Pest Megyi Hírlap, 1973. október (17. évfolyam, 230-247. szám)
1973-10-18 / 244. szám
4 Mar MEGYEI hírlap 1913. OKTOBER 18., CSÜTÖRTÖK Hasznosítják a kulturálólehetőségét A KISKUN TSZ HÉTKÖZNAPJAI HETI FILMJEGYZET Modern idők Chaplin a Modern időkben Találó Illyés Gyula költői jellemzése a falusi emberek régi sorsáról: „Elfért életük egy kicsiny völgyben". Minőségi változást jelentett hát új világunk, mely több szabad időt és nagyobb mozgási lehetőséget biztosít a millióknak — országos szemmel tekinthetünk körül e hazában. „Világjárók” Erre az alapvető változásra példa a Kiskun Tsz, ahol kitűnően gazdálkodnak á kulturális lehetőségekkel. Mindez a jó politikai közérzet, az emberi boldogulás alapja és értékmérője Kiskunlacházán, ahol az 520 tsz-tagból 200 nyugdíjas. Évente közel 300 ezer forintot biztosítanak kulturális célokra. Idén a tsz költségén 45 dolgozó üdült Constanzán, ugyanennyien erdélyi körúton vettek részt. Vannak könyvek, amelyek időnként újjászületnek az általános érdeklődés hatására. Ilyen a Gondolat Kiadónál immár a harmadik kiadásban megjelentetett és nem is kevés — tizennégyezer! — példányban kiadott mű: A nevek világa Kit ne érdekelne, hogy a neve miiyen eredetű, mi a története, esetleg mit jelent. A szerző, Kálmán Béla nyelvész ismerteti a különböző népek, illetőleg nyelvcsaládok névadását. Külön fejezetben foglalkozik a magyar személynevekkel. Névadásunk múltját ismertetve érdekes statisztikákat közöl arról, hogy különböző korokban — a XVI., a XVII. vagy a XVIII. században— melyik személynevünk milyen közkedvelt volt, müyen gyakorisággal szerepelt az anyakönyvekben. A férfinevek közül századokon át a János vezetett, csak a múlt század végi anyakönyvekben tört első helyre a József, századunk közepén pedig a László. A női nevek közül a XVI—XVII. században az Anna vezetett, aztán az Erzsébet váltotta föl. Később a Máriák lettek többségben, majd nem is olyan régen az Évák. De nemcsak a személynevekről tudunk meg sok érdekeset, hanem a különböző földrajzi nevekről is. Befejezésül képet kapunk a magyar földrajzi és személynevek kutatásának történetéről is. Ez utóbbi kapcsán jegyezzük meg: nemcsak érdekes ez a könyv, hanem aktuális is. A földrajzi nevek gyűjtése — a nagyüzemi gazdálkodásban eltűnt egykori dűlők, kisebb határrészek feledésbe merülő neveinek megörökítése — a honismereti mozgalom egyik szép és fontos feladata. A művészet iránt érdeklődők számára esemény az a változatos témájú, gondosan válogatott tanulmánygyűjtemény, amely ugyancsak a Gondolat Kiadónál jelent meg: Művészetpszichológia Halász László gondolatgazdag és nemcsak bevezetőül szolgáló tanulmányában történelmi keretet ad a kötet témájához, bemutatva, hogy mikor és miként merült fel néhány, a mai művészetpszichológiai gondolkodásban is fontos szerepet játszó gondolat az idők folyamán. Egyben szempontokat nyújt a kötetben szereplő néhány tanulmány helyes megértéséhez és értékeléséhez. A hazai és külföldi szerzők — többek között Sigmund Freud, Carl C. Jung, Arthur Koestíer és mások — munkáiból válogatott tanulmányokban a művész tehetségének és személyiségének összefüggéseiről, a műalkotó tevékenység pszichológiai folyamatairól, másfelől a műalkotás átélésének — tehát az olvasónak, a nézőnek, a hallgatónak — a pszichológiájáról olvashatunk. Néhány tanulmány a művek pszichológiai elemzése révén közelíti meg a művészet alapkérdéseit. Leonyid B. Pereverzev igen Eddig öt alkalommal küldtek i jutalomképpen Moszkvába 8— ! 10, jórészt fizikai munkát | érdekes tanulmánya egy gondolatkísérleten vezeti végig az olvasót. Ebben arra keres választ, hogy a primitív ember állatábrázolásaiban, az időszámításunk kezdete előtt 25 000 —12 000 között keletkezett bölény-, szarvas-, antilop- és vadlóraj zolatok, illetőleg festmények készítésében mUyen szerepet játszott az esztétikai elem. Megállapítja, hogy ezek a vadászat gyakorlására alkotott állatképmásak a csoport „ellenfelének”, az állatnak a viselkedését modellezték a valóságos vadászat szituációjában. Fölveti a kérdést, hogy ilyen célra egyetlen fénykép megfeiel-e? Nyilván nem, mert sokféle szituációt kell rögzíteni, hogy olyan általános, tipikus viselkedési sémát kapjunk, amelyből vadászati stratégiánk kidolgozható, mint e barlangábrázolásoknál. Tudományos úton ilyen információhoz úgy juthatunk, ha az állatról készült felvételek nagy tömegét elemezzük. Ekként a tudományos és a művészi megközelítés különbsége szembetűnik. Csak vázolva érzékelhettük a tanulmányban elemzett érdekes problémát. Egyébként a kötetben szereplő írások mind izgalmas és lezáratlan kérdések világába vezetnek bennünket. Olyan kérdésekre keresik a választ, mint például az, amit az olvasó is gyakran feltesz magának: miért tetszik, ami tetszik. Cegléden minden eddiginél nagyobb az érdeklődés a színházi évad, a színházi előadások iránt. Október közepéig a Kossuth Művelődési Központ1 színházterme ülőhelyeinek több mint ötven százalékára, szám szerint háromszáztizen- négyre bérletet adtak el. A bérletesek száma az 1971— 72-es évadban háromszázhárom, a tavalyiban kettőszáz- harminchárom volt. Mindenki kedvére — Miért e nagy érdeklődés? — kérdeztük Lür István igazgatótól. — Még a nyáron közzétettük bérletes színházi előadásaink tervét a szolnoki Szigligeti Színház és a kecskeméti Katona József Színház vendégjátékának műsorával. E szerint a szolnokiak Hubay— Vas—Ránki zenés játékával, az Egy szerelem három éjszakájával, Szerb Antal: Pendra- gon legenda című regényéből készült Szerb—Szűcs—Schöck Az éjféli lovas című zenés játék eredeti szolnoki bemutatójának megismétlésével; Oscar Strauss közkedvelt operettjével, a Csokoládékatonával; egy musicallel, a Richard Nash: Az esőcsináló című színművéből Nash—Schmidt— Jones által írt Negyven fok árnyékban-nal és Fali Leó: végző tsz-tagot — sorolják e program adatait Szőke Imre elnök és Mészáros András főkönyvelő. Tovább építik A balatonszárszói üdülőjük épületét 1970-ben vásárolták, s újjávarázsolva adták át a tagságnak (a képen). Mind a 14 szobában hideg, meleg víz szolgálja az üdülők kényelmét. A tágas kertet Nórák István agronómus tervei alapján fűvel, fenyővel, paprikavirággal díszítették. Tavaly óta a tsz tagságának 95 százaléka üdült már itt egyhetes turnusokban, napi 15 forintos térítési költségért. Az üdülőket az újonnan vásárolt Ikarus-busz szállítja Kiskun- lacházától Balatonszárszóig és vissza. Az építést saját brigádjuk végezte, így az összköltség nem haladta, meg a 2 és fél milliót. Most a tökéletesítés van soron; kultúr szobát rendeznek be rádióval, könyvekkel, tv-készülékkel. Növekednek az igények A Déryné Színház előadásaira harmincán váltottak bérletet, de jövőre már budapesti tárlatlátogatással, országjárással szeretnék bőví - teni a programot. A lényeg, hogy minden utazás után több a megelégedett, gazdagabb ember, hiszen a művészet értékeivel találkozott Nincs megállás. Mosolyogva sorolja Mészáros András főkönyvelő, hogy a szárszói üdülő kertjébe hamarosan kőszobor kerül, s a szobákba akvarellek, mert a Kiskun Tsz-ben ,A kultúra ma már társadalmi szükséglet, ezért közügy’’. Losonci Miklós Pompadour című operettjével vendégszerepeinek, remélhetőleg nem kis sikerrel. — Ugyancsak nagy érdeklődésre tarthat számot a kecskemétiek műsora is — folytatja az igazgató. — Huszka Jenő nagyoperettje, a Mária főhadnagy, Shakespeare: Troi- lus és Cressida című színműve, Schönten—Kellér: A szabin nők elrablása című zenés bohózata, Kertész Ákos színműve, a Névnap és O’Neill sikert aratott drámája, az Egy igazi úr — ez a programjuk. Az érdeklődés elsősorban annak köszönhető, hogy a repertoárban mindenki találhat kedvérevalót, az igazság azonban mégis az, hogy nálunk, itt Cegléden, az operett a közkedvelt, ez vonzza a közönséget, ez hódít főleg az idősebb korosztály körében. Várják a fiatalokat — Milyen a színházlátogatók összetétele, kik vásároltak bérletet? — Örömmel mondhatom, hogy a színházi előadásainkat látogatók zöme munkás és paraszt. Az értelmiség ritkán jön, inkább a fővárosba járnak. Viszont eredménynek számít, hogy a művelődés4 központnak az idén a város valamennyi KlSZ-szervezetéFéücfőben a KPVDSZ-napok Több mint ezerötszázan vettek részt tegnap estig a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete Pest megyei Bizottsága kulturális napjainak eddigi rendezvényein. A mintegy 45 program közül különösen élénk volt a „Propagandisták fóruma”, amelyen Pálfi József, a Magyarország főszerkesztője válaszolt a kérdésekre. Befejezéséhez közeledik a szak- szervezeti szavalóverseny is. A zsűri a héten kiválasztotta azt a 14 szavaiét, aki az országos döntőben léphet dobogóra. Az élménybeszámolók közül nagy sikere volt dr. Csébfalvi Imre tanárnak, aki a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalatnál közép-európai és spanyolországi útiélményeit ismertette. A ceglédi Kossuth étteremben Wiesinger István, a tévé riportere válaszolt a VIT-ről feltett kérdésekre. A riporter beszámolóját a Világifjúsági Találkozón részt vett fiatal vendéglátóipari dolgozók is kiegészítették. A legjobb vetélkedőt a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat szervezte. Festészeti, szobrászati és építészeti pályázatán több mint nyolcszázan vettek részt. A megfejtéshez sokan képkivágásokat, rajzokat, levelezőlapokat és más illusztrációkat mellékeltek. A TIT ismeretterjesztő előadások közül a legsikeresebb az érdi művelődési központban hangzott el. Szüle Dénes „Eljuthatunk-e más bolygókig, csillagokig?” című, filmvetítéssel kisért előadását nagy érdeklődés kisérte. A szakszerv,ezeti kultúr- bizottságok számos találkozót, kirándulást szerveztek, nyugdíjasok számára is. Sor került több olyan múzeum- és tárlatlátogatásra, amelyeken elsősorban szocialista brigádok vettek részt. A XIII. KPVDSZ kulturális napok rendezvényei vasárnap egésznapos programmal zárultak. P. V. Együttműködés Szerdán a Kulturális Kapcsolatok Intézetében Helena Anderson, a norvég külügyminisztérium főosztályvezetője és Lőrincz Tamás, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökhelyettese aláírta az 1974—75-re szóló magyar— norvég kulturális és tudomá- ' nyos együttműködési munkatervet. Az aláíráson megjelent Tor Stokke, a Norvég Királyság nagykövete. vei jó kapcsolatot sikerült kiépítenie, ennek révén ebben az évadban jóval több lesz a fiatal színházlátogató, mint korábban. A fiatal bérlettulajdonosok száma azonban még így is kevés. Sok közület vásárolt bérletet, ami azt je. lenti, hogy városunkban a vállalatok, intézmények, a mezőgazdasági üzemek következetesen, egyre többet törődnek dolgozóik művelődési helyzetével., Bérletet, illetve bérleteket vásárolt a négy termelőszövetkezet, a Cipőipari Vállalat, a Magyar Nemzeti Bank, az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, az ÉVIG, a Zöldség-Gyümölcs Feldolgozó, a Közgép-Mezőgép, a Húsipari Vállalat, az ÁFÉSZ, a Május 1. Ruhagyár és a MÁV, hogy csak példákat említsünk. Nyitány: a Mikroszkóp A tulajdonképpeni színházi évad szombaton, október húszadikán a Mikroszkóp Színpad Tiszta vizet a fejekbe című politikai kabaréjával kezdődik, az első színházi előadásnak pedig november tizenhetedikén Shakespeare: Troilus és Cressida bemutató, ján tapsolhat a ceglédi publikum. Korompay János Chaplin visszatért Charlie, az ormótlan cipőkben kacsázó, szűk zakós, keménykalapos, nádpálcát pörgető, pamacsbajszú figura újra megjelent a magyar mozik vetítővásznán. Negyedszázada nem láttuk, de ez az idő nyomtalanul múlt el fölötte. Charlie ugyanis már régóta halhatatlan, mint az istenek. S lényegében ő is isten: egy modern művészet bálványa, noha hiányzik belőle minden fönség, szoborszerűség — ám megvan benne az a fajta nagyság, amely többet jelent, mint bármely isteni vonás. Charlie nagysága a kicsinységében rejlik. Ebben a figurában fogalmazódik meg a film történetében talán első ízben, de mindenesetre a legerőteljesebben és a legköl- tőibb groteszkséggel a kisember, a sorsüldözött, az erősektől és erőszakosaktól, a ravaszoktól és a buta nagyhangúnktól folyton fenyegetett, letiport, megalázott, kirúgott, megvert, kergetett, folyton a rövidebbet húzó slemil. Charlie mindenbe belevág, mindent csinál, mindenben és mindenkiben hisz, és mindig, mindenben és mindenkiben csalatkozik. Barátban, főnökben, munkatársban, nőkben — s mégis, valahogyan mindig felül marad. Mert elpusztítha- tatlanul optimista, mert alapvetően , és elronthatatlanul jó, s mert'olyan szíve van, hogy elfér benne az is, aki bántja, farba rúgja, leönti, elpáholja, megcsalja, kisemmizi, kigúnyolja. Charlie a film történetének legmagányosabb hőse, de a magánya nem mindig jelent egyedüllétet is. Ezekben a filmekben rengeteg figura nyüzsög, frenetikus hatású kergetőzések, verekedések, cirkuszi akrobatamutatvárvynak is beillő menekülések hemzsegnek, a műfaj szabályai szerint, de az egész szédítően kavargó burleszkvilágot valamiképp megemeli Charlie, aki körül minden történik. A legnagyobb gegparádé közepette is megőrzi ócskáspiaci. eleganciáját, optimizmusát és fanyar mosolyát a szája szögletében. Amikor Charlie Chaplin, a századelő angol music- hall hagyományaiból merítve, a tízes évek közepén megteremtette ezt a figurát, akkor még csak az ötletet ötletre halroozó filmburleszkek ellenállhatatlanul nevettető alakja volt. De aztán fokozatosan átvette a kisemmizett kisember típusának vonásait, s mire végéhez ért az első világháború, Chaplinnek már más Sokszor láttuk már külön- • böző bűnügyi vagy kémfilmekben azt az ötletet, hogy valakit, precíz plasztikai operáció segítségével, „kicserélnek”. Átveszi egy másik ember arcát, hogy annak helyére állva elterelje a gyanút, s így jusson egyébként megsze- rezhetetlen adatok birtokába, vagy így férkőzhessen a bűntény elkövetéséhez szükséges ismeretek közelébe. Mincszsen Szik koreai rendező filmje, Az asszony, aki arcot cserélt, ezt az ismert fogást alkalmazza. Így hát akár sablonosnak is nevezhetnénk a két, egymást húsz éven át mondanivalója is volt Char» lievel, mint a rekeszizmokat fájdító nevettetés. A Kutyaélet, a Chaplin, a katona, majd az első igazán klasszikus Chaplin-íilm, A kölyök már ezt a Charliet mutatja. A húszas évek nagy sorozata, az Aranyláz, a Cirkusz, a Nagyvárosi fények, majd a Modern idők kiteljesíti a magányos kisember figuráját, társadalmi hátteret és mondanivalót rajzol köré, egy el gépiesed ő kor kapitalista viszonyait mutatja be, még mindig ellenállhatatlanul mulatságosan, de nagyon keserűen, nagyon illú- ziótlanul, s nagyon remény- vesztetten is. Most, hogy a MOKÉP megvásárolta tíz Chaplin-íilm újrajátszást jogát, s a tervek szerint évente két művét láthatjuk majd, nem is lehetett volna méltóbb művel kezdeni a sorozatot, mint a Modern időkkel. A futószalag mellett géppé váló munkásként feltűnő Charlie ebben az 1936-ban készült alkotásban már több, mint egyéni hős. Típussá lett, a kiszolgáltatott, éhbérért agyondolgoztatott ipari proletár típusává, akivel ugyan a burleszk szabályai szerint esnek az irrealitásig fokozott kalandok, de aki éppen az irrealitással teli világ ellen tiltakozik ezzel a képtelen ötleteket halmozó filmmel. Hogy azért itt is feltűnik a korábbi Charlie-íilmek egy- egy önállónak tekinthető epizódja — Charlie, mint rab, Charlie, mint éjjeliőr, Charlie, mint pincér, Charlie, mint görkorcsolyázó — az ebből a már másfajta Chaplint bemutató értékből és érvényességből semmit nem von le. A Modern idők, hallatlanul precíz felépítésével, gegjeinek mesteri kijátszásával, fergeteges és keserű humorával, ér- zelmességével és szégyellős poézisével együtt ma már filmtörténeti alkotássá nőtt. Nemcsak a némafilm legjobb eredményei vannak jelen benne. hanem a hangtól eleinte idegenkedő Chaplin egyik első kísérlete is arra, hogy a beszédet és a zenét beleépítse a maga végsőkig kimunkált némafilmstílusába. Bizonyára sokan lesznek, akik régi ismerősként üdvöz- lik Charlie figuráját. De a mozinézők többségének alighanem ez lesz az első találkozása a filmtörténet kétségtelenül egyik legnagyobb- alakjával — s mindjárt egyik legkiemelkedőbb művével. Azt hiszem, sem az előbbiek, sem az utc'bbiak nem fognak csalódni. nem látott barátnő történetét, akiknek újbóli találkozása fokozatosan bontakoztatja ki előttünk a különös igazságot: egyikük nem az, akinek mondja magát. Ám mivel a film a koreai háború idején játszódik, a különös história megtelik feszültséggel, hazafias töltéssel, s a nem túl eredeti ötletből is figyelmünket lekötő, érdekes alkotás kerekedik. A stílus vontatottsága talán kissé szokatlan a számunkra, de ne feledjük: a mienkétől egészen eltérő közönség számára készült ez a film. Takács István UJ KÖNYVEK N. F. ÉVADNYITÁS ELŐTT Színházi esték Cegléden Az asszony, aki arcot cserélt i 4 i
