Pest Megyi Hírlap, 1973. október (17. évfolyam, 230-247. szám)

1973-10-17 / 243. szám

KÉT SZÉK KÖZÜL... Város, vasbolt nélkül Elhatároztam, hogy más­nap reggel visszaviszem a főtéri vasboltba a használ­hatatlan függönysíntartó- kat. Ez a másnap reggel ok- tóber 10-én, szerdán volt. Az üzlet ajtaján táb­la: „Átalakítás miatt októ­ber 10—11—12—13-án zár­va. Legközelebbi boltunk: Dunakeszin.” Mérgelődtem, hogy a tá­jékozatlan vásárlókat Du­nakeszire küldik, nehogy más vállalat — mondjuk a váci ÁFÉSZ, melynek a piactéren van vasboltja — gazdagodjon a négy nap alatt. De rajtam nem fog­nak ki, én elmegyek az ÁFÉSZ-boltba. El is men­tem. Ajtón a tábla ott is: „Lel­tározás miatt zárva. Nyi­tás november 5-én, a Na­szály Áruházban.” No, ez szép. Mintha csak összebeszéltek volna. Egy időben adta be a „kulcsot” a város mindkét vasboltja. A váciak és a környékbeli­ek most utazhatnak Duna­keszire, ha valamilyen vas­árut akarnak vásárolni. Tudom, nem könnyű do­log ilyen „precízen kidol­gozni” a két vasbolt együt­tes zárva tartását, de eb­ben az esetben szívesen el­néztünk volna egy kis pon­tatlanságot. — bognár — A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM 1973. OKTOBER 17., SZERDA A folyamatos munka érdekében Két KISZ-csoport alakult a gödi termelőszövetkezetben — Ha arról van szó, hogy rá kell verni a munkára, az itteni fiataloknak nem kell kétszer mondanunk. A beta­karítás idején a kombájnosok és a traktorosok hét hétig megszakítás nélkül dolgoz­tak, s egyetlen zokszót sem hallottunk tőlük. De ebbe a hajnaltól késő estig tartó mun­kába bele is fáradnak. Ha ke­rül egy szabadnapjuk, hiszen fiatalok, kell nekik a pénz, a szakmunkások alkalmi mun­kákat vállalnak, vagy család­jukon belül segítenek, a ké­sőbbi viszontsegítség fejében. Mindezeket figyelembe véve, nem csoda, ha KlSZ-szerve- zetünk élete az elmúlt években nem volt zökkenőimentes — Pályaszéli jegyzet Rangadó, váci győzelemmel Ludaics a kivetődő kapus mellett az első gólt fejeli. Gyiraesl felvétele Vác: 3500 néző. Vezette: Petri (Borsos, Borzási). Vác: Ferencsik, Molnár I„ Kriska, Fidler, Szunyogh, Pálinkás, Balogh, Fedor (Ludaics), Ko­vács, Bednárik, Molnár II. Edző: Szigeti Ferenc. Dunakeszi: Zsirai (Csernák), Marton, Szabadi, Kollár, Lipniczki (Gönczöl), Szőllősi, Letenyei, Görgicze, Pollák, ZoŰer, Hönsch. Edző: Borbély And­rás. A két tábor hangpárbaja közepette a megyei NB Il-es rangadón az első gólhelyzet a váci kapu előtt adódott. Sza­badrúgás után Szabadi fejese alig ment mellé. A 9. percben Bednárik lövését Zsirai bra­vúrosan a kapu fölé ütötte. A 14. percben Fedor jó helyzet­ben fölé lőtt, a másik oldalon Zoller 20 méteres lövése su­hant a kapu mellett. Negyed­óra eltelte után inkább a du­nakeszi térfelén folyt a játék. Bednárik a dunakeszi védők gyűrűjéből kiverekedte magát, de lövésébe Zsirai az utolsó pillanatban belevetődött. Kiegyenlítődött a küzdelem, s'a félidő befejezése előtt a vasutas szorongatott. Letenyei j nagyszerű lövését Ferencsik a kapufára tornászta ki. A 41. percben, a váci védelem hi­bájából, Pollák óriási helyzet­ből a kapu mellé lőtt (Száz­százalékos gólhelyzet volt!) A második félidő dunakeszi támadásokkal indult, majd fo­kozatosan átvette a játék irá­nyítását a Híradás. Egy támadás során, Molnár II. bedobása után. Bednárik Ludaicshoz továbbított, a csa­tár mellel levette a labdát, majd a dunakeszi védőkön át­emelte, és a hálóba fejelte. (1:0). A gól után a már sérült Zsirait Csernák váltotta fel, majd a 85. percben, korszerű támadás végén biztosította győzelmét a hazai csapat. Fe­rencsik kiugrása Ludaicshoz került, aki nagyszerű labdával indította Molnár Il-t. A szélsőt mezénél fogva visszahúzták, ő átlépte a labdát, az Bednárik- hoz jutott, s az összekötő bal- lábas bombája védhetetlenül vágódott a hálóba. (2:0). A hátralévő időben, a közönség ütemes biztatásával a Híradás támadott. A győztes csapatban Feren­csik két esetben bravúrosan védett. A védelemben Molnár I.-nek felfutásai is veszélyesek voltak. Kriska magabiztosan rombolt, de Kovács sem ját­szott rosszul. Fidler időnként bizonytalankodott. Középpá­lyán Szunyogh és Pálinkás sokkal többet tud, mint amennyit nyújtott. A csatár­sor legjobbja Bednárik volt, aki bátran harcolt, s nagysze­rű gólt lőtt. Ludaics volt a győzelem egyik fő részese. A Dunakesziben Zsirainak voltak jó védései, de két eset­ben bizonytalankodott. A vé­delem legjobbja Kollár volt, Hönsch jeleskedett, a csatár­sorban Letenyei nyújtott átla­gon felülit. László Attila kezdi a beszélgetést Gödön, az Egyesült Dunamenti Terme­lőszövetkezet központjában, Takács Lajos párttitkár. — Ha ezekhez hozzávesz- szük azt, hogy a gazda­ságban dolgozó fiatalok közül tizennyolc tanul to­vább általános, közép- és felsőfokú iskolákban, ért­hetővé válik: kevés ide­jük marad az ifjúsági mozgalom számára. Sokan korán alapítottak csa­ládot, őket a család iránti kö­telezettségek szólítják haza. Szerintem, ezek azok az okok, amelyek miatt a termelőszö­vetkezet ifjúsági szervezete az elmúlt években nem nyújtotta azt, amit a szövetkezet párt- .és gazdasági vezetői jogosan elvártak a KISZ-istáktól. Emiatt fordulhatott elő, • hogy amikor a tavasszal a szerve­zet, a termelőszövetkezet anyagi támogatását felhasz­nálva, kirándulást szervezett, harmincegy jelentkezőből vé­gül csak tizenkilenc vett részt a túrán. A KISZ-szervezet pénztára viszont teljesen ki­ürült. A szövetkezet KISZ-istái a közelmúltban tartottak tiszt­újító taggyűlést, amelyen ezek a gondok is szóba kerültek, sok egyéhbel. A harminchat tagú ifjúsági szervezet fiatal­jainak egyik fele a kertészet­ben, a másik a gépüzemben és a tanyaközpontban dolgo­zik. A két csoport más-más időben fejezi be a munkát. A taggyűlések azért vol­tak sokszar határozatkép­telenek, mert az egyik cso­portnak nem felelt meg a gyűlés kitűzött időpontja. A tisztújítás alkalmával Ba­yer János agronómust, a mál- nateleo vezetőjét választották meg titkárnak. Az új vezető­ség egyik első elhatározása nyomán két KISZ-csoportot alakítottak: az egyiket a ker­tészetben, a másikat a major­ságban. A két csoport is meg­választotta a maga titkárát, a kertészek Suba Attilát, a köz­pontiak Darvasi Andrást, s ők is a vezetőség tagjai lettek. Ezentúl minden évben csak háromszor tartanak közös tag­gyűlést, az elsőn a munkater­vet beszélik meg, a másodi­kon az első fél év munkáját értékelik, s végül közösen tartják az év végi beszámoló taggyűlést. Ezeken az alkal­makon kívül csak a klubnapokon ta­lálkoznak a csoportok, taggyűléseiket a kerté­szek és a tanyaközpont­ban dolgozó fiatalok is külön-külön hívják össze. — A szervezeti változtatá­soknak jó a visszhangja a fia­talok között. A vezetőságvá- lasztás óta már három veze­tőségi ülést tartottak. A gaz­daság vezetőinek eddig is az volt a kívánsága, hogy a KISZ-isták ne várjanak út­mutatásra, hanem maguk kezdeményezzenek. öntevé­kenységet várunk tőlük, s úgy látszik, az új vezetőségben van erre készség — vélekedik az első hetek munkájáról a párt­titkár. Az ifjúsági szervezetek ve­zetőinek önálló tanfolyamot szerveznek a nagyközségben. A községi pártszervezet veze­tői azt szeretnék, hogy azok a fiatalok, akik nem vesznek részt magasabb szintű állami vagy pártoktatásban, ennek a vezetőképzőnek az előadásait hallgassák: nemcsak elméleti, hanem módszertani ismerete­ket is szereznek a hallgatók, mégpedig a helyi lehetőségek­nek, sajátosságoknak és körül­ményeknek megfelelőket. A két termelőszövetkezeti KISZ-csoport egy-egy fiatal párttagot kap segítségül. Ez is egy új folyamat kezdete. A szövetkezet pártszerve­zetének vezetői cl akarják érni, hogy a pártszervezet fiatal tagjai a KlSZ-szer- vezetben végezzék munká­jukat. Bayer János KlSZ-titkárrai a legutóbbi vezetőségi ülés után beszélgettünk. — A feladatokat osztottuk el egymás között. Megbeszél­tük, hogy miként szervezzük meg a termelőszövetkezetek könyvtárának működését, ugyanis védnökséget vállal­tunk a könyvtár fölött. Azt tervezzük, hogy hetenként két­szer tartunk a könyvtárban kölcsönzést, a könyvtárosokat két csoport tagjai közül vá­lasztjuk ki. Ennek megszerve­zésével a vezetőség kulturális felelősét bíztuk meg. De ő szervezi a jövőben a klubdél­utánokat, a baráti találkozó­kat, részt vesz a társadalmi ünnepek előkészítésében is. Társad a-1 mimunka-'vállalá­sunknak ebben az eszten­dőben az őszi betakarítás idején, a kertészetben te­szünk eleget. A következő esztendőre a termelőszö­vetkezet központjának parkosítását vállaltuk. A vezetőség sportfelelőse mór szervezi a két csoport közti házi versenyeket, melyeknek legjobbjai indulnak a szövet­kezet színeiben jövőre a járási KISZ Kupán — tájékoztatott a közeljövő terveiről az új titkár. A távolabbi jövőre szóló ter­vek is megszülettek már: — önálló KISZ-klubot sze­retnénk. Jövőre megszervez­zük oktatásunkat, vitafórum és KISZ-parlament formájában. Legfőbb célunk pedig az, hogy olyan folyamatos, vonzó prog­ramot nyújtsunk a szövetke­zetben dolgozó több mint száz KISZ-korosztályba tartozó fia­tal számára, amely arra indít­ja őket, hogy belépjenek szer­vezetünkbe. Bányász Hédi Amikor a grafikon le'e’é mu'al Miért akadt el a fejlődés a kisrétdűlői telepen ? FELTÁRNI A HIBÁKAT Ezekben a napokban vala­mennyi nagyüzemben, tanácsi vállalatnál készül a január- szeptember havi munka érté­kelése, a III. negyedévi mér­leg. Jólesik szólnunk a szép eredményekről, ugyanakkor nem lehet hallgatnunk a terv­elmaradásokról, a növekvő önköltségekről sem. A Beton- és Vasbetonipari Művek Szentendrei Gyára vá­ci telepe néhány évvel ezelőtt elindult a fejlődés útján. Ha kitekintettek az ablakon a vo­naton utazók, láthatták, mint gyarapodik a kisrétdűlői te­lep. milyen sokféle termékkel segíti az útépítést, a lakás- program megvalósítását. Termelésének értéke 1968- ben 40,6 millió, 1910-ben 49,4 millió, 1971-ben 50,3 millió forint volt, de 1972- ben 42,0 millió forintra csökkent, s 1973 első fe­lében már csak 16,7 mil­lió forint termelési érté­ket produkált. Miután a létszám nagyjá­ból azonos szintű volt, csök­kent az egy dolgozóra jutó ter­melékenység is. Megrendelése elegendő van útépítési elemekből és beton­födém béléstestekből, nincsen elég megrendelés viszont vas, betonüzemi termékekre, a la­kásprogramhoz szükséges B- elemek körül pedig nagy az el­maradás, aminek az oka több­rétű : elégtelen a technikai fejlesztés, a régi gépek gyak­ran elromlanák, sok az elve­szett munkaórá. A szocialista brigádmozgal­mat fékezi, hogy nincsen meg minden adott feltétel a zavartalan ter­meléshez. A törzsgórda tagjai közül is többen kiléptek, mert hosszú távon nem találták meg a szá­mításukat, pedig a bérszínvo­nal emelkedett, jók az átlag- keresetek, ha van megfelelő munka és megfelelő a szerve­zettség. A közeljövő sürgős felada­ta, hogy a kisrétdűlői telepen, a párt- és a szakszervezet se­gítségével, őszintén feltárják a hibák okait, megfelelő segítséget kérje­nek a szentendrei köz­ponttól, s elérjék, hogy a grafikon ebben a népgazdaságilag, vá- rospolitikailag egyaránt fon­tos üzemben is felfelé íveljen. P. R. VISSZHANG A kézfogás tdjes története — Hát csak ennyire becsü­lik a nyugdíjasokat, éppen an­nál a vállalatnál, ahol legna­gyobb a létszámhiány, ahol a kiöregedett szakemberek tudására, hivatásszeretetére olyan nagy szükség van? — tűnődtem, amikor olvastam a Váci Napló Egy kézfogás — és más semmi című cikkét, mely arról számolt be, hogy az egyik élelmiszerbolt veze­tője, B. L., 18 évi munkája után, nyugdíjaztatása alkal­mából csak egy kézfogást ka­pott. Nem hagyott nyugton a gon­dolat’, és meglátogattam a vál­lalat két másik nyugdíjasát. Ök hetenként felkeresik régi üzletüket, a központba ha­vonta bejárnak, a nyugdíjas helytörténeti klubot is láto­gatják, és egy-egy szépen, szívből írt levelet mutattak, melyet az igazgató adott át nekik, ezer forint jutalommal: „Vállalatunk megalakulásá­tól végzett eredményes, jó munkájáért elismerésemet és köszönetemet fejezem ki. Kí­Múzeumi hónap Váccn élő művészek bemutatása Teljesebb ismertető a jubileumon Az idei képzőművészeti ki­állításokat bírálva, megemlítik a kritikusok a tárlati anyagot értő gonddal elrendező Philipp Clarisse nevét. A fiatal művé­szettörténész katalógusok elő­szavában értékeli a kiállítók életművét, szaklapokban je­lennek meg cikkei, legutóbb egy könyv előszavát ő írta. A múzeumi hónap második előadását is már megrendez­ték a váci Vak Bottyán Mú­zeumban. A hallgatóság sorá­ban ott volt Balassi István, a városi pártbizottság osztály- vezetője és dr. Monori Balázs, a városi tanács vb-titkára is. Dr. Síefaics István igazgató megnyitója után Philipp Cla­risse beszélt arról, hogy Vác és a Dunakanyar már a század elején vonzotta a képzőművé­szeket. Fényes Adolf szívesen ellátogatott a Naszály hegyvi­dékére. Később letelepedtek itt olyan neves művészek, mint Bornemissza Géza, Lipovnicz- ky László, Peukert Károly, Végh Dezső. A vetített diapozitívek se­gítségével bemutatta a közön­ségnek a régebben itt élt kép­zőművészeket, s az új formá­kat kereső fiatal generáció tagjait. Gaál Imre, Dániel Kornél, Mizser Pál eljutottak fővárosi tárlatokra, helyet kaptak a Nemzeti Galériában, öt új művész kapott otthont a tanács segítségével, néhány év múlva ők is majd a váci mű- vésztörzsgárda tagjai lesznek. Philipp Clarisse —saját sza­vai szerint — ezt az előadást és képanyagbemutatót csak vázlatnak szánta: a 900. jubi­leumon jelentkezik majd tel­jesebb ismertetővel. Az előadót és a közönséget egyformán zavarta a képek vetítésének kezdetleges techni­kai megoldása. (papp) Módosult a javaslat A Váci Napló október 14-i számában megjelent, hogy a Váci Városi Tanács vb. mű­szaki osztálya javasolta a végrehajtó bizottságnak: a Né­pek barátsága utat Sebes Im­re útra változtassa. A végrehajtó bizottság azon­ban végül is úgy döntött, hogy nem a Népek barátsága utat, hanem a Honvéd utcát változ­tatja Sebes Imre útra. vánom, hogy megérdemelt nyugdíját egészségben, erő­ben sokáig élvezze”. Hamis lenne a kép, ha nem mondanánk el a kézfogás tel­jes történetét: B. L.-íel az igazgató elbeszélgetett, 1000 forint jutalmat nyújtott át ne­ki, a nyugdíjasklubtól állan­dó, névre szóló meghívóleve­let kapott, s mint a többi nyugdíjasét, az ő életét is fi­gyelemmel kísérik. M. Gy. Korszerű vadgazdálkodással Aranyérmes zsákmány A nagymarosi Dunakanyar Kittenberger Kálmán Vadász- társaság területén ismét ér­mes szarvasbika került terí­tékre: a két évvel korábban lőtt ezüstérmest ezúttal egy aranyérmes követte. A csak­nem 2 mázsás, 13 éves kapi­tális szarvasbikát, melynek aranyérmes trófeája 10,5 kilo­gramm, páratlan 18-as, egy osztrák vadász, Franz Vetter ejtette el. A vadásztársaság területén a 4 évvel ezelőtt megkezdett, sikeres, külföldiekkel folyó vadásztatást már jóval ko­rábban nagy munka előzte meg. Az évről évre végre­hajtott selejtezéssel kialakított törzsállomány, a vadetetés és -óvás, a védterület kijelölése biztosította a siker feltételeit Bebizonyosodott, a korábbi elvekkel ellentétben, hogy korszerű vadgazdalkodással a Börzsönyben is létrehozható minőségi vadállomány, melyre méltán büszkék a nagymarosi vadászok. / Sukerek János a vadásztársaság titkára

Next

/
Thumbnails
Contents