Pest Megyi Hírlap, 1973. október (17. évfolyam, 230-247. szám)
1973-10-13 / 240. szám
PEST HEGYEI ’srMíríap 1973. OKTÓBER 13., SZOMBAT f(5Jkusz Általános mérleg ALIG HÁROM HÉTTEL ezelőtt a két német állam egyidejű tagfelvételével fémjelzett nemzetközi enyhülés jegyében kezdődött az ENSZ- közgyűlés 23. ülésszakának általános politikai vitája, amely csütörtökön — 118 ország képviselőjének meghallgatása után — az újabb közel-keleti háború árnyékában fejeződött be. Még nem dőlt el, vajon a Biztonsági Tanácsban történüt-e újabb kísérlet tüzszUneti formula kidolgozására, avagy az arab országok támogatói — vagyis a tagállamok túlnyomó nagy többsége — a közgyűlés elé viszik az ügyet. A BT ugyan magyar idő szerint csütörtökön éjfélkor újból összeült, és négy órán át hallgatta az arab—izraeli háborúban szemben álló felek képviselőinek felszólalásait, illetve a válaszadás jogán adott válaszait és viszontválaszait, de az ülést az ENSZ-főtitkár sürgős cselekvésre szólító felhívásának eleget téve McIntyre, a BT soros ausztrál elnöke saját elhatározásából hívta össze, miután azt sem a harcoló feleik, sem a BT más tag-jai nem kérték. Az ülésen az álláspontok jottányival sem közeledtek, a felszólalások az ismert álláspontokat szögezték le újra és újra, csupán a mindkét oldalról hangoztatott vádak váltak élesebbé. tükrözve a csatatereken dúló fegyveres küzdelem hevességét. A vita teljesen terméketlennek bizonyult, s csupán aláhúzta azt a tényt, hogy a konfliktus lényegét illetően a megszállási státus quo helyreállításra törekvő Izrael, illetve a területeik felszabadításáért küzdő arab országok között egyelőre áthidalhatatlan a szakadék. A MINDINKÁBB KITERJEDŐ harcokról a világszervezet székhelyére érkező jelentések erősen megcsappan- tották az új ülésszak elsőkét hetében uralkodó derűlátást, de — fonákjáról bizonyítva, a nemzetközi kapcsolatokban gyökeret ’vert detente politika erejét — ezúttal nem váltottak ki sem háborús pánikot, sem csüggedést a közel-keleti tűzfészek kioltásának esélyeit illetően. A háború kirobbanása óta, a közgyűlés emelvényére lépő szónokok, ha lehet, még nagyobb erővel húzták alá, hogy a közel-keleti fejlemények nem a detente ellenfeleit, hanem a békés egymás mellett élés politikáját igazolták. Azt a politikát, amely látszólag „megoldhatatlan” problémák rendezésével — mint például a vietnami háborús tűzfészek kioltása, az európai és a nagyhatalmi kelet—nyugati feszültségek fokozatos feloldása — gyakorlati alternatívát mutatott a háborúval szemben. A VILÁGSZERVEZET SZÉKHELYÉN természetszerűleg nem próbálják lekicsinyelni a közel-keleti konfliktusban rejlő és a fegyveres összecsapás közvetlen térségéből messze kisugárzó nemzetközi veszélyeket. Mindazonáltal a feszültség növekedésével egyidejűleg erősödik az a nézet, hogy talán éppen a konfliktus politikai robbanóereje mozdíthatja el a holtpontról a hat év óta mérgező közel-keleti problémát, mivel a megszállási státus quo állandósítására törekvő Izrael támogatói is kezdik felismerni a helyzet tarthatatlanságát. ARGENTINA Perón - harmadszor Kétnapos ünnepség keretében iktatják be elnöki tisztségébe Juan Domingo Perónt, Argentína elnökét. A 78 éves tábornok a kongresszus két házának együttes ülésén tette le tegnap az esküt Raul Las- tiri, a képviselőház elnöke előtt. Harmadszor vette át az ország legfőbb közjogi méltóságát megillető jelvényeket: a parancsnoki botot és az elnöki bandázst. Az ünnepi eskütétel alkalmából zászlódíszbe borultak az argentin városok. Amerre csak a szem ellátott, kék-fehér lobogókat lengetett a szél. S az ünnepi hangulatot az sem zavarta meg, hogy a kormány épülete körül Buenos Airesben harckocsik sorakoztak fel, a levegőben pedig helikopterek köröztek. Hasonló szigorú biztonsági intézkedéseket tettek a kongresszus épületében is: az erkélyt, ahonnan Argentina elnöke rövid beszédben fordult választóihoz, golyóálló üveggel vették körül. Megfigyelők szerint a szeptemberi elnökválasztásokon 62,8 százalékos eredménnyel győztes Perón igyekszik majd eleget tenni a Juszticialista Párt által meghirdetett programnak. Ezt egyébként az Argentin Kommunista Párt is támogatta, annál is inkább, mert lényeges intézkedéseket helyezett kilátásba a külföldi monopóliumok hatalmának visszaszorítására, az imperialista erők befolyásának korlátozására. Sajnálatos, hogy szélsőjobboldali elemek — akárcsak az ultra jobboldal terroristái — igyekeznek zavart kelteni Argentínában. Az elnöki beiktatást megelőző három hétben tizen vesztették életüket mer ,'ny- letek következtében. Csütörtökön páldul fegyveresek megtámadták a Juszticialista Párt egyik irodáját, s az ott tartózkodó funkcionáriust megölték. Perón hatalma ellen sokféle erő lép fel Argentínában. Mindenekelőtt azok számára kényelmetlen a néhai elnök visszatérése, akik az ország gazdasági és politikai vonalvezetésében szívesebben kötődnének a nemzetközi monopóliumok érdekeihez. Juan Domingo Perón programbeszédében a nemzeti érdekek mellett foglalt állást. Az elkövetkező hónapokban kiderül: síkerül-e a baloldal által is támogatott programot végrehajtani. Wrodawtól Moszkváig Erőteljes Connally-ellenes ellenzék Nixon ma hajnalban jelenti be aleínük-j Jöltjét Nixon amerikai elnök csütörtökön Camp David-i nyaralójába .utazott, hogy teljes figyelmét a Spiro Agnew lemondása nyomán előállt alel- nökválság megoldásának szentelhesse. Kérésére mindkét pártbeli kongresszusi képviselők zárt borítékban juttatták el hozzá azoknak a politikusoknak a neveit, akiket a legmegfelelőbbnek tartanának az alelnöki tisztségre. Washingtonban időközben egyre erőteljesebb ellenzék alakul ki az egyik valószínű favorit, Connally volt pénzügyminiszterrel, a demokratából lett republikánus politikussal szemben. Jelölését vezető demokrata párti politikusok élesen ellenzik, a republikánusok pedig arra figyelmeztetnek, hogy Connally esetleges jelölése szakadást idézne elő mindkét párt soraiban. A Fehér Ház bejelentése szerint Nixon elnök péntek este (magyar idő szerint a hajnali órákban) televíziós be-' szédben jelenti be, kit jelöl az alelnöki posztra Spiro Agnew lemondása után. CSAK RÖVIDEN... A SAIGONI HATÓSÁGOK csütörtökön éjszaka elvágták a dél-vietnami felek kétoldalú katonai vegyes bizottságában részt vevő DIFK-küldöttség saigoni szálláshelyének víz- és áramszolgáltatását. A DIFK I küldöttei tiltakozásul az újabb | önkényes akció ellen, nem vettek részt a kétoldalú testület pénteki ülésén, de jelezték, hogy a delegáció kedden, a kétoldalú katonai vegyes bizottság soron következő ülésén részt kíván venni. PÉNTEKEN REGGEL Vien- tianéba érkezett a Laoszi Hazafias Front szakértőkből, testőrökből és segédszemélyzetből álló mintegy 100 fős csoportja. KISSINGER amerikai külügyminiszter a közel-keleti válság miatt elhalasztotta a hét végére tervezett londoni látogatását. „A mi 'békekövetelésünk nem passzív, nem a beletörődők pacifizmusa. Akik még nem látják a háborús veszélyt, azokat felvilágosítjuk. Akik készek velünk együtt megvédeni a békét, azok megkapják tőlünk az eszközöket. Akik tudják, miről van van szó és mégis háborút akarnak, azoknak nyíltan, de határozottan kijelentjük, számolniuk kell velünk!’’ Joliot-Cu- rienak, a világhírű Nobel-díjas tudósnak a szavai ezek, aki kiemelkedő szerepet vállalt a világ békemozgalmának megteremtésében. Éppen huszonöt évvel ezelőtt hangzottak el a fenti mondatok és mögöttük olyan felismerések húzódtak meg, amelyek a béke megóvása érdekében szükségesnek látták mozgósítani a világ népeit. Először a szovjet, a francia és a lengyel értelmiség kiemelkedő személyiségei mozdultak meg és kezdeményezésükre 1948 szeptemberében Wroclawban összegyűlt ötszáz európai ér • telmiségi, hogy megvizsgálja, mit lehet és mit kell tenni az új háború veszélye ellen. Határozatuk, majd tevékenységük nyomán 1949 áprilisában megindult a nemzetközi békemozgalom szervezése. A kibontakozásnak azonban már kezdetben is megvoltak az ellenzői. Az erősödő hidegháborús légkörben a francia kormány a küldöttek egy részétől megtagadta a beutazási vízumot, így a konferencia párhuzamosan ülésezett Párizsban és Prágában. Az ott született határozatok még ma is változatlanul egyik alapelvét képezik a világ békemozgalmának. Elítélték a katonai egyezményeket, a fegyverkezési hajszát, követelték az atomfegyverek és a tömegpusztító eszközök betiltását, síkra szálltak a népek nemzeti függetlenségéért és önrendelkezési jogáért, a demokratikus szabadságjogokért, felléptek a háborús propaganda ellen és élesen «eyrsüuu xíjpofirtíi O ttn v rj-re * 8«ke VMgtsnées fctuoMtój A békemoxsalom kiemelkedő események Budapest egyik legnagyobb építőipari vállalata csak budapesti munkahelyeire felvesz KŐMŰVES, ÁCS-ÁLLVÁNYOZÓ, VILLANYSZERELŐ, ÉPÜLET- ÉS BOTORASZTALOS, ÉPÜLETLAKATOS SZAKMUNKÁSOKAT, továbbá KUBIKOSOKAT, FÉRFI ÉS NŐI SEGÉDMUNKÁSOKAT. A téli foglalkoztatás biztosított. Jelentkezés: Középületépítő Vállalat Budapest V., Molnár u. 19. (Munkaerőgazdálkodás). Pinochet az UNCTAD palotában CORVALÁN: A marxizm us kiirtható lián... Rendkívüli biztonsági intézkedések közepette, a Népi Egység kormányzásának éveiben felépült ultramodern UNCTAD-palotában ünnepelte meg véres hatalomátvételének első hónapos fordulóját a chilei ellenforradalmi katonai junta. Az egybegyűltek előtt Pinochet tábornok, a junta vezetője tartott rádió és a televízió által is közvetített beszédet, amelynek tartalmát tábornoktársai előzőleg jóváhagytak. Pinochet bejelentette, hogy a fegyveres erők meghatározatlan ideig maradnak hatalmon. Visszavonulásuk feltételeként „a belső béke helyreállítását” jelölte meg és azt, hogy „az ország rátérjen a gazdasági fellendülés és a szociális fejlődés útjára”. „Küldetésünk nem lesz olyan rövid, mint ahogy szeretnénk, és ezért nem is tűzünk ki időpontot” — mondta a tábornok. Beszédében Pinochet azt állította, hogy a junta ellenőrzése alatt tartja az országot. Bejelentette viszont, hogy az ostromállapot továbbra is érvényben marad, mivel az országban folytatódik a juntával szembeni fegyveres ellenállás. Fenyegető hangon beszélt a dolgozó osztályokhoz, mondván, hogy a fegyveres erők érvényesíttetni fogják a munkafegyelmet, s kijelentette, hogy „a haladás érdekében mindenkinek áldozatokat kell hoznia”. Ezek az áldozatok a junta intézkedéseiben — a béremelések elmaradása, áremelkedések, elbocsátások — máris körvonalazódtak. Pinochet tábornok most mégis „Államcsínnyel sem lehet feltartóztatni a nép harcát” — jelentette ki L.UÍS Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára az olasz rádió és televízió tudósítójának adott interjújában. Beszámolt arról, hogy letartóztatása, szeptember 21-e után nyolc napig egy aprócska fürdőszobában tartották őt fogva, ahol még néhány lépést sem lehetett tenni. Abba a helyiségbe, ahol most őrzik, őrein kívül senki be nem teheti a lábát, olvasnivalót nem kap. Luis Corvalán határozottan megcáfolta a katonai juntának azokat az állításait, amelyek szerint a Népi Egység valamiféle „tervet” dolgozott ki az ország fegyveres erői ellen. „Nem hiszem, hogy a Népi Egység pártjai ilyesmibe keveredtek volna. En a saját pártomért felelek. Mindezekben az években pártom feladata az volt, hogy elősegítse a társadalom szociális forradalmi átalakulását.” Corvalán kifejezte meggyőződését, hogy I.atin-Amerika népei, és közöttük Chile népe is, folytatni fogják az előrehaladást. Mint mondotta, nem lehet kiirtani sem a marxizmust, sem egyetlen olyan más ideológiát, amely megfelel a túlnyomó többség alapvető társadalmi érdekelnek. „Szeretem a szabadságot, de nem rémít a börtön. Eelkiis- meretem nyugodt, nem félek a haláltól” — jelentette ki végezetül a Chilei Kommunista Párt főtitkára. újbój azt ígérte, hogy a dolgozók vívmányait nem éri hán- tódás. Nyugati hírügynökségek tudósítóinak feltűnt, hogy a junta elnöke semmiféle konkrét gazdaságfejlesztési tervet nem ismertetett. Az I. Bclve-világkongresszus Párizsban (1949). A képen Joliot- Curie (bal oldalon) Eugenie Cotton asszony és Dubois amerikai küldött. A Béke-világtanács nagygyűlése 1953-ban Budapesten, Lajos téréin. elítélték a háborús hisztériát. Párizsban ugyanekkor állandó nemzetközi bizottság alakult, amely 1950-ben Varsóban Béke-világtanáccsá bővült és azóta is ezen a néven .működik. Ezt követően megalakultak a békebizottságok és béketanácsok az egyes országokban, így hazánkban is. A mozgalom egyre terebélyesedett, mind nagyobb tömegeket mozgatott meg a párizsi kiáltványban megfogalmazott általános célkitűzéseken belül a mindenkori politikai helyzetnek megfelelő konkrét feladatok végrehajtására is. , A nemes célok ellenére később sem volt akadálymentes a nemzetközi békemozgalom tevékenysége. A hidegháborús hisztéria apostolai kezdetben kizárólag kommunista célokat szolgáló törekvéseknek igyekeztek beállítani a mozgalmat. Ezzel sikerült sok hiszékeny embert távol tartani a szervezettől. Később az 1956-os magyarországi ellenforradalom, majd a kínai vezetők szovjetellenes, nacionalista pálfordu- lása akadályozta a munkát. Jelentkezett a mozgalomban egy jobboldali irányzat is, amely a béke-világmozgalom úgynevezett el nem kötelezettségét követelte. A világ békemozgalmát bizonyos elszigete- lődési veszély fenyegette. Ezt azonban 1966-ban, a Béke-világtanács genfi ülésén sikerült felszámolni és az 1968-as csehszlovákiai eseményeket követő rövid stagnálás után ismét töretlen a fejlődés. A Béke-világtanácsnak ma már státusa van számos Kossuth kormányközi, nemzetközi szervezet mellett. Az 1969-es berlini világtalálkozón 101 ország több mint 300 békeszervezete és 55 nemzetközi szervezet képviselője volt jelen. Az 1971. évi budapesti közgyűlésen pedig — amely a tanács eddigi legnagyobb rendezvénye volt — 124 ország békemozgalma, több mint 200, a Béke-világtanács- hoz nem tartozó mozgalom és 33 nemzetközi szervezet, köztük az ENSZ két bizottsága képviseltette magát. A magyar békemozgalom már kezdetekor csatlakozott a Béke-világtanácshoz és azóta is annak keretében működiK. Céljai megegyeznek a világtanács által meghirdetett alapelvekkel. A magyar békemozgalom emellett fontos feladatának tekinti, hogy következetesen tájékoztassa hazánk népét azokról a fontos nemzetközi kérdésekről, amelyek a békés irányzat fennmaradását hosszú távra megszabják vagy gátolni akarják. Tevékenységét az a felismerés vezeti — mint ahogy ezt a közelmúltban megtartott VIII. magyar békekongresszus is leszögezte —, hogy a békés egymás mellett élés megvalósítása egyidejűleg jelent nemzetközi együttműködést és hari •-•t is. Mindez nyilvánvalóan kifejezésre jut majd az október 25-én kezdődő moszkvai világ- találkozón is amely — ez már előre látható — nagyobb, népesebb és összetételét tekintve sokrétűbb lesz minden eddiginél. Összeállította: Tolnay László «