Pest Megyi Hírlap, 1973. október (17. évfolyam, 230-247. szám)
1973-10-16 / 242. szám
1<*Í3. OK'-OBER 16 , KEOD rt»i HEG 1H éXsrSap Telepített'' /f/Ilmunké Négy alapszervezet Ismert, s korunk egyik jellegzetessége az ipartelepítés emberi gondcsomója: embereké, akik addig a földeken dolgoztak, embereké, kik nem szoktak hozzá igazán a közösségi munkához, annak fegyelméhez, szabályaihoz. A sajátos problémák egész sora övezi a munkássá válást, kíséri végig a folyamatot — az életmód, változásától egészen a falu arculatának változásáig. Ünnep a szakmunkásavatás 1963-ban egy volt gépállomás helyén ütött tanyát a Kohászati Gyárépítő Vállalat, Tápiószelén. Annak idején az igazgató nevetve mondta, milyen kétkedő ellenvetések fogadták a hírt — a nehéz vasszerkezetek gyártását olyan vidéken kezdik meg, ahol a lakók legtöbbje termelőszövetkezeti tag, mezőgazdasági munkához szokott.-Utána került sor az első ' ünnepélyes szakmunkásavató ünnepségre, mely- már bizonyított: a községben elfogadták, megszerették a gyáregységet, örülnek az ipari létesítménynek. Azóta már hagyomány minden esztendőben az ünnepélyes szakmunkásavatás. A gyáregység nem szenved munkaerő-hiányban, életképessé vált és teljesíti termelési tervét, sőt — mint ismeretes — a központnak további, nem is kis tervei vannak Szelével a könnyűszerkezetes program kapcsán. Napirenden félévenként A KISZ-szervezet is az alakulás esztendejében szerveződött, s ma már négy alapszervezet tagja nyolcvan fiatal: a 157-ből. Értékes felismerése a csúcs vezetőségnek, hogy politikai, kulturális nevelőmunkája mellett súlyt helyez az érdekvédelmi tevékenységre is: a KISZ-vezetők helyet kapnak a vállalat vezetésében, biztosítják, hogy a fiatalok, felkészültségük, képességük szerint a legmegfelelőbb helyre kerüljenek, ne szorítsák őket háttérbe, érezzék érvényesülésük lehetőségét. E tevékenységet a szeletek már tanuló korban megkezdik — a II. éves szakmunkástanulók részére oktatási köröket szerveznek, ahol megismerhetik az üzem felépítését, szervezettségét, tájékozódnak jogaikról, kötelességeikről. A csúcsveze- tőság félévenként vizsgálja meg az ipari tanulók helyzetét, s követendő példa: a beilleszkedés és a végzős tanulók gondjai szerepelnek félévenként a munkaügyi osztály, a szakszervezet és a KISZ-ta- nácskozások napirendjén. Az idei béremeléskor az ifjúsági szövetség helyi vezetőit is megkérdezték, javaslataikat, ötleteiket szívesen vették, s megfogadták a gazdasági vezetők. Mivel az üzem fiatal, időben fölfigyelve az oktatásban rejlő lehetőségekre a szolnoki gépipari szakközépiskola kihelyezett tagozata működik Tápiószelén, ahol csaknem százan képezik tovább magukat. Fontos kritériuma ez a munkássá válásnak, s annak az alkotó munkának, mely egyre inkább jellemzi a szelei gyáregység mindennapjait. Érdekvédelem, oktatás Milyen jellegzetességei, sajátosságai vannak ott a KISZ- munkának, ahol fiatal az üzem, s addig mezőgazdasági volt a vidék. Erre ad választ a Kohászati Gyárépítő Vállalat tápiószelei gyáregységének KISZ-szervezete. Elemezték, hogy az ifjúsági klub programjai, a politikai vitakörök mellett — éppen sajátosságaikból adódóan — legfontosabb feladatuk: az érdekvédelem, s az oktatás megszervezése, biztosítása, propagálása. Ehhez minden segítséget megkapnak a gazdasági vezetőktől. Hiszen ők is tudják: e kettő nélkülözhetetlen a legfontosabb cél eléréséért — a munkássá válásért. T. E. Alsónémediben egy a kettő Egyesül a Zöldmező és a Kossuth Szakszövetkezet Micron ica ’73 A városligeti régi vásárváros Petőfi csarnokában kereken nyolcezer négyzetméternyi területen nyílik meg ma, kedden a Micronica ’73 nemzetközi elektronikai szakkiállítás. A két évvel ezelőtti hasonló kiállításhoz viszonyítva a kiállítók száma megkétszereződött, s így mintegy 100 standon több mint 500 gyártómű vonultatja fel 14 ország legkorszerűbb elektronikai alkatrészeit, szerelvényeit, automatikai elemeit, műszereit és berendezéseit. A nagy nemzetközi találkozó programjához tartozik az is, hogy a kiállítás idején kerül sor a VII. magyar automatizálási, a II. nemzetközi erősáramú elektronikai konferenciára és a mikroelektronikai ankétAlsónémedi gazdái annak idején két termelőszövetkezeti csoportba tömörültek, a ma is fennálló Kossuth és Zöldmező szakszövetkezetbe. A tagok saját parcelláikon továbbra is a már hagyományos növények — új burgonya, uborka, karfiol — termesztésével foglalkoznak mind a mai napig. A közös megmunkálásé területen mindkét gazdaságban kukoricát és takarmánynövényeket termeltek egyre növekvő állatállományuk számára. Esztendőkkel ezelőtt több közös létesítményt hozott létre a két szakszövetkezet. Együtt építették meg az öntözőfürtöt, .öt esztendeje készült a sertéstelep, ahol észtlapály fajtájú sertést tenyésztenek. A telep évente kétezer sertést bocsát ki, 1400 tenyészállatot és hatszáz hízót. Az elmúlt esztendőben elkészült a két szakszövetkezet közös telepe — a legnagyobb a járásban —, amelyet 640 fejőstehénnel népesítettek be, s ahonnan az idén már 1500—2000 liter tej kerül naponta a fogyasztókhoz. A járás közös gazdaságaival együtt csatlakoztak a „Daba- si tej” néven alapított termelőszövetkezeti közös vállalkozáshoz, amelynek feldolgozó üzemét most építik, s jövőre — a dabasi Szikra Tsz irányításával — működni kezd. A két szakszövetkezet együtt üzemelteti a közösen feltárt kavicsbányát is. A két — külön-külön is jól gazdálkodó — szövetkezetben egyre többször szóba került, hogy egyesülve még eredményesebb lenne tevékenységük: egyszerűbb lenne az adminisztráció, gépparkjukat jobban kihasználhatnák. A Zöldmező közös művelésű területe, mintegy háromezer, a Kos- suthé pedig kétezer 200 hektár; ötezerkétszáz hektáros területtel rendelkező nagyüzem pedig feltétlenül dinamikusan fejlődhet. Sok baráti beszélgetés és kevés hivatalos tárgyalás után a két szakszövetkezet vezetősége a napokban megállapodott, hogy a közgyűlés jóváhagyása esetén 1974. január elsejétől egyesítik a két szakszövetkezetei Határozatuk előtt közvéleménykutatást tartottak, kipuhatolták a tagok véleményét, és a megkérdezettek úgyszólván egytől egyig helyeselték a tervet. A vezetőség javaslata szerint az egyesülés után is szakszövetkezet marad az alsónémedi gazdaság. Sz. E. Vidám szüret; komoly segítséggel A budapesti Petőfi Sándor Gimnázium nagy segítséget nyújt a szüretelésben a Kertészeti Egyetem budakeszi tangazdaságában. Vállalták: egy hétig naponta segítik a csemegeszőlő szedését. A vidám szüret hasznos is, mert munkájukért mintegy 80 ezer forintot kiapnak. Új épületben im»*. Érden a MüM 220-as Szakmunkásképző Iskolájában hét szakmában 350 tanulót oktatnak. Az új oktatási intézmény építési és berendezési költsége 15 millió forint volt. Az ott tanulók a környék különböző üzemeiben sajátítják el a gyakorlati tapasztalatokat. Koppány György felvétele Bolt a vendéglőben Racionális megoldások az üzlethálózat kibővítésére A helyi szükségletekhez jobban igazodó boltok átszervezésén munkálkodik a Dunakanyar Általános Fogyasztási Szövetkezet vezetősége. Ezek között is említésre méltó a tahi Vöröskő Étterem egyik részéből kialakított élelmiszerüzlet megnyitása. Ezzel szinte már kóros probléma oldódott meg. A vendéglő forgalma ugyanis méreteihez képest — annak ellenére, hogy a Dunakanyar turistaellátásá^an is jelentős szerepet játszik — rendkívül gyenge volt, évről évre veszteséggel működött. E lakóterület kereskedelmi hálózata viszont meglehetősen szűkös. Ebből a felismerésből fakadt a megoldás. A bolt kialakításával nem a vendéglő úgynevezett fogyasztói területe csökkent, csak a holttere. Az étterem továbbra is csorbítatlanul alkalmas mind a helyi lakosok, mind a kirándulók igényeinek kielégítésére és szórakoztatására. Az élelmiszerbolt turistaszolgáltatásként arra is vállalkozik, hogy a visszatérő kirándulók részére a következő alkalomra összeállítja a megrendelés szerinti csomagot. A helybeliek számára a korszerű üzlettel lényegesen megjavultak a vásárlási körülmények. A régebbi élelmiszerboltban háztartási és kul- túrcikkeket árusítanak. Nyaralóidényben a strandeszközöket is ott kölcsönzik majd. Surányban ugyancsak az ésszerű átszervezés kínálkozik ráfizetésmentes megoldásul az ellátás javítására. A nyár folyamán megnyitott szeszmentes ifjúsági klubhelyiségnek — amelyet a tanács épített —, nem a legkedvezőbb az éves kihasználtsága. Erre a célra kisebb átalakítással a jelenlegi élelmiszer- boltot lehet alkalmassá tenni, az új épületben pedig helyet kaphat az üzlet, amely így jobb körülményeket biztosíthat a lakosság vásárlásához. K. M. Új konfekcicméretek — próbára Elegendő ruházati cikk van tétre A Belkereskedelmi Minisztériumban hétfőn délelőtt Lau- thán Ferenc főosztályvezető tájékoztatta a megjelenteket: milyen az őszi-téli felkészülés, milyen cikkekből bőséges a választék és hol várható esetleg hiány? Hangsúlyozta, hogy az ellátás szinte teljes egészében kielégítőnek mutatkozik. A múltban gyakran hiányzott a flanell, ma mindenütt kapható, akárcsak a hazai gyártmányú kordbársony. Ugyancsak elegendő ballonkabát várja veTizenötmillió, üdülési kedvezményekre Az idén már 10800 középiskolás kap ösztöndíjat Tizenötmillió forintot költött a nyáron különböző üdülési kedvezményekre az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács. A most elkészült statisztika szerint 40 060 fiatal töltött egy hetet—tíz napot kedvezményes áron az OIOT üdülőtáboraiban, 15 000 szakmunkástanulónak olcsóbbította a nyaralását az OIOT-kedvezmény, s 12 000 úttörő táborozási költségeihez járult hozzá a tanács. Kiosztottak még 25 000 hat-hat napos kempingutalványt, s 250 000 darab — egyenként 7.50 forintos — étkezési utalványt A nyár krónikájához tartozik, hogy teljesen ingyen nyaralhattak az egyetemista házaspárok, s a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium 50 000 egyénileg utazó fiatalnak adott utazási kedvezményt. Még az idén novemberben 500. egyenként félezer forint értékű, utazási utalványt oszt szét az OIOT az ifjúmunkások között, ezeket az utalványokat külföldi útjaira az Express váltja be. Ugyancsak novemberben indítanak különvonatot a Szovjetunióba. Az elmúlt napokban — a magyar iskolaügy történetében először — kifizettek az első középiskolai ösztöndíjakat. Az ösztöndíjban 10 800 tanuló részesült, az OIOT e célra adott 24 millió forintját a megyei és helyi tanácsok, az üzemek és vállalatok további hatmillió forinttal toldották meg. vőit — minden méretben. Az alapanyagok főleg importból származnak. Női és leányka felsőruhákból is nagy a választék, a férfi és fiúpantallóból megszűnt a mérethiány. A férfiak között feltehetően sikert arat majd a „Trilobál” nyloning. Ugyancsak új termék az olcsó, kétszáz forint alatti felületdomborítással készült férficipő. Gyermekcipőkből 15 százalékkal lesz több a meleg, téli áru. Ebben a negyedévben sem lesz még mindenütt elég tiszta gyapjú szövet, frottirtörül- köző és olcsóbb női szövetruha. Összességében mintegy 35,5 milliárdos árukészlet várja az ország boltjaiban a vásárolni szándékozókat. Végül bejelentették, hogy a már kidolgozott mérettáblázat alapján készült konfekcióruhákat január 1-töl a fővárosban, és néhány kijelölt vidéki üzletben fogják kísérletképpen forgalomba- hozni. Nemreíközi tudamányos tanácskozás A Magyar Tudományos Akadémia szegedj biológiai központjában hétfőn nemzetközi tudományos tanácskozás kezdődött. A központ és az UNESCO rendezésében a nemzetközi sejtkutatási szervezet (I. C. R. O.) szimpozion- ját tartják itt meg. A háromnapos tanácskozáson százötvenen vesznek részt, közöttük tizenhét ország harmincöt kiváló kutatója. A program szerint harminchat referátum hangzik majd el. A fejkendős asszony fölnézett a község főterén a nagy épületen levő táblára: „Rendőrőrs!”. Igen, megérkezett. Utoljára két hete járt itt, panaszkodni az urára. Benyitott. A telefonnál az a kövérkés törzsőrmester ült. Köszönt. A rendőr felismerte: — Jónapot, asszonyom. No, megint baj van? Az arcán még látszanak a férje öklének nyomai. Mi az újabb panasza? — Széket tolt az asszony elé. — Most más baj van, törzsőrmester elvtárs! — Az asszony leült, megigazította fejkendőjét. — Más baj? — Igenis. Az uram fekszik a földön. Nem akar fölkelni. — A földön? — Igenis! — tördelte kezét az asszony. — Kint a tanya előtt, az eperfa alatt. — Akkor rossz helyre jött, asszonyom. Ez a tisztiorvosra tartozik. Az asszony megremegett: — Nem orvos kell már oda, hanem rendőr. — Rendőr? Hová beszél? — A törzs cigarettát vett elő, puhítgatta. — Valami baja van az urának? — Az van. Baja van. — Bántotta valaki? Az asszony csöndesen engedte ki magából a szót: — Megsuhintottam. — Maga? Mivel? — Hát... a kapanyéllel. Most már az én uram nem fog engem verni, se örömében, se féltékenységében. — Szóval — gyújtotta meg cigarettáját a törzsőrmester — mivel maga a kapával megsuhintotta, azért fekszik az ura a földön? — Azért. Örökké, árúén! — Matyi! — kiáltott ki az ablakon a törzs- őrmester. — Álljon gyorsan a kapuhoz! A megszólított oldalkocsis motorkerékpáros rendőr volt. Felbúgott a motor, s ők hárman nemsokára a dűlőúton rohantak ki a Szállásföld-tanyára. A tanya előtt egy lányka ácsorgóit. — Az unokám — mondta az asszony, kiszállva az oldalkocsiból. — Gyermekem — intézkedett a törzsőrmester — menj át a szomszéd tanyára, hívd a gazdát. — Az asszonyhoz fordult: — Maga majd átadja a gazdaságát nekik a kulccsal, mert maga kérem ide már nem fog visszatérni — egy jó darabig. Addig is csinálja meg a batyuját, amit magával hozhat. Az asszony maga elé meredt, aztán oda- vánszorgott az urához. Megállt előtte, nézte a Tanyán történi földön fekvő mozdulatlan tetemet. HiHelen megfordult, bement a tanyába. Összepakolt, aztán megjelent az ajtóban, kezében egy de- mizsonnal: — Bocsánat, hogy így megfeledkeztem az illendőségről, pedig sokszor voltam már za- varkodni az őrsön: ha meg nem sértem, egy kis barackpálinka ... — Nem kérünk. Gyerünk gyorsan. Az asszony teletöltötte saját poharát, felhörpintette: — Áldott ember volt — intett az ura felé, közben megtapogatta sebhelyes arcát. Nagyon szeretett, azért féltett annyira. — Felkapta a lepedőbe kötött batyuját, s égre emelt fővel beült a motor oldalkocsijába. , A pitvarajtóban megcsikordult a kulcs. Mikor a törzsőrmester átadta a szomszéd tanyasinak ideiglenes megőrzésre, s az ajtót lepecsételte, végignézett a kis szállásföldi dü- ledező épületen. A teteje mintha nyújtózkodó macskahát lenne, olyan görbe, rajta az égető naptól feketére perzselt nádkévék, fala omladozik, itt-ott repedt, a tyúkok körül lekaparták róla a meszet. Az udvar csupa por, trágya, szemét. Mintha az a harminc év előtti múlt itt rekedt volna a kis fejlődő község határában, a Szállásföldön... A motorkerékpár, utasával az oldalkocsi ban elporzott, hogy utána hozza ki a halotthoz a körzeti orvost. Az asszony úgy ült az oldalkocsiban, mint egy megmerevedett, fehérkövű szobor. Mikor égre emelte a fejét, a nap megcsillant maszatos-könnyes arcán. A dűlőút végén, a nyárfák ahol kezdődnek, sarlóval a kezeiben egy ember állt. Mezítláb volt, inge kibugy- gyant nadrágszíja fölött. Az asszony, a merev szobor megremegett, fejét-arcát elfordította más irányba. Az ember nézett az elsuhanó, porzó motorkerékpár után. Kalapját levette, azzal integetett. De az asszony csak ült hideg szoborként, nem fordult vissza. Szeméből patakzott a könnye. Csak az őrszobán szólalt meg, mielőtt a jegyzőkönyvre került volna a sor: — Eztet a demizson pálinkát... adják majd oda Bozsik Menyhértnek... aki ott a dűlőét véginél állt. És mondják meg neki, hogy most mán én se lakok a tanyán. Én is bementem végleg a városba ... Legyenek szívesek törzsőrmester elvtárs, mondiák meg neki. Dénes Géza I á
