Pest Megyi Hírlap, 1973. október (17. évfolyam, 230-247. szám)
1973-10-17 / 243. szám
1973. OKTOBER 17., SZERDA nst UECYF.t sJdi'hMp 3 Egy dobütés még nem, szimfónia SÉTA AZ ISKOLATEJ KORÜL Gyermekkorom kellemes emlékei közé tartozik: reggelenként ahogy beléptem az Aréna úti elemi iskolába, a folyosón az osztályajtók előtt sorakoztak a két- dec is tejes- és kakaósüvegek. A szünetet alig vártuk, hogy „Pista néninél”, a pedellusnál mákost, vagy pacs- nit vehessünk hozzá. A lakomát otthonról hozott almával koronáztuk. Amikor az ötvenes években elsős kislányomat kézenfogva bevittem az osztályba, az uzsonnatej után érdeklődtem. A fiatal tanító néni nézett rám, miféle csodabogár vagyok? Emlékek és a valóság Ezekkel az emlékekkel indultam most megtudni, isznak-e tejet az iskolákban a Pest megyei gyerekek? Pest megyében 266 ezer 692 hektoliter tejet adtak el az idei első félévben, ami a múlt év hasonló adataihoz viszonyítva hatszázalékos emelkedést mutat: Ám még így is kevesebb tejet iszunk, mint amennyi az országos átlag. Régebben hol itt, hol ott hallottunk róla: egy-egy pedagógus és néhány szülő ösz- szefogott, s tejakciót indított az iskolákban. Ilyen volt Récéién, Kartalon, Túrán. Ezek a dicséretre méltó törekvések azonban néhány hét után rendszerint lassan elhaltak. Körülményes, fáradságos volt a tej beszerzése, nem volt, aki a pénzügyekkel törődjön, s kevés szülő vállalta, hogy naponta pontos időben kiossza a gyerekeknek járó mennyiséget. S ha minden más feltételt megteremtettek, gyakran — az egyébként helyesen — szigorú KÖJÁL-előírások miatt bukott meg a dolog. Nem tudták folyó vízben elmosni a kannákat, a poharakat. A műanyag pohárka, az eldobó csomagolás térhódítása azonban új helyzetet teremtett. A dabasi járásban az al- sónémedi tejüzem már tavaly is adott tejet az ácsai iskolásoknak, ez évben tovább szélesítették a hálózatot. A váci és a gödöllői járásról a Középmagyarországi Tejipari Vállalat gondoskodik. Siker Sződligeten Kilenc óra negyven perckor berregett a csengő a sződligeti általános iskolában. Elérkezett a húszperces nagy szünet, a tízórai ideje. Az osztályokból nem tódulnak ki a gyerekek, mint máskor, inkább neszezés, papírzörgés hallatszik. Elek Ilona igazgatóhelyettes a szülők nevében is örömmel mondja, hogy ugyancsak jó dolog az iskolatej-akció. Általános iskolájuk háromszázhuszonhét gyerekéből kilencvenöt napközis, nekik csak reggeli, tízórai és ebéd jár. Rajtuk kívül százhatvan gyerek kért mindjárt az első héten tejet, tehát csupán a gyerekek egyötöde nem vesz tízórait. A friss péksüteményt a boltból hozzák, de szó van arról is, hogy a Váci Sütőipari Vállalat egyenesen az iskolába szállítja majd a megrendelt meny- nyiséget. A kétdecis kakaó ára két kiflivel napi két forint, ugyanaz tejjel egy forint hetven fillér. — Amikor az évnyitó után a szülői értekezleteken ismertettük ezt a lehetőséget, már ott egymás után jelentkeztek a szülők, vegyük fel őket is a listára. Ebben az iskolában az előfizetést az úttörőcsapat-vezető tartja kézben, ő számol el a szállító vállalatokkal. A tízórait az osztálybizalmiak veszik át és osztják ki társaiknak. Az úttörőcsapat még pénzt is keres ily módon, övék a tej után elért forgalom tíz százaléka. Vác és Gödöllő bekapcsolódott A váci járási pártbizottság kezdeményezésére a járási hivatal már a nyáron megkezdte a szervezést. Először Pólyák Jánossal, a Középmagyarországi Tejipari Vállalat igazgatójával tárgyaltak: mennyi tejet adnak kétdecis adagokban, milyen anyagi feltételek mellett? Amikor az alapvető kérdésekben megállapodtak, összehívták az iskolaigazgatókat. Csupán a váci járás 41 iskolájában 71 napközis csoport működik, ezenkívül a gödöllői járás, valamint Vác és Gödöllő város iskolásai közül is szép számmal kapcsolódtak be az akcióba. — Nagyon fontosnak tartjuk az iskolatej-ellátást — mondotta Berkó Árpád, a váci járási pártbizottság osztályvezetője. — Különösen a terület ipari munkás lakta részén. A kisebb falvakban más az életritmus. A tsz-tagok ideje kötetlenebb, illetőleg több az idős szülő, aki gondoskodik az unokáról. Pencen Jakus Lajos, az általános iskola igazgatója az indulás gondjairól szólt. A hozzátartozó iskolákban 170 gyerek máris jelentkezett s ez a szám tovább emelkedhet — ha a tízórai-szállítás valóban rendszeres lesz. A forrásnál Az iskolatej körüli sétát Vácott, a forrásnál, a Közép- magyarországi Tejipari Vállalatnál fejeztük be. Pólyák János igazgató első mondata máris „csalódást” okozott, miután közölte, hogy a .tejet Szé- csényben, a kakaót pedig késő éjjel Budapesten tasakolják, nyugatnémet gépsorokon. Jelenleg mintegy 3 ezer kakaót és 2500 darab kétdecis csoma- galású tejet adnak el a két járás területén. — Elsősorban nem a várható haszon mozgat — mondja —, bár az sem megvetendő ma, amikor lassan tejértékesítési gondjaink is lesznek. Mindenesetre az árakat úgy állapítottuk meg, hogy a kakó és a tej darabján tízegynéhány fillér nyeresége legyen annak, aki átveszi. A legtöbb iskolában az úttörőszervezet vette kezébe az ügyet s így év végére nem is kis összeggel növelhetik a közös kasszát, több jut kirándulásra, táborozásra. Másutt — mint Gödöllőn — az ÁFÉSZ gondoskodik mindenről. A legtöbb iskolában egyelőre még a péksütemény szállítása okoz gondot. Ha a sütőipar is vállalkozna, meg kellene találni a módját az együttműködésnek, a közös szállításnak. A séta itt véget ért. A megyei tanács kereskedelmi osztálya sem tud róla, hogy hasonló akció másutt is lenne. A két tejüzem és a járási vezetők készsége folytán három járásban tejet isznak tízóraira a gyerekek az iskolában. Pest megyében azonban kilenc járás van, tehát kétharmadában még megoldásra vár a szervezett ellátás. Egy német közmondás szerint egy dobütés még nem szimfónia. Állami és termelőszövetkezeti tejüzemek másutt is vannak a megyében, bizonyára azok is megtalálnák a módját körzeteik iskolatej- ellátására. Komáromi Magda Magyar elnök Az ENSZ európai gazdasági bizottságának mostani genfi ülésszaka dr. Madas András mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettest elnökévé választotta. Az elektrokémia szakemberei Az utóbbi években rohamosan fejlődő híradástechnikai iparunk részére a Finomkerámiai Művek kezdeményezésére megkezdték az elektrokémiai szakmérnökök képzését a veszprémi Vegyipari Egyetemen. A következő esztendőben a híradástechnika termékeinek felhasználói részére szerveznek szakmérnök képzést, amely során más megközelítésből, a felhasználó szemszögéből ismerkednek meg a szigetelő kerámiák tulajdonságaival. A csomagolás: tálca Az N. V. Leeuerder Papier- warenfabriek holland cég szimpoziont rendezett a Duna Intercontinental Szállóban, ahová meghívta magyar üzletfeleinek — a hazai mezőgazdasági, élelmezési, továbbá baromfi- és húsfeldolgozó ipar — képviselőit. Előadásokon ismertették és árubemutatóval illusztrálták a tojások, a hús-, a gyümölcs-, főzelékfélék és egyéb élelmiszerek korszerű, tálcás csomagolását, valamint a csomagolóeszközökkel összefüggő gyártási elveket és eljárásokat. A holland céggel most előzetes tárgyalásokat kezdtek a tojástálcák és almatálcák hazai gyártásának kooperációs beruházásáról is. fl elye ,van-e a termelés, a szó legtágabb értelmében vett termék-előállító tevékenység bármely szakaszában a vitáknak? Hiszen termelni — akár gyárban történjék is ez, akár mezőgazdasági üzemben — csak fegyelmezetten lehet; szigorú technológiai utasítások szerint, a vezetés megszabta sorrendben. A csontváz, azaz a gyártás elvi sémája valóban ilyen. Ám a csonton levő inak, izmok, zsír, azaz a hús, a való élet más képet mutat. Vannak viták, s ezek sűrűn fölöslegesek, időt, energiát pocsékolók, a termelés amúgysem túl nagy szervezettségét fölborítók. S lezajlanak nagyon hasznos, szükséges viták. Heves, termékeny, igent és nemet váltakozva osztó viták voltak például a Mezőgép Trösztnél arról, milyen legyen — hat, nyolc vagy tizenkét soros — az új, korszerű cukorrépavetőgép. A Budaörsön székelő tröszt, tudvalevőleg nagy szerepet játszik a mezőgépipar sürgető lépésváltásában, a mezőgazdaság modem eszközökkel való ellátásában, s az ötvenezer ember munkája éppúgy lemérhető új berendezéseken, mint az alkatrész- utánpótlás minőségi változásaiban. S közben az érintettek — a vezetők, a fejlesztő szakemberek — vitatkoznak ... Nagyon jól teszik! Hiszen a nézetek nyílt ütköztetése segítette annak reális eldöntését, hogy — még a cukorrépánál maradva — hány menetben történjék a betakarítás, egyben, kettőben, háromban ? A hevesebbeket, a jót akaró türelmetlenkedő- ket ezek az adatokkal, műszaki jellemzőkkel tűzdelt szócsaták győzték meg arról, hogy a mezőgazdasági üzemek jelenlegi helyzetében, valamint a mezőgépiparban használatos anyagok mostani minőségét, a szerkezeti elemek tartósságát tekintve három menetben kell lezajlania a betakarításnak. Ez a biztonságos, tehát — viszonyítva —, a gyors. Viták folytak arról is, mi történjék a régi istállóépületekkel ott, ahol szakosított telepet alakítanak ki... s a viták eredményeként ma kiforrott módszereik vannak a hasznosításra. P usztán ízelítőt adtunk abból, hogy ezen az egyetlen helyen mennyit vitatkoznak, s korábban leírtuk, megismételjük most: nagyon jól teszik. Csak éppen tudják, nagyon pontosan számontartják, mi az, amin érdemes, lehet, keli vitatkozni, s mik azok a dolgok, ahol nincs helye vitáknak, a vélemények ösz- szeütközésének, eltérő álláspontoknak. Mert voltak, vannak ilyen teendőik is, így az alkatrészgyártás megszervezése és fokozatos, gyors tempójú bővítése, a pénzügyi alapok felosztása stb. Itt a hatalmi szó érvényesült, nem volt „szavazás”, de még közvéleménykutatás sem ... Persze, a döntést hozó — a vezér- igazgató — a végső verdikt előtt alaposan, sok oldalról tájékozódott. Érdemes volt ilyen hosz- szan taglalni a Mezőgép Tröszt tapasztalatait, mert itt meglelhetjük azokat a vonásokat, amelyeket másutt csak részben visel magán a vállalati szervezet, márpedig a keveredésekből sok baj származik. A legsűrűbb, legáltalánosabb hiba, hogy a vállalati működés meghatározó pontjai sem tisztázottak, még kevésbé az, hogy az egyes pontokon ki mit csinál, miért felelős. Esetleges, véletlenszerű döntések kialakításának módszertára, azaz következetlen maga a döntéshozatal menete. Tárgyalások zajlanak le, hangos viták folynak olyan kérdésekről, amilyeneket — ha tisztázott a vezetők illetékessége, s ha az önállóság nemcsak formai kinyilatkoztatás — egyetlen ember bátran mérlegelhet, átláthat teljes egészében, tehát megítélhet. Ugyanakkor hatalmi szóval, ahogy a VITÁK-A - isris ■ gyári zsargonban fogalmazzák, főnöki ukázzal döntenek jó néhány bonyolult ügyben, amit csak a közösség egy-egy csoportja ítélhetne meg helyesen. Nem az egyes témacsoportok jelentősége, fontossága, a gyár, a vállalat jelenére, jövőjére való kihatása, hanem a vezetés — a vezető — stílusa szabja meg miről bontakozik ki vita, s mi az, amit utasítások határoznak meg. Ez az általános gyakorlat. Sajnos, hogy ez. N em lehet ugyanis egyéni szájíz, Vezetői felfogás, szubjektív benyomások függvénye az, ami emberek kisebb vagy nagyobb csoportját alapvetően érinti — márpedig egy beruházás, egy gyártmányfejlesztési program stb. ezt is magával hozza —: nem lehet dirigálni úgy egy zenekarnak, hogy kotta csak a karmester előtt van, s a zenedarab eljátszását együtt még soha nem próbálták. Az ipari vezetők egy le nem becsülhető csoportja ezt a lehetetlenséget kísérli meg, amikor únos-úntalan, jelentéktelen ügyekben „ösz- szerántja a Vezérkart”, majd nagy dolgokban csak a körlevelek, az igazgatói utasítások közük a kész tényeket. Üzem- és munkaszervezési feladatokról hiábavaló addig beszélni, míg maga a vezetés nem szervezett; a szervezés elsősorban vezetés, irányítás. Ahol fölösen vitatkoznak, ahol a véletlentől függ, miről nyilváníthatnak véleményt az emberek, s miről nem kérdezik meg őket, ott a vezetés az egyéb teendőkkel sem tud sikeresen megbirkózni. Nem, mert maga kószálta össze az eligazodás eszközeit, tanácsot kért arra, hogy — képletesen szólva — a lábával lépjen-e, de azt már nem kérdezte meg, e lépést melyik úton, milyen irányba tegye. Lépett. Behunyt szemmel. Mészáros Ottó Járási jogúvá alakult a Pest megyei Tanács pártbizottsága Az MSZMP Politikai Bizottsága 1973. júliusi határozatában előírja, hogy a megyei tanácsok hivatali párt- szervezeteit (csúcs veze tőségeit) járási jogú pártbizottságokká kell átszervezni. Az intézkedést a hatékonyabb politikai munka elősegítése, a hivatalvezetés fokozott támogatásának és a pártellenőrzés fejlesztésének igénye, valamint a párttagok nagy száma indokolta. A Politikai Bizottság határozatának megfelelően az MSZMP Pest megyei Végrehajtó Bizottsága úgy döntött, hogy az átszervezéssel egy időben a Pest megyei Tanács és az irányítása aiá tartozó intézmények hivatali párt- szervezetein kívül a Pest megyei Tervező Vállalat, a Pest megyei Beruházási Vállalat, a Pest megyei Földhivatal, a Pest megyei Növényvédő Állomás és a Pest megyei Tűzrendészet pártszervezetei is a járási jogú pártbizottság hatáskörébe tartozzanak. Ezzel együtt összesen 12 alapszervezet tartozik ide. A járási jogú pártbizottság létszámát 31, a végrehajtó bizottságét 9 főben állapították meg. E határozatoknak megfelelően ülést tartott — XJjfalusi Ferenc elnökletével — a Pest megyei Tanács pártbizottsága. Az ülésen Jámbor Miklós, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára terjesztette elő a megyei pártbizottság javaslatát, hogy a megalakuló járási jogú pártbizottság titkárává Fodor Lászlót, a KISZ Pest megyei Bizottságának eddigi első titkárát válasszák meg, miután Kovács Vencelné dr., a pártbizottság eddigi titkára felmentését kérte. A javaslatot a pártbizottság tagjai elfogadták, Kovács Vencelnét érdemei elismerése mellett — amelyet jegyzőkönyvben rögzítettek — felmentették, meghagyva pártbizottsági és végrehajtó bizottsági tagságát. Titkos szavazással ezután egyhangúlag Fodor Lászlót választották a járási jogú párt-? bizottság titkárává. Egyhangú szavazással kooptáltak tíz új tagot — köztük Fodor Lászlót — a pártbizottság soraiba: Punyeczki Lajost, a Pest megyei Tűzrendészet párttitkárát, Dene Lászlónét, a Pest megyei Tervező Vállalat tervelőadóját, Balogh Sándort, a Pest megyei Növényvédő Állomás felügyelőjét, Horváth Lászlónét, a Pest megyei Földhivatal előadóját, Fodor Ferencnét, a Pest megyei Beruházási Vállalat műszaki ügyintézőjét, Lukács Józsefet, a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályvezetőhelyettesét, Túróczi Bélát, a Pest megyei Sporthivatal szervezési főelőadóját, Aradi Jenönét, a Pest megyei Idegen- forgalmi Hivatal munkatársát és dr. Gulyás Ilonát, a Pest megyei Tanács építési-közlekedési osztályának csoportvezetőjét. A végrehajtó bizottságot négy fővel bővítették: Fodor László mellett dr. Csicsay Ivánt, a Pest megyei Tanács elnökhelyettesét, Balogh Sándort, a Pest megyei Növényvédő Állomás felügyelőjét, és Fodor Ferencnét, a Pest megyei Beruházási Vállalat műszaki ügyintézőjét választották meg vb-tagnak. A járási jogú pártbizottság tagjai végül megválasztották a fegyelmi bizottság és a munkabizottságok elnökeit és tagjait. Személyi ügyekben határozott a KISZ Pest megyei Bizottsága Szerdán ülést tartott a KISZ Pest megyei Bizottsága. Az ülésen megjelent Jámbor Miklós, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára és Föcze Lajos, a KISZ Központi Bizottságának titkára. Szentgyörgyvári Istvánnak, a KISZ Pest megyei Bizottsága titkárának előterjesztésére Fodor Lászlót — más beosztására való tekintettel — felmentették KISZ-bizottsági és végrehajtó bizottsági tagságából, valamint első titkári tisztségéből, érdemei elismerésével és méltatásával. A KISZ Pest megyei Bizottságának első titkárává Árpást Zoltánt, az eddigi titkárt választották meg. A KISZ Pest megyei Bizottságának titkárává Berla Ferencet, a KISZ monori járási bizottságának eddigi titkárát választották meg. Fodor Lászlónak a KISZ Pest megyei Bizottsága élén kifejtett hatesztendei munkája elismeréséül a KISZ Központi Bizottsága az Ifjúságért Érdemérmet adományozta. A kitüntetést Főcze Lajos nyújtotta át. Más irányú elfoglaltsága miatt Vitéz Ágnest, Iványi Pált és Szabó Gyulánét felmentették a KISZ Pest megyei végrehajtó bizottságának tagsága alól, a megüresedett helyekre Nagy Irént, a Kohászati Gyárépítő Vállalat tápiósze- lei gyára KlSZ-csúcsvezetősé- gének tagját, Sipos Máriát, a monori József Attila Gimnázium és Szakközépiskola KISZ-csúcstitkárát és Vasbá- nyai Jánost, a PEMÜ KISZ- csúcsvezetőségének titkárát választották meg. Felmentették KISZ megyei bizottsági tagságából — érdemei elismerésével — Simon Jánost, az MSZMP Szentendrei Városi Bizottságának első titkárát és megyei bizottsági taggá kooptálták Csapó Lászlót, a KISZ Pest megyei Bizottságának politikai munkatársát. Több dram a tsz-majorban A szigetcsépi Lenin Tsz bővíti elektromos hálózatát. Ezzel megháromszorozódik az eddigi árammennyiség a tsz-majorban.
