Pest Megyi Hírlap, 1973. október (17. évfolyam, 230-247. szám)
1973-10-12 / 239. szám
1973. OKTOBER 12., FENTEK “k/Uí-MP UJ OTTHONOKAT TEREMTENEK Házépítés kőműves Egy délelőtt a gödöllői Alsóparkban Négyemeletes, csupa üveg házak sorakoznak Gödöllőn, az alsóparki lakótelepen. A szélső sávházak kitárt ablakain pillekönnyű nylonfüggönyök, az erkélyek üvegfala mögött ruhák száradnak. Száztizenkét lakásba már beköltöztek a boldog tulajdonosok. A szemet gyönyörködtető kész házak mögött azonban javában építkeznek, éppen egy pontház nyolcadik emeletét öntik ki betonból. Vajon kik dolgoznak itt, e szürke falak között a legkorszerűbb, úgynevezett alagútzsalus technológiával ? Az építésvezetőt kerestem (40 év körüli férfire számítottam), s meglepetésemre csinos, fiatal nőt, Gárdos Arpádnét találtam ezen a poszton. (Megjegyzem, az építkezésen töltött négy óra alatt kívüle egyetlen nőt sem láttam.) Irányításával 1975-ig 624 új otthon készül az Alsóparkban. Amíg az épülőfélben levő házhoz érünk, elmondja, hogy jelenleg 120-an dolgoznak az építkezésen, a létszám fele alvállalkozóké, az építők jó része pedig: lakatos, és csőszerelő. Azelőtt elképzelni sem lehetett építkezést kőművesek nélkül, most pedig csak a már kész épületet burkolják. Huszonéves brigád A talajból magasan kiemelkedő, igen széles nyomtávú sínpár vágja el az utat, a vágányok végén egy esetlen óriás ágaskodik, a jókora betonnal telt tartály tartalmát kifordítja, s máris újabb adagért nyúl. Magasan fönt a házfalon az új zsalutámot szerelik. — A lakók és a szakemberek véleménye szerint melyik jobb, az alagútzsalus vagy a blokkház? — Az az igazság, hogy az alagútzsalus módszerrel legalább másfélszer annyi idő alatt épül a ház, mint az előre gyártott elemekből, hiszen idő kell a beton megkötéséhez. Azt hiszem azonban, ezt a hátrányát bőven kárpótolja, hogy sokkal tágasabb lakóhelyiségek építhetők, mint a blokkokból. A ház pincéjéből serény munka zaja szűrődik ki. s éles fény hasít a szemünkbe. A csőszerelők kopácsolnak, meVállalatoknak, közületeknek ÁROKÁSASI, TALAJEGYENGETÉEI, VALAMINT RAKODÁSI MUNKÁT azonnalra vállal A GODOLLOI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET Cím: Gödöllő, Dózsa György út 67. Tel.: 456. Értesítjük vásárlóinkat, hogy szaküzletünkben lengyel bükk csaphornyos parkettát és csehszlovák ajtókat, ablakokat is árusítunk ÉRDÉRT Vállalat 26. szaküzlete. Nagykőrös, Rákóczi u. 1. sz. netet vágnak, hegesztenek. Készül a ház hőközpontja. Amikor figyelmesebben körülnézek, feltűnik, hogy a 10—15 szorgoskodó szerelő milyen fiatal, 20—24 évesek, de még tizenegynéhány éves srácok is akadnak köztük. Meglepetésemre Bodó Gyula reagál: — Igen, fiatal a brigádunk, közülünk a legidősebb 34 esztendős, de a brigád átlagélet- kora 23—24 év. Magam is 23 éves vagyok. — Mióta dolgozik a PÁÉV- nél? — 1969 óta, de korábban tanuló is itt voltam. — Szereti a szakmáját? — Természetesen, különösen ilyenkor ősszel, amikor fontos a gyors és precíz munka, amikor bizonyítani lehet, amikor tudjuk, hogy rajtunk áll vagy bukik, beköltözhető lesz-e a ház még a tél előtt. Mert ilyenkor válik különösen fontossá a munkánk. Hiába dolgoztak jól a tapétások, a parkettások, a, vakolok, fűtés nélkül a friss be ton falak már ősz elején is rettentő hidegek. Csőerdő a hőközpontban Most látom, hogy mindegyikük állig begomfoolt munkaruhában, sapkával a fején dolgozik. — Hogyan jut eszébe egy fiatalembernek, hogy csőszerelő legyen? — Pláne egy vidéki gyereknek? — toldja meg kérdésemet az építésvezető. — Nyírbátori vagyok — folytatja a fiatal szakmunkás —, s köztudott, hogy 10—15 éve a Nyírségben csak elvétve volt elhelyezkedési lehetőség az iparban. Két unokabátyám akkor jött föl Pestre és itt vállaltak munkát a vállalatnál. Amikor kikerültem az iskolából, engem is felhoztak, s többféle szakma közül választhattam. Ez tetszett, és nem bántam meg. Érdekes a munkám, jól keresek, télen általában 2800— 3000, nyáron egy ezressel több a fizetésem. — Gyakran jár haza? — Nyírbátorra ritkábban. Megnősültem, itt lakunk Kartalon. A csőszerelők rajzokról dolgoznak. Hisz a sok, különböző átmérőjű csövet nem is lehetne katonás rendben felszerelni, csak mérnöki irányítással. Mint megtudtam, a hőközpont egyetlen kis helyiségében 100 méternyi, különböző vastagságú cső feszült a falak mentén, a lakásokba pedig további 600 méternyi hideg-meleg víz szállító cső kerül. Sokrétű szakma A pincéből a legmagasabb, már kizsaluzott emeletre kapaszkodunk, a korlát nélküli lépcsőkön. A szél szabadon süvít ■ keresztül-kasul a betonfalak között. Egy védettebb zugba húzódva beszélgetünk Tóth Gergely épületlakatossal, aki valaha Dunakeszin tanulta a szakmát. — Hogyan lesz egy jármű- lal<atosból épületlalcatos? — Egyszerűen. Megnézi, a többiek hogy csinálják és nekilát. A mi szakmánk igen sokrétű, nem okozhat különösebb nehézséget, hogy a korábbitól eltérő formájú vasdarabokkal dolgozunk. Az épületlakatos munkája is precizitást igényel, hiszen a betont erősítő acéltüskéket nagyon pontosan a fal közepére kell építenünk. A zsalukocsi beállítása sem könnyű, egy sor fémdobozt kell milliméter pontosan felerősíteni. A kocsik különben 305, illetve 405 centiméter szélesek, ennek megfelelően a szobák négy, a vizeá blokkok három méter szélesek. — Mikor érez elégedettséget? Minden szint befejezése után, vagy, ha kész az egész épület? — Akkor, amikor a nyers épületről levonulunk, hiszen gyakran kell számolni áram1 szünettelj amikor nem működik a daru, tehát áll az építkezés, máskor drótszövet hiánya akadályozza a munkát. Ezek a rajtunk kívülálló hibák bosszantanak, rontják a teljesítményünket. Toronydarus Amikor megkezdődik az ebédidő, végre Tóth István toronydaru-kezelő is lemászik 45 méter magasra épített kuckójából, a daru kezelőfülkéjéből. — Nem unatkozik öt órán át egyedül? — Nincs időm rá, figyelem az építkezést, amelyhez délelőtt 30—35 köbméternyi betont szállítottam, és beszélgetni is tudok a kollégákkal URH-kászüléken. A Pest megyei Állami Építőipari Vállalatnál három éve vezették be az új, alagútzsalus technológiát és azóta annyira elterjedt, hogy az ez évre tervezett 730 lakásból 488-at csúszózsaluk segítségével építenek. Czibor Valéria Bemutatjuk az Őrséget Megjelent az őrségről szóló első útikönyv a Savaria Tourist kiadásában. A fényképekkel, térképekkel illusztrált könyvecskét dr. Csiszár Károly, az Őrség kiváló ismerője írta. Az országos idegen- forgalmi hálózatba csak nemrégen bekapcsolt, szép, nyugat-magyarországi tájról minden tudnivalót tartalmaz, ami a turistáknak szükséges. Ismerteti a vidék történetét, természetrajzát,' sajátos településszerkezetét, néprajzát, nevezetességeit, az odautazás ás az ottani üdülés gyakorlati tudnivalóit. Bemutatja a híres szalafői pityerszert, amely a népi építészet legnagyobb hazai értékei közé tartozik. Német, angol, francia és orosz nyelvű összefoglaló ismertető is helyet kapott a kiadványban. Az élmény*, tananyag Rendhagyó irodalmi óra a szentendrei Rákócziban Hogy szerdán az utolsó óra, a magyar, nem olyan lesz, mint a többi, a nyolcadikosok régóta tudták. Tanáruk, Erdei Lászlóné, aki" ötödikes koruk óta vezeti őket az irodalom alkotásai között, bejelentette már, hogy erre az órára vendégek érkeznek az iskolába, a szentendrei Rákócziba, azaz a Rákóczi úti általánosba. Tankönyvön kívül Szerdán tanárnőjük valóban nem egyedül lépett az osztályba. Öt felnőtt vett részt az órán. Két vendég Budapestről, Horgas Béla költő és Takács Márta előadóművésznő. Érdeklődésből, kíváncsiságból és, persze, nem utolsósorban tapasztalatszerzés céljából is végighallgatta az órát az iskola két igazgatóhelyettese, Gál Katalin és Lendér Lászlóné is. Az órakezdés szokatlan körülményei után — a tanárnő a két budapesti vendéget bemutatta a 24 érdeklődéssel várakozó nyolcadikosnak — rögtön kiderült, hogy nemcsak külsőségei miatt tér el ez az óra a megszokottaktól. Anyaga miatt is. Horgas Béla vezetésével Mándy Iván Szürke ló című novelláját dolgozták fel a tanulók. Ez az írás nem szerepel a tananyagban. Rendhagyó tehát az óra azért is, mert nem az a célja, hogy a tananyagot mélyítse el. Ilyen óra «valóban ritkaság. A gyerekek, persze, már hallottak, olvastak ilyesmiről. Szentendre más iskoláiban már tartottak rendhagyó irodalmi órát. De a Rákócziban ez az első. Taps az osztályban Természetesen nagyon gyorsan kiderült az is, mi az óra tulajdonképpeni célja. Ezt ugyan senki sem közölte a gyerekekkel, nem is volt rá szükség, maguktól rájöttek. «Mándy Iván novelláját TaGÉPTAN Jubilál az UVATERV Tízezer kilométer út, ötezer vasúti híd zásában, legújabban pedig a Minisztertanács határozata alapján megvalósítandó 500 kilométeres autópálya-hálózat tervezésében. Az úthálózat fejlesztése a hidak építését is megkívánja. A vállalat tervezésében az M— 7-es autópálya Budapest—Za- márdi közötti 110 kilométeres szakaszán például 138 híd épült a különféle terepakadályok; átívelésére. Az építési munkák meggyorsítására elkészültek a 30 méter átívelésére alkalmas korszerű, előregyártott vasbetonhíd típustervei. Villamos Kisgépgyár, Cegléd könnyű betanított munkára azonnali felvételre keres női és férfi munkavállalókat és segédmunkásokat. Kereseti lehetőség a kollektív szerződés szerint. Kedvező munkahelyi körülmények! Korszerű és minden igényt kielégítő szociális ellátottság! Jó közlekedés! Jelentkezni lehet munkaügyi osztályán, Cegléd XIII., Külső-Törteli út 12. Halásztelken a Pest megyei Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben a harmadéves tanulók géptanóráikon a zöldség- és gyümölcstermesztésben alkalmazott munkagépek és berendezések szerkezetével, működésével ismerkednek. A foglalkozásokon a kisebb hibák kijavításának módját és a gépek karbantartását is megtanulják. Képünkön Kustra László tanár irányításával az RS—09 univerzális traktor sebességváltójának működését tanulmányozzák. Gárdos Katalin felvétele kacs Márta mutatta be, kedvesen, ragyogó humorral, s amikor az utolsó mondat is elhangzott, az osztályban váratlanul és teljesen szokatlanul — kitört a taps. Senki sem biztatta erre a gyerekeket, se korábban, se ott az órán. Nem is udvariasságból tapsoltak, a művészi előadásért, az irodalmi élményért. Vagyis voltaképpen miárt? Azárt, mert a novella hallgatása közben — s végül is mi más lenne az a sokat emlegetett irodalmi élmény? — nagyön jól érezték magukat. A taps ezt a jó érzést, ezt az élményt fejezte ki, és köszönte meg. S ha Mándy Iván novellája nem is tartozik a tananyaghoz, az élmény, a hatás annál szorosabban összefügg vele. Minden új irodalomtanítási erőfeszítésünk legfőbb célja, hogy megszerettessük a gyerekekkel az irodalmat, hogy olvasó emberré neveljük őket. A szürke hétköznapokon is Ez, persze, csak akkor képzelhető el és valósítható meg, ha minden új irodalmi alkotással való találkozás új élményt nyújt a tanulóknak Ilyen értelemben tehát az élmény tananyag. Még az iskolai hétköznapoknak a rendhagyó óráknál érthetően szürkébb, kedvezőtlenebb körülményei között is. A tapá után rendben folytatódott tovább az óra. Kérdések és válaszok hangzottak el, mint máskor. A novella bemutatásának élménye azonban nem szállt el nyomtalanul a kérdések után: végig meghatározta az óra légkörét. Annál inkább, mert az óravezető Horgas Béla kérdései szinte mind arra irányultak, hogy ennek az élménynek a születését az értelem számára megmagyarázzák. S a gyerekek — érdeklődő, tehetséges osztályról van szó — jókedvvel, szinte izgatottan vettek részt a munkában, jóformán mindegyikük szerepelt valahogyan, amit megkönnyített, hogy Mándy Ivánt és néhány művét nagyon sokan ismerték, korábbról. A legfontosabb tanulság A hangulatos, érdekes óra után az igazgatóhelyettesi iro- dában a három pedagógus rögtön meg is beszélte a tapasztalatokat. Sok fontos dologról esett szó. De a legfontosabbnak mind a hárman azt, tartották, hogy bármilyen nehéz, a hétköznapok „szürke verklijében” is legalább törekedni kell arra,, hogy minden irodalomóra élményt nyújtson a tanulóknak. Csak ez a törekvés teheti teljessé a tanár hivatását. Ö. L. „MAR MOST KAPHATÓ; ________________ A KÉZBESITOKNEI ‘ÉS AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL. I t Tízezer kilométer utat, öt- j ezer vasúti hidat tervezett ed- | dig egyebek között az Üt és 1 Vasúttervező Vállalat, amely j megalakulásának most ünnepli 25. évfordulóját. Ebből az alkalomból Skoda Lajos igazgató csütörtökön sajtótájékoztatót tartott, s beszámolt eredményeikről és a feladatokról. Az UVATERV, mint az ország egyik legnagyobb tervező vállalata, részt vett a közlekedéspolitikai konc'epció megvalósításában, a közúti hálózat fejlesztési terveinek kidolgo-
