini százas küldöttség baráti köre fölött. A zeneiskola hangverseny- termében este a ceglédi versbarátok gyülekeztek, Jancsó Adrienne Földédes­anyám című balladaestjére. Az esten Faragó Laura tolmácsolt több, csodálatosan szép, ősi csángó-magyar népdalt. Az es­ten több közismert ballada hangzott el, de több olyan változatban is gyönyörködhet­tek a hallgatók, amelyet eddig a nagyközönség aligha ismer­hetett. utánonként, a maguk szórako­zására — ez volt az elindítója az 1923-ban létrejött felsőgödi dalárdának, amely a tagság és a pártoló tagok önzetlen se­gítőkészségéből tartotta fenn magát. A dalárda első kar- rtagya Traum József tanító volt. A felszabadulás előtti években a munkáskórusok csendőri megfigyelés alatt áll­tak, az együttes a mostoha kö­rülmények ellenére minden tő­le telhetőt megtett, hogy fenn­állásával o kultúrát és a ha­ladó eszméket szolgálja. Szá­mos megyei és országos verse­nyen szereztünk szép elisme­réseket községünknek; büszke is volt az együttesre minden felsőgödi lakos. 1943-ban a Zeneakadémián megrendezett Pest megyei versenyen a kó­rus második díjat nyert és Rácz Lajos karnagy a zsűri külön elismerésében részesült. A FELSZABADULÁS UTÁNI ÉVEK jelentős változást hoz­tak a kórus életében, közsé­günk tanácsa lehetőségeihez mérten igyekszik támogatni munkánkat. Viszonzásul az együttes részt vesz a községi ünnepségeken. 1963-ban járási versenyen ezüstkoszorút, az országos minősítéseken bronz- koszorút nyertünk, 1972-ben az ötödik országos minősítőn bronzkoszorút és diplomát kaptak. Az együttes történetét ismer­tető beszámoló után köszöntöt­ték a kórus két legidősebb tagját, Rácz Lajost és Csömör Jánost, akik kezdettől fogva részt vesznek az énekkar mun­kájában. A KÓTA megyei szervezete nevében Kovács Lajos átnyújtotta a tagoknak a jubileumi jelvényeket. AZ ÉNEKKAR MŰSORÁ­BAN nyitó számként a Jeligét az egykori karnagy és alapító tag, Rácz Lajos vezényelte, a műsor többi részében a kórus élén ' jelenlegi karnagyunk, Szakáll László állott. Igénye­sen, változatosan összeállított műsorral léptek pódiumra; a kórusirodalom nagy klasszikus alkotásai, népdalok, Kodály- kórusok és mozgalmi dalok egyformán szép tolmácsolás­ban hangzottak el. Az ünnep­ségen részt vett a ceglédberceli Dózsa György férfikar Remete József, a dunakeszi 3. számú általános iskola énekkara Sza­káll Lászlóné, a Vasutas Szak- szervezet központi énekkara Fürjes Lajos, a nagymarosi Szövetkezeti Férfikar Kismar­toni Ferenc és Hernádi Ferenc vezényletével, valamint a váci Vox Humana énekkar Makiári József karnaggyal az élen. Az ünnepség befejező műsorszá­maként a résztvevő kórusok közösen elénekelték Kodály Zoltán Magyarokhoz című kó­rusművét. ' K. A. cok előadóinak Kakucs és környéki néphagyományokat fel­elevenítő programját fer­geteges taps kísérte, s fokozódott a lelkesedés a dabasi Fehér Akác Művelődé­si Ház együttesének „legény­csalogató ja” és „öreglánycsú­fol ója” láttán. A megye határain túl is jól ismert érdi Röpülj páva kör — melynek művészeti vezető­je, Szentes Jánosné, a közel­múltban kapta meg a népmű­vészet ifjú mestere címet — bukovinai székely dalokat és táncokat, a jászkarajenőiek szlovák nemzetiségi műsort adtak elő. A találkozó a nagykátai járási Bartók Béla Művelődési Központ Tápió- mente együttesének színvona­las művészi élményt nyújtó programjával zárult. Végeze­tül Sáshegyi Mihály tanácsel­nök a találkozó emblémájával díszített emlékzászlót adott át az együttesek ve­zetőinek, s bejelentette; két év múlva ismét megrendezik Üjhar- tyánban a Röpülj páva körök találkozóját. M. J. Vándordíjak bélyeggyűjtőknek A Magyar Bélyeggyűjtők Or­szágos Szövetségének Vörös­marty utcai székházában va­sárnap délelőtt ünnepséget rendeztek a 46. bélyegnap al­kalmából. Ezúttal adták át a vándordíjakat a legjobb fel­nőtt, iüetve ifjúsági körnek, valamint területi irodának, to­vábbá az arany-, ezüst-, bronz­jelvényeket és jutalmakat a legaktívabb egyéni gyűjtők­nek. TV-FIGYELO Zrínyi. Egy új magyar drá­ma bemutatója — akár szín­házban, akár a televízióban kerül rá sor — mindig ese­ményt jelent. Ezért is vártuk nagy érdeklődéssel a budapes­ti művészeti hetek alkalmából a televízióban sugárzott, há­romrészes örsi Ferenc-drá­mát, amely a magyar történe­lem egyik nagy alakjának, Zrínyi Miklósnak, a költőnek és hadvezérnek kívánt méltó emléket állítani. Sajnos — bármilyen nagy munka is előz­te meg —, Orsi Ferencnek nem sikerült drámát írnia Zrí­nyi életéből. Legfeljebb törté­nelmi hátterű dokumentumjá­tékot Zrínyi Miklósról — az ifjúság számára. Igaz, hogy ahhoz meg nem volt eléggé mozgalmas a játék: az író színfalak, díszletek közé pa­rancsolta hőseit, mintha csak színházi előadásnak s nem — a lényegesen nagyobb lehető­séggel rendelkező — tv-drá- mának írta volna meg darab­ját. A három estére tördelt mű legfőbb hibája az volt, hogy örsinek nem sikerült drámai feszültséget teremte­nie. Műve nem adott lehető­séget hőseinek a dráma meg­élésére, csupán a megírt szö­veg elmondására. Pedig a ma­gyar színészek javát sorakoz­tatta fel Zmrzs Éva rendező örsd művének megtámogatá­sára: Bessenyei Ferencet, Ruttkai Évát, Bitskey Tibort, Kálmán Györgyöt, Darvas Ivánt, Egri Istvánt, Ujlaky Lászlót, Nagy Attilát, Somogy- vári Rudolfot és másokat ál­lított csatasorba, hogy az író „dicső csatát nyerhessen” a televízió több milliós nézőtá­bora előtt. Hogy ez nem sike­rült, az nem Zsurzs Éva s nem is a színészek hibája. Házi háború. Szintén a bu­dapesti művészeti hetek prog­ramjának keretében került a képernyőre szombaton este Schubert: Házi háború című vígoperájának szinte bemuta­tójára, hiszen a művet több mint négy évtizede játszották utoljára Budapesten. A bri- Uáns kis opera felfedezői és újjá teremtői jó ismerőseink: Békés András és Oberfrank Géza, a Szentendrei Teátrum életrehívói. (Az ő közös mun­kájuk nyomán született meg például a Teátrum egyik leg­nagyobb sikere, a Jutka Per- zsi.) Ezúttal is kitűnő munkát végeztek a schuberti mű meg­szólaltatásával, amelyben olyan kitűnő segítőtársakra leltek, mint Melts György, Sudlik Mária, Palcsó Sándor, Csengery Adrienne, Sass Szil­via és Berkes János. Kellemes szombat este volt. P. P. i A é

Next

/
Thumbnails
Contents