Pest Megyi Hírlap, 1973. október (17. évfolyam, 230-247. szám)

1973-10-02 / 230. szám

Szerződés több mint hatezer vagon zöldség termesztésre Még javában tart a paradi­csom, a körte, a különféle zöldség feldolgozása a kon­zervgyárban, de a szakembe­rek már a jövő évi nyersáru biztosításán dolgoznak. Eddig az 1974-es évre 9100 hold te­rületről 6237 vagon zöldség termesztésére kötöttek szerző­dést a közös gazdaságokkal. A tapasztalatok szerint ke­vés uborkát és paprikát szán­dékoznak termelni a termelő­szövetkezetek és az állami gazdaságok. HMM V* PESTME&YLI, HÍRLAP’ KPLÖNKIADÄSA' XVII. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM 1973, OKTOBER 2., KEDD ALMAEXPORT Számíthatnak segítségükre Tanulnak a vöföskereszíesek A ceglédi járásban megkez­dődött a vöröskeresztes egész­ségügyi szakaszok továbbkép­zése és gyakorlata. Főként az elsősegélynyújtást és a men­tést tanulják meg az önkéte- j sek, akik majd, ha valarrji ok- 1 bői segítségükre lesz szükség, ' szakavatott kézzel tudnak munkához látni. Üzemi és más balesetek al- j kaiméval vagy akár otthon, a ház körül előforduló kisebb sérülések ellátásában segítve, j mindig nyilvánvalóvá válik, hogy milyen jó, ha az embe­rek általános ismeretei az el­sősegélynyújtásra is kiterjed­nek. Műszakonként két mázsa paprikát szeletelnek és magoznak Megkezdték a gyümölcs- és zöldségfélék téli tárolását A MÉK-telepen élénk a for­galom: megkezdődött a téli alma exportálása. Nagyobb mennyiséget a Pe­tőfi Termelőszövetkezet szállít Ludas dűlői gyümölcsöséből: egyelőre 40 vagon átadására kötött szerződést, de teteme­sebb mennyiséget küld a Hu­nyadi Termelőszövetkezet is. Bíró Istvánná telepvezető in­formációja szerint a fagyok beálltáig a paradicsompaprika átvétele, felszeletelése és ex­portálása lesz a fő munkájuk. A kimagozott és felszele­telt paradicsompaprikával megtöltött vagonok a Né­met Szövetségi Köztársa­ságba indulnak. Exportra egész paradicsom­paprikát is küJ^pnek. A telep legjobb szállítója a Petőfi Ter­melőszövetkezet, de a Szabad­ság, Dózsa és a Hunyadi ter­melőszövetkezetből is érkezik megfelelő mennyiség. A paprika kimagozását, sze­letelését a csomagolócsarnok­ban negyven-ötven nő végzi, többen évek óta oda járnak dolgozni. Közülük Szűcs Ambrusné és Varga József né elmondotta, hogy egy-egy műszakban átla­gosan 200 kilogramm pap­rikát magolnak ki és sze­letelnek fel. Egyikük megjegyezte, neki szabad , idejében még a férje is segít, hogy meglegyen a teljesítmény. Minden 100 kilogramm pap­rika felszeleteléséért 50 forint 40 fillért fizetnek. A paprika magolásával, szeletelésével, a fiatal lányoktól a nagyma­mákig, sokan munkát találnak. Az export előkészítésében még KIÁLLÍTÁS a ceglédi múzeumban Kossuth-arcképek MEL YIK A MASOLA T? S zokatlan kiállításra hívo­gatja látogatóit a ceglédi Kossuth Múzeum: egyetlen embernek hatvannál több arc­képét mutatja be. Igen, szo­katlan az ilyen kiállítás, hisz a gyakorlott tárlatlátogató a maga tapasztalatából tudja, mennyire egysíkúvá, érdekte­lenné tehet egy-egy kiállítást a tematikai egyhangúság. Ez a tárlatiatogatoi tapasz­talat ez alkalommal azonban érvényét veszti: a Kossuth- portrek együttes hatása ritka élményt jeient, bár az élmény elsősorban nem művészi, nem esztétikai élmény. Nyilván meglepő egy — képeket, szob­rokat, bemutató — kiállítás hatásának ilyen minősítése, hiszen képzőművészeti alko­tásokat nézve, mégis csak esz­tétikai élményre vágyunk. Most viszont az emberi sors, a magyar történelem kivéte­lesen nagy emberének sorsa készteti töprengésre a látoga-. tót, és el is feledkezik arról, hogy esztétikai mércével mér­ve, másodrangú képeket, szob­rokat lát. Mert a Kossuth arcvonásait megörökítő — akár életében, akár halála után készült — alkotások között valóban ke­vés a rangos mű. Azok a ku­tatók, akik a több ezernyi áb­rázolást tanulmányozva fog­lalták össze a Kossuth-portrék legfőbb tanulságait, joggal ál­lapíthatták meg, hogy igazán kimagasló rangú, művészet- történetileg számottevő festő, szobrász, sajnos, nem vállal­kozott Kossuth államfői, poli­tikusi és emberi nagyságának méltó megörökítésére. Első­sorban nem esztétikai, hanem dokumentum értékűek tehát a múzeum raktári anyagából vá­logatott képek és szobrok: Kossuth Lajosnak a magyar történelemben páratlan nép­szerűségét és a magyar nép iránta megnyilvánuló szere- tetét dokumentálják. Ezen az általános tanulsá­gon túl, természetesen, arra is választ ad a kiállítás, hogy melyek a hitelesnek tekinthe­tő arcképek, melyek adják vissza leghívebben, legponto­sabban Kossuth emberi való­ját? A fiatal Kossuth arca véső- dött be legmélyebben mindannyiunk tudatába, hi­szen a későbbi képek, szobrok is fiatalnak mutatják. Az 1841 —1848 közötti években készült Eybl Franz bécsi grafikus kő­rajza és Barabás Miklós ceru­zarajza, valamint metszete, melyek Kossuthnak ezt az ar­cát örökítették meg. 1848-ban Tyroler József rézmetszete ér­te el a legnagyobb sikert. Ki­állításunknak — a korai port­rék közül — ezek a legértéke­sebb darabjai. Az emigrációban élő Kos- suthról előbb Angliában és Amerikában jelent meg több sokszorosított grafika, mely általában fényképek, dager- rotípiák felhasználásával ké­szült. Kiemelkedő értékű — művészettörténeti értékelése szerint a leghitelesebb — egy edinburgi fényképész 1856- ban készült fényképét fel­használó litográfia. Az olasz- országi emigrációs évekből több eredeti fényképfelvételt mutat be a kiállítás az öre­gedő, majd aggastyán korba lépő Kossuthról, közöttük olyanokat is, melyeket az őt meglátogató ceglédieknek de­dikált. E fényképeknek külön jelentőséget ad az a tény, hogy jó néhány sokszorosított grafi­ka, festmény mintájául szol­gáltak az ilyen felvételek, így a kiállításon arra is lehetőség van, hogy az objektív fény­képet és annak képzőművé­szeti másolatát összehasonlít­suk. Iá isebb jelentőséget kell tulajdonítanunk a hite­lesség szempontjából a fest­ményeknek, szobroknak. Nem­csak azért, mert ismeretlen művészek alkotásai, hanem elsősorban amiatt, amit Kos­suth maga is hangoztatott: idegenkedett attól, hogy fes­tőknek modellt üljön. Két esetben sikerült arra meg­nyerni: 1853-ban egy Ittako- vicz nevű lengyel emigráns festőnek, 1885-ben pedig Par- laghy Vilmának ült modellt. Nyilvánvaló, hogy az akkor készült festmények a legérté­kesebbek, maga Kossuth iga­zolta. E vonatkozásban kiállí­tásunk — esetleg — a felfe­dezés lehetőségével is szolgál. Bemutatunk ugyanis egy N. M. Ittakovicz 1853 szignót vi­selő festményt. Csakhogy ed­digi ismereteink szerint ezt a kénét a Történeti Képcsarnok már a múlt században megvá­sárolta. Hogyan kerülhetett tehát 1965-hen a ceglédi mú­zeum gyűjteményébe? Vala­melyik képnek másoltnak (vagy hamisítványnak) kell lennie, ennek kiderítése azon­ban hosszadalmasabb munka. (Parlaghy Vilma akkor festett három képének egyikét egyéb­ként állandó kiállításunk mu­tatja be.) jí izonyítja a művészettör- téneti „nyomozás” lehe­tősége is, hogy a bevezetőben megfogalmazott általános ta­nulságon túl, egész sor részta­nulságot, további elmélyült vizsgálódásra sarkalló kuta­tási problémát is felvet a ki­állítás, egyebek között ezért is érdemes időnként ilyen kiállí­tásokat rendezni, Dr. Szilágyi Miklós múzeumigazgató a 85 éves' Kapus Balázsáé is ott szorgoskodott. A MÉK-telepen megkezd­ték a gyümölcs és zöldség­félék téli tárolását. A termést a temetőhegyi tá­rolótelepen helyezték el, illet­ve az almát, vörös- és fok­hagymát a MÉK kis hűtőházá­ban, a város és a környék la­kosságának téli ellátására. Kopa László ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Palásti Ambrus és Szűcs Lídia: Tamás, Szűcs Ist­ván és Fodor Éva: István, Puskel Pál és Szabó Eszter: Erzsébet, Fodor Lajos és Nyúl Irén: Lajos, Tóth László és Varga Anikó: Péter, Kőműves István és Tóth Julianna: Ist­ván, Szőke János és Balogh Piroska: Piroska, Tóth Zoltán és Volt Olga: Andrea, Varga Sándor és Bereczki Mária: Anikó nevű gyermeke. Névadót tartott: Gábor Ka­mill és Tóth Mária: László, Bakos Attila és Pelyva Kata­lin: Nikolett, Szabari István és Zsemberger Erzsébet: Zsolt, Papp Imre és Rimóczi Ilona: Tibor, Lencsés István és Boros Ágnes: Csaba, Pákozdi Sándor és Korsós Éva: Paszkál nevű gyermekének. Házasságot kötött: Bózsik István és Szegedi Erzsébet, Horgos József és Bálint Kata­lin, Abonyi László és Velényi Ibolya, Palásti Dénes és Kun Katalin, Szupper Iván és Csu- torás Judit. Meghalt: Godó János (Bá- thori u. 19.), Szűcs József (Ese- di u. 8.), Biczó Dénes (Szé­chenyi u. 30.), Kerényi Antal- né Visnyai Mária (Ceglédi u. 19.), Udvardi György (Csemő, Nagyerdő d. 2.), Kontra Zol­tánná Darázsi Márta (Tormás u. 10.), Tóth-Péli Pál (Balaton u. 24), Fodor Ferenc (Ceglédi u. 6.), Papp Lászlóné Budai Terézia (Kossuth Lajos u. 73.). PANASZKONYV - BEJEGYZÉS NÉLKÜL Javult a szolgáltatás színvonala HETVENKÉT ÓRÁN BELÜL KITISZTÍTJÁK A Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat vecsé- si 23-as boltja kiállta a pró­bát: áprilisban múlt egy éve, hogy átadták a község leg­forgalmasabb útján a Patyo­lat-üzletet. A panaszkönyv akkor még használatban volt. Néha. A kezdeti nehézségek után ja­vult a szolgáltatás színvonala. A lakosság megelégedését mi sem bizonyítja job­ban, mint az, hogy az utolsó panaszbejegyzést 1972. december 18-án ír­ták. Azóta olyan tiszta a panasz­könyv, mint azok a ruhane­műk, amelyek kisebb-nagyobb csomagokban sorakoznak a polcokon. Szabó Györgyné, az üzlet vezetője szinte megállás nél­kül dolgozik: átveszi, kiadja a különféle holmikat. — Naponta harminc ember is megfordult itt, pedig most még szezon előtt vagyunk '— mondja, miközben rendez­get a zsúfolt állványokon, amelyeken már szőrmés téli­kabátokat is láthatunk. — Volt, aki április hűvös napjaiban adta be a holmiját, aztán melegre fordult az idő, és elfelejtett érte jönni — mutat két színes szövet- és I egy barna szivacskabátra —, pedig egyre szűkösebben va­gyunk, kellene a hely. Elő­fordul az ellenkezője is: vala- , mit idehoznak, és azt szeret­nék, hogy azonnal légyen kész. Olyankor vegyi expresszre vesszük át: Nagykőrösről 72 órán belül kitisztítva érkezik vissza. Elmondja még az üzlet ve­zetője, hogy a kilós ágynemű­mosás is egyre kedveltebb. Megmutat egy csomagot: tar­talma ragyogó fehér, szépen vasalt, illatos. Egyre-másra hozzák-viszik az ágyneműt, könnyítik második műszakju­kat a dolgozó nők. Közületi csomagok várnak szállításra. Kétszázhuszönöt darabos ágygarnitúra a kő­olaj ipari munkásszállásra ke­rül. A VÍZEP-től is két-három hetenként érkezik a kilós ágy­nemű, téli, őszi időben a mun- kásrúhákon kívül sok pufaj- ka is. Az orvosegészségügyiek­től a gyógyszerészek hófehér köpenyei várják, hogy elvi­gyék őket, helyettük jön a váltás. — Bejegyzvk-e vajon a di­cséretet a panaszkönyvbe? — tesszük fel a kérdést. A boltvezető mosolyogva: felel: — Számunkra az a dicséret, ha patyolattiszta a panasz­könyv. F. G. Áramszünet Október 1-től 31-ig, a va­sárnapok kivételével, reggel 7 órától délután 4 óráig, hálózat­korszerűsítés miatt szünetel az áramszolgáltatás a Kossuth Lajos utca páratlan oldalán, a Szellő-háztól a vasútállomásig, valamint a Földvári és a Pász­tor utcában. Mit látunk ma a moziban? Zahar Berkut Színes, szinkronizált szovjet film. Kísérőműsor: Magyar hír­adó. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. SS»@RT A NEFAE nyerte a sportszerűségi Szolnokon rendezték meg 19 mezőgazdasági, vízügyi és erdészeti vállalat mintegy négyszáz dolgozójával a Szol­nok megyei MEDOSZ-sportna- pot. A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság képvi­selőjeként, tizenöt körösi is indult, 3 sportág 11 számában. Kispályás labdarúgásban 12 férfi- és 4 női csapat indult. A NEFAG férficsapata — ke- resztbeverés után — nem ju­tott a döntőbe, de a végső győztes tószegieket 2:0-ra SZÜRETELNEK Az állami gazdaságban és a termelőszövetkezetekben megkezdődött a szüret. Az állami gazdaság 97 hektáros szőlőföldjén holdanként 60—65 mázsa termésre számítanak, s naponta 500 mázsát szednek le, összesen mintegy 90—100 vagonnal. Remélik, az időjárás nem hátrál­tatja munkájukat, s azt is, hogy időközben még sokat édesednek a szemek. Apáti-Tóth Sándor felvétele megverte. A körösi női csapat, Nyitrai R. — Bűz E., Bűz K, Fehér. Holiné, Apainé összeál­lításban, a 3. helyen végzett. Női kézilabdában nyolc, fér­fiban tizenkét csapat indult, s az ellenfelek bizonyultak jobbnak. Atlétikában a körösi Bielik Katalin, 45 m-en felüli dobás­sal, második lett kislabdado- básban, 100 m-en és távolug­rásban pedig harmadik. A jól sikerült sportvetélke­dőn a NEFAG nyerte a sport- szerűségi díjait: egy hatalmas hollóházi porcelánvázát. A győztesek és helyezettek is ötletes hollóházi porcelán em­lékérmet kaptak. Tevékeny létesítményfelelőst A Nk. Kinizsi elnökségi ülé­sén a labdarúgó-szakosztály részéről két jó, tárgyilagos be­számoló is elhangzott. Bakonyi István edző sze­rint nagyon fontos a gyako­ribb edzéslátogatás, mert most igen erős a megyei mezőny. A balszerencsés sérülések után, az ősszel, néhány leszerelő fiatallal válik teljesebbé a csapat. Dr. Fenyves György szak­osztályvezető a kevés aktív ve­zető hiányát kifogásolta, majd arra is kitért, hogj. szükség lenne a pályán egy tevékeny létesítményfelelősre. Nyikos József sportköri el­nök összefoglalójában megem­lítette, hogy annyi labdarúgó­ja egy időben még soha sem volt a Kinizsinek, mint most, majd a legfontosabb teendő­ket határozta mitg. Kőházi Ferenc az asztalite­niszezők tavaszi csapat- és egyéni versenyeken elért ered­ményeit és a szakosztály problémáit ismertette. A jövő évben az utánpótlást a me­gyei csapatbajnokságban akar­ják rendszeresen szerepeltetni, S. Z, I

Next

/
Thumbnails
Contents