Pest Megyi Hírlap, 1973. október (17. évfolyam, 230-247. szám)

1973-10-11 / 238. szám

Pompás almatermés Felhasználják a gyümölcslevet Szép termést adnak az idén a dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezet almafái. A termés mintegy nyolcvan százaléka elsőosztályú, s nagy része exportképes. A silá- nyabbját a gyümölcslékészítő üzem. dolgozza fel a termelő- szövetkezetben, így értékessé válik az is. Az almalevet megrendelésre exportálják: Coca Cola alap­anyagnak használják fel az italt készítő gyárak. Ivóvíz-még több utcába A városi tanács ivóvízveze­ték-építési programja nyomán, ebben az évben Cegléden hu­szonkét utcában fektetik le a vezetékeket. A Dózsa György utcában közkifolyó készül a lakosság kérésére, a Szabadság téren pedig ivókutat létesítenek. A jövő évben újabb tíz ut­cát érint az ivóvízprogram, közkifolyó pedig a Báthori és a Halász utca sarkán les^. Vívókat várnak a sportiskolába A Ceglédi VSE sportiskolá­jában, Jós Miklós tanár veze­tésével, ismét megkezdődik a vívó szakoktatás. Szívesen lát­nak kezdőket is a növendékek között: jelentkezhet minden iskoláskorú fiatal, hatéves kortól. A sportfoglalkozások min­den héten, hétfőn és szerdán, délután fél öt órakor kezdőd­nek a CVSE Damjanich utcai sportcsarnokában. Jelentkezni a helyszínen le­het, az edzés időpontjában. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉD» JÁRÁS ÉS CEi —sa—a-iurr-ii111 r- r- m.' au. . .1 ■ ■ '-.•■■v-lv’mj .l . • , —------­XV II. ÉVFOLYAM, 238. SZÁM 1973. OKTOBER 11., CSÜTÖRTÖK Fiatalok a népi ellenőrök között A vizsgálatokban a tsz ellenőrző bizottsága is segít — A múzeumi hónap kere­tében pénteken este hat órai kezdettel a ceglédi Kossuth Múzeum földszinti előadó­termében erdélyi útjáról tart színes, diafilmes beszámolót Apáti-Tóth Sándor fotómű­vész és Novak László, a nagy­kőrösi Arany János Múzeum igazgatója. A városi és járási népi ellenőrzési bizottság a napok­ban tartott ülést, a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek ellenőrző bizottságainak mű­ködéséről készült utóvizsgálati anyagot tárgyalva meg. Az ellenőrző bizottságok munkája az alapvizsgálat óta lényegesen fejlődött. Javult a személyi összetétel, az átlag­életkor ma már 30—50 év kö­zötti, a korábbi 50—60 évvel szemben. Több lány és asz- szony kapott megbízatást, emelkedett a közép- és felső­fokú végzettséggel rendelkező bizottsági tagok száma. Tevé­kenységükbe bevonták a füg­getlenített ágazatvezetőket és a számvitelben, adminisztrá­cióban dolgozókat is. A jelentés megállapítja, hogy a legtöbb helyen alaposan ismerik jogaikat az ellenőrző bizottságok, s azokkal élnek is, de kötelességeik végrehajtását néhány tsz-ben elmulasztják. Az ellenőrzések során tapasz­talt hiányosságokat nem min­denütt sorolják fel írásban, de a legtöbb bizottság nem készíti el ellenőrzési munka­tervét sem. A gazdálkodás megszilárdításában, a közös vagyon védelmében a tulaj­donosi ellenőrzés jogával kell élniük. A népi ellenőrzési bizott­ság felkérte a Dél-Pest megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségét, hogy a termelő­szövetkezeti ellenőrző bizott­ságok tagjai részére a korábbi évekéhez ha­sonlóan a téli hónapokban szervezzen tanfolyamokat. A népi ellenőrzési vizsgála­tokba bevonják a termelő­szövetkezeti ellenőrző bizott­ságok tagjait, elnökeiket pe­dig meghívják üléseikre, ez­által is segítve munkájukat. (peresztegi) A határban és a házak körül serény kezű emberek hajladoz­nak a kukoricásban, a szőlős­kertekben. Jó a termés, álla­pítják meg egyre-másra, ha kukoricából nem is termett annyi, mint az elmúlt eszten­dőben, a szőlőtőkék sokkal jobban görnyedeznek fürtjeik alatt, mint a tavalyi szüretkor. ★ Az egyik törteli kertben hat­tagú szüretelőbrigád sürög- forog a tőkék körül. — Hetvenéves vagyok, jó pár szüreten részt vettem — mondja Juhász néni. — Lány­koromban színpadra illő felvo­nulásokat rendeztünk, a leg­különfélébb maskarákba öl­tözve. Még a legjobb barátok sem ismerték fel egymást a mókás jelmezekben. A falu­siak hangos derülése közepet­te érkeztünk a felvonulást kö­vető bál színhelyére. CEGLÉDI ŐSZ Az idén kétszer köszöntött ránk, kétszer bűvölt el az ősz. Először a gazdag mű s or­te r mé st hozó, azután a kel­lemes és napsütéses természet­beli. A színes, érdekes progra­moknak méltóan szép hátteret biztosítanak az októberi na­pok. Ez. utóbbiak „rendezvé­nyeit”, tovatűnő hangulatait nem hirdeti plakát, csak e sze­rény írás vall róluk. ★ A parkon át visz utam na­ponta. Figyelem a természet változásait. Csodáltam a friss lélegzetű tavaszt, lestem a virággal vi­lágot szépítő nyarat. Egyik délután, amint bandu­kolok hazafelé, halk, zizzenő zene hallatszik a fák felöl. Le­vél hull, egy, kettő, három ... Felriadok. Üjra elmúlik egy év... Megrezzen a bokor. S már látom: az ősz, a ravasz tettes iramodott el, és lesben vár. ★ Bajszos bácsika inog felfelé a pincéből. Lent kiforrt a murci, minek folytán úgy érzi, mozgólépcsőt szereltek a lába alá. Mint dohogó-prüszkölő trak­tor, eléje gördül kövér asszo­nya: : — Te, Mihály, már megint a pincébe vitt le a bornyelő torkod? — Dukál az nekem, tudhat­nád! — Hogy-hogy dukál? — Tied a szép ősz, a vén­asszonyok nyara, a hordó leve meg az enyém, a vénemberek öröme. ★ Lilla elengedi a kezem, sza­lad a füvön. — Virág! Szép virág! — tap­sol Icis tenyerével. Leütötte az éjjeliőrt Lopott traktorral kirándulgatott Másfél évi börtönre ítélték Nem épp tiszta múltú fia­talember a 19 éves ceglédi Gál Imre rakodómunkás. Lopás, csalás miatt okozott gondot a károsultaknak, munkát a bí­róságnak. Egy termelőszövet­kezetből engedély nélkül el­vitt egy traktort, és az or­szág területén, mint más a lopott gépkocsival, hosszabb kirándulóutakat tett. Egy is­merősétől kerékpárt kért köl­csön, de nem volt szándéka visszaadni azt, mert miután már nem kellett neki, Tószeg határában elhagyta. A bün­tetést hozó ítélet még nem is emelkedett jogerőre, máris újra összeütközött a törvény­nyel. A tavasszal a ceglédi Le­nin Termelőszövetkezet köz­pontjából el akart vinni egy bezárt tehergépkocsit, úgy, hogy bezúzta annak ablakát, majd ajtaját kinyitva, lakat­kulcs segítségével elindította a járművet. Messze nem ju­tott, mert a kocsi alig száz méter után megállt. Az éjjeli­őr észrevette, odament, és megkérdezte tőle, mit akar a gépkocsival? A fiatalember válasz helyett kinyúlt a jár­mű ablakán, és úgy fejbevág­ta az érdeklődőt, hogy az nyolc napon túl gyógyuló sé­rülést szenvedett, majd kiug­rott a járműből, és elfutott a helyszínről. Előbb Budapestre, majd Szegedre utazott, ott fogta el a rendőrség, és nyomban el­rendelték előzetes letartózta­tását. A tett elkövetését Gól Imre beismerte. A járásbíróság nem jogerősen másfél évi börtön­re ítélte, és egy évre eltiltot­ta a közügyek gyakorlásától. Megáll. Szomorú, nagy sze­mekkel néz. Letép egy hervadt szálat. Forgatja, látom, értet­lenül. Hirtelen sírva fakad. — Hol a piros? — toporog követelőzőén, nyilván a nyá­ri szirmokra emlékezve. — Kérek piros virágot! — Itt vagy, te! — kapom a fejem fölé. ★ Aggódó kérdés, őszidőben: „Milyen ember lesz vajon a november és a december? ★ A tábla szélén állunk, kint a határban. Előttünk zakatol, dolgozik a félemelet nagyságú gépóriás. A mai kor mintapél­dánya: percek alatt átalakítja a természetet. Előtte még lá­bon áll a kukoi'ica. Belefal. Letöri a csöveket, lemorzsolja, tisztítja, zsákolja. Felaprítja a csutkát, a szárat. Szánt is mindjárt a földbe szórja a zöldtrágyát. Mögötte az elbo- ronált, friss, sima terület. Csodálom, hideg fejjel. Eszembe jut ugyanis az egy­kori kukoricái osztások hangu­lata. Ujjongtunk, mi, srácok, hogy éjszakáig fennmaradha­tunk. Belebújtunk a meleg sú sty ába . Füleltük a röp­penő csövek huppanását, a kukoricái osztók meséjét. Egy­szer kint is aludhattam, őriz­ve a termést, édesapámmal. Dübörgés riaszt: Üj táblába foi’dul előttünk a csodagép. ★ — Szia, Ica! Hogy vagy? — Remekül! — Rég láttalak. — Négy hónapja, ugye? S már itt az ősz. — Dehogy, a tavasz! — Már megint romantikus hangulatban vagy? — Visszahoztad a márciust néhány percre. — Ja, te még emlékszel rá? ★ Az idős férfi söpör. Meg a srác is: motorral és legalább százzal. Az összehor­dott, száraz avart szétsodorja. Rádió szól a közelben: „Hull az elsárgult levél...” Kohlmayer Ádám A többiek véleményét is megkérdezem. A legfiatalabb menyecske, R átótiné, noha csodálatos gyorsasággal vagdossa a für­töket, nem lelkesedik a szüre­tért. A cérnázóüzemben dol­gozik, így érthető, hogy álló munkához szokott dereka nem szívesen alkalmazkodik az ál­landó haj olást követelő sző­lőszedéshez. A jó szomszédság kedvéért azonban feláldozta szabad szombatját. Kucsera Jánost, a gazda só­gorát nevezték ki brigádveze­tőnek, ő viszi ki a teli vödrö­ket a sor végére. Huszonegy- néhány éves létére inkább a szüretnek hódol, mint a szőlő kiforrott levének. A szomszéd és a felesége otthoni munkáját félretéve jött át, hogy segítsen. — Ha tudunk, miért ne se­gítsünk, ráadásul így a követ­kező hetekben nem kell gon­doskodni a szőlőfejadagról — mondják. Régi szokás, .hogy a szűrete- lők bére egy nagy vödör szőlő. A szomszéd és a párja, ha egy s másban nem is, abban megegyeznek, hogy a szüret­nél már csak a krumpliszedés hálátlanabb betakarítómunka. A borral kapcsolatban is azo­nos a nézetük: mértékkel! ★ A préselők munkája leg­többször késő éjszakába nyú­lik, hasonlóképp Tűriék is villanyfénynél csorgatták hor­dóba a must egy részét. A gazda, ifj. Tűri Balázs elége­dett, jóval több mustot tud átadni a Nyársapát és Vidéke Borforgatmi Társulatnak, mint amennyire számított. Annyit hagy meg belőle, amennyi az ünnepekre kell: azért csak más az, ha saját termésű bor­ral kínálhatja meg a vendé­geket! Győri Mária ABONYI KRÓNIKA AUGUSZTUS 1-TOL Önálló kisegítő iskola Még hiányos a felszerelés — Úttörőcsapat alakul Ez év augusztus elsejétől önálló kisegítő iskola kezdte meg működését Abonyban: korábban a szellemi fejlődés­ben visszamaradt gyermeke­ket a Szelei úti iskola úgyne­vezett kisegítő tagozatán taní­tották. A fiatal oktatási intézmény a volt Ceglédi úti iskolában kapott helyet. Az eredeti épü­letet új épületrésszel toldották meg: oda került az iroda, a műhelyterem és a mosdó. A munkálatokat a Nagykőrösi Konzervgyár építőbrigádja vé­gezte, ötven százalékát társa­dalmi munkában. Most készül az udvari ke- . rítés, amelyhez a téglagyár 5000 darab téglát, a Jó­zsef Attila Tsz meszet ad, a szállításról pedig a ta­nács gondoskodik. — Az oktatást, a többi isko­lához hasonlóan, szeptember 3-án kezdtük meg — mondta Vass János igazgató. — Nyolc osztályban, összesen nyolcvan- három gyermek tanul, és két napközis csoport van. A tan­testület létszáma teljes, meg­felelően képzett nevelőink vannak. Bár az iskola sok tá­mogatást, segítséget kapott már, legutóbb például a járá­si hivataltól bútorokat, mégis sok minden kellene még. Na­gyon hiányoznak a műhelyasz­talok, továbbá a fa- és fém­munkához, valamint a ker­tészkedéshez kellenének szer­számok. Van egy rádiónk és egy magnetofonunk, amelye­ket jól hasznosítunk az okta­tásban, de nincs televíziónk, amire ugyancsak nagy szüksé­günk lenne. A magnetofon ki­válóan alkalmas az iskolará­dió adásainak felvételére és megfelelő időbeni lejátszására, jde sikerrel tudjuk alkalmazni az olvasásórákon és a beszéd­fejlesztésben is. Sajnos, nincs semmiféle sportszerünk, és az irodából nagyon hiányzik egy írógép. Szívesen fogadnánk patronáló üzemet. — Annak ellenére, hogy sok mindent nélkülözünk, a taní­tás zavartalanul, a tantervnek megfelelően folyik. Az eltelt egy hónap alatt sport, kézi­munka és könyvbarát szakkör alakult iskolánkban. Novem­ber 6-ra tervezzük az úttörő- csapat megalakulását kisdobo­sok és úttörők avatásával. Gy. F. egy Női labdarúgás A kupagyőztes csapat TOVÁBBI MÉRKŐZÉSEKRE KÉSZÜLŐDNEK A nyár elején, amikor meg­hirdették a járási labdarúgó VIT-kupamérkőzéseket, az abonyi tanács KISZ-titkára ja­vasolta, rendezzenek hasonló labdarúgótornát a lányoknak is. Az ötletet elfogadták, s rö­vid , idő múlva) megjelent a versenyfelhívás. Négy csapat nevezett a kupaküzdeímekre: Abonyból három és Albertir- sáról egy. A kupát az abonyi tanács csapata nyerte. A hat játékosból álló csapat tagjai: Rimóczi Ilona kapus, Palásti Anna, Varga Zsuzsan­na, Rimóczi Emma hátvédek, JJálint Mária és Miklós János- né csatárok. A győztes női labdarúgócsa­pat három tagjával beszélge­tünk. Rimóczi Ilona kapus: — Mindennapi munkánk íróasztalhoz köt, ezért munka után jólesik egy kis mozgás. Régebben kézilabdáztunk, de rájöttünk, a foci érdekesebb. Edzőnk id. Bálint Sándor, ő készített fel bennünket. — A kupatalálkozón első mérkőzésünket a Mechanikai Művek abonyi gyáregységének csapatával vívtuk, és 2:l-re megnyertük. Következő ellen­felünk az irsai csapat, majd az ÁFÉSZ csapata volt. Mindkét mérkőzést 1:0 arányban meg­nyertük. A legizgalmasabb a döntő volt, amelyet az ÁFÉSZ- szal játszottunk. Bálint Mária, az egyik csa­tár: — Nekem a véremben van a foci. Apám, aki az edzőnk; fia­tal korában sokat futballozott, és az öcsém is szerelmese en­nek a sportágnak. Szerintem a női futball most van kibonta­kozóban, és jövője is lesz. — Azért lettem csatár, mert elég gyorsnak érzem magam. Az eddig játszott mérkőzésein­ken három gólt sikerült rúg­nom. Ami a jövőt illeti, sze­retnék még sokáig játszani. Azt sem bánnám, ha járási, női tavaszi és őszi bajnokság is lenne. Mi biztosan benevez­nénk. Varga Zsuzsa középhátvéd: — Szeretnénk még sokáig együtt játszani, továbbra is rendszeresen tartunk edzése­ket. Októberben három edző­mérkőzést tervezünk: Martfű, a tószegi gépállomás és a mű­velődési ház csapatával ját­szunk. Célunk: ütőképes csa­pattá válni. Ehhez viszont ki­csivel több segítségre lenné szükségünk. (-if—) Átadás előtt Nyáron az autósok, akik Abonyon áthaladtak, gyakran kérdezi éle: mikor lesz már vé­ge ennek az áldatlan állapot­nak, mikor fejeződik be a 4-es országos főútvonal abo­nyi szakaszának felújítása? Az útra ráfért a korszerűsí­tés, az pedig forgalmi akadá­lyokkal és nagy munkával járt. Cegléd felől már elkészült a szilárd burkolatú úttest, s a veszélyes, nagyközségbeli ka­nyart is megszelídítették az útépítők. A munka most a település központjában folyik, a műsza­ki átadást megkezdték, a hó­nap közepére fejezik be. A tervek szerint október 15-én adják át hivatalosan. A Kossuth vendéglő előtt terítik, hengerük az aszfaltburkolatot. Gyuráki Ferenc felvétele < Szüret a szőlőskertben Más izü a saját termés

Next

/
Thumbnails
Contents