Pest Megyi Hírlap, 1973. október (17. évfolyam, 230-247. szám)

1973-10-18 / 244. szám

1973. OKTÖBER 18., CSÜTÖRTÖK / 7 B CZ) Budakeszi — kétszer Budakesziről a 22.es és gyorsjárata, a 122-es busz szállítja az utasokat a Moszk­va térre. Különösen reggel okoz sok bosszúságot, hogy az induló buszok közül sohasem lehet megállapítani, melyik a soros kocsi, mert minden jel­zés nélkül egyszer csak fel­ugrik egyre a volán mögé az autóbuszvezető, és indít. Az élelmesebb utasok ilyenkor kocsiról kocsira ugrálnak. A bosszúságok elkerülése érde­kében jp lenne, ha az illeté­kesek felszerelnének ide egy jelzőlámpát, mely pontosan mutatná, melyik autóbuszra szálljon fel a siető utas. Ha a közvilágítás után ítél­nénk, Budakeszit valami isten háta mögötti településnek gon­dolhatná az ember. Sokszor egész nap ég a villany, este viszont nem. Igen gyakori, hogy néhány órára a lakások­ban is kialszik a fény. Mos­toha a sorsa a Felszabadulás lakótelepnek, a Táncsics utca, Kert utca és a Háromház utca által határolt területnek. A szakemberek azt mondják: nem bírja az igénybevételt a trafó. Arra a kérdésre azon­ban nincs válasz, hogy miért nem szerelik fel a nagyobb trafót, és arra sem, hogy miért fizeti minden háztartás a ké­szenléti szolgálati díjat, ha ezt a szolgálatot megszüntet­ték Budakeszin. Illő lenne, ha a sok huzavona helyett in­kább tenne valamit az Elekt­romos Művek. Padányi Lajos Budakeszi Az utasok védelmében Az idén is nagy figyelem­mel hallgattam a MÁV meg­bízott vezérigazgatójának nyi­latkozatát az új menetrend bevezetéséről. Megtudtam: igyekszenek a főváros és a Pest megyei helységeket ösz- szekötő vonatok menetidejét megrövidíteni. Ezt sikerült szépen megoldani, például a nagykátai és a szobi vonalon, a Budapest—Hatvan közötti vonalon azonban továbbra is sok a panasz. Tizenhárom órától kezdve csaknem fél­óránként mennek a vonatok Hatvan, Gödöllő, Isaszeg felé, ezek viszont egy kivétellel megállnak minden állomáson és megállóhelyen, ezért a me­netidő a délutáni órákban nem rövidebb lett, hanem 15 —20 perccel hosszabb. Ugyancsak probléma még, hogy délben és este a Ludas­ról, illetve Ludasra közlekedő 435-ös és 438-as számú vona­tok első osztályú kocsijaiban alig 5—6 ember utazik, a töb­biben viszont szoronganak az emberek. Ezen a két vonaton jó lenne a szerelvény bővíté­se vagy az első osztályú ko­csik kicserélése másodikra. Gólya József Túra Vad a sötétből Többször is olvastam már cikket arról, hogy milyen bal­esetet okoztak éjszaka az er­dőből hirtelen előbukkanó va­dak. Bizony, még mosolyog­tam is az egyik eseten, ami­kor egy személykocsi és egy őzbak összeütközéséből ez utóbbi került ki győztesen. S lám, mit hoz a véletlen. Nem­rég történt, hogy a fiam — aki most katona Budapesten — ment vissza szabadságról. Azaz csak ment volna, de a busz, melynek 6 óra 40 perc­kor van az érkezési ideje, va­lami ok miatt nem jött. Hét óra öt percig vártunk — hiá­ba. Nem volt más megoldás: motorkerékpáron vittem le Vámosmikolára. Ott pár per­cet állnak a buszok, ezért úgy gondoltuk, hogy ott elérjük azt a járatot, amelyik nem jött be Perőcsénybe. Perőcsény és Vámosmikola között van egy nagy lejtő, kö­rülötte sűrűn benőtt erdős te­rület. A vadveszély nagy, ezt azonban semmiféle tábla nem jelzi. így mi is későn vettük észre azt a szarvastehenet, mely hirtelen lépett ki a fák közül az útra. Az összeütkö­zést már nem lehetett elke­rülni, de szerencsénk volt, hogy már majdnem megálltunk, amikor oldalról kaptuk a ha­talmas ütést. Tizenkét méteres csúszás után a betonúton, az országút árkában kötöttünk ki. A többit már mindenki el­képzelheti; elhajlott lámpafej, összetört térdek, ráadásul a busz is elment, mire beér­tünk. Mindezt azért írtam le, mert tudom, hogy a Pest megyei Ami bennünket is érdekelne Hírlapnak nagy az olvasótá­bora. Ha a több ezer moto­rosból csak pár száz is elol­vassa, szolgáljon nekik intő például, hogy mennyire kell vigyázni az ilyen veszélyekre is. Még annyit, hogy nagyon helyesen tették kötelezővé a bukósisak használatát, mert nekünk például az életünket mentette meg. Ha az autósok- motorosak valahol figyelmez­tető jelzőtáblával találkoznak, azt ■ vegyék komolyan, mert miként a példa is bizonyítja, veszély nemcsak ott van, ahol erre tábla hívja fel a figyel­met. De ott biztosan! Gembolya János Perőcsény Gépjármű-üzemeltetők figyelmébe! AZ AüTOKER FELVÁSÁROLJA megegyezeses áron a futó típusú gépjárművek új elfekvő alkatrészeit, fődarabjait, valamint a Csepel 614—414/C típusú használt, nem törött motorokat. Használt Autó- és Alkatrészkereskedelmi Üzletág Budapest XIX., Vörös Csillag u. 38-40. Telefon: 474-123, 45-ös mellékállomás, ügyintéző: Baloghné. A Dunai Kőolajipari Vállalat azonnali belépéssel felvesz KOCSIRENDEZŐKET saját kezelésében levő vasútüzeméhez, valamint tároló üzeméhez 18. életévüket betöltött FÉRFI MUNKAVÁLLALÓKAT különböző betanított munkakörök ellátására. A munko mellett kőolajfeldolgozó szakmunkás-bizonyítvány szerezhető. Fizetés: a kollektív szerződés szerint. Szállást biztosítunk. Cím: /v Y\ IDKVI Dunai Kőolajipari \ VisQSy j Vállalat 2443 Szózhalombatta Pf. 1., felvételi iroda. Érdeklődni lehet személyesen vagy írásban Búzás Sándor munkaügyi előadónál. Bontják — de mikor? LEVÉL, VÁLASSZAL jesíteni. Az állagában tönkre­ment magántulajdonban levő házakért az államnak jelentős összeget kellene kifizetnie, és azonkívül még lakást is kell adni. Csak kizárólag városren­dezési és lakásépítési progra­mok végrehajtása érdekében sajátítunk ki ingatlanokat. Szerkesztőségünkhöz gyak­ran érkeznek panaszos levelek is. Olvasóink bosszúságaikról, apró-cseprő, elintézhetetlennek látszó ügyeikről számolnak be, és segítségünket kérik. Az el­múlt hetekben közbenjárá­sunkra javítottak háztartási gépeket, kicserélitek gyári hi­bás készülékeket, és több hó­napos várakozás után „soron kívül” megjavítottak egy ke­rékpárt. Telefonáltunk, intéz­kedtünk, mert olvasóink kér­ték. Érdekes, hogy mindig készséges, udvarias részlégve­zetőkkel, ügyintézőkkel talál­koztunk, akiknek csak egy sza­vukba került, s ment minden simán, zökkenőmentesen a ma­ga útján, ahogy annak nélkü­lünk is mennie kellett volna! Valamit azonban be kell vallanunk: szívesen segítünk, de nem mindig örömmel. Nem azért, mert fárasztó, mert sok gonddal jár, hanem, mert bosszantónak találjuk, hogy a jogos kérések csak közbenjárá­sunkra intéződnek. Lehetetlen­re mi sem vállalkozunk, a Gelkától csak azt kérjük, hogy javítsa meg a hibás készülé­ket, a szerviztől csak annyit, hogy ne kelljen hónapig vár­ni munkájukra. S hogy nem ördöngös dolgokról van szó, ezt „sikereink” igazolják. Hogy mégis miért van szükség a saj­tó, a televízió vagy a rádió segítségére? Ez az, ami ben­nünket is érdekelne. Szerin­tünk ugyanis kis gondossággal sok bosszúságtól kímélhetnék meg a szolgáltató vállalatok és szövetkezetek az embereket, szerkesztőségünk pedig rend­szeresen közölné olvasóink el­ismerő sorait. Félreértés ne essék: ezentúl is segítünk olvasóinknak. Csakhát ilyenkor azokra is gondolnunk kell, akik nem ír­nak, ha újonnan vásárolt hűtő­gépük hetekig nem működik, ha udvariatlan kiszolgálóval, hanyag munkával találkoznak. Ök nem írnak, csak mérge­lődnek és várnak. A. É. Másodvirágzás Túrán fiam, ifj. Lajkó Ist­ván Béke út 11. alatti szőlős- kertjében egy középnagyságú ahnafa most másodszor is ki­virágzott, s annyi virágot ho­zott, hogy az egy jó termést ígérő mennyiségnek felel meg. Érdekes látvány a hulló le­velek idején ez a virágzó fa. Régen az öregek az ilyen je­lenségből arra következtettek: hosszú lesz az ősz. Id. Lajkó István Túra Szerkesztői üzenetek K. P., Cegléd: A levelében em­lített rovat a ceglédi oldalon nem Jelenik meg. Cs. L.., Pomáz: Köszönjük a tájékoztatást a művelődési ház programjáról. S. ö.-né, Dunakeszi: Levelét megkaptuk. A benne foglaltaknak utánanézünk. H. L., Gödöllő: Szívesen segí­tünk, de ehhez több adatra len­ne szükségünk.-Sá eteti mú ház is bontás előtt áll. Hat éve hitegetnek, hogy már csak pár hónapról van szó. E hosszú hat év alatt a bosszúságok egész sorát éltük át. Hol mel­lőlünk, hol mögülünk, vagy mint legutóbb: velünk szem­ben bontottak le házakat. Mi azonban továbbra is „masszí­van” állunk a szanálandó te­rületen, pedig már nem sok kell ahhoz, hogy e régi ház leomoljon. Három évvel ezelőtt ugyanis mély árkot ástak a ház falától körülbelül 40 cen­timéterre. Ez az árok több mint egy évig volt fedetlen, ezért hol az esővíz, hol a hóié gyűlt össze benne. Az úttal egy kis fahíd kötött össze min­ket. Azt hiszem, ez nem hasz­nált e régi háznak, már csak azért sem, mert az árkot elfe­lejtették kidúcolni. A tanács­házán, az építési osztályon azzal bíztattak, hogy rövide­sen lebontják a házat, az ár­kot meg befedik. Nos, ez utóbbi meg is történt, miután az új lakótelep vezetékrend­szerét elhelyezték, de a bontás azóta is várat magára. Hat év alatt egy gyönyörű lakótelep nőtt ki a földből a szemünk láttára, aminek mi is nagyon örültünk, s megértet­tük, hogy az építkezés és a bontás egyaránt porral, zajjal jár. Most már azonban olyan közel dolgoznak (az alsóváro­si új iskola a város büszke­sége lesz), hogy amikor az ember hazamegy az éjszakai műszakból, még nagyobb zaj várja otthon, mint amilyen a gyárban volt. Többen három műszakban dolgozunk; van, aki a fonógép mellől tér haza, és szeretne pihenni. Cziferi Imre Vác ★ Dr. Monori Balázstól, a váci városi tanács vb-titkárától a panaszra a következő választ kaptuk: A kérdéses területrész kisa­játítása az V. ötéves terv la­kásépítési programjához kap­csolódik. Az ingatlantulajdo­nosok kisajátítási igényét a ta­nácsnak nem áll módjában tel­Fürdővízzel a csecsemőt. A szolgálati lakásból ki kell költözni — de hová? Sebők József idén október 23-án lesz huszonkét éve, hogy a Lenfonó és Szövőipari Vállalat budakalászi gyárának, a Lupa csárda szomszédságá­ban lévő szivattyútelepén la­kik családjával. Tavaly szep­temberben történt nyugdíja­zásáig a községben a vízellá­tás szempontjából kiváltságos helyzetet élvező gyár stzivaty- tyúit kezelte — közmegelége­désre. Munkáját lelkiismerete­sen elvégző embernek ismerte mindenki, az lf)65-ös árvíz idején tanúsított bátor helyt­állásáért kormánykitüntetést kapott. Mikor elérte a nyugdíjkort, a vállalat felajánlotta, hogy kezelje továbbra is a több mint két évtized alatt jófor­mán barátjaivá lett szivattyú­kat. Sebők József azonban kedvezőtlennek tartotta a szer­ződéstervezetet s ezért a pihe­nés mellett döntött. Meg is állapították annak rendje és módja szerint a nyugdíját, ha­vi 1700 forintos összegben. Kellemetlen kapcsolat Csakhogy ezzel nem ért vé­get a nyugdíjas szivattyúkeze­lő és a budakalászi gyár ma már mindkét fél számára nem éppen kellemes kapcsolata. Az eltelt több mint egy év alatt, ha haragban nem is, de meg­lehetősen elhúzódó pereske­désben állnak. A tét a szolgá­lati lakás elcserélése (két szo­ba, konyha, előszoba, fürdő­szoba, külön WC, éléskamra, fáskamra, garázs), amelyben Sebők József mind a mai na­pig nyugdíjas, beteg feleségé­vel, valamint elvált leányával és annak hétéves kisfiával la­kik. A munkaviszony megszűnté­vel automatikusan megszűnt a „jóhiszemű birtokos’’ státus, s amíg a cserét nem sikerül le­bonyolítani. addig Sebők Jó­zsef és családja „használói” minőségben lakik a szivattyú- telepen — így a törvény. A cserelakást természetesen a vállalat köteles biztosítani. A Lenfonó első ajánlata egy má­sodik emeleten levő szoba- konyha-kamrás lakás volt, alagsori WC-használattal, emellé még felajánlottak 25 ezer forintot, úgymond lakás­használatbavételi díjnak. Az elutasítást követte a második ajánlat: egy nemrégen elké­szült úgynevezett CS-lakás formájában. Sebők József ezt sem fogadta el, főleg a köz­művesítés hiánya miatt, ahogy szerkesztőségünknek írta: „azért sem fogadhattuk el ezt az ajánlatot, mert az eddigi kemény munkával kiharcolt életszínvonalunkban óriási visszaesést jelentene”. Az egy­kori munkáltató álláspontja ezzel szemben az, hogy volt szivattyúkezelője kívánsága helyi viszonylatban erősen el­túlzott, s nem teljesíthető. Az első ítélet... így aztán az első fokon ho­zott ítélettel, azzal tudnillik, hogy a Lenfonó és Szövőipari Vállalat köteles Sebők József­nek egy komfortos vagy egy félkomfortos lakást biztosítani, egyik fél sem értett egyet. A vállalat a komfortos, * a nyug­díjas a félkomfortos ellen apellált. Közben a szivattyútelep úgy ahogy üzemel. „Ügy ahogy”, mert nincs a telepen állandó ügyelet — amint azt Göcze Lajos vállalati jogta­nácsos elmondta. Márpedig ez veszélyezteti a szövőgyár ter­melését és a kétszáz lakásból álló kolónia vízellátását. A je­lenlegi szivattyúkezelő átme­netileg az elődje által kiürített garázsban lakik, télen azon­ban ez a helyiség fűthetetlen, s ezért lakásnak nem megol­dás. ...és a második A másodfokon hozott elvi ítélet kimondja, hogy a felpe­resnek lő napon belül el kell fogadnia az alperes által fel­kínált félkomfortos lakást. Ennyi időn belül természete­sen az üggyel érdemének meg­felelően foglalkozó budakalá­szi vállalat nem tud a föld alól előteremteni egy peres- társának megfelelő lakást — elég egyszer átutazni a köz­ségen, hogy bárki meggyőződ­jön róla: Budakalászon nem szaporodnak gombamódra a házak. Megoldást, ha tavaszi költözéssel ugyan, de mégis sikerült találni. Az első va­riációban említett lakást a vállalat leadta a tanácsnak, s helyette a tanács ad. egy két- szoba komfortosat az M 11-es út és a község között épülő házak egyikében. A vállalat jogtanácsosa elmondta, hogy az erkélyes lakásban lesz he­lye a fürdőszobának és a WC- nek, a Lenfonó azonban csak az egyiket — minden bizony­nyal az utóbbit — építi be. Ami viszont kétségtelenül ked­vező része a harmadik aján­latnak: a vizet a vállalat a saját telepéről biztosítja. Lo­gikus, hogy Sebők József a kulcsátadásig a szivattyútelep szolgálati lakásában marad családjával. Az ajánlatot Se­bők József minden bizonnyal elfogadja. Hasznos lenne... Kellene ide az elvileg befe­jezett történet végére valami­lyen tanulság. Az első: nyil-- vánvalóan mindkét félnek igazsága van. A másik: a für­dővízzel együtt még mindig kiboríthatják a csecsemőt. Vagyis: a viszály megoldásán túl változatlanul válságos állandó ügyelet híján a szi­vattyútelep folyamatos el­lenőrzése s ezáltal veszélyez­tetett a szövőgyár üzemelteté­se s a kolónia lakásainak vízellátása. Talán nem lenne reménytelen felkérni Sebők Józsefet, hogy ezen a télen még vállalja el a szívéhez nőtt szivattyútelepen a kieső idő­ben az ügyeletet. K. P. t Vácoítt, a Haraszti Ernő utca 21-es számú házban lakom. Ez, valamint a 19-es és 23-as szá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents