Pest Megyi Hírlap, 1973. október (17. évfolyam, 230-247. szám)

1973-10-13 / 240. szám

PEST HEGYEI ’srMíríap 1973. OKTÓBER 13., SZOMBAT f(5Jkusz Általános mérleg ALIG HÁROM HÉTTEL ez­előtt a két német állam egy­idejű tagfelvételével fémjel­zett nemzetközi enyhülés je­gyében kezdődött az ENSZ- közgyűlés 23. ülésszakának általános politikai vitája, amely csütörtökön — 118 or­szág képviselőjének meg­hallgatása után — az újabb közel-keleti háború árnyéká­ban fejeződött be. Még nem dőlt el, vajon a Biz­tonsági Tanácsban történüt-e újabb kísérlet tüzszUneti formula kidolgozására, avagy az arab or­szágok támogatói — vagyis a tag­államok túlnyomó nagy többsége — a közgyűlés elé viszik az ügyet. A BT ugyan magyar idő szerint csütörtökön éjfélkor újból össze­ült, és négy órán át hallgatta az arab—izraeli háborúban szemben álló felek képviselőinek felszóla­lásait, illetve a válaszadás jogán adott válaszait és viszontválaszait, de az ülést az ENSZ-főtitkár sür­gős cselekvésre szólító felhívásá­nak eleget téve McIntyre, a BT soros ausztrál elnöke saját elhatá­rozásából hívta össze, miután azt sem a harcoló feleik, sem a BT más tag-jai nem kérték. Az ülésen az álláspontok jottányival sem kö­zeledtek, a felszólalások az ismert álláspontokat szögezték le újra és újra, csupán a mindkét oldalról hangoztatott vádak váltak éleseb­bé. tükrözve a csatatereken dúló fegyveres küzdelem hevességét. A vita teljesen terméketlennek bizo­nyult, s csupán aláhúzta azt a tényt, hogy a konfliktus lényegét illetően a megszállási státus quo helyreállításra törekvő Izrael, il­letve a területeik felszabadításáért küzdő arab országok között egye­lőre áthidalhatatlan a szakadék. A MINDINKÁBB KITER­JEDŐ harcokról a világszer­vezet székhelyére érkező je­lentések erősen megcsappan- tották az új ülésszak elsőkét hetében uralkodó derűlátást, de — fonákjáról bizonyítva, a nemzetközi kapcsolatokban gyökeret ’vert detente politika erejét — ezúttal nem váltot­tak ki sem háborús pánikot, sem csüggedést a közel-keleti tűzfészek kioltásának esé­lyeit illetően. A háború ki­robbanása óta, a közgyűlés emelvényére lépő szónokok, ha lehet, még nagyobb erővel húzták alá, hogy a közel-ke­leti fejlemények nem a de­tente ellenfeleit, hanem a bé­kés egymás mellett élés poli­tikáját igazolták. Azt a poli­tikát, amely látszólag „meg­oldhatatlan” problémák ren­dezésével — mint például a vietnami háborús tűzfészek kioltása, az európai és a nagy­hatalmi kelet—nyugati fe­szültségek fokozatos feloldá­sa — gyakorlati alternatívát mutatott a háborúval szem­ben. A VILÁGSZERVEZET SZÉKHELYÉN természetsze­rűleg nem próbálják lekicsi­nyelni a közel-keleti konflik­tusban rejlő és a fegyveres összecsapás közvetlen térsé­géből messze kisugárzó nem­zetközi veszélyeket. Mind­azonáltal a feszültség növe­kedésével egyidejűleg erősö­dik az a nézet, hogy talán éppen a konfliktus politikai robbanóereje mozdíthatja el a holtpontról a hat év óta mérgező közel-keleti problé­mát, mivel a megszállási stá­tus quo állandósítására törek­vő Izrael támogatói is kezdik felismerni a helyzet tarthatat­lanságát. ARGENTINA Perón - harmadszor Kétnapos ünnepség kereté­ben iktatják be elnöki tiszt­ségébe Juan Domingo Perónt, Argentína elnökét. A 78 éves tábornok a kongresszus két házának együttes ülésén tette le tegnap az esküt Raul Las- tiri, a képviselőház elnöke előtt. Harmadszor vette át az ország legfőbb közjogi méltó­ságát megillető jelvényeket: a parancsnoki botot és az el­nöki bandázst. Az ünnepi eskütétel alkal­mából zászlódíszbe borultak az argentin városok. Amerre csak a szem ellátott, kék-fe­hér lobogókat lengetett a szél. S az ünnepi hangulatot az sem zavarta meg, hogy a kor­mány épülete körül Buenos Airesben harckocsik sorakoz­tak fel, a levegőben pedig helikopterek köröztek. Hason­ló szigorú biztonsági intézke­déseket tettek a kongresszus épületében is: az erkélyt, ahonnan Argentina elnöke rövid beszédben fordult vá­lasztóihoz, golyóálló üveggel vették körül. Megfigyelők szerint a szep­temberi elnökválasztásokon 62,8 százalékos eredménnyel győztes Perón igyekszik majd eleget tenni a Juszticialista Párt által meghirdetett prog­ramnak. Ezt egyébként az Argentin Kommunista Párt is támogatta, annál is inkább, mert lényeges intézkedéseket helyezett kilátásba a külföldi monopóliumok hatalmának visszaszorítására, az imperia­lista erők befolyásának kor­látozására. Sajnálatos, hogy szélsőjobboldali elemek — akárcsak az ultra jobboldal terroristái — igyekeznek za­vart kelteni Argentínában. Az elnöki beiktatást meg­előző három hétben tizen vesztették életüket mer ,'ny- letek következtében. Csütör­tökön páldul fegyveresek meg­támadták a Juszticialista Párt egyik irodáját, s az ott tar­tózkodó funkcionáriust meg­ölték. Perón hatalma ellen sok­féle erő lép fel Argentíná­ban. Mindenekelőtt azok szá­mára kényelmetlen a néhai elnök visszatérése, akik az ország gazdasági és politikai vonalvezetésében szívesebben kötődnének a nemzetközi monopóliumok érdekeihez. Juan Domingo Perón prog­rambeszédében a nemzeti ér­dekek mellett foglalt állást. Az elkövetkező hónapokban kiderül: síkerül-e a baloldal által is támogatott programot végrehajtani. Wrodawtól Moszkváig Erőteljes Connally-ellenes ellenzék Nixon ma hajnalban jelenti be aleínük-j Jöltjét Nixon amerikai elnök csü­törtökön Camp David-i nya­ralójába .utazott, hogy teljes figyelmét a Spiro Agnew le­mondása nyomán előállt alel- nökválság megoldásának szen­telhesse. Kérésére mindkét pártbeli kongresszusi képvise­lők zárt borítékban juttatták el hozzá azoknak a politiku­soknak a neveit, akiket a leg­megfelelőbbnek tartanának az alelnöki tisztségre. Washingtonban időközben egyre erőteljesebb ellenzék alakul ki az egyik valószínű favorit, Connally volt pénz­ügyminiszterrel, a demokratá­ból lett republikánus politi­kussal szemben. Jelölését ve­zető demokrata párti politiku­sok élesen ellenzik, a republi­kánusok pedig arra figyelmez­tetnek, hogy Connally esetle­ges jelölése szakadást idézne elő mindkét párt soraiban. A Fehér Ház bejelentése szerint Nixon elnök péntek es­te (magyar idő szerint a haj­nali órákban) televíziós be-' szédben jelenti be, kit jelöl az alelnöki posztra Spiro Agnew lemondása után. CSAK RÖVIDEN... A SAIGONI HATÓSÁGOK csütörtökön éjszaka elvágták a dél-vietnami felek kétoldalú katonai vegyes bizottságában részt vevő DIFK-küldöttség saigoni szálláshelyének víz- és áramszolgáltatását. A DIFK I küldöttei tiltakozásul az újabb | önkényes akció ellen, nem vet­tek részt a kétoldalú testület pénteki ülésén, de jelezték, hogy a delegáció kedden, a kétoldalú katonai vegyes bi­zottság soron következő ülésén részt kíván venni. PÉNTEKEN REGGEL Vien- tianéba érkezett a Laoszi Ha­zafias Front szakértőkből, test­őrökből és segédszemélyzetből álló mintegy 100 fős csoport­ja. KISSINGER amerikai kül­ügyminiszter a közel-keleti válság miatt elhalasztotta a hét végére tervezett londoni látogatását. „A mi 'békekö­vetelésünk nem passzív, nem a be­letörődők pacifiz­musa. Akik még nem látják a há­borús veszélyt, azokat felvilágo­sítjuk. Akik ké­szek velünk együtt megvédeni a bé­két, azok megkap­ják tőlünk az esz­közöket. Akik tud­ják, miről van van szó és mégis há­borút akarnak, azoknak nyíltan, de határozottan kijelentjük, szá­molniuk kell ve­lünk!’’ Joliot-Cu- rienak, a világhí­rű Nobel-díjas tu­dósnak a szavai ezek, aki kiemel­kedő szerepet vál­lalt a világ béke­mozgalmának megteremtésében. Éppen huszonöt évvel ezelőtt hangzottak el a fenti monda­tok és mögöttük olyan felis­merések húzódtak meg, ame­lyek a béke megóvása érdeké­ben szükségesnek látták moz­gósítani a világ népeit. Elő­ször a szovjet, a francia és a lengyel értelmiség kiemelkedő személyiségei mozdultak meg és kezdeményezésükre 1948 szeptemberében Wroclawban összegyűlt ötszáz európai ér • telmiségi, hogy megvizsgálja, mit lehet és mit kell tenni az új háború veszélye ellen. Ha­tározatuk, majd tevékenysé­gük nyomán 1949 áprilisában megindult a nemzetközi béke­mozgalom szervezése. A kibontakozásnak azonban már kezdetben is megvoltak az ellenzői. Az erősödő hideghá­borús légkörben a francia kor­mány a küldöttek egy részétől megtagadta a beutazási vízu­mot, így a konferencia párhu­zamosan ülésezett Párizsban és Prágában. Az ott született határoza­tok még ma is változatla­nul egyik alapelvét képe­zik a világ békemozgalmá­nak. Elítélték a katonai egyezmé­nyeket, a fegyverkezési haj­szát, követelték az atomfegy­verek és a tömegpusztító esz­közök betiltását, síkra szálltak a népek nemzeti függetlensé­géért és önrendelkezési jo­gáért, a demokratikus szabad­ságjogokért, felléptek a hábo­rús propaganda ellen és élesen «eyrsüuu xíjpofirtíi O ttn v rj-re * 8«ke VMgtsnées fctuoMtój A békemoxsalom kiemelkedő események Budapest egyik legnagyobb építőipari vállalata csak budapesti munkahelyeire felvesz KŐMŰVES, ÁCS-ÁLLVÁNYOZÓ, VILLANYSZERELŐ, ÉPÜLET- ÉS BOTORASZTALOS, ÉPÜLETLAKATOS SZAKMUNKÁSOKAT, továbbá KUBIKOSOKAT, FÉRFI ÉS NŐI SEGÉDMUNKÁSOKAT. A téli foglalkoztatás biztosított. Jelentkezés: Középületépítő Vállalat Budapest V., Molnár u. 19. (Munkaerőgazdálkodás). Pinochet az UNCTAD palotában CORVALÁN: A marxizm us kiirtható lián... Rendkívüli biztonsági in­tézkedések közepette, a Népi Egység kormányzásának évei­ben felépült ultramodern UNCTAD-palotában ünnepelte meg véres hatalomátvételének első hónapos fordulóját a chilei ellenforradalmi katonai junta. Az egybegyűltek előtt Pino­chet tábornok, a junta vezető­je tartott rádió és a televízió által is közvetített beszédet, amelynek tartalmát tábornok­társai előzőleg jóváhagytak. Pinochet bejelentette, hogy a fegyveres erők meghatáro­zatlan ideig maradnak hatal­mon. Visszavonulásuk feltéte­leként „a belső béke helyreál­lítását” jelölte meg és azt, hogy „az ország rátérjen a gazdasági fellendülés és a szo­ciális fejlődés útjára”. „Kül­detésünk nem lesz olyan rö­vid, mint ahogy szeretnénk, és ezért nem is tűzünk ki időpon­tot” — mondta a tábornok. Beszédében Pinochet azt ál­lította, hogy a junta ellenőrzé­se alatt tartja az országot. Be­jelentette viszont, hogy az ostromállapot továbbra is ér­vényben marad, mivel az or­szágban folytatódik a juntával szembeni fegyveres ellenállás. Fenyegető hangon beszélt a dolgozó osztályokhoz, mond­ván, hogy a fegyveres erők érvényesíttetni fogják a mun­kafegyelmet, s kijelentette, hogy „a haladás érdekében mindenkinek áldozatokat kell hoznia”. Ezek az áldozatok a junta intézkedéseiben — a béremelések elmaradása, ár­emelkedések, elbocsátások — máris körvonalazódtak. Pinochet tábornok most mégis „Államcsínnyel sem lehet fel­tartóztatni a nép harcát” — je­lentette ki L.UÍS Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtit­kára az olasz rádió és televí­zió tudósítójának adott interjú­jában. Beszámolt arról, hogy letartóztatása, szeptember 21-e után nyolc napig egy aprócska fürdőszobában tartották őt fog­va, ahol még néhány lépést sem lehetett tenni. Abba a he­lyiségbe, ahol most őrzik, őrein kívül senki be nem teheti a lábát, olvasnivalót nem kap. Luis Corvalán határozottan megcáfolta a katonai juntának azokat az állításait, amelyek szerint a Népi Egység valami­féle „tervet” dolgozott ki az ország fegyveres erői ellen. „Nem hiszem, hogy a Népi Egység pártjai ilyesmibe keve­redtek volna. En a saját pár­tomért felelek. Mindezekben az években pártom feladata az volt, hogy elősegítse a társa­dalom szociális forradalmi át­alakulását.” Corvalán kifejezte meggyőző­dését, hogy I.atin-Amerika né­pei, és közöttük Chile népe is, folytatni fogják az előrehala­dást. Mint mondotta, nem le­het kiirtani sem a marxizmust, sem egyetlen olyan más ideo­lógiát, amely megfelel a túl­nyomó többség alapvető társa­dalmi érdekelnek. „Szeretem a szabadságot, de nem rémít a börtön. Eelkiis- meretem nyugodt, nem félek a haláltól” — jelentette ki vége­zetül a Chilei Kommunista Párt főtitkára. újbój azt ígérte, hogy a dolgo­zók vívmányait nem éri hán- tódás. Nyugati hírügynöksé­gek tudósítóinak feltűnt, hogy a junta elnöke semmiféle konkrét gazdaságfejlesztési tervet nem ismertetett. Az I. Bclve-világkongresszus Párizsban (1949). A képen Joliot- Curie (bal oldalon) Eugenie Cotton asszony és Dubois amerikai kül­dött. A Béke-világtanács nagygyűlése 1953-ban Budapesten, Lajos téréin. elítélték a háborús hisztériát. Párizsban ugyanekkor állan­dó nemzetközi bizottság ala­kult, amely 1950-ben Varsóban Béke-világtanáccsá bővült és azóta is ezen a néven .műkö­dik. Ezt követően megalakul­tak a békebizottságok és béke­tanácsok az egyes országok­ban, így hazánkban is. A moz­galom egyre terebélyesedett, mind nagyobb tömegeket moz­gatott meg a párizsi kiáltványban megfogalmazott általános célkitűzéseken belül a mindenkori politikai hely­zetnek megfelelő konkrét feladatok végrehajtására is. , A nemes célok ellenére ké­sőbb sem volt akadálymentes a nemzetközi békemozgalom tevékenysége. A hidegháborús hisztéria apostolai kezdetben kizárólag kommunista célokat szolgáló törekvéseknek igye­keztek beállítani a mozgalmat. Ezzel sikerült sok hiszékeny embert távol tartani a szerve­zettől. Később az 1956-os ma­gyarországi ellenforradalom, majd a kínai vezetők szovjet­ellenes, nacionalista pálfordu- lása akadályozta a munkát. Jelentkezett a mozgalomban egy jobboldali irányzat is, amely a béke-világmozgalom úgynevezett el nem kötelezett­ségét követelte. A világ béke­mozgalmát bizonyos elszigete- lődési veszély fenyegette. Ezt azonban 1966-ban, a Béke-vi­lágtanács genfi ülésén sikerült felszámolni és az 1968-as cseh­szlovákiai eseményeket követő rövid stagnálás után ismét tö­retlen a fejlődés. A Béke-világtanácsnak ma már státusa van számos Kossuth kormányközi, nemzetközi szervezet mellett. Az 1969-es berlini világtalál­kozón 101 ország több mint 300 békeszervezete és 55 nem­zetközi szervezet képviselője volt jelen. Az 1971. évi buda­pesti közgyűlésen pedig — amely a tanács eddigi legna­gyobb rendezvénye volt — 124 ország békemozgalma, több mint 200, a Béke-világtanács- hoz nem tartozó mozgalom és 33 nemzetközi szervezet, köz­tük az ENSZ két bizottsága képviseltette magát. A magyar békemozgalom már kezdetekor csatlakozott a Béke-világtanácshoz és azóta is annak keretében működiK. Céljai megegyeznek a világta­nács által meghirdetett alap­elvekkel. A magyar békemoz­galom emellett fontos felada­tának tekinti, hogy következe­tesen tájékoztassa hazánk né­pét azokról a fontos nemzet­közi kérdésekről, amelyek a békés irányzat fennmaradását hosszú távra megszabják vagy gátolni akarják. Tevékenysé­gét az a felismerés vezeti — mint ahogy ezt a közelmúltban megtartott VIII. magyar béke­kongresszus is leszögezte —, hogy a békés egymás mellett élés megvalósítása egyide­jűleg jelent nemzetközi együttműködést és hari •-•t is. Mindez nyilvánvalóan kife­jezésre jut majd az október 25-én kezdődő moszkvai világ- találkozón is amely — ez már előre látható — nagyobb, né­pesebb és összetételét tekintve sokrétűbb lesz minden eddigi­nél. Összeállította: Tolnay László «

Next

/
Thumbnails
Contents